Facebook

refo500-logo

Pálffy Géza Profile Page
Pálffy Géza

Alapadatok

Pálffy Géza
Beosztás: tudományos tanácsadó, Lendület kutatócsoport-vezető
Témacsoport: Kora újkori témacsoport
Telefon: 224–6700/674
E-mail: palffy.geza@btk.mta.hu

_________

Életrajz

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Veszprém, 1971. 02. 09.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1994)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, levéltár szak (1995)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, Történeti Doktori Iskola (1999). Téma: Katonai igazságszolgáltatás Magyarországon a XVIXVII. században

MTA doktora, MTA, Budapest (2010). Téma: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

MTA Történettudományi Intézete (1994–2011) tudományos segédmunkatárs (1994. szept. 1–1997. szept. 1.), tudományos munkatárs (1997. szept. 1–2002. máj. 15.), tudományos főmunkatárs (2002. máj. 15–2010. dec. 31.), a forráskiadásokért felelős osztályvezető (2006. szept. 1–2011. aug. 31.), tudományos tanácsadó (2011. január 1-jétől), a kora újkori osztály osztályvezetője (2011. szept. 1–2011. dec. 31.)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) a kora újkoritémacsoport vezetője (2012. jan. 1-jétől)

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (tag: 1993–)

Fons Alapítvány Kuratóriuma (elnök: 1995–1998)

Gesellschaft für die Erforschung der Frühen Neuzeit [Wien] (tag: 1995–)

Arbeitskreis „Militär und Gesellschaft” [Berlin] (tag: 1996–1999)

Castrum Bene Egyesület (tag: 1998–)

Nagyvázsonyi Vártanács (tag: 1998–)

Magyar Történelmi Társulat (titkár/főtitkárhelyettes: 1999–2003, helyettes főtitkár: 2002–2003)

Corvina Baráti Kör (tag: 2000–)

Bolyai Klub (tag: 2001–)

Alapítvány a magyar hadi történetírás támogatására (kuratóriumi tag: 2001–)

ELTE BTK Történelem Segédtudományi Doktori Program (alapító tag: 2002–)

Habsburg Történeti Intézet (tudományos tanácsadó: 2003–2009)

Osztrák–Magyar Tudományos és Oktatási Együttműködési Alapítvány / Stiftung Aktion Österreich-Ungarn (kuratóriumi tag: 2003–)

MTA Történettudományi Bizottsága (tag: 2008–)

Eötvös Collegium Történész Műhelye tutori köre (tag: 2009–)

MTA (nem akadémikus közgyűlési képviselő: 2010–)

OTKA Publikációs Bizottsága (tag: 2011–2012)

MTA Tudományetikai Bizottsága (tag: 2011–)

OTKA Történettudomány – Tudomány- és Technikatörténet zsűri (elnök: 2012–)

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

XXI. OTDK Humán Tudományok szekció kiemelt I. helyezés (1992)

XXI. OTDK Hadtudományi szekciói kiemelt I. helyezés és a Szolnoki Katonai Műszaki Főiskola különdíja (1992)

Pro Scientia érem (1993)

Akadémiai Ifjúsági Díj (1997)

„Az év ifjú hadtörténésze”-díj (1998)

Szakály Ferenc Emlékérem (2000)

Soros Alapítvány Ösztöndíja: Szűcs Jenő Díj (2000)

Bezerédj-Díj (2001)

Talentum Díj (2002)

Bolyai Emléklap (2003)

Deák Ferenc Ösztöndíj (2003)

Balassi Bálint Emlékérem (2004)

Magyar Kultúra Lovagja cím (a Kárpát-medencei népek együttműködésének fejlesztéséért) (2011)

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Hadtörténelmi Közlemények [Budapest] (szerkesztőbizottsági tag: 1999–)

Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat [Budapest] (szerkesztőbizottsági tag: 1999–2002)

Múlt-kor internetes történeti folyóirat (szerkesztőbizottsági tag: 2001–)

Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja [Koprivnica] (szerkesztőbizottsági tag: 2002–)

Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti [Zagreb] (szerkesztőbizottsági tag: 2002–)

Lymbus: Magyarságtudományi forrásközlemények [Budapest] (szerkesztőbizottsági tag: 2002–)

Századok: A Magyar Történelmi Társulat folyóirata [Budapest] (szerkesztőbizottsági tag: 2003–2007, kora újkorért felelős szerkesztőségi tag: 2003–)

Ekonomska i ekohistorija: Časopis za gospodarsku povijest i povijest okoliša [Zagreb] (szerkesztőbizottsági tag: 2005–)

Časopis Matice moravske [Brno] (szerkesztőbizottsági tag: 2007–)

Opera historica – Časopis pro dějiny raného novověku [České Budějovice] (szerkesztőbizottsági tag: 2008–)

Múlt-kor: Negyedéves történelmi magazin [Budapest] (szerkesztőbizottsági tag: 2011–)

Radovi Zavoda za hrvstaku povijest (Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu) [Zagreb] (szerkesztőbizottsági tag: 2011–)

Publikációk

TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓ

1. The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. [Translated from the Hungarian by Thomas J. and Helen D. DeKornfeld] Boulder, Colorado, Social Science Monographs–Wayne, New Jersey, Center for Hungarian Studies and Publications, Inc.–New York, 2009. 410. [East European Monographs, DCCXXXV.; CHSP Hungarian Studies Series, 18.] [Megjelent 2010. március elején.]

2. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. MTA Történettudományi Intézet, História, Bp., 2010. 564. [História könyvtár: Monográfiák, 27.] [Megjelent 2010. május közepén.]

3. Povijest Mađarske. Ugarska na granici dvaju imperija (1526.-1711.) [Prijevod s mađarskog Jelena Knežević.] Samobor, 2010.  295. [Bibliotheca Historia Croatica, 57.] [Megjelent 2010. május elején.]

4. A tizenhatodik század története. Bp., 2000. 280. [Magyar Századok, 6.]

5. A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr, 1999. 331. [A győri főkapitányság története a 16–17. században, 1.]

6. Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604–1608). Bp., 2009. 70. [Századok Füzetek, 3.] [Megjelent 2009 augusztuságában a Századok 143. (2009) 4., kora újkori számával együtt, annak mellékleteként.]

7. Ausgewählte Dokumente zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert / Odabrani dokumenti o seobi Gradišćanskih Hrvata u 16. stoljeću. Eisenstadt / Željezno, 1999. 336. [Társszerzők: Miljenko Pandžić–Felix Tobler.]

8. A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát–szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560–1570-es években / Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgermonarchie. Die regelmäßige kartographische Tätigkeit der Burgbaumeisterfamilie Angielini an den kroatisch-slawonischen und den ungarischen Grenzen in den Jahren 1560–1570. Bp., 2011. 96. + 108 p. + Tábla / Tafel I–XXXII. [32 p-nyi színes tábla 38 térképpel és váralaprajzzal bécsi, karlsruhei és drezdai gyűjteményekből] + DVD-ROM [a kétnyelvű kötettel, valamint Melléklet / Anhang I–XXXII-ként a 38 színes térképpel és váralaprajzzal.] [Megjelent 2011. május 6-án.]

9. A három részre szakadt ország 1526–1606. Bp., 2009.  112., 11 térképpel, 32 szövegdobozzal, 135 képpel. [Magyarország története, 9.] [Megjelent 2009. augusztus 19-én.]

10. Romlás és megújulás 1606–1703. Bp., 2009. 112., 9 térképpel, 35 szövegdobozzal, 145 képpel. [Magyarország története, 10.] [Megjelent 2009. szeptember 2-án.]

 

TELJES PUBLIKÁCIÓS LISTA HIVATKOZÁSOKKAL

1. Publikációk (összesen 298 = magyarul 232 + idegen nyelven 66)

Magyarul 232, idegen nyelven 66 (13 angol, 2 cseh, 2 francia, 7 horvát, 31 német, 11 szlovák), összesen 298

1.1. Tudományos publikációk (261 = 197+64)

Magyarul 197, idegen nyelven 64 (13 angol, 2 cseh, 2 francia, 7 horvát, 31 német, 9 szlovák), összesen 261

1.1.1. Szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok, cikkek (76 = 54+22)

1.1.1.a. Szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok (67 = 46+21)

Magyarul 46, idegen nyelven 21 (3 angol, 2 cseh, 3 horvát, 10 német, 3 szlovák), összesen 67

1992

A Királyi Szigetvár inventáriumai 1547–1565. (Kiegészítések Tímár György Királyi Sziget című könyvéhez.) Hadtörténelmi Közlemények, 105. (1992) 2. 152–156.

Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135. (2001) 6. 1349–1412. p. 1350. 6. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 50. 50. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 19. 7. j.,
p. 641.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 64. 309. j.

A Királyi Szigetvár 1547. évi leltára. Egy évszázadon át kallódó forrás jelentősége Szigetvár történetében. I. rész. Hallgatói Közlemények (A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia belső kiadványa), 39. (1992) 243–251.

1993

A Királyi Szigetvár 1547. évi leltára. Egy évszázadon át kallódó forrás jelentősége Szigetvár történetében. I–II. rész. Hadtörténelmi Közlemények,106. (1993) 3. 76–100.

Domokos György: Vasfelhasználás és vasmegmunkálás a várakban a 16–17. században. In: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szerk. Nagy Zoltán–Szulovszky János. Szombathely, MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága–MTA VEAB Archaeometriai és Iparrégészeti Munkabizottsága, 2009. (Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében 3.) 206., itt 175–185. p. 183.
Etényi Nóra, G.: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., Balassi Kiadó, 2003. 302. p. 162. 13. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 64. 309. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 48. 116. j.

1994

Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 1. (1994) 1. 79–90. [Különlenyomat is.]

1995

A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. Hadtörténelmi Közlemények, 108. (1995) 1. 114–185.

Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés hadügyi rendeletei. Aetas, (2002) 1. 5–14. p. 6. 8. j.
Budinszki István: Az elfeledett szendrői erősség, a német-vár építéséhez kapcsolódó gratuitus labor teljesítéségéről. Honismeret, 41. (2008) 202–212. p. 204. 10. j.,
p. 205. 21. j.
Czigány István: Hornouhorské pohraničie v prvej polovici 17. storočia. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 81–87. p. 82. 5. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 59. 13. j.,
p. 72. 8. j.,
p. 73. 13. j.,
p. 103. 13. j.
Hanuliak, Václav: Najstaršia forma stredovekého mestského opevnenia vo Zvolene. Archaeologica historica (Brno), 33/08 (2008) 147–155. p. 150.,
p. 155.
Hausel Sándor: Nógrádvár. Nógrád, Nagy Iván Történeti Kör–Nógrád Község Önkormányzata–Nógrád Megyei Levéltár, 2000. (Nagy Iván könyvek, 7.) 137. p. 123. 13. j.
Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I–III. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet, 2007. (História könyvtár: Kronológiák, adattárak, 9.) 1631. I. p. 383.
Kas Géza: Esterházy Pál nádor két tábori felszerelésének összehasonlítása (1683–1684). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 535–550. p. 535. 1. j.
Kenyeres, István: Grundherrschaften und Grenzfestungen. Die Kammerherrschaften und die Türkenabwehr im Königreich Ungarn des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 98–129. p. 122. 30. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 97. 38. j.,
p. 101. 47. j.,
p. 119. 81. j.,
p. 120. 84. j.,
p. 122. 91. j.,
p. 122. 92. j.,
p. 129. 113. j.
Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. 59–103. p. 102. 113. j.
Kenyeres István: A végvárak és a mezei hadak élelmezései szervezete a XVI. században. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 163–202. p. 167. 16. j.,
p. 172. 32. j.,
p. 187. 78. j.,
p. 188. 83. j.
Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135. (2001) 6. 1349–1412. p. 1401. 144. j.
Kenyeres István: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században. In: Magyarország védelme – Európa védelme. Szerk. Berecz Mátyás–Petercsák Tivadar. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2006. (Studia Agriensia, 24.) 47–115. p. 48. p. 7. j.
Kenyeres István: Die Finanzen des Königreichs Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien Oldenbourg, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) 319., 84–122. p. 120. 87. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 50. 27. j.,
p. 53. 33. j.,
p. 71. 68. j.,
p. 71. 69. j.,
p. 78. 92. j.
Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, 2009. 163–174. p. 172. 43. j.,
p. 173. 44. j.,
p. 173. 45. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 183. 8. j.,
p. 193. 93. j.,
p. 349. 274. j.,
p. 351. 304. j.,
p. 357. 393. j.,
p. 357. 394. j.,
p. 408. 46. j.,
p. 408. 47. j.,
p. 408. 48. j.,
p. 570. 258. j.,
p. 570. 259. j.,
p. 572. 301. j.,
p. 572. 302. j.
Németh, István, H.: A beszállásolások rendszere és hatásai a XVI–XVII. századi Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 281–320. p. 284. 19. j.
Németh István, H.: Gondolatok a magyarországi várospolitika meghatározó tényezőiről a kora újkorban. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 9. (2002) 1–3.123–162. p. 127. 12. j.
Németh István, H.: Kassai polgárok és katonák a 16. században. (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 143–198. p. 152. 63. j.,
p. 195.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528. 394. 1. p. 216. 8. j.
Németh István, H.: Végvárak, városok, hadseregszállítók. A felső-magyarországi városszövetség és a védelmi rendszer 1526–1593. Történelmi Szemle, 42. (2000) 3–4. 203–243. p. 212. 44. j.
Remeczki Imre: Az érsekújvári vár 1586. évi zsoldjegyzékének vizsgálata. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 243–280. p. 244. 3. j.,
p. 246. 16. j.,
p. 250. 144. j.,
p. 251. 48. j.,
p. 257. 71. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Sarusi-Kiss, Béla: Deutsche Soldaten in den ungarischen Grenzfestungen des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 157–180. p. 157. 2. j.,
p. 166. 23. j.,
p. 179. 37. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 16. 15. j.,
p. 64. 13. j.,
p. 89. 22. j.,
p. 121. 4. j.,
p. 123. 11. j.,
p. 128. 21. j.,
p. 129. 27. j.,
p. 129. 28. j.,
p. 315. 156. j.
Sarusi Kiss Béla: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 115–148. p. 115. 2. j.,
p. 138. 58. j.
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. (Zalai Gyűjtemény, 42.) 406., itt 61–86. p. 61. 1. j.,
p. 62. 5. j.,
p. 73. 31. j.,
p. 74. 39. j.
Simon Éva, Sz.: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060. p. 1056. 43. j.
Simon Éva, Sz.: Zala vármegye 1579. évi oszmán és magyar adóösszeírásai. In: Orientalista Nap 2003. Szerk. Birtalan Ágnes–Yamaji Masanori. Bp., MTA Orientalisztikai Bizottság–ELTE Orientalisztikai Intézet, 2003. 170., itt 137–145. p. 137. 3. j.
Soós István: Öt szádvári utasítás a XVII. század elejéről. Fons, 8. (2001) 1. 109–134. p. 112. 14. j.,
p. 112. 15. j.
Štefanec, Nataša: Demographic Changes on the Habsburg-Ottoman Border in Slavonia (c-1570–1640). In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Wien, 22.–25. September 2004. Hrsg. Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer Wien–München, Oldenbourg, 2005. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 48.) 551–578. p. 560. 23. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 465.
Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 1997. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 21.) 418. p. 8. 5. j.
Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., Balassi Kiadó, 1995. (Humanizmus és reformáció, 23.) 486. p. 260. 230. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 39. 43. j.,
p. 132.,
p. 143.,
p. 206.,
p. 312.,
p. 346.,
p. 367.,
p. 536.,
p. 564.,
p. 608.,
p. 704.,
p. 771.
Tóth Sándor László: Hódoltsági török várak őrsége egy 1576–1590. évi német összeírásban. Aetas, 23. (2008) 4. 99–128. p. 99. 4. j.,
p. 99. 5. j.,
p. 100. 10. j.,
p. 104. 38. j.,
p. 104. 39. j.,
p. 105. 43. j.,
p. 111. 104. j.,
p. 115. 137. j.,
p. 126. 211. j.,
p. 126. 213. j.,
p. 126. 214. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 56. 154. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 41. 175. j.

A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. Keletkutatás, (1995) Tavaszi sz. 61–86. [P. 85–86. Summary: The Costs of the Ottoman and the Habsburg Border Castle Systems in Hungary; különlenyomat is.]

Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) 2. 351–381. p. 353. 14. j.,
p. 365. 64. j.,
p. 370. 83. j.,
p. 372. 89. j.
Ágoston, Gábor: Habsburg and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. The Turkish Studies Association Bulletin, 22. (1998) 1. 126–41. p. 135. 31. j.
Ágoston, Gábor: The Cost of the Ottoman Fotress-System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) 195–228. p. 198. 15. j.,
p. 212. 59. j.,
p. 217. 75. j.
Budinszki István: Az elfeledett szendrői erősség, a német-vár építéséhez kapcsolódó gratuitus labor teljesítéségéről. Honismeret, 41. (2008) 202–212. p. 203. 9. j.
Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet–Magyar–Török Baráti Társaság, 2006. (História Könyvtár. Monográfiák, 21.) 371 p. 323. 1160. j.
Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I–III. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet, 2007. (História könyvtár, Kronológiák, adattárak, 9.) 1631 p. I. 23. 15. j.,
p. 89. 29. j.,
p. 175. 9. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 87. 9. j.
Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. 59–103. p. 102. 113. j.
Kenyeres István: Die Finanzen des Königreichs Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien Oldenbourg, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) 319., itt 84–122. p. 120. 87. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662 p. 408. 46. j.
Kovács Gyöngyi–Vándor László: Asztali áru a bajcsai várból (1578–1600). In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in honour of András Kubinyi on his seventieth birthday. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., ELTE Régészettudományi Intézet, 2004. 311–323. p. 311. 1. j.
Németh István, H.: Gondolatok a magyarországi várospolitika meghatározó tényezőiről a kora újkorban. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 123–162. p. 126. 8. j.,
p. 127. 12. j.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 215. 7. j.,
p. 216. 8. j.,
p. 289. 31. j.
Rauscher, Peter: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfen von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkriegs” (1548–1593). In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien Oldenbourg, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) 319., itt 45–83. p. 45. 3. j.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 57. j.,
p. 71. 204. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 129. 28. j.
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. (Zalai Gyűjtemény, 42.) 406., 61–86. p. 61. 1. j.,
p. 62. 3. j.
Simon Éva, Sz.: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 6. 1351–1406. p. 1396. 239. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 39. 43. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1038. 17. j.

Egy keresztény kortárs a török szultán bevételeiről és kiadásairól a hosszú török háború idején. Keletkutatás, (1995) tavasz, 105–113. [P. 113. Summary: A Contemporary Christian Account of the Ottoman Revenues and Expenditures from the Period of the „Long War” (1593–1606), különlenyomat is.]

Fodor Pál: Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban. Századok, 131. (1997) 1. 895–922. p. 922. 84. j.
Németh István, H.: Gondolatok a magyarországi várospolitika meghatározó tényezőiről a kora újkorban. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 123–162. p. 126. 8. j.
Sahin-Tóth Péter: Hitszegő hitetlenek. Francia–vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 299–364. p. 348. 204. j.

Archontológiai kézikönyv vagy század eleji ismereteink összegzése? (Gondolatok Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai. Die Obergespane Ungarns 1526–1848 című könyvéről.) Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 2. (1995) 1.99–111. [Különlenyomat is.]

Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István–Karlinszky Balázs. Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár–Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai; 22.; A veszprémi egyházmegye múltjából, 22.) 421–444. p. 424. 22. j.,
p. 442.
Horváth Zita: Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerk. Molnár András, Zalai Gyűjtemény 50., Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, 2000. 524 p. Könyvismertetés. Fons, 8. (2001) 1. 139–141. p. 140. 2. j.
Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Bp., Osiris, 2003. 372. p. 148.
Tusor Péter: Ismeretlen levelek, iratok, feljegyzések Pázmány Pétertől. Irodalomtörténeti Közlemények, 100. (1996) 3. 318–344. p. 322.

1996

A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz.) Történelmi Szemle, 38. (1996) 2–3. 163–217. [P. 216–217. Summary: The Development of the Border Defence System in Hungary from the Origins up to the Early 18th Century; különlenyomat is.]

Auf Sand gebaut Weitschawar / Bajcsa-Vár eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg. Diether Kramer. Graz, Selbstverlag der Historischen Landeskommission für Steiermark, 2005. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark, XLVIII.) 293 p. 127.
Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) 2. 351–381. p. 356. 27. j.
Ágoston. Gábor: Habsburg and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. The Turkish Studies Association Bulletin, 22. (1998) 1. 126–41. p. 130. 10. j.,
p. 131. 15. j.,
p. 134. 29. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 30. 77. j.,
p. 49. 208. j.,
p. 96. 436. j.
Bagi, Zoltán Péter: Das deutsche Fußvolk in den ungarischen Feldzügen zur Zeit des Langen Türkenkrieges. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 130–156. p. 130. 1. j.
Bagi Zoltán Péter: Zsold és megélhetés. A német gyalogság a tizenöt éves háború időszakában. Korall, 9. (2008) november, 33. 5–21. p. 5. 1. j.,
p. 6. 11. j.
Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés. Századok, 144. (2010) 4. 823–848. p. 836. 67. j.
Barbarics Zsuzsa: A kéziratos „Neue Zeitungok” jelentősége I. Ferdinánd korában a „Nádasdy-Zeitungok” alapján. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 175–199. p. 182. 35. j.
Barbarics, Zsuzsa: Das Ringen um die Gunst der Ethnien im Donauraum in der Frühen Neuzeit. Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, 16. (August 2006) Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, 16. (August 2006) 38. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 187. 36. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543). Vasi Szemle, 62. (2008) 6. 703–720. 9. j.,
17. j.,
82. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543), egy közép-európai jelenség. Horvátországi magyarság. Horvátországi magyar havilap, (2009) 2. 22–46. p. 42. 9. j.,
p. 43. 17. j.,
p. 46. 82. j.
Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 59. 223. j.,
p. 66. 258. j.,
p. 80. 336. j.
Bán Péter (szerk.): Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története. In: Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp., Osiris Kiadó–Magyar Országos Levéltár, 2009. (Osiris Kézikönyvek) 786., itt 85–278. p. 275.
Bitskey István: Válság és reménység (Helyzetkép Mohács után). In: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, 2006. (Csokonai Könyvtár [Bibliotheca Studiorum Litterarium] 37.) 271., itt 11–35. p. 25. 13. j.
Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar. Szerk. Hermann István. Bp., Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., [2001. (Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat) 226. p. 197.
Czigány István: Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon, 1665–1682. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 2–3. 279–302. p. 281. 10. j.
Czigány István: Hornouhorské pohraničie v prvej polovici 17. storočia. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 81–87. p. 81. 2. j.,
p. 82. 4. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 59. 11. j.,
p. 71. 6. j.,
p. 90. 108. j.,
p. 115. 7. j.
Czigány István: A törökellenes védelmi rendszer újjászervezése a bécsi béke után. In: „Frigy és békesség legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária. Debrecen, Debreceni Egyetem Törtélelmi Intézete-Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2006. (A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VIII.) 320., itt 309–318. p. 309. 2. j.,
p. 312. 15. j.
Czigány, István: Die Neuorganisation des Verteidigungssystems gegen die Türken nach dem Wiener Frieden. In: „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein.“ Die Friedenschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Hrsg. János Barta – Manfred Jatzlauk–Klára Papp. Debrecen, Institut für Geschichte der Universität Debrecen – Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, 2007. (Zum 400. Jahrestag des Bocskai-Freiheitskampfes, 9.) 302., itt 281–292. p. 285. 15. j.
Cseh Valentin: A déli határvédő rendszer a XV. Században. Honismeret, 36. (2008) 6. 59–71. p. 70. 43. j.
Dávid Géza–Fodor Pál: A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 151–159. p. 155. 16. j.,
p. 157. 24. j.
Domokos György: Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. Limes (Komárom–Esztergom Megyei Tudományos Szemle), 9. (1997) 4. 67–92. p. 88. 31. j.
Domokos György: A törökellenes védelmi rendszer kiépítésének vázlatos története a 16. század második felében. In: A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2004. (Belvedere Kiskönyvtár, 16.) 73., itt 26–40. p. 40.
Domokos György: Újabb adatok a szatmári erődítmény építéstörténetéhez az 1660–1670-es évekből. Castrum, 4. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 47–70. p. 48. 8. j.
Domokos György: Újabb adatok Zrínyi-Újvár építésének és pusztulásának történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 741–773. p. 744. 16. j.
Erdélyi Gabriella (Közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 76. 256. j.
Erdélyi Gabriella: Eine „Beschränkte Zurückweisung”? Debatte zwischen Ferdinand I. und seinen ungarische Räten über die Regierung Ungarns. Collegium Hungaricum-Studien, Wien, 1. (2002) 19–48. p. 44. 23. j.
Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához.) Századok, 134. (2000) 2. 341–371. p. 365. 90. j.
Etényi Nóra, G.: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., Balassi Kiadó, 2003. 302. p. 90. 12. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 542., itt 479–502. p. 498. 81. j.
Feld István: Magyar építészet. 3. Késő reneszánsz és kora barokk. Bp., Kossuth Kiadó, 2002. 179. p. 177.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely–Raffayné Kálsecz Kata: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tanköny [sic!]. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2007. 151. p. 143.
Forgó, András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hrsg. Gabriele Haug-Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf, 2010. 308., itt 75–94. p. 85. 34. j.
Fuchs György: Ember, erőd, tér. A határvédelmi rendszerek, a környezetükben élő emberek és az őket befogadó tér, környezet kapcsolata, egymásra hatása. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 91–113. p. 106. 79. j.,
p. 106. 80. j.,
p. 107. 83. j.,
p. 107. 84. j.,
p. 113. 115. j.
Glatz Ferenc: A Rákóczi-felkelésről. Egyetemesség, lokalitás, alternatívakutatás. História, 25. (2003) 3. 3–7. p. 5.
Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. Századok, 137. (2003) 4. 929–954. p. 930. 3. j.
Illik Péter: „Háborús békeévek” a Batthyány-birtokokon (1630–1650). In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 43–56. p. 43. 1. j.,
p. 43. 2. j.,
p. 50. 36. j.
Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon. Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Bp., WZ könyvek, 2010. 227. p. 25–26. 1. j.,
p. 83. 55. j.,
p. 83. 58. j.
Kas Géza: Esterházy Pál nádor két tábori felszerelésének összehasonlítása (1683–1684). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 535–550. p. 535. 1. j.
Kas Géza: Széchényi Pál kalocsai érsek és a Haditanács vitája Sümeg váráról. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 115–125. p. 118. 21. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 87. 9. j.
Kenyeres István: A temesvári udvarbíró utasítása (1552). Fons, 4. (1997) 2. 125–148. p. 127. 4. j.,
p. 128. 9. j.,
p. 139. 37. j.
Kenyeres István: A végvárak és a mezei hadak élelmezései szervezete a XVI. században. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 163–202. p. 188. 81. j.,
p. 193. 92. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 142. 60. j.,
p. 195. 106. j.,
p. 333. 65. j.,
p. 357. 395. j.,
p. 408. 46. j.
Kincses Katalin: A hadi sebesültellátás kérdései Magyarországon (XVI. század–XVIII. század eleje). In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 359–385. p. 365. 35. j.
Korpás Zoltán: Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552). Fons, 6. (1999) 1–2. 3–129. p. 6. 12. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 77. 116. j.
Kovács Péter: Ferdinánd főherceg és Magyarország (1521–1526). Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 25–44. p. 28. 16. j.
Kovács, Péter E.: Erzherzog Ferdinand und Ungarn (1521–1526). In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 57–78. p. 60. 16. j.
Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523–1525). Adalékok a pápaság magyar személyi politikájához Mohács előtt. Századok, 144. (2010) 2. 411–431. p. 411. 1. j.
Mârza, Radu: Ferdinand I. a Sedmohradsko. In: Politický Politický zrod novovekej strednej Európy. 500. výročie narodenia Ferdinanda I. – zakladateľa habsburskej monarchie. Zostav. Jozef Baďurík–Kamil Sládek. Bratislava, Vydavateľstvo Ivana Vaška v Prešove pre Centrum pre európsku politiku, 2005. 56–61. p. 59. 11. j.
Mészáros Kálmán: A tiszaháti bujdosómozgalom és vezéralakjai. Hadtörténelmi Közlemények, 116. (2003) 3–4. 759–775. p. 763. 16. j.
Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. Argumentum Kiadó, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára, 2.) p. 44. 184. j.,
p. 54. 233. j.
Mordovin Maxim: Szécsény városának kora újkori palánkerődítése (A szécsényi Pintér-háznál feltárt maradványok alapján). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 149–159. p. 149. 4. j.
Németh István, H.: Gondolatok a magyarországi várospolitika meghatározó tényezőiről a kora újkorban. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 123–162. p. 127. 12. j.,
p. 129. 19. j.
Németh István, H.: Kassai polgárok és katonák a 16. században. (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 143–198. p. 155. 78. j.,
p. 195.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 106. 159. j.,
p. 216. 8. j.,
p. 218. 16. j.
Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, I.) 359. p. 39. 51. j.
Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp., METEM, 2006. (METEM Könyvek, 54.) 365. p. 225. 446. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 61. 1. j.,
p. 62. 3. j.,
p. 63. 6. j.,
p. 64. 12. j.,
p. 84. 12. j.,
p. 129. 28. j.,
p. 134. 42. j.
Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. száza első felében Pest megye példáján keresztül. Bp., Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2011. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 7.) 253. p. 12. 14. j.,
p. 12. 15. j.,
p. 12. 16. j.
Simon Éva, Sz.: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 6. 1351–1406. p. 1382. 178. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 154. 263. j.
Szakály Ferenc–Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp., Corvina Kiadó, 2003. 291., itt 61–80. p. 80.
Szőcs Péter: Szatmár kora újkori erődje. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 81–89. p. 89. 31. j.
Teiszler Éva: A Felső Részek főkapitányságáról. In: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9–10.) előadásai. Szerk. Marton Szabolcs–Teiszler Éva. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2005. 169–183. p. 169. 1. j.,
p. 170. 5. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 39. 43. j.,
p. 686.
Tóth Hajnalka: Adalékok a török 1683. évi magyarországi felvonulásához. Gyöngyösi Nagy Ferenc levelei alapján. Aetas, 23. (2008) 4. 83–98. p. 83. 1. j.,
p. 84. 3. j.
Tóth Sándor László: A „szináni ajánlat”. (Oszmán vazallus államok létesítésének terve 1593-ban). Aetas, (2002) 1. 97–110. p. 106. 66. j.
Tóth Sándor László: A tatai vár és ostromainak szerepe a 15 éves háborúban. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga.) Szerk. Fatuska János–Fülöp Éva Mária–Gyüszi László. Tata, Mecénás Közalapítvány, 1998. (Annales Tataienses, I.) 171., itt 19–44. p. 39. 21. j.
Újváry Zsuzsanna, J.: „Csak az nevét viseljük az békességnek...” Oszmán hódoltatás és hódító levelek a Dunántúlon a XVII. században. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 15–34. p. 20.
Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 155–174. p. 156. 4. j.,
p. 156. 5. j.,
p. 164. 52. j.,
p. 166. 73. j.,
p. 168. 85. j.,
p. 172. 120. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1094. 107. j.
Varga, Szabolcs: Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 299–322. p. 300. 4., 5. j.,
p. 311. 53. j.,
p. 314. 74. j.,
p. 316. 86. j.
Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. 259–310. p. 270. 52. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1038. 18. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 53. 249. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 794. 13. j.,
p. 805. 91. j.,
p. 812. 140. j.
Vatai Gábor: „Csak az menjen katonának…” A vitézlő rend életkörülményei és motivációja a 17. második felében. Aetas, 26. (2011) 2. 32–52. p. 47. 112. j.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 443. 2. j.,
p. 451. 42. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 54. 145. j.,
p. 118. 2. j.,
p. 118. 3. j.,
p. 168. 18. j.,
p. 185. 100. j.
Zachar József: Katonai Határőrvidék. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. Jordánszky kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2006. 236–238. p. 238.
Zachar József: Főkapitányság. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 172–173. p. 173.
Zachar, József: König und Stände: Kriegführung und Militärorganisation in Ungarn im ausgehenden 17. und in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 253–288. p. 257. 12. j.,
p. 258. 15. j.,
p. 266. 49. j.

Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez. Limes (Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle), 8. (1996) 1–2. 93–116.

Bánkúti Imre: Veszprém megye a Rákóczi-szabadságharcban. A kötetet sajtó alá rend,, szerk. és a mutatót összeáll.: Hudi József. Veszprém, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2005. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 18.) 152. p. 56. 142. j.
Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. Argumentum Kiadó, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára, 2.) p. 13. 24. j.
Nagy Miklós Mihály: Bottyán generális. Magyar Szemle Online, [www.magyarszemle.hu] Új folyam 15. (2007) 5–6.
Tóth Krisztina: Bajna. Szerk. Bárdos István. Bp., Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2002. (Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat) 210. p. 184.

Egy Zala megyei település nevének keletkezéstörténete és eddig ismeretlen XVI. századi névadója. (Kilimán falu és Andreas Kielman von Kielmansegg.) Magyar Nyelv, 92. (1996) 2. 163–174.

Ágoston Gábor: Birodalom és információ. Konstantinápoly, mint a koraújkori Európa információs központja. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 31–60. p. 40. 34. j.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 49. 90. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.

1997

Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”.) Történelmi Szemle, 39. (1997) 2. 257–288. [P. 288. Summary: Borderfortress-Captain-Generals, District-Captain-Generals and Vice-Captain-Generals on the Hungarian Frontier of the Habsburg Empire in the 16th and 17th Centuries; különlenyomat is]

Ágoston Gábor: Birodalom és információ. Konstantinápoly, mint a koraújkori Európa információs központja. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 31–60. p. 40. 34. j.,
p. 42. 47. j.
Babos János: Birtokváltozások Zrínyi III. és IV. Miklós idejében. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Forgó András és Illik Péter. Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet, 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 2.) 40–54. p. 52. 85. j.
Bagi Zoltán: A császári hadseregben szolgáló nyugati zsoldos lovasság szervezete és változásai a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 355–402. p. 356. 3. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 30. 80. j.,
p. 67. 285. j.,
p. 125. 572. j.,
p. 126. 573. j.,
p. 132. 588. j.,
p. 132. 589. j.,
p. 135. 597. j.,
p. 139. 608. j.
Bagi Zoltán: „Látja a harmadik fél a saját hasznát és sikerét ebben”. A második hajdúfelkelésről Bécsbe érkezett hírek és kémjelentések 1607. október és december között. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete–Erdély-történeti Alapítvány, 2009. 337–354. p. 341. 24. j.,
p. 342. 29. j.
Bagi Zoltán Péter: Zsold és megélhetés. A német gyalogság a tizenöt éves háború időszakában. Korall, 9. (2008. nov.) 33. 5–21. p. 6. 11. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543). Vasi Szemle, 62. (2008) 6. 703–720. 9. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543), egy közép-európai jelenség. Horvátországi magyarság: Horvátországi magyar havilap, (2009) 2. 22–46. p. 42. 9. j.
Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genealógiája. Turul, 80. (2007) 4. 109–125. p. 119. 23. j.
Bessenyei József: A hősi halál ereje. Adalékok mai Zrínyi Miklós képünk kialakulásához. In: A kívánt világosság. VI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Összeáll. Dobrovics Mihály. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2009. 470., itt 120–137. p. 134.
Bessenyei József: Egy kémfőnök hétköznapjai. Forgách Simon küzdelme a kémekre fordított összegek megtérítéséért. In: Retrospectio. Tanulmányok a 60 éves Heltai János tiszteletére. Szerk. Kecskeméti Gábor–Tasi Réka. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2010. 417. 4. j.
Bethlen Farkas: Erdély története. III. Báthory István trónra lépésétől Báthory Zsigmond uralkodásáig (1571–1594). VI–VII. könyv. Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta: Kruppa Tamás. Szerk. Jankovics József. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004. 382. p. 365.
Bethlen Farkas: Erdély története. IV. Báthory Zsigmond uralkodása (1594–1597). VIII–IX. könyv. A VIII. könyvet Kasza Péter, a IX. könyvet S. Varga Katalin fordította. A jegyzeteket írta: Kruppa Tamás. Szerk. Jankovics József. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006. 200. p. 190.
Bobory Dóra: Felician von Herberstein (1540–1590) stájer főúr rövid életrajza és magyar kapcsolatai David Reuss gyászbeszéde alapján. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 3. (2005) 5–26. p. 20. 97. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 145. 158. j.
Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító (?) Serényi Mihály (1531–1599). Adatok a gróf Serényi család történetéhez. Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve, 9. (2009) 17–36. p. 21. 38. j.
Bodnár Mónika: A gróf Serényi család magyar ága történetének rövid áttekintése. Tisztántúli Történész Társaság Közleményei, 3. (2008) 131–156. p. 134. 29. j.,
p. 135. 39. j.
Buzási Enikő: A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból. (Meghatározás, datálás, attribúció). Művészettörténeti Értesítő, 54. (2005) 3–4. 245–286. p. 274. 7. j.,
p. 275. 16. j.,
p. 276. 48. j.,
p. 276. 53. j.,
p. 277. 56. j.
Buzási Enikő: Aktualitás és történeti hagyomány a 17. század végén: A Mátyás-kultusz a Batthyányak családi reprezentációjában. Művészettörténeti Értesítő, 56. (2007) 1. 115–138. p. 131. 23. j.,
p. 131. 28. j.
Buzási Enikő: Gondolatok Nádasdy Ferenc mecenatúrájáról, avagy mikor készült az árpási főoltárkép. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 582–624. p. 612. 7. j.,
p. 612. 16. j.,
p. 616. 48. j.,
p. 616. 53. j.,
p. 617. 56. j.
Buzási Enikő: Hagyományőrzés vagy hagyományteremtés? A Batthyány család Mátyás kultuszáról egy újabban előkerült festmény kapcsán. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 693–727. p. 700. 20. j.,
p. 700. 25. j.
Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Századok, 144. (2010) 4. 895–931. p. 924. 152. j.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 48. 73. j.,
p. 49. 90. j.
Buzási Enikő: Portrésorozatok a 17. századi magyar arisztokraták politikai reprezentációjában. Művészettörténeti Értesítő, 60. (2011) 1. 11–21. p. 18. 3. j.
Cofek, Danijela–Štefanec, Nataša: Vojnakrajiške institucije u praksi: Slavonska krajina 1578. godine. In: Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 10. (2011) 19. 5–44. p. 13. 26. j.,
p. 14. 32. j.,
p. 16. 43. j.,
p. 17. 46. j.
Czigány István: Gróf Forgách Simon, a király katonája. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 117–134. p. 119. 12. j.
Czigány, István: Die Neuorganisation des Verteidigungssystems gegen die Türken nach dem Wiener Frieden. In: „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein.“ Die Friedenschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Hrsg. János Barta – Manfred Jatzlauk–Klára Papp. Debrecen, Institut für Geschichte der Universität Debrecen – Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, 2007. (Zum 400. Jahrestag des Bocskai-Freiheitskampfes, 9.) 302., itt 281–292. p. 291. 38. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 59. 12. j.,
p. 76. 35. j.,
p. 95. 126. j.,
p. 98. 139. j.,
p. 99. 1. j.,
p. 104. 19. j.,
p. 116. 8. j.,
p. 162. 9. j.
Czigány István: A törökellenes védelmi rendszer újjászervezése a bécsi béke után. In: „Frigy és békesség legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára – Jeney-Tóth Annamária. Debrecen, Debreceni Egyetem Törtélelmi Intézete-Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2006. (A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VIII.) 320., itt 309–318. p. 317. 39. j.
Czigány István: Új katonai berendezkedés Magyarországon, 1683–1703. Hadtörténelmi Közlemények, 116. (2003) 3–4. 714–741. p. 721. 26. j.
Csízi István: Egy nagy ívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624–1631). Fons, 12. (2005) 2. 163–255. p. 189. 127. j.,
p. 195. 152. j.,
p. 215. 242. j.,
p. 219. 266. j.
Czigány István: Hornouhorské pohraničie v prvej polovici 17. storočia. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 81–87. p. 85. 18. j.,
p. 85. 19. j.
Dominkovits Péter: „a szombathelyi gyűlésen uram ő Nagysága ott jelen lévén, és a vármegyét megvendégelte...” – Nádasdy (III.) Ferenc Vas vármegye főispánja és a rendek lakomája 1645-ben. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, (2007) 1. 31–38. p. 37. 11. j.
Dominkovits Péter: Batthyány II. Ferenc egy összetett feladatkörű familiárisa: Mankóbüki Horváth Bálint Sopron vármegyei alispán, körmendi kapitány. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27–29. Szerk. Nagy Zoltán. Körmend–Szombathely, Körmend Város Önkormányzata, 2006. 115–122. p. 120. 4. j.,
p. 121. 18. j.
Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához. Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34. (2011) 1. 287–300. p. 287. 1. j.,
p. 291. 30. j.
Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591–1631) / Besitztümer eines reichen Stadtleiters, des Bürgermeisters Christoph Lackner (Testamente, Verlassenschafts- und Nachlassinventare, Vermögensteilungen 1591–1632). Sopron, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni levéltára, 2007. 118. p. 106.
Dominkovits Péter: Familiárisi szolgálat – vármegyei szolgálat. Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey (Rechey) Bálint. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2002. szept.) 32–54. p. 32.,
p. 40. 32. j.,
p. 41. 37. j.
Dominkovits, Péter: Főúri familiáris – jogtudó értelmiség – mezővárosi polgár? Adatok és kérdések egy 17. századi szombathelyi ügyvéd, Gorup János életútjához. Sic itur ad astra, 60. (2009) 85–99. p. 87. 8. j.,
p. 91. 38. j.
Dominkovits Péter: Földesúri familiáris, vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György soproni alispánsága. Fons, 12. (2005) 2. 127–161. p. 134. 36. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 525. 23. j.,
p. 525. 27. j.
Dominkovits, Péter: Graf Ladislaus Esterházy, Obergespan des Komitats Ödenburg/Sopron. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September–2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler–Rudolf Kropf. Redaktion: Martin Krenn. Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abteilung 7 – Landesmuseum, 2009. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.) 161–178. p. 163. 9. j.
Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja. Századok, 143. (2009) 4. 883–903. p. 884. 11. j.
Dominkovits, Péter: Iratok a „Wipper- und Kipperzeit” nyugat-dunántúli kutatásához (1621–1625). In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 99–110. p. 103. 24. j.
Dominkovits Péter: Javadalmak – javadalmasok – patrónusok. (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből). In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 77–102. p. 96. 107. j.
Dominkovits Péter: Thurzó Szaniszló levele Vas vármegye rendjeihez (1620). Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 6. (2008) 43–49. p. 46. 17. j.
Dominkovits Péter: XVI. századi Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából. (Perekedy Miklós személyéhez fűződő iratok). Arrabona. Múzeumi Közlemények [Győr], 46. (2008) 2. 101–126. p. 122. 78. j.
Domokos György: Adatok Lipótvár erődítményének építéstörténetéhez. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 839–861. p. 844. 20. j.
Domokos György: Az emlékéremtől a kapufeliratig. Lipótvár építésének kezdete és befejezése. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 49–54. p. 49. 2. j.
Domokos György: Hadmérnöki vita Szatmárról a XVII. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 4. 1059–1071. p. 1069. 49. j.
Domokos György: Újabb adatok a szatmári erődítmény építéstörténetéhez az 1660–1670-es évekből. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 4. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 47–70. p. 67. 50. j.
Domokos György: Újabb adatok Zrínyi-Újvár építésének és pusztulásának történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 741–773. p. 752. 40. j.
Etényi Nóra, G.: A magyar politikai elit és a nemzetközi nyilvánosság. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 215–253. p. 232. 69. j.,
p. 406.
Etényi Nóra, G.: Végvári karrierek nemzetközi híre. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 61–82. p. 77. 61. j.
Fazekas István: A Melith-fiúk bécsi tanulmányai 1630–1631-ben. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 139–158. p. 140. 8. j.
Fodor Pál–Sudár Balázs: Ali pasa házassági históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia Sátoraljaújhely, 1999. május 26–29. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Bp., Universitas Kiadó, 2002. 591., itt 325–358. p. 331. 25. j.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons, 14. (2007) 2. 279–337. p. 309. 186. j.
Horn Ildikó: Hit és hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Bp., Balassi Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 336. p. 317.
Illik Péter: Kártételek a Batthyány-birtokokon „az rebellió” alatt (1619–1622). In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Forgó András és Illik Péter. Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet, 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 2.) 113–133. p. 130. 39. j.
Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon. Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Bp., WZ könyvek, 2010. 227. p. 87. 125. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 51. 83. j.,
p. 333. 69. j.,
p. 336. 96. j.,
p. 569. 252. j.
Kerekes Dóra: Kémek vagy keresztény menekültek? Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 4. (2006) 115–128. p. 125. 52. j.
Koltai András: Adam Batthyány in Wien. Die Hofkarriere eines ungarischen Aristokraten in der Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 275–304. p. 294. 91. j.,
p. 301. 119. j.
Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (Bécs 1630–1659). Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2002. szept.) 55–78. p. 67. 90. j.,
p. 72. 118. j.
Koltai András: Rimay János leveléről. Irodalomtörténeti Közlemények, 101. (1997) 5–6. 676. p. 676.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 308.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 86. 2. j.,
p. 245. 3. j.
Ladányi-Benedikt Ildikó: Élet a török árnyékában Körmenden a XVII. század közepén Francsics Gáspár várkapitány levelei alapján. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 132–146. p. 142. 67. j.
Martí Tibor: Két magyar főúr, Esterházy László és Batthyány I. Ádám levelezése (16461652). In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 162–180. p. 169. 41. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. p. Katalógus] Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 264. 366. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.
Méhes Péter: Kémek és hírszerző emberek az egerszegi várban Kerpachich István kapitányságának ideje alatt. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 57–70. p. 58. 8. j.,
p. 58. 9. j.
Méhes Péter: Kerpachich István dunántúli kapitány hírszerző emberei: Marton Balázs és társai. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 147–161. p. 148. 9. j.
Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. Argumentum Kiadó, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára, 2.) p. 44. 184. j.,
p. 53. 22. j.,
p. 53. 23. j.
Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572–1647). Bp., Balassi Kiadó, 2002. (Humanizmus és reformáció 26.) 597. p. 309. 116. j.
Molnár, Antal: Le Saint-Siège, Raguse et les missions catholiques de la Hongrie Ottomane 1572–1647. Rome–Budapest, Accademia d’Ungheria, Roma–Bibliothèque Nationale e Hongrie–Société pour l’Encyclopédie de l’Histoire de l’Église en Hongrie, 2007. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studiam I.) 431. p. 390.
Molnár Mónika, F.: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően. Századok, 140. (2006) 6. 1475–1502. p. 1479. 29. j.
Müller Róbert–Szatlóczki Gábor–Haász Gabriella–Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár története. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. (Zalai kismonográfiák, 7.) 252. p. 47. 74. j.,
p. 48. 83. j.
Nagy Gábor: Miksa főhercegre várva. Rudolf erdélyi biztosainak két jelentése 1598 májusából. Századok, 141. (2007) 6. 1557–1589. p. 1563. 47. j.
Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis” Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz. Századok, 142. (2008) 5. 1209–1248. p. 1219. 72. j.
Németh István, H.: Kassai polgárok és katonák a 16. században. (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 143–198. p. 152. 63. j.,
p. 195.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. p. 236. 88. j.
Oross András: A Szepesi Kamara, a Habsburg-pénzügyigazgatás és katonai kiadások a XVII. század második felében. Fons, 15. (2008) 2. 97–170. p. 118. 55. j.
Pach Zsigmond Pál: „Platea Chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből. Századok, 132. (1998) 4. 793–824. p. 805. 74. j.
Pach Zsigmond Pál: Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 2003. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 31.) XXI, 171. p. 113. 74. j.
Papp, Sándor: Berkigát: an Unknown Turkish Palisade in South Transdanubia. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 137–144. p. 138. 11. j.,
p. 141. 33. j.
Papp Sándor: Egy ismeretlen dél-dunántúli török palánk: Berkigát. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 129–136. p. 130. 11. j.,
p. 133. 33. j.
Péter Katalin: Illésházy Istvánról. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. (Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.) 127–165. p. 130. 17. j.
Rózsa György: Elias Wideman rézmetszet-sorozata és a wesztfáliai béke. Adatok a 17. századi magyar portréfestészet történetéhez. Művészettörténeti Értesítő, 55. (2006) 2. 259–274. p. 267. 66. j.
Sarusi Kiss Béla: A murányi vár tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. Fons, 11. (2004) 2. 397–441. p. 397. 2. j.
Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. száza első felében Pest megye példáján keresztül. Bp., Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2011. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 7.) 253. p. 12. 14. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 541. 33. j.
Söptei István: Könnyűlovasok, huszárok Nádasdy Tamás szolgálatában. In: „Huszárok a történelem forgószínpadán”. Tudományos konferencia, Sárvár, 2000. szeptember 14–15. Szerk. Söptei István. Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 5.) 204., itt 25–33. p. 25. 1. j.
Štefanec, Nataša: Demographic Changes on the Habsburg-Ottoman Border in Slavonia (c-1570–1640). In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Wien, 22.–25. September 2004. Hrsg. Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer Wien–München, Oldenbourg, 2005. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 48.) 551–578. p. 569. 47. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 178. 463. j.,
p. 199. 530. j.,
p. 203. 541. j.,
p. 375. 1114. j.,
p. 377. 1121. j.,
p. 413. 1223. j.
Štefanec, Nataša: IV. és V. Zrínyi György. In: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk. Bene Sándor–Hausner Gábor. Bp., Zrínyi Kiadó, 2007. 87–112. p. 109. 35. j.
Takács Péter: Várak, kastélyok, kúriák Szatmár megyében. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 18. (2008) 179–202. p. 180. 4. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 312.,
p. 316. 7. j.,
p. 570. 5. j.,
p. 572. 19. j.,
p. 584. 91. j.,
p. 598. 101. j.,
p. 776. 8. j.
Toma Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Századok, 144. (2010) 4. 853–872. p. 855. 11. j.,
p. 856. 23. j.
Toma Katalin: Nádasdy III. Ferenc országbírói kinevezése. Adalékok az 1655. évi országgyűlés történetéhez. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 111–125. p. 117. 23. j.
Tomka Gábor: 16. századi kályhacsempék az ónodi vár ásatásaiból III. Erények, hősök, emberevők. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 277–296. p. 291. 71. j.
Tóth Hajnalka: Adalékok a török 1683. évi magyarországi felvonulásához. Gyöngyösi Nagy Ferenc levelei alapján. Aetas, 23. (2008) 4. 83–98. p. 84. 4. j.,
p. 84. 5. j.,
p. 84. 6. j.
Tóth Hajnalka: A „tatár kán” és Batthyány II. Ádám. A Krími Kánság hadereje Buda alatt 1686-ban. Fons, 16. (2008) 3. 373–386. p. 373. 2. j.,
p. 373. 3. j.
Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban. Aetas, (2002) 1. 136–153. p. 138. 15. j.,
p. 140. 31. j.
Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról, 1626-ból. Századok, 132. (1998) 4. 837–858. p. 852. 42. j.
Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Szerk. Horváth Zita–Tóth Péter. Bp., Balassi Kiadó, 2007. 428. p. 382.
Újváry Zsuzsanna, J.: „De valamíg ez világ fennáll, mindennek szép koronája fennáll”. A vezekényi csata és Esterházy László halála. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 4. 943–972. p. 943. 5. j.,
p. 943. 7. j.,
p. 946. 25. j.,
p. 947. 37. j.,
p. 954. 96. j.
Újváry Zsuzsanna, J.–Zimányi Vera: Az alispánságtól a birodalmi hercegségig, a nemesi kúriától az ország legnagyobb birtokkomplexumáig. Az Esterházy család anyagi és társadalmi felemelkedése. In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 182–200. p. 192. 80. j.
Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 155–174. p. 159. 20. j.,
p. 161. 28. j.,
p. 164. 51. j.,
p. 165. 60. j.
Varga Szabolcs: Adalékok a Zrínyi család felemelkedéséhez. A Karlovics-örökség. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010. 4–27. p. 22. 140. j.
Varga, Szabolcs: Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 299–322. p. 305. 21. j.,
p. 307. 29. j.,
p. 311. 52. j.,
p. 312. 61. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 794. 14. j.,
p. 813. 144. j.,
p. 821. 199. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 12. 94. j.,
p. 17. 29. j.,
p. 57. 160. j.,
p. 115. 108. j.,
p. 186. 102. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 18. 51. j.,
p. 159. 532. j.,
p. 159. 533. j.,
p. 159. 534. j.
Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő, 58. (2009) 2. 245–269. p. 256. 48. j.,
p. 256. 49. j.
Wideman, Elias: Icones illustrium heroum Hungariae. Wien, 1652. A kísérő tanulmányt írta Rózsa György. p. Bp., Helikon Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2004. (Magyar Helikon) oldalszám nélkül. p. 220. irodalomjegyzék
Zachar, József: König und Stände: Kriegführung und Militärorganisation in Ungarn im ausgehenden 17. und in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 253–288. p. 257. 12. j.,
p. 264. 39. j.

A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török–magyar határ mentén. (Az oszmán–magyar végvári szokásjog történetéhez.)  Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 4. (1997) 1. 5–78. [p. 77–78. Zusam­men­fas­sung: Gefangenhandlung und Gefangenhaltung in Ungarn im 16.–17. Jahrhundert (Zur Geschichte des osmanisch–ungarischen Grenzbauches); különlenyomat is.]

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 15–27. p. 15. 2. j.
Ács Pál: Tinódi Sebestyén és Bornemissza Gergely. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 477–485. p. 482. 36. j.
Ács Pál: Tinódi Sebestyén és Bornemissza Gergely. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 573–583. p. 578. 34. j.
Bagi Zoltán: „Látja a harmadik fél a saját hasznát és sikerét ebben”. A második hajdúfelkelésről Bécsbe érkezett hírek és kémjelentések 1607. október és december között. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete–Erdély-történeti Alapítvány, 2009. 337–354. p. 342. 28. j.
Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der Frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Hrsg. Rolf Kießling–Peter Rauscher–Stefan Rohrbacher–Barbara Staudinger. Berlin Akademie Verlag, 2007. 217–252. p. 230. 61. j.,
p. 233. 68. j.,
p. 244. 106. j.,
p. 245. 110. j.
Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye. Századok, 139. (2005) 4. 855–888. p. 880. 123. j.
Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 433. 109. j.
Dominkovits Péter: Egy soproni kereskedő hódoltsági üzleti kapcsolatai, 1599–1606. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 253–294. p. 283. 154. j.
Dominkovits Péter: Egy 17. századi pápai főbíró végrendelete (Rauser Gergely, 1624). Acta Papensia, 4. (2004) 1–2. 73–79. p. 75. 32. j.
Dóri Szilvia: A török–magyar rabtartás szokásai a XVII. század végén egy török bég levelei alapján. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Forgó András és Illik Péter. Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet, 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 2.) 156–170. p. 156. 1. j.,
p. 157. 3. j.,
p. 157. 4. j.,
p. 157. 6. j.,
p. 158. 9. j.,
p. 158. 10. j.,
p. 158. 11. j.,
p. 158. 12. j.,
p. 160. 24. j.,
p. 160. 25. j.,
p. 161. 29. j.,
p. 161. 32. j.,
p. 161. 33. j.,
p. 162. 41. j.,
p. 163. 43. j.,
p. 163. 44. j.,
p. 163. 45. j.,
p. 164. 50. j.,
p. 164. 51. j.,
p. 165. 52. j.
Illik Péter: „Háborús békeévek” a Batthyány-birtokokon (1630–1650). In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 43–56. p. 50. 38. j.
Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon. Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Bp., WZ könyvek, [2010. 227. p. 84. 68. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 150.
Ivanics Mária: Rabszerzés és rabkiváltás a Krími Kánságban a 16–17. században (az 1657. évi lengyelországi hadjáratban fogságba esett erdélyiek történetéhez). Századok, 141. (2007) 6. 1483–1514. p. 1495. 67. j.
Katkó Gáspár: A krími tatárok fogságába esett erdélyi sereg története (1657–1675). In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor–Szabó András Péter. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 205–204. p. 222. 73. j.
Kerekes Dóra: Egy császári tolmács megfigyelései. Giorgio Cleronome magyarországi utazása 1664-ben. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 2. (2004) 71–77. p. 73. 16. j.
Koller, Markus: Eine Gesellschaft im Wandel. Die osmanische Herrschaft in Ungarn im 17. Jahrhundert (1606–1683). Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2010. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 37.) 226. p. 218.
Ladányi-Benedikt Ildikó: Élet a török árnyékában Körmenden a XVII. század közepén Francsics Gáspár várkapitány levelei alapján. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 132–146. p. 140. 47. j.,
p. 143. 72. j.,
p. 144. 78. j.
Ladányi-Benedikt Ildikó: Rabok és kezesek a körmendi várban a XVII. század közepén. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 81–87. p. 84. 14. j.,
p. 85. 20. j.
Molnár Gyula: Várpalota a Podmaniczkyak alatt (1537–1558). In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Forgó András és Illik Péter. Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet, 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 2.) 55–70. p. 68. 173. j.
Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp., METEM, 2006. (METEM Könyvek, 54.) 365. p. 28. 14. j.
Simon Éva, Sz.: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060. p. 1052. 32. j.
Simon Zsolt: A baricsi és kölpényi harmincadok a 16. század elején. Századok, 140. (2006) 4. 815–882. p. 863. 200. j.
Sindelyes Dóra: Egyik gyaur, másik eb. Török–magyar rabüzletek. Heti Világgazdaság, XXVI. (2004. június 11., péntek) 24. 71–74. p. 72. két alkalommal, p. 73.
Szabó János, B.: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 244. p. 157. 130. j.
Szabó János, B.: Lehet-e helye rablóknak a nemzeti mitológiában? Megjegyzések az egykori huszár vita margójára. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 455–461. p. 459. 18. j.
Tarkó Ilona: Török rabok váltságdíjai Batthyány II. Ferenc idején. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 71–80. p. 71. 3. j.,
p. 73.,
p. 75. 14. j.
Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban. Aetas, (2002) 1. 136–153. p. 136. 5. j.,
p. 140. 34. j.,
p. 140. 36. j.,
p. 141. 43. j.,
p. 142. 46. j.,
p. 142. 47. j.,
p. 142. 48. j.,
p. 142. 52. j.,
p. 143. 54. j.,
p. 144. 61. j.,
p. 144. 62. j.,
p. 146. 77. j.,
p. 146. 81. j.,
p. 146. 82. j.,
p. 148. 96. j.,
p. 148. 101. j.,
p. 149. 102. j.,
p. 149. 104. j.,
p. 149. 105. j.,
p. 149. 110. j.,
p. 150. 117. j.,
p. 151. 122. j.,
p. 151. 123. j.
Újváry Zsuzsanna, J.: „Az szegény anyámat immáron teljességgel megemészti az sok siralom.” A török kori Magyarország élete egy muszlim rab viszontagságai tükrében. Keletkutatás, (2002) ősz–(2006) ősz, 102–130. p. 103. 4. j.,
p. 104. 11. j.,
p. 104. 12. j.,
p. 114. 78. j.,
p. 117. 91. j.,
p. 123. 138. j.,
p. 123. 139. j.
Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 147–162. p. 155. 19. j.
Várkonyi Gábor: Pálffy István érsekújvári főkapitány és a váci Musta basa levelezése. In: Pálfiovci v novoveku. Vzostup významného uhorského šľachtického rodu. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava 20. mája 2003. Ed. Anna Fundárková–Géza Pálffy. Bratislava–Budapest, Spoločnosť Pro História–Academic Electronic Press, 2003. 63–73. p. 70. 22. j.,
p. 72. 29. j.
Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. Bp., General Press Kiadó, 2009. 248. p. 223.
Vatai Gábor: „Csak az menjen katonának…” A vitézlő rend életkörülményei és motivációja a 17. második felében. Aetas, 26. (2011) 2. 32–52. p. 41. 66. j.,
p. 41. 67. j.,
p. 41. 68. j.,
p. 41. 69. j.,
p. 42. 72. j.,
p. 42. 73. j.
Vincze Dániel: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török–magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésben. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 149–174. p. 149. 1. j.,
p. 151. 7. j.,
p. 151. 8. j.,
p. 151. 9. j.,
p. 152. 15. j.,
p. 153. 16. j.,
p. 153. 17. j.,
p. 153. 19. j.,
p. 158. 42. j.,
p. 159. 51. j.,
p. 161. 58. j.

Várfeladók feletti ítélkezés a XVI–XVII. századi Magyarországon. (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez.) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 199–221. [P. 199. Abstract: Administering Justice on Soldiers who had given up Borderfotresses in the 16th and 17th Century Hungary (Contribution to the debate concerning the importance of the Hungarian estates in military jurisdiction); különlenyomat is.]

Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. Aetas, (2002) 2–3. 5–35. p. 7. 14. j.
Korpás Zoltán: Ami a magyarországi hadjárat után történt. Bernardo de Aldana és a spanyol zsoldosok sorsa 1552 után. Fons, 12. (2005) 3. 379–398. p. 379–380. 5. j.,
p. 393. 58. j.
Korpás Zoltán: Álvaro de Sande hadjárata Trencsén vármegyében – 1545. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 199–210. p. 199. 2. j.
Korpás Zoltán: Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552). Fons, 6. (1999) 1–2. 3–129. p. 17. 63. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 308.
Rózsás, Márton: A Turkish Guard Station on the Lands of Drávatamási. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 145–150. p. 146. 11. j.
Rózsás Márton: Török kori őrhely Drávatamási határában. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 137–142. p. 138. 10. j.
Sahin-Tóth Péter: Hitszegő hitetlenek. Francia–vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 299–364. p. 303. 12. j.
p. 303. 16. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 62. 183. j.

A felső-magyarországi főkapitányság és Erdély Báthory István uralkodása idején (1571–1586). (A Báthory-kutatás egy feldolgozatlan kérdésköréről.) Mediaevalia Transilvanica, I. (1997) 1–2. 113–126. [P. 123–126. Zusammenfassung: Die ober­unga­ri­sche Grenzoberhauptmannschaft und Siebenbürgen zur Zeit der Regierung von Stephan Báthory (1571–1586): Ein unerledigter Aspekt in der Báthory-Forschung.]

Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583–1585). Századok, 140. (2006) 4. 883–924. p. 907. 82. j.
Kenyeres István: A végvárak és a mezei hadak élelmezései szervezete a XVI. században. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3.  163–202. p. 172. 31. j.
Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135. (2001) 6. 1349–1412. p. 1381. 101. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 102. 3. j.,
p. 351. 292. j.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség.) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 289. 29. j.
Oborni Teréz: Erdély közjogi helyzete a speyeri szerződés után (1571–1575). In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 291–305. p. 300. 38. j.
P. Kovács Klára: A szatmári vár alaprajzának lehetséges előképei és hatása a Kárpát-medence kora újkori várépítészetére. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely–Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011. 343. p. 41. 3. j.,
p. 42. 10. j.,
p. 45. 19. j.
Szőcs Péter: Szatmár kora újkori erődje. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 81–89. p. 89. 31. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 21. 13. j.,
p. 564.

1998

A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremlékei Bécsben (XVI–XVII. század). Fons (Forráskutatás és Történeti Segéd­tudo­mányok), 5. (1998) 2. 207–264. [P. 261–264. Zusammenfassung: Wiener Grabmäler der Teil­nehmer der Türkenkriegen in Ungarn (Datenbank — 16–17. Jahrhundert); különlenyomat is, társszerző: Perger, Richard.]

Bagi Zoltán: A császári hadseregben szolgáló nyugati zsoldos lovasság szervezete és változásai a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 355–402. p. 356. 3. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 40. 145. j.,
p. 132. 588. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 137. 49. j.
Dominkovits, Péter: Főúri familiáris – jogtudó értelmiség – mezővárosi polgár? Adatok és kérdések egy 17. századi szombathelyi ügyvéd, Gorup János életútjához. Sic itur ad astra, 60. (2009) 85–99. p. 88. 21. j.
Etényi Nóra, G.: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 437–464. p. 450. 36. j.
Etényi Nóra, G.: Modernizált „önarckép”: Wolfgang Julius Hohenlohe török elleni küzdelme. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 187–213. p. 198. 36. j.,
p. 406.
Farbaky Péter: Pietro Ferrabosco in Ungheria e nell’imperio ausburgico. Arte Lombarda, 139. (2003) 3. 127–134. p. 133. 5. j.
Guszarova, Tatjana: Dvor vengerszkih narodov v 17. v. In: Korolevszkij dvor v politicseszkoj kulture Szrednjevekovoj Evropü. Teorija–szimbolika–ceremonial. Red. Nina Csakaturjan. Moszkva, Nauka, 2004. 540. p. 491. 9. j.
Kenyeres István: Pacsa János plébános osztrák fogsága (Adalék Habsburg Mária királyné helytartóságához). Soproni Szemle, 60. (2006) 2. 146–165. p. 149. 22. j.,
p. 149. 24. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 624.
Korpás Zoltán: Ami a magyarországi hadjárat után történt. Bernardo de Aldana és a spanyol zsoldosok sorsa 1552 után. Fons, 12. (2005) 3. 379–398. p. 383. 21. j.,
p. 392. 54. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 211. 15. j.,
p. 254. 232. j.
Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 253–298. p. 264. 50. j.,
p. 297. 234. j.

1999

A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4.  331–367. [P. 366–367. Summary: The Court in Vienna and the Hungarian estates in the 16th Century; megjelent 2000 decemberében; különlenyomat is.]

Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. Aetas, 20. (2005) 3. 5–37. p. 8. 16. j.,
p. 34. 137. j.
Balogh Judit: Egy székely nemesi karrier a 17. században: Lippai András, a székely hadnagy története. Századok, 140. (2006) 4. 973–984. p. 973. 3. j.
Balogh Judit: Székelyföldi karrierek. Az udvarhelyszéki nemesség hatalomszerzési lehetőségei a 16–17. században. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2011. 257. p. 165. 3. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 189. 42. j.
Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 169.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 217.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 56. 2. j.,
p. 61. 20. j.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. Aetas, (2002) 2–3. 5–35. p. 7. 14. j.,
p. 10. 28. j.,
p. 14. 54. j.
Fazekas István: Adalékok az ifjú Bocskai István bécsi udvarban eltöltött éveihez. Studia Caroliensia, (2006) 1. 73–85. p. 73. 2. j.
Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646–1653). Századok, 142. (2008) 4. 943–966. p. 946. 11. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 475–487. p. 477. 18. j.
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 11. 37. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 100–113. p. 113. 88. j.
Katona, Tünde: Caritas und Memoria: eine Leutschauer Stiftung im Dienste der Bildungsförderung in der Zips des 16. Jahrhunderts. München, Oldenbourg, 2011. VIII, 329 p. (Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südeuropa, 41.) p. 14. 23. j.
Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (Bécs 1630–1659). Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2002) szeptember, 55–78. p. 59. 25. j.,
p. 74.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 28. 40. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 105. 1. j.
Lauter Éva: „Modus observandus...” A 17. századi magyar nádorválasztások rendje. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 187–206. p. 200. 39. j.
Lengyelová, Tünde: Móda a tradícia. Uhorský šľachtický mužský odev v 16.–17. storočí. In: Per saecula ad tempora nostra. Sborník prací k šedesátým narozeninám Prof. Jaroslava Pánka. Svazek 1–2. Uspor. Jiří Mikulec–Miloslav Polívka. Praha, Historický ústav Akademie věd České Republiky, 2007. Svazek 1. 441–447. p. 446. 2. j.
Oborni, Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 147–165. p. 158. 20. j.
Oborni Teréz: Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541–1551). Történelmi Szemle, 51. (2009) 1. 21–43. p. 22. 5. j.
Oborni, Teréz: King John I of Szapolyai’s Diplomat: István Brodarics. In: Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 18. 23–33. p. 33. 42. j.
Oborni Teréz: Szapolyai (I.) Jámos király diplomatája, Brodarics István. Turul, 84. (2011) 1. 21–27. p. 27. 40. j.
Sahin-Tóth Péter: A difficult apprenticeship. The integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th century. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 197–216. p. 200. 8. j.,
p. 208. 48. j.,
p. 209. 55. j.,
p. 209. 59. j.,
p. 211. 63. j.
Sahin-Tóth Péter: A Difficult Apprenticeship. The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th Century. In: The World of Emperor Charles V. Ed. Wim Blockmans–Nicolette Mout. Amsterdam, Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences, 2004. (Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen Verhandelingen, Afd. Letterkunde, Nieuwe Reeks, 188.) 247–263. p. 249. 8. j.,
p. 259. 47. j.,
p. 260. 54. j.,
p. 261. 57. j.,
p. 262. 62. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro sorozat) 384. p. 80. 103. j.
Várkonyi Gábor: Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Szerk. Ablonczy Balász–ifj. Bertényi Iván–Hatos Pál–Kiss Réka. Bp., BIP, 2002. 579., itt 140–149. p. 141. 4. j.
Várkonyi Gábor: Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 415–432. p. 430. 5. j.
Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. Bp., General Press Kiadó, 2009. 248. p. 223.
Zachar, József: König und Stände: Kriegführung und Militärorganisation in Ungarn im ausgehenden 17. und in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 253–288. p. 254. 3. j.

A győri székesegyház késő reneszánsz és barokk sírkövei (16–17. század). In: Művészettörténeti Értesítő, 48. (1999) 1–4. sz. p. 137–156. [Különlenyomat is, társszerző: Mikó Árpád.]

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 40. 145. j.
Baják László (összeáll., szerk., bev.): A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2007. (Bibliotheca Humanistatis Historica, XIX.) 151. p. 5. 3. j.
Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához. Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 34. (2011) 1. 287–300. p. 295. 60. j.,
P. 295. 61. j.
Dominkovits Péter: Javadalmak – javadalmasok – patrónusok. (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből.) In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 77–102. p. 77. 3. j.,
p. 85. 38. j.
Etényi Nóra, G.: Athleta Christi új imázsa a visszafoglaló háború propagandájában. Georg Friedrich württembergi herceg halála Kassán 1685-ben. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 107–127. p. 114. 42. j.
Etényi Nóra, G.: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 437–464. p. 450. 34. j.
Etényi Nóra, G.: Modernizált „önarckép”: Wolfgang Julius Hohenlohe török elleni küzdelme. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 187–213. p. 197. 34. j.
Fazekas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig. In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 103–117. p. 109. 29. j.,
p. 110. 35. j.,
p. 111. 40. j.
Koltai András: A Lászlóffy-kódex újkori tulajdonosairól. Magyar Könyvszemle, 124. (2008) 2. 93–110. p. 100. 41. j.
Ludiková, Zuzana: A nagyszombati székesegyház késő reneszánsz és barokk síremlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő, 51. (2002) 1–2. 85–106. p. 88. 1. j.
Ludiková, Zuzana: Niekoľko príkladov náhrobných pamiatok humanistov zo západného Slovenska (Tumba Ladislava Kubínskeho). Galéria: Ročenka Slovenskej národnej galérie v Bratislave, (2002) 123–136. p. 133. 39. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. (Katalógus.) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 255. 2 alkalommal, p. 365.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 241.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 657. 87. j.,
p. 657. 88. j.,
p. 657. 89. j.,
p. 657. 90. j.,
p. 657. 91. j.,
p. 657. 92. j.,
p. 657. 93. j.,
p. 660. 167. j.
Zajic, Andreas: „Zu ewiger gedächtnis aufgericht” Grabdenkmäler als Quelle für Memoria und Repräsentation von Adel und Bürgertum im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Das Beispiel Niederösterreich. Wien–München, Oldenbourg, 2004. 404 p. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 45.) p. 271. 191. j.,
p. 295. 318. j.,
p. 345.

2000

A régészeti és az írott források összevetésének lehetőségeiről: A bajcsai vár (1578–1600) kutatásának újabb eredményei / Archäologische und schriftliche Quellen im Vergleich: Neuere Ergebnisse der Erforschung der Grenzburg Weitschawar (Bajcsavár) (1578–1600). Archaeológiai Értesítő, 125. (1998–2000) [2002] 85–119. [Megjelent 2002 áprilisában; különlenyomat is, társszerzők: Kovács Gyöngyi, Vándor László.]

Auf Sand gebaut Weitschawar / Bajcsa-Vár eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg. Diether Kramer. Graz, Selbstverlag der Historischen Landeskommission für Steiermark, 2005. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark, XLVIII.) 293. p. 129.
Bartosiewicz László: A török kori Bajcsavár állatai. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31–2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21–2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 257., itt 89–100. p. 100.
Feld István: Magyar építészet. 3. Késő reneszánsz és kora barokk. Bp., Kossuth Kiadó, 2002. 179. p. 178.
Gyöngyössy Márton: A bajcsai vár ásatásán előkerült éremanyag. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31–2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21–2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 257., itt 83–88. p. 88.
Kovács Gyöngyi: A bajcsai várásatás kerámia- és üvegleletei. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31–2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21–2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 257., itt 63–72. p. 72.
Kovács, Gyöngyi: Ottoman Military Architecture in Hungary. In: Thirteenth International Congress of Art. Proceedings. Ed. Géza Dávid–Ibolya Gerelyes. Bp., Hungarian National Museum, 2009. 790., itt 375–392. p. 390. 43. j.
Kovács Gyöngyi–Vándor László: Asztali áru a bajcsai várból (1578–1600). In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in honour of András Kubinyi on his seventieth birthday. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., ELTE Régészettudományi Intézet, 2004. 311–323. p. 311. 2. j.
Kovács, Gyöngyi–Vándor, László: Remarks on Archaeological Investigations into Smaller Ottoman-era Palisades in Hungary. Bajcsavár, a New Stronghold in Royal Hungary’s Border-defence System. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 109–112. p. 110. 9. j.,
p. 112. 14. j.
Kovács Gyöngyi–Vándor László: Megjegyzések a török kori kisebb palánkvárak régészeti kutatásához. Bajcsavár, a királyi végvárrendszer új erőssége. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 103–106. p. 104. 9. j.,
p. 106. 14. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 423. 1255. j.
Tomka Gábor: Kora újkori erődítések régészeti kutatása 1996–2006 között. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon / Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary. I–II. Szerk./Ed. Benkő Elek–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete/Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences, 2010. 953., itt II. 597–620. II. p. 608. 62. j.,
p. 617.
Tomka Gábor: 16. századi kályhacsempék az ónodi vár ásatásaiból III. Erények, hősök, emberevők. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. p. 330., itt 277–296. p. 288. 41. j.
Vándor László: A bajcsai vár fém-, fa- és csonttárgyai. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31–2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21–2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 257., itt 73–82. p. 82.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622., 567. 1. p. 603. 88. j.

2001

Der Wiener Hof und die ungarischen Stände im 16. Jahrhundert. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 109. (2001) Heft 3–4. 346–381. [Különlenyomat is.]

Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 149. 652. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 134. 27. j.
Brendle, Franz: Habsburg, Ungarn und das Reich im 16. Jahrhundert. In: Kühlmann, Wilhelm–Schindling, Anton (Hrsg.), unter Mitarbeit von Wolfram Hauer: Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance. Stuttgart, Franz Steiner, 2004. (Contubernium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte, 62.) 1–25. p. 5. 17. j.
Bůžek, Václav: Der böhmische und mährische Adel zwischen Land und Hof unter Regierung Ferdinands I. In: Kaiser Ferdinand I. 1503–1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. 15. April bis 31. August 2003. [Katalog.] Hrsg. Wilfried Seipel. Wien–Milano, Skira, 2003. 598., itt 181–189. p. 188. 14. j.
Bůžek, Václav: Dvůr habsburských císařů v letech 1526–1740 a historiografie na prahu 21. století. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 5–32. p. 26. 63. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Monographia historica 7.) 325. p. 29. 69. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 30. 69. j.
Bůžek, Václav: Šlechta za zemí Koruny české na habsburských dvorech v předbělohorském století. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 153–189. p. 184. 100. j.
Duindam, Jeroen: Vienna and Versailles. The Court of Europe’s Dynastic Rivals, 1550–1780. Cambrige, Cambridge University Press, 2003. (New Studies in European History) X, 349. p. 35. 56. j.,
p. 79. 111. j.,
p. 337.
Erdélyi Gabriella (Közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 66. 216. j.
Evans, R[obert] J. W.: Mark Hengerer: Kaiserhof und Adel in der Mitte des 17. Jahrhunderts: Eine Kommunikationsgeschichte der Mach in der Vormoderne. Historische Kulturwissenschaft, 3 (Constance: UVK Verlaggesellschaft, 2004), 690. [Book Review.] German Historical Institute London Bulletin, 28. (2006) 2. 64–70. p. 64. 3. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 51. 94. j.
Fazekas, István: Ungarns König Ferdinand I. In: Kaiser Ferdinand I. 1503–1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. 15. April bis 31. August 2003. [Katalog] Hrsg. Wilfried Seipel. Wien–Milano, Skira, 2003. 598., itt 117–129. p. 129.
Federmayer, Frederik: Johann Ludwig Gössinger k. u. k. Schifft- und Brücken-Oberhauptmann in Ungarn (Stammliste seiner Nachkommen in Ungarn). In: Adler: Zeitschrift für Genealogie und Heraldik, 24. (2007) 3. 109–114. p. 109. 1. j.
Hausenblasová, Jaroslava: Der Hof Kaiser Rudolfs II. Eine Edition der Hofstaatsverzeichnisse 1576–1612. Prag, Artefactum, 2002. (Fontes Historiae Artium, IX.) 574. p. 35. 115. j.,
p. 116. 130. j.
Kiss Erika–Tompos Lilla (Text/Katalógus), Gerelyes Ibolya (Red./szerk.): Geschichte in Gold. Kostbarkeiten aus dem Ungarischen Nationalmuseum / Ékes krónika. Ékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Schmuckmuseum Pforzheim, 14. Juni–7. September 2003. Magyar Nemzeti Múzeum, 2004. március 19–május 30. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2003. 71. p. 23.
Knoz, Tomáš: Die Gedenkbücher der Kaiserlichen Hofkammer im 17. und 18. Jahrhundert. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 153–161. p. 155. 15. j.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 445. 437. j.
Kohler, Alfred: Expansion und Hegemonie. Internationale Beziehungen 1450–1559. München–Wien–Zürich, Schöningh, 2008. (Handbuch der Geschichte der Internationalen Beziehungen, 1.) XVIV, 444. p. 415.
Kohler, Alfred: Ferdinand I. 1503–1564. Fürst, König und Kaiser. München, C. H. Beck, 2003. 377. p. 324. 37. j.,
p. 330. 15. j.,
p. 330. 16. j.,
p. 344–345.
Kohler, Alfred: Fernando I en la historiografía de Europa central. In: Socialización, vida privada y actividad pública de un Emperador del Renacimiento. Fernando I, 1503–1564. Editor Alfredo Alvar. Con la colaboración de: F[riecrich] Edelmayer. Madrid, Sociedad Estatal de Conmemoraciones Culturales, 2004. 55–64. p. 62. 28. j.
Kohler, Alfred: Kaiser Ferdinands I. – Zur Forschungsgeschichte eines Zweitgeborenen. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 235–245. p. 242. 36. j.
Koltai András: Adam Batthyány in Wien. Die Hofkarriere eines ungarischen Aristokraten in der Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 275–304. p. 281. 24. j.,
p. 304. 140. j.
Korpás Zoltán: Las luchas antiturcas en Hungría y la política oriental de los Austrias 1532–1541. In: Socialización, vida privada y actividad pública de un Emperador del Renacimiento. Fernando I, 1503–1564. Editor Alfredo Alvar. Con la colaboración de: F[riedrich] Edelmayer. Madrid, Sociedad Estatal de Conmemoraciones Culturales, 2004. 335–369. p. 340. 13. j.
Korpás Zoltán: The History of Charles V in Hungary: The Unavailable Subject of Hope. In: The Histories of Emperor Charles V. Nationale Perspektiven von Persönlichkeit und Herrschaft. Hrsg. C. Scott Dixon–Martina Fuchs. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 6.) 203–236. p. 231. 82. j.
Körbl, Hansdieter: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds I. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2009. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 54.) 606. p. 65. 157. j.,
p. 578.
MacHardy, Karin J.: Staatsbildung in den habsburgischen Ländern in der Frühen Neuzeit. Konzepte zur Überwindung des Absolutismusparadigmas. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 73–98. p. 93. 63. j.
Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf–Zürich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 2004. 419. p. 401.
Molnár, Antal: Le Saint-Siège, Raguse et les missions catholiques de la Hongrie Ottomane 1572–1647. Rome–Budapest, Accademia d’Ungheria, Roma–Bibliothèque Nationale e Hongrie–Société pour l’Encyclopédie de l’Histoire de l’Église en Hongrie, 2007. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studiam I.) 431. p. 87. 273. j.
Patrouch, Joseph F.: Queen’s Apprentice. Archduchess Elizabeth, Empress María, the Habsburgs, and the Holy Roman Empire, 1554–1569. Leiden–Boston, Brill, 2010. (Studies in Medieval and Reformation Traditions, 148.) 455. p. 19. 23. j.,
p. 276. 94. j.,
p. 423.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 432.
Réthelyi, Orsolya: Die Anfänge der Ofener Hofhaltung der Königin Maria von Ungarn. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.) 221–243. p. 221. 1. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 79. 168. j.,
p. 91. 205. j.,
p. 333–334. 969. j.
Strohmeyer, Arno: Konfessionskonflikt und Herrschaftsordnung. Widerstandsrecht bei den österreichischen Ständen (1550–1650). Mainz, Philipp von Zabern, 2006. (Veröffentlichungen des Instituts für europäische Geschichte, Abteilung Universalgeschichte, 201.; Beiträge zur Sozial- und Verfassungsgeschichte des alten Reiches, 16.) X, 561. p. 523.
Visser, Arnould Silvester Quartus: Joannes Sambucus and the Learned Image. The Use of the Emblem in Late-Renaissance Humanism. Leiden, Brill, 2005. (Brill’s Studies in Intellectual History, 128.) 296. p. 246.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 550. 471. j.,
p. 550. 482. j.,
p. 551. 494. j.,
p. 551. 496, j.,
p. 551. 501. j.,
p. 551. 502. j.,
p. 558. 710. j.,
p. 558. 711. j.,
p. 558. 712. j.,
p. 603. 80. j.,
p. 603. 83. j.,
p. 603. 84. j.,
p. 603. 85. j.,
p. 603. 93. j.,
p. 609. 194. j.,
p. 610. 196. j.,
p. 611. 258. j.
김 동 원: 1542년 페르디난트 1세의 튀르크 전략수정. In: http://mahan.wonkwang.ac.kr/medsociety/summery/66/02.htm 35. j.

The Impact of the Ottoman Rule on Hungary. Hungarian Studies Review [Toronto], XXVIII. (2001) 1–2.: Hungary 1001–2001: A Millennial Retrospection, p. 109–132. [Megjelent 2003 februárjában; különlenyomat is.]

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı Hâkimiyetindeki Macaristan’ın Tarihî Coğrafyası ve İdarî Taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. 389. p. 66. 1. j.,
p. 364.
Kiss Erika–Tompos Lilla (Text/Katalógus), Gerelyes Ibolya (Red./szerk.): Geschichte in Gold. Kostbarkeiten aus dem Ungarischen Nationalmuseum / Ékes krónika. Ékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Schmuckmuseum Pforzheim, 14. Juni–7. September 2003. Magyar Nemzeti Múzeum, 2004. március 19–május 30. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2003. 71. p. 23.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 445. 437. j.,
p. 448. 448. j.
Németh István, H.: Pre-modern Stat Urban Policy at a Turning Point in the Kingdom of Hungary: The Elections to the City Council. In: Urban Elections and Decision-Making in Early Modern Europe, 1500–1800. Ed. Rudolf Schlögl et al. Newcastle upon Tyne,, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 276–298. p. 276. 1. j.
Petrić, Hrvoje: Prilog poznavanju mobilnosti stanovništva Koprivnice do početka 17. stoljeća. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 2. (2003) 3. 142–172. p. 155. 154. j.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 64. 170. j.
Spevak, Stefan: Unde potentia Turcorum pulsi, bonis universis amissis. Die Emigration der Familie de Vuko et Branko aus dem Osmanischen Reich nach Ungarn (1688–1828). In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Wien, 22–25. September 2004. Hrsg. Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer Wien–München, Oldenbourg, 2005. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 48.) 579–596. p. 579. 2. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 531.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen: Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 62. 85. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro sorozat) 384. p. 76. 79. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 1. 567. p. 532. 25. j.,
p. 555. 612. j.

2002

Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: A budróci Budor család a XV–XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 4. 923–1007. [P. 1001–1003.: Sažetak: Jedna slavonska slavonska plemićka obitelj u službi Ugarske i Hrvatske: Ivan Budor iz Budrovca i njegova obitelj od 15. do 18.stoljeća és p. 1004–1007.: Eine slawonische kleinadelige Familie im Dienste Ungarns und Kroatiens: Die Familie Budor von Budróc vom 15. bis zum 18. Jahrhundert; különlenyomat is.]

Ács Pál: „Elváltozott idők.” Irányváltások a régi magyar irodalomban. Bp., Balassi Kiadó, 2006. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok, 6.) 199. p. 45. 33. j.
Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához. Levéltári Szemle, 54. (2004) 39–57. p. 39. 2. j.
Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1158. 69. j.,
p. 1165. 118. j.
Csöppüs Horváth Balázs: Bánhidától Kijevig: Mi volt a musz? (Ismertetés a Hadtörténelmi Közelmények 2002/4. számáról.) Heti Válasz, III. 14. (2003) április 4. p. 55.
Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye. Századok, 139. (2005) 4. 855–888. p. 864. 52. j.
Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 411. 47. j.,
p. 413. 49. j.
Dominkovits, Péter: Főúri familiáris – jogtudó értelmiség – mezővárosi polgár? Adatok és kérdések egy 17. századi szombathelyi ügyvéd, Gorup János életútjához. Sic itur ad astra, 60. (2009) 85–99. p. 86. 7. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 524. 20. j.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. (Hasonmás kiadás.) Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 25. 2. j.,
p. 34. 5. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 57. 116. j.
Jurković, Ivan: Prozopografska analiza „teštamenta” gospe Jeleni, sestri pokojnoka kneza Petra Kružića. In: Raukarov zbornik. Zbornik u čast Tomislava Raukara. Ured. Neven Budak. Zagreb, Filozofski fakultet, Odsjek za povijest, 2005. 381–419. p. 409. 162. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 227. 83. j.,
p. 227. 85. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.
Mikó Árpád: Gótika és barokk között. A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. [Katalógus] Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 22–35. p. 34. 70. j.,
p. 336.
Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 115–146. p. 146. 314. j.
Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfi László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe. I. Századok, 141. (2007) 4. 843–877. p. 843. 3. j.
Simon Éva, Sz.: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060. p. 1051. 28. j.,
p. 1054. 38. j.
Simon Éva, Sz.: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 6. 1351–1406. p. 1402. 253. j.,
p. 1403. 259. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 177. 306. j.
Sudár Balázs: Tirjáki Haszan pasa utolsó évei (1601–1613). Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4.: Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére, 779–798. p. 790. 56. j.,
p. 790. 57. j.,
p. 791. 60. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 4. 1. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 127. 28. j.,
p. 135.
Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 155–174. p. 159. 18. j.,
p. 168. 82. j.,
p. 172. 84. j.
Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán–Vonyó József. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2009. (Tanulmányok Pécs történetéből 20.) 440., itt 29–55. p. 54.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1038. 18. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.
Varga, Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 118. 3. j.
Varga, Szabolcs: Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 299–322. p. 305. 19. j.,
p. 313. 82. j.,
p. 315. 85. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 196.

Die Türkenabwehr in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert – ein Forschungsdesiderat. Anzeiger der philosophisch-historischen Klasse der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 137. (2002) 1. Halbband 99–131. [Különlenyomat is.]

Ágoston, Gábor: The Ottoman Wars and the Changing Balance of Power along the Danube in the Early Eighteenth Century. In: The Peace of Passarowitz, 1718. Ed. Charles Ingrao–Nikola Samardžić–Jovan Pešalj. West Lafayette, Ind., Purdue University Press, 2011. XI, 310., itt 93–108. p. 107. 1. j.
Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman–Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. Ed. A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009. (Proceedings of the British Academy, 156.) 57–79. p. 68. 26. j.
Bauer, Oswald: Zeitungen vor der Zeitung. Die Fuggerzeitungen (1568–1605) und das frühmoderne Nachrichtensystem. Berlin, Akademie Verlag, 2011. (Colloquia Augustana) 436. p. 366. 97. j.
Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der Frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Hrsg. Rolf Kießling–Peter Rauscher–Stefan Rohrbacher–Barbara Staudinger. Berlin, Akademie Verlag, 2007. 217–252. p. 223. 23. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Monographia historica 7.) 325. p. 69. 195. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 78. 195. j.
Bůžek, Václav: Passau 1552 – Augsburg 1559. Zeugnisse böhmischer Adliger über den Hof und die Reichspolitik Ferdinands I. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 116. (2008) 3–4. 291–330. p. 320. 185. j.
Bůžek, Václav: Türkische Motive in der Selbstdarstellung von Adeligen in den böhmischen Ländern zu Beginn der Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hrsg. Gabriele Haug-Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf, 2010. 308., itt 95–126. p. 99. 18. j.
Bůžek, Václav–Jakubec, Ondřej–Král, Pavel: Jan Zrinský ze Serynu. Životní příbĕh synovce posledních Rožmberků. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2009. 272. p. 193. 5. j.
Bůžek, Václav a kolektiv: Světy posledních Rožmberků. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2011. 792. p. 753.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. Hasonmás kiadás] Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 33. 2. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 53. 97. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 81. j.
Historica Třeboň 1526–1547. Listy, listiny a jiné orameny k politickým dějinám období zrodu habsburské monarchie. Díl I. Písemnosti z let 1526–1535. Ed. Tomáš Sterneck. Praha, Historický ústav, 2010. (Documenta res gestas Bohemicas saeculorum XVI. – XVII. illustrantia, Series A, Volumen II-1.) 442. p. 315. 1342. j.
Keller, Katrin: Hofdamen. Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhunderts. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2005. 398. p. 312.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 450. 455. j.,
p. 452. 465. j.,
p. 454. 473. j.,
p. 454. 476. j.
Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf–Zürich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 2004. 419. p. 401.
Obersteiner, Gernot P.: „Wenn das Panthertier fleugt...“ Militärverwaltung und Kriegsfinanzierung in der Steiermark vom 16. bis 18. Jahrhundert. Ein Überblick. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 355–383. p. 357. 1. j.
Oborni, Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 147–165. p. 160. 23. j.
Rauscher, Peter: „Armeesatisfaktionen” und Wahlgeschenke. Ein finanzgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte des Alten Reiches nach dem Westfälischen Frieden. Historisches Jahrbuch, 129. (2009) 231–266. p. 238. 22. j.
Rauscher, Peter: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526–1740: The Austrian and Bohemian Lands. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII–XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22–26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 291–321. p. 293. 12. j.
Rauscher, Peter: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 5–38. p. 6. 4. j.,
p. 17. 47. j.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 58. j.,
p. 64. 170. j.,
p. 274. 4. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 342. 997. j.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 45. 3. j.,
p. 405.
Sterneck, Tomáš: Moravská zemská zbrojnice v Brně na přelomu 16. a 17. století. In: Brno v minulosti a dnes, 17. (2003) 273–309. p. 274. 4. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. Bd. 1. p. 558. 711. j.,
p. 603. 68. j.,
p. 603. 76. j.,
p. 603. 84. j.,
p. 603. 93. j.,
p. 603. 94. j.,
p. 603. 95. j.,
p. 603. 96. j.,
Bd. 2. p. 321. 160. j.

Medien der Integration des ungarischen Adels in Wien im 16. und 17. Jahrhundert. Collegium Hungaricum-Studien Wien, 1. (2002) 61–98. [Megjelent 2003 májusában.]

Ágoston, Gábor: The Ottoman Wars and the Changing Balance of Power along the Danube in the Early Eighteenth Century. In: The Peace of Passarowitz, 1718. Ed. Charles Ingrao–Nikola Samardžić–Jovan Pešalj. West Lafayette, Ind., Purdue University Press, 2011. XI, 310., itt 93–108. p. 107. 1. j.
Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman–Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. Ed. A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009. (Proceedings of the British Academy, 156.) 57–79. p. 68. 26. j.
Bauer, Oswald: Zeitungen vor der Zeitung. Die Fuggerzeitungen (1568–1605) und das frühmoderne Nachrichtensystem. Berlin, Akademie Verlag, 2011. (Colloquia Augustana) 436. p. 366. 97. j.
Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der Frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Hrsg. Rolf Kießling–Peter Rauscher–Stefan Rohrbacher–Barbara Staudinger. Berlin, Akademie Verlag, 2007. 217–252. p. 223. 23. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Monographia historica 7.) 325. p. 69. 195. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 78. 195. j.
Bůžek, Václav: Passau 1552 – Augsburg 1559. Zeugnisse böhmischer Adliger über den Hof und die Reichspolitik Ferdinands I. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 116. (2008) 3–4. 291–330. p. 320. 185. j.
Bůžek, Václav: Türkische Motive in der Selbstdarstellung von Adeligen in den böhmischen Ländern zu Beginn der Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hrsg. Gabriele Haug-Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf, 2010. 308., itt 95–126. p. 99. 18. j.
Bůžek, Václav–Jakubec, Ondřej–Král, Pavel: Jan Zrinský ze Serynu. Životní příbĕh synovce posledních Rožmberků. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2009. 272. p. 193. 5. j.
Bůžek, Václav a kolektiv: Světy posledních Rožmberků. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2011. 792. p. 753.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. Hasonmás kiadás] Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 33. 2. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 53. 97. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 81. j.
Historica Třeboň 1526–1547. Listy, listiny a jiné orameny k politickým dějinám období zrodu habsburské monarchie. Díl I. Písemnosti z let 1526–1535. Ed. Tomáš Sterneck. Praha, Historický ústav, 2010. (Documenta res gestas Bohemicas saeculorum XVI. – XVII. illustrantia, Series A, Volumen II-1.) 442. p. 315. 1342. j.
Keller, Katrin: Hofdamen. Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhunderts. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2005. 398. p. 312.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 450. 455. j.,
p. 452. 465. j.,
p. 454. 473. j.,
p. 454. 476. j.
Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf–Zürich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 2004. 419. p. 401.
Obersteiner, Gernot P.: „Wenn das Panthertier fleugt...“ Militärverwaltung und Kriegsfinanzierung in der Steiermark vom 16. bis 18. Jahrhundert. Ein Überblick. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 355–383. p. 357. 1. j.
Oborni, Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 147–165. p. 160. 23. j.
Rauscher, Peter: „Armeesatisfaktionen” und Wahlgeschenke. Ein finanzgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte des Alten Reiches nach dem Westfälischen Frieden. Historisches Jahrbuch, 129. (2009) 231–266. p. 238. 22. j.
Rauscher, Peter: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526–1740: The Austrian and Bohemian Lands. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII–XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22–26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 291–321. p. 293. 12. j.
Rauscher, Peter: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 5–38. p. 6. 4. j.,
p. 17. 47. j.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 58. j.,
p. 64. 170. j.,
p. 274. 4. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 342. 997. j.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 45. 3. j.,
p. 405.
Sterneck, Tomáš: Moravská zemská zbrojnice v Brně na přelomu 16. a 17. století. In: Brno v minulosti a dnes, 17. (2003) 273–309. p. 274. 4. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. Bd. 1. p. 558. 711. j.,
p. 603. 68. j.,
p. 603. 76. j.,
p. 603. 84. j.,
p. 603. 93. j.,
p. 603. 94. j.,
p. 603. 95. j.,
p. 603. 96. j.,
Bd. 2. p. 321. 160. j.

