A Romániában az idén zajló Dimitrie Cantemir-emlékév tiszteletére rendezte meg a budapesti Román Kulturális Intézet 2023. december 12-én 16 órakor a Demokrácia Intézet konferenciatermében a Párhuzamos történetek: Dimitrie Cantemir és II. Rákóczi Ferenc című programot, amely során a román származású francia történész Stefan Lemny, Dimitrie Cantenir legismertebb szakértője összehasonlító előadást tartott a két fejedelem számos tekintetben hasonló életpályájáról. A rendezvényt Tóth Ferenc, intézetünk tudományos tanácsadója moderálta.

A tanácskozást – Joana Anghel, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatónőjének köszöntője után – kollégánk nyitotta meg. Bevezetőjében kiemelte a téma tudományos kutatásának fontosságát és aktualitását, amelyet számos új publikáció – mint például Stefan Lemny Cantemir-családtörténete és új, Dimitrie Cantemirnek szentelt életrajza, valamint II. Rákóczi Ferenc Vallomások című munkája francia fordításának új, tudományos kiadása – és az európai nemesi emigrációk iránti kutatások reneszánsza is jelez.

Ezt követően Stefan Lemny francia nyelvű előadásában fejtette ki gondolatait Dimitrie Cantemir (1673–1723) moldvai fejedelem és író, valamint II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) erdélyi fejedelem és író életpályáinak érdekes párhuzamairól. A két, egymással szomszédos moldvai és erdélyi fejedelemség uralkodója a nagy birodalmak közötti térségben egyensúlyozva alakította ki a nemzetközi politikában és a vezető szellemi mozgalmakban való aktív részvételét. Bár két különböző uralkodói hagyományt képviseltek, mégis osztoztak életpályájuk kezdeti nehézségeiben, valamint a kivételes, műveltség iránti fogékonyságukban, amellyel bekerültek a korabeli európai szellemi elit élvonalába. Nemcsak személyiségükben, hanem politikai döntéseik tekintetében is hasonlítottak egymásra, különösen a fejedelemségük függetlenségéért folytatott küzdelmükben, és végül az emigráció kalandjában. Semmi sem olyan árulkodó azonban, mint hasonló szellemi tevékenységük, amely lehetővé tette számukra, hogy nemcsak a korabeli tudós társadalomban, de később a kultúrtörténetben, fejedelemségük határain túl is ismertté váljanak. A két személyiség összehasonlító vizsgálata komoly érdeklődésre tarthat számot, hiszen ezáltal jobban megérthetjük szerepüket Közép- és Kelet-Európa történelmében a modern korba való átmenet egy fontos pillanatában, ugyanakkor jobban kirajzolódhat szellemi örökségük kivételes gazdagsága is.

Stefan Lemny előadása után ismét Tóth Ferenc vette át a szót. A hozzászólásában kihangsúlyozta a két színes személyiség közötti kapcsolódási pontok jelentőségét. Különösen kiemelte, hogy a Rákóczi-szabadságharc után az emigráns magyarok igen szoros kapcsolatba kerültek a román fejedelmek köreivel. Jó példa erre a Moldvába, illetve Havasalföldre menekülő magyarok kolóniái, sőt egyes vélemények szerint a mai román főváros, Bukarest Berceni negyede ma is őrzi az egykori kuruc generális, Bercsényi Miklós emlékét. Rákóczi és Cantemir szellemi rokonságára utalva kiemelte kultúraközvetítő jelentőségüket. Mindketten fontos szerepet játszottak a nyugati eszmék közép- és kelet-európai meghonosítása terén, de emigráns köreik segítségével sokat tettek az Oszmán Birodalom történetének és az iszlám világ európai megismertetéséért is. Ezt követően a közönség részvételével zajló vitára került sor.

A rendezvényről meghívója itt található, Stefan Lemny előadásának magyar fordítása itt, illetve annak rövid videórészlete itt tekinthető meg.