Kármán Gábor és Mihalik Béla előadása Lisszabonban

LisszabonA 2013-ban alakult Premodern Diplomats Network a kora újkori diplomáciatörténet egyik legjelentősebb fórumává nőtte ki magát. Éves konferenciáik a szakmai eszmecserének, a legújabb eredmények nemzetközi közönség előtti bemutatásának fontos terepét jelentik. A két évvel ezelőtt, az intézetünkben megrendezett konferenciasorozat legutóbbi állomása Lisszabon volt, ahol az Universidade Nova de Lisboa közép- és kora újkori kutatóprogramjai a portugál Nemzeti Könyvtában látták vendégül a több mint tizenöt országából érkező előadókat. Magyarországot intézetünk két munkatársa, Kármán Gábor és Mihalik Béla Vilmos, és a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, Cziráki Zsuzsanna képviselte. A részletes program itt olvasható.

Cziráki Zsuzsanna előadásában egy konstantinápolyi politikai gyilkosság példáján keresztül mutatta be a Habsburg dinasztia spanyol és osztrák ága közötti szoros diplomáciai együttműködést a harminc éves háború utolsó éveiben. Don Juan de Menesses portugál ügynök volt a Fényes Portán, aki 1646-ban megpróbálta felkelteni az Oszmán Birodalom érdeklődését a rivális Spanyolország amerikai gyarmatai iránt. Az eset különlegessége abban áll, hogy Madrid nem rendelkezett saját diplomáciai apparátussal a szultán birodalmában, ezért az osztrák Habsburgok konstantinápolyi összeköttetését felhasználva III. Ferdinánd állandó követével, Alexander Greiffenklauval gyilkoltatta meg Menessest.

Kármán Gábor, aki szekcióvezetőként is közreműködött a konferencián, előadásában  a nagy morva tudós és pedagógus, Jan Amos Comenius II. Rákóczi György diplomáciai kapcsolatainak ápolásában játszott szerepét mutatta be. Az erdélyi fejedelem sikerrel használta ki a Comenius által fenntartott kapcsolathálót, amely nemcsak tudományos célokat szolgált, de Oliver Cromwell Angliájában a politikai vezetés legszűkebb köreihez is bejárással rendelkezett. Mivel a 17. századi cseh protestáns emigráció politikai várakozásaiban Erdély fontos szerepet játszott, Rákóczi előtt az 1650-es évek közepén rajtuk keresztül nyílt meg a lehetőség, hogy kiszélesítse diplomáciai kapcsolatrendszerét – anélkül, hogy cserébe külkapcsolatai terén valós befolyáshoz juttatta volna őket.

Mihalik Béla Vilmos előadásában az 1690-es évek bécsi udvarában vizsgálta három diplomata, Sebastiano Antonio Tanara pápai nuncius, Borgomanero márki spanyol követ és Alessandro Zen velencei követ közötti információcserét. A Tanara és Borgomanero között a kezdetektől meglévő konfliktus protokolláris jelleggel jelentkezett, ám a háttérben politikai okok húzódtak. A Szentszék a franciákkal vívott pfalzi örökösödési háború, míg a spanyolok a törökellenes háború lezárását szerették volna elérni. A nuncius és a spanyol követ közötti információcsere így a velencei követ révén zajlott, de ő saját érdekei szerint felhasználva adta vagy tartotta vissza értesüléseit.

 

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata