Magyar Várostörténeti Atlasz

NKFI (OTKA) K 116594

2016. január 1.–2019. december 31.

Témavezető: Szende Katalin

Kutató: Szilágyi Magdolna

Kapcsolattartás: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., (1) 224-6700/653

2016 januárjától a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben folytatódik a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Magyar Várostörténeti Atlasz című kutatási projekt. A magyarországi kutatás 2004-ben kapcsolódott be az európai városatlaszok programjába Kubinyi András akadémikus vezetésével. Ekkor négy város (Buda 1686-ig, Sopron, Sátoraljaújhely, és Kecskemét) feldolgozása kezdődött meg a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság Városatlasz Munkabizottságának előírásai szerint a Történettudományi Intézetben. 2010 és 2013 között Szende Katalin vezetésével további hat város (Buda, Kőszeg, Miskolc, Szeged, Pécs, Vác) tértörténetének feldolgozására került sor, melyhez ezúttal a Közép-európai Egyetem Medievisztika Tanszéke biztosította az intézményi hátteret. Az idei évben a Történettudományi Intézetéhez visszakerülő, harmadik várostörténeti OTKA-projekt célja az öt újabb magyar város (Óbuda, Székesfehérvár, Pápa, Szekszárd, és Nyírbátor) helyrajzi és településmorfológiai vizsgálatai mellett a korábbi években elvégzett kutatások eredményeinek publikálása lesz. A kiadásra váró atlaszok a sorozat eddig megjelent köteteihez hasonlóan áttekintő térképekből; a helyrajzi változásokat bemutató fejlődési fázis térképekből; a sajátos jelenségeket bemutató tematikus térképekből; valamit történeti-topográfiai tanulmányból és adattárból állnak majd. Az egységes elvek alapján összeállított kötetekben feldolgozott városokat az országos területi lefedettség mellett a településtípusok és jogállás szerinti változatosság jellemzi, így az atlaszok az egyes városok történeti, régészeti, műemlékvédelmi, társadalomtörténeti kutatásain és várostervezési munkáin túl, az összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz is kiváló alapot jelenthetnek majd. 

OTKA K 108670

2013. szeptember 1.–2017. augusztus 31.

Vezető kutatók: Gyáni Gábor és Dávidházi Péter

Elérhetőség:
MTA BTK Történettudományi Intézet
1250 Budapest, Pf. 9.
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A nacionalizmus kutatása az 1980-as években született alapvető elméleti munkák óta virágzik szerte a világon. Bár a nacionalizmus jelenségét számos, olykor egymásnak is ellentmondó elmélet próbálta meg értelmezni, a teoretikusok megegyeznek abban, hogy a kultúrának kiemelt jelentősége van a nemzetépítések történetében. Magyarországon eddig a nemzetépítés kulturális vetületeiről azonban átfogó, interdiszplináris kutatás nem készült, bár egyes humán tudományágak képviselői már elkezdték saját szakterületüknek a nemzetépítés történetébe ágyazott múltját feltárni.
Ennek a kutatási projektnek az az elsődleges célja, hogy a nemzetépítés és a humán tudományok, illetve művészetek diskurzusa közötti összefüggést feltárja. Másodszor a tudományok és műveszetek professzionalizációjának folyamatát vizsgálja, mivel az intézményrendszer kiépülése nyilvánvalóan a nemzet- és államépítés tágabb folyamatában értelmezhető. A harmadik cél a tudományok és műveszetek által produkált emlékezethelyek elemzése.
A kutatócsoport eredményeit magyar és angol nyelvű konferenciákon, a Korall és a Hungarian Historical Review c. folyóiratokban, monográfiákban, illetve magyar és angol nyelvű tanulmánykötetekben közli.

A Médiatanács Médiatudományi Intézetének támogatásával új kutatócsoport alakult 2012 júliusában a médiajog és a médiatörténet kutatására a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A 15 tagú kutatócsoport vezetője Koltay András. A kutatócsoport olyan tudományterületen fejti ki tevékenységét, amelyek szorosan kapcsolódnak a médiához; a kutatások meghatározó területe a történet- és jogtudomány. A kutatócsoport tagjai több tudományág képviselőiből kerülnek ki, egyaránt helyet kapnak benne médiajoggal, sajtótörténettel, sajtóhoz kapcsolódó társadalomtudományokkal, folklórral foglalkozó szakemberek. 2012 szeptembere óta folyik a kutatási tervek előkészítése, a csoport munkájának megtervezése. A kutatócsoport a témához kapcsolódó tanulmányok, konferencia- és tanulmánykötetek, monográfiák elkészítését és kiadását, valamint konferenciák szervezését tartja feladatának.

A 2012 januárjában létrejött MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait nem kisebb célkitűzés vezérli, mint hogy méltó módon képviseljék a magyar tudományos élet legjobb hagyományait és legmodernebb kutatási tendenciáit. Legfontosabb feladatuknak a nemzetközileg kimagasló alapkutatások végzését tekintik a hét tagintézmény (MTA BTK Filozófiai, Irodalomtudományi, Művészettörténeti, Néprajztudományi, Régészeti, Történettudományi, Zenetudományi Intézet) által képviselt interdiszciplináris témakörökben. Céljuk a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, valamint az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor 2012. február 23-án – a kutatóközpont belső munkatársaiból és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértőkből – a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT) megalapítására, melyben a közreműködő szakemberek létszáma megközelíti a 40 főt. Az egyre nagyobb nyilvánosság mellett rendezett előadás-sorozatukon ezidáig a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkoztak. A témacsoport honlapja itt érhető el.

Vezető kutatók: Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián

Az MTA BTK és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás szerint elindult szakmai munka (kutatás, műhelytanácskozás, konferencia, publikáció) során a vidéken élő kutatótársakkal együtt építjük ki a munkacsoportokat.

Kutatásaink súlypontját az 1940-es évektől bekövetkezett struktúraváltoztató jelentőségű társadalomtörténeti események vizsgálatára helyezzük. A radikális állami beavatkozások következtében megindult változások, illetve az azokat átélő, adott esetben elszenvedő emberekkel történtek vizsgálatában különös jelentőséget kapnak a vidéki Magyarország konkrét tereihez és időkeretéhez kötött, az összehasonlítást tudatosan alkalmazó kutatások.

A következő résztémák szerepelnek a célkitűzésekben: szovjetizálás; iparosítás és kollektivizálás; elit- és tulajdonváltás; állami erőszak és társadalmi reakciók; egyéni és kollektív traumák; a vidéki ,,középosztály" utótörténetei; munkavállalás, munkakultúra; demográfiai viselkedés és devianciák; erkölcs, hagyomány, közösségformák; egyházi társadalom; iskolai szocializáció; közegészségügy és tömegkommunikáció; a paraszti társadalom ön- és idegenképének változásai; ,,kivetkőzés"; a nómenklatúra társadalomtörténete; a ,,kisemberek" mindennapi stratégiáinak kutatása (ellenállás és alkalmazkodás, mobilitás, felhalmozás, második gazdaság).

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata