A pálosok rejtőzködő kolostora

 Skorka logoA Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának májusi számában a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim A pálosok rejtőzködő kolostora című írását közöljük.

 A pálosok rejtőzködő kolostora

mord 1mord 3Gömör megye egyik eldugott szegletén, a mai magyar határ közelében, Szalóc (ma Slavec, Szlovákia) község határában egy körülbelül 7 m magas falcsonk már több mint száz éve hirdeti az egykor itt állt egyházi épület emlékét. A falcsonk két oldalán lévő gótikus ablakkeret-elemek igényes, nagyobb méretű épületre engedtek következtetni. Egészen az elmúlt évekig azonban még ez a maradvány is alig volt látható a sűrű bozót miatt.
Az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán, Pelsőc és Rozsnyó között található kolostor Gömör megye harmadik kolostora, és második pálos alapítása volt (Hangony után). A diósgyőri pálosokkal szoros kapcsolatot ápoló intézmény 1371-ben alapították, és „Csetneki László fiaival, és Csetneki Péter özvegyével egyetértésben, valamint Vörös Miklós fiai, György és Péter nevében is a Zavozalja, más néven Gombaszög faluban lévő öröklött földet vagy földrészt az újonnan, a pálos rend Gombaszög faluban építendő Szűz Mária-kolostorának adományozzák, mint annak kegyurai.” A 16. század elejéig ez volt a Magyar Királyság legészakabbra fekvő pálos kolostora.
mord 12A gazdagon megadományozott, jelentősnek tekinthető alapítás körül több kérdés is felmerült. Az egyik a de novo aedificaturo kifejezés, melyet többen egyfajta újraalapításként vagy akár felújításként értelmeznek. A másik „zavaró tényező”, Bebek György tornagörgői templomban lévő sírköve, melyen a következő felirat olvasható: „Itt fekszik Bebek György királynéi tárnokmester, aki a pálos rend Szűz Mária-egyházát építette 1371-ben”. Sem a főúr életrajzából, sem egyéb más forrásból nem derül ki ugyan, hogy pontosan mely kolostorra utal a felirat, a kutatók általában elfogadják, hogy itt Gombaszögről lehet szó, már csak a pelsőci Bebek és a Csetneki családok szoros rokoni kapcsolatai miatt is. Ráadásul Zavozalja falu az 1320. évi birtokosztálykor Bebek György apjának, Domonkosnak és örököseinek jutott. mord 0A Bebek család neve 1396-ban merül fel ténylegesen a gombaszögi kolostorral összefüggésben, amikor is Bebek György testvérének, Istvánnak fiai egy sajószentpéteri házat adományoztak a pálosoknak, amit ugyanabban az évben az uralkodó is megerősített. 1406-ban a Bebekek – egy újabb adományozás során – már azt állítják, hogy az ő őseik alapították az egyházat. A 15. század folyamán és a 16. század első felében Gombaszög szerzetesei számos további adományban részesültek. Ezek többnyire különböző szőlőbirtokok voltak, melyeknek borát a rozsnyói és csetneki vásárokon értékesítették. Éppen a borral való szabadabb kereskedést tette lehetővé a berzétei vám alóli mentesség. Az üzlet annyira jól ment, hogy a 15. század második felétől a pálosok már maguk vásároltak birtokokat, többek között egy nemesi kúriát Teresztenye faluban, ahol addig csupán szőlőkkel rendelkeztek. A szőlők mellett Gombaszög birtokolt még kaszálókat, réteket és erdőket is, Gömörön kívül Torna és Borsod megyékben.
A birtokokkal ellentétben a kolostor elöljáróiról és a szerzetesekről, illetve ez utóbbiak számáról a források alig árulkodnak. Annyi sejthető, hogy kezdetben a diósgyőri rendház alá tartozott, s csak a 15. század közepétől vált önállóvá, pár további rendház (a martonyi Háromhegy és a felsőnyárádi Újház) felügyeletét is ellátva.mord 2
A Mohácsi csatát követően a kolostor még szokatlanul sokáig működött. Egyik patrónusa – Bebek Imre – fehérvári prépostként kezdetben támogatta, az 1533. évi rendelkezése, melyben összeszedette a gömöri templomok harangjait, hogy Rozsnyón 50 ágyút öntessen belőlük, azonban már előrevetítette a pálosok sorsát. Maga Bebek Imre legkésőbb 1534-ben protestáns hitre tért, s meg is házasodott. A szerzetesek fokozatosan alkalmazkodtak az egyre bizonytalanabbá váló időkhöz. Vagyonukat több alkalommal is a rozsnyói polgárokhoz menekítették. 1553-ban Bebek Ferenctől még kaptak ugyan egy új adományt, de Rozsnyóban, a Literatus Jakabnál őrzött értékeiket Bebek György és emberei kifosztották, majd a kolostorra is lecsaptak, lelki és testi kínzásoknak téve ki az elfogott szerzeteseket. Ezt csapást a kolostor már nem heverte ki, s a pálosok soha nem tértek vissza a megyébe.
mord 7Egyes feltevések szerint miután a szerzeteseket elűzték, az épületet megerődítették. Az írott forrásokban azonban nem szerepel ilyen jellegű információ. Így a helyszínen ma is látható erődítéseket illetően elképzelhető, hogy még a rendház fennállása során épültek. A régészeti ásatások azonban nem szolgáltattak elegendő adatot az erődítések keltezéséhez.
mord 4A gombaszögi pálos kolostor első régészeti feltárására 2011-ben került sor Peter Tajkov vezetésével, aki olyan tájékozódó, próbaásatást folytatott, mellyel a templom kiterjedését és a rétegsorok vastagságát ellenőrizhették. Az eredmények feldolgozása ekkor még elmaradt, de annyi kiderült, hogy erősen bolygatott, egykoron gazdagon kifestett épületről van szó.
