2023. december 7-én rendezte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete a Médiatörténeti mozaikok 2023 című konferenciát, amelyen intézetünk munkatársai közül előadást tartott Vörös Boldizsár és Turbucz Dávid.

A konferencia programja itt tekinthető meg.

Fotó: NMHH

Vörös Boldizsár tudományos főmunkatárs „ó Attila, / Jó a Tilla”? Herczeg Ferenc drámája a budapesti sajtóban 1918–1919 fordulóján címmel megtartott előadásában azzal foglalkozott, hogy a korábban nemzeti munkapárti író Tilla című darabja miként került színre és aratott sikert immár a népköztársaság időszakában. Az előadó szerint mindebben érvényesült a művészi és a politikusi tevékenység határozott elkülönítéséről kialakított, nem egy kortárs által írásban közzé is tett felfogás is. Herczeg esetében pedig ekkoriban minden bizonnyal nem kevesen tisztában voltak azzal, hogy az író nem politikusi működésének, a hatalom támogatásának köszönhette irodalmi sikereit. A lapok – főleg a színházi újságoknak a radikális társadalmi-politikai átalakulások idején megjelent – szövegei (köztük Harsányi Zsolt és Szirmai Albert Tilla című dala, amelyből az előadás főcíme származik) különféle, reklámokként is értékelhető eljárásai önmagukon túlmutatóan, általánosabb érvénnyel is jól szemléltetik, hogy a médiumok miként működhetnek közre egy személy imázsának kialakításában és – ezzel összefüggésben – egy mű sikerében.   

Fotó: NMHH

Turbucz Dávid tudományos munkatárs A „heavy metal királyai” a vasfüggöny mögött II. Az Iron Maiden Magyarországon a 80-as évek második felében című előadásában a heavy metal zenei stílus magyarországi megjelenésének körülményeit vizsgálta az együttes második (1986. szeptember 17.) és harmadik (1988. augusztus 31.) budapesti koncertjének médiavisszhangján keresztül. A brit heavy metal legenda volt az első nyugati sztárzenekar, amely eljutott a vasfüggöny mögé, és így – ugyan nem szándékosan, de – tovább mérsékelte a zenei életben a Kelet és Nyugat közötti különbségeket. A koncertek nemcsak népszerűsítették ezt a műfajt, hanem lökést adtak annak magyarországi megjelenéséhez is. Az Iron Maiden elhozta Budapestre azt a látványvilágot, amely koncertjeiket jellemezte, így bepillantást engedtek abba a közegbe, amelyben évek óta mozogtak a világ nyugati felén. Ez a zenei stílus a korabeli sajtót, rádiót és televíziót sem hagyta érintetlenül. Eleinte az ifjúsági magazinok, politikai napilapok, az országos és a helyi sajtó foglalkozott a „fémzenével”, majd a 80-as évek második felében megjelent az első, ilyen tárgyú zenei szaklap, a Metallica Hungarica is.