A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő, 51. (2002) 1–2. 107–172. [Különlenyomat is, társszerző: Mikó Árpád.]

Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 133.
p. 358.
Ács Pál: „Egy út készíttetik” Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában. Irodalomtörténeti Közlemények, 109. (2005) 205–221. p. 210 36. j.
Ács Pál: „Elváltozott idők.” Irányváltások a régi magyar irodalomban. Bp., Balassi Kiadó, 2006. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok, 6.) 199. p. 130. 36. j.
Baják László (összeáll., szerk., bev.): A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2007. (Bibliotheca Humanistatis Historica, XIX.) 151. p. 5. . 3. j.,
p. 38. 22. j. 2 alkalommal
Buzási Enikő: A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból. (Meghatározás, datálás, attribúció). Művészettörténeti Értesítő, 54. (2005) 3–4. 245–286. p. 275. 18. j.
Buzási Enikő: Gondolatok Nádasdy Ferenc mecenatúrájáról, avagy mikor készült az árpási főoltárkép. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 582–624. p. 613. 18. j.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 47. 49. j.,
p. 49. 89. j.,
p. 49. 95. j.
Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához. Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34. (2011) 1. 287–300. p. 295. 62. j.
Etényi Nóra, G.: Athleta Christi új imázsa a visszafoglaló háború propagandájában. Georg Friedrich württembergi herceg halála Kassán 1685-ben. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 107–127. p. 114. 42. j.
Etényi Nóra, G.: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. p. 437–464. p. 450. p. 34. j.
Etényi Nóra, G.: Modernizált „önarckép”: Wolfgang Julius Hohenlohe török elleni küzdelme. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 187–213. p. 197. 34. j.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 123.,
330. p.
Fazekas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig. In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt p. 103–117. p. 105. 7. j.
Federmayer, Frederik: Genealogický pohľad na prešporských mestských notárov druhej polovice 16. storočia. Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského, Historica, 46. (2005) 99–132. p. 100. 4. j.,
p. 119. 111. j.
Federmayer, Frederik: Johann Ludwig Gössinger k. u. k. Schifft- und Brücken-Oberhauptmann in Ungarn (Stammliste seiner Nachkommen in Ungarn). Adler: Zeitschrift für Genealogie und Heraldik, 24. (2007) Heft 3. p. 109–114. p. 111. p. 8. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 475–487. p. 482. 48. j.,
p. 484. 59. j.,
p. 484. 62. j.,
p. 486. 79. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 100–113. p. 107. 47. j.,
p. 109. 65. j.,
p. 110. 68. j.,
p. 112. 85. j.
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 14. 53. j.
Kőszeghy Péter: Kinek a lánya? Kinek a verse. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 421–424. p. 421. 1. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16.–17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 385. 33. j.
Ludiková, Zuzana: Niekoľko príkladov náhrobných pamiatok humanistov zo západného Slovenska (Tumba Ladislava Kubínskeho). In: Galéria: Ročenka Slovenskej národnej galérie v Bratislave, (2002) 123–136. p. 124. 9. j.,
p. 126. 14. j.,
p. 128. 21. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. .(Katalógus) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 213.,
p. 257., 2 alkalommal
p. 259.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. 241. p.
Mikó Árpád: Gótika és barokk között. A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. p. (Katalógus) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 22–35. p. 35. 83. j.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 652. 7. j.,
p. 652. 8. j.,
p. 652. 9. j.,
p. 653. 29. j.,
p. 654. 38. j.,
p. 654. 39. j.,
p. 654. 40. j.,
p. 656. 61. j.,
p. 656. 64. j.,
p. 658. 99. j.,
p. 658. 100. j.,
p. 658. 101. j.,
p. 658. 102. j.,
p. 658. 103. j.,
p. 658. 104. j.,
p. 658. 105. j.
Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Budapest, Corvina Kiadó, 2009. (Stílusok – korszakok) 204. p. 191.
Mikó Gábor: Szent István törvényeinek XVI. századi kézirata Lőcse város levéltárában. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 18. (2011) 2. 111–145. p. 123. 49. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 133.,
p. 357.
Péter Katalin: Illésházy Istvánról. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. (Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.) 127–165. p. 130. 14. j.,
p. 133. 26. j.,
p. 137. 47. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 961.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 540. 22. j.,
p. 541. 26. j.
Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza. In: Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola,, 2008. (TDI Könyvek, 7.) 147–158. p. 146. 2. j.
Szakács Béla Zsolt: pozsonyi Szent Márton-templom. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. IX. Pálffy–rénes forint. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2009. 496., itt 272–274. p. 274.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 7. 3. j.,
p. 8. 5. j.,
p. 8. 7. j.,
p. 11. 15. j.,
p. 11. 18. j.,
p. 14. 29. j.,
p. 23. 46. j.,
p. 23. 49. j.,
p. 25. 53. j.
Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538–1566) információs bázisa (különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére). In: Századok, 142. (2008) 5. 1135–1186. p. 1172. 95. j.
Várkonyi Gábor: Pálffy István érsekújvári főkapitány és a váci Musta basa levelezése. In: Pálfiovci v novoveku. Vzostup významného uhorského šľachtického rodu. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava 20. mája 2003. Ed. Anna Fundárková–Géza Pálffy. Bratislava–Budapest, Spoločnosť Pro História–Academic Electronic Press, 2003. 63–73. p. 65. 2. j.

Horvátország és Szlavónia a 16–17 századi Magyar Királyságban. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 9. (2002) 1–3.: Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére, p. 107–121. [Különlenyomat is.]

Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543). Vasi Szemle, 62. (2008) 6. 703–720. p. 9. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543), egy közép-európai jelenség. Horvátországi magyarság: Horvátországi magyar havilap, (2009) 2. 22–46. p. 42. 9. j.
Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye. Századok, 139. (2005) 4. 855–888. p. 864. 52. j.,
p. 865. 58. j.
Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) . 401–441. p. 413. . 49. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. . 479–502. p. 500. . 92. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 54. 139. j.,
p. 54. 144. j.,
p. 84. 69. j.,
p. 195. 101. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 227. 83. j.,
p. 227. 84. j.,
p. 227. 85. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 83. 4. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. (Katalógus) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 264.,
p. 366.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 177. 305. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 4. 1. j.
Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 155–174. p. 155. 1. j.,
p. 156. 9. j.,
p. 173. 122. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.
Varga, Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) broj 12. 117–135. p. 120. 16. j.
Varga, Szabolcs: Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 299–322. p. 299. 1. j.,
p. 301. 9. j.,
p. 322. 122. j.

Košická kráľovská zbrojnica v druhej polovici 16. storočia (Prispevok k vojensko-hospodárskym stykom Habsburskej ríši s protitureckou sústavou hraničných hradov). Historica Carpatica: zborník Východoslovenského múzea v Košiciach, 33. (2002) 7–27. [P. 26–27. Zusammenfassung: Das königliche Zeughaus in Kaschau in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts (Zu den kriegswirtschaftlichen Beziehungen zwischen dem Habsburgerreich und der ungarischen Grenze gegen die Osmanen); megjelent 2003 augusztusában.]

Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 86. 162. j.,
p. 108. 231. j.,
p. 405.

2003

Türkenabwehr, Grenzsoldatentum und die Militarisierung der Gesellschaft in Ungarn in der Frühen Neuzeit. Historisches Jahrbuch, 123. (2003) 111–148. [Különlenyomat is.]

Bagi Zoltán Péter: Zsold és megélhetés. A német gyalogság a tizenöt éves háború időszakában. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2008) 33. 5–21. p. 5. 2. j.
Czigány, István: Hornouhorské pohraničie v prvej polovici 17. storočia. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 81–87. p. 81. 1. j.
Czigány, István: Die Neuorganisation des Verteidigungssystems gegen die Türken nach dem Wiener Frieden. In: „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein.“ Die Friedenschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Hrsg. János Barta–Manfred Jatzlauk–Klára Papp. Debrecen, Institut für Geschichte der Universität Debrecen–Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, 2007. (Zum 400. Jahrestag des Bocskai-Freiheitskampfes, 9.) 302., itt 281–292. p. 282. 2. j.
Czigány, István: Pensée scientifique et pratique militaire dans le royaume de Hongrie dans la première moitié du XVIIIe siècle. In: La pensée militaire hongroise à travers les siècles. Dir. Hervé Coutau-Bégarie–Ferenc Tóth. Paris, Institut de Stratégie Comparée EPHE IV- Sorbonne–Editions Économica, 2011. (Bibliothèque Stratégique) 192., itt 85–93. p. 86. 3. j.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. (Hasonmás kiadás) Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 33. 2. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 53. 97. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 81. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 51. 79. j.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 448. 448. j.,
p. 449. 450. j.
Kowalská, Eva: Využitie armády v procese rekatolizácie Uhorska. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 89–93. p. 91. 9. j.
Németh, István, H.: Die finanzielle Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. Die Steuerlasten der ungarischen königlichen Freistädte im 16. und 17. Jahrhundert. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della „Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle „Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 771–780. p. 772. 5. j.
Németh, István, H.: Städtepolitik und Wirtschaftspolitik in Ungarn in der Frühen Neuzeit (16.–17. Jahrhundert). In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 329–355. p. 335. 12. j.
Obersteiner, Gernot P.: „Wenn das Panthertier fleugt...“ Militärverwaltung und Kriegsfinanzierung in der Steiermark vom 16. bis 18. Jahrhundert. Ein Überblick. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 355–383. p. 357. 1. j.
Pühringer, Andrea: „… nach äusseristen Kröfften best möglichisten Widerstand zu thuen.“ Landstände, Militär und Finanzen im Land ob der Enns. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 385–405. p. 397. 58. j.,
p. 397. 59. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963–964.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 46. 3. j.,
p. 160. 74. j.,
p. 405.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 444. 4. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 223. 1. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 45. 193. j.,
p. 65. 295. j.
김 동 원: 1542년 페르디난트 1세의 튀르크 전략수정. In: http://mahan.wonkwang.ac.kr/medsociety/summery/66/02.htm 30. j.

Integrace šlechty z českých a uherských zemí ke dvoru Ferdinanda I. Český časopis historický, 101. (2003)  3. 542–581. [P. 581. Zusammen­fassung: Die Integration des Adels aus den böhmischen und den ungarischen Ländern am Hof Ferdinands I.; különlenyomat is, társszerző: Václav Bůžek.]

Bůžek, Václav: Der Weg zur Synthese. Die Gesellschaft der böhmischen Länder 1526–1740 in der Historiographie des letzten Jahrzehnts. In: Společnost v zemích habsburské monarchie a její obraz v pramenech (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice: Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Opera historica, 11.) 5–36. p. 18. 40. j.
Bůžek, Václav: Dvůr habsburských císařů v letech 1526–1740 a historiografie na prahu 21. století. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 5–32. p. 29. 75. j.
Bůžek, Václav: From Compromise to Rebellion: Religion and Political Power of the Nobility in the First Century of the Habsburgs’ Reign in Bohemia and Moravia. Journal of Early Modern History, 8. (2004) 1–2. 31–45. p. 37. 18. j.
Bůžek, Václav: Saját országában idegen. Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522–1523 fordulóján. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30–2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2–április 30. (Kiállítási katalógus) Szerk. Réthelyi Orsolya–F. Romhányi Beatrix–Spekner Enikő–Végh András. Bp., Budapest Történeti Múzeum, 2005. p. 61. 23. j.
Bůžek, Václav: Šlechta za zemí Koruny české na habsburských dvorech v předbělohorském století. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 153–189. p. 165. 43. j.,
p. 166. 46. j.,
p. 184. 100. j.
Bůžek, Václav: Strangers in Their Own Country. King Louis II (Jagiello) and Mary of Hungary’s Stay in Bohemia at the Turn of 1522–1523. In: Mary of Hungary. The Queen and Her Court 1521–1531. Budapest History Museum, 30 September 2005–9 January 2006. Slovenská národná galéria, 2 Februar –30 April 2006. (Catalogue.) Ed. Orsolya Réthelyi–Beatrix F. Romhányi–Enikő Spekner–András Végh. Bp., Budapest Historical Museum, 2005. 63–67. p. 67. 24. j.
Erdélyi Gabriella (közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 67. 219. j.
Maťa, Petr: Svět české aristokracie (1500–1700). Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2004. (Edice Česká historie, 12.) 1060. p. 833. 391. j.,
p. 834. 395. j.
Pánek, Jaroslav: Česká historiografie po roce 1989. In: Česko-slovenská historická ročenka (2003) 111–130. p. 119. 46. j.
Pánek, Jaroslav: Habsburský a stavovský model integrace střední Evropy – politika Ferdinanda I. a reakce na ni v českém postředí. In: Politický zrod novovekej strednej Európy. 500. výročie narodenia Ferdinanda I. – zakladateľa habsburskej monarchie. Zostav. Jozef Baďurík–Kamil Sládek. Bratislava, Vydavateľstvo Ivana Vaška v Prešove pre Centrum pre európsku politiku, 2005. 21–32. p. 26. 15. j.

Integrating the Nobility from the Bohemian and Hungarian Lands at the Court of Ferdinand. Historica: Historical Sciences in the Czech Republic, Series Nova 10. (2003) 53–92. [Megjelent 2004 decemberében; különlenyomat is, társszerző: Václav Bůžek.]

Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. Aetas, 20. (2005) 3. 5–37. p. 34. 137. j.
Almási, Gábor: The Uses of Humanism. Johannes Sambucus (1534–1581), Andreas Dudith (1533–1589), and the Republic of Letters in East Central Europe. Leiden–Boston, Brill, 2009. (Brill’s Studies in Intellectual History, 185.) 387. p. 60–61. 118. j.
Bůžek, Václav: Saját országában idegen. Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522–1523 fordulóján. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30–2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2.–április 30. (Kiállítási katalógus.) Szerk. Réthelyi Orsolya–F. Romhányi Beatrix–Spekner Enikő–Végh András. Bp., Budapest Történeti Múzeum, 2005. p. 61. 8. j.
Bůžek, Václav: Strangers in Their Own Country. King Louis II (Jagiello) and Mary of Hungary’s Stay in Bohemia at the Turn of 1522–1523. In: Mary of Hungary. The Queen and Her Court 1521–1531. Budapest History Museum, 30 September 2005–9 January 2006. Slovenská národná galéria, 2 February–30 April 2006. (Catalogue.) Ed. Orsolya Réthelyi–Beatrix F. Romhányi–Enikő Spekner–András Végh. Bp., Budapest Historical Museum, 2005. 63–67. p. 67. 8. j.
Pánek, Jaroslav: Ferdinand I. – der Schöpfer des politischen Programms der österreichischen Habsburger? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 63–72. p. 69. 31. j.

Plemićka obitelj Budor iz Budrovca u razdoblju od 15. do 18. stoljeća. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 2. (2003) 3. 5–75. [P. 68–72. Zusammenfassung; p. 72–75. Rezümé.] 

Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 411. 47. j.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. Hasonmás kiadás] Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 34. 5. j.
Frangapan Modruški, Bernardin: Oratio pro Croatia — Govor za Hrvatsku (1522.). Studiju, prijepis i prijevod priredili Ivan Jurković–Violeta Moretti. Modruš, Katedra Čakavskog sabora Modruše, 2010. (Modruški zbornik, posebna izdanja, 1.) 176 p. 19. p. 26. j.
Levanić, Karmen (za tisak prired.): Zapisnici Poglavarstva grada Koprivnice 1639–1700. (knjiga prva) Samobor, Meridijani, 2006. (Građa za povijest Koprivnice, 3.) 215 p. 19. p. 80. j.
Petrić, Hrvoje: O nekim aspektima odnosa gospodarstva, ljudi i okoliša u sjevernom dijelu Križevačke županije i Varaždinskog generalata (Podravini) tijekom 17. stoljeću. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 11. 47–87. p. 50. 9. j.
Petrić, Hrvoje: Postanak slobodnjaka u Križevačkoj županiji. Cris, 7. (2005) 1. 53–59. p. 54. 15. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1038. 18. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 120. 19. j.

A magyar nemesség I. Ferdinánd bécsi udvarában. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 45–59. [P. 58–59. Summary: The Hungarian Nobility at the Viennese Court of Ferdinand I.; megjelent 2004 novemberében; különlenyomat is.]

Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. Aetas, 20. (2005) 3. 5–37. p. 34. 137. j.
Fazekas István: Adalékok az ifjú Bocskai István bécsi udvarban eltöltött éveihez. Studia Caroliensia, (2006) 1. 73–85. p. 73. 2. j.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 14. (2007) 2. 279–337. p. 279. 3. j.
Gulyás Borbála: Huszár–török viadalok a szász választófejedelmi udvarban (1548, 1553). In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 95–106. p. 97. 13. j.
Gulyás Borbála: Huszárok Prágában és Innsbruckban, törökök Drezdában – huszártornák a 16. századi Európában. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 273–290. p. 278. 17. j.,
p. 290. 68. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 89. 15. j.
Korpás Zoltán: I. Ferdinánd levelezése V. Károly melletti követével, Juan Alonso de Gámizzal (1542–1556). I. Közlemény. 1542–1544. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 16. (2009) 2. 249–306., II. I. Közlemény. 1545–1556. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 16. (2009) 3. 309–372. p. 250. 5. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 69. 75. j.,
p. 210. 11. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 105. 1. j.
Oborni Teréz: Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541–1551). Történelmi Szemle, 51. (2009) 1. 21–43. p. 22. 5. j.
Oborni, Teréz: King John I of Szapolyai’s Diplomat: István Brodarics. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 18. 23–33. p. 33. 42. j.
Oborni Teréz: Szapolyai (I.) Jámos király diplomatája, Brodarics István. Turul, 84. (2011) 1. 21–27. p. 27. 40. j.
Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei. Századok, 141. (2007) 5. 1193–1216. p. 1193. 3. j.
Szabó János, B.: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 244. p. 146. 81. j.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 65. 103. j.,
p. 65. 106. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro) 384. p. 80. 98. j.,
p. 80. 99. j.,
p. 80. 100. j.,
p. 80. 101. j.

A Bajcsavárig vezető út: A stájer rendek részvétele a Dél-Dunántúl törökellenes határvédelmében a 16. században. Hadtörténelmi Közlemények, 116. (2003) 2. 463–504. [P. 500–501. Summary: The Road to Bajcsavár: The Participation of the Styrian Estates in the Frontier Defence of Southern Transdanubia against the Turks in the 16th Century; p. 502–503. Zusammenfassung: Der Weg, der bis nach Bajcsavár führt: Die Teilnahme der steirischen Stände am Grenzschutz gegen die Türken im südlichen Transdanubien im 16. Jahrhundert; különlenyomat is.]

Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. (Hasonmás kiadás.) Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 29. 15. j.,
p. 39. 18. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 56. . 167. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 308.
Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17–18. század fordulóján. Századok, 140. (2006) 6. 1441–1473. p. 1446. 20. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 412. 1220. j.,
p. 412. 1221. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 128. 71. j.,
p. 129. 72. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 54. 251. j.,
p. 54. 252. j.,
p. 55. 254. j.
Varga Szabolcs: Mohácstól a hódoltságig. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Srabak Gábor–Sümegi József. Pécs, Fény Kft., 2009. 713., itt 155–161. p. 161. 45. j.
Varga Szabolcs: Pécs és az egyházmegye Mohács után. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Srabak Gábor–Sümegi József. Pécs, Fény Kft., 2009. 713. itt 195–209. p. 208. 36. j.
Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán–Vonyó József. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2009. (Tanulmányok Pécs történetéből 20.) 440., itt 29–55. p. 54.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 48. 115. j.,
p. 49. 117. j.,
p. 50. 124. j.,
p. 50. 125. j.

Egy fontos adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát–szlavón közös országgyűlés meghívólevele. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 10. (2003) 2. sz.: Tanulmányok Bak Borbála tiszteletére, p. 233–248. [Megjelent 2004 februárjában; különlenyomat is.]

Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 178. 309. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 129. 51. j.,
p. 135.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1038. 20. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 803. 79. j.

2004

Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok, 138. (2004) 5. 1005–1101. [P. 1100–1101. Summary: Festive Coronation Banquets in Hungary in the 15th-17th Centuries. On the Survivance of the Table Ceremonial of the Independent Hungarian Court in the Early Modern Age and on the Representation of the Hungarian Political Elite; különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is.]

Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai. Századok, 140. (2006) 6. 1405–1440. p. 1410. 33. j.,
p. 1411. 42. j.
Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi magyar főúri udvarokban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 491–507. p. 505. 45. j.,
p. 507. 85. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 153. 218. j.
Buzási Enikő: Aktualitás és történeti hagyomány a 17. század végén: A Mátyás-kultusz a Batthyányak családi reprezentációjában. Művészettörténeti Értesítő, 56. (2007) 1. 115–138. p. 133. 76. j.,
p. 135. 99. j.
Buzási Enikő: Hagyományőrzés vagy hagyományteremtés? A Batthyány család Mátyás kultuszáról egy újabban előkerült festmény kapcsán. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 693–727. p. 711. 73. j.,
p. 717. 95. j.
Csízi István: Egy nagy ívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624–1631). Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 12. (2005) 2. 163–255. p. 176. 81. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 525. 27. j.
Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Bp., Libri Kiadó, 2011. 296. p. 68. .
Erdősi Péter: Az Udvar és a Nemzet. Egy kutatás kérdései. Korall, 10. (2009) 37. 41–56. p. 55.
Etényi Nóra, G.: A magyar királyi udvar egy kortárs német hetilapban. Tudósítások az 1655-ös országgyűlésről. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 172–191. p. 189. 58. j.,
p. 190. 66. j.,
p. 190. 67. j.,
p. 190. 68. j.,
p. 190. 69. j.
Etényi Nóra, G.: A magyar politikai elit és a nemzetközi nyilvánosság. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 215–253. p. 220. 20. j.,
p. 406.
Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526). Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 35–84. p. 44. 95. j.,
p. 45. 104. j.
Fedeles Tamás: Püspökök, prépostok, kanonokok. Fejezetek Pécs középkori egyháztörténetéből. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézet, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék, 2010 (Capitulum, V.) 173. p. 63. 95. j.,
p. 64. 104. j.
Forgó András: A 18. század elején visszatérő szerzetesi közösségek, mint a magyarországi rendi politika új szereplői. Századok, 143. (2009) 5. 1105–1122. p. 1112. 38. j.,
p. 1114. 43. j.
Füderer, Balázs Gábor: A „Hosszú reneszánsz konyhakultúra” magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem BTK, 2009. 198. p. 19. 48. j.,
p. 194.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 14. (2007) 2. 279–337. p. 283. 20. j.
Gecsényi, Lajos: Briefe des Hofmeisters König Ferdinands I. an die Stadt Augsburg über die Ereignisse des ungarnländischen Feldzuges im Jahre 1527. Festschrift Hermann Rumschöttel zum 65. Geburtstag. Archivalische Zeitschrift, 88. (2006) Hrsg. Gerhard Hetzer–Bodo Uhl. Köln–Weimar–Wien, Böhlau, 2006. 201–215. p. 202. 7. j.
Gecsényi Lajos: I. Ferdinánd udvarmesterének levelei Augsburg városához az 1527. évi magyarországi hadjárat eseményeiről. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. 129–142. p. 130. 5. j.
Gecsényi Lajos: I. Ferdinánd udvarmesterének levelei Augsburg városához az 1527. évi magyarországi hadjárat eseményeiről. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 13–25. p. 14. 6. j.
Jánoska Amália: Koronázás. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. kolostorhálózat–Lestyán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2006. 67–73. p. 73.
Kamár János: A 17. századi magyar világi főnemesség neveléséhez. Vázlatos áttekintés. In: Barokk: Történelem – Irodalom – Művészet. Különszám (2010) [Warszawa, Neriton] 125–138. p. 126. 4. j.
Kalmár János: Királyné-koronázás Pozsonyban 1714-ben. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 215–231. p. 230. 91. j.
Kármán, Gábor: Die beiden Hochzeiten des Zsigmond Rákóczi. Die Selbstdarstellungsmöglichkeiten des Fürstentums Siebenbürgen im Rahmen der dynastischen repräsentativen Öffentlichkeit Mitteleuropas nach dem Dreißigjährigen Krieg. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 303–328. p. 320. 35. j.
Kármán Gábor: Rákóczi Zsigmond két esküvője. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor–Szabó András Péter. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 243–269. p. 257. 36. j.
Kármán Gábor: Rákóczi Zsigmond két esküvője. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 290–311. p. 301. 35. j.
Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje. Századok, 144. (2010) 4. 969–994. p. 990. 91. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 106. 1. j.
Kubinyi András: A királyi udvar a késő középkori Magyarországon. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 13–32. p. 31. 82. j.,
p. 32. 98. j.
Lauter Éva, S.: Pozsony városa új szerepben. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 144–171. p. 169. 26. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16.–17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 380. 4. j.
Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról. Századok, 143. (2009) 4. 974–980. p. 977. 16. j.,
p. 978. 17. j.
Matos Lajos: Az élettudományoktól az ételtudományokig. In: Egészség és SzépségEgyetem (2011. augusztus 8.) http://esze.etnet.hu/2011/08/06/az-elettudomanyoktol-az-eteltudomanyokig/
Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 115–146. p. 146. 314. j.
Németh S. Katalin: Erdélyi fejedelmi udvar Marchthaler útleírásaiban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 331–339. p. 338. 13. j.
R[éthelyi] O[rsolya]: Híradás I. Ferdinánd székesfehérvári koronázásáról (1527). In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30.–2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2– április 30. (Kiállítási katalógus.) Szerk. Réthelyi Orsolya–F. Romhányi Beatrix–Spekner Enikő–Végh András. Bp., Budapest Történeti Múzeum, 2005. 247. p. VII-13.
Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei. Századok, 141. (2007) 5. 1193–1216. p. 1193. 3. j.,
p. 1194. 6. j.,
p. 1212. 116. j.
R[éthelyi], O[rsolya]: Report on the Coronation of Ferdinand I in Székesfehérvár (1527). In: Mary of Hungary. The Queen and Her Court 1521–1531. Budapest History Museum, 30 September 2005–9 January 2006. Slovenská národná galéria, 2 February–30 April 2006. (Catalogue.) Ed. Orsolya Réthelyi–Beatrix F. Romhányi–Enikő Spekner–András Végh. Bp., Budapest Historical Museum, 2005. 261. p. VII-13.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 561. 158. j.
Serfőző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17–18. században. Századok, 144. (2010) 5. 1183–1223. p. 1215. 176. j.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 148. 108. j.,
p. 161. 186. j.,
p. 161. 187., j.,
p. 161. 188. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro) 384. p. 204. 197. j.,
p. 205. 200. j.
Toma Katalin: Nádasdy III. Ferenc országbírói kinevezése. Adalékok az 1655. évi országgyűlés történetéhez. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 111–125. p. 124. 47. j.
Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi „bíborosi szék” kialakulásának előzményei a 17. században. Budapest–Róma: PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja, 2005. (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae, Series 1.: Collectanea Vaticana Hungariae Classis I/3.) 334. p. 87. 271. j.
Varga Szabolcs: Adalékok a Zrínyi család felemelkedéséhez. A Karlovics-örökség. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010. 4–27. p. 21. 133. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1085. 59. j.
Várkonyi Ágnes, R.: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 60–113. p. 102. 26. j.,
p. 107. 90. j.

Mellőzött magyarok? Hadikonferenciák ülésrendjei 1660–1662-ből és 1681-ből. Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. 47–63. [P. 47. Summary: Omitted Hungarians? War Conference Sittings from 1660–1662 and 1681; különlenyomat is.]

Buzási Enikő: A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból. (Meghatározás, datálás, attribúció). Művészettörténeti Értesítő, 54. (2005) 3–4. 245–286. p. 276. 47. j.,
p. 276. 49. j.,
p. 276. 50. j.,
p. 276. 52. j.
Buzási Enikő: Gondolatok Nádasdy Ferenc mecenatúrájáról, avagy mikor készült az árpási főoltárkép. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 582–624. p. 616. 47. j.,
p. 616. 49. j.,
p. 616. 50. j.,
p. 616. 52. j.
Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 679–740. p. 696. 56. j.,
p. 725. 136. j.
Oross András: Rendeletek és intézkedés-tervezetek a magyarországi várak lerombolásáról (1699–1702). Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 12. (2005) 2. 257–294. p. 271. 52. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 12. 19. j.
Toma Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Századok, 144. (2010) 4. 853–872. p. 871. 129. j.
Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi „bíborosi szék” kialakulásának előzményei a 17. században. Bp.–Róma, PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja, 2005. (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae, Series 1.: Collectanea Vaticana Hungariae Classis I/3.) 334. p. 87. 271. j.
Várkonyi Ágnes, R.: A közvetítő. Johann Philipp von Schönborn és a török háború (1657–1664). In: Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. 422. itt 202–228. p. 209. 17. j.
Viskolcz Noémi: Magyar arisztokraták I. Lipót 1666-ban. Egy metszet Esterházy Pál bécsi bevonulásáról. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 129–142. p. 129. 2. j.

Kriegswirtschaftliche Beziehungen zwischen der Habsburgermonarchie und der ungarischen Grenze gegen die Osmanen in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. Unter besonderer Berücksichtigung des königlichen Zeughauses in Kaschau. Ungarn-Jahrbuch: Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie [München], 27. (2004) 17–40. [Megjelent 2005 októberében, különlenyomat is.]

Obersteiner, Gernot P.: „Wenn das Panthertier fleugt...“ Militärverwaltung und Kriegsfinanzierung in der Steiermark vom 16. bis 18. Jahrhundert. Ein Überblick. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 355–383. p. 357. 1. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 243. 679. j.
Wilson, Peter H.: The Holy Roman Empire and the Problem of the Armed Estates. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 487–514. p. 490. 9. j.

O povijesti nastanka zemljovida hrvatsko-slavonskih i ugarskih krajiških utvrda Nicola Angielinija. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 3. (2004) 5. 45–51. [P. 50. Summary: On the History of Maps of Croatian–Slavonian and Hungarian Military Border Fortifications made by Nicolo Angielini.]

Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1039. 22. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. p. 117–135. p. 118. 3. j.

2005

Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle, 47. (2005) 3–4. Tóth István György emlékszám,  241–275. [P. 275. Summary: Hungarian Coats of Arms, Flags and Insignia in the Habsburg Dynastic and Power Representation in the Sixteenth Century; megjelent 2006. augusztus végén; különlenyomat is.]

Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai. Századok, 140. (2006) 6. 1405–1440. p. 1407. 12. j.,
p. 1410. 34. j.
Baják László (összeáll., szerk., bev.): A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2007. (Bibliotheca Humanistatis Historica, XIX.) 151. p. 15. 42. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 133. 23. j.,
p. 145. 29. j.,
p. 153. 219. j.,
p. 153. 222. j.
Etényi Nóra, G.: A magyar politikai elit és a nemzetközi nyilvánosság. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 215–253. p. 227. 50. j.,
p. 406.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. (Katalógus.) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 119.,
p. 367.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.
Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 115–146. p. 146. 314. j.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 69. 16. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro) 384. p. 85. 13. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1090. 88. j.
Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő, 58. (2009) 2. 245–269. p. 256. 66. j.,
p. 256. 67. j.

Jedan od temeljnih izvora hrvatske povijesti: Pozivnica zajedničkog hrvatsko-slavonskog sabora iz 1558. godine. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 23. (2005) 47–61. [P. 61. Summary: A Fundamental Source of Croatian History: the Summons of the Common Croatian and Slavonian Diet from 1558; megjelent 2005 decemberében; különlenyomat is; pdf-formátumú különlenyomat is.]

Hrvatski sabor. Ured. Neven Budak. Zagreb, Leykam international, 2010. 128. p. 21. 8. j.,
p. 22.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 20. 23. j.,
p. 170. 445. j.,
p. 171. 446. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 120. 15. j.

A pozsonyi ferences templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő, 54. (2005) 3–4. 319–348. [Megjelent 2006 januárjában; különlenyomat is, társszerző: Mikó Árpád.]

Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 133.,
p. 358.
Baják László (összeáll., szerk., bev.): A Magyar Nemzeti Múzeum címeres halotti emlékei. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2007. (Bibliotheca Humanistatis Historica, XIX.) 151. p. 5. . 3. j.
Bessenyei József: Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Miskolc–Bp., Miskolci Egyetemi Kiadó, 2007. 157. p. 104. 406. j.
Etényi Nóra, G.: Athleta Christi új imázsa a visszafoglaló háború propagandájában. Georg Friedrich württembergi herceg halála Kassán 1685-ben. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 107–127. p. 114. 42. j.
Etényi Nóra, G.: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 437–464. p. 450. 34. j.
Etényi Nóra, G.: Modernizált „önarckép”: Wolfgang Julius Hohenlohe török elleni küzdelme. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 187–213. p. 197. 34. j.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 123.,
p. 330.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 653. 22. j.,
p. 658. 106. j.,
p. 658. 107. j.,
p. 658. 108. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 133.,
p. 357.
Péter Katalin: Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16–17. századi Magyarországon. Történelmi Szemle, 52. (2010) 2. 151–187. p. 158. 27. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 961.

2006

A modern hadtörténetírás további kutatásra váró iratanyagáról. Az Udvari Haditanács XVI–XVII. századi iratai. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 2. 538–559. [Különlenyomat is.]

Bagi, Zoltán Péter: Das deutsche Fußvolk in den ungarischen Feldzügen zur Zeit des Langen Türkenkrieges. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 130–156. p. 132. 2. j.
Fazekas István: Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Segédeszköz kezdő bécsi kutatóknak. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 18. (2011) 3. 271–321. p. 314. Nr. 117.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 56. 166. j.,
p. 56. 167. j.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 445. 7. j.

Návrh uhorských radcov na bratislavský korunovačný ceremoniál z roku 1561: Doteraz neznámy zásadný prameň k uhorským kráľovským korunováciám. Historický časopis, 54. (2006)  2. 201–216. [P. 201. Summary: The Opinion of the Hungarian Councillors for the Pozsony (Bratislava) Coronation Ceremony from 1561. An Unknown Primary Source on the Hungarian Coronations; p. 216. Zusammenfassung: Das Gutachten der ungarischen Räte über das ungarische Krönungszeremoniell in Pressburg aus dem Jahre 1561. Eine unbekannte wichtige Quelle zur Geschichte der ungarischen Königskrönungen.]

Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai. Századok, 140. (2006) 6. 1405–1440. p. 1411. 42. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

Společnost v zemí habsburské monarchie 1526–1740 v české, maďarské, rakouské a slovenské historické vědě posledního desetiletí. In: Český časopis historický, 104. (2006) č. 3. p. 485–526. [p. 525–526. Summary: Society in the Lands of the Hapsburg Monarchy, 1526–1740, in the Czech, Hungarian, Austrian and Slovak Historiographies of the Last Decade; különlenyomat is, társszerzők: Václav Bůžek, Katrin Keller, Eva Kowalská.]

Bůžek, Václav: Der Weg zur Synthese. Die Gesellschaft der böhmischen Länder 1526–1740 in der Historiographie des letzten Jahrzehnts. In: Společnost v zemích habsburské monarchie a její obraz v pramenech (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Opera historica, 11.) 5–36. p. 5. 1. j.,
p. 17. 36. j.,
p. 44. 90. j.

A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700). Művészettörténeti Értesítő, 55. (2006) 2. 327–410. [Megjelent 2007 májusában; különlenyomat is, társszerzők: Ludiková, Zuzana–Mikó Árpád.]

Bel, Matthias: Notitia Hungariae novae historico geographica... Comitatuum ineditorum tomus primus, in quo continentur Comitatus adhuc in mss. haerentes Partis Primae Cis-Danubialis, hoc est, Comitatus Arvensis et Trentsiniensis. Edendo operi praefuit et praefatus est Gregorius Tóth; textum recensuerunt notisque instruxerunt Ladislaus Glück–Zoltanus Gőzsy–Gregorius Tóth. Budapestini, sumptibus Instituti Historici Academiae Scientiarum Hungaricae ac Archivi Hungariae Regnicolaris, 2011. 390. p.106. ***. j.,
p. 342
Benda Borbála–Dicső-Erdődi Balázs: Erdődy György peregrinációja (1631–1635). Századok, 143. (2009) 4. 919–943. p. 923. 20. j.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 46. 13. j.,
p. 47. 49. j.
Dominkovits, Péter: Iratok a „Wipper- und Kipperzeit” nyugat-dunántúli kutatásához (1621–1625). In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 99–110. p. 110. 15. j.
Dominkovits Péter: Thurzó Szaniszló levele Vas vármegye rendjeihez (1620). Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 6. (2008) 43–49. p. 44. 7. j.,
p. 44. 8. j.
Galavics Géza: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 55–85. p. 83. 16. j.,
p. 83. 22. j.,
p. 83. 23. j.,
p. 84. 31. j.,
p. 84. 55. j.,
p. 84. 57. j.,
p. 84. 58. j.,
p. 84. 59. j.,
p. 84. 60. j.
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 4. 3. j.,
p. 8. 27. j.,
p. 10. 31. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16.–17. septembra 2008. Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 380. 2. j.,
p. 383. 23. j.,
p. 385. 32. j.,
p. 386. 37. j.,
p. 397. 45. j.,
p. 387. 46. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. p. Katalógus] Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 252.,
p. 272.,
p. 273.,
p. 364.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 238.
Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Budapest, Corvina Kiadó, 2009. (Stílusok – korszakok) 204. p. 191.
Papp Szilárd: Helyzetkép széljegyzetekkel. Nagybánya középkori plébániatemplomának építéstörténetéhez. In: Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, 2011. 181–207. p. 205. 60. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 957.
Tóth Gergely: „Theatrum Nobilitatis Hungaricae” Bél Mátyás családtörténeti kutatásai. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 17. (2010) 3. 321–337. p. 331. 40. j.
Varga Szabolcs: Mohácstól a hódoltságig. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Srabak Gábor–Sümegi József. Pécs, Fény Kft., 2009. 713., itt 155–161. p. 161. 40. j.

2007

A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. Századok, 141. (2007) 5. 1075–1120. [P. 1119–1120. Summary: The Kingdom of Hungary in the Habsburg Monarchy in the 16th Century; különlenyomat is.]

Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 349.
Erdélyi Gabriella (Közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 69. 230. j.,
p. 74. 247. j.,
p. 411. V. Függelék.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 320.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 86. 5. j.,
p. 87. 8. j.,
p. 89. 15. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 42. 3. j.
Kerny Terézia: Hunyadi Mátyás halála, temetése és székesfehérvári síremléke. In: Mátyás király és a fehérvári reneszánsz / King Matthias and the Renaissance Fehérvár. Szerk. Kerny Terézia–Smohay András. Székesfehérvár, Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2010. (Magyar királyok és Székesfehérvár, I.; A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 4.) 42–66. p. 62. 46. j.
Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 115–146. p. 146. 14. j.
Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558–1648). Századok, 143. (2009) 5. 1023–1062. p. 1029. 43. j.,
p. 1031. 54. j.,
p. 1051. 149. j.,
p. 1060. 183. j.
Nagy Levente: Határok, vándorok, kémek. A magyarokról és a románokról alkotott kép Luigi Ferdinandi Marsili írásaiban. Bp., Lucidus Kiadó, 2011. (Kisebbségkutatás könyvek) 286. p. 196. 457. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 348.

A Zrínyi-kutatás egyik megoldatlan kérdéséről. Zrínyi Miklós hadimustrája a Vas megyei Vat mellett 1663. szeptember 17-én. Történelmi Szemle, 49. (2007) 2. 263–288. [P. 287–288. Summary: An Unsettled Problem of Zrínyi-Research: Miklós Zrínyi’s Inspection of Arms at Vat, Vas County, 17 September 1663; különlenyomat is.]

Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja. Századok, 143. (2009) 4. 883–903. p. 897. 80. j.
Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István–Karlinszky Balázs. Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár–Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai; 22.; A veszprémi egyházmegye múltjából, 22.) 421–444. p. 428. 40. j.,
p. 442.
Hausner Gábor: Zrínyi Miklós Tábori kis tracta című művének műfaja és keletkezési időpontja. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 818–838. p. 830. 59. j.,
p. 831. 60. j.,
p. 831. 61. j.,
p. 831. 62. j.,
p. 831. 63. j.,
p. 831. 64. j.,
p. 837.
Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 679–740. p. 704. 81. j.,
p. 704. 83. j.,
p. 704. 84. j.,
p. 705. 86. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 12. 21. j.
Várkonyi Ágnes, R.: A közvetítő. Johann Philipp von Schönborn és a török háború (1657–1664). In: Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. 422., itt 202–228. p. 224. 58. j.
Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. In: Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. 422., itt 229–268. p. 237. 29. j.
Várkonyi Ágnes, R.: Navigare necesse est. A Nádori emlékirat az újabb kutatások koordinátáján. In: Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. 422., itt 346–382. p. 364. 80. j.

Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén: A Magyar Királyság és a Német-római Császárság a 16–17. században. Történelmi Szemle, 49. (2007) 3. 327–349. [P. 347–349. Summary: An ‘old empire’ on the Periphery of the ‘Old Empire’: The Kingdom of Hungary and the Holy Roman Empire in the 16th and 17th Centuries; különlenyomat is.]

Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1456. 5. j.,
p. 1460. 22. j.
Ekler, Péter (bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. (Hasonmás kiadás.) Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42 p. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 38. 15. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 86. 5. j.,
p. 87. 8. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 42. 3. j.
Kerny Terézia: Hunyadi Mátyás halála, temetése és székesfehérvári síremléke. In: Mátyás király és a fehérvári reneszánsz / King Matthias and the Renaissance Fehérvár. Szerk. Kerny Terézia–Smohay András. Székesfehérvár, Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2010. (Magyar királyok és Székesfehérvár, I.; A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 4.) 42–66. p. 62. 46. j.
Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558–1648). Századok, 143. (2009) 5. 1023–1062. p. 1029. 43. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1090. 83. j.

Krönungsmähler in Ungarn im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Weiterleben des Tafelzeremoniells des selbständigen ungarischen Königshofes und Machtrepräsentation der ungarischen politischen Elite. Teil 1. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 115. (2007) Heft 1–2. 85–111. [Különlenyomat is.]

Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 51. 95. j.
Historica Třeboň 1526–1547. Listy, listiny a jiné orameny k politickým dějinám období zrodu habsburské monarchie. Díl I. Písemnosti z let 1526–1535. Ed. Tomáš Sterneck. Praha, Historický ústav, 2010. (Documenta res gestas Bohemicas saeculorum XVI.–XVII. illustrantia, Series A, Volumen II-1.) 442. p. 102. 178. j.
Polleroß, Friedrich: Austriacus Hungaricus Rex. Zur Darstellung der Habsburger als ungarische Könige in der frühneuzeitlichen Graphik. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 63–78. p. 63. 4. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. Művészettörténeti Értesítő, 56. (2007) 2. 313–344. [P. 344. Summary: Late Renaissance and Baroque Tombstones and Funerary Coats of Arms in the St Martin Church at Szepeshely; megjelent 2008 februárjában; különlenyomat is, társszerzők: Ludiková, Zuzana, Mikó Árpád.]

Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. (Katalógus.) Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 364.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 238.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 957.
Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő, 58. (2009) 2. 245–269. p. 267.

Militärische Rechtspflege im Königreich Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. Historisches Jahrbuch, 127. (2007) 33–73. [Megjelent 2008 októberében; pdf-formátumú különlenyomat is.]

2008

Kaiserbegräbnisse in der Habsburgermonarchie – Königskrönungen in Ungarn. Ungarische Herrschaftssymbole in der Herrschaftsrepräsentation der Habsburger im 16. Jahrhundert. Frühneuzeit-Info, 19. (2008) Nr. 1. 41–66. [pdf-formátumú különlenyomat is]. (A/4 formátumban.)

Polleroß, Friedrich: Austriacus Hungaricus Rex. Zur Darstellung der Habsburger als ungarische Könige in der frühneuzeitlichen Graphik. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 63–78. p. 63. 4. j.,
p. 63. 6. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

Krönungsmähler in Ungarn im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Weiterleben des Tafelzeremoniells des selbständigen ungarischen Königshofes und Machtrepräsentation der ungarischen politischen Elite. Teil 2. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 116. (2008) Heft 1–2. 60–91. [Különlenyomat is.]

Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 51. 95. j.

Scorched-Earth Tactics in Ottoman Hungary: On a Controversy in Military Theory and Practice on the Habsburg–Ottoman Frontier. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 61. (2008) No. 1–2. [Káldy-Nagy Gyulát köszöntő szám] 181–200. [Különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is.]

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı Hâkimiyetindeki Macaristan’ın Tarihî Coğrafyası ve İdarî Taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. 389. p. 35. 47. j.,
p. 364.

A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő, 57. (2008) 2. 353–375. [P. 375. Summary: Late Renaissance and Baroque Funerary Monuments in the St Martin Church at Turócszentmárton (Martin) (16–17 Centuries); megjelent 2009 márciusában; különlenyomat is, társszerzők: Ludiková, Zuzana, Mikó Árpád.]

Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 957.

2009

Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése). Századok, 143. (2009) 4. 853–882. [Különlenyomat is.]

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 43. 173. j.,
p. 43. 176. j.
Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1257.
Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja. Századok, 143. (2009) 4. 883–903. p. 884. 9. j.
Duchoňová, Diana: „S radosťou vás očakávame v tento sviatočný deň” Svadba ako dôležitá súčasť rodinných festivít Esterházyovcov v prvej polovici 17. storočia. Historický časopis, 59. (2011) 4. 665–686. p. 669. 20. j.,
p. 669. 22. j.
Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615). Századok, 145. (2011) 4. 877–914. p. 911. 130. j.
Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio. Századok, 143. (2009) 4. 801–851. p. 812. 33. j.
Újváry Zsuzsanna, J.–Zimányi Vera: Az alispánságtól a birodalmi hercegségig, a nemesi kúriától az ország legnagyobb birtokkomplexumáig. Az Esterházy család anyagi és társadalmi felemelkedése. In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 182–200. p. 182. 1. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 9. j.
Viskolcz Noémi: Magyar arisztokraták I. Lipót 1666-ban. Egy metszet Esterházy Pál bécsi bevonulásáról. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 129–142. p. 132. 25. j.

Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájába: a Révay család a 16. században. Történelmi Szemle, 51. (2009) 1. 1–20. [P. 20. Summary: A Special Way into the Aristocracy of the Kingdom of Hungary: The Révay Family in the 16th century; különlenyomat is.]

Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1227. 11. j.
Dominkovits Péter: XVI. századi Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából. (Perekedy Miklós személyéhez fűződő iratok). Arrabona: Múzeumi Közlemények [Győr], 46. (2008) 2. 101–126. p. 121. 38. j.
Federmayer, Frederik: Klement Literát Beczenczy (a archontológia zástupcov palatínskych miestodržiteľov). Historický časopis, 59. (2011) 3. 493–513. p. 495. 7. j.
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 8. 26. j.
Guitman Barnabás: Adalékok Eck Bálint életéhez. Századok, 145. (2011) 5. 1245–1252. p. 1249. 34. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro) 384 p. 221. 30. j.
Tóth Norbert, C.: Ecsedi Bátori István nádor pozsonyi tartózkodásának számadáskönyve. Adalékok Magyarország 1526 végi politikatörténetéhez. Levéltári Közlemények, 80. (2009) 169–208. p. 171. 15. j.,
p. 172. 18. j.,
p. 197. 98. j.,
p. 197. 113. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 10. j.,
p. 133.
Varga Szabolcs: Egy ismeretlen humanista: Peregi Albert pécsi prépost. Történelmi Szemle, 53. (2011) 3. 351–376. p. 353. 15. j.

A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2.  321–356. [P. 352–353. Summary: The Batthyány Family in the Anti-Turkish Border Defence in the 16–17th Centuries; p. 354–355. Zusammenfassung: Die Familie Batthyány in der Grenzverteidigung gegen die Türken im 16–17. Jahrhundert; különlenyomat is.]

Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés. Századok, 144. (2010) 4. 823–848. p. 847. 151. j.
Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1166. 137. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 137. 50. j.
Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1257.
Martí Tibor: Két magyar főúr, Esterházy László és Batthyány I. Ádám levelezése (16461652). Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 162–180. p. 163. 3. j.
Schramek László Péter: A Batthyányak a Rákóczi-szabadságharcban. (Családtörténeti vázlat). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 357–391. p. 358. 11. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 41. 77. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 795. 17. j.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 454. 57. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 9. 14. j.,
p. 18. 51. j.,
p. 27. 100. j.

Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15–16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények, 80. (2009) 209–254. [P. 209. Abstract: Donations of Land of Captain Generals and Commanders in Chief in Hungary in the 15th and 16th Centuries; különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is, társszerző: Neumann Tibor.]

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 7. 19. j.

Szabadságharc volt-e a Bocskai István mozgalma? Magyar Tudomány, 170. (2009) 2. 185–196.

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 67. 2. j.,
p. 89.
Teszelszky, Kees: Bocskai István követének iratai az európai politika tükrében. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 143–163. p. 156. 74. j.

Függetlenségi harc volt-e Bocskai mozgalma? Bocskai István, az oszmán-törökök és a magyar királysági rendek sokrétű kapcsolatrendszeréről. Korunk, III. folyam XX. (2009. március) 3.: Politika és elit a történelemben, p. 12–22. és 127. [P. 127.: Abstract: The War of Independence of István Bocskai (1604–1606): a Myth? About the Relationships between Bocskai, the Ottomans and the Estates of the Kingdom of Hungary] 

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 67. 2. j.,
p. 89.

Die Rolle der Familie Batthyány in der Grenzverteidigung gegen die Osmanen im 16. und 17. Jahrhundert. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 8. (2009) 16. 73–88. [P. 73–74.: Summary: The Role of the Batthyány Family in the Border Defence against the Ottomans in the 16th and 17th Centuries; megjelent 2010 januárjában.]

2010

Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században. (1–2. rész.) Századok, 144. (2010) 4. 769–792. és 144. (2010) 5. 1085–1120. [P. 791–792. és p. 1119–1120.: Summary: Struggle for National and Regional Authority. The Nádasdy Family, the Hungarian Aristocracy and the Noble Society in Western Transdanubia in the 16th and 17th Centuries (1–2 Parts); különlenyomatok is, társszerző: Dominkovits Péter.]

Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1156. 60. j.,
p. 1173. 194. j.
Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Századok, 144. (2010) 4. 895–931. p. 897. 16. j.,
p. 904. 56. j.,
p. 923. 135. j.
Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 679–740. p. 696. 58. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 559. 150. j.
Toma Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Századok, 144. (2010) 4. 853–872. p. 854. 6. j.,
p. 869. 122. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 7. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 795. 19. j.

Az eddig ismert legkorábbi magyar nyelvű hadbírósági ítéletlevél. Wékey Ferenc ítéletlevele Lazarus von Schwendi főkapitány ungvári táborában, 1566. március 26-án. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4.  758–769.

Baróni a magnáti v Uhorskom kráľovstve v 16. storočí. Forum Historiae: Časopis pre históriu a príbuznéspoločenské vedy, 4. (2010) Nr. 2.: Uhorská šľachta v stredoveku a novoveku. Ed. Tünde Lengyelová. [Bratislava, Historický ústav Slovenskej akadémie vied, 2010.] Rozhľady. 1–14.

2011

A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon. Történelmi Szemle, 53. (2011) 1.  63–84. [P. 83–84. Summary: The Thurzó Family in the Aristocracy of the Kingdom of Hungary: An Extraordinary Aristocratic Family in Hungary.]

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 4. 3. j.,
p. 4. 7. j.
Guitman Barnabás: Adalékok Eck Bálint életéhez. Századok, 145. (2011) 5. 1245–1252. p. 1247. 13. j.

Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Turul, 84. (2011) 1. 3–6.

Függetlenségért vívott szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? Bocskai István 1604–1606. évi mozgalmának megítéléséről. Árkádia – történelem, 7. (2012. jan. 5.) A sokszínű történelem.

1.1.1.b. Szakfolyóiratokban megjelent recenziók, kritikák (9 = 8+1)

Magyarul 8, idegen nyelven 1 (1 szlovák), összesen 9

1992

Unger Mátyás Emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére, és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerkesztette: E. Kovács Péter, Kalmár János, V. Molnár László. Budapest, ELTE Bölcsészet­tudományi Kar, 1991. 296 p. Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2.  219–224. [Recenzió.]

Tusor Péter: Ki lehetett az első olmützi magyar diák? (Kiegészítések az olmützi egyetemen tanult magyarországi, erdélyi és horvátországi születésű hallgatók névsorához). Magyar Könyvszemle, 113. (1997) 3. 312–317. p. 312. 2. j.

1999

Böhmen und Mähren. Handbuch der historischen Stätten. Herausgeben von Joachim Bahlcke, Winfried Eberhard und Miroslav Polívka. (Kröners Taschenausgabe; Band 329.) Alfred Kröner Verlag, Stuttgart, 1998. CXXXI és 889 o. Századok, 133. (1999) 6. 1349–1351. [Recenzió.]

Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. 81–85.; vö. még a kötet bemutatója a Magyar Országos Levéltárban (2001. január 22. 1530) [Recenzió, társszerző: Soós László.]

2005

Stefan Sienell: Die Geheime Konferenz unter Kaiser Leopold I. Personelle Strukturen und Methoden zur politischen Entscheidungsfindung am Wiener Hof. Peter Lang, Europäischer Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Oxford–Wien, 2001. (Beiträge zur Neueren Geschichte Österreichs, Band 17.) 507 o. Századok, 139. (2005) 4. 1316–1318. [Recenzió.]

H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség, 1–2. k. Doktori mestermunkák sorozat. (Gondolat – Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2004. 528 és 394 o.) Hadtörténelmi Közlemények, 118. (2005) 3. 868–871. [Recenzió.]

H. Németh, István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16.–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség.) 1.–2. köt (Doktori mestermunkák sorozat) Budapest, Gondolat–Magyar Országos Levéltár 2004. 528 s. a 394 s. Historický časopis, 52. (2005)  4. 729–732. [Recenzió, megjelent 2006 elején.]

2008

Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Főszerk. Kosáry Domokos. Szerk. Kulcsár Krisztina – Szakály Orsolya. Közreműk. Kovács Ferenc–Lappints Virág–Goda Károly. Osiris Kiadó–Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2008. 708. o. Századok, 142. (2008) 5.  1300–1304. [Recenzió.]

Dominkovits Péter: „Egy nemzetek lévén....” A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2006. 198 oldal. Korall Társadalomtörténeti folyóirat, 9.  (2008) november, 33. 129–137. [Recenzió.]

Kincses Katalin Mária: Dominkovits Péter: „Egy nemzetek lévén....” A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. (Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2006. 198 p.) [Recenzió] Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 1. 219–222. p. 219.

2011

Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz. CD-ROM. A segédleteket készítették Buzási János Fazekas István–Gecsényi Lajos–Kenyeres István–H. Németh István–Pajkossy Gábor–Ress Imre–Sapper Christian–Sarusi Kiss Béla. A kiadványt szerkesztették Fazekas István–Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2011.  Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. 187–196. [Recenzió, megjelent 2012 februárjában.]

1.1.2. Könyvek, könyvfejezetek (76 =54+22)

1.1.2.a. Könyvek (20 = 15/16+5)

Magyarul 15/16, idegen nyelven 4 (1 angol, 1 horvát, 1 német, 1 német–horvát, 1 magyar–német), összesen 20

1995

Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Győr, 1995. 342. [P. 313–324. Zusammenfassung: Militärische Rechtspflege im „königlichen” Ungarn im 16–17. Jahrhundert; 325–336. Summary: Military Jurisdiction in Habsburg-Hungary in 16th and 17th Centuries.]

A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, 2003. 462. p. 410.
Bagi Zoltán: A császári hadseregben szolgáló nyugati zsoldos lovasság szervezete és változásai a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 355–402. p. 361. 41. j.,
p. 364. 57. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 25. 45. j.,
p. 85. 381. j.,
p. 87. 395. j.,
p. 144. 626. j.,
p. 144. 628. j.
p. 144. 629. j.,
p. 144. 630. j.,
p. 145. 640. j.,
p. 147. 651. j.,
p. 150. 657. j.,
p. 154. 674. j.
Bagi, Zoltán Péter: Das deutsche Fußvolk in den ungarischen Feldzügen zur Zeit des Langen Türkenkrieges. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 130–156. p. 135. 16. j.
Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés hadügyi rendeletei. Aetas, (2002) 1. 5–14. p. 8. 18. j.,
p. 8. 23. j.
Bagi Zoltán Péter: Zsold és megélhetés. A német gyalogság a tizenöt éves háború időszakában. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2008. nov.) 33. 5–21. p. 6. 11. j.,
p. 6. 12. j.
Balázs Attila: A végváriak fegyelme a két XVII. századi szécsiszigeti lázadás tükrében. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 125–131. p. 127. 8. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 64. 34. j.
Dávid Géza–Fodor Pál: A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 151–159. p. 157. 25. j.
Dávid, Géza–Fodor, Pál: Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) XI–XXVII. p. XXI. 25. j.
Domaniczky Endre recenziója: Mezey Barna: „Öszve-szövetkeztetett szövetségünk kötele.” A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban. Gondolat, Budapest, 2009. 356. o. Századok, 144. (2010) 4. 1013–1014. p. 1013.
Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében. Acta Papensia, 2. (2002) 1–2. 39–60. p. 56. 51. j.
Dominkovits Péter: Javadalmak – javadalmasok – patrónusok. (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből). In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 77–102. p. 93. 90. j.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. Aetas, (2002) 2–3. 5–35. p. 13. 48. j.
Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái. V. 1622–1626. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. (Városi levéltári Füzetek, 11.) 167. p. 6. 4. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 82. j.
Gecsényi Lajos–Guszarova, Tatjana: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646–1672. között. Századok, 137. (2003) 3. 653–672. p. 665. 74. j.
Gecsényi Lajos–Guszarova, Tatjana: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646–1672. között. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 453–473. p. 466. 70. j.
Hausner Gábor: A Sz. Patricius Purgatoriomjárol való historia kiadásának történetéhez. In: Magyar Könyvszemle, 117. (2001) 3. 332–340. p. 335. 20. j.
Hausner Gábor: Zrínyi Miklós Tábori kis tracta című művének műfaja és keletkezési időpontja. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 818–838. p. 829. 53. j.
Kenyeres István: A magyarországi végvárak és a mezei hadak élelmezési szervezetének archontológiája a XVI. században. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 11. (2004) 2. 329–395. p. 329. 1. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 51. 83. j.,
p. 225. 46. j.,
p. 225. 47. j.,
p. 572. 290. j.
Korpás Zoltán: Álvaro de Sande hadjárata Trencsén vármegyében – 1545. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 199–210. p. 199. 2. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 232. 114. j.,
p. 261. 267. j.
Kubinyi András: Adalék a katonák fegyelmezéséhez Mátyás hadseregében és a királyi kapitány hatásköre. In: Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp., Argumentum, 2007. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 105–113. p. 107. 19. j.,
p. 112. 37. j.,
p. 112. 38. j.,
p. 113. 42. j.
Memoriae commendamus / Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Bev. Hudi József. Szerk., gond., kom. Petrik Iván. Pápa, Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Pápai Levéltár kiadványai I.) 184. p. 103. 213. j.
Mezey Barna: „Öszve-szövetkeztetett Szövetségünknek kötele” A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban. Bp., Gondolat Kiadó, 2009. 356. p. 337.
Mészáros Kálmán: A kuruc kor szereplői Pápán. Adatok a város anyakönyveiből. In: Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum–Budapest Történeti Múzeum–Hadtörténeti Intézet, 2002. 149–176. p. 154. 24. j.
Mordovin Maxim: Szécsény városának kora újkori palánkerődítése (A szécsényi Pintér-háznál feltárt maradványok alapján). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 149–159. p. 149. 4. j.
Németh István, H.: Kassai polgárok és katonák a 16. században. (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során.) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 143–198. p. 144. 4. j.,
p. 161. 127. j.,
p. 195.
Németh István, H.: Polgár vagy nemes? A városok nemesi rendű lakosainak problematikája a felső-magyarországi városszövetség tevékenysége tükrében. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2002. szept.) 79–106. p. 82. 15. j.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528., p. 290. 33. j.,
p. 314. 152. j.,
p. 372. 384. j.,
p. 443. 18. j.
Németh István, H.: Végvárak, városok, hadseregszállítók. A felső-magyarországi városszövetség és a védelmi rendszer 1526–1593. Történelmi Szemle, 42. (2000) 3–4. 203–243. p. 217. 72. j.
Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen, Hajdú–Bihar Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2002. (Régi magyar családok, 1.) 127. p. 114.
Sahin-Tóth Péter: Hitszegő hitetlenek. Francia–vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 299–364. p. 303. 12. j.,
p. 303. 15. j.,
p. 303. 16. j.
Sarusi Kiss Béla: A murányi vár tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 11. (2004) 2. 397–441. p. 397. 2. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414.p. 278. 28. j.,
p. 278. 30. j.
Sarusi Kiss Béla: Murányi katonai utasítások a XVI. századból. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 11. (2004) 3. 547–571. p. 549. 9. j.
Schneider Alfréd: Lazarus von Schwendi, az elzászi tokaji és a magyar hadiszabályzat. In: http://goglobe.hu/blog/fredi/2008/01/21/lazarus-von-schwendi-az-elzaszi-tokaji-es-a-magyar-hadiszabalyzat/ [2008. január 21.
Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. száza első felében Pest megye példáján keresztül. Bp., Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2011. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 7.) 253. p. 32. 136. j.,
p. 32. 137. j.,
p. 60. 308. j.,
p. 60. 309. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 554. 113. j.
Szabó András (Közzéteszi): Szenci Molnár Albert naplója. Bp., Universitas Kiadó, 2003. (Historia Litteraria, 13.) 317. p. 202.
Szabó János, B.: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 244. p. 154. 117. j.
Szabó János, B.: Lehet-e helye rablóknak a nemzeti mitológiában? Megjegyzések az egykori huszár vita margójára. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 455–461. p. 456. 5. j.
Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. I. Szerk. Hermann István. Pápa, Pápa Város Önkormányzata, 1994. 679. p. 181. 129. j.
Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban. Aetas, (2002) 1. 136–153. p. 149. 109. j.
Tusor Péter: Ismeretlen levelek, iratok, feljegyzések Pázmány Pétertől. Irodalomtörténeti Közlemények, 100. (1996) 3. 318–344. p. 325. 2. j.
Vatai Gábor: „Csak az menjen katonának…” A vitézlő rend életkörülményei és motivációja a 17. második felében. Aetas, 26. (2011) 2. 32–52. p. 34. 8. j.,
p. 34. 14. j.,
p. 35. 22. j.,
p. 49 130. j.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 452. 54. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 11. 4. j.,
p. 17. 29. j.,
p. 84. 311. j.,
p. 117. 1. j.,
p. 137. 1. j.,
p. 139. 13. j.,
p. 139. 15. j.,
p. 182. 85. j.,
p. 218. 69. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 18. 52. j.,
p. 41. 174. j.,
p. 57. 257. j.,
p. 58. 261. j.,
p. 61. 275. j.,
p. 61. 276. j.,
p. 61. 277. j.,
p. 161. 555. j.,
p. 161. 561. j.

1997

A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597–1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította: Pálffy Géza. Szerk. Hermann István. Pápa, 1997. 188. Utánnyomás: Pápa, 2005. [P. 85–88. Zusammenfassung: Die Grenzfestung von Pápa im „Langen Türkenkrieg” mit besonderer Berücksichtigung auf die Zurückeroberung von den Türken im Jahre 1597; a bevezető tanulmányról különlenyomat is.]

Bagi Zoltán: A birodalmi kerületek és a tizenöt éves háború. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 247–259. p. 258. 48. j.
Bagi Zoltán: A császári hadseregben szolgáló nyugati zsoldos lovasság szervezete és változásai a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 355–402. p. 375. 133. j.,
p. 385. 168. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 21. 29. j.,
p. 25. 46. j.,
p. 30. 78. j.,
p. 31. 84. j.,
p. 51. 220. j.,
p. 52. 223. j.,
p. 59. 246. j.,
p. 61. 255. j.,
p. 62. 260. j.,
p. 63. 268. j.,
p. 64. 276. j.,
p. 66. 285. j.,
p. 67. 284. j.,
p. 67. 285. j.,
p. 67. 288. j.,
p. 68. 292. j.,
p. 69. 297. j.,
p. 69. 300. j.,
p. 70. 303. j.,
p. 70. 306. j.,
p. 71. 309. j.,
p. 71. 310. j.,
p. 78. 345. j.,
p. 84. 372. j.,
p. 97. 451. j.,
p. 98. 455. j.,
p. 98. 456. j.,
p. 101. 474. j.,
p. 121. 554. j.,
p. 122. 559. j.,
p. 128. 581. j.,
p. 131. 586. j.,
p. 138. 606. j.,
p. 199. 859. j.,
p. 237. 976. j.,
p. 237. 978. j.,
p. 244. 992. j.,
p. 336. 1350. j.,
p. 343. 1379. j.
Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1460. 24. j.,
p. 1464. 47. j.
Bethlen Farkas: Erdély története. IV. Báthory Zsigmond uralkodása (1594–1597). VIII–IX. könyv. A VIII. könyvet Kasza Péter, a IX. könyvet S. Varga Katalin fordította. A jegyzeteket írta: Kruppa Tamás. Szerk. Jankovics József. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006. 200. p. 182. 415. j.,
p. 187.
Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye. Századok, 139. (2005) 4. 855–888. p. 879. 113. j.
Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 432. 101. j.
Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. Soproni Szemle, 53. (1999) 2. 99–122. p. 115. 38. j.
Fatuska János: A tizenötéves háború csataképei a weikersheimi Hohenlohe-kastélyban. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga.) Szerk. Fatuska János–Fülöp Éva Mária–Gyüszi László. Tata, Mecénás Közalapítvány, 1998. (Annales Tataienses, I.) 171., itt 89–128. p. 126. 46. j.,
p. 126. 49. j.
Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I–III. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet, 2007. (História könyvtár: Kronológiák, adattárak, 9.) 1631. p. III.,
p. 1499. 2. j.
Hermann István (ford. jegyz.): Pongrácz Gáspár: Pápa város leírása. Fons (Forráskiadás és Történeti Segédtudományok), 5. (1998) 3. 291–307. p. 301. 22. j.
Hudi József: Pálffy Géza: Egy különleges nemesi karrier a 16–17. században. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Pápa, 2005. 116. (Jókai Könyvek 3.) [Recenzió.] Acta Papensia, 5. (2005) 3–4. 341–343. p. 341. 1. j.
Kenyeres István: A magyarországi végvárak és a mezei hadak élelmezési szervezetének archontológiája a XVI. században. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 11. (2004) 2. 329–395. p. 341.
Kruppa Tamás: Az oszmánellenes szent háború eszméje és Erdély Girolamo Frachetta alkalmi műveinek tükrében. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 2. (2004) 19–49. p. 36.
Memoriae commendamus / Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Bev. Hudi József. Szerk., gond., kom. Petrik Iván. Pápa, Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Pápai Levéltár kiadványai I.) 184. p. 18. 71. j.,
p. 72. 186. j.,
p. 76. 195. j.,
p. 82. 202. j.
Sahin-Tóth Péter: Egy lotaringiai nemes a „hosszú török háborúban”: Georges Bayer de Boppard. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 241–251. p. 248. 35. j.,
p. 248. 36. j.
Sahin-Tóth Péter: Egy miles christianus a tizenöt éves háborúban. Charles de Gonzague-Nevers Magyarországon. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 365–392. p. 385. 82. j.
Sahin-Tóth Péter: Hitszegő hitetlenek. Francia–vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 299–364. p. 305. 20. j.,
p. 307. 33. j.,
p. 310. 47. j.,
p. 342. 177. j.
Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 253–298. p. 269. 75. j.,
p. 269. 76. j.
Sahin-Tóth Péter: A vallon–francia katonaság sajátos szerepe a hadviselő felek közötti kapcsolatokban a tizenöt éves háború idején. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 103–112. p. 104. 1. j.,
p. 108. 20. j.
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1997. (Zalai Gyűjtemény, 42.) 406., itt 61–86. p. 64. 15. j.
Söptei István: Könnyűlovasok, huszárok Nádasdy Tamás szolgálatában. In: „Huszárok a történelem forgószínpadán”. Tudományos konferencia, Sárvár, 2000. szeptember 14–15. Szerk. Söptei István. Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 5.) 204., itt 25–33. p. 25. 1. j.
Szende László: Adalék Tompa Ferenc közéleti tevékenységéhez. A pápaság és a magyar nemzet. (Előadás az Actio Catholica 1942. március 22-én Sopronban tartott ünnepségén.) Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 1. (2003) 351–361. p. 355. 18. j.
Tóth Sándor László: A tatai vár és ostromainak szerepe a 15 éves háborúban. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga.) Szerk. Fatuska János–Fülöp Éva Mária–Gyüszi László. Tata, Mecénás Közalapítvány, 1998. (Annales Tataienses, I.) 171., itt 19–44. p. 41. 35. j.,
p. 42. 74. j.
Végh Ferenc: „Az én hitemre jöttenek ide” – Vizsgálat Perneszy György keszthelyi kapitány török kapcsolatai ügyében. Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. 3–7. p. 3. 3. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 17. 29. j.,
p. 60. 175. j.,
p. 62. 180. j.,
p. 72. 244. j.
Zachar József: Az Oszmán-Habsburg hosszú háború: a hadüzenettől a békekötésig 1593–1606. In: „Frigy és békesség legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária. Debrecen, Debreceni Egyetem Törtélelmi Intézete-Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2006. (A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója, VIII.) 320., itt: 251–265. p. 260. 41. j.
Zachar, József: Der „Lange Krieg” zwischen dem Osmanischen Reich und dem Habsburgerreich: von der Kriegserklärung bis zum Friedensabschluss 1593–1606. In: „Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein.“ Die Friedenschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Hrsg. János Barta–Manfred Jatzlauk–Kláta Papp. Debrecen, Institut für Geschichte der Universität Debrecen–Selbstverwaltung des Komitats Hajdú-Bihar, 2007. (Zum 400. Jahrestag des Bocskai-Freiheitskampfes, 9.) 302., itt 229–244. p. 239. 40. j.

Katonai igazságszolgáltatás Magyarországon a XVI–XVII. században. PhD-disszertáció tézisei. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék. Bp., 1998. 13. 

1999

Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16–17. században. Giovanni Jacobo Gasparini itáliai hadiépítész 1580-as években készült magyarországi végvárvonal-térképének fakszimiléjével. Bp., 1999. 94 p. + VIII melléklet + 1 fakszimile (A/4 formátum). [P. 88–90. Summary: In Defence of Europe: Military Cartography on the Hungarian Frontier of the Habsburg Empire in the 16th and 17th Centuries.]

Etényi Nóra, G.: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., Balassi Kiadó, 2003. 302. p. 226. 148. j.
Kelenik József: Egy végvidék születése. A Kanizsa ellen vetett végek kialakulásának története 1600–1601. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 311–357. p. 345. 147. j.,
p. 351. 171. j.,
p. 353. 178. j.
Koppány Tibor: A költő Zrínyi és Csáktornya várának átépítése. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 153–166. p. 155. 11. j.,
p. 155. 12. j.,
p. 155. 13. j.
Kovács Gyöngyi–Rózsás Márton: A barcsi török vár és környéke. Újabb kutatások (1999–20009. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon / Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary. I–II. Szerk./Ed. Benkő Elek–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete / Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences, 2010. 953., itt II. 621–642. p. II. 631. 28. j.,
p. 633. 42. j.,
p. 638.
Kovács Gyöngyi–Sümegi Pál: Palánkvárak, fák, erdők. Régészeti és környezettörténeti adatok török kori palánkvárak faanyag-felhasználásához. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 113–120. p. 120. 26. j.
Müller Róbert–Szatlóczki Gábor–Haász Gabriella–Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár története. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. (Zalai kismonográfiák, 7.) 252. p. 47. 52. j.
Török Zsolt: Angielini Magyarország térképe: az 1570-es évekből. Cartographica Hungarica, 8. (2004. máj.) 2–9. p. 7. 7. j.,
p. 7. 12. j.

A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr, 1999. 331. [A győri főkapitányság története a 16–17. században, 1.]

Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai. Századok, 140. (2006) 6. 1405–1440. p. 1418. 78. j.
Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 349.
Ágoston, Gábor: The Image of the Ottomans in the Hungarian Historiography. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 61. (2008) 1–2. 15–26. p. 22.
Bagi Zoltán: A császári hadseregben szolgáló nyugati zsoldos lovasság szervezete és változásai a tizenöt éves háború időszakában. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 355–402. p. 356. 3. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 19. 20. j.,
p. 30. 78. j.
Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 28. 61. j.,
p. 43. 155. j.,
p. 60. 229. j.,
p. 60. 230. j.
Bessenyei József: A Nádasdyak. Bp., General Press Kiadó, 2005. 168. p. 153.
Bessenyei József: Introitus et exitus... (Nádasdy Tamás birtokai, vagyona, jövedelme és kiadásai). In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 24–52. p. 33. 47. j.,
p. 34. 51. j.
Bethlen Farkas: Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta: Kruppa Tamás. Szerk. Jankovics József. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2002. 367. p. 349.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 62. 23. j.
Dávid Géza–Fodor Pál: A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 151–159. p. 157. 25. j.
Dávid, Géza–Fodor, Pál: Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) XI–XXVII. p. XXI. 25. j.
Dénes József–Ilon Gábor: Vas és Sopron megye középkori várainak kutatástörténete. Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 31. (2007) 7–30. p. 26.
Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye. Századok, 139. (2005) 4. 855–888. p. 884. 149. j.
Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 439. 129. j.
Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái. V. 1622–1626. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. (Városi levéltári Füzetek, 11.) 167. p. 6. 5. j.
Domokos György: A törökellenes védelmi rendszer kiépítésének vázlatos története a 16. század második felében. In: A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2004. (Belvedere Kiskönyvtár, 16.) 73., itt 26–40. p. 40.
Etényi Nóra, G.–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Bp., General Press Kiadó, 2006. 247. p. 235.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 320.
Farbaky Péter: Pietro Ferrabosco in Ungheria e nell’imperio ausburgico. Arte Lombarda, 139. (2003) 3. 127–134. p. 133. 5. j.,
p. 134. 34. j.,
p. 134. 35. j.
Farbaky Péter: A reneszánsz ideális város teóriájának hatása Magyarországon. In: In memoriam Hajnóczi Gábor. Szerk. Armando Nuzzo–W. Somogyi Judit. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. 379., itt 61–69. p. 64. 12. j.,
p. 65. 15. j.
Fazekas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig. In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 103–117. p. 105. 4. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 82. j.
Feld István: Magyar építészet. 3. Késő reneszánsz és kora barokk. Bp., Kossuth Kiadó, 2002. 179. p. 177.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 409–431. p. 418. 53. j.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 175–197. p. 184. 53. j.
Gyurácz Ferenc: Bük. Bp., Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., [2001.] (Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat) 197. p. 175.
Hausel Sándor: Nógrádvár. Nógrád, Nagy Iván Történeti Kör–Nógrád Község Önkormányzata–Nógrád Megyei Levéltár, 2000. (Nagy Iván könyvek, 7.) 137. p. 124. 29. j.
Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I–III. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet, 2007. (História könyvtár: Kronológiák, adattárak, 9.) 1631. p. 83. 20. j.
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626–1630). In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor–Vajk Ádám. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) 476., itt 208–234. p. 215. 30. j.,
p. 217. 44. j.
Kádár Zsófia: A püspök, a káptalan és a jezsuiták. A győri gimnáziumalapítás nehézségei (1626–1629). In: Századok. Tanulmányok a 200 éve született Horváth Mihály emlékére. Szerk. Bojtos Anita–Novotnik Ádám. Bp., Eötvös Collegium Történész Műhely, 2010. (Acta historica Collegii de Josepho Eötvös nominati, Series I., Nr. I.) 224., itt 119–132. p. 131.
Kaiser Ferdinand I. 1503–1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. 15. April bis 31. August 2003. p. Katalog] Hrsg. Wilfried Seipel. Wien–Milano, Skira, 2003. 598. p. 423. V. 39.,
p. 594.
Kelenik József: Egy végvidék születése. A Kanizsa ellen vetett végek kialakulásának története 1600–1601. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 311–357. p. 324. 64. j.,
p. 351. 171. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 95. 33. j.
Kenyeres István: A magyarországi végvárak és a mezei hadak élelmezési szervezetének archontológiája a XVI. században. Fons, 11. (2004) 2. 329–395. p. 337. két alkalommal,
p. 338.,
p. 355.
Kenyeres István: A végvárak és a mezei hadak élelmezései szervezete a XVI. században. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 163–202. p. 164. 6. j.,
p. 185. 71. j.,
p. 187. 78. j.
Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135. (2001) 6. 1349–1412. p. 1364. 48. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 51. 74. j.,
p. 51. 83. j.,
p. 142. 73. j.,
p. 190. 59. j.,
p. 191. 75. j.,
p. 193. 93. j.,
p. 328. 5. j.,
p. 351. 298. j.,
p. 557. 55. j.
Korpás Zoltán: Ami a magyarországi hadjárat után történt. Bernardo de Aldana és a spanyol zsoldosok sorsa 1552 után. Fons, 12. (2005) 3. 379–398. p. 379. 4. j.,
p. 383. 20. j.,
p. 386. 32. j.,
p. 387. 35. j.
Korpás Zoltán: Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552). Fons, 6. (1999) 1–2. 3–129. p. 4. 6. j.,
p. 5. 8. j.,
p. 6. 12. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 77. 116. j.,
p. 81. 1. j.,
p. 102. 79. j.,
p. 214. 32. j.,
p. 225. 78. j.,
p. 226. 79. j.,
p. 226. 80. j.,
p. 227. 82. j.,
p. 235. 133. j.,
p. 250. 212. j.,
p. 251. 215. j.,
p. 278. 172. j.,
p. 288. 281. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 282. 4. j.,
p. 327. 2. j.
Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén). Századok, 135. (2001) 301–361. p. 327. 173. j.
Laczlavik György: Várday Pál. 1526. november 15–1549. október 12. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp., Szent István Társulat, 2003. 480., itt 240–247. p. 246. 53. j.
Molnár Gyula: Várpalota a Podmaniczkyak alatt (1537–1558). In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Forgó András és Illik Péter. Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet, 2006. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 2.) 55–70. p. 66. 139. j.,
p. 66. 140. j.,
p. 66. 141. j.
Müller Róbert–Szatlóczki Gábor–Haász Gabriella–Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár története. Zalaegerszeg, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. (Zalai kismonográfiák, 7.) 252. p. 46. 44. j.,
p. 46. 47. j.,
p. 47. 48. j.
Mordovin Maxim: Szécsény városának kora újkori palánkerődítése (A szécsényi Pintér-háznál feltárt maradványok alapján). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 149–159. p. 149. 4. j.
Nagy-Tóth Mária: Valentianus Purgolt, a Batthyányak újkeresztény orvosának levelei (1622–1636). Somogy megye múltjából: Levéltári évkönyv, 38. (2007) 19–38. p. 21. 23. j.
Nemes Gábor: Zaccaria Delfino bíboros győri adminisztrátorsága és kapcsolatai Sopron városával. Soproni Szemle, 64. (2010) 4. 397–413. p. 409. 106. j.,
p. 409. 108. j.
Németh, István, H.: A beszállásolások rendszere és hatásai a XVI–XVII. századi Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 281–320. p. 284. 15. j.
Németh, István, H.: Kassai kvártélyozási liszták, 2008–2009. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2008. nov.) 33. 81–119. p. 84. 15. j.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 191. 136. j.,
p. 363. 351. j.,
p. 363. 352. j.
Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. században. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások, 5.) 235. p. 73. 450. j.
Neumann Tibor: Éleskő várának felújítása 1536-ban. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 73–80. p. 74. 11. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 348.
Oross András: Rendeletek és intézkedés-tervezetek a magyarországi várak lerombolásáról (1699–1702). Fons, 12. (2005) 2. 257–294. p. 258. 10. j.
Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp., METEM, 2006. (METEM Könyvek, 54.) 365. p. 33. 19. j.,
p. 225. 446. j.
Pájer Imre: Nemzetőrség a rábaközi alsó járásban. Soproni Szemle, 53. (1999) 3. 213–240. p. 215. 9. j.
Rózsás, Márton: A Turkish Guard Station on the Lands of Drávatamási. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 145–150. p. 149. 25. j.
Rózsás Márton: Török kori őrhely Drávatamási határában. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 137–142. p. 141. 24. j.
Sahin-Tóth Péter: Egy lotaringiai nemes a „hosszú török háborúban”: Georges Bayer de Boppard. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 241–251. p. 249. 41. j.
Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 253–298. p. 270. 82. j.
Sarusi Kiss Béla: A murányi vár tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. Fons, 11. (2004) 2. 397–441. p. 397. 2. j.,
p. 407. 29. j.,
p. 409. 45. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 129. 26. j. 2 alkalommal,
p. 135. 45. j.,
p. 292. 25. j.
Sarusi Kiss Béla: Murányi katonai utasítások a XVI. századból. Fons, 11. (2004) 3. 547–571. p. 551. 11. j.
Söptei István: Könnyűlovasok, huszárok Nádasdy Tamás szolgálatában. In: „Huszárok a történelem forgószínpadán”. Tudományos konferencia, Sárvár, 2000. szeptember 14–15. Szerk. Söptei István. Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 5.) 204., itt 25–33. p. 25. 1. j.,
p. 27. 17. j.,
p. 28. 18. j.,
p. 30. 32. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 51. 67. j.,
p. 61. 86. j.,
p. 63. 89. j.,
p. 392.,
p. 557. 28. j.,
p. 562. 2. j.,
p. 727. 61. j.,
p. 762.,
p. 771.
Tomka, Gábor: Andrásvár: a Guard-Tower in Royal Hungary’s Border-defence System. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 151–153. p. 153. 6. j.,
p. 153. 7. j.,
p. 153. 9. j.
Tomka Gábor: Egy 16–17. századi tarisznyavár: Győrszentiván–Andrásvár. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 143–144. p. 144. 6. j.,
p. 144. 7. j.,
p. 144. 9. j.
Tomka Gábor: 16. századi kályhacsempék az ónodi vár ásatásaiból III. Erények, hősök, emberevők. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 277–296. p. 291. 71. j.
Tóth J. Attila: A kunszigeti Tündérvár rejtélye. Műemlékvédelem, 49. (2005) 1. 34–42. p. 41.
Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. 259–310. p. 270. 51. j.,
p. 270. 52. j.,
p. 271. 56. j.,
p. 271. 57. j.,
p. 271. 58. j.,
p. 272. 63. j.,
p. 273. 67. j.,
p. 277. 88. j.,
p. 277. 89. j.,
p. 283. 122. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 66. 323. j.
Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 147–162. p. 154. 18. j.,
p. 154. 19. j.
Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznapok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. Bp., General Press Kiadó, 2009. 248. p. 223.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 11. 4. j.,
p. 17. 28. j.,
p. 35. 51. j.,
p. 35. 52. j.,
p. 35. 53. j.,
p. 41. 82. j.,
p. 46. 106. j.,
p. 46. 107. j.,
p. 49. 121. j.,
p. 50. 122. j.,
p. 50. 123. j.,
p. 54. 143. j.,
p. 55. 148. j.,
p. 55. 150. j.,
p. 56. 153. j.,
p. 53. 156. j.,
p. 60. 176. j.,
p. 61. 177. j.,
p. 61. 178. j.,
p. 61. 179. j.,
p. 62. 180. j.,
p. 62. 181. j.,
p. 62. 182. j.,
p. 83. 305. j.,
p. 84. 309. j.,
p. 167. 9. j.,
p. 167. 11. j.,
p. 168. 17. j.,
p. 179. 70. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 8. 8. j.,
p. 16. 44. j.,
p. 20. 59. j.,
p. 71. 334. j.
Végh Ferenc: A tihanyi vár tűzfegyver-állománya a XVI. század második felében. Fons, 7. (2000) 2. 267–273. p. 268. 3. j.,
p. 268. 4. j.,
p. 273. 20. j.
Zajic, Andreas: „Zu ewiger gedächtnis aufgericht” Grabdenkmäler als Quelle für Memoria und Repräsentation von Adel und Bürgertum im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Das Beispiel Niederösterreich. Wien–München, Oldenbourg, 2004. 404. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 45.) p. 263. 136. j.,
p. 364.
Zágorhidi Czigány Balázs: Oszkó. Szerk. Gyurácz Ferenc. Bp. Száz Magyar Falu Könyvesháza kht., [2002] (Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat) 182. p. 175.

Ausgewählte Dokumente zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert / Odabrani dokumenti o seobi Gradišćanskih Hrvata u 16. stoljeću. Eisenstadt / Željezno, 1999. 336. [Társszerzők: Miljenko Pandžić–Felix Tobler.]

Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 154. 228. j.
Horváth Sándor: A Batthyányak és a horvátok. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. októner 27–29. Szerk. Nagy Zoltán. Körmend–Szombathely, Körmend Város Önkormányzata, 2006. 45–52. p. 51. 2. j.,
p. 51. 16. j.,
p. 51. 24. j.,
p. 51. 26. j.,
p. 52. 40. j.,
p. 52. 41. j.
Horváth Sándor: Narda. Szerk. Gyurácz Ferenc. Bp., Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., [2002. (Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat) 205. p. 195.
Jurković, Ivan: Socijalni status i prisilni raseljenici podrijetlom iz hrvatskih plemićkih obitelji u zemljama njihovih doseoba za trajanja osmanske ugroze. In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 23. (2005) 63–85. p. 65. 6. j.,
p. 66. 9. j.,
p. 75. 38. j.,
p. 76. 40. j.,
p. 76. 42. j.,
p. 77. 45. j.,
p. 77. 46. j.
Jurković, Ivan: Ugronovići od Roga – raseljena obitelj plemenitog roda Šubića Bribirskih za trajanja osmanske ugroze. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 26. (2008) 71–85. p. 72. 1. j.
Oborni Teréz: A kora újkori latin nyelvű forrásszövegek kiadásáról. Fons, 7. (2000) 1. 67–75. p. 75. 19. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1036. 4. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 532. 29. j.
Winkelbauer, Thomas: 1526 – Die Enstehung der zusammengesetzten Monarchie der österreichischen Linie des Hauses Habsburg. In: Von Lier nach Brüssel. Schlüsseljahre österreichischer Geschichte (1496–1995). Hrsg. Martin Scheutz–Arno Strohmeyer. Innsbruck–Wien–Bozen, Studienverlag, 2010. (Verein für Geschichte und Sozialkunde, Studientexte) 367., itt 59–78. p. 78.

2000

Bethlen Farkas: Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeállította: Pálffy Géza. Bp.–Kolozsvár, 2000. 226, XVI.

Bagi Zoltán: Két jelentés a Buda elestét követő időszak sorsdöntő eseményeiről, Török Bálint és Werbőczy István sorsáról. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 739–749. p. 740. 9. j.,
p. 741. 18. j.
Draskóczy István: Az erdélyi sókamarák ispánjai 1529–1535. (Az erdélyi sóbányák sorsa a Szapolyai korszakban) Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. 27–45. p. 29. 12. j.
Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok, 135. (2001) 6. 1349–1412. p. 1385. 113. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 357. 401. j.
Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 2. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Bp., Osiris, 2003. 372. p. 326.
Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén). Századok, 135. (2001) 301–361. p. 351. 405. j.
Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István–Haris Andrea. Bp., Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Művészettörténet–műemlékvédelem, 11.) 674., itt 229–254. p. 244. 26. j.
Oborni, Teréz: King John I of Szapolyai’s Diplomat: István Brodarics. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 18. 23–33. p. 26. 9. j.

Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16–17. században. Második, javított és bővített kiadás. Pápa, 2000. 162 p. + VIII melléklet + 1 fakszimile (B/5 formátum). [P. 132–136. Zusammenfassung: In Verteidigung Europas: Militärkartographie auf dem ungarischen Kriegsschauplatz des Habsburgerreiches gegen die Osmanen im 16. und 17. Jahrhundert; p. 137–140. Summary: In Defence of Europe: Military Cartography on the Hungarian Frontier of the Habsburg Empire in the 16th and 17th Centuries.]

A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, 2003. 462. p. 410.
Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 349.
Auf Sand gebaut Weitschawar / Bajcsa-Vár eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg. Diether Kramer. Graz, Selbstverlag der Historischen Landeskommission für Steiermark, 2005. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark, XLVIII.) 293. p. 127.
Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 187–197. p. 195. 17. j.
Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman–Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. Ed. A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009. (Proceedings of the British Academy, 156.) 57–79. p. 68. 26. j.
Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1456. 4. j.
Dávid Géza–Fodor Pál: A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 151–159. p. 157. 25. j.
Dávid, Géza–Fodor, Pál: Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) p. XI–XXVII. p. XXI. 25. j.
Etényi Nóra, G.: Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben 17. századi német nyomtatványok tükrében. Korall, 10. (2009) 38. 112–139. p. 137.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 320.
Kovács Gyöngyi–Vándor László: Asztali áru a bajcsai várból (1578–1600). In: Quasi liber et pictura” Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in honour of András Kubinyi on his seventieth birthday. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., ELTE Régészettudományi Intézet, 2004. 311–323. p. 311. 2. j.
Ladányi-Benedikt Ildikó: Rabok és kezesek a körmendi várban a XVII. század közepén. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 81–87. p. 81. 1. j.
Ladányi-Benedikt Ildikó: Élet a török árnyékában Körmenden a XVII. század közepén Francsics Gáspár várkapitány levelei alapján. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 132–146. p. 132. 1. j.
Mordovin Maxim: Szécsény városának kora újkori palánkerődítése (A szécsényi Pintér-háznál feltárt maradványok alapján). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 149–159. p. 149. 4. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 348.
Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken. Bp., Kossuth Kiadó–Cartographia Kiadó, 2002. 279. p. 17.,
p. 268.
Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken. 2. kiad. Bp., Kossuth Kiadó–Cartographia Kiadó, 2005. 279. p. 17.,
p. 268.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 57. j.
Rózsás, Márton: A Turkish Guard Station on the Lands of Drávatamási. In: Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Ed. Ibolya Gerelyes–Gyöngyi Kovács. Bp., Hungarian National Museum, 2003. (Opuscula Hungarica, III.) 430., itt 145–150. p. 149. 23. j.,
p. 149. 27. j.,
p. 149. 28. j.,
p. 142. 31. j.
Rózsás Márton: Török kori őrhely Drávatamási határában. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. (Opuscula Hungarica, II.) 370., itt 137–142. p. 141. 22. j.,
p. 141. 26. j.,
p. 142. 27. j.,
p. 142. 30. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Simon Éva, Sz.: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 6. 1351–1406. p. 1396. 238. j.,
p. 1397. 241. j.,
p. 1398. 247. j.,
p. 1402. 253. j.
Štefanec, Nataša: Demographic Changes on the Habsburg-Ottoman Border in Slavonia (c-1570–1640). In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Wien, 22–25. September 2004. Hrsg. Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer Wien–München, Oldenbourg, 2005. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 48.) 551–578. p. 554–555. 5. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 423. 1253. j.,
p. 423. 1257. j.
Szabó Péter: A tokaji bejárat. Az erdélyi állam és Tokaj koronként változó kapcsolata. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 389–404. p. 391. 14. j.
Szőcs Péter: Szatmár kora újkori erődje. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 81–89. p. 89. 33. j.
Tóth Sándor László: Hódoltsági török várak őrsége egy 1576–1590. évi német összeírásban. Aetas, 23. (2008) 4. 99–128. p. 104. 37. j.,
p. 113. 129. j.
Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. 259–310. p. 278. 99. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 17. 29. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 13. 28. j.,
p. 14. 29. j.,
p. 14. 31. j.,
p. 15. 35. j.
Winkelbauer, Thomas: Landkarten. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 1060–1092. p. 1069. 27. j.,
p. 1069. 28. j.,
p. 1069. 29. j.,
p. 1069. 30. j.,
p. 1070. 31. j.,
p. 1071. 35. j.,
p. 1090.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 575. 26. j.,
p. 575. 27. j.,
p. 575. 28. j.,
p. 575. 29. j.,
p. 575. 30. j.,
p. 575. 34. j.

A tizenhatodik század története. Bp., 2000. 280. [Magyar Századok, 6.]

Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai. Századok, 140. (2006) 6. 1405–1440. p. 1407. 12. j.
„Az szép szabadságra, magyarság javára” Emlékkiállítás a Bocskai-felkelés kezdetének 400. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Múzeum. 2004. október 15–2005. február 28. Szerk. Pintér János. A vezetőt írta és a kiállítást rendezte Szvitek Róbert József. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2004. 31. p. 31.
Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 349.
Ács Pál: „Elváltozott idők.” Irányváltások a régi magyar irodalomban. Bp., Balassi Kiadó, 2006. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok, 6.) 199. p. 41. 4. j.
Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 381–388. p. 381. 4. j.
Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1456. 5. j.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 19. 20. j.,
p. 182. 780. j.
Bagi, Zoltán Péter: Das deutsche Fußvolk in den ungarischen Feldzügen zur Zeit des Langen Türkenkrieges. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 130–156. p. 130. 2. j.,
p. 137. 20. j.
Bagi Zoltán: Két jelentés a Buda elestét követő időszak sorsdöntő eseményeiről, Török Bálint és Werbőczy István sorsáról. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 739–749. p. 744. 35. j.
Bagi Zoltán Péter: Zsold és megélhetés. A német gyalogság a tizenöt éves háború időszakában. Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2008) november, 33. 5–21. p. 5. 2. j.,
p. 8. 17. j.
Balázs Mihály: „A hit... hallásból lészön” Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 51–73. p. 54. 13. j.
Barbarics, Zsuzsa: Das Ringen um die Gunst der Ethnien im Donauraum in der Frühen Neuzeit. In: Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, 16. (August 2006) http://www.inst.at/trans/16Nr/14_4/barbarics16.htm#_ftn0 33. j.
Barbarics Zsuzsa: A kéziratos „Neue Zeitungok” jelentősége I. Ferdinánd korában a „Nádasdy-Zeitungok” alapján. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 175–199. p. 175. 3. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 179. 3. j.
Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 60. 228. j.,
p. 60. 233. j.
Barta, János: Ein Versuch zur Besteuerung des Adels in Ungarn unter Ferdinand I. In: Politický zrod novovekej strednej Európy. 500. výročie narodenia Ferdinanda I. – zakladateľa habsburskej monarchie. Zostav. Jozef Baďurík–Kamil Sládek. Bratislava, Vydavateľstvo Ivana Vaška v Prešove pre Centrum pre európsku politiku, 2005. 46–55. p. 52. 18. j.
Berényi László: Esterházy Ferenc alispán. Turul, 73. (2000) 3–4. 93–96. p. 95. 2. j.,
p. 96. 16. j.,
p. 96. 17. j.
Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához. Levéltári Szemle, 54. (2004) 39–57. p. 39. 1. j.,
p. 44. 35. j.
Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1158. 66. j.,
p. 1165. 122. j.,
p. 1171. 176. j.
Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében. Századok, 139. (2005) 4. 923–944. p. 939. 131. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 180. 532. j.
Czigány István: Könnyűlovasból huszár. A magyar lovasság integrálódása a császári hadseregbe 1670–1720. In: Huszárok a történelem forgószínpadán”. Tudományos konferencia, Sárvár, 2000. szeptember 14–15. Szerk. Söptei István. Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 5.) 204., itt 77–85. p. 77. 1. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 58. 10. j.,
p. 59. 11. j.,
p. 63. 28. j.
Dominkovits Péter: Adatok Sopron város 16. századi országrendiségének kutatásához (1526–1538). Soproni Szemle, 62. (2008) 2. 134–136. p. 135. 9. j.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. Aetas, (2002) 2–3. 5–35. p. 24. 110. j.
Dominkovits Péter–Horváth József: 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Pótlás 1. Soproni Szemle, 57. (2003) 3. 267–275. p. 268. 12. j.
Domokos György: A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp., Corvina Kiadó, 2003. 291., itt 81–95. p. 95.
Domokos György: A törökellenes védelmi rendszer kiépítésének vázlatos története a 16. század második felében. In: A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szeged: Belvedere Meridionale, 2004. (Belvedere Kiskönyvtár, 16.) 73., itt 26–40. p. 40.
Ekler, Péter (Bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. Hasonmás kiadás] Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42 p. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 25. 1. j.,
p. 33. 4. j.
Erdélyi Gabriella (Közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 8. 3. j.,
p. 63. 205. j.
Etényi Nóra, G.–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Bp., General Press Kiadó, 2006. 247. p. 235.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 320.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 50. 88. j.
Feld István: Magyar építészet. 3. Késő reneszánsz és kora barokk. Bp., Kossuth Kiadó, 2002. 179. p. 177.
Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet–Magyar–Török Baráti Társaság, 2006. (História Könyvtár. Monográfiák, 21.) 371. p. 144. 467. j.
Forgó, András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hrsg. Gabriele Haug-Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf, 2010. 308., itt 75–94. p. 84. 30. j.
Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646–1653). Századok, 142. (2008) 4. 943–966. p. 954. 47. j.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons, 14. (2007) 2. 279–337. p. 324. 303. j.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 409–431. p. 423. 67. j.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 175–197. p. 188. 66. j.
Gecsényi Lajos: Harmincadok és harmincadosok a 17. század derekán (Forrásközlés). In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István–Vonyó József. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2003. (Pécsi Tudománytár sorozat) 129–145. p. 129. 1. j.
Hancz Erika: Nagy Szülejmán szigetvári hadjáratához kapcsolódó levelek a bécsi Staatsarchivban. In: A kívánt világosság. VI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Összeáll. Dobrovics Mihály. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2009. 470., itt 138–164. p. 159. 10. j.,
p. 159. 11. j.
Harmat Árpád: A magyar nemesség és arisztokrácia története a honfoglalástól 1945-ig. In: http://www.tortenelemklub.hu/?tema=80 (2010. ápr. 20.)
Horn Ildikó: Hit és hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Bp., Balassi Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 336. p. 16. 15. j.
Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon. Századok, 143. (2009) 5. 1063–1104. p. 1067. 20. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 118.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandatum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 80. 34. j.
Kenyeres, István: Verwaltung und Erträge von Königin Marias ungarischen Besitzungen in den Jahren 1522 bis 1548. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.) 179–207. p. 183. 13. j.
Kiss Erika–Tompos Lilla: A szépség dicsérete. 16–17. századi magyar főúri öltözködés és kultúra. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2001. augusztus–október. Vezető. Szerk. Ridovics Anna. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2001. 70. p. 69.
Kiss Erika–Tompos Lilla (Text/Katalógus), Gerelyes Ibolya (Red./szerk.): Geschichte in Gold. Kostbarkeiten aus dem Ungarischen Nationalmuseum / Ékes krónika. Ékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Schmuckmuseum Pforzheim, 14. Juni–7. September 2003. Magyar Nemzeti Múzeum, 2004. március 19–május 30. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2003. 71. p. 22.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 890.
Korpás Zoltán: Las luchas antiturcas en Hungría y la política oriental de los Austrias 1532–1541. In: Socialización, vida privada y actividad pública de un Emperador del Renacimiento. Fernando I, 1503–1564. Editor Alfredo Alvar. Con la colaboración de: F[riedrich] Edelmayer. Madrid, Sociedad Estatal de Conmemoraciones Culturales, 2004. 335–369. p. 341. 17. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 72. 87. j.,
p. 107. 1. j.,
p. 123. 68. j.,
p. 215. 38. j.
Korpás Zoltán: The History of Charles V in Hungary: The Unavailable Subject of Hope. In: The Histories of Emperor Charles V. Nationale Perspektiven von Persönlichkeit und Herrschaft. Hrsg. C. Scott Dixon–Martina Fuchs. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 6.) 203–236. p. 232. 86. j.
Kovács Gyöngyi–Vándor László: Asztali áru a bajcsai várból (1578–1600). In: Quasi liber et pictura” Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in honour of András Kubinyi on his seventieth birthday. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., ELTE Régészettudományi Intézet, 2004. 311–323. p. 320. 54. j.
Kubinyi, András: Wende in der historischen Beurteilung Königin Marias von Ungarn: Ergebnisse einer Tagung und weitere Aufgaben. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.) 401–412. p. 409. 28. j.
Ludiková, Zuzana: Niekoľko príkladov náhrobných pamiatok humanistov zo západného Slovenska (Tumba Ladislava Kubínskeho). In: Galéria: Ročenka Slovenskej národnej galérie v Bratislave, (2002) 123–136. p. 123. 5. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16.–17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 380. 3. j.
Marsili, Luigi Ferdinando: A Magyar Királyság történetének kivonata. Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta: Nagy Levente. Máriabesenyő–Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2009. (Scriptores rerum Hungaricarum, 2.) 139. p. 124. 75. j.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 659. 139. j.
Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában. In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István–Haris Andrea. Bp., Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. (Művészettörténet–műemlékvédelem, 11.) 674., itt 229–254. p. 244. 27. j.
Molnár Antal: Végvár és rekatolizáció. Althan Mihály Adolf és a magyarországi katolikus restauráció kezdetei. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 390–398. p. 398. 30. j.
Molnár Antal: Végvár és rekatolizáció. Althan Mihály Adolf és a magyarországi katolikus restauráció kezdetei. In: Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Bp., Balassi Kiadó, 2008. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok 9.) 139–148. p. 148. 30. j.
Nagy Levente: Határok, vándorok, kémek. A magyarokról és a románokról alkotott kép Luigi Ferdinandi Marsili írásaiban. Bp., Lucidus Kiadó, 2011. (Kisebbségkutatás könyvek) 286. p. 95. 211. j.,
p. 96. 212. j.,
p. 97. 215. p.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 201. 188. j.
Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. században. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások, 5.) 235. p. 90. 563. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 348.
Papp Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az Oszmán Birodalom a 17–18. század fordulóján. Acta historica Universitatis Szegediensis, 116. (2002) 59–69. p. 60. 4. j.
Petrić, Hrvoje: Prilog poznavanju mobilnosti stanovništva Koprivnice do početka 17. stoljeća. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 2. (2003) 3. 142–172. p. 149. 83. j.
Póka Ágnes: Egy humanista a kormányzatban – vázlat Werner György (1409?–1556) gazdaságszervező tevékenységének feltáráshoz. Fons, 18. (2011) 3. 323–341. p. 330. 32. j.
Romsics, Ignác: From Christian Shield to EU Member. Perceptions of Hungary’s Situation and Role in Europe. The Hungarian Quarterly, 48. 148. (2007) http://www.hungarianquarterly.com/no188/2.shtml 13. j.
Romsics Ignác: A kereszténység védőpajzsától az uniós tagságig. Helyzetértékelés és szerepfelfogás a magyar politikai gondolkodásban. In: Mi a magyar? Szerk. Romsics Ignác–Szegedy Maszák Mihály. Bp., Habsburg Történeti Intézet–Rubicon Kiadó, 2005. 202–230. p. 211. 26. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Sahin-Tóth Péter: A difficult apprenticeship. The integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th century. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 197–216. p. 199. 7. j.,
p. 203. 25. j.,
p. 203. 27. j.,
p. 204. 31. j.,
p. 205. 34. j.,
p. 206. 39. j.,
p. 207. 43. j.,
p. 207. 45. j.,
p. 208. 47. j.,
p. 208. 50. j.,
p. 209. 53. j.,
p. 209. 54. j.,
p. 209. 56. j.,
p. 210. 61. j.,
p. 211. 64. j.,
p. 211. 65. j.,
p. 215. 67. j.,
p. 212. 69. j.
Sahin-Tóth Péter: A Difficult Apprenticeship. The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th Century. In: The World of Emperor Charles V. Ed. Wim Blockmans–Nicolette Mout. Amsterdam, Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences, 2004. (Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen Verhandelingen, Afd. Letterkunde, Nieuwe Reeks, 188.) 247–263. p. 248. 7. j.,
p. 253. 25. j.,
p. 253. 27. j.,
p. 254. 30. j.,
p. 255. 33. j.,
p. 256. 38. j.,
p. 257. 42. j.,
p. 258. 44. j.,
p. 258. 46. j.,
p. 259. 49. j.,
p. 260. 52. j.,
p. 260. 53. j.,
p. 260. 55. j.,
p. 261. 60. j.,
p. 262. 63. j.,
p. 263. 64. j.,
p. 263. 66. j.,
p. 263. 68. j.
Sahin-Tóth Péter: A velencei magyar marhaexport válsága a XVI–XVII. század fordulóján egy francia forrás tükrében. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 149–179. p. 152. 7. j.,
p. 159. 35. j.
Sahin-Tóth Péter: A velencei magyar marhaexport válsága a XVI–XVII. század fordulóján egy francia forrás tükrében. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. (2002) 1–3. 75–106. p. 78. 7. j.,
p. 87. 35. j.
Sarusi-Kiss, Béla: Deutsche Soldaten in den ungarischen Grenzfestungen des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 157–180. p. 161. 14. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 376.
Sarusi Kiss Béla: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 115–148. p. 118. 17. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 95. 217. j.,
p. 348. 1010. j.
Segeš, Vladimír et al.: Slovakia. Military Chronicle. Bratislava, Institute of Military History, 2009. 200. p. 194.
Szabó Péter: A tokaji bejárat. Az erdélyi állam és Tokaj koronként változó kapcsolata. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 389–404. p. 390. 6. j.,
p. 391. 14. j.,
p. 393. 25. j.
Tóth, Ferenc: Saint-Gotthard 1664. Une bataille européenne. Préface de Jean Bérenger. Panazol, Lavauzelle, 2007. (Histoire, Mémoire et Patrimoine) 176. p. 162.
Tóth Norbert, C.: Perényi Imre nádor királyi helytartóságai. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. In memoriam Kristó Gyula (1939–2004). Szerk. Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely. Pécs, PTE BTK, 2010. 141–170. p. 159. 104. j.
Tóth Sándor László: A „szináni ajánlat”. (Oszmán vazallus államok létesítésének terve 1593-ban). Aetas, (2002) 1. 97–110. p. 103. 45. j.,
p. 105. 62. j.,
p. 107. 68. j.
Varga J. János: Az „Orta Madzsar” szerepe Perényi Pétertől Thököly Imréig: A nyugati irányú török hódítás metodikájához. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 415–422. p. 418. 16. j.
Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. 259–310. p. 259. 3. j.,
p. 262. 13. j.,
p. 262. 14. j.,
p. 266. 39. j.,
p. 285. 131. j.
Varga Szabolcs: Pécs és az egyházmegye Mohács után. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás–Srabak Gábor–Sümegi József. Pécs, Fény Kft., 2009. 713., itt 195–209. p. 208. 65. j.
Vatai Gábor: „Csak az menjen katonának…” A vitézlő rend életkörülményei és motivációja a 17. második felében. Aetas, 26. (2011) 2. 32–52. p. 33. 3. j.,
p. 34. 8. j.,
p. 34. 16. j.,
p. 35. 18. j.

2001

Gemeinsam gegen die Osmanen. Ausbau und Funktion der Grenzfestungen in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. Katalog der Ausstellung im Österreichischen Staatsarchiv 14. März – 31. Mai 2001. Text und Redaktion: Géza Pálffy. Budapest–Wien, 2001. 40. (Format A/4).

Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 217.
Cofek, Danijela–Štefanec, Nataša: Vojnakrajiške institucije u praksi: Slavonska krajina 1578. godine. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 10. (2011) 19. 5–44. p. 19. 52. j.
Domokos György: Az emlékéremtől a kapufeliratig. Lipótvár építésének kezdete és befejezése. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 49–54. p. 52. 26. j.
Duindam, Jeroen: Vienna and Versailles. The Court of Europe’s Dynastic Rivals, 1550–1780. Cambrige, Cambridge University Press, 2003. (New Studies in European History) X, 349. p. 87. 139. j.
Ekler, Péter (Bev./Hrsg.): „Newe Zeitung auß Ungern…” Eberau/Monyorókerék, 1587. p. Hasonmás kiadás] Bp., Országos Széchényi Könyvtár, 2008. 42. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae) p. 33. 1. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 102. 50. j.,
p. 125. 109. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 54. 36. j.,
p. 75. 88. j.
Koller, Markus: Eine Gesellschaft im Wandel. Die osmanische Herrschaft in Ungarn im 17. Jahrhundert (1606–1683). Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2010. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 37.) 226. p. 218.
Körbl, Hansdieter: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds I. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2009. Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 54.) 606. p. 59. 67. j.,
p. 578.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 33. 99. j.,
p. 75. Tabelle 6.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Sarusi-Kiss, Béla: Deutsche Soldaten in den ungarischen Grenzfestungen des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 157–180. p. 171. 28. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 278. 804. j.,
p. 425. 1261. j.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 45. 3. j.,
p. 405.
Sterneck, Tomáš: Moravská zemská zbrojnice v Brně na přelomu 16. a 17. století. Brno v minulosti a dnes, 17. (2003) 273–309. p. 274. 4. j.
Winkelbauer, Thomas: Landkarten. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 1060–1092. p. 1069. 30. j.,
p. 1070. 31. j.,
p. 1090.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 575. 27. j.,
p. 575. 29. j.,
p. 575. 30. j.,
p. 601. 4. j.
Zahirović, Nedim: A határvidékben rejlő lehetőség. Thúry György halála és Berzencei Mehmed aga felemelkedése. Aetas, 26. (2011) 2. 116–119. p. 116. 2. j.

2005

Egy különleges nemesi karrier a 16–17. században. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Sorozatszerk. Hermann István. Pápa, 2005. 116. [Jókai könyvek,  3.]

Balogh Judit: Egy székely nemesi karrier a 17. században: Lippai András, a székely hadnagy története. Századok, 140. (2006) 4. 973–984. p. 973. 7. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 525. 26. j.
Dominkovits Péter: XVI. századi Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából. (Perekedy Miklós személyéhez fűződő iratok). Arrabona: Múzeumi Közlemények [Győr], 46. (2008) 2. 101–126. p. 121. 41. j.
Dominkovits Péter: Túl a színlelésen: a megmaradás pragmatizmusa egy dunántúli mezőváros életében (Szombathely, 1621). In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. p. 165–182. p. 167. p. 11. j.
Memoriae commendamus / Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Bev. Hudi József. Szerk., gond., kom. Petrik Iván. Pápa, Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Pápai Levéltár kiadványai I.) 184. p. 18. 72. j.
Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török korban. Bp., METEM, 2006. (METEM Könyvek, 56.) 169. p. 53. 188. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 73. 248. j.

A hódoltság kora. Szakkönyv- és tanulmánygyűjtemény a törökkor történelméből. CD-ROM. Bp., 2005. [Társszerzők: Domokos György–Fodor Pál–Hegyi Klára–Kelenik József.]

2006

Magyar uralkodók. Debrecen, 2006. 104. (A/3 formátum). [Társszerzők: Nógrády Árpád–Velkey Ferenc.]

2007

Bálint Csanád–Font Márta–Katus László–Kubinyi András–Pálffy Géza–Romsics Ignác: Magyarország története.Főszerk. Romsics Ignác. Bp., 2007.  1040., ill. Pálffy Géza: Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711) [főszöveg és kronológia]. In: Uo. 307–487. és 977–985. [Akadémiai Kézikönyvek.] [Megjelent 2007 decemberében.]

Arató György: „Szegény szép hazánkért, magyar koronánkért” Erdély szerepe a magyar vezetésű törökellenes liga és a nemzeti királyság történeti eszméjében. In: Századok. Tanulmányok a 200 éve született Horváth Mihály emlékére. Szerk. Bojtos Anita–Novotnik Ádám. Bp., Eötvös Collegium Történész Műhely, 2010. (Acta historica Collegii de Josepho Eötvös nominati, Series I., Nr. I.) 224., itt 133–148. p. 133. 1. j.,
p. 146.
Bársony István: Báthory Gábor alakja a történetírásban. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete–Erdély-történeti Alapítvány, 2009. 11–28. p. 20. 29. j.
Dominkovits Péter: Thurzó Szaniszló levele Vas vármegye rendjeihez (1620). Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 6. (2008) 43–49. p. 43. 1. j.
Horn Ildikó: Hit és hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Bp., Balassi Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 336. p. 16. 15. j.
Horváth Zita: Magyarország Kelemen Didák korában (1683–1744). In: Tanulmányok Kelemen Didák tiszteletére. A 2008. április 17–18-án megrendezett konferencia előadásai. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2009. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica Tomus XIII. – Fasciculus 1.) 59–70. p. 59. 2. j.,
p. 60. 3. j.,
p. 61. 10. j.,
p. 63. 13. j.,
p. 63. 14. j.,
p. 63. 15. j.,
p. 64. 17. j.,
p. 65. 22. j.
Kovács Gyöngyi–Rózsás Márton: A barcsi török vár és környéke. Újabb kutatások (1999–20009. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon / Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary. I–II. Szerk./Ed. Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete / Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences, 2010. 953., itt II. 621–642. II. p. 630. 20. j.,
p. 638.
Kovács Gyöngyi–Sümegi Pál: Palánkvárak, fák, erdők. Régészeti és környezettörténeti adatok török kori palánkvárak faanyag-felhasználásához. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 113–120. p. 116. 12. j.
Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558–1648). Századok, 143. (2009) 5. 1023–1062. p. 1032. 64. j.,
p. 1051. 148. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 172. 295. j.,
p. 175. 301. j.,
p. 191. 333. j.,
p. 204. 358. j.,
p. 218. 389. j.
Végh Ferenc: A „szabad rend”. A XVII. századi dunántúli katonatársadalom egy elfeledett csoportjáról. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 443–458. p. 444. 4. j.
Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 13. 25. j.,
p. 62. 281. j.

Pálffy Géza–Ágoston Gábor–Oborni Teréz–Barta János–Csorba László: A magyar újkor története. Szerk. Szvák Gyula. Bp., 2007. 286., ill. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története [főszöveg]. In: Uo. 7–72., [a 16. század mérlege] 274. és [szakirodalmi tájékoztató]  278–280. (A/3 formátumban, a 2000-ben megjelent, A tizenhatodik század története című kötet javított, második kiadása az Előszó nélkül). [Megjelent 2007 decemberében.]

Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 118.

2008

Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Bp., 2008. 14. [Sokszorosított kiadvány.]

Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Akadémiai doktori értekezés. Bp., 2008. 448. 

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.,
p. 17. 15. j.,
p. 17. 16. j.,
p. 17. 18. j.,
p. 33. 99. j.,
p. 38. 136. j.,
p. 105. 482. j.,
p. 324. 1301. j.,
p. 328. 1316. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543). Vasi Szemle, 62. (2008) 6. 703–720. 9. j.,
12. j.,
26. j.,
27. j.
Bariska István: Jurisics Miklós (1490–1543), egy közép-európai jelenség. In: Horvátországi magyarság: Horvátországi magyar havilap, (2009) 2. 22–46. p. 42. 9. j.,
p. 43. 12. j.,
p. 43. 26. j.,
p. 43. 27. j.
Bessenyei József: Egy kémfőnök hétköznapjai. Forgách Simon küzdelme a kémekre fordított összegek megtérítéséért. In: Retrospectio. Tanulmányok a 60 éves Heltai János tiszteletére. Szerk. Kecskeméti Gábor–Tasi Réka. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2010. 417. 1. j.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 218.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 48. 78. j.,
p. 48. 79. j.
Dominkovits Péter: Adatok Sopron város 16. századi országrendiségének kutatásához (1526–1538). Soproni Szemle, 62. (2008) 2. 134–136. p. 134. 4. j.,
p. 134. 5. j.,
p. 135. 9. j.,
p. 135. 11. j.
Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646–1653). Századok, 142. (2008) 4. 943–966. p. 955. 51. j.
Harmat Árpád: A magyar nemesség és arisztokrácia története a honfoglalástól 1945-ig. In: http://www.tortenelemklub.hu/?tema=80 (2010. ápr. 20.)
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 28. 41. j.,
p. 55. 8. j.,
p. 71. 81. j.,
p. 94. 55. j.,
p. 205. 1. j.,
p. 210. 11. j.,
p. 226. 80. j.,
p. 227. 83. j.,
p. 258. 253. j.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 66. 7. j.,
p. 71. 8. j.,
p. 105. 3. j.,
p. 107. 1. j.,
p. 107. 3. j.,
p. 121. 1. j.,
p. 150. 4. j.,
p. 188. 6. j.,
p. 191. 1. j.,
p. 215. 1. j.,
p. 215. 5. j.,
p. 216. 1. j.,
p. 341. 2. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 243.
Szabó, András Péter: Inhalt und Bedeutung der Widerstandslehre im Bocskai-Aufstand. In: Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Hrsg. Márta Fata–Anton Schindling. Münster, Aschendorff, 2010. 317–340. p. 318. 1. j.,
p. 324. 25. j.,
p. 326. 31. j.
Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere. Századok, 142. (2008) 4. 897–942. p. 928. 124. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro sorozat) 384. p. 161. 17. j.,
p. 167. 56. j.,
p. 223. 46. j.
Trencsényi, Balázs–Zászkaliczky, Márton: Towards on Intellectual History of Patriotism in East Central Europe in the Early Modern Period. In: Whose Love pf Which Country? Composite States, National Histories and Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. Ed. Balázs Trencsényi–Márton Zászkaliczky. Leiden: Brill, 2010. (Studies in the History of Political Thought, 3.) 1–72. p. 48. 130. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1076. 7. j.,
p. 1087. 67. j.,
p. 1090. 83. j.,
p. 1126. 319. j.,
p. 1129. 324. j.,
p. 1129. 325. j.,
p. 1132. 336. j.,
p. 1132. 340. j.,
p. 1132. 341. j.
Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán–Vonyó József. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2009. (Tanulmányok Pécs történetéből 20.) 440., itt 29–55. p. 54.
Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő, 58. (2009) 2. 245–269. p. 256. 66. j.,
p. 256. 67. j.

2009

Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604–1608). Bp., 2009. 70. [Századok Füzetek, 3.] [Megjelent 2009 augusztuságában a Századok, 143. (2009) 4., kora újkori számával együtt, annak mellékleteként.]

Arató György: „Szegény szép hazánkért, magyar koronánkért” Erdély szerepe a magyar vezetésű törökellenes liga ás a nemzeti királyság történeti eszméjében. In: Századok. Tanulmányok a 200 éve született Horváth Mihály emlékére. Szerk. Bojtos Anita–Novotnik Ádám. Bp., Eötvös Collegium Történész Műhely, 2010. (Acta historica Collegii de Josepho Eötvös nominati, Series I., Nr. I.) 224., itt 133–148. p. 133 1. j.,
p. 146.
Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.,
p. 29. 70. j.,
p. 38. 136. j.,
p. 324. 1301. j.,
p. 328. 1316. j.
Bariska István: Nádasdy II. Tamás és a Bocskai-felkelés. Századok, 144. (2010) 4. 823–848. p. 828. 23. j.,
p. 829. 31. j.,
p. 833. 52. j.,
p. 834. 56. j.,
p. 843. 121. j.
Domaniczky Endre recenziója: Mezey Barna: „Öszve-szövetkeztetett szövetségünk kötele.” A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban. Gondolat, Budapest, 2009. 356. Századok, 144. (2010) 4. 1013–1014. p. 1014.
Dominkovits Péter: Túl a színlelésen: a megmaradás pragmatizmusa egy dunántúli mezőváros életében (Szombathely, 1621). In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 165–182. p. 165. 2. j.
Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István–Karlinszky Balázs. Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár–Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai; 22.; A veszprémi egyházmegye múltjából, 22.) 421–444. p. 435. 72. j.,
p. 442.
Fodor Pál: Tatár marhakereskedelem a tizenöt éves háború idején. Keletkutatás, (2011) tavasz, 145–147. p. 145. 1. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 81. 59. j.,
p. 81. 60. j.,
p. 81. 61. j.,
p. 81. 62. j.,
p. 81. 63. j.,
p. 81. 64. j.,
p. 82. 65. j.,
p. 82. 66. j.,
p. 89.
Reichardt Gabriella: Nádasdy Pál javai Sárváron 1623-ban. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 49–60. p. 51. 4. j.
Szabó Péter: A tokaji bejárat. Az erdélyi állam és Tokaj koronként változó kapcsolata. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 389–404. p. 391. 16. j.

A három részre szakadt ország 1526–1606. Bp., 2009.  112., 11 térképpel, 32 szövegdobozzal, 135 képpel. [Magyarország története, 9.] [Megjelent 2009. augusztus 19-én.]

Kövér György: Aetates Aetatum. Aetas, 25. (2010) 4. 64–80. p. 71.
Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558–1648). Századok, 143. (2009) 5. 1023–1062. p. 1051. 148. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

Romlás és megújulás 1606–1703. Bp., 2009. 112., 9 térképpel, 35 szövegdobozzal, 145 képpel. [Magyarország története, 10.] [Megjelent 2009. szeptember 2-án.]

Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod. Bp., Animus Kiadó, 2011. 366. p. 112.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 115. 151. j.,
p. 115. 152. j.,
p. 118.
Kövér György: Aetates Aetatum. Aetas, 25. (2010) 4. 64–80. p. 71.
Miskei Antal: A koronajavak szabályozása a 16–17. századi rendi országgyűléseken. In: Országgyűlések – országos gyűlések. Szerk. Ballabás Dániel. Eger, Líceum Kiadó, 2011. (Az Eszterházy Károly Főiskola Történettudományi Doktori Iskolájának kiadványai. Konferenciák, műhelybeszélgetések II.) 87., itt 22–33. p. 31. 33. j.

The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. [Translated from the Hungarian by Thomas J. and Helen D. DeKornfeld] Boulder, Colorado, Social Science Monographs–Wayne, New Jersey, Center for Hungarian Studies and Publications, Inc.–New York, 2009. 410. [East European Monographs, DCCXXXV.; CHSP Hungarian Studies Series, 18.] [Megjelent 2010. március elején.]

Barbarics-Hermanik, Zsuzsa (Hrsg.): Türkenbilder und Türkengedächtnis in Graz und in der Steiermark. Katalog zu einer Ausstellung aus Anlass des Jubiläums „40 Jahre Südosteuropäische Geschichte an der Karl Franzens-Universität Graz”. Universitätsbibliothek - 10. Juni–31. Oktober 2010. Graz, Leykam, 2010. 48. p. 47.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 133. 20. j.,
p. 133. 25. j.
Crăciun, Maria–Fulton, Elaine: Introduction. Communities of Devotion: Religious Orders and Society in East Central Europe, 1450–1800. In: Communities of Devotion: Religious Orders and Society in East Central Europe, 1450–1800. Eds. Crăciun, Maria–Fulton, Elaine. Farnham-Burlington, Ashgate, 2011. 284., itt 1–27. p. 6. 13. j.
Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1227. 12. j.,
p. 1229. 14. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 51. 94. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 68. 8. j.,
p. 89.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 42. 3. j.
Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558–1648). Századok, 143. (2009) 5. 1023–1062. p. 1031. 54. j.,
p. 1053. 159. j.
Oborni, Teréz: King John I of Szapolyai’s Diplomat: István Brodarics. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 18. 23–33. p. 24. 1. j.
Papp Sándor: Markus Koller: Eine Gesellschaft im Wandel. Die osmanische Herrschaft in Ungarn im 17. Jahrhundert (1606–1683). (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa 37.) Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2010. 226 o. p. Recenzió]. Századok, 145. (2011) 5. 1311–1316. p. 1316.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 62. 121. j.,
p. 63. 125. j.,
p. 83. 185. j.,
p. 91. 205. j.,
p. 114. 266. j.,
p. 400. 1183. j.,
p. 405. 1198. j.
Veszprémy László: A helyét kereső hadtörténetírás. Nemzetközi és hazai tapasztalatok. Aetas, 25. (2010) 4. 28–38. p. 35. 26. j.
Winkelbauer, Thomas: 1526 – Die Enstehung der zusammengesetzten Monarchie der österreichischen Linie des Hauses Habsburg. In: Von Lier nach Brüssel. Schlüsseljahre österreichischer Geschichte (1496–1995). Hrsg. Martin Scheutz–Arno Strohmeyer. Innsbruck–Wien–Bozen, Studienverlag, 2010. (Verein für Geschichte und Sozialkunde, Studientexte) 367., itt 59–78. p. 77.
김 동 원: 1542년 페르디난트 1세의 튀르크 전략수정. In: http://mahan.wonkwang.ac.kr/medsociety/summery/66/02.htm 17. j.

2010

Povijest Mađarske. Ugarska na granici dvaju imperija (1526.-1711.) [Prijevod s mađarskog Jelena Knežević.] Samobor, 2010.  295. [Bibliotheca Historia Croatica, 57.] [Megjelent 2010. május elején.]

Oborni, Teréz: King John I of Szapolyai’s Diplomat: István Brodarics. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 18. 23–33. p. 24. 1. j.

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. 564. [História könyvtár: Monográfiák, 27.] [Megjelent 2010. május közepén.]

Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1149. 11. j.,
p. 1176. 227. j.
Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Századok, 144. (2010) 4. 895–931. p. 897. 16. j.,
p. 922. 133. j.
Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1257.
Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Vas vármegye 17. század eleji nemesi társadalmához. Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34. (2011) 1. 287–300. p. 299.
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549–1563). Levéltári Közlemények, 81. (2011) 3–31. p. 16. 64. j.,
p. 21. 87. j.,
p. 23. 99. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 68. 8. j.,
p. 89.
Kasza Péter: Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz Szapolyia Jánoshoz való csatlakozásáról. Turul, 84. (2011) 1. 7–14. p. 10. 10. j.,
p. 11. 20. j.
Kiss Erika: Nádasdy Ferenc tárházai és kincsei. Századok, 144. (2010) 4. 933–968. p. 958. 113. j.
Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597–1602). Századok, 145. (2011) 4. 817–845. p. 819. 9. j.,
p. 825. 25. j.
Mikó Gábor: A Corpus Juris Hungarici és 16. századi törvényhozásunk okleveles emlékei. In: Micae mediaevales. Tanulmányok a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Kádár Zsófia–Mikó Gábor –Péterfi Bence–Vadas András. Bp., ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2011. 198., itt 63–81. p. 74. 34. j.,
p. 77. 43. j.
Miskei Antal: A koronajavak szabályozása a 16–17. századi rendi országgyűléseken. In: Országgyűlések – országos gyűlések. Szerk. Ballabás Dániel. Eger, Líceum Kiadó, 2011. (Az Eszterházy Károly Főiskola Történettudományi Doktori Iskolájának kiadványai. Konferenciák, műhelybeszélgetések II.) 87., itt 22–33. p. 31. 33. j.
Nagy Dóra: A bécsi udvar a ceremoniális jegyzőkönyvek tükrében (1652–1800). Egy megközelítés. KLIÓ, 20. (2011) 3. 100–103. p. 101. 4. j.
Nemes Gábor: Zaccaria Delfino bíboros győri adminisztrátorsága és kapcsolatai Sopron városával. Soproni Szemle, 64. (2010) 4. 397–413. p. 401. 34. j.
Oborni Teréz: Szapolyai (I.) Jámos király diplomatája, Brodarics István. Turul, 84. (2011) 1. 21–27. p. 21. *. j.
Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615). Századok, 145. (2011) 4. 877–914. p. 908. 119. j.
Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619–1621). Századok, 145. (2011) 4. 915–973. p. 922. 34. j.,
p. 923. 39. j.,
p. 951. 142. j.,
p. 952. 146. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 539. 12. j.,
p. 559. 147. j.,
p. 561. 155. j.,
p. 561. 156. j.
Serfőző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17–18. században. Századok, 144. (2010) 5. 1183–1223. p. 1215. 175. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 160. 278. j.,
p. 165. 282. j.,
p. 167. 286. j.,
p. 168. 288. j.,
p. 168. 289. j.,
p. 172. 296. j.,
p. 182. 317. j.
Szabó Péter: Csáky István özvegye, Wesselényi Anna levele I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 8. (2010) 53–56. p. 56.
Toma Katalin: Gróf Nádasdy III. Ferenc mecénási működésének társadalmi, anyagi és szellemi háttere. Századok, 144. (2010) 4. 853–872. p. 855. 10. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 13. j.,
p. 127. 17. j.,
p. 135.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 794. 8. j.,
p. 809. 123. j.,
p. 810. 124. j.
Veszprémy László: A helyét kereső hadtörténetírás. Nemzetközi és hazai tapasztalatok. Aetas, 25. (2010) 4. 28–38. p. 35. 26. j.

2011

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Változatlan utánnyomás. Bp., 2011. 564. [História könyvtár: Monográfiák, 27.]

Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény). Írták, a kötet dokumentumait válogatták és a tájékoztató irodalomjegyzéket összeállították: Kasza Péter – Pálffy Géza. A kötet dokumentumait fordították: Hegyi György – Kasza Péter – Kulcsár Péter. Szerkesztette és a mutatókat összeállította: Kenyó Ildikó. Bp., 2011. 160. [146–147. p. Summary: Brodarics Memorial Book. A peculiar switch of allegiance after the Battle of Mohács. Farewell letter of the Bishop of Szerém, István Brodarics to King Ferdinand I (Dévény, 18th March, 1527); 148–149. p. Zusammenfassung: Brodarics Gedenkbuch. Ein merkwürdiger Parteiwechsel nach der Schlacht bei Mohács. Der Abschiedsbrief des Bischofs von Symien, István Brodarics an König Ferdinand I. (18. März 1527, Dévény); 150–151. p. Sažetak: Brodarićeva spomenica. Jedna osobita (naročita) promjena strane nakon bitke kod Mohača. Oproštajno pismo srijemskog biskupa Stjepana Brodarića upućeno kralju Ferdinandu I. (Dévény, 18. ožujka 1527.); 152–153. p. Streszczenie: Księga pamiątkowa Istvána Brodaricsa. Niezwykła zmiana stronnictwa po klęsce pod Mohaczem. List pożegnalny biskupa srijemskiego Istvána Brodaricsa do króla Ferdynanda I (Dévény, 18 marca 1527 r.); 154–155. p. Resumé: Pamätná kniha Štefana Brodariča. Nezvyčajné obrátenie po moháčskej bitke. List na rozlúčku sriemskeho biskupa Štefana Brodariča kráľovi Ferdinandovi I. (18. marca 1527, Devín)] [Megjelent 2011. május 6-án.]

Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526–1550). Századok, 145. (2011) 5. 1147–1182. p. 1150. 12. j.
Varga Szabolcs: Egy ismeretlen humanista: Peregi Albert pécsi prépost. Történelmi Szemle, 53. (2011) 3. 351–376. p. 357. 41. j.

A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát–szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560–1570-es években / Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgermonarchie. Die regelmäßige kartographische Tätigkeit der Burgbaumeisterfamilie Angielini an den kroatisch-slawonischen und den ungarischen Grenzen in den Jahren 1560–1570. Bp., 2011. 96. + 108 p. + Tábla / Tafel I–XXXII. [32 p-nyi színes tábla 38 térképpel és váralaprajzzal bécsi, karlsruhei és drezdai gyűjteményekből] + DVD-ROM [a kétnyelvű kötettel, valamint Melléklet / Anhang I–XXXII-ként a 38 színes térképpel és váralaprajzzal.] [Megjelent 2011. május 6-án.]

Ladányi-Benedikt Ildikó: Élet a török árnyékában Körmenden a XVII. század közepén Francsics Gáspár várkapitány levelei alapján. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 132–146. p. 132. 1. j.

1.1.2.c. Könyvfejezetek, tanulmányok tanulmánykötetekben (56 = 39+17)

Magyarul 39, idegen nyelven 17 (6 angol, 8 német, 3 szlovák), összesen 56

1996

Pápa szerepe a XVI. századi végvárrendszerben. In: Tanulmányok Pápa város történetéből 2. Szerk. Hermann István. Pápa, 1996. 81–98. [Különlenyomat is.]

Korpás Zoltán: Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552). Fons, 6. (1999) 1–2. 3–129. p. 19. 74. j.
Memoriae commendamus / Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból. Bev. Hudi József. Szerk., gond., kom. Petrik Iván. Pápa, Veszprém Megyei Levéltár, 2010. (A Pápai Levéltár kiadványai I.) 184. p. 76. 195. j.

Védelmi övezetek a Tiszától keletre a 16. században. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 209–228. [Különlenyomat is.]

Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. Századok, 137. (2003) 4. 929–954. p. 934. 24. j.
Kenyeres István: A temesvári udvarbíró utasítása (1552). Fons, 4. (1997) 2. 125–148. p. 127. 4. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 623.
Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703–1711. Bp. Argumentum Kiadó, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára, [2.) p. 44. 184. j.
Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, I.) 359. p. 39. 51. j.
P. Kovács Klára: A szatmári vár alaprajzának lehetséges előképei és hatása a Kárpát-medence kora újkori várépítészetére. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely–Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011. 343. p. 42. 10. j.
Szabó Péter: A tokaji bejárat. Az erdélyi állam és Tokaj koronként változó kapcsolata. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 389–404. p. 391. 15. j.
Teiszler Éva: A Felső Részek főkapitányságáról. In: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9–10.) előadásai. Szerk. Marton Szabolcs–Teiszler Éva. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2005. 169–183. p. 170. 3. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 686.,
p. 692. 6. j.

1998

Bécs védőbástyájának töröktől való visszafoglalása 1598-ban. (A győri végvár felszabadításának történeti jelentősége) In: „Megvétetett Győr vára” 1598–1998. Emlék­kiállítás Győr török alóli felszabadulásának 400. évfordulójára. A katalógust szerk. Székely Zoltán. Győr, 1998. 5–10. [Bevezető tanulmány.] [Artificium et Historia, 4.]

1999

A Magyar Királyság politika-, had-, gazdaság- és társadalomtörténete, valamint népesség, etnikumok és mindennapi élet a 16–17. században. In: Kereszt és félhold (1526–1699). A török kor Magyarországon. / Cross and Crescent (1526–1699). The Turkish Age in Hungary / Kreuz und Halbmond (1526–1699). Die Türkenzeit in Ungarn. CD-ROM. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., 1999.

2000

The Origins and Development of the Border Defence System against the Ottoman Empire in Hungary (Up to the Early Eighteenth Century). In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, 2000. 3–69. [The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.]

A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, 2003. 462. p. 410.
A Millennium of Hungarian Military History. Ed. László Veszprémy–Béla K. Király. New York, Social Science Monographs–Brooklyn College Press–Distributed by Columbia University Press, 2002. (War and Society in East Central Europe, XXXVII.; East European Monographs, DCXXI.; Atlantic Studies on Society in Change, 114.) XIV, 775 p. 698. p.
Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften–Balassi, 2009. 363. p. 349.
Ágoston, Gábor: Mark L. Stein: Guarding the frontier. Ottoman border forts and garrisons in europe. (Tauris Academic Studies) London, 2007, 264. Recenzió]. Keletkutatás, (2010) tavasz, 115–121. p. 121.
Ágoston, Gábor: The Cost of the Ottoman Fotress-System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) 195–228. p. 203. 31. j.
Ágoston, Gábor: Empires and warfare in east-central Europe, 1550–1750: the Ottoman–Habsburg rivalry and military transformation. In: Crossing the Divide: Continuity and Change in Late Medieval and Early Modern Warfare. Ed. David Trim– Frank Tallett. Cambridge, Cambridge University Press, 2010. 110–134. p. 119. 16. j.,
p. 122. 25. j.
Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman–Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. Ed. A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009. (Proceedings of the British Academy, 156.) 57–79. p. 66. 22. j.,
p. 74. 40. j.
Brummet, Palmira: Introduction: Genre, Witness, and Time in the ‘Book’ of Travels. In: The ‘Book’ of Travels: Genre, Ethnology, and Pilgrimage, 1250–1750. Ed. Palmira Brummet. Leiden–Boston, Brill, 2009. (Studies in Medieval and Reformation Traditions, 140.) 331., itt 1–35. p. 16. 29. j.
Dávid, Géza–Fodor, Pál: Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) XI–XXVII. p. XVII. 16. j.
Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 335. p. 320.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 53. 97. j.
Fazekas, István: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und seiner Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 498. 81. j.
Hochedlinger, Michael: Austria’s Wars of Emergence. War, State and Society in the Habsburg Monarchy 1683–1797. London–New York–Toronto etc., Longman, 2003. XVIII, 466. p. 96.
Hochedlinger, Michael: Der gewaffnete Doppeladler. Städische Landesdefension, Stehendes Heer und „Staatsverdichtung” in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 217–250. p. 229. 22. j.
Hochedlinger, Michael: „Onus militare”. Zum Problem der Kriegsfinanzierung in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie 1500–1750. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorf, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 81–136. p. 91. 16. j.
Hochedlinger, Michael: Quellen zum kaiserlichen bzw. k. k. Kriegswesen. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 162–181. p. 167. 25. j.
p. 180–181.
Kenyeres, István: Grundherrschaften und Grenzfestungen. Die Kammerherrschaften und die Türkenabwehr im Königreich Ungarn des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 98–129. p. 99. 3. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 44. 9. j.
Korpás Zoltán: Las luchas antiturcas en Hungría y la política oriental de los Austrias 1532–1541. In: Socialización, vida privada y actividad pública de un Emperador del Renacimiento. Fernando I, 1503–1564. Editor Alfredo Alvar. Con la colaboración de: F[riedrich] Edelmayer. Madrid, Sociedad Estatal de Conmemoraciones Culturales, 2004. 335–369. p. 339. 11. j.,
p. 341. 17. j.,
p. 342. 18. j.,
p. 342. 21. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 28. 41. j.,
p. 77. 116. j.
Korpás Zoltán: The History of Charles V in Hungary: The Unavailable Subject of Hope. In: The Histories of Emperor Charles V. Nationale Perspektiven von Persönlichkeit und Herrschaft. Hrsg. C. Scott Dixon–Martina Fuchs. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 6.) 203–236. p. 231–232. 82. j.,
p. 232. 85. j.
Kubinyi, András: Hungary’s Power Factions and the Turkish Threat in the Jagiellonian Period (1490–1526). In: Fight against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century. Ed. István Zombori. Bp. METEM, 2004. 115–145. p. 120. 7. j.,
p. 143. 121. j.,
p. 145. 125. j.
Kubinyi András: Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 441–457. p. 442. 14. j.,
p. 443. 15. j.
Kubinyi András: Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. In: Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp., Argumentum, 2007. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 33–49. p. 34.
Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban (1490–1526). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp. METEM, 2004. 117–145. p. 122. 7. j.,
p. 143. 121. j.,
p. 145. 125. j.
Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban (1490–1526). In: Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp., Argumentum, 2007. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 233–260. p. 237. 7. j.,
p. 258. 121. j.,
p. 259. 125. j.
MacHardy, Karin J.: Staatsbildung in den habsburgischen Ländern in der Frühen Neuzeit. Konzepte zur Überwindung des Absolutismusparadigmas. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 73–98. p. 89. 49. j.
Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf–Zürich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 2004. 419. p. 399.
Maťa, Petr: Svět české aristokracie (1500–1700). Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2004. (Edice Česká historie, 12.) 1060. p. 850. 516. j.
Moačanin, Nenad: Town and Country on the Middle Danube 1526–1690. Leiden–Boston: Brill, 2006. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi and Halil Inalcik, 35.) XIV, 264. p. 3. 1. j.,
p. 6. 2. j.
Molnár, Antal: Le Saint-Siège, Raguse et les missions catholiques de la Hongrie Ottomane 1572–1647. Rome–Budapest, Accademia d’Ungheria, Roma–Bibliothèque Nationale e Hongrie–Société pour l’Encyclopédie de l’Histoire de l’Église en Hongrie, 2007. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma, Studiam I.) 431. p. 87. 273. j.
Németh, István, H.: Die finanzielle Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. Die Steuerlasten der ungarischen königlichen Freistädte im 16. und 17. Jahrhundert. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 771–780. p. 772. 5. j.
Németh, István, H.: Städtepolitik und Wirtschaftspolitik in Ungarn in der Frühen Neuzeit (16.–17. Jahrhundert). In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 329–355. p. 335. 12. j.
Norton, Claire: „The Lutheran is the Turks’ luck”: Imagining Religious Identity, Alliance and Conflict on the Habsburg-Ottoman Marches in an Account of the Sieges of Nagykanizsa 1600 and 1601. In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Wien, 22.–25. September 2004. Hrsg. Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer Wien–München, Oldenbourg, 2005. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 48.) 67–81. p. 75. 30. j.,
p. 78. 45. j.
Oborni, Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 147–165. p. 160. 23. j.
On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., Research Institute for Art History of the Hungarian Academy of Sciences–Balassi, 2009. 363. p. 348.
Petrić, Hrvoje: Prilog poznavanju mobilnosti stanovništva Koprivnice do početka 17. stoljeća. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 2. (2003) 3. 142–172. p. 149. 83. j.
Pickl, Othmar: Die Nachschubwege zur Festung Kanizsa und zum Kastell Wetschawar. In: Auf Sand gebaut Weitschawar / Bajcsa-Vár eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg. Diether Kramer. Graz, Selbstverlag der Historischen Landeskommission für Steiermark, 2005. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark, XLVIII.) 31–39. p. 39. 5. j.
Rauscher, Peter: „Armeesatisfaktionen” und Wahlgeschenke. Ein finanzgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte des Alten Reiches nach dem Westfälischen Frieden. Historisches Jahrbuch, 129. (2009) 231–266. p. 238. 22. j.
Rauscher, Peter: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526–1740: The Austrian and Bohemian Lands. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 291–321. p. 293. 12. j.
Rauscher, Peter: Die Oberlausitz als Kreditgeber, Steuerquelle und Pfandobjekt der Habsburger (1526–1635). In: Die Oberlausitz im frühneuzeitlichen Mitteleuropa. Beziehungen – Strukturen – Prozesse. Hrsg. Joachim Bahlcke. Leipzig, Verlag der Sächsischen Akademie der Wissenschaften, 2007. 406–433. p. 409. 10. j.,
p. 423. 66. j.
Rauscher, Peter: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfen von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkriegs” (1548–1593). In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien Oldenbourg, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) 319., itt 45–83. p. 45. 3. j.,
p. 148. 75. j.
Rauscher, Peter: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. In: Kriegührung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 5–38. p. 6. 4. j.,
p. 17. 47. j.
Rauscher, Peter: Nach den Türkenreichstagen. Der Beitrag des Heiligen Römischen Reichs zur kaiserlichen Kriegführung im 17. und 18. Jahrhundert. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 433–485. p. 433. 2. j.
Rauscher, Peter: Quellen der obersten landesfürstlichen Finanzverwaltung in den habsburgischen Ländern (16. Jahrhundert). In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 144–152. p. 145. 5. j.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 57. j.,
p. 64. 170. j.,
p. 64. 171. j.,
p. 64. 172. j.,
p. 65. 173. j.,
p. 65. 175. j.,
p. 65. 181. j.,
p. 69. 197. j.,
p. 71. 205. j.,
p. 73. 216. j.,
p. 278. 1. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Sahin-Tóth Péter: A difficult apprenticeship. The integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th century. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 197–216. p. 200. 9. j.
Sahin-Tóth Péter: A Difficult Apprenticeship. The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy int he 16th Century. In: The World of Emperor Charles V. Ed. Wim Blockmans–Nicolette Mout. Amsterdam, Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences, 2004. (Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen Verhandelingen, Afd. Letterkunde, Nieuwe Reeks, 188.) 247–263. p. 249. 9. j.
Simon, Alexandru: Crusading between the Adriatic and the Black Sea: Hungary, Venice and the Ottoman Empire after the Fall of Negroponte. Radovi Zavoda za hrvstaku povijest (Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu), 42. (2010) 195–230. p. 214. 68. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 80. 171. j.,
p. 187. 488. j.,
p. 278. 801. j.,
p. 345. 1003. j.,
p. 397. 1175. j.
Tóth Hajnalka: Adalékok a török 1683. évi magyarországi felvonulásához. Gyöngyösi Nagy Ferenc levelei alapján. Aetas, 23. (2008) 4. 83–98. p. 83. 1. j.,
p. 84. 3. j.
Uyar, Mesut – Erickson, Edward J.: A Military History of the Ottomans: from Osman to Atatürk. Santa Barbara, California, Greenwood Publishing Group, 2009. 379. p. 305. 197. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 118. 3. j.
Wilson, Peter H.: The Holy Roman Empire and the Problem of the Armed Estates. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 487–514. p. 490. 9. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 602. 39. j.,
p. 603. 77. j.
Zachar, József: König und Stände: Kriegführung und Militärorganisation in Ungarn im ausgehenden 17. und in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 253–288. p. 258. 15. j.
김 동 원: 1542년 페르디난트 1세의 튀르크 전략수정. In: http://mahan.wonkwang.ac.kr/medsociety/summery/66/02.htm 34. j.,
39. j.

Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 2000. 104–114.

Barbarics Zsuzsa: A kéziratos „Neue Zeitungok” jelentősége I. Ferdinánd korában a „Nádasdy-Zeitungok” alapján. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 175–199. p. 195. 133. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 202. 139. j.
Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2007. (Archivum Comitatus Castriferrei, 2.) 204. p. 169.

Fodor Pál–Oborni Teréz–Pálffy Géza: Politika és hadügy a török korban (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp., 2000. 7–47. [Magyar Kódex, III.]

Fodor Pál–Oborni Teréz–Pálffy Géza: Társadalomtörténet (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp.,2000. 86–94. [Magyar Kódex, III.]

Fodor Pál–Oborni Teréz–Pálffy Géza: Népesség, etnikumok (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp., 2000. 341–344. [Magyar Kódex, III.]

Fodor Pál–Gerelyes Ibolya–Oborni Teréz–Pálffy Géza–Tomisa Ilona: Település és lakóhely (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp., 2000. 352–360. [Magyar Kódex, III.]

Fodor Pál–Oborni Teréz–Pálffy Géza: Gazdaság (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp., 2000. 369–374. [Magyar Kódex, III.]

Fodor Pál–Oborni Teréz–Pálffy Géza: Mindennapi élet (1526–1699). In: Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Szerk. Stemler Gyula. Bp., 2000. 398–403. [Magyar Kódex, III.]

2001

Die Entstehung und Entwicklung der Türkenabwehr in Ungarn 1526–1699. In: Kaiser und König. Eine historische Reise: Österreich und Ungarn 1526–1918. Ausstellung im Prunksaal der Österreichischen Nationalbibliothek. 08. März – 01. Mai 2001. Katalog. Redaktion und Objektbeschreibung: István Fazekas–Gábor Ujváry. Bp.–Wien, 2001. 37–46.

A török elleni védelmi rendszer kiépítése és fejlődése Magyarországon a 16–17. században. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország, 1526–1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. 2001. március 8. – május 1. Katalógus. Szerk. Fazekas István–Ujváry Gábor. Bp.–Wien, 2001. 37–46.

Egyesítendő tartományból az ellenségig: Erdély a Habsburg politikai és hadvezetés célkitűzéseiben a 16. század közepén (Báthory András 1555. évi tanácsának tanulságai). In: Historia manet: Volum omagial Demény Lajos Emlékkönyv 75. Ed. Violeta Barbu–Kinga S. Tüdős. Bucureşti–Cluj, 2001. 67–84. [P. 82–84. Zusammenfassung: Aus der zu vereinigenden Provinzen zum Feinde: Siebenbürgen in den Zielsetzungen der politischen und militärsichen Führung der Habsburger in der Mitte des 16. Jahrhunderts (Die Lehren des Rates des Andreas Báthory im Jahre 1555); különlenyomat is.]

2002

A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16–17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 307–331. [Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.] [P. 330–331. Zusammenfassung: Medien der Integration des ungarischen Adels in Wien im 16. und 17. Jahrhundert; különlenyomat is.]

Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. Aetas, 20. (2005) 3. 5–37. p. 5. 4. j.,
p. 8. 16. j.
Bilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához. Levéltári Szemle, 54. (2004) 39–57. p. 45. 43. j.
Bitskey István: Stúdium, régió, identitás (Magyarországi diákok a német nyelvterület katolikus egyetemein). In: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, 2006. (Csokonai Könyvtár [Bibliotheca Studiorum Litterarium] 37.) 271., itt 177–201. p. 184. 24. j.
Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Századok, 144. (2010) 4. 895–931. p. 902. 49. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 523. 1. j.
Etényi Nóra, G.–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Bp., General Press Kiadó, 2006. 247. p. 235.
Fazekas István: Adalékok az ifjú Bocskai István bécsi udvarban eltöltött éveihez. Studia Caroliensia, (2006) 1. 73–85. p. 73. 2. j.
Forgó, András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hrsg. Gabriele Haug-Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf, 2010. 308., itt 75–94. p. 84. 31. j.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons, 14. (2007) 2. 279–337. p. 283. 19. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 475–487. p. 477. 18. j.
Gecsényi Lajos: A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 100–113. p. 102. 17. j.
Khavanova, Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar. Századok, 140. (2006) 6. 1503–1518. p. 1504. 7. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 89. 15. j.
Király Péter: Magyarország és Európa. Zenetörténeti írások. Bp., Balassi Kiadó, 2003. 136. p. 104. 1. j.
Koltai András: Adam Batthyány in Wien. Die Hofkarriere eines ungarischen Aristokraten in der Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2003. (Opera historica, 10.) 275–304. p. 304. 140. j.
Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban. Batthyány Ádám (Bécs 1630–1659). Korall (Társadalomtörténeti folyóirat), 9. (2002. szept.) 55–78. p. 74.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 105. 1. j.
Lauter Éva: „Modus observandus...” A 17. századi magyar nádorválasztások rendje. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 187–206. p. 193. 20. j.
Lengyelová, Tünde: Móda a tradícia. Uhorský šľachtický mužský odev v 16.–17. storočí. In: Per saecula ad tempora nostra. Sborník prací k šedesátým narozeninám Prof. Jaroslava Pánka. Svazek 1–2. Uspor. Jiří Mikulec–Miloslav Polívka. Praha, Historický ústav Akademie věd České Republiky, 2007. Svazek 1. 441–447. p. 446. 2. j.
Nagy Gábor: „...én nem vagyok sem Isthvánffi, sem mágnás...”. Források a kortörténetíró Joó János életéhez és korához. Fons, 16. (2009) 4. 471–514. p. 471. 2. j.,
p. 474. 19. j.
Németh S. Katalin: Erdélyi fejedelmi udvar Marchthaler útleírásaiban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 331–339. p. 338. 13. j.
Oborni Teréz: Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541–1551). Történelmi Szemle, 51. (2009) 1. 21–43. p. 22. 5. j.
Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érsek levelei Rambald Colaltóhoz (1621–1626). Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények, 1. (2003) 111–116. p. 111. 1. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 15. j.,
p. 135.
Várkonyi Ágnes, R.: Tradíció és innováció a kora újkori Közép-Európa udvari kultúrájában. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 60–113. p. 102. 26. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 36. 56. j.,
p. 37. 61. j.,
p. 57. 158. j.

A Habsburg Birodalom hadigazdasági kapcsolatai a magyarországi végvárrendszerrel a 16. század második felében (a kassai királyi hadszertár példáján). In: Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., 2002. 61–78. [Különlenyomat is.]

The Border Defense System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. László Veszprémy–Béla K. Király. New York, 2002. 111–135. [War and Society in East Central Europe, XXXVII.; East European Monographs, DCXXI.; Atlantic Studies on Society in Change, 114.] [Megjelent 2003 áprilisában.]

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. László Veszprémy–Béla K. Király. New York, Social Science Monographs–Brooklyn College Press–Distributed by Columbia University Press, 2002. (War and Society in East Central Europe, XXXVII.; East European Monographs, DCXXI.; Atlantic Studies on Society in Change, 114.) 775., itt 85–110. p. 109. 6. j.
Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı Hâkimiyetindeki Macaristan’ın Tarihî Coğrafyası ve İdarî Taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. 389. p. 364.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 133. 21. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 963.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 603. 90. j.

A Bajcsavárig vezető út. A stájer rendek részvétele a Dél-Dunántúl határvédelmében a 16. században. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31–2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, 2002. 11–26.

Kelenik József: Egy végvidék születése. A Kanizsa ellen vetett végek kialakulásának története 1600–1601. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 311–357. p. 327. 71. j.
Simon Éva, Sz.: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060. p. 1053. 36. j.
Simon Éva, Sz.: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában (Gondolatok a ber vedzsh-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 6. 1351–1406. p. 1374. 137. j.,
p. 1395. 233. j.,
p. 1402. 252. j.
Varga Szabolcs: A horvát bán katonai jogkörének változása a 16. század első felében. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 155–174. p. 166. 72. j.,
p. 169. 89. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1039. 23. j.
Varga, Szabolcs: Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 299–322. p. 313. 73. j.,
p. 316. 90. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 55. 254. j.

Haditérképészetünk egy kedvelt témájáról: a törökellenes határvédelmi rendszer. In: Emlékkönyv Kisari Balla György kartográfus születése hetvenedik és munkássága ötvenedik évfordulójára. Szerk. Horányi László. Bp., 2002. 41–44.

2003

A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 73–87.

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 38. 136. j.
 „Az szép szabadságra, magyarság javára” Emlékkiállítás a Bocskai-felkelés kezdetének 400. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Múzeum. 2004. október 15–2005. február 28. Szerk. Pintér János. A vezetőt írta és a kiállítást rendezte Szvitek Róbert József. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2004. 31. p. 31.

Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522–1583). In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László–Tilcsik György. Szombathely, 2003. 101–120. [Különlenyomat is.]

Ács Pál: „Pro Turcis” és „contra Turcos”. Kuriozitás, tudomány és spiritualizmus Johannes Löwenklau (1541–1594) török históriájában. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 79–94. p. 87. 70. j.
Hausner Gábor: Zrínyi Miklós könyvtárának hadtudományi kötetei. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 246–259. p. 257. 74. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandatum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 350. 289. j.
P. Kovács Klára: A szatmári vár alaprajzának lehetséges előképei és hatása a Kárpát-medence kora újkori várépítészetére. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely–Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011. 343. p. 42. 9. j.,
p. 45. 27. j.

Az első horvát hadiszabályzatok (1578) magyarországi gyökerei. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István–Vonyó József. Pécs, 2003. 295–304. [Pécsi Tudománytár sorozat.] [Különlenyomat is.]

Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1039. 23. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) 5. 1075–1134. p. 1079. 33. j.

Der Preis für die Verteidigung der Habsburgermonarchie. Die Kosten der Türkenabwehr in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien,2003. 20–44. [Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.]

Ágoston, Gábor: Empires and warfare in East-Central Europe, 1550–1750: the Ottoman–Habsburg rivalry and military transformation. In: Crossing the Divide: Continuity and Change in Late Medieval and Early Modern Warfare. Ed. David Trim–Frank Tallett. Cambridge, Cambridge University Press, 2010. 110–134. p. 121. 22. j.,
p. 121. 23. j.,
p. 121. 24. j.
Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1456–1457. 7. j.
Cofek, Danijela–Štefanec, Nataša: Vojnakrajiške institucije u praksi: Slavonska krajina 1578. godine. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 10. (2011) 19. 5–44. p. 8. 12. j.
Hochedlinger, Michael: „Onus militare”. Zum Problem der Kriegsfinanzierung in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie 1500–1750. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Asbhendorf, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 81–136. p. 91. 15. j.
Kenyeres, István: Die Einkünfte und Reformen der Finanzveraltung Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 111–146. p. 146. 89. j.
Kenyeres, István: Die Kriegsausgaben der Habsburgermonarchie von der Mitte des 16. Jahrhunderts bis zum ersten Drittel des 17. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 41–80. p. 42. 3. j.,
p. 42. 4. j.,
p. 45. 13. j.,
p. 45. 16. j.,
p. 46. 19. j.,
p. 46. 20. j.,
p. 50. 27. j.,
p. 50. 28. j.,
p. 59. 43. j.,
p. 60. 45. j.,
p. 61. 47. j.,
p. 64. 51. j.,
p. 72. 75. j.
Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 61–92. p. 91. 90. j.
Kenyeres István: Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadása (1594–1602). In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 221–238. p. 221. 3. j.,
p. 222. 4. j. 2. alkalommal,
p. 222. 6. j.,
p. 223. 12. j.,
p. 224. 16. j.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 448. 448. j.
Németh, István, H.: Die finanzielle Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. Die Steuerlasten der ungarischen königlichen Freistädte im 16. und 17. Jahrhundert. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 771–780. p. 771. 3. j.
Oross, András: Die für Ungarn zuständigen Kammern und die Kriegsfinanzierung der Habsburgermonarchie an der Wende vom 17. zum 18. Jahrhundert. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 289–310. p. 289. 1. j.
Pühringer, Andrea: „… nach äusseristen Kröfften best möglichisten Widerstand zu thuen.“ Landstände, Militär und Finanzen im Land ob der Enns. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 385–405. p. 397. 58. j.
Rauscher, Peter: „Armeesatisfaktionen” und Wahlgeschenke. Ein finanzgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte des Alten Reiches nach dem Westfälischen Frieden. Historisches Jahrbuch, 129. (2009) 231–266. p. 238. 22. j.
Rauscher, Peter: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526–1740: The Austrian and Bohemian Lands. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 291–321. p. 293. 12. j.
Rauscher, Peter: Die Oberlausitz als Kreditgeber, Steuerquelle und Pfandobjekt der Habsburger (1526–1635). In: Die Oberlausitz im frühneuzeitlichen Mitteleuropa. Beziehungen – Strukturen – Prozesse. Hrsg. Joachim Bahlcke. Leipzig, Verlaf der Sächsischen Akademie der Wissenschaften, 2007. 406–433. p. 410. 10. j.,
p. 410. 11. j.,
p. 423. 66. j.
Rauscher, Peter: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfen von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkriegs” (1548–1593). In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien Oldenbourg, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.) 319., itt 45–83. p. 45. 3. j.,
p. 52. 33. j.,
p. 73. 137. j.,
p. 75. 149. j.,
p. 79. 159. j.
Rauscher, Peter: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 5–38. p. 7. 6. j.,
p. 17. 47. j.,
p. 21. 63. j.
Rauscher, Peter: Nach den Türkenreichstagen. Der Beitrag des Heiligen Römischen Reichs zur kaiserlichen Kriegführung im 17. und 18. Jahrhundert. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 433–485. p. 433. 2. j.,
p. 434. 2. Tabelle.
Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 41.) 480. p. 24. 58. j.,
p. 65. 175. j.,
p. 65. 180. j.,
p. 66. 184. j.,
p. 71. 205. j.,
p. 74. 227. j.,
p. 75. Tabelle 6,
p. 184. Tabelle 18.,
p. 184. Tabelle 19.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 227. 618. j.,
p. 228. 620. j.,
p. 262. 738. j.,
p. 330. 959. j.,
p. 342. 997. j.,
p. 345. 1003. j.,
p. 348. 1010. j.,
p. 413. 1223. j.
Sterneck, Tomáš: Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606). Praha, Historický ústav Akademie věd České republiky, 2006. (Práce Historického ústava Akademie věd České republiky / Opera Instituti historici Pragae Řada A.: Monographia, 21.) 458. p. 11. 7. j.,
p. 98. 196. j.,
p. 138. 3. j.,
p. 160. 74. j.,
p. 215. 23. j.,
p. 215. 24. j.,
p. 405.
Sterneck, Tomáš: Moravská zemská zbrojnice v Brně na přelomu 16. a 17. století. In: Brno v minulosti a dnes, 17. (2003) 273–309. p. 285. 45. j.
Wilson, Peter H.: The Holy Roman Empire and the Problem of the Armed Estates. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 487–514. p. 490. 9. j.
Winkelbauer, Thomas: Nervus rerum Austriacarum. Zur Finanzgeschichte der Habsburgermonarchie um 1700. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 179–215. p. 179. 3. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 600. 81. j.,
p. 602. 64. j.,
p. 603. 77. j.,
p. 603. 81. j.,
p. 603. 93. j.,
p. 614. 376. j.
Winkelbauer, Thomas: Territoriale, soziale und nationale Aspekte der Staatsfinanzen der Habsburgermonarchie (vom 16. Jahrhundert bis 1918). In: Per saecula ad tempora nostra. Sborník prací k šedesátým narozeninám Prof. Jaroslava Pánka. Svazek 1–2. Uspor. Jiří Mikulec–Miloslav Polívka. Praha, Historický ústav Akademie věd České Republiky, 2007. Svazek 1. 181–194. p. 192. 4. j.

Szapolyai János; I. Ferdinánd; I. Miksa; I. Rudolf; II. Mátyás; II. Ferdinánd; III. Ferdinánd; I. Lipót. In: Magyarország uralkodói. Szerk. Szvák Gyula. Bp., 2003. 190–218.

A törökellenes határvédelmi rendszer a 16–17. században. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 77–92.

Az egerszegi végvár 1682. évi rendtartása. In: Tanulmányok Makai Ágnes hatvanadik születésnapjára. Szerk. Kreutzer Andrea–Szoleczky Emese. Bp., 2003. [Készült egyetlen példányban.]

Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg, Zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány, 2010. (Zalaegerszegi füzetek, 10.) 191. p. 32. 131. j.

2004

Elképzelések a török hódoltság elpusztításáról a XVI–XVII. században. (A Habsburg Birodalom magyarországi hadszínterének néhány főbb sajátosságáról). In: „Quasi liber et pictura” Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Studies in honour of András Kubinyi on his seventieth birthday. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., 2004. 387–403. [P. 402–403. Zusammenfassung: Vorstellungen über die Verheerung der von den Osmanen eroberten Gebiete in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert: Über einige Besonderheiten der Türkenabwehr in Ungarn.]

Ágoston, Gábor: Where Environmental and Frontier Studies Meet: Rivers, Forests, Marshes and Forts along the Ottoman–Hapsburg Frontier in Hungary. In: The Frontiers of the Ottoman World. Ed. A. C. S. Peacock. Oxford, Oxford University Press, 2009. (Proceedings of the British Academy, 156.) 57–79. p. 76. 50. j.
Szabó János, B.: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) 244. p. 155. 120. j.
Szabó János, B.: Lehet-e helye rablóknak a nemzeti mitológiában? Megjegyzések az egykori huszár vita margójára. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 455–461. p. 457. 8. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 175. 838. j.

Die Akten und Protokolle des Wiener Hofkriegsrats im 16. und 17. Jahrhundert. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, 2004.  182–195. [Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.] [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Fazekas István: Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Segédeszköz kezdő bécsi kutatóknak. Fons, 18. (2011) 3. 271–321. p. 314. Nr. 118.
Historica Třeboň 1526–1547. Listy, listiny a jiné orameny k politickým dějinám období zrodu habsburské monarchie. Díl I. Písemnosti z let 1526–1535. Ed. Tomáš Sterneck. Praha, Historický ústav, 2010. (Documenta res gestas Bohemicas saeculorum XVI. – XVII. illustrantia, Series A, Volumen II-1.) 442. p. 231. 889. j.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 668. 553. j.
Rauscher, Peter: Comparative Evolution of the Tax Systems in the Habsburg Monarchy, c. 1526–1740: The Austrian and Bohemian Lands. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII–XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22–26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 291–321. p. 293. 10. j.,
p. 295. 22. j.
Rauscher, Peter: Quellen der obersten landesfürstlichen Finanzverwaltung in den habsburgischen Ländern (16. Jahrhundert). In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Oldenbourg, 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.) 144–152. p. 146. 13. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 21. 27. j.,
p. 64. 15. j.

„Mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” A törökellenes határvédelmi rendszer az 1570–1580-as években. In: Balassi Bálint és kora. [Szerk. Kőszeghy Péter.] Bp., [2004.] 97–117.

2005

Új dinasztia, új udvar, új politikai döntéshozatal. Korszakváltás Magyarországon a mohácsi csata után. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30. – 2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2. – április 30. [Kiállítási katalógus.] Szerk. Réthelyi Orsolya–F. Romhányi Beatrix–Spekner Enikő–Végh András. Bp., 2005. 25–35.

Buzási Enikő: Aktualitás és történeti hagyomány a 17. század végén: A Mátyás-kultusz a Batthyányak családi reprezentációjában. Művészettörténeti Értesítő, 56. (2007) 1. 115–138. p. 135. 103. j.
Buzási Enikő: Hagyományőrzés vagy hagyományteremtés? A Batthyány család Mátyás kultuszáról egy újabban előkerült festmény kapcsán. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2007. 693–727. p. 718. 99. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 89. 15. j.
Kenyeres István: Pacsa János plébános osztrák fogsága (Adalék Habsburg Mária királyné helytartóságához). Soproni Szemle, 60. (2006) 2. 146–165. p. 146. 4. j.

New Dynasty, New Court, New Political Decision-Making: A Decisive Era in Hungary – The Decades Following the Battle of Mohács 1526. In: Mary of Hungary. The Queen and Her Court 1521–1531. Budapest History Museum, 30 September 2005 – 9 January 2006. Slovenská národná galéria, 2 February – 30 April 2006. [Catalogue.] Ed. Orsolya Réthelyi–Beatrix F. Romhányi–Enikő Spekner–András Végh. Bp., 2005. 27–39.

Almási, Gábor: The Uses of Humanism. Johannes Sambucus (1534–1581), Andreas Dudith (1533–1589), and the Republic of Letters in East Central Europe. Leiden–Boston, Brill, 2009. (Brill’s Studies in Intellectual History, 185.) 387. p. 58. 111. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

Der ungarische Adel am Wiener Hof König Ferdinands I. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, 2005. 95–110. [Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.] [Különlenyomat is.]

Bůžek, Václav: Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Monographia historica 7.) 325. p. 29. 69. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 31. 69. j.
Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 51. 94. j.
Korpás Zoltán: I. Ferdinánd levelezése V. Károly melletti követével, Juan Alonso de Gámizzal (1542–1556). I. Közlemény. 1542–1544. Fons, 16. (2009) 2. 249–306., II. I. Közlemény. 1545–1556. Fons, 16. (2009) 3. 309–372. p. 250. 5. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 210. 11. j.
Patrouch, Joseph F.: Queen’s Apprentice. Archduchess Elizabeth, Empress María, the Habsburgs, and the Holy Roman Empire, 1554–1569. Leiden–Boston, Brill, 2010. (Studies in Medieval and Reformation Traditions, 148.) 455. p. 21. 25. j.
Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 87. 195. j.,
p. 90–91. 205. j.

Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., 2005. 45–59.

Bitskey István: Válság és reménység (Helyzetkép Mohács után). In: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, 2006. (Csokonai Könyvtár [Bibliotheca Studiorum Litterarium] 37.) 271., itt 11–35. p. 34. 21. j.
Cziráki Zsuzsanna: Bethlen Gábor fejedelmi látogatásai Brassóban a városi számadáskönyvek tükrében. Aetas, 26. (2011) 2. 5–31. p. 8. 10. j.
Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1229. 14. j.
Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Bp., Libri Kiadó, 2011. 296. p. 268.
Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. században. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások, 5.) 235. p. 60. 354. j.,
p. 86. 542. j.,
p. 90. 564. j.
Oborni Teréz: Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541–1551). Történelmi Szemle, 51. (2009) 1. 21–43. p. 22. 6. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
R. Várkonyi Ágnes: Az öltözködés filozófiájáról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 503–536. p. 526. 90. j.,
p. 527. 94. j.

Egy XVI. századi térképtörténeti rejtélyünkről: az Angielini várépítész-testvérek a horvát–szlavón és a magyarországi végeken az 1560–1570-es években. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., 2005. 479–491. [Különlenyomat is.]

P. Kovács Klára: A szatmári vár alaprajzának lehetséges előképei és hatása a Kárpát-medence kora újkori várépítészetére. In: Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely–Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011. 343. p. 43. 13. j.
Szőcs Péter: Szatmár kora újkori erődje. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 81–89. p. 81. 6. j.,
p. 85. 13. j.

2007

Ransom Slavery along the Ottoman–Hungarian Frontier in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Eighteenth Centuries). Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, 2007. 35–83. [The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 37.]

Koller, Markus: Eine Gesellschaft im Wandel. Die osmanische Herrschaft in Ungarn im 17. Jahrhundert (1606–1683). Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2010. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 37.) 226. p. 218.
Fodor Pál: Maltese pirates, Ottoman captives and French traders in the early seventeenth-century Mediterranean. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Eighteenth Centuries). Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 37.) 221–237. p. 228. 26. j.
Nógrády, Árpád: A list of ransom for Ottoman captives imprisoned in Croatian castles (1492). In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Eighteenth Centuries). Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 37.) 26–34. p. 30. 10. j.
Smiley, Will: The Rules of War on the Ottoman Frontiers: An Overview of Military Captivity, 1699–1829. In: Empires and Peninsulas. Southeastern Europe between Karlowitz and the Peace of Adrianople, 1699–1829. Ed. Plamen Mitev–Ivan Parvev–Maria Baramova–Vania Racheva. Berlin, LIT Verlag, 2010. 279., itt 63–71. p. 63. 2. j.
Szakály, Ferenc: The ransom of Ali bey of Koppány. The impact of capturing slaves in trade in Ottoman Hungary. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Eighteenth Centuries). Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 37.) 93–114. p. 96. 6. j.
Újváry, Zsuzsanna, J.: A Muslim captive’s vicissitudes in Ottoman Hungary (mid-seventeenth century). In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Eighteenth Centuries). Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 37.) 141–167. p. 142. 5. j.,
p. 143. 10. j.,
p. 150. 46. j.,
p. 153. 57. j.,
p. 156. 85. j.,
p. 159. 98. j.,
p. 159. 99. j.

Egy horvát–magyar főúri család a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájában. A Zrínyiek határokon átívelő kapcsolatai. In: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk. Bene Sándor–Hausner Gábor. Bp., 2007. 39–65.

Bessenyei József: A hősi halál ereje. Adalékok mai Zrínyi Miklós képünk kialakulásához. In: A kívánt világosság. VI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Összeáll. Dobrovics Mihály. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2009. 470., itt 120–137. p. 134.
Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 145. 128. j.,
p. 153. 226. j.,
p. 154. 235. j.
Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 48. 76. j.,
p. 48. 78. j.,
p. 48. 79. j.
Domokos György: Újabb adatok Zrínyi-Újvár építésének és pusztulásának történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 741–773. p. 745. 18. j.
Fundárková, Anna: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646–1653). Századok, 142. (2008) 4. 943–966. p. 944. 2. j.,
p. 948. 15. j.,
p. 948. 16. j.,
p. 948. 22. j.,
p. 966. 97. j.
Hausner Gábor: Zrínyi Miklós Tábori kis tracta című művének műfaja és keletkezési időpontja. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 818–838. p. 824. 30. j.,
p. 830. 59. j.,
p. 831. 65. j.,
p. 837.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. p. Katalógus. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 367.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 243.
A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17–18. században. Válogatott források / Gospodarstvo i društvo međimurskog vlastelinstva u 17-18. stoljeću. Izabrani povijesni izvori / Gesellschaft und Wirtschaft im Gutshof Murinsel im 17. und 18. Jahrhundert. Ausgewählte Quellen. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a mutatókat készítette / Izbor povijesnih izvora, pripremu za tisak, uvodnu studiju i prikaze pripremile / Ausgewählt, bearbeitet, eingeführt und die Verzeichnisse angefertigt von Éva Gyulai–Zita Horváth–Éva Turbuly. Zalaegerszeg, Zala Megyei levéltár / Županijski Arhiv / Archiv des Komitats Zala, 2010. (Zalai Gyűjtemény, 68.) 507. p. 90.
Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 679–740. p. 698. 64. j.,
p. 725. 136. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Mundus Novus Könyvek, 2011. (Szomszéd népek története) 846. p. 182. 317. j.
Szibler Gábor: Egy alig ismert országos méltóság és sárvári birtokos a 17. századból. Trakostyáni gróf Draskovich Miklós. Honismereti híradó, Sárvár, 27. (2009) 1–2. 3–47. p. 12. 19. j.
Varga Szabolcs: Adalékok a Zrínyi család felemelkedéséhez. A Karlovics-örökség. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010. 4–27. p. 5. 12. j.
Várkonyi Ágnes, R.: Navigare necesse est. A Nádori emlékirat az újabb kutatások koordinátáján. In: Várkonyi Ágnes, R.: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Bp., Argumentum Kiadó, 2010. 422., itt 346–382. p. 360. 63. j.

Die Repräsentation des Königreichs Ungarn am Begräbnis Kaiser Maximilians II. in Prag 1577. In: Per saecula ad tempora nostra. Sborník prací k šedesátým narozeninám Prof. Jaroslava Pánka. Svazek 1–2. Uspor. Jiří Mikulec–Miloslav Polívka. Praha, 2007. Svazek 1. p. 276–283. [P. 283.: Resumé: Reprezentace Uherského království na pražském pohřbu císaře Maxmiliána II. roku 1577; különlenyomat is.]

Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 31. 69. j.
Bůžek, Václav a kolektiv: Světy posledních Rožmberků. Praha, Nakladatelství Lidové noviny, 2011. 792. p. 753.

A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovics József. Felelős szerk. Császtvay Tünde. Szerk. Csörsz Rumen István–Szabó G. Zoltán. Bp., 2007. 1431–1444. [Megjelent 2008 szeptemberében; kizárólag internetes megjelenés, valamint onnan letölthető pdf-formátumú különlenyomat.]

Bradák Károly: Pár szó a Szent Koronához... Pálffy Géza cikkéhez. Dobogó: Mitikus Magyar Történelem, 7. (2008) 2. 28–29. p. 28. 3 alkalommal,
p. 29.
Ságvári György: Bécsből Budára. A magyar korona és a nyilvánosság, 1790. Tanulmányok Csákváry Ferenc tiszteletére. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 944–956. p. 947. 11. j.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 13. 21. j.,
p. 13. 25. j.,
p. 146. 109. j.,
p. 223. 274. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro sorozat) 384. p. 24. 20. j.,
p. 184. 112. j.,
p. 276. 238. j.

A Zrínyi-kutatás egyik megoldatlan kérdéséről. Zrínyi Miklós hadimustrája a Vas megyei Vat mellett 1663. szeptember 17-én. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára.CD-ROM. Szerk. Erdélyi Gabriella–Tusor Péter. Bp., 2007. 127–153. 

2008

Ungarn in der Habsburgermonarchie. Ungarische Herrschaftszeichen an der Wiener Begräbniszeremonie Ferdinands I. 1565. In: Wien und seine WienerInnen. Ein historischer Streifzug durch Wien über Jahrhunderte. Festschrift Karl Vocelka zum 60. Geburtstag. Hrsg. Martin Scheutz–Vlasta Valeš. Wien–Köln–Weimar, 2008. 29–46. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Maťa, Petr–Vocelka, Karl, Vertreter des Lande ob der Enns im Trauerzug Ferdinands I. 1564. Kolorierte Radierung von Wolfgang Mauerpeck und Joachim Sog. Wien Museum, Inv.-Nr. 116.845. In: Renaissance und Reformation. OÖ. Landesausstellung 2010. (Katalog.) Hrsg. Karl Vocelka–Rudolf Leeb–Andrea Scheichl. Linz, Trauner Verlag, 2010. 656. p. 604. Nr. 22.6.

A magyar királykoronázások történetének eddig ismeretlen alapforrása: a magyar tanácsosok 1561. évi javaslata a koronázások pozsonyi szertartásrendjéről. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., 2008. 489–503. [Pdf- formátumú különlenyomat is.]

Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról. Századok, 143. (2009) 4. 974–980. p. 977. 16. j.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572-1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 69. 16. j.

Szétdarabolódva a közép-európai kultúrkörben. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. köt. [Katalógus] Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., 2008. 13–21. [A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.] és II. köt. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., 2008. 149–150. [A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.]

Mikó Árpád: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 115–146. p. 146. 314. j.

Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. 2. kiad. Bp., 2008. 104–114.

2009

Közép-Európa védőbástyája és éléskamrája (1526–1711). [és] Időrendi áttekintés (1526–1711). In: Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., 2009. 92–115. és 304–308. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés” az orosz diplomáciában a 15–16. század fordulóján. Századok, 143. (2009) 4. 773–800. p. 800. 179. j.

Bollwerk und Speisekammer Mitteleuropas (1526–1711). In: Auf der Bühne Europas. Der tausendjährige Beitrag Ungarns zur Idee der Europäischen Gemeinschaft. Hrsg. Ernő Marosi. Bp., 2009. 100–124. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Holzschuh-Hofer, Renate: Feuereisen im Dienst politischer Propaganda von Burgund bis Habsburg. Zur Entwicklung der Symbolik des Ordens vom Goldenen Vlies von Herzog Philipp dem Guten bis Kaiser Ferdinand. RIHA Journal, 0006. (16 August 2010) 69. bekezdés 139. j.

The Bulwark and Larder of Central Europe (1526–1711). In: On the Stage of Europe. The millennial contribution of Hungary to the idea of European Community. Ed. Ernő Marosi. Bp., 2009. 100–124. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Nádasdy Tamás nádor a magyar királyok koronázási szertartásáról (1561). In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk. Császtvay Tünde–Nyerges Judit.Bp., 2009. 305–310. [Humanizmus és Gratuláció sorozat.] [Pdf-formátumú különlenyomat is]

Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról. Századok, 143. (2009) 4. 974–980. p. 978. 16. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

A Magyar Királyság kevéssé kutatott 16–17. századi gazdasági szerepköreiről. A bécsi udvar éléskamrája – a Habsburg Monarchia hadiipari piaca. In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, 2009.  249–262. [Megjelent 2010 januárjában; pdf-formátumú különlenyomat is.]

Dominkovits Péter: Fejedelmi fogyasztás. I. Ferdinánd az 1553. évi soproni országgyűlésen, a városi számadáskönyv tükrében. (Adatközlés.) In: „Lehet, hogy hülyeség, de...” Az 50 éves Perger Gyulának. Szerk. Székely Zoltán. Győr, Palatia Nyomda, 2011. 160., itt 33–39. p. 35.

Obrana strednej Európy pred osmansko-tureckou expanziou. In: Ivan Rusina a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, 2009. 18–27., 926–929. [Megjelent 2010 márciusában.]

Habsburská monarchia a Uhorské kráľovstvo v 16. storočí. In: Ivan Rusina a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, 2009. 27–33., 930–931. [Megjelent 2010 márciusában.]

Staré tradície a nové zvyky v novom hlavnom meste Uhorského kráľovstva: korunovácia Maximiliána Habsburského v Bratislave 1563. In: Ivan Rusina a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, 2009. 151–161., 932–933. [Megjelent 2010 márciusában.]

2010

A Magyar Korona országainak koronázási zászlói a 16–17. században. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp., 2010. 17–52. [P. 51–52.: Zusammenfassung: Die Krönungsfahnen der Länder der Stephanskrone im 16. und 17. Jahrhundert; A/4-nél nagyobb formátum; nyomtatott és pdf-formátumú különlenyomat is.]

A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661). Különleges betekintés a szécsényi végvárváros mindennapjaiba az 1650–1660-as évek fordulóján. In: A szécsényi seregszék jegyzőkönyve (1656–1661). Sajtó alá rendezte, az adattárat összeállította: Szabó András Péter. A bevezető tanulmányt írta: Pálffy Géza. Salgótarján, 2010. 447. [Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból, 59.] itt: 14–57. [Megjelent 2010. december végén.]

Mordovin Maxim: Szécsény városának kora újkori palánkerődítése (A szécsényi Pintér-háznál feltárt maradványok alapján). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, 2011. 330., itt 149–159. p. 151. 25. j.,
p. 156. 41. j.

[Ajándék Lengyel Tünde születésnapjára. In: Ünnepi tanulmányok Tünde Lengyelová 50. születésnapjára. Szerk. Anna Fundárková–Diana Duchoňová. Bratislava, 2010. Készült egyetlen példányban.]

2011

Ein „altes Reich“ an der Peripherie des Alten Reiches: Das Ungarische Königreich und das Heilige Römische Reich im 16. und 17. Jahrhundert (Eine Skizze). In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.-18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, 2011.  65–97. [Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.[ [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Utak a magyar politikai elit élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos–Izsák Lajos. Bp., 2011. 397–404.

Egy rendkívüli forrás a magyar politikai elit 16. századi földrajzi ismereteiről. Az 1526 és 1556 között török kézbe került magyarországi városok, várak és kastélyok összeírása a Német-római Birodalom rendjei számára. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére / On the trail of castles. Studies in honour of István Feld din his 60th birthday. Szerk. Terei György–Kovács Gyöngyi–Domokos György–Miklós Zsuzsa–Mordovin Maxim. Bp., 2011. 177–194. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

2012

The Habsburg Defense System in Hungary Against the Ottomans in Sixteenth Century: A Catalyst of Military Development in Central Europe. In: Warfare in Eastern Europe, 1500–1800. Ed. Brian J. Davies. Leiden–Boston, 2012. 35–61. [History of Warfare, 72.] 

1.1.3. Konferenciacikk (29 = 15+14)

15, idegen nyelven 14 (2 francia, 2 horvát, 9 német, 1 szlovák), összesen 29

1995

A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai. In: Végvár és környezet. Szerk. Petercsák Tivadar–Pető Ernő. Eger, 1995. 183–221. [Studia Agriensia, 15.] [P. 220–221. Zusammenfassung: Der Ausbau der Hauptkapitänischen Kriegsindustriewerkstatt in Kassa und die Quellen zur Rohmaterialversorgung von dieser; különlenyomat is.]

Bitskey István: Multikulturalitás Felső-Magyarországon a 17. században. In: Multikulturalitás, nemzeti identitás, kisebbségek Magyarországon és Lengyelországban: nyelv – irodalom – kultúra. Szerk. Fórián Éva. Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2004. 419., itt 321–332. p. 322. 3. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 64. 31. j.,
p. 64. 32. j.
Dominkovits Péter: Városok és a kora újkori állam hatalmi és gazdaságpolitikája. H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) I–II. Osiris–Magyar Országos Levéltár, Budapest 2004. 528, 394 old., Doktori mestermunkák sorozat. p. Recenzió. Aetas, 21 (2006) 1. 221–225. p. 222.
Domokos György: A kassai királyi hadszertár fegyverzete és felszerelése a XVI–XVII. századi inventáriumok tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 110. (1997) 4. 667–747. p. 667. 1. j.,
p. 670. 17. j.,
p. 679. 83. j.,
p. 682. 92. j.,
p. 688. 114. j.,
p. 693. 140. j.,
p. 704. 189. j.,
p. 710. 238. j.,
p. 712. 246. j.,
p. 713. 248. j.,
p. 729.
Domokos György: Kézműves mesterségek és szerszámaik a végvárakban (XVI–XVII. század). In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 175–200. p. 178. 15. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 95. 33. j.
Kenyeres István: Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadása (1594–1602). In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 221–238. p. 230. 40. j.
Kincses Katalin: A hadi sebesültellátás kérdései Magyarországon (XVI. század – XVIII. század eleje). In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 359–385. p. 365. 35. j.
Németh, István, H.: A beszállásolások rendszere és hatásai a XVI–XVII. századi Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 281–320. p. 295. 88. j.
Németh István, H.: Kassai polgárok és katonák a 16. században. (A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. 143–198. p. 157. 90. j.,
p. 195.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 108. 163. j.,
p. 287. 25. j.,
p. 307. 115. j.,
p. 372. 385. j.,
p. 376. 403. j.,
p. 402. 519. j.
Németh István, H.: Végvárak, városok, hadseregszállítók. A felső-magyarországi városszövetség és a védelmi rendszer 1526–1593. Történelmi Szemle, 42. (2000) 3–4. 203–243. p. 210. 33. j.,
p. 211. 34. j.,
p. 217. 73. j.,
p. 220. 89. j.,
p. 232. 156. j.,
p. 237. 186. j.
Sarusi Kiss Béla: A murányi vár tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. Fons, 11. (2004) 2. 397–441. p. 397. 2. j.
Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2008. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 1.) 414. p. 157. 150. j.,
p. 157. 151. j.

1997

A török elleni védelmi rendszer néhány alapkérdése a XVI. század első felében. In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. Eger, 1997. 59–74. [Studia Agriensia, 17.] [74. Zusammenfassung: Grundsätze des Verteidigungs­sys­tems gegen die Osmanen in Ungarn in der ersten Hälfte des XVI. Jahr­hun­derts; különlenyomat is.]

Erdélyi Gabriella (közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 68. 226. j.
Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) Századok, 134. (2000) 2. 341–371. p. 361. 71. j.
Kas Géza: Esterházy Pál nádor két tábori felszerelésének összehasonlítása (1683–1684). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 535–550. p. 535. 1. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 81. 1. j.,
p. 235. 131. j.
Németh István, H.: Städte zwischen zwei Königen: die politische Aktivität des oberungarischen Städtebundes zwischen 1526 und 1536. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.) 133–152. p. 147. 52. j.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség) 1–2. Bp., Gondolat Könyvkiadó–Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 528, 394. 1. p. 94. 101. j.,
p. 100. 132. j.,
p. 101. 139. j.
Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei. Századok, 141. (2007) 5. 1193–1216. p. 1204. 69. j.
Szőcs Péter: Szatmár kora újkori erődje. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 3. Szerk. Feld István–Szatlóczki Gábor–Domokos György. Bp., Castrum Bene Egyesület–Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2006. 81–89. p. 89. 31. j.

1998

A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 1998. 91–188. [Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.] [P. 103–104. Summary: Biographical Database of Captain-Generals and Assistant Captain-Generals of Borderfortress of Veszprém (16th and 17th Century); p. 105–106. Zusammenfassung: Datenarchiv zum Lebenslauf der Ober- und Vicehaupt­männer der Grenzfestung Veszprém (16–17. Jahrhundert)]

Ács Pál: „Elváltozott idők.” Irányváltások a régi magyar irodalomban. Bp., Balassi Kiadó, 2006. (Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok, 6.) 199. p. 46. 46. j.
Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 381–388. p. 387. 46. j.
Bethlen Farkas: Erdély története. III. Báthory István trónra lépésétől Báthory Zsigmond uralkodásáig (1571–1594). VI–VII. könyv. Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta: Kruppa Tamás. Szerk. Jankovics József. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2004. 382. p. 365.
Bíbor Máté János: Gyulaffi László és Gyulaffi Mihály. Két végvári vitéz Gyulaffi Lestár feljegyzéseiben. Irodalomismeret, (2002.) 1–2. 180–183. p. 183.
Dominkovits Péter: Bilkei Irén–Kapiller Imre–Molnár András: Armálisok. Nemesi címereslevelek a Zala Megyei Levéltár gyűjteményéből 1477–1898. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2004. 135 p. Recenzió. Arrabona: Múzeumi Közlemények [Győr], 43. (2005) 1. 319–334. p. 326.
Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki és vagyonleltárak, osztályok 1591–1631) / Besitztümer eines reichen Stadtleiters, des Bürgermeisters Christoph Lackner (Testamente, Verlassenschafts- und Nachlassinventare, Vermögensteilungen 1591–1632). Sopron, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni levéltára, 2007. 118. p. 106.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 525. 24. j.
Dominkovits, Péter: Graf Ladislaus Esterházy, Obergespan des Komitats Ödenburg/Sopron. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September – 2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler–Rudolf Kropf. Redaktion: Martin Krenn. Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abteilung 7 – Landesmuseum, 2009. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.) 161–178. p. 173. 57. j.
Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja. Századok, 143. (2009) 4. 883–903. p. 896. 79. j.
Dominkovits Péter: XVI. századi Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából. (Perekedy Miklós személyéhez fűződő iratok). Arrabona: Múzeumi Közlemények [Győr], 46. (2008) 2. 101–126. p. 121. 41. j.
Dominkovits Péter: Túl a színlelésen: a megmaradás pragmatizmusa egy dunántúli mezőváros életében (Szombathely, 1621). In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 165–182. p. 167. 11. j.
Fazekas István: Esterházy Pál nádor és a családtörténet. Századok, 143. (2009) 4. 905–917. p. 915. 44. j.
Horn Ildikó: Az erdélyi hármastanács kormányzata (1583–1585). Századok, 140. (2006) 4. 883–924. p. 896. 40. j.
Horn Ildikó: Hit és hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Bp.,, Balassi Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2009. 336. p. 317.
Horn Ildikó: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 99–114. p. 112. 52. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 51. 83. j.
Koltai András: A Lászlóffy-kódex újkori tulajdonosairól. Magyar Könyvszemle, 124. (2008) 2. 93–110. p. 100. 41. j.
Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország (1526–1538). Bp., Századvég Kiadó, 2008. 310. p. 308.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi Kiadó, 2008. p. 282. 4. j.
Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594–1597. évi békealkudozásainak történetéhez. Századok, 137. (2003) 3. 603–651. p. 606. 9. j.
Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis” Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz. Századok, 142. (2008) 5. 1209–1248. p. 1217. 59. j.,
p. 1231. 153. j.
Németh S. Katalin: Erdélyi fejedelmi udvar Marchthaler útleírásaiban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 331–339. p. 338. 15. j.
Rainer Pál: Gróf Pejachevich Antal tábornok főispáni beiktatására készült zászló (1798). Veszprém megyei múzeumok közleményei, 23. (2004) 181–195. p. 188. 41. j.
Ruzsa-Nagy Zoltán: A temetvényi uradalom története a XVII. században. Fons, 8. (2001) 1. 3–66. p. 17. 73. j.
Sahin-Tóth Péter: Hitszegő hitetlenek. Francia–vallon katonák lázadása Pápa várának ostrománál (1600). In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 299–364. p. 318. 79. j.
Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború. In: Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai. Études de Péter Sahin-Tóth. Szerk. Oborni Teréz. Bp., Allia Kiadó–Eötvös Kiadó, 2006. 253–298. p. 277. 123. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) 4. 537–567. p. 541. 30. j.,
p. 552. 94. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 316. 7. j.
Varga Szabolcs: A devecseri Choronok. Fons, 8. (2001) 3. 259–310. p. 273. 67. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 794. 14. j.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 58. 164. j.,
p. 86. 319. j.,
p. 99. 26. j.,
p. 105. 59. j.,
p. 106. 63. j.,
p. 108. 75. j.,
p. 111. 88. j.,
p. 111. 90. j.,
p. 112. 95. j.,
p. 116. 110. j.,
p. 170. 29. j.

A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1998. 16–28. [A Makói Múzeum Füzetei, 91.] 

1999

Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk. Petercsák Tivadar–Berecz Mátyás. Eger, 1999. 33–63. [Studia Agriensia, 20.] [P. 33. Abstract: Intelligence Work and Communica­tion in Hun­ga­ry from the Fifteenth to the Seventeenth Century; p. 60–63. Zusammenfassung: Nachrich­ten­dienst und Nachrichtenübermittlung in Ungarn im 15–17. Jahrhundert; különlenyomat is.]

Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1459. 16. j.
Bagi Zoltán: Két jelentés a Buda elestét követő időszak sorsdöntő eseményeiről, Török Bálint és Werbőczy István sorsáról. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 739–749. p. 742. 20. j.
Bagi Zoltán: „Látja a harmadik fél a saját hasznát és sikerét ebben”. A második hajdúfelkelésről Bécsbe érkezett hírek és kémjelentések 1607. október és december között. In: Báthory Gábor és kora. Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária–Ulrich Attila. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete–Erdély-történeti Alapítvány, 2009. 337–354. p. 337. 4. j.,
p. 337. 5. j.,
p. 338. 6. j.,
p. 342. 28. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 188. 38. j.
Etényi Nóra, G.: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., Balassi Kiadó, 2003. 302. p. 79. 70. j.
Horváth Hajnalka: „…Postán izentem vala Nagyságodnak”. Az információáramlás tényezői a XVII. század közepén. Fons, 17. (2010) 1. 3–58. p. 13. 99. j.
Komjáti Zoltán Igor: „Az mit hallottam, kötelességem szerint akarám Nagyságod tudtára adnom...” Adalékok a híráramlás és a hírhálózat történetéhez Felső-Magyarországon Koháry István füleki főkapitány levelezése tükrében (1672–1682). Fons, 17. (2010) 1. 113–140. p. 138. 140. j.
Méhes Péter: Kerpachich István dunántúli kapitány hírszerző emberei: Marton Balázs és társai. In: Összekötnek az évezredek. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. A szerkesztésben közreműködött Illik Péter–Hámori Nagy Zsuzsanna–Martí Tibor. Bp.–Piliscsaba, PPKE BTK Történelemtudományi Intézet–Szent István Társulat, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely, Történelmi Tanulmányok, 3.) 377., itt 147–161. p. 149. 17. j.,
p. 149. 20. j.
Méhes Péter: Kémek és hírszerző emberek az egerszegi várban Kerpachich István kapitányságának ideje alatt. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, 2008. (Khronosz: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományi Doktori Iskolájának sorozata, 1.) 57–70. p. 59. 17. j.,
p. 60. 20. j.
Molnár Antal: Püspökök, barátok, parasztok. Fejezetek a szegedi ferencesek török kori történetéből. Bp., METEM, 2003. (METEM Könyvek, 41.) 120. p. 63. 215. j.
Szoleczky Emese: Huszt várának helye és szerepe Magyarország védelmi rendszerében. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. A szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc–Kincses Katalin Mária–Mészáros Kálmán–Tóth Ferenc. Bp., Argumentum Kiadó, 2005. 699–729. p. 722. 139. j.
Várkonyi Ágnes, R.: Királyi ajándék. Bocskai István fejedelem közép-európai politikájáról. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 249–271. p. 260. 44. j.
Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 147–162. p. Hírszerzés és hírközlés, 1999.

Nádasdy Tamás, a Dunántúl főkapitánya (1542–1546 és 1548–1552). In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Szerk. Söptei István. Sárvár, 1999.  29–54. [A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 3.] [Különlenyomat is.]

Barbarics Zsuzsa: A kéziratos „Neue Zeitungok” jelentősége I. Ferdinánd korában a „Nádasdy-Zeitungok” alapján. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 175–199. p. 180. 24. j.,
p. 195. 128. j.
Barbarics, Zsuzsa: Die Bedeutung der handgeschriebenen Neuen Zeitungen in der Epoche Ferdinands I. am Beispiel der so genannten „Nádasdy-Zeitungen”. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hrsg. Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Ujváry. Münster, Aschendorff, 2005. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 5.) 179–205. p. 185. 25. j.,
p. 202. 133. j.,
p. 203. 140. j.,
p. 203. 143. j.,
p. 203. 146. j.,
p. 203. 148. j.,
p. 204. 149. j.
Barbarics-Hermanik, Zsuzsa: Handwritten Newsletters as Interregional Information Sources in Central and Southeastern Europe. In: The Dissemination of News and the Emergence of Contemporaneity in Early Modern Europe. Ed. Brendan Dooley. Surrey, Ashgate, 2010. 155–178. p. 171. 82. j.
Bessenyei József: A Nádasdyak. Bp., General Press Kiadó, 2005. 168 p. 153. p.
Bessenyei József: Introitus et exitus... (Nádasdy Tamás birtokai, vagyona, jövedelme és kiadásai). In: Pénztörténet – gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, Mirio Kulturális Bt., 2009. 24–52. p. 33. 46. j.
Dominkovits Péter: Földesúri familiáris, vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György soproni alispánsága. Fons, 12. (2005) 2. 127–161. p. 131. 18. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16.–17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 385. 30. j.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 652. 19. j.
Söptei István: Könnyűlovasok, huszárok Nádasdy Tamás szolgálatában. In: „Huszárok a történelem forgószínpadán”. Tudományos konferencia, Sárvár, 2000. szeptember 14–15. Szerk. Söptei István. Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 5.) 204., itt 25–33. p. 25. 1. j.
Varga Szabolcs: Egy ismeretlen humanista: Peregi Albert pécsi prépost. Történelmi Szemle, 53. (2011) 3. 351–376. p. 369. 134. j.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a török hódoltság korában (1526–1686). Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola–Pécs Története Alapítvány, 2009. 220. p. 55. 257. j.
Varga Szabolcs: Nádasdy Tamás horvát–szlavón bánsága (1537–1539). Századok, 144. (2010) 4. 793–822. p. 793. 7. j.,
p. 821. 199. j.
Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán–Vonyó József. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2009. (Tanulmányok Pécs történetéből 20.) 440., itt 29–55. p. 53.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI–XVII. században. Bp., Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007. (Disszertációk a társadalomtudományok köréből, 1.) 349. p. 47. 108. j.

2001

A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében. In: Végvár és ellátás. Szerk. Petercsák Tivadar–Berecz Mátyás. Eger, 2001. 183–219. [Studia Agriensia, 22.]  [P. 183–184. Abstract: The Running Costs of the Border Defecnce System Against the Ottomans During the Second Half of the 16th Century; p. 218–219. Zusammenfassung: Die Kosten der Türkenabwehr in Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts; megjelent 2002 áprilisában; különlenyomat is.]

Ágoston Gábor: Az Iszlám erős védőgátja: Az oszmán hódítás és a magyarországi oszmán végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, 2003. 462., itt 61–76. p. 76. 12. j.
Ágoston Gábor: Törzsterület és végvidék: berendezkedési stratégiák és centralizációs korlátok a 16–17. századi Oszmán Birodalomban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 29–49. p. 43. 31. j.
Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig.” A töröksegély kérdése és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. Századok, 141. (2007) 6. 1455–1481. p. 1456. 4. j.
Bitskey István: Válság és reménység (Helyzetkép Mohács után). In: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, 2006. (Csokonai Könyvtár [Bibliotheca Studiorum Litterarium] 37.) 271., itt 11–35. p. 25. 13. j.
Czigány István: Hornouhorské pohraničie v prvej polovici 17. storočia. In: Miles Semper Honestus. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Segeš, Vladimír–Šeďová, Božena. Bratislava, Vojenský historický ustav, 2007. 81–87. p. 81. 1. j.
Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Bp., Balassi Kiadó, 2004. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 4.) 227. p. 59. 13. j.,
p. 60. 18. j.,
p. 63. 28. j.,
p. 103. 13. j.
Erdélyi Gabriella (közreadja és a bevezető tanulmányt írta): Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. (Források a Habsburg–magyar kapcsolatok történetéhez) I. 1526–1532. Bp., Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005. (Lymbus kötetek, 1.) 455. p. 72. 239. j.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára–Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2008. 409–431. p. 426. 81. j.
Gecsényi Lajos: Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) 571., itt 175–197. p. 191. 80. j.
Kas Géza: Esterházy Pál nádor két tábori felszerelésének összehasonlítása (1683–1684). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 2. 535–550. p. 535. 1. j.
Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 87. 8. j.,
p. 87. 9. j.,
p. 90. 22. j.,
p. 90. 24. j.,
p. 90. 25. j.,
p. 91. 28. j.,
p. 96. 36. j.,
p. 97. 38. j.,
p. 107. 58. j.,
p. 108. 59. j.,
p. 111. 66. j.,
p. 114. 71. j.,
p. 114. 72. j.,
p. 122. 91. j.
Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Történelmi Szemle, 45. (2003) 1–2. 61–92. p. 91. 90. j.
Kenyeres István: Hans Unterholtzer felső-magyarországi hadi fizetőmester és ismeretlen számadása (1594–1602). In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 221–238. p. 221. 3. j.,
p. 222. 4. j. 2. alkalommal,
p. 222. 6. j.,
p. 223. 12. j.,
p. 224. 16. j.
Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, 2009. 163–174. p. 172. 43. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 334. 72. j.,
p. 408. 46. j.,
p. 408. 49. j.
Oborni, Teréz: Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn. In: Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Hrsg. Martina Fuchs–Alfred Kohler Münster, Aschendorff, 2003. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 2.) VI, 271., itt 147–165. p. 160. 23. j.
Sarusi-Kiss, Béla: Deutsche Soldaten in den ungarischen Grenzfestungen des 16. Jahrhunderts. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics–István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 157–180. p. 167. 24. j.,
p. 167. 25. j.
Sarusi Kiss Béla: A murányi vár tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. Fons, 11. (2004) 2. 397–441. p. 397. 2. j.
Sarusi Kiss Béla: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik. In: Hagyomány és megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2008. (Studia Agriensia, 27.) 115–148. p. 121. 22. j.,
p. 121. 23. j.
XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I–II. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kenyeres István. A szerkesztésben közreműködött Kis Péter. Munkatársak Babcsányi István, Ligeti Zsuzsa, Sarusi Kiss Béla. Bp., Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002. (Fons Könyvek, 2.) 905. p. 39. 43. j.,
p. 300. 46. j.
Várkonyi Gábor: A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 147–162. p. 154–155. 19. j.
Vatai Gábor: „Csak az menjen katonának…” A vitézlő rend életkörülményei és motivációja a 17. második felében. Aetas, 26. (2011) 2. 32–52. p. 44. 87. j.
Zachar, József: König und Stände: Kriegführung und Militärorganisation in Ungarn im ausgehenden 17. und in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg. Peter Rauscher. Münster, Aschendorff, 2010. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 10.) 253–288. p. 258. 15. j.

2002

Háborúk, hadsereg és város a 16. századi Magyarországon. In: Armáda, mesto, spoločnosť od 15. storočia do roku 1918 (Vojenské, politické, hospodárske aspekty a súvislosti). Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie v Bratislave 14.–15. novembra 2001. / Hadsereg, város, társadalom a 15. századtól 1918-ig (Katonai, politikai, gazdasági aspektusok és összefüggések). A bratislavai nemzetközi tudományos konferencia anyagai 2001. november 14–15. Ed./Főszerk. Vojtĕch Dangl–János J. Varga. Bratislava, 2002. 42–54.

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 27. 59. j.,
p. 38. 130. j.

2003

Der ungarische Adel und der Kaiserhof in der frühen Neuzeit (Eine Skizze). In: Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, 2003. 133–152. [Opera historica, 10.] [Különlenyomat is.]

Bobory, Dóra: The Sword and the Crucible. Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 240. p. 134. 27. j.
Brakensiek, Stefan: Rekrutierung lokaler Herrschaftsvermittler unter wechselnden Vorzeichen: Die böhmische Herrschaft Neuhaus, das ungarische Komitat Szatmár und die Landgrafschaft Hessen-Kassel im Vergleich. In: Ergebene Diener ihrer Herren? Herrschaftsvermittlung im alten Europa. Hrsg. Stefan Brakensiek – heide Wunder. Köln–Weimar–Wien, Böhlau, 2005. 321., itt 97–122. p. 104. 16. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků. České Budějovice, Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav, 2006. (Monographia historica 7.) 325. p. 29. 69. j.
Bůžek, Václav: Ferdinand von Tirol zwischen Prag und Innsbruck. Der Adel aus den böhmischen Ländern auf dem Weg zu den Höfen der ersten Habsburger. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2009. 378. p. 30. 69. j.
Hausenblasová, Jaroslava: Der Hof Kaiser Rudolfs II. Eine Edition der Hofstaatsverzeichnisse 1576–1612. Prag, Artefactum, 2002. (Fontes Historiae Artium, IX.) 574. p. 116. 130. j.
Hochedlinger, Michael: Stiefkinder der Foschung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. Probleme – Leistungen – Desiderate. In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 542., itt 293–394. p. 392. 267. j.
Keller, Katrin: Das Frauenzimmer. Zur integrativen Wirkung des Wiener Hofes am Beispiel der Hofstaaten von Kaiserinnen und Erzherzoginnen zwischen 611 und 1657. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 131–157. p. 154. 84. j.
Keller, Katrin: Hofdamen. Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhunderts. Wien–Köln–Weimar, Böhlau, 2005. 398. p. 58. 21. j.
Klingenstein, Grete: Zwei Höfe im Vergleich: Wien und Versailles. In: Francia. Forschungen zur westeuropäischen Geschichte, 32 (2005) Nr. 2. Frühe Neuzeit. Revolutionen - Empire 1500–1815. 169–178. p. 177.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 445. 437. j.,
p. 446. 439. j.,
p. 446. 442. j.
Németh, István, H.: Die finanzielle Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. Die Steuerlasten der ungarischen königlichen Freistädte im 16. und 17. Jahrhundert. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII-XVIII / Fiscal systems in the European economy from the 13th to the 18th centuries. Atti della “Trentanovesima Settimana di Studi” 22-26 aprile 2007. A cura di Simonetti Cavaciocchi. Firenze, LeMonnier, 2008. (Fondazione Istituto Internazionale Storia Economica “F. Datini” Prato Serie II.: Atti delle “Settimane di Studi” e altri Convegni, 39.) 771–780. p. 772. 6. j.
Németh István, H.: Pre-modern Stat Urban Policy at a Turning Point in the Kingdom of Hungary: The Elections to the City Council. In: Urban Elections and Decision-Making in Early Modern Europe, 1500–1800. Ed. Rudolf Schlögl et al. Newcastle upon Tyne,, Cambridge Scholars Publishing, 2009. 276–298. p. 277. 3. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen 2006. 295. p. 65. 103. j.,
p. 65. 104. j.,
p. 65. 106. j.
Teszelszky, Kees: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Szerk. Czibere Mária. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. (Historia Pro Futuro sorozat) 384. p. 80. 98. j.,
p. 80. 99. j.,
p. 80. 101. j.
Winkelbauer, Thomas: Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter, 1522–1699. Bd. 1–2. Wien, Oldenbourg, 2003. (Österreichische Geschichte) 622, 567. 1. p. 558. 711. j.;
2. p. 327. 334. j.

A Pálffy család felemelkedése a 16. században. In: Pálfiovci v novoveku. Vzostup významného uhorského šľachtického rodu. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava 20. mája 2003. Ed. Anna Fundárková–Géza Pálffy. Bratislava–Budapest, 2003. 17–36. [Megjelent 2004 februárjában.]

Buzási Enikő: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16–17. századi Magyar Királyságban. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 25–53. p. 49. 89. j.
Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 511–529. p. 524. 14. j.
Dominkovits Péter: XVI. századi Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából. (Perekedy Miklós személyéhez fűződő iratok). Arrabona: Múzeumi Közlemények [Győr], 46. (2008) 2. 101–126. p. 120. 32. j.
Fazekas István: Adalékok az ifjú Bocskai István bécsi udvarban eltöltött éveihez. Studia Caroliensia, (2006) 1. 73–85. p. 83. 54. j.
Gál-Mlakár Zsófia: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons, 14. (2007) 2. 279–337. p. 302. 144. j.,
p. 303. 145. j.,
p. 303. 147. j.,
p. 303. 149. j.,
p. 304. 152. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Bp., Új Mandatum Kiadó, 2008. (Habsburg történeti monográfiák, 2.) 662. p. 357. 399. j.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. I. p. Katalógus] Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3.) 391. p. 264.,
p. 292.,
p. 366. 2 alkalommal.
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27. II. Tanulmányok. The English Summary of Volumes I–II. Szerk. Mikó Árpád–Verő Valéria. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/4.) 269. p. 242.
Monok István: Pálffy-könyvtár(ak). In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. IX. Pálffy–rénes forint. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2009. 496., itt 10–11. p. 11.
Péter Katalin: Illésházy Istvánról. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. (Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.) 127–165. p. 129. 9. j.
Varga Szabolcs: Adalékok Gregorjánci Pál pécsi püspök életrajzához. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán–Kindl Melinda. Pécs, Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2010. 125–135. p. 126. 8. j.,
p. 133.

2004

Hrvatska i Slavonija u sklopu Ugarske Kraljevine u 16.-17. stoljeću (s posebnim osvrtom na političke, vojne i društvene odnose). In: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102.-1918. Zbornik radova. Glavni ured. Milan Kruhek. Ured. Milan Kruhek–Géza Pálffy–Dinko Šokčević–Mirko Valentić–Dinko Župan. Zagreb, 2004. 113–123. [Biblioteka Hrvatska povijesnica; Posebna izdanja]

Dominkovits, Péter: Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausfrührungsorgan zentraler Anordnungen? In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 401–441. p. 413. 49. j.
Petrić, Hrvoje: Gospodartsvo na pograničnom području u 17. stoletju – primjer Koprivnice. In: Radovi Zavoda za znanstveni rad HAZU Varaždin, 16–17. (2006) p. 227–258. p. 258. p.
Petrić, Hrvoje: Koprivnica u 17. stoljeću. Okoliš, demografske, društvene i gospodarske promjene u pograničnom gradu. Samobor, Meridijani, 2005. (Bibliotheca historica Croatica, 44.) 326. p. 311.
Petrić, Hrvoje: Neki aspekti odnosa ljudi i okoliša na granici habsburškog i osmanskog imperijalnog sustava u ranome novom vijeku: na primerju koprivničkog područja u 16. i 17. stoljeću. Povijesni prilozi, 29. (2005) 101–126. p. 104. 8. j.
Varga Szabolcs: A 15–17. századi horvát történelem kutatásának új irányairól (1990–2004). Századok, 139. (2005) 4. 1035–1046. p. 1039. 24. j.
Varga Szabolcs: Connections between Slavonia and Southern Transdanubia in the First Part of the 16th Century. Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 6. (2007) 12. 117–135. p. 120. 15. j.

Hírszerzés és hírközlés a török kori Magyarországon. In: Információáramlás a kora újkorban. Szerk. Z. Karvalics László–Kiss Károly. (Információtörténelem) Bp., 2004. 125–161.

Bessenyei József: Egy kémfőnök hétköznapjai. Forgách Simon küzdelme a kémekre fordított összegek megtérítéséért. In: Retrospectio. Tanulmányok a 60 éves Heltai János tiszteletére. Szerk. Kecskeméti Gábor–Tasi Réka. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2010. p. 417. 6. j.

2005

Die adelige Funeralkultur und Typen von Grabdenkmälern im Königreich Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. In: Macht und Memoria. Begräbniskultur europäischer Oberschichten in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Mark Hengerer. Köln–Weimar–Wien, 2005. 483–513.

Etényi Nóra, G.: Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2008. 437–464. p. 450. 36. j.
Etényi Nóra, G.: Modernizált „önarckép”: Wolfgang Julius Hohenlohe török elleni küzdelme. In: G. Etényi Nóra: Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2009. 187–213. p. 198. 36. j.,
p. 406.
Hengerer, Mark: AB OMNIBVS AMATVS ET AESTIMATVS. Kaiserliche Günstlinge und ihre Gräber im 17. Jahrhundert. In: Das Grabmal des Günstlings. Studien zur Memorialkultur frühneuzeitlicher Favoriten. Hrsg. Arne Karsten. Berlin, Gebr. Mann, 2011. (Humboldt-Schriften zur Kunst- und Bildgeschichte, 15.) 352., itt 139–166. p. 161. 15. j.
Knapp Éva–Tüskés Gábor: Dissimulatio mortis. A halál koncepciói a kora újkori irodalmi emblematikában. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 331–375. p. 331. 1. j.
Ludiková, Zuzana: Náhrobné pamiatky Révaiovcov v 16. a 17. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16. – 17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin, Slovenská národná knižnica, 2010. (Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.) 431., itt 380–394. p. 383. 24. j.
Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540–1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 625–660. p. 651. 3. j.,
p. 652. 7. j.,
p. 652. 8. j.,
p. 655. 54. j.,
p. 655. 59. j.,
p. 655. 60. j.,
p. 656. 61. j.,
p. 656. 63. j.,
p. 656. 71. j.,
p. 660. 162. j.,
p. 660. 164. j.
Mikó Árpád: A reneszánsz Magyarországon. Budapest, Corvina Kiadó, 2009. (Stílusok – korszakok) 204. p. 191.
Péter Katalin: Illésházy Istvánról. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. (Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.) 127–165. p. 133. 25. j.
Polleroß, Friedrich: Die Kunst der Diplomatie. Auf den Spuren des kaiserlichen Botschafters Leopold Joseph Graf von Lamberg (1653–1706). Petersberg, Michael Imhof Verlag, 2010. 608. p. 569.
Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről. Századok, 144. (2010) 5. 1027–1083. p. 1031. 13. j.
Szabó Péter: A fegyverzet szerepe a főúri gyászszertartásokon. In: Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2008. (TDI Könyvek, 7.) 65–79. p. 65. 1. j.
Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza. In: Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola,, 2008. (TDI Könyvek, 7.) 147–158. p. 152. 19. j.

2006

Zentralisierung und Lokalverwaltung. Die Schwierigkeiten des Absolutismus in Ungarn von 1526 bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, 2006. 279–299. [Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.] [Különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is.]

Federmayer, Frederik: Klement Literát Beczenczy (a archontológia zástupcov palatínskych miestodržiteľov). Historický časopis, 59. (2011) 3. 493–513. p. 493. 2. j.
Hochedlinger, Michael: Stiefkinder der Foschung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. Probleme – Leistungen – Desiderate. In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 542., itt 293–394. p. 296. 8. j.
Knoz, Tomáš: Pobĕlohorské konfiskace. Moravský průbĕh, středoevropské souvislosti, obecné aspekty. Brno, Matica moravská–Masarykova univerzita, 2006. (Knižnice Matice moravske, 19.; Opera Universitatis Masarykianae Brunensis, Facultas Philosophica, 361.) 993. p. 437. j.,
p. 446. 439. j.,
p. 456. 480. j.
Maťa, Petr–Winkelbauer, Thomas: Einleitung: Das Absolutismuskonzept, die Neubewertung der frühneuzeitlichen Monarchie und der zusammengesetzte Staat der österreichischen Habsburger im 17. und frühen 18. Jahrhundert. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 7–42. p. 35–36.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
Winkelbauer, Thomas: Nervus rerum Austriacarum. Zur Finanzgeschichte der Habsburgermonarchie um 1700. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.) 179–215. p. 180. 3. j.

Die Gesellschaft der ungarischen Länder 1526–1740 in der Historiographie des letzten Jahrzehnts. In: Společnost v zemích habsburské monarchie a její obraz v pramenech (1526–1740). Edd. Václav Bůžek–Pavel Král. České Budějovice, 2006. 61–92. [Opera historica, 11.] [Különlenyomat is.]

Hochedlinger, Michael: Stiefkinder der Foschung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie. Probleme – Leistungen – Desiderate. In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der Frühen Neuzeit. Hrsg. Michael Hochedlinger–Thomas Winkelbauer. Wien–München, Böhlau–Oldenbourg, 2010. 542., itt 293–394. p. 392–393. 267. j.
Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere. Századok, 142. (2008) 4. 897–942. p. 898. 5. j.

2007

Hofwechsel und Einflussverlust: der ungarische Adel am Hof der Jagiellonen und am Hof Ferdinands I. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, 2007. 245–260. [Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.] [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Réthelyi, Orsolya: Die Anfänge der Ofener Hofhaltung der Königin Maria von Ungarn. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. (Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.) 221–243. p. 221. 2. j.
Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

2008

Le développement du système des magasins d’armement et de l’approvisionnement en matériel de guerre dans la région de l’Empire des Habsbourg aux confins de la Hongrie antiturque au cours du XVIe siècle. In: Armes et cultures de guerre en Europe centrale, XVe siècle-XIXe siècle. Paris, 2008. 183–204. [Cahiers d’Études et de Recherches du Musée de l’Armée No 6. 2005–2006] [Megjelent 2009 tavaszán.]

A 16–17. századi Habsburg–magyar kapcsolatok megítélése a magyar történetírásban. In: Protihabsburské stavovské povstania a ich vplyv na vývoj pohraničných regiónov Slovenska a Maďarska v 17. storočí / Habsburg-ellenes rendi felkelések és ezek hatása Szlovákia és Magyarország határmenti térségének fejlődésére a 17. században. Ed. Štefan Šutaj. Prešov, 2008. 15–29.

Szabadságharc volt-e Bocskai István mozgalma? In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, 2008. 187–203. [Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.] [Megjelent 2009 januárjában; különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is.]

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.
Gál-Mlakár Zsófia: „Frigy és békesség legyen…”: A bécsi és a zsitvatoroki béke, Szerk. Papp Klára–Jeney-Tóth Annamária, A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója VIII, Debrecen, 2006, 320. ”Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein”: Die Friedenschlüssen von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606), Hrsg. János Barta–Manfred Jatzlauk–Klára Papp, Zum 400. Jahrestag des Bocskai-Freiheitskampfes IX, Debrecen, 2006, 303. p. Recenzió. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2008. (Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.) 245–253. p. 246. 1. j.,
p. 248.,
p. 249.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 67. 3. j.,
p. 68. 9. j.,
p. 68. 10. j.,
p. 68. 11. j.,
p. 69. 12. j.,
p. 69. 13. j.,
p. 69. 14. j.,
p. 79. 52. j.,
p. 79. 53. j.,
p. 89.
Nagy Gábor: „...én nem vagyok sem Isthvánffi, sem mágnás...”. Források a kortörténetíró Joó János életéhez és korához. Fons, 16. (2009) 4. 471–514. p. 472. 6. j.
Szűcs Zoltán Gábor: A most már nem annyira ismeretlen korona. (Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. 400 oldal, 3700 Ft) Politikatudományi Szemle 19. (2010) 1. 167–173. p. 167.,
p. 173.
Teszelszky, Kees: Bocskai István követének iratai az európai politika tükrében. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 143–163. p. 156. 74. j.

A szelektív forráshasználat és a 19–20. századi függetlenségi szemlélet visszavetítésének veszélyei: válasz Őze Sándornak. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. Miskolc, 2008. 227–233. [Publicationes universitatis Miskolcinensis – Sectio Philosophica, Tomus XIII. – Fasciculus 2.] [Megjelent 2009 januárjában; különlenyomat és pdf-formátumú különlenyomat is.]

Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Bp., Históriaantik Könyvkiadó, 2011. 523. p. 16. 12. j.
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 68. 5. j.,
p. 76. 45. j.,
p. 76. 46. j.,
p. 80. 57. j.,
p. 89.
Nagy Gábor: „...én nem vagyok sem Isthvánffi, sem mágnás...”. Források a kortörténetíró Joó János életéhez és korához. Fons, 16. (2009) 4. 471–514. p. 472. 6. j.
Szűcs Zoltán Gábor: A most már nem annyira ismeretlen korona. (Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2009. 400 oldal, 3700 Ft) Politikatudományi Szemle 19. (2010) 1. 167–173. p. 167.,
p. 173.
Teszelszky, Kees: Bocskai István követének iratai az európai politika tükrében. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., L’Harmattan Kiadó–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2010. 143–163. p. 156. 74. j.

2009

Der Aufstieg der Familie Esterházy in die ungarische Aristokratie. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September–2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler–Rudolf Kropf. Redaktion: Martin Krenn. Eisenstadt, 2009. 13–46. [Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.] [Különlenyomat is.]

Dominkovits, Péter: Graf Ladislaus Esterházy, Obergespan des Komitats Ödenburg/Sopron. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September–2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler–Rudolf Kropf. Redaktion: Martin Krenn. Eisenstadt, Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abteilung 7 – Landesmuseum, 2009. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.) 161–178. p. 162. 7. j.
Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja. Századok, 143. (2009) 4. 883–903. p. 884. 9. j.
Duchoňová, Diana: „S radosťou vás očakávame v tento sviatočný deň” Svadba ako dôležitá súčasť rodinných festivít Esterházyovcov v prvej polovici 17. storočia. Historický časopis, 59. (2011) 4. 665–686. p. 669. 20. j.

Verschiedene Loyalitäten in einer Familie. Das kroatisch-ungarische Geschlecht Zrinski/Zrínyi in der »supranationalen« Aristokratie der Habsburgermonarchie im 16. und 17. Jahrhundert. In: Militia et Litterae. Die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa. Hrsg. Wilhelm Kühlmann–Gábor Tüskés unter Mitarbeit Sándor Bene. Tübingen, 2009. 11–32. [Frühe Neuzeit: Studien und Dokumente zur deutschen Literatur und Kultur im europäischen Kontext 141.] [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

Štefanec, Nataša: Država ili ne. Ustroj Vojne krajine 1578. godina i hrvatsko-slavonski staleži u regionalnoj obrani i politici. Zagreb, Srednja Europa, 2011. 563. p. 58. 108. j.

Die Türkenabwehr der Habsburgermonarchie in Ungarn und Kroatien im 16. Jahrhundert: Verteidigungskonzeption, Grenzfestungssystem, Militärkartographie. In: Türkenangst und Festungsbau. Wirklichkeit und Mythos. Hrsg. Harald Heppner–Zsuzsa Barbarics-Hermanik. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Oxford–Wien, 2009. 79–108. [Neuere Forschungen zur ostmittel- und südosteuropäischen Geschichte 1.] 

Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.
김 동 원: 1542년 페르디난트 1세의 튀르크 전략수정. In: http://mahan.wonkwang.ac.kr/medsociety/summery/66/02.htm 21. j.

Utak az arisztokráciába – bárói címszerzők a 16. századi Magyar Királyságban. In: Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Szerk. Papp Klára–Püski Levente. Debrecen, 2009. 9–23. [Speculum Historiae Debreceniense, 4.] [Megjelent 2010 márciusában.]

Cserpes Tünde–Szijártó M. István: Nyitott elit? A 18. századi elit változásairól. Századok, 144. (2010) 5. 1225–1261. p. 1227. 11. j.
Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában. Századok, 145. (2011) 4. 997–1027. p. 1017. 76. j.

2010

Bündnispartner und Konkurrenten der Krone: die ungarischen Stände, Stefan Bocskai und Erzherzog Matthias 1604–1608. In: Ein Bruderzwist im Hause Habsburg (1608–1611). Ed. Václav Bůžek. České Budějovice , 2010. 363–399. [Opera historica, 14.] [Különlenyomat is.]

Zvláštna cesta medzi aristokraciu Uhorského kráľovstva: rod Révai v 16. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16. – 17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin : Slovenská národná knižnica, 2010. 63–84. [Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.] [83–84.: Zusammenfassung: Ein seltener Weg des Aufstieges in die Aristokratie des Ungarischen Königreiches: Die Familie Révai im 16. Jahrhundert; pdf-formátumú különlenyomat is.]

A szigetvári Zrínyi Miklós a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia arisztokráciájában. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, 2010. 28–47.

Petrić, Hrvoje: Zrínyi Miklós horvát–szlavón báni tevékenysége (1542–1556) – különös tekintettel a Dunántúlra. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010. 56–63. p. 56. 1. j.

A „magyar birodalom” elfeledett reprezentációja: a Magyar Korona országainak koronázási zászlói a 16–17. században. In: A köztársaság és királyság szimbolikája. Bp., 2010. március 26. [Kizárólag internetes megjelenés, valamint onnan letölthető pdf-formátumú különlenyomat.]

2011

Un penseur militaire alsacien dans la Hongrie au XVIe siècle: Lazare baron von Schwendi (1522-1583). In: La pensée militaire hongroise à travers les siècles. Dir. Hervé Coutau-Bégarie–Ferenc Tóth. Paris, 2011. 41–59. [Bibliothèque Stratégique]

Domokos György: Újabb adatok Zrínyi-Újvár építésének és pusztulásának történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011) 3. 741–773. p. 744. 16. j.

Hrvatsko-mađarska obitelj Zrinski u aristokraciji Ugarsko-Hrvatskog Kraljevstva i Habsburške Monarhije. In: Politička, kulturna i društvena djelatnost Zrinskih i Frankopana u Hrvatskoj. Zbornik radova sa znanstvenog skupa održanog u Čakovcu 6. i 7. listopada 2010 / Political, Cultural and Social Activities of the Zrinskis and Frankopans in Croatia. Conference proceedings from the scientific conference held in Čakovec on 6 and 7 October 2010. Glavni ured. Juraj Kolarić. Čakovec, 2011. 77–89. [Pdf-formátumú különlenyomat is.]

1.1.4. Egyéb tudományos publikáció (80 = 74+6)

Magyarul 74, idegen nyelven 6 (2 angol, 1 horvát, 2 német, 1 szlovák), összesen 80

1.1.4.a. Tanulmánykötet, folyóirat szerkesztés (20 = 18+2)

Magyarul 16, idegen nyelven 2 (1 horvát, 1 szlovák), összesen 18

Tanulmánykötet (4)

Magyarul 2, idegen nyelven 2 (1 horvát, 1 szlovák), összesen 4

2000

Buza Péter: Söjtör. Szerk. Pálffy Géza. Bp., 2000. 237.[Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat]

2002

Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 571. [Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.]

2003

Pálfiovci v novoveku. Vzostup významného uhorského šľachtického rodu. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava 20. mája 2003. Ed. Anna Fundárková–Géza Pálffy. Bratislava–Budapest, 2003. 151.

Fazekas, István: Die Frühneuzeitforschung in Ungarn. Ein Forschungsbericht. In: Geteilt – Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.–18. Jahrhundert). Hrsg. Krisztián Csaplár-Degovics– István Fazekas. Berlin, Osteuropa-Zentrum Berlin, 2011. (Ungarische Geschichte, Studien Bd. 1.) 398., itt 15–64. p. 55. 108. j.
Hausner Gábor: Pálffy Pál, erdődi, gr. (Vöröskő, 1592. jan. 19.–Pozsony, 1653. nov. 6.) In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. IX. Pálffy–rénes forint. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., Balassi Kiadó, 2009. 496., itt 7–10. p. 10.

2004

Hrvatsko-mađarski odnosi 1102.-1918. Zbornik radova. Glavni ured. Milan Kruhek. Ured. Milan Kruhek–Géza Pálffy–Dinko Šokčević–Mirko Valentić–Dinko Župan. Zagreb Hrvatski institut za povijest, 2004. 334. [Biblioteka Hrvatska povijesnica; Posebna izdanja.]

Folyóirat (16)

Magyarul 16, idegen nyelven –, összesen 16

2004

A Századok, 138. (2004) 4. (kora újkori szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 138. (2004) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2005

A Századok, 139. (2005) 4. (kora újkori szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 139. (2005) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2006

A Századok, 140. (2006) 4. (kora újkori szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 140. (2006) 6. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2007

A Századok, 141. (2007) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 141. (2007) 6. (kora újkori szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2008

A Századok, 142. (2008) 4. (kora újkori szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 142. (2008) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2009

A Századok, 143. (2009) 4. (kora újkori, Esterházy-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 143. (2009) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2010

A Századok, 144. (2010) 4. (kora újkori, Nádasdy-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 144. (2010) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

2011

A Századok, 145. (2011) 4. (kora újkori, Bethlen Gábor-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

A Századok, 145. (2011) 5. (Habsburg-szám) számának szerkesztése Pál Lajos felelős szerkesztővel együtt.

1.1.4.b. Lexikon- és katalógus-szócikkek, forráskötet-közlések (46 = 45+1)

Magyarul 45, idegen nyelven 1 (1 német), összesen 46

1995

75 [jelöletlen] szócikk a kora újkori magyar történelemről. In: Magyarok krónikája. Összeáll., szerk. és az összefoglaló tanulmányokat írta: Glatz Ferenc. Bp., 1995.

1996

75 [jelöletlen] szócikk a kora újkori magyar történelemről. In: Magyarok krónikája. Összeáll., szerk. és az összefoglaló tanulmányokat írta: Glatz Ferenc. 2. kiad. Bp., 1996.

1998

1549. március 25. Az én fizetésem dolgáról az mit generális uram ír, azzal az én gyomrom be nem telik... In: Levéltárak—kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: Blazovich László–Érszegi Géza–Turbuly Éva. Bp.–Szeged, 1998. 433–434.: No. 168.

1583. január 14. Hogy itt ez földön vagy vármegyében az minemű köböllel és iccével élnek... In: Levéltárak—kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: Blazovich László–Érszegi Géza–Turbuly Éva. Bp.–Szeged, 1998. 479.: No. 178.

1642. Hónap és nap nélkül Nagyságodnál vagyon egy német Paule nevű doktor, küldje ide nagyságod. In: Levéltárak—kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: Blazovich László–Érszegi Géza–Turbuly Éva. Bp.–Szeged, 1998. 525–526.: No. 196.

1643. szeptember 1. Az én kegyelmes uram őfölsége jó akarójának jó akarója, ellenséginek ellensége leszek... In: Levéltárak—kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: Blazovich László–Érszegi Géza–Turbuly Éva. Bp.–Szeged, 1998. 528–529.: No. 198.

1664. november 25. Gróf Zrínyi Miklós uram ő kegyelme véletlen kimúlván ez árnyék világból... In: Levéltárak—kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Közreadja: Blazovich László–Érszegi Géza–Turbuly Éva. Bp.–Szeged, 1998. 535–536.: No. 203.

2000

75 [jelöletlen] szócikk a Magyarok krónikája (szerk. Glatz Ferenc.) című magyar történeti összefoglalóban. 3. bővített kiad. Bp., 2000.

2001

Magyarország – a mohácsi csatától a Rákóczi-szabadságharc bukásáig. In: Magyar Nagylexikon. Főszerk. Glatz Ferenc. XII. Len–Mep. Bp., 2001. 468–471.

2002

Pecsétgyűrű. [Régészeti tárgyleírás.] In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31. – 2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, 2002. 135.

Füles bögre. [Régészeti tárgyleírás.] In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31. – 2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa: Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, 2002. 193.

Jankovich Miklós zászlótörténeti iratgyűjteménye. In: Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2002. november 28–2003. február 16. Szerk. Mikó Árpád. Bp., 2002. 300.: No. 283. [A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2002/1.]

A Szepesi Kamara rendelete Podbélányi Mihály kamarai pénztárnokhoz Homonnai Drugeth György újonnan beiktatott tokaji főkapitány zászlója készítési költségeinek elszámolásáról, 1641. március 31., Kassa. In: Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2002. november 28–2003. február 16. Szerk. Mikó Árpád. Bp., 2002. 300–302.: No. 283–284. [A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2002/1.]

2004

Mohácsi vész. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Török uralom Magyarországon. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Erdélyi Fejedelemség. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Királyi Magyarország. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Reformáció Magyarországon. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Bocskai-felkelés. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Thököly-felkelés. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Török kiűzése. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

Ellenreformáció Magyarországon. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

2005

Hadbíró. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 439–440.

[Bánki Évá–Pálffy Géza:] Hadi egészségügy. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 440–441.

[Pálffy Géza–Zachar József:] Hadiszabályzat. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 443–445.

[Kelényi György–Pálffy Géza:] Hadszertár. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 447–449.

[Kőszeghy Péter–Pálffy Géza–Zachar József:] Hajdúk. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Falkonéta–halászat. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 472–474.

Iratos katonaság. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. IV. halételek–Jordán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2005. 308.

2006

75 [jelöletlen] szócikk a Magyarok krónikája (szerk. Glatz Ferenc.) című magyar történeti összefoglalóban. 4. bővített kiad. Bp., 2006.

[Kubinyi András–Pálffy Géza–Szekfű László:] Kancellária. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. Jordánszky kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2006. 74–77.

Katonai igazságszolgáltatás. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. Jordánszky kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2006. 238–240.

Katonaparaszt. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. Jordánszky kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2006. 252–253.

Kerületi főkapitány. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. Jordánszky kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2006. 367–368.

2007

Mohács (Schlacht). In: Enzyklopädie des europäischen Ostens. Alpen-Adria-Universität Klagenfurt, Institut für Geschichte. Klagenfurt, 2007.

Magánföldesúri katonaság. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VII. Lethenyei–műgyűjtemény. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2007. 137.

Mustra. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VII. Lethenyei–műgyűjtemény. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2007. 478–479.

2008

Naszádos. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. műhely–paleográfia. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2008. 149–150.

2010

Seregbíró. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. X. reneszánsz–Szeben nyomdászata. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2010. 294.

Seregiskola. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. X. reneszánsz–Szeben nyomdászata. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2010. 294–295.

Soltész. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. X. reneszánsz–Szeben nyomdászata. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2010. 352.

Veszprém, vár. In: Magyar Katolikus Lexikon. XV. Köt. Veszp–Zs. Főszerk. Diós István. Bp., 2010. 

2011

Kasza Péter–Pálffy Géza: Brodarics István (?1480–1539). [Három Brodarics-dokumentum latinul és magyarul, kommentárral és rövid életrajzzal.] Bp., 2011. 12. [Magyar Történelmi Archívum, 1527.]

Haditérképészetünk első képviselői: az Angielini család (Angelini, Angielus). In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. LX. minden kor. ángyod térde – „Zsúpra aggnő”. A főszerkesztő, Kőszeghy Péter hatvanadik születésnapjára. Szerk. Bartók István–Csörsz Rumen István–Jankovics József–Szentmártoni Szabó Géza. Bp., 2011. 69–73.

Törökellenes védelmi rendszer. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 101–106.

Udvari Haditanács. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 184.

Vallon zsoldosok. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 278–279.

Várbirtok. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 307.

Végvári katonaság. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 379–381.

Végvidéki főkapitány. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XII. Teutsch–vízjel. Főszerk. Kőszeghy Péter. Szerk. Tamás Zsuzsanna. Bp., 2011. 389.

1.1.4.c. Közreadások, kritikai kiadások (2 = 2+0)

Magyarul 2, idegen nyelven –, összesen 2

2003

[Közreadás és bevezető] Szekfű Gyula: Az új nagybirtok kifejlődése és nemzeti szerepe. Rubicon (2003) 11–12. Habsburg berendezkedés: Mi történt Mohács után? 81–83.

[Közreadás, bevezető, életrajz] Szakály Ferenc: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Rubicon (2003) 11–12. Habsburg berendezkedés: Mi történt Mohács után? 86–88.

1.1.4.d. Bibliográfiák, nekrológok (3 = 3+0

Magyarul 3, idegen nyelven –, összesen 3

1995

Barta Gábor emlékére. [Nekrológ.] Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 2. (1995) 1. 3–4.

1999

Szakály Ferenc (1942–1999). [Nekrológ.] Hadtörténelmi Közlemények, 112. (1999) 3. 497–500.

Szakály Ferenc munkásságának bibliográfiája 1968–2000. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4. 411–427. [Megjelent 2000 decemberében.]

2002

Szakály Ferenc munkásságának bibliográfiája. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 551–571. [Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.] [Különlenyomat is.]

Dominkovits Péter: Egy soproni kereskedő hódoltsági üzleti kapcsolatai, 1599–1606. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 253–294. p. 255. 14. j.

1.1.4.e. Előszók (1 = 0+1)

Magyarul – idegen nyelven 1 (1 német), összesen 1

2009

Vorwort. In: Anna Fundárková: Ein ungarischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts. Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmansdorff (1647–1650). Wien, 2009.  xi–xiv. [Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien, 1.]

1.1.4.f. Saját életrajzok, bibliográfiák (8 = 6+2)

Magyarul 6, idegen nyelven 2 (2 angol), összesen 8

2001

Pálffy Géza. In: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. II. köt. Veszprém, 2001. 712.

2005

Pálffy Géza / Géza Pálffy. In: Habsburg Történeti Intézet / Institute of Habsburg History. Felelős kiadó: Tormássy Zsuzsanna. Szerk. Hegybíró Éva. Bp., 2005. 38–41.

2006

Pálffy Géza. In: Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? Szerk. Mennyeiné Várszegi Judit. Győr, 2006. 176–178.

Pálffy Géza. In: Talentum Akadémiai Díj 2000–2006. Bp., 2006. 23–26.

2010

Pálffy Géza / Géza Pálffy. In: Habsburg Történeti Intézet 2003–2010. Institute of Habsburg History 2003–2010. Szerk./Ed. Gerő András–Tormássy Zsuzsanna. Bp., 2010. 44–45.

Bartal Csaba–Szende László: Maratontól Marathónig. Interjú Pálffy Gézával. In: Múlt-kor: Negyedéves történelmi magazin, 1. (2010) Nyár. 114–117.

Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 85. 78. j.,
p. 85. 79. j.

Pálffy Géza (Veszprém, 1971). In: „Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla–Zarnóczki Áron. Bp., 2010. [410.] 350–351. [Megjelent 2011 januárjában.]

2012

Dr. Pálffy Géza. In: A Kultúra Lovagrendje Évkönyve 2012. Szerk. Végh József–Nick Ferenc–Tárkány Imre. Bp., 2012. 2154–2155.

1.3. Tudományos ismeretterjesztő írások (havi-, heti- és napilapokban) (37 = 35+2

Magyarul 35, idegen nyelven 2 (2 szlovák), összesen 37

1997

Az idegen segítség ára: a magyarországi hadügy Bécsből történő irányítása: Gondolatok a 16. századi törökellenes határvédelmi rendszer megszervezésének problé­máiról. Magyar Honvéd, VIII. (1997. december 5.) 49. 28–29.

1998

Kölcsönös függőségben: A Habsburg Birodalom támogatása biztosította fennma­radásunkat. [Győrffy Árpád riportja.] Napló, Veszprém Megye Napilapja, LIV. (1998. augusztus 19., szerda) 194. 10.

1999

A magyar tenger két világbirodalom határvidékén. História, 21. (1999) 5–6. 15–17.

Mi kell Bécsben? Élet és Irodalom: Irodalmi és politikai hetilap, XLIII. (1999. január 29., péntek) 4. 2.

2000

Várak, térképek a török korban. Haditérképészek műhelyében. História, 22. (2000) 4. 32–34.

[Hegyi Klára–Pálffy Géza:] Belül is volt országhatár: Várak választották el a Magyar Királyságot, a hódoltságot és az Erdélyi Fejedelemséget. [Daniss Győző riportja.] Népszabadság, LVIII. (2000. április 29.) 100. 32–33.

2001

A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. Múlt-kor: Internetes történelmi folyóirat 1. (2001) 3. A törökkor fordulópontjai.

Egy másik képet festett a török időkről: Ha nincs az osztrák segítség, akkor most a Balkánhoz is tartozhatnánk. [gy. á.(=Győrffy Árpád) beszámolója Pálffy Géza 2001. január 26-án Badacsonytomajon tartott előadásáról.] Napló, Veszprém Megye Napilapja, Nyugat-Balaton [területi változat], (2001. február 2., péntek) 10.

Európában maradásunk ára: Pálffy Géza Mohács utáni történelmünk tanulságairól. [Szulovszky János riportja.] Magyar Nemzet, (2001. február 22., csütörtök) 14.

Nyilatkozat a Figyelő című újságnak a várak újjáépítésének programmjáról: Berger Zsolt: Vár- és kastélyprogram – Életviteli elvek. Figyelő (2001. január 18.)

Valóban millenniumi? Egy veszprémi lokálpatrióta aggodalmai hagyományaink megbecsüléséről. Napló, Veszprém Megye Napilapja [Hétvége rovat], (2001. szeptember 15., szombat) 7.

Somfai Balázs: Veszprém város főterének kialakulása és szerepe a város szellemiségében. In: Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József–Demeter Zsófia–Vízi László Tamás. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Önkormányzata, 2004. 523., itt 383–397. p. 392. 32. j.

Sorsunk és jellemünk. Kortársak otthonról, közéletről, jövőképről. [Raffai István körkérdésére adott válaszok otthonról, közéletről és jövőképről.] Új Horizont: Kulturális folyóirat, 29. (2001) 5. 106–107.

2003

Védőbástya és éléskamra. 500 éve született I. Ferdinánd király. Új Horizont: Kulturális folyóirat, 31. (2003) 4. 110–113.

A magyar nemesség a bécsi udvarban. Rubicon, (2003) 11–12. Habsburg berendezkedés: Mi történt Mohács után? 77–80.

500 éve született I. Ferdinánd király. Múlt-kor: Internetes történelmi folyóirat.2003. október 16. (I. Ferdinánd konferencia.) [Internetes kiadás.]

Háborúk és mindennapok a tizenöt éves háború idején. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, 1. Pályázati téma. Rubicon, (2003) 7–8. 106–108.

Letűnt idők nyomában. Beszélgetés dr. Pálffy Géza történésszel. [Lacza Tihamér riportja] Szabad Újság, (2003. június 4.) 17.

2004

Közös állam, közös udvar, közös arisztokrácia. Hatalomépítés testvérházasságokkal a Habsburg Birodalomban a 16. században. História, 26. (2004) 5. 14–18.

A törökellenes határvédelmi rendszer az 1570–1580-as években. „Mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” Magyar Napló, A Magyar Írószövetség lapja, XVI. (2004) szeptember, 9. 29–36.

Az elcserélt kulcs. Mikor ferdült el a Szent Korona keresztje? Magyar Nemzet, LXVII. (2004) június 5. 142. 36.

Koós Albert: A Szent Korona keresztje. Magyar Nemzet, LXVII. (2004. június 11., péntek) 148. p. 20.
Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572-1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen: Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen 2006. 295. p. 13. 25. j.
Vöő Ferenc: Évfordulók. Csömöri Fórum (Demokratikus havilap), 17. (2006. február) 2. 8–9. p. 9.
W. T.: Harminc éve újra itthon a Szent Korona. Magyar Hírlap online, 2008. január 4. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=141119

Szigeti László [a Pálffy Gézával készült riport alapján]: Miért ferde a Szent Korona keresztje. Fény derült egy történelmi rejtélyre. Új Ember: Katolikus hetilap, LX. (2004. augusztus 15–22.) 33–34. (2922–23.) 13.

A Szent Korona és a társadalomtudományok védelmében. Új Ember, Katolikus hetilap, LX. (2004. szeptember 5.) 36. (2925.) 6.

Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. iss. Proefschrift. Groningen, Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen, 2006. 295. p. 13. 25. j.

[Raffai István körkérdésére adott válaszok otthonról, közéletről és jövőképről.] In: Sorsunk és jellemünk. Kortársak otthonról, közéletről, jövőképről. Sebő József és Tál Gizella segítségével Szerk. Raffai István. Veszprém, 2004. 180–182.

2005

Zámena kľúčov a svätá koruna. História, Revue a dejinách spoločnosti, 5. (2005) 1. 6–7.

Udvari ceremónia és hatalmi reprezentáció: Koronázási lakomák Magyarországon. História, 27. (2005) 3. 33–36.

Udvari ceremónia és hatalmi reprezentáció: Koronázási lakomák Magyarországon. In: Az év esszéi 2005. Antológia. Vál. és szerk. Molnár Krisztina. Bp., 2005. 115–120.

Petneki Áron: Dei et apostolicae sedis gratia episcopus. A 17. századi magyar püspökök hatalmi reprezentációjának kérdéséhez. Barokk: Történelem – Irodalom – Művészet, Különszám (2010) [Warszawa, Neriton] 257–284. p. 275. 82. j.

Korunovačné hostiny uhorských kráľov. Tradície a zmeny v etikete stolovania. História, Revue a dejinách spoločnosti, 5. (2005) 4. 4–6.

Rusina, Ivan a kolektív: Dejiny slovenského výtvarného umenia. Renesancia. Umenie medzi neskorou gotiku a barokom. Bratislava, Slovenská národná galéria–Slovart, 2009. 996. p. 964.

2007

J[ásper] F[erenc] [a Pálffy Gézával készült riport alapján]: Sérelmek és tévhitek. [A 16. századi magyar történelemről]. Metro [Budapesti kiadás], (2007) július 26. 9.

2008

Szabadságharc volt-e Bocskai István mozgalma? Ellentmondások és kétségek. História, 30. (2008) 1. 7–10. [Disputa rovat.]

László Ferenc: Régi barátunk. História XXX. évfolyam. Revizor: az NKA kritikai portálja, 2008.11.28. = http://www.revizoronline.com/article.php?id=1028
Illik Péter: Történészek, viták a 16–17. századi magyar történelemről. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2011. 157. p. 67. 2. j.,
p. 89.

2010

Utak a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. História, 32. (2010) 3. 29–32.

A Magyar Korona országainak koronázási zászlói. 15–20. század. História, 32. (2010) 8. Melléklet: I–IV. [Előadások a történettudomány műhelyeiből, X.]

A szigetvári hős kettős szolgálatban: a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia politikai elitjében. Várak, kastélyok, templomok: történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 6. (2010) 4. [Zrínyi-különszám] 8–11.

2011

Péter Zsuzsanna: Minden embernek ott kell megállnia a helyét, ahol tenni képes. [Riport Pálffy Gézával és feleségével, Friedler Magdolnával.] Budai Polgár, A II. Kerületi Önkormányzat lapja, 20. (2011. február 11.) 3. 23.

Engem mindig a források vezetnek. [Szilágyi Aladár riportja Pálffy Gézával.] Erdélyi Riport, Heti magazin, Új sorozat X. 8. (386.) (2011. április 22.) 15–19.

Magyar arisztokraták – horvát nemesek. Identitások a 16–17. században. História, 33. (2011) 5–6. 24–28.

A Wesselényi-összeesküvés. História, 33. (2011) 5–6. 35.

Engem mindig a források vezetnek. In: Klió a tükrök labirintusában. Szilágyi Aladár portréi kortárs magyar történészekről. Nagyvárad, 2011. 34–47. [Megjelent 2011–2012 fordulóján.]

2012

Egy régi középhatalom egy új monarchiában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Rubicon, 28. (2012) 1–2. Magyarország mérlegen. Hősök, királyok, szentek, 38–47.

A magyarországi török uralom mérlege. Rubicon, 28. (2012) 1–2.: Magyarország mérlegen. Hősök, királyok, szentek, 62–71.

Minden embernek ott kell megállnia a helyét, ahol tenni képes. Dr. Pálffy Géza, a Magyar Kultúra lovagja. [Péter Zsuzsanna riportja Pálffy Gézával és feleségével, Friedler Magdolnával.] In: A Kultúra Lovagrendje Évkönyve 2012. Szerk. Végh József–Nick Ferenc–Tárkány Imre. Bp., 2012. 2153–2154. és ugyanez 1937–1938.

Kutatások

KUTATÁSI TERÜLET

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia története a kora újkorban

PROJEKTEK

Dr. Felix Toblerrel (Burgenländisches Landesarchiv, Eisenstadt, Ausztria) és Dr. Miljenko Pandžić-csal (Hrvatski državni Arhiv, Zagreb, Horvátország) együttműködésben Ausgewählte Dokumente zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert / Odabrani dokumenti o seobi Gradiščanskih Hrvata u 16. stoljeću című forráskiadvány anyaggyűjtése, összeállítása és szerkesztése (1995–1999)

KUTATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK

Kassa (Košice, Szlovákia) – Pro Renovanda Cultura Hungariae, Diákok a tudományért szakalapítvány ösztöndíja (1992. jún. 1.–júl. 15.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Peregrinatio II. Alapítvány ösztöndíja (1993. jún.–aug.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Pro Renovanda Cultura Hungariae, Osztrák–magyar közös múlt szakalapítvány ösztöndíja (1994. ápr. 15.–máj. 15.)

Egy hét, Kassa és Lőcse (Košice és Levoča, Szlovákia) – saját költségen (1994. aug.)

Két hét, Eperjes (Prešov, Szlovákia) – saját költségen (1995. márc.)

Két hét, Nürnberg (Németország) – saját költségen (1995. máj.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (1995. júl.–aug. és nov.–dec.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (1996. máj.–jún. és okt.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (1997. ápr.–máj.)

Graz (Ausztria) – Pro Renovanda Cultura Hungariae, Osztrák–magyar közös múlt szakalapítvány ösztöndíja és a Historische Landeskommission für Steiermark támogatásával (1997. aug. 18–29.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (1998. febr.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (1999. jún.–júl.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Klebelsberg Kuno-Ösztöndíj (2000. okt.–dec.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Klebelsberg Kuno-Ösztöndíj (2001. márc.–máj.)

Prága (Praha, Csehország) – a MTA Történettudományi Intézetének támogatásával (2001. ápr. 4–6.)

Zágráb (Zagreb, Horvátország) – a Magyar és a Horvát Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2001. júl. 15–28.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2001. szept. 17–28.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – saját költségen (2001. november 12–14.)

Bécs (Wien, Ausztria) – saját költségen (2001. december 3–7.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Klebelsberg Kuno-ösztöndíj (2002. márc.–ápr.)

Prága (Praha, Csehország) – a Magyar és a Cseh Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2002. máj. 21–24.)

Bécs (Wien, Ausztria) – saját költségen (2002. június 4–5.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2002. aug. 26.–szept. 6.)

Zagreb (Zágráb, Horvátország) – a Magyar és a Horvát Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2002. dec. 9–19.)

Brünn (Brno, Csehország) – a Magyar és a Cseh Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2003. jún. 22–27.)

Zagreb (Zágráb, Horvátország) – a Magyar és a Horvát Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2003. szept. 7.–19.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Klebelsberg Kuno-ösztöndíj (2003. okt.–dec.)

Brünn (Brno, Csehország) – a Magyar és a Cseh Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2003. nov. 23–28.)

több alkalommal két-három napon át, Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA F 034 181 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2004. jan., máj.–jún.)

Český Krumlov (Csehország) – OTKA F 034 181 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2004. október 11–13.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2004. nov. 15–19.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Klebelsberg Kuno-ösztöndíj (2005. febr.–ápr.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2006. márc. 7–10.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2006. márc. 29–30.)

Bécs (Wien, Ausztria) – Magyar Ösztöndíj Bizottság, Collegium Hungaricum-ösztöndíj (2007. máj. és szept.)

Graz (Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2008. máj. 5–9.)

Bytča (Nagybiccse, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2008. jún. 1–6.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2008. jún. 8–13.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2008. jún. 23–24.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2008. nov. 20–24.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2009. máj. 11–14.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2009. jún. 29–júl. 1.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2009. nov. 19–20.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2009. dec. 2–3.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2010. máj. 17–19.)

Velence (Venezia, Olaszország) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2010. nov. 1–6.)

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) – a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti egyezményes tanulmányút (2010. nov. 14–18.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2010. dec. 5–10.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2011. jan. 16–20.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2011. febr. 15–18.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2011. okt. 10–15.)

Bécs (Wien, Ausztria) – OTKA K 060 618 ny. sz. pályázati ösztöndíj (2011. nov. 20–25.)

Bécs (Wien, Ausztria) – MTA BTK TTI támogatásával (2012. febr. 7–10.)

Egyéb

ÖSZTÖNDÍJAK

Ifjúsági pályázati ösztöndíj: Franciaország, franciák és Magyarország a XVI–XVII. század fordulóján – Sahin-Tóth Péter (témavezető) és Pálffy Géza (kutatótárs) (OTKA, 1994–1997)

Ösztöndíj: A török elleni védelmi rendszer újjászervezése (A végvári hálózat rendszerré szervezésének elvei az 1577. évi bécsi haditanácskozás történetének tükrében) — Pálffy Géza (témavezető) és Kelenik József (kutatótárs) (OTKA ifjúsági pályázati F 019 158, 1996–1999)

Ösztöndíj: „Béke és háború között.” A török elleni védelmi rendszer belső struktúrája 1568–1590 — Kelenik József (témavezető) és Pálffy Géza (kutatótárs) (OTKA felnőtt pályázati T 19789, 1996–1999)

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (1999–2002)

Ösztöndíj: A magyarországi katonai elit életrajzi lexikona (1526–1699) — Pálffy Géza (témavezető) (2001–2004 OTKA ifjúsági pályázati F 034 181)

Ösztöndíj: A magyar nemesség a bécsi és a prágai udvarban a 16. században — Pálffy Géza (témavezető) (2006–2011 OTKA pályázati K 060 618)

 
TANÍTÁS

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék és Történelem Segédtudományai Tanszék (megbízott előadó: 1994–1998, 2002–2011)

Miskolci Egyetem, Történelem Segédtudományai Tanszék (egyetemi tanársegéd: 1995–1997)

Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (egyetemi tanársegéd: 1997–2000)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Történeti Intézet, Kora Újkori Doktori Iskola (megbízott előadó: 2004-től)

MÉDIASZEREPLÉSEK

Az idegen segítség ára: a magyarországi hadügy Bécsből történő irányítása: Gondolatok a 16. századi törökellenes határvédelmi rendszer megszervezésének problé­máiról. Magyar Honvéd, VIII. (1997. december 5.) 49. 28–29.

Kölcsönös függőségben: A Habsburg Birodalom támogatása biztosította fennma­radásunkat. [Győrffy Árpád riportja.] Napló: Veszprém Megye Napilapja, LIV. (1998. augusztus 19., szerda) 194. 10.

Mi kell Bécsben? Élet és Irodalom: Irodalmi és politikai hetilap, XLIII. (1999. január 29., péntek) 4. 2.

[Hegyi Klára–Pálffy Géza:] Belül is volt országhatár: Várak választották el a Magyar Királyságot, a hódoltságot és az Erdélyi Fejedelemséget. [Daniss Győző riportja.] Népszabadság, LVIII. (2000. április 29.) 100. 32–33.

Nyilatkozat a Figyelő című újságnak a várak újjáépítésének programmjáról: Berger Zsolt: Vár- és kastélyprogram – Életviteli elvek. Figyelő (2001. január 18.)

Egy másik képet festett a török időkről: Ha nincs az osztrák segítség, akkor most a Balkánhoz is tartozhatnánk. [gy. á.(=Győrffy Árpád) beszámolója Pálffy Géza 2001. január 26-án Badacsonytomajon tartott előadásáról.] Napló: Veszprém Megye Napilapja, Nyugat-Balaton [területi változat], (2001. február 2., péntek) 10.

Európában maradásunk ára: Pálffy Géza Mohács utáni történelmünk tanulságairól. [Szulovszky János riportja.] Magyar Nemzet, (2001. február 22., csütörtök) 14.

Valóban millenniumi? Egy veszprémi lokálpatrióta aggodalmai hagyományaink megbecsüléséről. Napló: Veszprém Megye Napilapja [Hétvége rovat], (2001. szeptember 15., szombat) 7.

Letűnt idők nyomában. Beszélgetés dr. Pálffy Géza történésszel. [Lacza Tihamér riportja] Szabad Újság, (2003. június 4.) 17.

Az elcserélt kulcs. Mikor ferdült el a Szent Korona keresztje? Magyar Nemzet, LXVII. (2004. június 5., szombat) 142. 36.

Szigeti László [a Pálffy Gézával készült riport alapján]: Miért ferde a Szent Korona keresztje. Fény derült egy történelmi rejtélyre. Új Ember: Katolikus hetilap, LX. (2004. augusztus 15–22.) 33–34. (2922–23.) 13.

A Szent Korona és a társadalomtudományok védelmében. Új Ember: Katolikus hetilap, LX. (2004. szeptember 5.) 36. (2925.) 6.

J[ásper] F[erenc] [a Pálffy Gézával készült riport alapján]: Sérelmek és tévhitek. [A 16. századi magyar történelemről]. Metro [Budapesti kiadás], (2007. július 26., csütörtök) 9.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 17.: Az ország három részre szakadása, 2010. január 3.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 18.: Élet a török félhold árnyékában., 2010. január 10.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 19.: Romlás és kiútkeresés, 2010. január 17.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 20.: A török kor vége, 2010. január 24.

MR1: Kossuth Rádió, Disputa, 2010. november 21.

Slovenský rozhlas (Bratislava), Rádio Patria, Upútavka (Előzetes), 2010. november 26.

MR1: Kossuth Rádió, Disputa, 2010. november 28.

Slovenský rozhlas (Bratislava), Rádio Patria, Svet vedy (A tudomány világa), 2010. november 28.

Slovenský rozhlas (Bratislava), Rádio Patria, Kaleidoskop (Kaleidoszkóp), 2010. december 18.

Duna TV, Napok, évek, századok (Tőkéczki László műsora), 2010. december 28.

Duna TV II., Napok, évek, századok (Tőkéczki László műsora), 2011. január 6. (ism. 2010)

Péter Zsuzsanna: Minden embernek ott kell megállnia a helyét, ahol tenni képes. [Riport Pálffy Gézával és feleségével, Friedler Magdolnával.] Budai Polgár: A II. Kerületi Önkormányzat lapja, 20. (2011. február 11.) 3. 23.

MR3: Bartók Rádió, Sördöngő, avagy: Magyarországi Balkán, 2011. február 25.

Engem mindig a források vezetnek. [Szilágyi Aladár riportja Pálffy Gézával.] Erdélyi Riport: Heti magazin, Új sorozat X. 8. (386.) (2011. április 22.) 15–19.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 17.: Az ország három részre szakadása, 2011. május 7. (ism. 2009)

Duna II. Autonómia, Miért ferde a kereszt a Szent Koronán?, 2011. május 13. (ism. 2004)

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 18.: Élet a török félhold árnyékában., 2011. május 14. (ism. 2009)

MR1: Kossuth Rádió, Esti beszélgetés tudományról: emlékezés és felejtés, 2011. május 20.

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 19.: Romlás és kiútkeresés, 2011. május 21. (ism. 2009)

MTV 1, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 20.: A török kor vége, 2011. május 28. (ism. 2009)

MR1: Kossuth Rádió, Disputa, 2011. július 10.

MR1: Kossuth Rádió, Disputa, 2011. november 6.

Minden embernek ott kell megállnia a helyét, ahol tenni képes. Dr. Pálffy Géza, a Magyar Kultúra lovagja. [Péter Zsuzsanna riportja Pálffy Gézával és feleségével, Friedler Magdolnával.] In: A Kultúra Lovagrendje Évkönyve 2012. Szerk. Végh József–Nick Ferenc–Tárkány Imre. Bp., 2012. 2153–2154. és ugyanez 1937–1938.

Klubrádió, Szabad a pálya [a Rubicon a 2012: 1–2. számáról], 2012. január 22.

MTV 2, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 17.: Az ország három részre szakadása, 2012. március 3. (ism. 2009)

MTV 2, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 18.: Élet a török félhold árnyékában., 2012. március 4. (ism. 2009)

MTV 2, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 19.: Romlás és kiútkeresés, 2012. március 10. (ism. 2009)

MTV 2, Magyarország története (magyar történelmi dokumentumfilm) 20.: A török kor vége, 2012. március 11. (ism. 2009)

Recenziók

Kapott recenziók tudományos publikációkról

(115 = magyarul 87 + idegen ny. 28)

Recenziók szakfolyóiratokban megjelent tanulmányokról (10 = 7 + 3)

1995

A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. Hadtörténelmi Közlemények, 108. (1995) 1. 114–185.

Recenzió:
Frühneuzeit-Info, 7. (1996) 1. 40. (Karl Vocelka)

1996

Egy Zala megyei település nevének keletkezéstörténete és eddig ismeretlen XVI. századi névadója. (Kilimán falu és Andreas Kielman von Kielmansegg) Magyar Nyelv, 92. (1996) 2. 163–174.

Recenzió:
Helynévfejtések és etimológiai felülvizsgálatok Magyar Nyelv, 97. (2001) 3. 196. (Kiss Lajos)

1999

A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4. 331–367.

Recenzió:
Kalózok, püspökök, táblabírák. Magyar Nemzet, 2001. február 5., hétfő 15. (Szulovszky János)

2002

Horvátország és Szlavónia a 16–17 századi Magyar Királyságban. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok), 9. (2002) 1–3. 107–121.

Recenzió:
A Gecsényi Lajos Emlékkönyvről. Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons, 9. 2002/1–3. sz. Turul, 76. (2003) 3–4. 111–113., különösen 113. (G. Etényi Nóra)

Die Türkenabwehr in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert – ein Forschungsdesiderat. Anzeiger der philosophisch-historischen Klasse der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 137. (2002) 1. Halbband 99–131.

Recenzió:
Český časopis historický, 101. (2003) 4. 963–964. (T[omáš] Sterneck)

2004

Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok, 138. (2004) 5. 1005–1101.

Recenzió:
Asztali ceremóniarend Magyarországon. Medical Tribune, 3. (2005) február 3. 2. 13. (Matos Lajos)

2005

Jedan od temeljnih izvora hrvatske povijesti: Pozivnica zajedničkog hrvatsko-slavonskog sabora iz 1558. godine. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 23. (2005) 47–61.

Recenzió:
Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 5. (2006) 9. 144. [az egész számról: 144–146.] (Grbavac, Branka)

2007

Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén: A Magyar Királyság és a Német-római Császárság a 16–17. században. Történelmi Szemle, 49. (2007) 3. 327–349.

Recenzió:
Sokrétűség a kora újkori német–magyar perszonálunióban. www.mult-kor.hu, (2008) január 24. (ismeretlen szerző)

2009

Szabadságharc volt-e a Bocskai István mozgalma? Magyar Tudomány, 170. (2009) 2. 185–196.

Recenzió:
Nehéz szabadságharcot csinálni. www. mult-kor. hu, (2009) március 27.) (ismeretlen szerző)

Függetlenségi harc volt-e Bocskai mozgalma? Bocskai István, az oszmán-törökök és a magyar királysági rendek sokrétű kapcsolatrendszeréről. Politika és elit a történelemben. Korunk, III/XX. (2009) március 3. 12–22. és 127.

Recenzió:
Nehéz szabadságharcot csinálni. www. mult-kor. hu, (2009). március 27. (ismeretlen szerzőtől)

Recenziók könyvekről, könyvfejezetekről (93 = 78 + 15)
Recenziók könyvekről (73 = 60 + 13)

1995

Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1995. 342.

Recenziók:
Hadtörténelmi Közlemények, 110. (1997) 1. 178–179. (Heckenast Gusztáv)
Könyvritkaság a megyei levéltárból. Kisalföld, L. 218. (1995) szeptember 16., 13. (F. Gy.)

1997

A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597–1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította: Pálffy Géza. Szerk. Hermann István. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 1997. 188. Utánnyomás: Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2005.

Recenziók:
Századok, 133. (1999) 3. 636–638. (Sahin-Tóth Péter)
Hadtörténelmi Közlemények, 110. (1997) 3. 646–647. (Domokos György)
Bagi Zoltán Péter: Pápa vára a török háborúk forgatagában. Hadtörténelmi Közlemények, 110. (1997) 3. 646–647.; Aetas, (2002) 1. 197–198.
Keletkutatás, (2002) ősz–(2006) ősz [megjelent 2007 februárjában] 248–249. (Bagi Zoltán Péter)

1999

A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1999. 331. [A győri főkapitányság története a 16–17. században, 1.]

Recenziók:
Vasi Szemle, 53. (1999) 6. 817–818. (Dénes József)
Soproni Szemle, 53. (1999) 4. 414–415. (Turbuly Éva)

Géza Pálffy–Miljenko Pandžić–Felix Tobler: Ausgewählte Dokumente zur Migration der Burgenländischen Kroaten im 16. Jahrhundert / Odabrani dokumenti o seobi Gradišćanskih Hrvata u 16. stoljeću. Eisenstadt / Željezno, Hrvatksi kulturni i dokumetarni centar / Kroatisches Kultur- und Dokumentationszentrum, 1999. 336.

Recenziók:
Arhivski Vjesnik, (Zagreb) 42. (1999) 377–378. (Branka Molnar)
Historijski Zbornik, (Zagreb) 53. (2000) 222–225. (Žejlko Holjevac)

2000

Bethlen Farkas: Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Fordította: Bodor András. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeállította: Pálffy Géza. Bp.–Kolozsvár, Enciklopédia Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2000. 226, XVI.

Recenziók:
Láng Zsolt: Rébusz. Élet és Irodalom, Irodalmi és politikai hetilap, XLIV. 22. (2000) június 2. 18.
Szepesi Attila: Bethlen Farkas Erdély-története. Magyar Nemzet, (2001) január 10., szerda 15.

Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16–17. században. Második, javított és bővített kiadás. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000. 162. + VIII melléklet + 1 fakszimile (B/5 formátum)

Recenziók:
Bagi Zoltán: Térképek a török elleni védelem szolgálatában. Aetas, (2003) 4.
Keletkutatás, (2002) ősz–(2006) ősz [megjelent 2007 februárjában] 246–258. (Lakatos Katalin)
Új Könyvek, 8. (2000) 58.
Határőr. A Határőrség képes lapja, 95. (2000.) június 5. 11. 32. (Sallai János)
Cartographica Hungarica (Térképtörténeti magazin), 7. (2000) 46–48. (Sz[athmáry] T[ibor])

A tizenhatodik század története. Bp., Pannonica Kiadó, 2000. 280. [Magyar Századok, 6.]

Recenziók:
Hahner Péter: Valójában ez történt Mohács után. Élet és Irodalom, Irodalmi és politikai hetilap, XLIV. (2000) november 10. 45. 18.
Niederhauser Emil: Olvasónapló. Magyar Tudomány, 108., Új folyam 46 (2001) 5. 625–626.
Veszprémy László: A magyar történelem tizenegy + egy kötetben. A Pannonica kiadó Magyar Századok sorozata. Sorozatszerkesztő: Szvák Gyula. Századok, 137. (2003) 3. 774–779., különösen 776–777.
http://index.szeged.hu/este/konyv/top/
http://www.tte.hu/lista.phtml?tm=990004620&;wrtr=ttet&cou=51&action=hir
http://www.saxum.hu/leiras.jsp?bookID=27771
http://kvtlinux.lib.uni-miskolc.hu/coll/boritok/xvi_sz.htm
Kossuth Rádió: 2001. január 21., vasárnap, 1100 Gondolat-jel: A Rádió kulturális hetilapja (Felelős szerkesztő: Győrffy Miklós és Szénási Sándor): A Pannonica Kiadó Magyar Századok sorozatában megjelent Pálffy Géza történész A tizenhatodik század története c. könyve. A szerzővel Domány András készített interjút.
Niederhauser Emil: Tízkötetes magyar történet. Népszabadság, LVIII. (2000) december 16., 294.
Bölcs István: Magyar Századok. 168 óra, XII. (2000) december 21., 51. 46–48.
Szvák Gyula szerkesztő: Balsors motiválta sikertörténet: A Magyar Századok tükrében optimistán szemlélhető múltunk. Népszava, (2000) december

2001

Gemeinsam gegen die Osmanen. Ausbau und Funktion der Grenzfestungen in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. Katalog der Ausstellung im Österreichischen Staatsarchiv 14. März – 31. Mai 2001. Text und Redaktion: Géza Pálffy. Budapest–Wien, Österreichisches Staatsarchiv–Collegium Hungaricum Wien, 2001. 40. [Format A/4.]

Recenziók:
P. Szabó Ernő: Császár és király – utazás a történelemben. Ausztria és Magyarország 1526–1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtárban. Magyar Nemzet, (2001) március 23., péntek 14.
http://www.nkom.hu/avilag/magyint/tart/kki_2001majus.shtml

2005

Egy különleges nemesi karrier a 16–17. században. Hatos Bálint pápai vicekapitány és családja története. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2005. 116. [Jókai könyvek 3., sorozatszerk. Hermann István.]

Recenziók:
Hadtörténelmi Közlemények, 118. (2005) 3. 866–868. (Varga Szabolcs)
Acta Papensia, 5. (2005) 3–4. 341–343. [megjelent 2006 nyarán] (Hudi József)
Századok, 141. (2007) 6. 1597–1599. (Bagi Zoltán)

2006

Magyar uralkodók. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 2006. 104. [A/3 formátum.] [Társszerzők: Nógrády Árpád–Velkey Ferenc.]

Recenzió:
Apró Tibor: Koronás fők albuma. Iskolakultúra-Online [IQ] 2007. október 29., Kritika rovat

2007

Bálint Csanád–Font Márta–Katus László–Kubinyi András–Pálffy Géza–Romsics Ignác: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Bp., Akadémiai Kiadó, 2007. 1040. [Akadémiai Kézikönyvek.], ill. Pálffy Géza: Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711) [főszöveg és kronológia]. In: Uo. 307–487. és 977–985. [megjelent 2007 decemberében].

[Ormos Mária bemutatója alapján:] Magyarország története. Népszava, (2008) március 6., csütörtök, 11.
Hahner Péter: Magyarország története (Akadémiai Kézikönyvek). Élet és Irodalom, Irodalmi és politikai hetilap, LII. (2008) augusztus 1., 31. 25.
Ormos Mária: Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország története. Magyar Tudomány, 169. (2008) 8. 1030–1034.

2009

A három részre szakadt ország 1526–1606. Bp., Kossuth Kiadó, 2009. 112., 11 térképpel, 32 szövegdobozzal, 135 képpel. [Magyarország története, 9.]

Recenziók:
Dénes József: Magyarország története 9. és Uő: Bocskai István megítélése. Csepregi napló, 2009. augusztus 28.
http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2009-10-04/palffy-geza-a-harom-reszre-szakadt-orszag-1526-1606 (2009. október 4.) (Mezei Attila)
Hahner Péter: A magyar kora újkor századai. Élet és Irodalom, Irodalmi és politikai hetilap, LIII. (2009) november 13. 46. 
Szabó Palócz Attila: A három részre szakadt ország krónikája. Magyar Hírlap online, (2011) december 8.

Romlás és megújulás 1606–1703. Bp., Kossuth Kiadó, 2009. 112., 9 térképpel, 35 szövegdobozzal, 145 képpel. [Magyarország története, 10.]

Recenziók:
Simon László: Egyszerre két magyar állam. Metropol, (2009) szeptember 4.
http://www.ekultura.hu/index.php/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2009-10-15/palffy-geza-romlas-es-megujulas-1606-1703 (2009. október 15.) (Mezei Attila)
Hahner Péter: A magyar kora újkor századai. Élet és Irodalom, Irodalmi és politikai hetilap, LIII. (2009) november 13. 46.

The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. [Translated from the Hungarian by Thomas J. and Helen D. DeKornfeld] Boulder, Colorado, Social Science Monographs–Wayne, New Jersey, Center for Hungarian Studies and Publications, Inc.–New York, Distributed by Columbia University Press, 2009. XVIII, 410. [East European Monographs, DCCXXXV.; CHSP Hungarian Studies Series, 18.]

Recenziók:
BUKSZ (Budapesti könyvszemle), 22. (2010) 2. 158–161. http://buksz.c3.hu/ Számok, (2010) 2. Szemle rovat, 158–161. (Bobory Dóra)
Ungarn-Jahrbuch: Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie, [München], 30. (2009–2010) 245–247.   (Bariska István)
Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 119. (2011) 1–2. 237–238. (Karl Vocelka)
Austrian History Yearbook, 42. (2011) 9. 230–231. (Graeme Murdock)
Historische Zeitschrift, 293. (2011) 3. 786–787. (Joachim Bahlcke)
The Sixteenth Century Journal: The Journal of Early Modern Studies, 42. (2011) 3. 916–917. (Bobory Dóra)
Réthelyi Orsolya: Az 1526 utáni Magyar Királyság. Újragondolt történelem: Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Géza Pálffy: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. Korall, 12. (2011) 45. 215–219. [Megjelent 2012 januárjában.]
Slavyanoved, (2012) 4. 100–102. (Olga Khavanova)

2010

Povijest Mađarske : Ugarska na granici dvaju imperija (1526.-1711.) Prijevod s mađarskog Jelena Knežević. Samobor, Meridijani, 2010. 295. [Bibliotheca Historia Croatica, 57.]

Recenziók:
Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 9. (2010) 17. 201–203. (Petar Feletar)
Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 28. (2010) 281–285. (Vedran Klaužer)
Anali Zavoda za povijesne znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti u Dubrovniku 49. (2011) 359–360. (Božena Glavan)

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., História–MTA Történettudományi Intézet, 2010. 564. [História könyvtár: Monográfiák, 27.]

Recenziók:
BUKSZ (Budapesti könyvszemle), 22. (2010) 2. 158–161. http://buksz.c3.hu/ Számok, (2010) 2. Szemle rovat, 158–161. (Bobory Dóra)
Élet és Irodalom: Irodalmi és politikai hetilap, LIV. (2010. november 19., péntek) 46. 19. (Hahner Péter)
rec.iti: Az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálja  (Németh S. Katalin)
Századok, 145. (2011) 5. 1283–1287. (Bagi Zoltán)
Réthelyi Orsolya: Az 1526 utáni Magyar Királyság. Újragondolt történelem: Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Géza Pálffy: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. Korall, 12. (2011) 45. 215–219. [Megjelent 2012 januárjában.]
Domaniczky Endre: Kuruc-e vagy labanc? Pálffy Géza monográfiájáról. Jogtörténeti Szemle, (2011) 3. 72–73. [Megjelent 2012. február végén.]
Kruppa Tamás: A Magyar Királyság történetéből. Erdélyi Múzeum, 73. (2011) 3–4. 190–194.
Iskolakultúra, (2012) 3. 120–124. (Kruppa Tamás)

2011

Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény). Írták, a kötet dokumentumait válogatták és a tájékoztató irodalomjegyzéket összeállították: Kasza Péter–Pálffy Géza. A kötet dokumentumait fordították: Hegyi György–Kasza Péter–Kulcsár Péter. Szerkesztette és a mutatókat összeállította: Kenyó Ildikó. Bp., Magyar Országos Levéltár, 2011. 160. [P. 146–147. Summary: Brodarics Memorial Book. A peculiar switch of allegiance after the Battle of Mohács. Farewell letter of the Bishop of Szerém, István Brodarics to King Ferdinand I (Dévény, 18th March, 1527); P. 148–149. Zusammenfassung: Brodarics Gedenkbuch. Ein merkwürdiger Parteiwechsel nach der Schlacht bei Mohács. Der Abschiedsbrief des Bischofs von Symien, István Brodarics an König Ferdinand I. (18. März 1527, Dévény); P. 150–151. Sažetak: Brodarićeva spomenica. Jedna osobita (naročita) promjena strane nakon bitke kod Mohača. Oproštajno pismo srijemskog biskupa Stjepana Brodarića upućeno kralju Ferdinandu I. (Dévény, 18. ožujka 1527.); P. 152–153. Streszczenie: Księga pamiątkowa Istvána Brodaricsa. Niezwykła zmiana stronnictwa po klęsce pod Mohaczem. List pożegnalny biskupa srijemskiego Istvána Brodaricsa do króla Ferdynanda I (Dévény, 18 marca 1527 r.); P. 154–155. Resumé: Pamätná kniha Štefana Brodariča. Nezvyčajné obrátenie po moháčskej bitke. List na rozlúčku sriemskeho biskupa Štefana Brodariča kráľovi Ferdinandovi I. (18. marca 1527, Devín)] [Megjelent 2011. május 6-án.]

Recenzió:
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. 196–200. (H. Németh István)

A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Angielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát–szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560–1570-es években / Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgermonarchie. Die regelmäßige kartographische Tätigkeit der Burgbaumeisterfamilie Angielini an den kroatisch-slawonischen und den ungarischen Grenzen in den Jahren 1560–1570. Bp., Magyar Országos Levéltár / Ungarisches Nationalarchiv, 2011. 96. + 108. + Tábla / Tafel I–XXXII. [32 p-nyi színes tábla 38 térképpel és váralaprajzzal bécsi, karlsruhei és drezdai gyűjteményekből] + DVD-ROM [a kétnyelvű kötettel, valamint Melléklet / Anhang I–XXXII-ként a 38 színes térképpel és váralaprajzzal] [Megjelent 2011. május 6-án.]

Recenziók:
Dénes József: Jó minőségben tanulmányozható, szenzációs térképek! Vasi várak,  (2011. június 6.) és ugyanez Északi várak útján,  (2011. június 6.)
Kurrens Történelem, (2011. június 11.) (Illik Péter)
A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Mult-kor, Mult-kor, (2011) június 27. (Ismeretlen szerző)
A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Várak, kastélyok, templomok: történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 7. (2011) 3. 45. (Ismeretlen szerző)
Papp-Váry Árpád: Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Die Anfänge der Militärkartographie in der Habsburgmonarchie. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2011. Magyar rész 95, német 108 oldal, XXXII. színes ábrával, térképes DVD melléklettel. Geodézia és Kartográfia, 63. (2011) 11–12. 17–18.
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. 200–203. (Klinghammer István)
Sehepunkte, 12. (2012) 3 [15.03.2012], (Ernst D. Petritsch)
Magyar Tudomány, 173. (2012) 4. 506–509. (Klinghammer István)

Recenziók könyvfejezetekről (20 = 18+2)

1996

Védelmi övezetek a Tiszától keletre a 16. században. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem TK Kiadói Iroda, 1996. 209–228.

Recenzió:
Századok, 132. (1998) 2. 490–494., különösen 492. (Németh István)

2000

Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp., Rubikon Kiadó–Aquila Kiadó, 2000. 104–114.

Recenziók:
Hovanyecz László: Új magyar hadtörténet. Népszabadság, LVIII. (2000) december 22., péntek, 299.
The Origins and Development of the Border Defence System against the Ottoman Empire in Hungary (Up to the Early Eighteenth Century). In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Ed. Géza Dávid–Pál Fodor. Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. (The Ottoman Empire and its Heritage, Politics, Society and Economy, Ed. Suraiya Faroqhi–Halil Inalcik, 20.) 3–69.
Mark L. Stein (The University of Chicago) The Turkish Studie Association Bulletin, 25. (Spring 2001) 1. 75–77. (ill. P. G. cikkéről 75.)

2001

Die Entstehung und Entwicklung der Türkenabwehr in Ungarn 1526–1699. In: Kaiser und König. Eine historische Reise: Österreich und Ungarn 1526–1918. Ausstellung im Prunksaal der Österreichischen Nationalbibliothek. 08. März–01. Mai 2001. Katalog. Redaktion und Objektbeschreibung: István Fazekas–Gábor Ujváry. Bp.–Wien, Collegium Hungaricum, 2001. 37–46.

Beszámoló a kiállítás megnyitásáról:
Szászi Júlia: Utazás a múltba és a jövőbe: Magyar–osztrák kiállítást nyitott meg a két kormányfő Bécsben. – I. Lipót koronázási dolmánya és Mátyás osztrák herceg oklevele. Népszabadság, LIX. (2001) március 9., 58. 3.
DuÉ: Millenniumi ünnep Bécsben. Schlüssel: magyarnak lenni mindig bátorságot jelentett. Magyar Hírlap, 34. (2001) március 9. 58. 3.
Ismertető a bécsi kiállításokról:
P. Szabó Ernő: Császár és király – utazás a történelemben. Ausztria és Magyarország 1526–1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtárban. Magyar Nemzet, (2001) március 23. 14.
Kovács Éva: K. mint keresztény und K. mint konzervatív. Magyar Narancs, XIII. (2001) március 22., csütörtök, 12. 17–18.

2002

A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16–17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, 2002. 307–331. [Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.]

Recenzió:
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. 319–324., különösen 322. (Dominkovits Péter)

2003

Der Preis für die Verteidigung der Habsburgermonarchie. Die Kosten der Türkenabwehr in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer–Maximilian Lanzinner–Peter Rauscher. München–Wien, Oldenbourg, 2003. 20–44. [Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 38.]

Recenzió:
Sehepunkte, 4. (2004) 7/8. [15.07.2004] (Stefan Altorfer)

2004

Die Akten und Protokolle des Wiener Hofkriegsrats im 16. und 17. Jahrhundert. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser–Martin Scheutz–Thomas Winkelbauer. Wien–München : Oldenbourg, 2004. 182–195. [Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 44.]

Recenzió:
Századok, 142. (2008) 5. 1295–1298., különösen 1296–1297. (Molnár Antal)

2003

A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 73–87.

Recenzió:
Századok, 137. (2003) 3. 519–524. (Sipos Balázs)

Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522–1583). In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László–Tilcsik György. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2003. 101–120.

Recenziók:
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. 235–238. (Katona Csaba)
Vasi Szemle, (2004) 6. 598. (Turbuly Éva)

2005

Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., Balassi Kiadó, 2005. 45–59.

Recenzió:
Barok: Historia – Literatura – Sztuka XIV. (2007) 1. 295. (Szymon Breziński)

2007

Egy horvát–magyar főúri család a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájában. A Zrínyiek határokon átívelő kapcsolatai. In: A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Szerk. Bene Sándor–Hausner Gábor. Bp., Zrínyi Kiadó, 2007. 39–65.

Recenziók:
Századok, 142. (2008) 4. 1053–1058., különösen 1055. (Molnár Antal)
Tóth Hajnalka: Mind magyar, mind horvát. Aetas, 23. (2008) 4. 246–252., különösen 247–249.
Ács Tibor: Árnyaltabb kép a Zrínyiekről. Gondolatok A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában című könyvről. Honvédségi Szemle, 62. (2008. szeptember) 2. 42–45., különösen 43–44.
Nagy Levente: Magyar és horvát szirének a labirintusban. Irodalomtörténeti Közlemények, 113. (2009) 1. 104–114., különösen 106–110.
Ismeretlen szerzőtől a könyvről és bemutatójáról.  (2008.02.22.)

2009

Közép-Európa védőbástyája és éléskamrája (1526–1711). [és] Időrendi áttekintés (1526–1711). In: Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézete–Balassi Kiadó, 2009. 92–115. és 304–308.

Recenzió:
Pótó János: „Emlékműavatás”. Az Európa színpadán című könyv bemutatója. História, 32. (2010) 1–2. 62–65., különösen 62.

Recenziók konferenciacikkekről (12 = 3+9)

1998

A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Laczkó Dezső Múzeum, 1998. 91–188. [Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.]

Recenzió:
Vörös Gábor: Egy török végvár a Dunántúlon. Aetas, (1999) 4. 210–212. Aetas, (1999) 4. 210–212.

1999

Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk. Petercsák Tivadar–Berecz Mátyás. Eger, Dobó István Vármúzeum, 1999. 33–63. [Studia Agriensia, 20.]

Recenzió:
Keletkutatás (2002) ősz–(2006) ősz [megjelent 2007 februárjában] 242–246., különösen 243. (Lakatos Katalin)

2005

Die adelige Funeralkultur und Typen von Grabdenkmälern im Königreich Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. In: Macht und Memoria. Begräbniskultur europäischer Oberschichten in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Mark Hengerer. Köln–Weimar–Wien, Böhlau, 2005. 483–513.

Recenzió:
Mitteilungen der Residenzen-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, 16. (2006) 1. (Carola Fey)

2006

Zentralisierung und Lokalverwaltung. Die Schwierigkeiten des Absolutismus in Ungarn von 1526 bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts. In: Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Hrsg. Petr Maťa–Thomas Winkelbauer. Stuttgart, Franz Steiner, 2006. 279–299. [Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 24.]

Recenzió:
H-Soz-u-Kult, 26.05.2008, , 26.05.2008, (Peter G. Tropper)
The Journal of Modern History, 80. (2008) 3. 706–708. (Franz A. J. Szabó)
The American Historical Review, 113. (2008) 604–605. (Paula Sutter Fichtner)

2007

Hofwechsel und Einflussverlust: der ungarische Adel am Hof der Jagiellonen und am Hof Ferdinands I. In: Maria von Ungarn (1505–1558). Eine Renaissancefürstin. Hrsg. Martina Fuchs–Orsolya Réthelyi unter Mitarbeit von Katrin Sippel. Münster, Aschendorff, 2007. 245–260. [Geschichte in der Epoche Karls V., Bd. 8.]

Recenzió:
Zeitschrift für bayerische Landesgecshichte (16.05.2008) (Ulrike Ludwig)
Sehepunkte, 9. (2009) 7/8. [15.07.2009], (Julia A. Schmidt-Funke)
Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 118. (2010) 1–2. 259–261., különösen 260. (Martin Scheutz)

2008

A 16–17. századi Habsburg–magyar kapcsolatok megítélése a magyar történetírásban. In: Protihabsburské stavovské povstania a ich vplyv na vývoj pohraničných regiónov Slovenska a Maďarska v 17. storočí / Habsburg-ellenes rendi felkelések és ezek hatása Szlovákia és Magyarország határmenti térségének fejlődésére a 17. században. Ed. Štefan Šutaj. Prešov : Universum, 2008. 15–29.

Recenzió:
Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 4. 1210–1212., különösen 1211. (Varga Szabolcs)

2010

Zvláštna cesta medzi aristokraciu Uhorského kráľovstva: rod Révai v 16. storočí. In: Rod Révai v slovenských dejinách. Zborník prác z interdisciplinárnej konferencie. 16. – 17. septembra 2008, Martin. Ed. Miloš Kovačka–Eva Augustínová–Maroš Mačuha. Martin : Slovenská národná knižnica, 2010. 63–84. [Studia historico-bibliographica Turociensia, 3.]

Recenzió:
Informátor Archívu Pámiatkového úradu SR, 43. (2010) 8–9., különösen 8. (Tomáš Janura)

A szigetvári Zrínyi Miklós a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia arisztokráciájában. In: Zrínyi Miklós élete és öröksége. A 2008. november 7–8-án Zrínyi Miklós születésének 500. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövege. Szerk. Varga Zoltán. Szigetvár, Szigetvári Várbaráti Kör, 2010. 28–47.

Recenzió:
Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 28. (2010) 323–325., főként 23. (Damir Karbić, Vedran Klaužer és Suzana Miljan)

Recenziók szerkesztett kötetekről (1 = 0+1)

Pálfiovci v novoveku. Vzostup významného uhorského šľachtického rodu. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava 20. mája 2003. Ed. Anna Fundárková–Géza Pálffy. Bratislava–Bp., Spoločnosť Pro História–Academic Electronic Press, 2003. 151.

Recenzió:
Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 3. (2004) 5. 151. (Hrvoje Petrić)