Zsoldos, Attila
Zsoldos Attila

Alapadatok

Zsoldos Attila
Beosztás: tudományos tanácsadó, témacsoport-vezető
Témacsoport: Középkori témacsoport
Telefon: 224-6700/640
E-mail: zsoldos.attila@btk.mta.hu

Status: Research Professor and Correspondent member of the Hungarian Academy of Sciences Research Team Leader

Research Team: Medieval History Research Team

Phone: +361 224-6700/640

Email: zsoldos.attila@btk.mta.hu

Degree: DSc (2004), Correspondent Member of the Hungarian Academy of Sciences (2010)

Research Field: History of the Árpád and Anjou (Angevin) Ages (11–14th centuries)

Életrajz

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Budapest, 1962. 06. 23.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, levéltár–történelem (speciális középkori tanulmányok) szak (1986)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT 

Kandidátus (1993)

MTA doktora (2004)

MTA levelező tagja (2010)

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, Történelem Segédtudományai Tanszék (1986–1987) tudományos segédmunkatárs

MTA Tudományos Minősítő Bizottság (1987–1990) tudományos továbbképzési ösztöndíjas

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, Történelem Segédtudományai Tanszék (1990–1994) egyetemi tanársegéd

MTA Történettudományi Intézete (1994–2011) tudományos munkatárs (1994–1999), tudományos főmunkatárs (1999–2005), tudományos tanácsadó (2005–2011), osztályvezető (2001–2011)

MTA  Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) tudományos tanácsadó, osztályvezető (2012–)

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj II. sz. szakértői kollégium (tag: 1998–2006)

Magyar Történelmi Társulat (igazgatóválasztmány tagja: 1999–2007; alelnök: 2007–2011)

Magyar Hadtörténészek Nemzeti Bizottsága (elnökségi tag: 2000–)

OTKA Történettudományi, Tudomány- és Technikatörténeti zsüri (elnök: 2005–2008)

OTKA Társadalomtudományi Kollégium (tag: 2009–2011)

MTA nem akadémikus közgyűlési képviselő (2007–2010)

MTA Doktori Tanács (tag: 2011–)

MTA II. Osztály (osztályelnök-helyettes: 2011–)

MTA Közoktatási Elnöki Bizottság (tag: 2011–)

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Szűcs Jenő-díj (1998)

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Történelmi Szemle (rovatvezető: 1999–)

História (a szerkesztőség tagja: 2001–)

Mediaevalia Transilvanica  (a szerkesztőség tagja: 2002–)

Századok (a szerkesztőbizottság  tagja: 2003–2007; szerkesztő: 2004–2011; a szerkesztőbizottság elnöke: 2011–)

Turul (a szerkesztőbizottság  tagja: 2010–2011)

Publikációk

TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓ

1. Magyarország világi archontológiája 1000–1301. MTA Történettudományi Intézet, História, Bp., 2011. 382. [História könyvtár – Kronológiák, adattárak 11.]

Recenziók:
Turul, 84. (2011) 70–71. (Csákó Judit)
Hungarian Review, 2. (2011. march) 119. (Bardoly István)
Scrinia Slavonica, 11. (2011) 557–559. (Karbić, Marija)
Zbornik odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti. Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 29. (2011) 404–406. (Karbić, Damir)

2. Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. 280. [Történelmi kézikönyvtár – Magyar történelem 1.]

Recenziók:
BUKSZ, 10. (1998. ősz) 347–350. (Veszprémy László)
Századok, 133. (1999) 197–201. (Rácz György)

3. A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1999. 210. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 26.]

Recenziók:
Századok, 135. (2001) 508–511. (Makk Ferenc)
Magyar Tudomány, 108. (2001) 622–624. (Niederhauser Emil)
Debreceni Szemle, 9. újfolyam (2001) 620–624. (Pósán László)

4. Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2005. 227. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.]

Recenzió:
www.kurrenstortenelem.org/dokument/recenziok/2007_marcius/zsoldos_attila_01.htm (Matus Zsanett)
Colloquia, 13. (2006: 1–2.) 399–402. (Lupescu Makó, Mária)
Anuarul institutului de istorie „George Bariţiu” din Cluj-Napoca. 47. Series Historica, (2008) 629. (Gross, Lidia)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) 305–309. (Karlinszky Balázs)

5. Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. MTA Történettudományi Intézet, História, Bp., 2007. 171. [História Könyvtár – Monográfiák 24.]

Recenziók:
Turul, 80. (2008) 66–68. (Körmendi Tamás)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) 305–309. (Karlinszky Balázs)
Erdélyi Múzeum, 70. (2008: 3–4.) 102–103. (Hegyi Géza)

6. Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerk. Zsoldos Attila. Magyar Országos Levéltár, MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2008. 226. [A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 45.]

Recenziók:
Turul, 82. (2009: 1.) 30–31. (Körmendi Tamás)
Zbornik odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti. Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 29. (2011) 387–389. (Miljan, Suzana–Karbić, Damir)

7. Egész Szlavónia bánja. In: Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. Argumentum Kiadó, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, H. n. [Bp.–Piliscsaba] 2001. 269–281. [Analecta Mediaevalia I.]

8. Téténytől a Hód–tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle, 39. (1997) 69–98.

9. Szent István és III. András. Kossuth Kiadó, Bp., é. n. [2003.] 249. [Párhuzamos életrajzok a magyar történelem századaiból.]

10. Confinium és marchia. (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről). Századok, 134. (2000) 99–116.

PUBLIKÁCIÓS LISTA HIVATKOZÁSOKKAL

1985

A főkirályi hatalom címei az angolszászoknál. Levéltári Közlemények, 56. (1985) 201–214.

Szovák Kornél: Szent László alakja a korai elbeszélő forrásokban. Századok, 134. (2000) 1. p. 138. 98. j.
Bárány Attila: Britek, angolszászok, vikingek. Észak-Nyugat-Európa a korai középkor századaiban. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő, 2008. p. 146.
Bárány Attila–Laszlovszky József–Papp Zsuzsanna: Angol–magyar kapcsolatok a középkorban I–II. Attraktor, Máriabesnyő, 2008–2011. I. p. 38. 55. j.

Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Bp. 1983. Levéltári Közlemények, 56. (1985) 256–258. [Recenzió.]

1986

A kettéosztott sziget. Világosság, 27. (1986) 115–120.

Csukovits Enikő: A lovagi zarándoklat. Történelmi Szemle, 43. (2001) 1–2. p. 36. 12. j.

1987

Túl a feledés határán. Gegő Elek és a moldvai magyarság kutatásának kezdete – utószó   Gegő Elek: A’ moldvai magyar telepekről c. könyvének reprintkiadásához. Bp., 1987. 167–179.

Toya, Hiroshi: Aporia in the Study of Csángók. Asian Cultural Studies, Special Issue, Essays in Honour of Professors Uozumi Masayoshi and Shoba Yoshinobu. (2002) 11. p. 326. 1. j.

1988

A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. 12–19.

Szakály Ferenc: Tolna vármegye középkori szolgabírái (Esettanulmány). Történelmi Szemle, 39. (1997) p. 412. 7. j.,
p. 423. 43. j.
Gericsné Ladányi Erzsébet: Iobagio (liber iobagio) – ignobilis. A telekkatonaság és a partikuláris nemesség eredete. Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) p. 624. 9. j.
Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314–1525. Wosinszky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998. p. 72. 46. j.
Bilkei Irén: Zala megye közigazgatása a kezdetektől 1541-ig. In: Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 50.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. p. 16. 19. j.
Tringli István: Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Zsoldos Attila. Bp., 2001. p. 146. 524. j.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 62. 421. j.,
p. 83. 577. j.
9. Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 488. 6. j.,
p. 498. 32. j.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozs vármegye szolgabírái a középkorban. Turul, 82. (2009) 1. p. 11. 4. j.
C. Tóth Norbert: Előszó. In: Piti Ferenc–C. Tóth Norbert–Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei 1284–1524. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65.) Nyíregyháza, 2010. p. 8. 13. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 184. 766. j.

Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp., 1987. Századok, 122.  (1988) 246–248. [Recenzió.]

Jakó Zsigmond–Manolescu, Radu: A latin írás története. Bp. 1987. Tudomány, 4. (1988) 5. 38–39. [Recenzió.]

1989

A kutatómunka információs bázisa. In: Tanulás, kutatás, írás egyetemi szinten. Egységes proszemináriumi háttéranyag – egyetemi jegyzet. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Bp., 1989. 41–74.

1990

Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635–1701. Bp., 1990. 369. [Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11.]

Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. (Magyar Kódex 3.) Főszerk. Szentpéteri József. Kossuth Kiadó, Bp., 2000. p. 429.
Dominkovits Péter: Sopron, a 18. század egyik regionális oktatási központja. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Szerk. Turbuly Éva. Sopron, 2002. p. 142. 39. j.,
p. 143. 42.  j.
Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. (METEM Könyvek 44.) Bp., 2003. p. 94. 392. j.
Gecsényi Lajos–Tatjana Guszarova: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646–1672 között.  Századok, 137. (2003) p. 667. 91. j.

A várjobbágyi birtoklás megítélésének változásai a tatárjárást követő másfél évszázadban. Aetas, (1990) 3. 5–34.

Tímár György: Tolnavár Mohács előtt. In: Tolna mezőváros monográfiája. Szerk. Glósz József, V. Kápolnás Mária. Tolna, 1992. p. 84. 110. j.
Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. Savaria, 22. (1992–1995) 3. p. 226. 4. j.
Draskóczy István: A honfoglalástól a 16. századig. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. Honvári János. Aula Kiadó, Bp., 1996. p. 76.
Magyar jogtörténet. Szerk. Mezey Barna. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp., 1996. p. 207.
Draskóczy István: Miskolc birtoktörténete a középkorban. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526- ig. Szerk. Kubinyi András. Miskolc, 1996. p. 101. 50. j.  
Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997. p. 131.
Csukovits Enikő: Sedriahelyek – megyeszékhelyek a középkorban. Történelmi Szemle, 39. (1997) p. 377. 57. j.
Borosy András: A „nemzetségi Magyarország”, a királyi vármegyék és a várispánságok hadakozó népelemei. Historiográfiai áttekintés. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk. Rácz István. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. p. 86. 30. j.
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. A jegyzeteket kiegészítette, az utószót írta és a bibliográfiát összeállította Mezey Barna. (Milleniumi Magyar Történelem – Historikusok) Osiris Kiadó, Bp., 2000.2 p. 378. 41. j.
Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József, Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000. p. 294. 271. j.
Langó Péter: Jászok a középkori Pilis megyében. Limes, 14. (2001) 1–2. p. 134. 86. j.

A Szent–Iványi család levéltára 1230–1525. Mályusz Elemér kézirata alapján sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Borsa Iván. Bp. 1988. Levéltári  Közlemények, 61. (1990) 170–171. [Recenzió.]

Szabó T. Attila: Nyelv és település. (Válogatott tanulmányok, cikkek VII.) Bp. 1988. Tudomány, 6. (1990) 1. 70–71. [Recenzió.]

1991

A királyi várszervezet és a tatárjárás. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991) 1. 45–76. Némileg átdolgozott változata kötetben: Tatárjárás. Szerk. Nagy Balázs. Bp., 2003. 519–544. [Nemzet és emlékezet.]

Borosy András: Hadsereglétszámok a X–XIV. században. Hadtörténelmi Közlemények, 105. (1992) p. 25. 144. j.
Nógrády Árpád: „Magistratus et comitatus tenentibus” II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez. Századok, 129. (1995) p. 188. 76. j.
p. 189. 109. j.
Veszprémy László: Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben. Hadtörténelmi Közlemények, 108. (1995) 4. p. 4. 2. j.
Kis Péter: „A király hű bárója” (Ákos nembeli Ernye pályafutása). Fons, 2. (1995) 3. p. 282. 53. j.
Draskóczy István: Miskolc birtoktörténete a középkorban. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Kubinyi András. Miskolc, 1996. p. 101. 50. j.
Borosy András: A „nemzetségi Magyarország”, a királyi vármegyék és a várispánságok hadakozó népelemei. Historiográfiai áttekintés. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk.: Rácz István. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. p. 86. 30. j.
Almási Tibor: A tizenharmadik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 209.
Veszprémy László: Hadszervezet Szent István korában. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2001. p. 40. 12. j.
B. Szabó János: Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 1. p. 97. 81. j.
Szende Katalin: Fidelitas és politika. Kihez és miért volt hűséges Sopron városa a középkorban. Soproni Szemle, 55. (2001) p. 345. 13. j.
Szende László: Magyarországi várak Rogerius korában. Limes, 14. (2001) 1–2. p. 117. 28. j.,
p. 117. 30. j.
Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron, 2002. p. 90. 332. j.,
p. 105. 432. j.,
p. 199. 629. j.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 250. 60. j.
Veszprémy László: Újabb szempontok a tatárjárás történetéhez. In: Tatárjárás. Szerk. Nagy Balázs. Osiris Kiadó, Bp., 2003. (Nemzet és emlékezet) p. 394.
Pintér János Zsolt: Tatárok és magyarok (1241–1242). Hadtörténelmi Közlemények, 118. (2005) p. 684. 133. j.,
p. 684. 135. j.
Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj–Napoca, 2005. p. 384. 2. j.
B. Szabó János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. (Tudástár) Corvina, Bp. 2007. p. 192.
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143. (2009) p. 392. 6.j.,
p. 392. 8. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba 2009. p. 496. 28. j.
Wolf Mária: Adatok az ispáni várak szerepéhez az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 326. 58. j.,
p. 326. 59. j.,
p. 327. 61. j.,
p. 327. 62. j.,
p. 327. 64. j.,
p. 327. 66. j.

Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez. Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. 20–31.

Kis Péter: „A király hű bárója” (Ákos nembeli Ernye pályafutása). Fons, 2. (1995) p. 287. 79. j.
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. (História Könyvtár – Monográfiák 9/1.) História–MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1997. p. 102. 92. j.
Kis Péter: Ákos nembeli István. Egy magyar előkelő életútja a 13–14. század fordulóján. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998. p. 71. 113. j.
C. Tóth Norbert: Bereg megye járásai a középkorban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 40. (2005) 2. p. 182. 29. j.,
p. 182. 30. j.,
p. 182. 31. j.
Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged, 2006. p. 63. 327. j.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 25. 98–100. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40.  – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 499. 39. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 26. 87. j.,
p. 87. 354. j.

Terra hereditaria és szabad rendelkezésű birtok. Szempontok a várjobbágyi birtoklás egyes kérdéseinek megítéléséhez. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter, Kalmár János, V. Molnár László. Bp., 1991. 23–37.

Draskóczy István: Miskolc birtoktörténete a középkorban. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526- ig. Szerk. Kubinyi András. Miskolc, 1996. p. 104. 54. j.
Borosy András: A „nemzetségi Magyarország”, a királyi vármegyék és a várispánságok hadakozó népelemei. Historiográfiai áttekintés. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk. Rácz István. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. p. 86. 30. j.

1992

A várjobbágyi birtoklás és társadalmi háttere Magyarországon a 11–14. században. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp., 1992.

Jobbágyok a királyi várszervezetben. Történelmi Szemle, 34. (1992) 1–15.

Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. Savaria, 22. (1992–1995) 3. p. 226. 4. j.
Kis Péter: „A király hű bárója” (Ákos nembeli Ernye pályafutása). Fons, 2. (1995) 3. p. 292. 96. j.
Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 10.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 1996. p. 147. 282. j.
Solymosi László: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Argumentum Kiadó, é. n. [1998.] p. 27. 28. j.,
p. 61. 34. j.
Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp., 1998. p. 293.
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. A jegyzeteket kiegészítette, az utószót írta és a bibliográfiát összeállította Mezey Barna. (Milleniumi Magyar Történelem – Historikusok) Osiris Kiadó, Bp., 2000.2 p. 378. 41. j.
Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József, Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000. p. 294. 271. j.
Almási Tibor: A tizenharmadik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 209.

1993

Adalékok a magyar koronázási palást eszmetörténeti hátteréhez. Aetas, (1993) 1. 5–13.

Szegfű László: Koronázási palást. In: Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. p. 370.
Tóth Endre: István és Gizella miseruhája. Századok, 131. (1997) p. 48. 10. j.,
p. 53. 89. j.
Szántó Richárd: A királyi hatalom isteni eredete a nyugati politikai gondolkodásban az 5–8. században. Aetas, (1997) 2–3. p. 138. 7. j.,
p. 141. 18. j.,
p. 151. 59. j.

Nemzetség és várjobbágyság. Megjegyzések a várjobbágy-nemzetségek számának kérdéséhez. Turul, 66. (1993) 4. 15–25.

Kubinyi András: Gondolatok „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig” új kiadása alkalmából – utószó Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig c. munkájának reprintkiadásához. Nap Kiadó, Bp., 1995. p. 1409. 8. j.
Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 8.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 1995. p. 246. 48. j.
Nyulásziné Dr. Straub Éva: 115 éves a Turul. Egy szakfolyóirat rövid története. Történelmi Szemle, 40. (1998) p. 387. 19. j.
Szeberényi Gábor: A 13. századi horvát társadalom szerkezetének néhány aspektusa a Vinodolski zakon tükrében. Gradokmetek és várjobbágyok a Drávántúlon. In: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9–10.) előadásai. Szerk. Marton Szabolcs, Teiszler Éva. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2005. p. 163. 83. j.

A várjobbágyi jogállás kialakulása. Hadtörténelmi Közlemények, 106. (1993) 2. 20–42.

Magyar jogtörténet. Szerk. Mezey Barna. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp. 1996. p. 207.
Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I. 1023–1300. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. Akadémiai Kiadó, Bp. 1997. p. 124. 6. j.
Borosy András: A „nemzetségi Magyarország”, a királyi vármegyék és a várispánságok hadakozó népelemei. Historiográfiai áttekintés. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk.: Rácz István. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. p. 86. 30. j.
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. A jegyzeteket kiegészítette, az utószót írta és a bibliográfiát összeállította Mezey Barna. (Milleniumi Magyar Történelem – Historikusok) Osiris Kiadó, Bp. 2000.2 p. 378. 41. j.
Veszprémy László: Hadszervezet Szent István korában. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) MTA Történettudományi Intézete, Bp. 2001. p. 40. 10. j.

1994

Iobagio castri possessionem habens. A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései. Századok,128. (1994) 254–272.

Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. Savaria, 22. (1992–1995) 3. p. 226. 4. j.
Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212–1526. Készítette Kóta Péter. (Vas megyei levéltári füzetek 8.) Vas Megyei Levéltár, Szombathely, 1997. p. 22. 7. j.
Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp., 1998. p. 293.
Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József, Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000. p. 294. 271. j.
Rady, Martin: Nobility, Land and Service in Medieval Hungary. Palgrave, Basingstoke, 2000. p. 20. 45. j.,
p. 146. 11. j.
Levak, Maurizio: Podrijetlo i uloga kmetâ u vinodolskom društvu XIII. stoljeća. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 19. (2001) p. 65. 140. j.,
p. 66. 142. j.

Néhány adat a várjobbágyság létszámának kérdéséhez. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp., 1994. 85–94.

Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. p. 66.
Horváth Richárd: Gyügye község középkori és kora újkori története az írott források alapján. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLII. Nyíregyháza, 2000. p. 123. 2. j.
Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj–Napoca, 2005. p. 250. 8. j.

Az Árpád- és Anjou-kor története. In: Pannon Enciklopédia. A magyarság története. Főszerk. Kuczka Péter. Bp., 1994. 24–72.

Szócikkek, térképek és a térképanyag szerkesztése. In: Korai magyar történeti lexikon 9–14.század. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp., 1994.

Vármegyei ügyek. Szűcs Jenő Az utolsó Árpádok c. könyvéről. BUKSZ, 6. (1994) ősz, 330–332. [Recenzió.]

Szakály Ferenc: Tolna vármegye középkori szolgabírái (Esettanulmány). Történelmi Szemle, 39. (1997) p. 411. 4. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 497. 31. j.

Egy és ugyanazon szabadság. Rubicon, 5. (1994) 4–5. 10–12.

Középkori históriák oklevelekben (1002–1410). A szövegeket válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Kristó Gyula. Szeged, 1992. Magyar Tudomány, 101. (1994) 879–882. [Recenzió.]

1995

A rokonsági jogok érvényesülése a várjobbágyi birtoklásban. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995. 491–504.

Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében. Savaria, 22. (1992–1995) 3. p. 226. 4. j.
Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története I. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. Ö. Kovács József, Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000. p. 294. 271. j.

Péter és Gurka (Gurcu) ispán nemzetsége. Történelmi Szemle, 37. (1995) 345–351.

Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás előtti birtokállománya. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve I–III. Szerk. Takács Imre, Szovák Kornél, Monostori Martina. Pannonhalma, 1996. I. p. 526. 48. j.
Németh Péter: Tarcal története a honfoglalástól a mohácsi vészig. In: Németh Péter–Ulrich Attila–Árva Ferenc: Tarcal története a honfoglalástól 1849-ig. Tarcal, 1996. p. 19. 25. j.
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Akadémiai Kiadó, Bp., 1998. p. 553.
Rókay Péter: Krónikatanulmányok. Debrecen, 1999. p. 186. 149. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. p. 557.
Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged, 2006. p. 390. 1712. j.,
p. 391. 1715. j.
Szőcs Tibor: A 14. századi krónikaszerkesztmény interpolációi és 11. századi okleveleink. Fons, 14. (2007) p. 76. 90. j.

A magyar államalapítás. In: Ötven nagyon fontos évszám. Fejezetek az egyetemes és a magyar történelemből. Szerk. Poór János. Bp., 1995. 71–77.

„Aranypecsétünkkel erősítettük meg”. In: Ötven nagyon fontos évszám. Fejezetek az egyetemes és a magyar történelemből. Szerk. Poór János.  Bp. 1995. 104–111.

Pusztulás és újjászületés. In: Ötven nagyon fontos évszám. Fejezetek az egyetemes és a magyar történelemből. Szerk. Poór János.  Bp., 1995. 112–119.

A velencei aranyág letörik. In: Ötven nagyon fontos évszám. Fejezetek az egyetemes és a magyar történelemből. Szerk. Poór János.  Bp., 1995. 128–135.

Szócikkek. In: A magyarok krónikája. Összeállította, szerkesztette és az összefoglaló tanulmányokat írta Glatz Ferenc.  Bp., é. n. [1995].

A magyar honfoglalás a külföldi történetírásban. Magyar Tudomány, 102. (1995) 12. [Szerkesztés.]

1996

Nemzetségek és honfoglalók. In: Honfoglaló őseink. Szerk. Veszprémy László. Bp., 1996. 176–194. Új kiadása „Nemzetségek halála és születése Szent István  korában” címmel. In: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002.  380–393. [Nemzet és emlékezet.]

Mesterházy Károly: Új szempontok a törzsek és nemzetségek kutatásában Veszprém megyében. In: Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Felolvasóülések Veszprém megye történetéből 5.) Szerk. V. dr. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1998. p. 14.
Tóth Sándor László: Levédiától a Kárpát-medencéig. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 1998. p. 80. 5. j.,
p. 80. 6. j.,
p. 81. 10. j.,
p. 81. 11. j.,
p. 81. 12. j.
Kristó Gyula: Előd. A magyar őstörténet- és krónikakutatás egy fejezete. In: Székfoglalók 1995–1998. III. (Akadémiai Műhely. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Szerk. Glatz Ferenc. Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 2000. p. 12. 59. j.
Tringli István: Ákos sátorhelye – Ákosudvarhelye. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 671. 44. j.
Kristó Gyula: A székelyek eredete. Balassi Kiadó, Bp., 2002. p. 93. 234. j.
Mesterházy Károly: Dunántúl a 10. században. Századok, 136. (2002) p. 333. 28. j.
Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 322.
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143.  (2009) p. 420. 157. j.,
p. 421. 161. j.
Veszprémy László: A krónikás nevet – cum vultu hilari et iocoso. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 403.
Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent István-i államalapítás történetéhez. Aetas, 26. (2011) 1. p. 127. 114. j.,
p. 135. 153. j.
Tóth Sándor László: A honfoglalástól az államalapításig. A magyarság története a X. században. Históriaantik Könyvkiadó, Szeged, 2010. p. 123. 601. j.,
p. 125. 610. j.,
p. 125. 611. j.,
p. 126. 621. j.,
p. 126. 622. j.,
p. 127. 624. j.,
p. 127. 625. j.,
p. 127. 626. j.

Honfoglalás és államalapítás. Pannon Tükör, 1. (1996) 6. 22–26.

Pest megye kialakulása. In: 1100 esztendő kincsei, értékei Pest megye közgyűjteményeiben. Szerk. Kocsis Gyula. Cegléd, 1996. 23–26.

Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. Századok,130. (1996) 1010–1011. [Recenzió.]

1997

Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Debrecen, 1997. 280. [Történelmi kézikönyvtár – Magyar történelem 1.]

Kristó Gyula: Az Aranybullák százada. Kossuth Kiadó, Bp., 1998.3 p. 199.
Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians. (Central European Medieval Texts) Ed. László Veszprémy, Frank Schaer. CEU Press, Bp., 1999. p. 182. 1. j.
Szabados György: Imre és András. Századok, 133. (1999) p. 94. 62. j.
Kristó Gyula: A tizenegyedik század története. (Magyar Századok 1.) Pannonica Kiadó, Bp., 1999. p. 170.
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Nap Kiadó, Bp., 1999.2 p. 749.
Solymosi László: Püspöki joghatóság Somogyban a XI. században. Turul, 72. (1999: 3–4.) p. 105. 2. j.
Anonymus: A magyarok cselekedetei – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Utószó és jegyzetek: Veszprémy László. (Milleniumi magyar történelem. Források.) Osiris, Bp., 1999. p. 173.
Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai II. Vasi Szemle, 54. (2000) 2. p. 162. 66. j.
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. A jegyzeteket kiegészítette, az utószót írta és a bibliográfiát összeállította Mezey Barna. (Milleniumi Magyar Történelem – Historikusok) Osiris Kiadó, Bp., 2000.2 p. 379. 47. j.
Makk Ferenc: A tizenkettedik század története. (Magyar Századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 206.
Kristó Gyula: A Dél-Alföld történeti helye a középkori Magyarországon. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000. p. 16.
Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Szerk. Hegedűs András. Esztergom, 2000. p. 30.
Almási Tibor: A tizenharmadik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 205.
Piti Ferenc: „Keresztúton” (A pogányság társadalmi-politikai jelenléte I. István korában) In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 440. 16. j.
Font Márta: Hasonlóságok és különbségek a Magyar Királyság és a Kijevi Rusz törvényhozásában (Szent István valamint Vlagyimir és Bölcs Jaroszlav törvényeinek összevetése) In: A magyar államiság első ezer éve. Szerk. Font Márta, Kajtár István. Pécs, 2000. p. 33. 25. j.,
p. 45. 106. j.
Kristó Gyula: II. András király „új intézkedései”. Századok, 135. (2001) p. 251. 4. j.,
p. 252. 8. j.,
p. 255. 27. j.,
Kristó Gyula: Szent István állama. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2001. p. 20. 7. j.,p. 20. 19. j.
B. Szabó János: Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 1. p. 86. 49. j.,
p. 97. 81. j.
Bariska István: Nyugat-Magyarország térsége és az államalapítás. Milleniumi Muratáj. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2000. p. 32. 18. j.,
p. 34. 21. j.
Font, Márta: Koloman the Learned, King of Hungary. Szeged, 2001. p. 16. 18. j.,
p. 57. 1. j.
Szovák Kornél: Pogány múlt és keresztény öntudat. A keresztény művelődés korai századai Magyarországon. In: Közgyűlési előadások 2000. május. Millennium az Akadémián. I. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2001. p. 44. 5. j.
Prohászka Péter: Észrevételek Esztergom 10. századi szerepéhez. Limes, 14. (2001) 1–2. p. 24. 29. j.
Piti Ferenc: Koppány személyének és mozgalmának megítéléséhez. Somogy, (2002) 6. p. 534. 9. j.
Szende László: Magyar–mediterrán kapcsolatok a 10–14. században. Limes, 15. (2002) 5. p. 25. 75. j.,
p. 25. 77. j.  
Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron, 2002. p. 10. 5. j.,
p. 102. 404. j.,
p. 104. 427. j.,
p. 104. 429. j.,
p. 120. 477. j.,
Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2002. p. 205.
Török József: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., p. 206.
Font, Márta: Similiarities and Dissimiliarities in the Early Laws of the Kievan Rus’ and the Hungarian Kingdom in the 11th Century. In: Specimina Nova, Pars Prima. Sectio Mediaevalis II. Pécs, 2003. p. 11. 25. j.
Török József: A tizenharmadik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2003. p. 211.
Kis Péter: „Élelmet szolgáltató királyi népeket elidegeníteni és feladatuktól elvonni nem lehet”. Az udvari szervezet népeinek eladományozását korlátozó jogelvek a 13. század utolsó és a 14. század első évtizedeiben. In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 50. 3. j.
Spinei, Victor: The Great Migrations in the East and South East of Europe from the Ninth to the Thirteenth Century. Cluj-Napoca, 2003. p.485.
Kristó Gyula: A Dél-Alföld történeti helye a középkori Magyarországon. In: Uő: Fejezetek az Alföld középkori történetéből. (Dél-alföldi évszázadok 20.) Szeged, 2003. p. 169.
Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. (METEM Könyvek 43.) Bp., 2004. p. 25. 61. j.,
p. 26. 63. j.
Tóvay nagy Péter: A hatvani premontrei prépostság története 1351-ig. Sic itur ad astra, 15. (2003) 4. p. 27. 98. j.
Sălăgean, Tudor: Transilvania în a doua jumătate a secolului al XIII-lea. Afirmarea regimului   congregaţional. Cluj-Napoca, 2003. p. 189. 1. j.,
p. 190. 15. j.,
p. 193. 52. j.,
p. 243. 1. j.,
p. 244. 9. j.,
p. 244. 11. j.
Makk Ferenc: A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. (Monumenta Historica Budapestinensia XIV.) Budapest Történeti Múzeum–ELTE BTK Középkori és Kora Újkori  Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 2004. p. 122. 23. j.
Kertész Balázs: A turul-monda Laskai Osvát egyik Szent István-napi prédikációjában. Magyar Könyvszemle, 120. (2004) p. 376. 11. j.
Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 94. 73. j.,
p. 156. 177. j.,
p. 167. 240. j.,
p. 168. 241. j.,
p. 169. 249. j.,
p. 170. 257. j.,
p. 180.,
p. 213. 97. j.,
p. 219. 132. j.,
p. 219. 138. j.,
p. 219. 139. j.,
p. 234. 201. j.,
p. 241. 248. j.,
p. 243. 257. j.,
p. 243. 259. j.,
p. 254.
Kalmár János: Királyné-koronázás Pozsonyban 1714-ben. In: Idővel paloták … Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., é. n. [2005] p. 225. 1. j.
Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged, 2006.   p. 321. 1377. j.
B. Szabó János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. (Tudástár) Corvina, Bp., 2007. p. 78. 26. j.,
p. 78. 27. j.,
p. 176. 107. j.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007. p. 140.
Font Márta–Bagi Dániel: Magyarország 1204–1389. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. (Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 4.) Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007. p. 97. 35. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 43.
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei, 13–14. Szerk. Fülöp Éva, Horváth István, Kisné Cseh Julianna. Tata, 2008. p. 85. 2. j.,
p. 90. 38. j.,
p. 90. 40. j.
Források a Muravidék történetéhez I–II. Szöveggyűjtemény. Szerk. Mayer László, Molnár András. Szombathely–Zalaegerszeg, 2008. I. p. 48.
Achim, Viorel: Politica sud-estică a regatului ungar sub ultimi Arpadieni. (Biblioteca enciclopedică de istorie a României). Editura Enciclopedică, Bucureşti, 2008. p. 33. 25. j.,
p. 168. 63. j.
Font Márta: Államalapítás 970–1038. (Magyarország története 2.) Kossuth Kiadó, h. n. [Bp.] 2009. p. 104.
Tóth Endre: Sacer Mons. Szakrális helyek a magyarság kereszténység felvétele előtti vallásosságában. In: Csodaszarvas. Őstörténet, vallás és néphagyomány III. Szerk. Molnár Ádám. Molnár Kiadó, Bp., 2009. p. 104. 126. j.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozs vármegye szolgabírái a középkorban. Turul, 82. (2009) 1. p. 11. 4. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp. 2009.] p. 189.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 101. 77. j.,
p. 150. 75. j.,
p. 151. 77. j.,
p. 192. 36. j.,
p. 218. 120. j.,
p. 457. 15. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 57. 218. j.,
p. 119. 496. j.
Horváth Richárd: Várépítés engedélyezése az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 92. 105. j.
Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe”. A város középkori históriája (1009–1526). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, H. é. n. [Pécs 2011.] p. 134. 574. j.
Miskei Antal: Gondolatok a keresztény Magyar Királyság intézményének létrejöttéhez. Magyar Sion, (ú. f.) 5. (2011) p. 59. 22. j.
Kiss Gergely: Mutatis mutandis? A magyar főpapok jogfelfogásának változásai a 12. század második és a 13. század első felében. In: "Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. 259. 2. j.

Osznovavane na Ungarszkata gyrzsava. Isztoricseszki Pregled, 52. (1996) 6. 15–27.

Téténytől a Hód–tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle, 39. (1997) 69–98.

Bertényi Iván: Szent István öröksége. Magyarország története az államalapítástól a rendiség     kialakulásáig (1000–1440). Kulturtrade Kiadó, Bp., 1997. p. 72.
Kis Péter: Ákos nembeli István. Egy magyar előkelő életútja a 13–14. század fordulóján. In: R.  Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998. p. 59. 10. j.,
p. 66. 64. j.
Kristó Gyula: Az Aranybullák százada. Kossuth Kiadó, Bp., 1998.3 p. 202.
Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. (Osiris Tankönyvek) Osiris Kiadó, Bp., 1998. p. 293.
Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Simon of Kéza: The Deeds of the Hungarians. (Central European Medieval Texts) Ed. László Veszprémy, Frank Schaer. CEU Press, Bp., 1999. p. 156. 1. j.
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Nap Kiadó, Bp., 1999.2 p. 749.
Anonymus: A magyarok cselekedetei – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Utószó és jegyzetek: Veszprémy László. (Millenniumi magyar történelem. Források.) Osiris, Bp., 1999. p. 148. 296. j.,
p. 173.
Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai I. Vasi Szemle, 54. (2000) 1. p. 18. 29. j.
Almási Tibor: A tizenharmadik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 209.
Középkori históriák oklevelekben (1002–1410). Szerk. Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 1.) Szeged 2000.2 p. 398.
Rácz György: A középkori Atád. In: Nagyatád monográfiája. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád, 2001. p. 68. 12. j.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 195. 253. j.
Sălăgean, Tudor: Transilvania în a doua jumătate a secolului al XIII-lea. Afirmarea regimului congregaţional. Cuj-Napoca, 2003. p. 195. 94. j.
Langó Péter: Kun László kun törvényei. Megjegyzések a kunok jogállásáról a középkori magyar források tükrében. In: Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére. Szerk. Bathó Edit, Ujváry Zoltán. (Jászsági Könyvtár 6.) Jászberény, 2006. p. 61. 16. j.,
p. 64. 36. j.,
p. 65. 46. j.,
p. 71. 84. j.,
p. 71. 85. j.
Körmendi Tamás: Kun László magyar király. In: Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. Szerk. Horváth Ilona. TAS Kiadó, H. é. n. [Bp. 2006.] p. 305.
Szabados György: A régi magyar taktika Árpád-kori írott kútfőkben. A steppei eredetű harci műveltség nyomai és megjelenítése a XIII. század végéig. Hadtörténelmi Közlemények, 120. (2007) p. 493. 94. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 169.
Achim, Viorel: Politica sud-estică a regatului ungar sub ultimi Arpadieni. (Biblioteca enciclopedică de istorie a României). Editura Enciclopedică, Bucureşti, 2008. p. 233. 33. j.,
p. 233. 34. j.,
p. 233. 38. j.,
p. 233. 39. j.
Kis Péter: Királyi birtokvisszavételek az Árpád-kor utolsó évtizedeiben. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. p. 178. 34. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 24. 74. j.,
p. 67. 259. j.,
p. 167. 693. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 380. 26. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely. (Magyar várostörténeti atlasz 2.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011. p. 37. 82. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 459.

Kassa túszai. Pillanatfelvétel 1311-ből Aba Amadé familiájáról. Történelmi Szemle, 39. (1997) 345–362.

Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 25.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1998. p. 80. 341. j.
Pach Zsigmond Pál: A harmincadvám az Anjou-korban és a 14–45. század fordulóján. Történelmi Szemle, 41. (1999) p. 242. 54. j.
Petrik Iván: A Pelejteiek. Egy középkori Zemplén megyei köznemesi család vizsgálata. Fons, 7. (2000) p. 204. 21. j.,
p. 208. 37. j.,
p. 208. 38. j.,
p. 208. 39. j.,
p. 209. 42. j.,
p. 210. 45. j.
Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310–1323). Századok, 137. (2003) p. 303. 14. j.,
p. 305. 18. j.      
Sălăgean, Tudor: Transilvania în a doua jumătate a secolului al XIII-lea. Afirmarea regimului congregaţional. Cluj-Napoca, 2003. p. 393.
Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 18. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2008. p. 134. 7. j.
Körmendi Tamás: Az Aba nemzetség címerváltozatai a középkorban. Turul, 84. (2011) p. 114. 48. j.,
p. 115. 54. j.,
p. 115. 60. j.

„Eléggé nemes férfiak...” A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozásairól. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. 7–19. [Zalai Gyűjtemény 42.]

Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai II. Vasi Szemle, 54. (2000) 2. p. 175. 113. j.
Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000–1526. Szerk. Bertényi Iván. Osiris Kiadó, Bp., 2000. p. 401.
C. Tóth Nobert: Szabolcs megye hatóságának archontológiája (1284–1526). In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLII. Nyíregyháza, 2000. p. 93. 8. j.
Bilkei Irén: Zala megye közigazgatása a kezdetektől 1541-ig. In: Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 50.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. p. 11. 4. j.
B. Szabó János: Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 1. p. 81. 32. j.
Kristó Gyula: A korai Erdély 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.) Szeged, 2002. p. 285. 355. j.,
p. 285. 358. j.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 277. 103. j.
Bertényi Iván: Magyar címertan. Osiris Kiadó, Bp., 2003. p. 127. 53. j.
C. Tóth Norbert: Bereg megye járásai a középkorban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 40. (2005) 2. p. 183. 33. j.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 7. 4. j.,
p. 83. 576. j.
B. Szabó János: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). Argumentum Kiadó, h. n. [Bp.] 2010. p. 32. 119. j.,
p. 121. 65. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 36. 130. j.,
p. 196. 820. j.,
p. 197. 824. j.,
p. 197. 825. j.

Mikor történt? Árpád-kori események az időskálán. História, 19. (1997) 3. 24–25.

Az Árpádok gyermekei. Gyermekek a koraközépkorban. História, 19. (1997) 5–6. 13–15.

1998

Uram, királyom... Megszólítások és címek az Árpád-korban I. História, 20. (1998) 2. 27–28.

Alattvalók és hívek. Megszólítások és címek az Árpád-korban II. História, 20. (1998) 4. 29–30.

Visegrád vármegye és utódai. Történelmi Szemle, 40. (1998) 1–32.

Az államalapítás korának írott forrásai. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 1999. p. 96. 275. j.
Kristó Gyula: Szent István püspökségei. In: Uő: Írások Szent Istvánról és koráról. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 134. 60. j.
Kristó Gyula: Közigazgatás Szent István korában. In: Uő: Írások Szent Istvánról és koráról. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 157. 21. j.
Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában. Századok, 134. (2000) p. 17. 55. j.
Rady, Martin: Nobility, Land and Service in Medieval Hungary. Palgrave, Basingstoke, 2000. p. 19. 37. j.
Koszta László: A váci püspökség alapítása. Századok, 135. (2001) p. 367. 28. j.
Koszta László: Egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Zsoldos Attila. Bp. 2001. p. 196. 5. j.,
p. 199. 25. j.
Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2002. p. 213.
Török József: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2002. p. 214.
Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 66. 132. j.,
p. 72. 142. j.,
p. 88. 166. j.,
p. 167. j.
Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp., 2004. (METEM Könyvek 43.) p. 30. 78. j.,
p. 32. 85. j.
Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád, 2004. p. 20. 10. j.,
p. 21. 18. j.,
p. 21. 20. j.
Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 323.
Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza, 2008. p. XXXV. 23. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. 385. 493. j.,
p. 460. 1401. j.,
p. 460. 1402. j.
Mészáros Orsolya: A késő középkori Visegrád város története és helyrajza. Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum, Visegrád, 2009. p. 20. 40. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp. 2009.] p. 191.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 371. 6. j.
Thoroczkay Gábor: Néhány megjegyzés a Szent István-i egyházszervezés folyamatához. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. p. 440. 33. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 29. 99. j.,
p. 48. 180. j.
Polgár Balázs: „...Castro nostro de Wysegrad…” Károly Róbert 1323. évi rezidenciaválasztásának kérdésköre. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, Bp. 2011. p. 197. 25. j.

Tamás fia Sinka érdemei. (Elhallgatás és manipuláció oklevelek narratioiban.) In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp., 1998. 327–337.

Borosy András: Hadi érdemek Magyarországon a XIV. században. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) p. 382. 10. j.
Nógrády Árpád: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 286. 32. j.

Trónöröklés, trónviszályok az Árpád-korban. Rubicon, 9. (1998) 9–10. 8–10.

Tóth Péter: „Regnum vacavit vero regimine”. Egy krónikahely és annak értelmezése. Századok, 143. (2009) p. 1419. 28. j.

Közszabad nemzetségek. Mediaevalia Transilvanica 2. (1998) 1. 43–60.

Rácz György: A Ják nemzetség és monostoralapításai II. Vasi Szemle, 54. (2000) 2. p. 169. 90. j.
Kristó Gyula: A korai Erdély 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.) Szeged, 2002. p. 286. 358. j.
Sălăgean, Tudor: Transilvania în a doua jumătate a secolului al XIII-lea. Afirmarea regimului congregaţional. Cuj-Napoca, 2003. p. 393.

Királyi szerviensek és nemzetsége(i)k. In: Az Alföld társadalma. Szerk. Novák László. Nagykőrös, 1998. 149–171. [Az Arany János Múzeum Közleményei VIII.]

Somogy megye kialakulásáról. In: A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés. II. konferencia, Somogyfajsz, 1998. Szerk. Stamler Imre. Dunaújváros, 1998. 37–50. Új kiadása: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002. 431–439. [Nemzet és emlékezet.]

Solymosi László: Püspöki joghatóság Somogyban a XI. században. Turul, 72. (1999) 3–4. p. 105. 2. j.,
p. 107. 39. j.,
p. 107. 41. j.
Kristó Gyula: Közigazgatás Szent István korában. In: Uő: Írások Szent Istvánról és koráról. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 157. 21. j.
Kristó Gyula: Joghatóság Somogy felett Szent István korában. Turul, 73. (2000) 1–2. p. 4. 7. j.,
p. 5. 9. j.,
p. 5. 15. j.,
p. 5. 22. j.
Piti Ferenc: „Keresztúton” (A pogányság társadalmi-politikai jelenléte I. István korában) In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 439. 11. j.,
p. 440. 14. j.,
p. 442. 30. j.
Rácz György: A középkori Atád. In: Nagyatád monográfiája. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád, 2001. p. 70. 19. j.
Szeberényi Gábor: Birtokviszonyok és politikai játszmák. A zágrábi püspökség 12. századi birtokai. In: A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara Társadalomtudományi Tanszékének Közleményei 4. Szekszárd, 2001. p. 115. 14. j.
Piti Ferenc: Koppány személyének és mozgalmának megítéléséhez. Somogy, (2002) 6. p. 534. 3. j.
Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája. Századok, 142. (2008) p. 474. 8. j.,
p. 478. 34. j.,
p. 478. 35. j.,
p. 478. 37. j.
Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza, 2008. p. XXXV. 23. j.
Szabados György: Koppány – a megismerhetetlen Árpád-házi nagyúr. Valóság, 52. (2009) 2. p. 58. 83. j.
Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent István-i államalapítás történetéhez. Aetas, 26. (2011) 1. p. 112. 34. j.
Tóth Sándor László: A honfoglalástól az államalapításig. A magyarság története a X. században. Históriaantik Könyvkiadó, Szeged, 2010. p. 236. 1210. j.,
p. 244. 1261. j.,
p. 245. 1264. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 260. 838. j.
Körmendi Tamás: Szlavóniai korai hovatartozása. Századok, 146. (2012) p. 386. 98. j.

Hrvatska i Slavonija u kraljevstvu Arpadovića. Povijesni Prilozi, 17. (1998) 287–296.

Bene Sándor: Egy kanonok három királysága. Ráttkay György horvát históriája. (Irodalomtörténeti füzetek 148.) Argumentum Kiadó, Bp., 2000. p. 77. 175. j.,
p. 140. 337. j.
Levak, Maurizio: Podrijetlo i uloga kmetâ u vinodolskom društvu XIII. stoljeća. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 19. (2001) p. 67. 147. j.
Pálffy Géza: Horvátország és Szlavónia a XVI–XVII. századi Magyar Királyságban. Fons, 9. (2002) 1–3. p. 109. 8. j.
Pálffy Géza: Egy fontos adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát–szlavón közös országgyűlés meghívólevele. Fons, 10. (2003) p. 234. 4. j.
Ančić, Mladen: „Zajednička država” – Srednjovjekovna stvarnost ili povijesna utvara. In: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102–1918. Zbornik radova. Glav. ured. Milan Kruhek. Hrvatski institut za povijest, Zagreb, 2004. p. 52. 3. j.
Andrić, Stanko: Upravna zasebnost i društvene osobitosti srednjovjekovne Slavonije. In: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102–1918. Zbornik radova. Glav. ured. Milan Kruhek. Hrvatski institut za povijest, Zagreb, 2004. p. 89. 1. j.,
p. 90. 3. j.
Pálffy, Géza: Hrvatska i Slavonija u sklopu Ugarske Kraljevine 6 16–17. stoljeću. (S posebnim osvrtom na političke, vojne i društvene odnose.) In: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102–1918. Zbornik radova. Glav. ured. Milan Kruhek. Hrvatski institut za povijest, Zagreb, 2004. p. 115. 8. j.
Pálffy, Géza: Jedan od temeljnih izvora hrvatske povijesti: pozivnica zajedničkog hrvatsko-slavonskog sabora iz 1558. godine. In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 23. (2005) p. 48. 5. j.,
p. 55. 37. j.
Szeberényi, Gábor: Remarks on Government of Dalmatia in the Twelfth Century. A Terminological Analysis. In: Specimina Nova Pars Prima. Sectio Mediaevalis IV. Ed. Márta Font. Pécs, 2007. p. 36. 1. j.

Magyar történetírók (középkor-történeti szöveggyűjtemény). Melléklet. Rubicon, 9. (1998) 9–10. [Szerkesztés.] [Társszerző: Tringli István.]

1999

Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. Bp., 1999. [Magyar Kódex 1.] [Társszerzőkkel.]

Vérbulcsú földjén. A Balaton-felvidék az Árpád-korban. História, 21. (1999) 5–6. 13–14.

II. András (1177 k.–1235). Rubicon, 10. (1999) 7. 4–8.

Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle 41. (1999) 191–208.

Vajda Tamás: Okleveles adatok Árpád-kori vízimalmainkról. In: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9–10.) előadásai. Szerk. Marton Szabolcs, Teiszler Éva. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2005. p. 219. 75. j.
Szeberényi Gábor: A Balkán, 800 k.–1389. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800.         Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. (Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 4.) Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007. p. 316. 107. j.
A Perényi család levéltára 1222–1526. Közzéteszi: Tringli István. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44.) Magyar Országos Levéltár–MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2008. p. 22.
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143. (2009) p. 408. 101. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 381. 27. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely. (Magyar várostörténeti atlasz 2.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011. p. 37. 83. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 459.

II. András. In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 1999. 12–15. [Rubicon–Aquila-könyvek.]

Kristó Gyula: II. András király „új intézkedései”. Századok, 135. (2001) p. 255. 27. j.

IV. László. In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 1999. 23–26. [Rubicon–Aquila-könyvek.]

A nemesség határán. Turul, 72. (1999) 3–4. 118–122.

Ladányi Erzsébet: A források indulatmentes vizsgálatáért. Hadtörténelmi Közlemények, 113. (2000) 1. p. 167. 9. j.
Langó Péter: Kun László kun törvényei. Megjegyzések a kunok jogállásáról a középkori magyar források tükrében. In: Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére. Szerk. Bathó Edit, Ujváry Zoltán. (Jászsági Könyvtár 6.) Jászberény, 2006. p. 71. 90. j.
Körmendy, Adrienne: Struktúra społeczno-gospodarcza średniowiecznego Spiszu. (Przegląd problematyki i dorobku historiografii węgierskiej). In: Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spiša. Ed. Ryszard Gładkiewicz, Martin Homza, Michał Pułaski, Michal Slivka. Levoča–Wrocław, 2003. p. 271. 22. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 63. 247. j.
Szeberényi Gábor: Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13–14. században. Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez. In: „Köztes-Európa”   vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss   Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 440. 6. j.,
p. 442. 20. j.,
p. 443. 27. j.,
p. 444. 31. j.

Az észak-atlanti világ az első ezredfordulón (kelták, angolszászok, vikingek). História, 21. (1999) 9–10. 59–63.

A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. Bp., 1999. 210. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 26.]

