Molnár Antal, intézetünk igazgatója és tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese az utóbbi hetekben számos sajtóorgánumnak nyilatkozott, elsősorban a Pápai Történettudományi Bizottságába történt kinevezésével kapcsolatban. A vatikáni történeti kutatások jelentőségéről az M1 Híradóban és a Hír TV stúdiójában beszélt még február végén, a Karc FM Keresztény értékek című műsorában pedig a Bizottság működéséről is szót ejtett, amelyet úgy kell elképzelni, mint egy akadémiai vagy egy tanácsadó testületi munkát.
A Blikk 2021. március 1-ei számában Fény derülhet a Vatikán eddig rejtett titkaira? Ferenc pápa történészet lett a hazai tudóscímmel jelent meg róla írás, amelyben Molnár Antal így nyilatkozott: „Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a 30 tagú testület tagja lehetek. Egyúttal mérhetetlen bizalom is. Megvallom, meglepetésként ért, hogy Ferenc pápa engem kért fel erre a posztra. Ez számomra visszajelzés, hogy tudományos munkámmal és a Római Magyar Akadémia vezetőjeként eltöltött öt évemben hozzá tudtam tenni a világ egyháztörténetéhez"
„Mintha vírustagadókat támogatna az állam” – csúcstörténész a Magyarságkutatóról és az alternatív tudományról címmel a VálaszOnline-on 2021. március 3-án jelent meg az interjú, amelyet Ablonczy Bálint készített Molnár Antallal, és amely beszélgetés – mint a címe is mutatja – számos témára kitért: „A történész tudja: egy középkori krónika állítása még nem az igazság. Valóban volt a magyar nemességnek a középkorban hun származástudata, amiképpen a lengyelek szarmatáknak, a szlovákok nagymorvák utódainak tartották magukat, nem is beszélve a Romániában sokáig kizárólagos dák-római kontinuitásról. A 16–17. században művelt szerzők azt is leírták, melyik nép melyik bibliai vagy mitológiai szereplőtől származik, nyilván a mai tudásunk alapján másként látjuk a kérdést. Aki ezt nem fogadja el, az nincs tisztában a történettudomány elmúlt néhány évszázados fejlődésével. Ez ugyanolyan, mintha én bizonyos betegségeket piócákkal, érfelvágással akarnék gyógyítani, mondván, őseink így csinálták, bízzunk az ő tudásukban.”
2021. március 5-én a Klubrádió Délelőtt című műsorának vendége volt Molnár Antal mint az egyik legmagasabb nemzetközi pozíciót betöltő magyar történész. 2021. március 7-én a Magyar Kurír közölt vele beszélgetést Először van magyar tagja a Pápai Történettudományi Bizottságnak címmel. „Úgy érzem, az én feladatom az, hogy Magyarország, illetve tágabb értelemben a közép- és délkelet-európai térség történelmét bevigyem a bizottság munkájába, hiszen a térségből Magyarországnak van Rómában a legnagyobb intézményrendszere.” – mondta el többek között Molnár Antal.
Másnap a Népszavában jelent meg írás a kinevezéséről A titkok könyvtára címmel. Bár itt nem szólaltatták meg, a cikk hangsúlyozta: „Molnár Antal a testület első magyar tagja.
2021. március 9-én az M5 Librettó című műsorában kérdezték többek között arról, hogy mi lesz a munkája a Történettudományok Pápai Bizottságában. Molnár Antal rámutatott, hogy elfoglaltságai főleg egy klasszikus bizottsági munkát jelentenek majd, és ehhez nem szükséges Rómába költöznie.
AKatolikus Rádió Kerengő című műsorának 2021. március 10-én nyilatkozott arról, hogyan is lesz valaki a Pápai Történettudományi Bizottság tagja – egyedüli magyarként eddig a Bizottság történetében.
2021. március 14-én a Magyar Hang A katolikus egyház köszöni, jól van címmel adott közre egy vele készült beszélgetést. „A kinevezéskor elsősorban a személy a fontos, ám a megbízatás nem teljesen független magyar mivoltomtól sem. A történettudósok és az egyház közötti együttműködést koordináló bizottság a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez arra, hogy nemzeti összetétele kiegyensúlyozott legyen, több földrészről is vannak tagjai.” – szögezte le Molnár Antal.
Még aznap ismét a Katolikus Rádió meghívásának tett eleget, ezúttal a Hagyományok éltetői című műsor keretében. „Bár a felkérés hétköznapi módon e-mailben érkezett, a megtiszteltetés, hogy tagja lehet a nemzetközi kutatók alkotta csoportnak, vagyis a harmincketteknek – váratlan megtiszteltetésként érte.” – osztotta meg a hallgatókkal a felkérés pillanatát.
2021. március 15-én a 24.hu-nak adott interjút Tényleg sötét titkokat rejt a Vatikán levéltára címmel?, amelyben rámutatott: „a Vatikáni Titkos Levéltár 1881 óta nyitott a kutatás számára.”
Végül már áprilisban jelent meg a Magyar Nemzet Lugas című rovatában a Vatikáni titkokról tabumentesen című riport, amelyben Molnár Antal arról is beszélt, hogy XIII. Leó pápa 1883-ban már alapított egy bíborosi bizottságot, hogy koordinálja a párbeszédet az egyház és a történettudomány között, ennek utóda az 1954-ben létrehozott bizottság. Az óriási különbség az, hogy míg az első főpapokból állt, utóbbi klerikus és világi kutatók közössége.
Molnár Antal a Történettudományok Pápai Bizottságába való kinevezésével kapcsolatban készült valamennyi írás megtalálható ebben a cikkgyűjteményben.
