2021. október 7–9. között került sor Spanyolországban, a Valladolidi Egyetem magyar származású professzora, Szászdi István szervezésében a 8. Nemzetközi Comuneró-történeti konferencia, amelynek helyszíne a Valladolid tartományban található Villalar de los Comuneros település volt. A háromnapos szimpózium keretében intézetünk tudományos munkatársa és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, Martí Tibor tartott előadást Las carreras de Melchor de Robles (†1565) y János Pethő de Gerse (†1578): Un ejemplo de las carreras de un noble español y húngaro en el siglo 16 (azaz Párhuzamos életrajzok: Melchor de Robles [†1565] és gersei Pethő János [†1578]: egy spanyol és egy magyar nemes pályáinak példája a 16. században) címmel. A tanácskozás részletes programja itt tekinthető meg.

A konferencia keretében elhangzott előadásában kollégánk a "Lendület"-kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Géza tudományos tanácsadóval közösen végzett kutatások eredményeit foglalta össze. A két nemes, Melchor Robles és Pethő János életútja Közép-Európában több helyszínen összekapcsolódott: a bécsi Habsburg-udvarbeli közös szolgálatot követően az 1550-es évek végén Kassán töltöttek be katonai (főkapitányi, ill. főkapitány-helyettesi) pozíciót. Kettejüknek Felső-Magyarország központjában kibontakozó személyes konfliktusa azonban Habsburg Miksa főherceg 1563. szeptemberi pozsonyi koronázása alkalmával a tettlegességig fajult. A botrány országos, sőt nemzetközi visszhangot kapott, amelynek hullámai a spanyol királyi udvarba is elértek. A két személy karrierje ezt követően teljesen eltérő irányt vett: míg Pethő János továbbra is a Magyar Királyság kiemelkedő katonai és világi főméltósági posztjait bírta és szerezte meg, addig spanyol kortársának a pályája a botrány miatt annak ellenére is megtört, hogy mind a bécsi, mind a madridi spanyol udvarban kiemelkedő patrónusokkal rendelkezett. Robles végül Málta 1565. évi oszmán ostrománál veszítette életét, hősi halállal. A két életút részletes rekonstruálása Bécsben és Simancasban, valamint magyarországi és szlovákiai levéltárakban végzett szisztematikus kutatásokat követően vált lehetségessé. A téma kapcsán Martí Tibornak egyúttal lehetősége nyílott arra is, hogy a spanyol tudományosságnak bemutassa a kora újkori Magyar Királyság legjelentősebb politikai és katonai központjait (Bécs, Pozsony, Kassa), illetve az ezekben való kapcsolatépítés és érvényesülés lehetőségeit.