Konyvfesztival2016Apr24 006Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon  a Millenáris Parkban intézetünk kiemelt programjaként 2016. április 24-én került sor arra a beszélgetésre, amelyet Katona Csaba tudományos munkatárs folytatott Pálffy Géza tudományos tanácsadóval, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével. A nagyszámú érdeklődőt vonzó rendezvényen Pálffy Géza először tágabb kontextusba helyezve mondandóját arról beszélt, hogy a 16–17. századi magyar történelmet és a Habsburg–magyar kapcsolatokat nem lehet kizárólagosan a függetlenségi törekvések szempontja felől közelítve megítélni. Az eseményről röviden tudósított az M1 Híradója, ami itt tekinthető meg (45.46-tól).

A 19. századi nemzeti szemlélet kontextusába helyezve ugyanis a dinasztikus államok kora újkori világát csak anakronisztikus módon, hamis fénytörésben lehet értelmezni, így ezt a szemléletet a legújabb kutatások már nem osztják. Valójában az ország azzal, hogy a Habsburg-uralkodóház adta a királyt 1526 után, függetlenségét nem veszítette el, bár szuverenitása kétségkívül több területen korlátozott volt. Nem jobban azonban, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor is a külügy, hadügy és részben a pénzügy úgymond közös ügy volt, hiszen ezek már az 1530-as évektől közös területekké váltak. A 16. században a valódi tragédiát az ország területi veszteségei jelentették, hiszen a Magyar Királyság egy része török kézre került, másik részéből pedig egy új önálló államalakulat jött létre, az Erdélyi Fejedelemség. Hasonlóan döntő, valójában a 20. századig kiható változásokat hozott a magyar főváros (Buda) török kézre kerülése, hiszen feladatköreit ezt követően két magyar főváros (Pozsony és Bécs) együtt vette át. Így a 16. század közepe egy hosszabb távú történeti folyamat kezdeteként értékelhető, aminek következményei egészen Trianonig kihatottak. Emellett bőségesen szó esett a Szent Korona Kutatócsoport legújabb korona- és koronázástörténeti eredményeiről is, így például a ma (a 17. század óta) Fraknón őrzött első országzászló megtalálásáról és azonosításáról, az elfeledett koronázóvárosról (Sopronról), koronánk legkorábbi hiteles ábrázolásáról és kutatócsoport interdiszciplináris tudományos feltáró munkájáról. Pálffy Géza rámutatott a Szent Korona és a koronázások történetét célzó kutatások jelentőségére is. Az érdeklődők megtekinthették és megvásárolhatták intézetünk és a Kutatócsoport témához kötődő kiadványait is. A beszélgetés a közönség kérdéseire adott válaszokkal fejeződött be. 

 Feszt5Feszt4Feszt 3Feszt1