2014. november 14-én, szerdán intézetünk tudományos főmunkatársa, Borhi László előadást tartott Magyarország washingtoni nagykövetségén The US and 1956 címmel. Az előadást megtisztelte jelenlétével Szapáry György, hazánk washingtoni nagykövete, valamint Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter is. Előadásában Borhi László azt vizsgálta, volt-e valós esély 1956-ban a felszabadulásra, illetve arra, hogy véget érjen a hidegháború és ezzel Európa megosztottsága? Bár az amerikai elnök megígérte, hogy addig nem nyugszik, amíg fel nem szabadul Kelet-Európa, nem volt remény amerikai beavatkozásra. Moszkvában tudták, hogy az amerikaiak tartanak a szovjet nukleáris erőtől, ezért nem tudnak segíteni a magyaroknak. Így a szovjet döntéshozatalt nem befolyásolta az amerikaiak álláspontja. Washington abban bízott, hogy Moszkva hajlandó lesz diplomáciai megoldást találni a kelet-európai országok semlegessége alapján. Azonban a magyarországi és a külpolitikai helyzet is úgy alakult, hogy a szovjet vezetés a fegyveres beavatkozás mellett döntött. Moszkva nem kívánt lemondani a második világháborúban szerzett területekről. 1956 világossá tette, hogy a lokális katonai fölény és a nukleáris elrettentés birtokában kizárólag a Szovjetunió dönthet a térség sorsáról.