A kolostor templomának szisztematikus kutatása 2018 áprilisában indult meg a Sine Metu Polgári Egyesület megbízásából. A kutatás a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében zajlott, Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezetésével, a munkákhoz csatlakozott Szakálos Éva az esztergomi Balassi Bálint Múzeum képviseletében, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói is.
mord 5mord 15Első fázisban sikerült feltárni az elpusztult kolostor templomának megmaradt falait és tisztázni a kora újkori erődítés nyugati és déli nyomvonalát. Az épületegyüttesre vonatkozóan egyértelművé vált, hogy a 14. század végén Gombaszögön egy egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom épült. A bordás keresztboltozatú épület magában állt, kezdetben kerengő nélkül. Faragott keretelésű bejárata a nyugati homlokzat közepén nyílt. A templom déli oldalát négy támpillér tagolta, az egykor ezek között elhelyezkedő három ablakból a két keleti még félig látható a 7 m magas falcsonkon. Érdekes, hogy a nyugati szakasz keskenyebb, így míg a többi ablakról biztosan állíthatjuk, hogy többosztatúak voltak, addig ez egyszerűbb kialakítású lehetett. Az előkerült töredékek és ólomkeretek alapján biztos, hogy mindegyikben ólomkeretes foglalatú kerek ablakszemek voltak. A nyugati szakasz méretbeli eltérése miatt feltételezhetjük, hogy itt egy konzolokról induló kegyúri karzat lehetett.
mord 8mord 9mord 10mord 11mord 14A hajóban, az északi fal mellett két oltáralap maradt meg, a sírrablók tevékenységének betudhatóan a diadalív elé rekonstruálható mellékoltárok ezzel szemben teljesen elpusztultak. Az újkori bolygatások szinte nyomtalanul megsemmisítették a templom szentélyét is. A szélessége a diadalív küszöbe és a nyugati falcsonkok alapján még mérhető, de a keleti záródására csak következtetni lehet egyrészt a támpillércsonkok, másrészt az egyik megmaradt sarokkonzol alapján. A hajó méretei biztosak: átlagban 11x19 m (a hajó belső méretei: 16,5 x 8,85 m), a szentély rekonstruálható kiterjedése pedig 8x8 m lehetett.
A templom teljes belsejét téglapadlóval fedték, a négyzetes lapok egy része díszített volt. Mivel a helyi kőanyag nehezen faragható, az épületet nagyon gazdagon kifestették – a falakat és a boltozatot egyaránt. Ehhez tartozik az egyik legszebb lelet is: a hajó nyugati szakaszához tartozó boltozati zárókő, melyen az Úr áldó keze látható.
mord 13mord 14mord 15mord 16Az épület maradványai mellett a lelőhely – kiraboltsága ellenére – az egykori mindennapokra utaló, gazdag leletanyag is előkerült. A megszokottabb pénzérmék mellett megemlíthetjük a gyűrűket, csatokat és egy 15. századi kódex vereteit.
Egy, a gombaszögihez hasonló pálos kolostor ritkán volt jelentős gazdasági tényező, nemzetközi viszonylatban legalábbis bizonyosan nem. A kutatott egyházi intézmény alaposan mord 13berendezkedett önellátásra. Ezt igazolja egyrészt a kolostor melletti hegy oldalában fakadó forrásból felduzzasztott egykori halastó, másrészt a Fekete-patakon felépített malom, amely a mai Andrássy-kúria helyén feltételezhető. A kolostor pénzgazdálkodására utalnak a templom körüli járószinten talált különböző pénzek: Zsigmond, Mátyás és Ferdinánd királyok veretei. Esetleges nemzetközi kapcsolatokról pedig az épület 16. századi pusztulása során kihajított és a kerengő padlójába beletaposott kódex nürnbergi jellegű veretei árulkodnak. Szinte a teljes középkori és kora újkori kerámiaanyag a híres helyi, gömöri fazekassághoz köthető. Azt viszont a jövőbeli kutatások feladata lesz kideríteni, hogy a templomot kifestő művész honnan is érkezhetett. A szomszédos – a Bebek-család előnevét adó – Pelsőcön végzett kutatások alapján felvethető egy itáliai mester közreműködése akár Gombaszögön is.

Mordovin Maxim, Alexander Botoš

Javasolt hivatkozási forma
URL: https://www.tti.hu/lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/havi-szines/3199-a-palosok-rejtozkodo-kolostora.html (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)

Irodalom
Documenta artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai. Budapest 1975-1978.
F. Romhányi Beatrix: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn – Pálos gazdálkodás a középkorban. Budapest 2010.
Lővei Pál – Weisz Boglárka: A gazdaság és pénzügyigazgatás szereplőinek szórványos síremlékei a középkori Magyarországon. In: Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a középkorról. Szerk. Weisz Boglárka. Budapest 2016. 218–220.
Skalská, Monika: Pavlínsky kláštor v Gombaseku (1371–1566) Studia Historica Tyrnaviensia 14–15. (2012) 160–185.
Szakálos Éva: A pelsőci templom XIV. századi falképei. Esztergom és vidéke 2. (2014:3) 48–55.

 

Középkori gazdaságtörténet

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata