2013. június 6-án, 18.00 órakor a Római Német Történeti Intézettel (Deutsches Historisches Institut in Rom) közös szervezésben a Római Magyar Akadémián mutatták be császári nunciusok jelentéseiből és irataiból megjelent két új kötetet, amelyek az 1578–1581 és az 1631–1633 közötti éveket ölelik fel:
Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken.
III. Abteilung: 1572–1585. 10. Bd.: Nuntiaturen des Orazio Malaspina und des Ottavio Santacroce. Interim des Cesare dell'Arena (1578–1581). Bearb. von Alexander Koller, Berlin–Boston 2012;
IV. Abteilung: 17. Jahrhundert. 5. Bd.: Nuntiatur des Ciriaco Rocci. Außerordentliche Nuntiatur des Girolamo Grimaldi (1631–1633). Bearb. von Rotraud Becker, Berlin–Boston 2013.
A bemutató elején Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója, és Martin Baumeister, a Német Történeti Intézet igazgatója köszöntötték a népes, mintegy ötvenfős hallgatóságot, és vázolták a nunciusi jelentések kiadásának jelentőségét a kora újkori történeti kutatások számára. A Német Történeti Intézet 1892-ben kezdte el a jelentések publikációját, és máig mintegy 40 kötet látott napvilágot a sorozatban. Magyar szempontból a császári, illetve a Római Osztrák Történeti Intézet által közreadott gráci nunciusi jelentések jelentik a legfontosabb dokumentumokat.
A kötetek forrásértékéről az európai történelem számára Irene Fosi, a Chieti-Pescara-i Tudományegyetem professzora és Silvano Giordano, a Pápai Gergely Egyetem professzora beszéltek; mindketten kiemelték a császári nuncius jelentőségét a szentszéki diplomácia szervezetében, és méltatták a két közreadó, Alexander Koller, a Német Történeti Intézet igazgatóhelyettese és Rotraud Becker kiadásának pontosságát és alaposságát. A magyar vonatkozásokat Fazekas István levéltári delegátus, a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője ismertette. Az előadásokból világosan kirajzolódtak a két történelmi korszak, vagyis a 16. század ’70-es és ’80-as évei fordulójának, illetve a harmincéves háború korának különbségei. A két kötet együttes bemutatója érzékelhetővé tette a Szentszék nemzetközi politikai helyzetének és a birodalomhoz való viszonyának változásait, illetve a különböző nunciusok egyéniségének, érdeklődésének eltéréseit. Az első időszakban a nunciusok a prágai udvar mellett éltek, kevesebb közvetlen kapcsolatuk volt Magyarországgal, ennek ellenére a pápai követ az állandó török veszély miatt fokozottan figyelt a magyar hadszíntérre, és nem kerülték el figyelmét a magyar belpolitika fontosabb eseményei vagy az erdélyi hatalmi változások sem. Egyházi téren Malaspina és Santacroce leginkább a püspöki kinevezésekkel foglalkozott. Ciriaco Rocci nunciusi jelentéseinek magyar vonatkozású témái közül kiemelkednek a pálos szerzetesrend reformjára, a misszionáriusok felhatalmazásaira és különösen Pázmány Péter római követségére vonatkozó híradások.
