A MOST (Management of Social Transformations Programme) az UNESCO egyik 1994 óta működő affiliált szervezete, 35 UNESCO tagállam vesz részt munkájában. A működéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket az intézmény legfelsőbb irányító testülete, a kétévenként ülésező Intergovernmental Council hozza. A Council ülésén 32 ország kormánya képviseltette magát, többnyire az egyes országok UNESCO Bizottságán belül működő MOST Bizottságok vezetői. Ezt a tisztséget Magyarországon Miszlivetz Ferenc, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója tölti be, az ő akadályoztatása miatt, megbízásából Pók Attila, intézetünk tudományos tanácsadója, főigazgatói megbíztottja vett részt az ülésen.

A testület 2015. november 14-i ülésén választotta elnökévé Dato Sri’ Rohani Abdul Karumot, a maláj kormány nő-, család- és közösségfejlesztés-ügyi miniszterét. Az ő javaslatára tartották az ez évben esedékes Intergovernmental Council ülését a most hatvan éve független Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban március 16–17-én. . A beszámolók, tervek és szabályzatmódosítások megbeszélésén kívül a kb. 16 munkaórából mintegy kettő jutott a migrációval kapcsolatos MOST kezdeményezés bemutatására és megvitatására. A vita abból indult ki, hogy a migráció olyan globális és csak más politikai, társadalmi, természeti jelenségekkel együttesen vizsgálandó jelenség, amely a MOST tevékenységének mindhárom pillérét (kutatás, kutatási eredmények terjesztése, kormányok közi együttműködés) egyaránt érinti. Általános egyetértés mutatkozott a következő, kutatási eredményekre épített megállapításokkal kapcsolatban:

  • A kibocsátó országoknak juttatott anyagi támogatás nem csökkenti a migráció intenzitását.
  • A migránsok összetétele etnikum, vallás, műveltség, szakismeret, képzettség szempontjából rendkívül sokszínű, keverednek a politikai, vallási üldöztetés elől menekülők és a gazdasági okokból útra keltek, megnehezíti a célországok álláspontjainak kialakítását, ha homogén tömegként kezelik a migránsok csoportjait és nem veszik figyelembe a vonatkozó kutatási eredményeket. Így például törökországi menekülttáborokban végzett felmérések azt mutatják, hogy az ott élők ún. emberi tőkéje (human capital, ami nem pusztán képzettséget, hanem lelki-testi erőt, nehéz körülmények közötti az emberi méltóságot megőrző túlélési képességet jelent) kiemelkedően magas. Megdöbbentő adat, hogy a közel-keleti menekülttáborokban az átlagos tartózkodási idő 14 év és ilyen hosszú tábori lét után igen nehéz a beilleszkedés akár a kibocsátó, akár az áhított európai társadalomba.
  • A megoldások keresése során tudomásul kell venni, hogy a migrációt megállítani semmiképpen sem lehetséges, de ütemét, intenzitását lehet befolyásolni.
  • A MOST a nemzetközi bölcsészet- és társadalomtudományi együttműködések fontos koordináló szervezete, többek között az World Social Science Report (a 2016. évi kiadás itt tekinthető meg) és a World Humanities Forumok egyik szervezője.