Draskóczy István: A tizenötödik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 230.
Almási Tibor: A tizenharmadik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 206.
Bertényi Iván: A tizenötödik század története. (Magyar századok) Pannonica Kiadó, Bp., 2000. p. 196.
Kis Péter: Az esztergomi érsekek uradalomszervezése a XIII. század második felében. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2000. p. 245. 80. j.
Horváth Richárd: Gyügye község középkori és kora újkori története az írott források alapján. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLII. Nyíregyháza, 2000. p. 123. 2. j.
C. Tóth Norbert: Egy hatalmaskodás lezárása az Árpád-korban. Levéltári Szemle, 50. (2000: 4.) p. 32. 27. j.
Horváth Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban. Soproni Szemle, 55. (2001) p. 373. 15. j.
Steinhübel, Jan: Arpádovské Nitriansko – uhorské a slovenské. Historický Časopis, 49. (2001) p. 587. 10. j.
Kristó Gyula: A korai Erdély 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.) Szeged, 2002. p. 287. 363. j.
Kristó Gyula: A székelyek eredete. Balassi Kiadó, Bp., 2002. p. 82. 204. j.,
p. 93. 233. j.,
p. 156. 374. j.,
p. 158. 391. j.
Neumann Tibor: A Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban. Századok, 136. (2002) p. 423. 37. j.,
p. 426. 47. j.,
p. 426. 49. j.
Horváth Richárd: Romantikus história vagy tudományos várkutatás? Fons, 8. (2001) p. 415. 2. j.
Nógrády Árpád: A Szerdahelyiek és a rojcsai prediálisok. Történelmi Szemle, 43. (2001) p. 80. 27. j.
Rácz György: A középkori Atád. In: Nagyatád monográfiája. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád, 2001. p. 78. 59. j.
Levak, Maurizio: Podrijetlo i uloga kmetâ u vinodolskom društvu XIII. stoljeća. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 19. (2001) p. 75. 171. j.
Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron, 2002. p. 104. 429. j.
Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 140. 242. j.
Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai. Századok, 137. (2003) p. 816. 35. j.,
p. 817. 36. j.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 262. 82. j.
Kis Péter: „Élelmet szolgáltató királyi népeket elidegeníteni és feladatuktól elvonni nem lehet”. Az udvari szervezet népeinek eladományozását korlátozó jogelvek a 13. század utolsó és a 14. század első évtizedeiben. In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 58. 32. j.,
p. 61. 43. j.
Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 32.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2004. p. 18. 13. j.
Veszprémy László: Servientes, sergaints: katonai reformok a 12–13. századi Magyarországon és Európában. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. (Monumenta Historica Budapestinensia XIV.) Budapest Történeti Múzeum– ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 2004. p. 151. 4. j.
Vajk Ádám: A csornai premontrei monostor alapítása. Soproni Szemle, 58. (2004) p. 389. 23. j.
Segeš, Vladimír: Od rytierstva po žoldnierstvo. Stredoveké vojenstvo v Uhorsku so zreteľom na Slovensko. Bratislava, 2004. p. 45. 39. j.
Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 323.
Szeberényi Gábor: A 13. századi horvát társadalom szerkezetének néhány aspektusa a Vinodolski zakon tükrében. Gradokmetek és várjobbágyok a Drávántúlon. In: Medievisztikai tanulmányok. A IV. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9–10.) előadásai. Szerk. Marton Szabolcs, Teiszler Éva. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2005. p. 144. 5. j.,
p. 161. 79. j.
Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj–Napoca, 2005. p. 95. 3. j.,
p. 254. 5. j.,
p. 384. 4. j.,
p. 384. 5. j.,
p. 393. 5. j.,
p. 396. 6. j.
Horváth Richárd: Süttör a középkorban. In: Süttör – Eszterháza – Fertőd. Tanulmányok. Szerk. Bertha János. Fertőd, 2006. p. 28. 3.,
p. 28. 9. j.
Langó Péter: Kun László kun törvényei. Megjegyzések a kunok jogállásáról a középkori magyar források tükrében. In: Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére. Szerk. Bathó Edit, Ujváry Zoltán. Jászberény, 2006. (Jászsági Könyvtár 6.) p. 66. 61. j.,
p. 67. 62. j.
Nemes Gábor: Az Atyusz nemzetség. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi tanulmányok 2.) Piliscsaba, 2006. p. 24. 88. j.
Jurković, Ivan: Vrhrički i hlivanjski plemeniti rod Čubranića do sredine 15. stoljeća. Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti 24. (2006) p. 43. 95. j.
Vajda Tamás: Újabb adatok Árpád-kori vízimalmainkról. In: Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7–8.) előadásai. Szerk. Révész Éva, Halmágyi Miklós. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2007. p. 221. 46. j.
Font Márta–Bagi Dániel: Magyarország 1204–1389. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. (Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 4.) Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007. p. 98. 42. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 138.
Terradas Saborit, Ignasi: Justicia vindicatoria. De la ofensa e indefensión a la imprecación y el oráculo, la vindicta y el talión, la ordalía y el juramento, la composición y la reconciliación. (Biblioteca de dialectología y tradiciones populares XLVII.) Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Madrid 2008. p. 667. 16. j.,
p. 698. 60. j.,
p. 701. 71. j.,
p. 704. 79. j.,
p. 718. 115. j.,
p. 801. 321. j.,
p. 846. 405. j.
Šedivý, Juraj: Najstarší patriciát v stredovekej Bratislave: šľachtici alebo mešťania? p. 10. 63. j. http://www.forumhistorae.sk/FH2_2008/texty_2_2008/Sedivy.pdf
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143. (2009) p. 403. 61. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.,–Piliscsaba, 2009. p. 489. 9. j.,
p. 491. 15. j.,
p. 495. 25. j.,
p. 500. 41. j.,
p. 510. 75. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. p. 484. 1737. j.
Segeš, Vladimir et al.: Slovakia. Military Chronicle. Perfekt, Bratislava, 2009. p. 195.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozs vármegye szolgabírái a középkorban. Turul, 82. (2009) 1. p. 11. 23. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépek birtokainak eladományozásánal követett gyakorlat a 13–14. században. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009.   p. 178. 18. j.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 203. 29. j.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 373. 19. j.
B. Halász Éva: A kőrösi comes terrestrisek tevékenysége a XV. században. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. p. 13. 4. j.,
p. 16. 36. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 15. 15. j.,
p. 26. 88. j.,
p. 57. 220. j.,
p. 57. 221. j.,
p. 64. 250. j.,
p. 68. 263. j.,
p. 92. 377. j.,
p. 96. 406. j.,
p. 99. 419. j.,
p. 115. 481. j.,
p. 121. 505. j.,
p. 129. 543. j.,
p. 149. 617. j.,
p. 170. 709. j.,
p. 190. 797. j.
Karlinszky Balázs: Királyi vár – magánvár. A tihanyi vár a XIV. században. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (2010). Szerk. Rainer Pál. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2011. p. 36. 61. j.
B. Halász Éva: Adalékok a kőrösi comes terrestrisek tevékenységéhez a XIV. században. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica CXXXII. Szerk. Blazovich László, Piti Ferenc. Hungaria, Szeged, 2011. p. 38. 8. j.,
p. 39. 15. j.,
p. 42. 28. j.,
p. 43. 37. j.
Fedeles Tamás: Galgóc az Újlaki érában (1349–1524). In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda Zrt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 197. 17. j.

Izaslanici Arpadovića. In: Simpozij Hrvatska srednjovjekovna diplomacija. Zagreb, 1999. 81–88. [Zbornik Diplomatske akademije 2.]

Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. Századok, 133. (1999) 206–207. [Recenzió.]

2000

Confinium és marchia. (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről). Századok, 134. (2000) 99–116.

Robotka Csaba: Csatlakozott katonai segédnépek az Árpád-kori Sopron és Moson megyében. Soproni Szemle, 54. (2000) p. 386. 72. j.
Veszprémy László: Hadszervezet Szent István korában. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2001. p. 41. 14. j.
Bariska István: Nyugat-Magyarország térsége és az államalapítás. Milleniumi Muratáj. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2000. p. 29. 4. j.,
p. 29. 7. j.,
p. 31. 13. j.
Szende Katalin: Fidelitas és politika. Kihez és miért volt hűséges Sopron városa a középkorban. Soproni Szemle, 55. (2001) p. 343. 2. j.
Steinhübel, Ján: Uhorskí králi a nitrianske kniežatá v rokoch 1046–1077. Historický Časopis, 49. (2001) p. 406. 90. j.
Kristó Gyula: A korai Erdély 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.) Szeged, 2002. p. 120. 169. j.
Kristó Gyula: A székelyek eredete. Balassi Kiadó, Bp., 2002. p. 87. 217. j.,
p. 158. 389. j.
Veszprémy, László: Die Ostmark (Bayern-Österreich) und Ungarn. In: Die ungarische Staatsbildung und Ostmitteleuropa. Herausgegeben von Ferenc Glatz. Bp., 2002. p. 111. 24. j.,
p. 111. 26. j.
Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára az Árpád-korban. Sopron, 2002. p. 33. 152. j.,
p. 42. 182. j.,
p. 108. 440. j.,
p. 109. 441. j.,
p. 109. 442. j.,
p. 201. 631. j.
Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 253. 64. j.
Font Márta: Magyarország és a Kijevi Rusz az első ezredfordulón. Történelmi Szemle, 44. (2002) p. 6. 26. j.
Ladányi Erzsébet: „Önkormányzat királyi elhatározásra” a 13. századi Magyarországon. Történelmi Szemle, 44. (2002) p. 17. 25. j.
Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 191. 354. j.,
p. 191. 355.,
p. 191. 356.,
p. 191. 357.,
p. 191. 358.,
p. 191. 364. j.
Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj–Napoca, 2005. p. 299. 3. j.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007. p. 24. 8. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 78.
Gömöri János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, különös tekintettel Sopronra. In: Korai várépítészet a Nyugat-Dunántúlon. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlésének előadásai, Kőszeg 2007. május 11–13. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31/2.) [2007] Szombathely 2008. p. 191.
Achim, Viorel: Politica sud-estică a regatului ungar sub ultimi Arpadieni. (Biblioteca enciclopedică de istorie a României). Editura Enciclopedică, Bucureşti, 2008. p. 319.
Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 189. 26. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 494. 22. j.
Font Márta: Államalapítás 970–1038. (Magyarország története 2.) Kossuth Kiadó, h. n. [Bp.,] 2009. p. 104.
Horváth Attila: Áttekintés megyerendszerünkről. Magyar Napló, 21. (2009) 8. p. 66. 15. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. p. 474. 1590. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.
Vajk Borbála: Adalékok Ikervár korai történetéhez. Vasi Szemle, 64. (2010) p. 708. 88. j.
Körmendi Tamás: Szlavóniai korai hovatartozása. Századok, 146. (2012) p. 384. 85. j.
Szeberényi Gábor: Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13–14. században. Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 440. 7. j.

A vasi várispánság felbomlása. Vasi Szemle, 54. (2000) 1. 27–46.

Bariska István: Nyugat-Magyarország térsége és az államalapítás. Millenniumi Muratáj. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2000. p. 31. 14. j.
Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 80. 156. j.
Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp., 2004. (METEM Könyvek 43.) p. 24. 57. j.,
p. 24. 59. j.
Bariska István: A kőszegi városmodell és Közép-Európa XIII. századi újrafelosztása. In: Korai várépítészet a Nyugat-Dunántúlon. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlésének előadásai, Kőszeg 2007. május 11–13. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31/2.) [2007] Szombathely, 2008. p. 34.
Kiss Gábor–Zágorhidi Czigány Balázs: A vasvári ispáni sáncvár. In: Korai várépítészet a Nyugat-Dunántúlon. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlésének előadásai, Kőszeg 2007. május 11–13. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31/2.) [2007] Szombathely, 2008. p. 181.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 500. 41. j.,
p. 505. 59. j.
Benczik Gyula: Tótság és Őrség. Két Vas megyei tájnév keletkezéstörténetéről. Vasi Szemle, 64. (2010) p. 667. 38. j.
Vajk Borbála: Adalékok Ikervár korai történetéhez. Vasi Szemle, 64. (2010) p. 708. 90. j.,
p. 708. 91. j.,
p. 709. 92. j.,
p. 709. 96. j.
Wolf Mária: Adatok az ispáni várak szerepéhez az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, DomokosGyörgy, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesült–Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 328. 82. j.
Szende, Katalin: Von der Gespanschaftsburg zur Stadt: warum, wie – oder nicht? Ein möglicher Weg der Stadtenwicklung im mittelalterlichen Ungarn. In: Stadtgründung und Stadtwerdung. Beiträge von Archäologie und Stadtgeschichtsforschung. Hg. Ferdinand Oppl. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 22.) Linz, 2011. p. 399. 54. j.

Szent István vármegyéi. Források, következtetések. História, 22. (2000) 4. 16–18.

Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 494. 20. j.

A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban. História, 22. (2000) 5–6. 21–26.

Koronázás. História, 22. (2000) 5–6. 27.

The Problems of Dating the Queens’ Charters of the Árpádian Age. (Eleventh–Thirteenth Century.) In: Dating Undated Medieval Charters. Ed. Michael Gervers. Woodbridge, 2000. 151–160.

Árpád-kori hadtörténetírásunk mai állása. Új eredmények, régi adósságok. Hadtörténelmi Közlemények, 113. (2000) 417–424.

Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora. Kossuth Kiadó, Bp., 2003. p. 288.
B. Szabó János: Az Árpád-kor csatái a steppei népek hadviselésének tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 120. (2007) p. 519. 88. j.
B. Szabó János: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). Argumentum Kiadó, h. n. [Bp.,] 2010. p. 102. 135. j.

Szent István korának magyar társadalma. Kisebbségkutatás, 9. (2000) 3. 419–425. Kötetben: Kárpát–medencei önismeret. Tanulmányok a régió kultúrájáról és történelméről. Szerk. Cholnoky Győző.  Bp., 2001. 203–212.

Az Árpádok követei. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvanesztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szeged, 2000. 703–714.

Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 323.
Tóth Krisztina: Károly Róbert diplomatája: István visegrádi várnagy. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 369. 26. j.

A magyar királynék és Veszprém az Árpád-korban. In: Válaszúton. Pogányság – kereszténység, Kelet–Nyugat. Konferencia a X–XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. május 8–10. Szerk. Kredics László. Veszprém, 2000. 177–184.

Petrovics István: Püspöki székhely és város: Pécs a középkorban. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Tanulmányok. Szerk. Erdős Zoltán, Kindl Melinda. Molnár Nyomda, Pécs, 2010. p. 87. 23. j.

A megyei csapattól a magánhadseregekig. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 2000. 31–33. [Rubicon–Aquila-könyvek.]

Kovács László: Viselet, fegyverek. In: Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 285. 1. j.,
p. 372. 152. j.

A királyi várszervezet. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp. 2000. 44–45. [Rubicon–Aquila-könyvek.]

Lázadások és lázadók. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Bp. 2000. 47–49. [Rubicon–Aquila-könyvek.]

IV. László és a Kállaiak ősei. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLII. Nyíregyháza, 2000. 77–87.

Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 380. 23. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely. (Magyar várostörténeti atlasz 2.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011. p. 37. 79. j.,
p. 37. 81. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 457.

2001

Törvényes uralkodó vagy szerencsés kalandor? Az Árpád-ház kihalása, 1301. História, 23. (2001) 1. 9–11.

Kelemen Zoltán: Történelmi emlékezet és misztikus történet Krúdy Gyula műveiben. (Irodalomtörténeti füzetek 55.) Argumentum Kiadó, Bp., 2005. p. 158. 11. j.

Karászi Sándor bán és utódai. (Észrevételek a narratiok eredetéről és szerepéről.) Századok, 135. (2001) 385–407.

Spekner Enikő: Adalékok a budavári István torony névadójának kérdéséhez. Budapest Régiségei, XXXV. 2. p. 415. 85. j.
Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. (A történettudomány kézikönyve) Osiris Kiadó, Bp., 2002. p. 18.
Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai. Századok, 137. (2003) p. 841. 139. j.
Piti Ferenc: Szabolcs megye Anjou-kori archontológiájához. In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 114. 7. j.
Cabello, Juan: A nyírkarászi Árpád-kori vár régészeti feltárása. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Neumann Tibor. (Analecta Mediaevalia II.) Argumentum Kiadó – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, h.n. 2004. p. 22. 30. j.,
p. 22. 31. j.,
p. 22. 32. j.,
p. 22. 33. j.,
p. 22. 34. j.,
p. 22. 35. j.,
p. 22. 36. j.,
p. 23. 37. j.,
p. 23. 38. j.,
p. 23. 40. j.,
p. 23. 42. j.,
p. 25. 47. j.,
p. 25. 48. j.,
p. 25. 49. j.,
p. 25. 50. j.,
p. 25. 51. j.
Borosy András: Hadi érdemek Magyarországon a XIV. században. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) p. 381. 9. j.
Budinszki István: Cselenfi Sándor fia János. Új Hegyvidék, 1. (2006) 2. p. 88. 39. j.
Csukovits, Enikő: Zvíjajúci sa had a Satanov zbrjnoš. Obraz nepriateľa v naráciách stredovekých uhorských donácií. In: Miles Semper Honestus. Zborník šúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Vladimír Segeš, Božena Šeďová. Vojenský historický ústav, Bratislava, 2007. p. 27. 4. j.
Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza, 2008. p. XXXIV.,
p. 266.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 84. 585. j.,
p. 85. 591. j.
C. Tóth Norbert: Az 1395. évi lengyel betörés. A lengyel–magyar kapcsolatok egy epizódja. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 449. 12. j.
Csukovits Enikő: A „tekergő kígyó” és a „sátán csatlósa”. Ellenségkép a középkori magyar királyi adománylevelek narrációiban. Történelmi Szemle, 51. (2009) p. 195. 4. j.
B. Szabó János: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). Argumentum Kiadó, h. n. [Bp.,] 2010. p. 54. 82. j.
Szovák Kornél: Gersei Pethő János címerbővítő armálisa. Turul, 83. (2010) p. 98. 3. j.
Csukovits, Enikő: „Le serpent tortueux” et „les satellites du Satan”: L’image de l’ennemi dans les narratives des chartes de donation des rois Anjou en Hongrie. In: La Diplomatie des États Angevins aux XIIIe et XIVe siècles. Actes du colloque international de Szeged, Visegrád, Budapest 13–16 septembre 2007. Edd. Zoltán Kordé, István Petrovics. Accedemia D’Ungheria in Roma Istituto Storico „Fraknói” –Dipartimento de Storia Ungharese de Medioevo e della Prima Età Moderna Università degli Studi di Szeged, Roma–Szeged, 2010. p. 339. 4. j.
W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája. (Erdélyi Tudományos Füzetek 263.) Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2010. p. 121.,
p. 122.

Szent István vármegyéi. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 2001. 43–54. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.] Új kiadása: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002. 420–430. [Nemzet és emlékezet.]

Rácz György: A középkori Atád. In: Nagyatád monográfiája. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád 2001. p. 70. 19. j.
Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 57. 120. j.,
p. 69. 141. j.,
p. 85. 159. j.,
p. 167. 284. j.
Kristó Gyula: Az alföldi megyék kialakulása. In: Uő: Fejezetek az Alföld középkori történetéből. Szeged, 2003. (Dél-alföldi évszázadok 20.) p. 109.
Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 189. 25. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. p. 557
Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 57. 2. j.
W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 13. 28. j.
Merva Szabina: A kora Árpád-kori sáncvárak keltezési lehetőségeiről. Castrum, 15. (2012) 1–2. p. 9. 17. j.

A keresztény királyság megalapítása. Rubicon, 12. (2001) 7. 4–9.

Egész Szlavónia bánja. In: Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. H. n. [Bp.–Piliscsaba] 2001. 269–281. [Analecta Mediaevalia I.]

Szeberényi Gábor: Birtokviszonyok és politikai játszmák. A zágrábi püspökség 12. századi birtokai. In: A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara Társadalomtudományi Tanszékének Közleményei 4. Szekszárd, 2001. p. 111. 5. j.,
p. 115. 14. j.
Szeberényi Gábor: Hatalmi struktúrák a 12. századi Dalmáciában. In: Hatalmi ideológiák a szláv népek körében. (Kelet-Európa és Balkán tanulmányok 1.) Pécs, 2001. p. 36. 1. j.,
p. 50. 45. j.
Pálffy Géza: Horvátország és Szlavónia a XVI–XVII. századi Magyar Királyságban. Fons, 9. (2002) 1–3. p.109. 8. j.,
p. 114. 25. j.,
p. 116. 31. j.
Pálffy Géza: Egy szlavóniai köznemesi família két ország szolgálatában: a budróci Budor család a XV–XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) p. 937. 79. j.,
p. 938. 83. j.,
p. 967. 276. j.,
p. 967. 277. j.,
p. 969. 284. j.,
p. 970. 290. j.
Szeberényi Gábor: „Kalán, Isten kegyelméből palliumos püspök, egész Dalmácia és Horvátország kormányzója”. (Újabb szempont a horvát–magyar perszonálunió 12. századi történetének kérdéséhez). In: Tanulmányok Pécs történetéből 10–12. Szerk. Varga Lajos, Vonyó József. Pécs, 2002. p. 234. 51. j.,
p. 235. 53. j.,
p. 235. 57. j.,
p. 237. 71. j.
Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 119. 203. j.,
p. 120. 205. j.,
p. 120. 206. j.,
p. 123. 212. j.,
p. 123. 213. j.
Szeberényi Gábor: Domonkos zágrábi püspök politikai szerepe a 12–13. század fordulóján. In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 161. 8. j.,
p. 161. 10. j.
Pálffy Géza: Egy fontos adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horvát–szlavón közös országgyűlés meghívólevele. Fons, 10. (2003) p. 234. 4. j.
Géza Pálffy: Hrvatska i Slavonija u sklopu Ugarske Kraljevine 6 16.–17. stoljeću (S posebnim osvrtom na političke, vojne i društvene odnose). In: Hrvatsko-mađarski odnosi 1102. – 1918. Zbornik radova. Glav. ured. Milan Kruhek. Hrvatski institut za povijest, Zagreb, 2004. p. 115. 8. j,
p. 115. 9. j.,
p. 118. 25. j.,
p. 119. 30. j.
Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged, 2006. p. 145. 742. j.
Nemes Gábor: Az Atyusz nemzetség. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi tanulmányok 2.) Piliscsaba, 2006. p. 21. 58. j.,
p. 23. 71. j.
Achim, Viorel: Istoria unei provincii de frentieră: banatul de Severin în secolul al XIII-lea. In: Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de către români. Ed. Arian Andrei Rusu. Editura Mega, Cluj-Napoca, 2006. p. 41. 27. j.
Szeberényi Gábor: A Pacta Conventa és a középkori horvát nemesi társadalom. Historiográfiai áttekintés. In: Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7–8.) előadásai. Szerk. Révész Éva, Halmágyi Miklós. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2007. p. 165. 1. j.
Szeberényi Gábor: A Balkán, 800 k.–1389. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. (Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 4.) Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007. p. 292. 79. j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) p. 1087. 69. j.
Achim, Viorel: Politica sud-estică a regatului ungar sub ultimi Arpadieni. (Biblioteca enciclopedică de istorie a României). Editura Enciclopedică, Bucureşti, 2008. p. 33. 26. j.,
p. 193. 14. j.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 73. 96. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország. A 7. századtól napjainkig. (Szomszéd népek történelme). Mundus Novus, Bp., 2011. p. 99. 146. j.,
p. 114. 176. j.
W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 11. 15. j.
Körmendi Tamás: Szlavóniai korai hovatartozása. Századok, 146. (2012) p. 369. 1. j.,
p. 370. 15. j.,
p. 380. 68. j,
p. 386. 94. j.
Körmendi Tamás: A zágrábi püspökség alapítási éve. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 333. 18. j.,
p. 341. 59. j.

Jegyzetek Rogerius mester „Siralmas ének”-éhez – In: Thuróczy János: A magyarok krónikája – Rogerius mester: Siralmas ének. Bp., 2001. 441–452. [Millenniumi magyar történelem.  Források.]

Zala megye kialakulása és a megyei intézmény története a 14. század elejéig. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Főszerk. Vándor László. H. é. n. [Zalaegerszeg, 2001.] 33–37.

Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp., 2004. (METEM Könyvek 43.) p. 26. 63. j.,
p. 31. 79. j.,
p. 32. 85. j.,
p. 32. 88. j.
Források a Muravidék történetéhez I–II. Szöveggűjtemény. Szerk. Mayer László, Molnár András. Szombathely–Zalaegerszeg, 2008. I. p. 42.
Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 57. 4. j.

Zala megye birtokviszonyai az Árpád–korban. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Főszerk. Vándor László. H. n. é. n. [Zalaegerszeg, 2001.] 38–42.

Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp., 2004. (METEM Könyvek 43.) p. 18. 34. j.,
p. 19. 39. j.,
p. 32. 88. j.
Gombosi Beatrix – Lővei Pál: Egy Johannes Aquila műhelyében készült donátor-ábrázolás azonosítása a mártonhelyi Szent Márton-plébániaitemplomban. Művészettörténeti Értesítő, 56. (2007) p. 217. 57. j.

Hungarian Society in the Age of the first Millennium. In: Saint Stephen and His Country. A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary. Ed. Attila Zsoldos. Bp., 2001. 81–94.

Magyar középkor: az Árpádok és az Anjouk (950–1382). In: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk. Tóth István György. Bp., 2001. 35–113. [2. kiadás: Bp., 2002.]

Makk Ferenc: A Szent István-i államról. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica CXXXI. Szerk. Almási Tibor. Szeged, 2010. p. 23. 25. j.,
p. 30. 44. j.
Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent István-i államalapítás történetéhez. Aetas, 26. (2011) 1. p. 105. 5. j.,
p. 112. 34. j.,
p. 114. 44. j.,
p. 117. 63. j.,
p. 118. 65. j.,
p. 118. 69. j.,
p. 120. 78. j.,
p. 133. 146. j.,
p. 134. 149. j.,
p. 139. 167. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 193. 618. j.
Miskei Antal: Gondolatok a keresztény Magyar Királyság intézményének létrejöttéhez. Magyar Sion (ú. f.), 5. (2011) p. 60. 30. j.

A magyar királyok koronája a történelemben és a nemzeti hagyományban. In: Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk. Tóth István György. Bp., 2001. 643–655. [2. kiadás: Bp. 2002.]

Ispán és vitéz. In: „Múltunk építőkövei...”. Szerk. Csurgai Horváth József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 2001. 50–59.

Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 247. 54. j.
Ladányi Erzsébet: A miles Magyarországon és Európában Szent István korában. In: Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2005. p. 211. 2. j.

„Igaz szolgálattal szerzett birtok”. In: „Múltunk építőkövei...”. Szerk. Csurgai Horváth József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár 2001. 74–83.

Nógrády Árpád: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 287. 39. j.

Pest megye az Árpád-korban. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Torma István közreműködésével Zsoldos Attila. Bp., 2001. 31–73.

Kristó Gyula: Az alföldi megyék kialakulása. In: Uő: Fejezetek az Alföld középkori történetéből. Szeged, 2003. (Dél-alföldi évszázadok 20.) p. 109.
Tóth Krisztina: Károly Róbert diplomatája: István visegrádi várnagy. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 370. 43. j.
Benkő Elek: A pilisi ciszterci monostor geofizikai kutatása. In: A középkor és a kora újkor kutatása Magyarországon I–II. Szerk. Benkő Elek, Kovács Gyöngyi. MTA Régészeti Intézete, Bp., 2010. I. p. 409. 19. j.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém,  2010. p. 370. 1. j.,
p. 371. 6. j.,
p. 372. 12. j.,
p. 372. 14. j.,
p. 375. 26. j.,
p. 375. 32. j.,
p. 379. 46. j.,
p. 381. 53. j.,
p. 397. 109. j.
Schramek László Péter: Wesselényi Ferenc, Lippay György és Balassa Imre vitája a Pest megyei főispánságról. Történelmi Szemle, 53. (2011) p. 538. 5. j.

A Szent Korona árnyékában. Királyné és korona. História, 23. (2001) 9–10. 58–59.

Kalmár János: Királyné-koronázás Pozsonyban 1714-ben. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., é. n. [2005] p. 225. 1.,
p. 225. 2. j.,
p. 226. 9. j.

Saint Stephen and His Country. A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary. Ed. Attila Zsoldos. Bp., 2001.

Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Torma István közreműködésével Zsoldos Attila. Bp., 2001.

Györffy György 1917–2000. Magyar Tudomány,108. (2001) 611–613.

Engel Pál (1938–2001). Történelmi Szemle, 43. (2001) 1–2.

2002

Somogy megye korai történetének forrásairól. Turul, 74. (2001) 1–2. 44–50. Kötetben: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002. 454–461. [Nemzet és emlékezet.] A királyné udvara az Árpád-korban. Századok, 136. (2002) 267–302.

Szeberényi Gábor: Birtokviszonyok és politikai játszmák. A zágrábi püspökség 12. századi birtokai. In: A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara Társadalomtudományi Tanszékének Közleményei 4. Szekszárd, 2001. p. 115. 14. j.
Kiss Gergely: „talem concessimus libertatem, qualem detinet monasterium Sancti Benedicti in Monte Cassino …”. Pannonhalma és a montecassinoi szabadság (libertas). In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 75. 39. j.
Kiss Gergely: A pannonhalmi apátság egyházjogi helyzete a 11–13. században (Exemptio és protectio). Századok, 138. (2004) p. 322. 253. j.
Kiss Gergely: Abbatia regalia – Hierarchia ecclesiastica. A királyi alapítású bencés apátságok egyházjogi helyzete a 11–13. században. (METEM Könyvek 51.) Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Bp., 2006. p. 90. 236. j.
Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája. Századok, 142. (2008) p. 474. 8. j.,
p. 479. 39. j.,
p. 479. 40. j.,
p. 479. 42. j.,
p. 479. 43. j.,
p. 479. 49. j.,
p. 481. 52. j.,
p. 481. 55. j.,
p. 482. 59. j.,
p. 482. 60. j.
Kiss Gergely: A püspökség határai. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 52. 15. j.
Kiss Gergely: Főesperességek. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 268. 104. j.
Kiss Gergely: A középkori magyar egyházszervezet kialakulása (10. század vége–12. század eleje). Az István-kori egyházszervezet kialakításának szakaszai és problémái. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 21. (2009) p. 107. 9. j.,
p. 110. 25. j.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 337. 163. j.
Tóth Sándor László: A honfoglalástól az államalapításig. A magyarság története a X. században. Históriaantik Könyvkiadó, Szeged, 2010. p. 236. 1209. j.,
p. 236. 1210. j.

Somogy és Visegrád megye korai története, valamint a „várelemek spontán expanziója”. Századok,136. (2002) 679–685. Kötetben: Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002. 471–477. [Nemzet és emlékezet.]

Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 57. 120. j.,
p. 72. 142. j.,
p. 88. 165. j.,
p. 120. 204. j.
Kiss Gergely: „talem concessimus libertatem, qualem detinet monasterium Sancti Benedicti in Monte Cassino …”. Pannonhalma és a montecassinoi szabadság (libertas). In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2003. május 8–9.) előadásai. Szerk. Weisz Boglárka. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003. p. 75. 39. j.
Kiss Gergely: A pannonhalmi apátság egyházjogi helyzete a 11–13. században (Exemptio és protectio). Századok, 138. (2004) p. 322. 253. j.
Kiss Gergely: Abbatia regalia – Hierarchia ecclesiastica. A királyi alapítású bencés apátságok egyházjogi helyzete a 11–13. században. (METEM Könyvek 51.) Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Bp., 2006. p. 90. 236. j.
Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája. Századok, 142. (2008) p. 474. 8. j.
Kiss Gergely: A püspökség határai. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 52. 15. j.
Kiss Gergely: Főesperességek. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 268. 104. j.
Kiss Gergely: A középkori magyar egyházszervezet kialakulása (10. század vége – 12. század eleje). Az István-kori egyházszervezet kialakításának szakaszai és problémái. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 21. (2009) p. 107. 9. j.,
p. 110. 25. j.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 337. 163. j.

Szepes megye kialakulása. Történelmi Szemle, 43. (2001) 19–31.

Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 78. 153. j.
Török József: A tizenharmadik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2003. p. 217.
Halász Éva: Anjou István hercegsége (1332–1354). Fons, 12. (2005) 1. p. 38. 53. j.,
p. 40. 59. j.
Körmendy, Adrienne: Struktúra społeczno-gospodarcza średniowiecznego Spiszu. (Przegląd problematyki i dorobku historiografii węgierskiej). In: Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spiša. Ed. Ryszard Gładkiewicz, Martin Homza, Michał Pułaski, Michal Slivka. Levoča–Wrocław, 2003. p. 271. 16. j.
Keglevich Kristóf: A szepesi apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1223–1387). Fons, 14. (2007) p. 3. 2. j.,
p. 8. 18. j.
Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? Századok, 142. (2008) p. 348. 36. j.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 16. 51. j.
Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte (Nyitra egyháztörténet a 9–13. században). Századok, 143. (2009) p. 316. 316. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.
C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére. Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 324. 48.,
p. 324. 49. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 46. 173. j.,
p. 107. 448. j.
Szende Katalin: A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 31. 32. j.
Szende, Katalin: Von der Gespanschaftsburg zur Stadt: warum, wie – oder nicht? Ein möglicher Weg der Stadtenwicklung im mittelalterlichen Ungarn. In: Stadtgründung und Stadtwerdung. Beiträge von Archäologie und Stadtgeschichtsforschung. Hg. Ferdinand Oppl. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 22.) Trauner Druck, Linz, 2011. p. 385. 24. j.
Szeberényi Gábor: Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13–14. században. Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 440. 6.,
p. 440. 7. j.,
p. 441. 8. j.,
p. 441. 13. j.,
p. 441. 15. j.,
p. 441. 18. j.,
p. 443. 28. j.

A magyar középkor története 895–1526 (német és angol nyelven). Geschichte Ungars und Finlands. Ed. Holger Fischer. Zentrum für Hungarologie im Institut für Finnougristik der Universität Hamburg, 2002. [CD–ROM.]

A király úr színe előtt. Személyes jelenlét – írásbeli kérvényezés. História, 24. (2002) 9–10. 11–13.

Sopron város és megye a 13. század utolsó harmadában. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Szerk. Turbuly Éva. Sopron, 2002. 9–28.

Vajk Ádám: „Mibe került ezen hűségi levél?” Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika. In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor, Vajk Ádám. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2011. p. 416. 25. j.
Tóth Krisztina: A Szécs nemzetség és rokoni kapcsolatai. Turul, 84. (2011) p. 41. 65. j.
Szende, Katalin: Von der Gespanschaftsburg zur Stadt: warum, wie – oder nicht? Ein möglicher Weg der Stadtenwicklung im mittelalterlichen Ungarn. In: Stadtgründung und Stadtwerdung. Beiträge von Archäologie und Stadtgeschichtsforschung. Hg. Ferdinand Oppl. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 22.) Trauner Druck, Linz, 2011. p. 405. 73. j.

The First Centuries of Hungarian Military Organization. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by László Veszprémy and Béla K. Király. New York 2002. 3–25. [War and Society in East Central Europe Vol. XXXVII.]

„A történelem iránti érdeklődésem alighanem születési hiba lehet”. Beszélgetés Zsoldos Attilával. (Készítette Szende László.). Sic itur ad astra, 14. (2002) 4. 3–22.

A királyné udvara az Árpád-korban. Századok, 136. (2002) 267–302.

Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.) Szeged, 2003. p. 128. 223. j.
Bertényi Iván: Magyar címertan. Osiris Kiadó, Bp., 2003. p. 123. 3. j.
Bodri Ferenc: Lukács érsek és kora. Kossuth Kiadó, Bp., 2003. p. 288.
Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története. In: Studia professoris – professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2005. p. 312. 45. j.
Kubinyi András: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521–1526. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. p. 22. 24. j.
Mészáros Orsolya: Szigliget várának története a középkorban. Fons, 12. (2005) p. 313. 38. j.
Szabados György: Aragóniai Konstancia, az első magyar házassági szerződés királynéja. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica CXXII. Szeged, 2005. p. 37. 29. j.
Nemes Gábor: Az Atyusz nemzetség. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi tanulmányok 2.) Piliscsaba, 2006. p. 22. 67. j.,
p. 23. 70. j.,
p. 23. 71. j.,
p. 23. 72. j.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2008. p. 78. 10. j.
Szabados György: Aragóniai Konstancia magyar királyné. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. Magyar Nemzeti Múzeum, H. é. n. [Bp., 2009.] p. 175. 15. j.
Radek Tünde: A középkori német nyelvű historiográfia magyarságképéről egy imagológiai kutatás nyomán (1150–1534). Korall, 10. (2009. december) p. 48. 12. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 57. 223. j.,
p. 59. 227. j.,
p. 59. 228. j.,
p. 82. 334. j.,
p. 83. 335. j.,
p. 83. 337. j.,
p. 83. 339. j.,
p. 84. 340. j.
Karlinszky Balázs: Királyi vár – magánvár. A tihanyi vár a XIV. században. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (2010). Szerk. Rainer Pál. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2011. p. 35. 44. j.

2003

A történelem hamisítása. História, 25. (2003) 2.)25–27.

A magyar hadtörténet első évszázadai. Hadakozók és hadsereg az Árpádok korában (11–13. század). In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla, Veszprémy László. Bp., 2003. 13–26.

Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2003. p. 283. 112. j.
B. Szabó János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. (Tudástár) Corvina, Bp., 2007. p. 174. 105. j.

Királynéi népek az Árpád-korban. In: Magyar Évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária.  Bp., 2003. 42–54.

Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2008. p. 78. 10. j.

Vznik Spišského komitátu. In: K stredovekým dejinám Spiša. Zostavil Miroslav Števík. H. n. [Stará Ľubovňa] 2003. 15–29.

Homza, Martin: Svätá Kunigunda a Spiš. In: Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spiša. Ed. Ryszard Gładkiewicz, Martin Homza, Michał Pułaski, Michal Slivka. Levoča–Wrocław, 2003. p. 391. 74. j.
Števík, Miroslav: Prehľad vývinu osídlenia a verejnej správy stredovekého Spiša. In: Zesztyty sądecko-spiskie – Sandecko-spišské zošity 2. Nowy Sącz, 2007. p. 30. 120. j.,
p. 32. 233. j.,
p. 32. 257. j.,
p. 34. 342. j.,
p. 34. 343. j.
Steinhübel, Ján: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava, 2004. p. 492. 1872. j.
Homza, Martin: Politické dejiny Spiša do začiatku 14. storočia. In: Historia Scepusii I. Eds. Martin Homza, Stanisław A. Sroka. Bratislava–Kraków, 2009. p. 161. 66. j.
Števík, Miroslav–Česla, Jozef: Významnejšie majetkové domény na Spiši do začatku 14. storočia. In: Spiš v 12. a 13. storočí. Zostavil Miroslav Števík. Ľubovnianske Múzeum, h. n. [Stará Ľubovňa] 2011. p. 180. 2. j.,
p. 182. 24. j.
Žifčák, František: Spisšká Nova Ves. In: Lexikon stredovekých miest na Slovensku. Ed. Martin Štefánik, Ján Lukačka. Bratislava, 2010. p. 458. 13. j.
Labanc, Peter: Spisšké Vlachy. In: Lexikon stredovekých miest na Slovensku. Ed. Martin Štefánik, Ján Lukačka. Bratislava, 2010. p. 478. 16. j.

The Origins of Szepes County. In: K stredovekým dejinám Spiša. Zostavil Miroslav Števík. H. n. [Stará Ľubovňa] 2003. 31–40.

Historia Scepusii I. Eds. Martin Homza, Stanisław A. Sroka. Bratislava–Kraków, 2009. p. 327.

Az özvegy és a szolgabírák. Századok, 137. (2003) 783–808.

C. Tóth Norbert: Bereg megye járásai a középkorban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 40. (2005) 2. p. 182. 26. j.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007. p. 26. 9. j.,
p. 36. 14. j.
Font Márta–Bagi Dániel: Magyarország 1204–1389. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1000–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. (Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 4.) Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007. p. 101. 60. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 169.
C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Szabolcs Községért Kulturális Közhasznú Alapítvány, Nyíregyháza, 2008. p. 7. 4. j.,
p. 25. 95. j.,
p. 26. 104. j.,
p. 45. 258. j.,
p. 83. 576. j.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 499. 38. j.
Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. Történelmi Szemle, 51. (2009) p. 181. 80. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk háromévszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs, 2009. p. 165. 63. j.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 373. 16. j.,
p. 380. 48. j.
C. Tóth Norbert: Előszó. In: Piti Ferenc–C. Tóth Norbert–Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei 1284–1524. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65. sz.) Nyíregyháza, 2010. p. 7. 7. j.
C. Tóth Norbert: A nemesi megye a középkori Magyarországon. Öt megye példája. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 45. (2010) p. 407. 17. j.
W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. In: Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 15. 48. j.

Szent István és III. András. Bp., é. n. [2003.] 249. [Párhuzamos életrajzok a magyar történelem századaiból.]

Török József: A tizenharmadik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok) Mikes Kiadó, Bp., 2003. p. 213.
Marton Szabolcs: Királyok mérgezési esetei a középkori Magyarországon. In: Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7–8.) előadásai. Szerk. Révész Éva, Halmágyi Miklós. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2007. p. 95. 12. j.
Veszprémy László: Az Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai. Zrínyi Kiadó, Bp., 2008. p. 156.
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143. (2009) p. 402. 56. j.
Csukovits Enikő: Az Anjou-kori intézményi újítások nápolyi párhuzamai. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.) MTA Történettudományi Intézete–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp.–Piliscsaba, 2009. p. 28. 39. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-házi királyok címere és Aragónia. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. Magyar Nemzeti Múzeum, H. é. n. [Bp., 2009.] p. 197. 19. j.
Thoroczkay Gábor: Ellenszegülő ispán vagy független törzsfő? Megjegyzések Ajtony történetéhez. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 356. 24. j.,
p. 360. 45. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 189.
Makk Ferenc: A Szent István-i államról. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica CXXXI. Szerk. Almási Tibor. Szeged, 2010. p. 24. 27. j.
Thoroczkay Gábor: Néhány megjegyzés a Szent István-i egyházszervezés folyamatához. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. p. 439. 20. j.
Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent István-i államalapítás történetéhez. Aetas, 26. (2011: 1.) p. 118. 70. j.,
p. 124. 90. j.,
p. 125. 100. j.,
p. 126. 106. j.,
p. 127. 112. j.,
p. 129. 123. j.,
p. 134. 148. j.
Kádár Tamás: A középkori magyar királyi és kormányzói családok tagjainak elhalálozási és temetési időpontjai, valamint helyei 1301–1541 között. Fons, 18. (2011) 1. p. 27. 2. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 263. 852. j.,
p. 290. 960. j.
Miskei Antal: Gondolatok a keresztény Magyar Királyság intézményének létrejöttéhez. Magyar Sion, (ú. f.) 5. (2011) p. 56. 15. j.

Le Royaume de Hongrie au moyen age (950–1382). In: Mil ans d’histoire Hongroise. Histoire de la Hongrie de la Conquęte jusqu’ŕānos jours. Édité par István György Tóth. Bp., é. n. [2003.] 41–125.

A királynéi intézmény az Árpádok korában. MTA doktori értekezés tézisei. Bp., 2003.

Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban. Mediaevalia Transilvanica, 7–8. (2003–2004) 1–2. 61–71.

W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. In: Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 13. 29. j.

2004

The Territory of Kolon County. In: „Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp., 2004. 701–706.

Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája. Századok, 142. (2008) p. 474. 8. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.

The Legacy of Saint Stephen. Bp., 2004. 168.

Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10–12. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. p. 75. 215. j.,
p. 236. 214. j.
Terradas Saborit, Ignasi: Justicia vindicatoria. De la ofensa e indefensión a la imprecación y el oráculo, la indicta y el talión, la ordalía y el juramento, la composición y la reconciliación. (Biblioteca de dialectología y tradiciones populares XLVII.) Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Madrid, 2008. p. 698. 60. j.,
p. 701. 71. j.,
p. 846. 405. j.

Kráľovná a koruna. História, 4. (2004) 5–6. 5–6.

Hollý, Karol: Kňažmá Salomea a uhorsko–poľské vzťahy v rokoch 1214–1241. Historický Časopis, 53. (2005) 1. p. 14. 94. j.

Hrvatska i Slavonija u srednjovekovnoj Ugarskoj Kraljevini. In: Hrvatsko–mađarski odnosi 1102.–1918. Zbornik radova. Glav. ured. Milan Kruhek. Zagreb, 2004. 19–26.

Pálffy, Géza: Jedan od temeljnih izvora hrvatske povijesti: pozivnica zajedničkog hrvatsko-slavonskog sabora iz 1558. godine. In: Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti. Zavoda za povijesne i društvene znanosti. Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, 23. (2005) p. 48. 5. j.,
p. 55. 37. j.

Datálási problémák Árpád-kori királynéi oklevelekben. In: Változatok a történelemre.Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. Bp., 2004. 181–185. [Monumenta Historica Budapestinensia XIV.]

Város a határon. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 31. (2004) 1. 5–14.

Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország. Századok, 141. (2007) p. 1164. 50. j.
Bariska István: Egy elfelejtett Treskovitz-levél 1528-ból. Soproni Szemle, 62. (2008) p. 127. 18. j.
Bariska István: A kőszegi városmodell és Közép-Európa XIII. századi újrafelosztása. In: Korai várépítészet a Nyugat-Dunántúlon. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlésének előadásai, Kőszeg, 2007. május 11–13. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31/2.) [2007] Szombathely, 2008. p. 43.,
p. 44.

Pred jeho veličenstvom kraľom. Pohľad na fungovanie arpádovského dvora. História 4. (2004) 11–12. 6–7.

Pál Engel (27. Februar 1938 — 21. August 2001). In: Ungarn-Jahrbuch. Band 26. (2002/2003) München, 2004. 401–402.

2005

Hungary under the Árpáds and Angevins (950–1382). In: A Concise History of Hungary. The History of Hungary from the Early Middle Ages to the Present. Ed. István György Tóth.  Bp., 2005. 43–112.

Az ifjabb király országa. Századok, 139. (2005) 231–260.

Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj–Napoca 2005. p. 389. 4. j.,
p. 390. 4. j.
Solymosi László: Az írásbeliség fejlődése az Árpád-korban. In: Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Diplomatikai és pecséttani tanulmányok. Argumentum, Bp., 2006. p. 207. 105. j.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007. p. 140.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) p. 1081. 44. j.,
p. 1087. 69. j.
Veszprémy László: Az Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai. Zrínyi Kiadó, Bp., 2008. p. 140.
Radek Tünde: A középkori német nyelvű historiográfia magyarságképéről egy imagológiai kutatás nyomán (1150–1534). Korall, 10. (2009. december) p. 48. 12. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 374. 24. j.

A tihanyi monostor alapítása. História, 27. (2005) 5. 34.

Magyar királynék az Árpád-korban. História, 27. (2005) 6–7. 30–32.

Ducissa Sclavoniae. In: Studia professoris — professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Bp., 2005. 381–390.

Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Bp., 2005. 227. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.]

Kalmár János: Királyné-koronázás Pozsonyban 1714-ben. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., é. n. [2005] p. 226. 8. j.
Bertényi Iván: Kettős hatalom hazánkban 1386 elején (Viszontválasz Süttő Szilárdnak). Aetas, 21. (2006) 2–3. p. 248. 5. j.,
p. 252. 22. j.,
p. 253. 23. j.
McEntee, Brian: The Burial Site Selection of a Hungarian Queen: Elizabeth, Queen of Hungary (1320-1380), and the Óbuda Clares’ Church. In: Annual of Medieval Studies at CEU vol. 12. 2006. Ed. Katalin Szende, Judith A. Rasson. Central European University Budapest, Department of Medieval Studies, Bp., é. n. [2007] p. 79. 47. j.
Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? (A székesfehérvári királysír azonosításáról). Folia Archaeologica, 52. (2005–2006) p. 148. 51. j.,
p. 148. 52. j.,
p. 148. 53. j.
Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Birtok- és településtörténet. Erdélyi Múzeum, 68. (2006) 3–4. p. 35. 17. j.,
p. 35. 20. j.,
p. 35. 21. j.
Koszta László: Hont-Pázmány nembeli Achilles pécsi püspök (1205/1210 k. – 1252). In: A pécsi egyházmegye vonzásában. Ünnepi tanulmányok Timár György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás, Horváth István, Kiss Gergely. (METEM Könyvek 63.) Bp., 2007. p. 183. 133. j.
Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei. Századok, 141. (2007) p. 1193. 3. j.
Font Márta–Fedeles Tamás–Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Egyetemi tankönyv. Pécs, 2007. p. 140.
Hegyi, Géza: Rodna and the Rodna Valley in the Middle Ages (1241–1469/1475). History of a Dominion and of a Settlement. Colloquia, 13. (2006) 1–2. p. 44. 15. j.,
p. 45. 18. j.
Vajda Tamás: Újabb adatok Árpád-kori vizimalmainkról. In: Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7–8.) előadásai. Szerk. Révész Éva, Halmágyi Miklós. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2007. p. 223. 53. j.
Bagi Dániel: A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei című mű szerzője és szövege. In: Gall Névtelen: A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei. Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Bagi Dániel. Argumentum, Bp., 2007. p. 71. 160. j.
Font Márta: A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora (970–1301). In: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. (Akadémiai Kézikönyvek) Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. p. 43.
Horváth Richárd: A hadakozó király: Hunyadi Mátyás itineráriuma. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490. Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin, Végh András. Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2008. p. 63. 34. j.
Jakab Zsuzsa: Ki építette Boldogkő várát? Castrum, 7. (2008) 1. p. 14. 106. j.,
p. 14. 108. j.,
p. 14. 109. j.
Horváth Richárd–Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig. Castrum, 7. (2008) 1. p. 18. 5. j.,
p. 27. 46.                j.
Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története. Századok, 142. (2008) p. 1087. 68. j.
Székely György: Gertrúd királyné, Szent Erzsébet anyja (egy politikai gyilkosság és elhúzódó megtorlása). Turul, 80. (2008) 1. p. 8. 1. j.,
p. 8. 3. j.,
p. 8. 4. j.,
p. 9. 5. j.,
p. 9. 7. j.
Miskei Antal: A ráckevei szerb ortodox templom. Sophia Nostra, Ráckeve, 2008. p. 129. 22. j.
Horváth Richárd: Életrajzi szilánkok ecsedi Bátori István politikai pályafutásáról (1458–1479). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 43. (2009) 1. p. 55. 50. j.,
p. 56. 51. j.
Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez. Századok, 143. (2009) p. 411. 120. j.
Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. Történelmi Szemle, 51. (2009) p. 155. 1. j.,
p. 181. 80. j.
Szabados György: Árpád nemzetsége a magyar trónon. Hitel, 22. (2009) 7. p. 95. 24. j.
Mikes Tünde: Katalónia és Magyarország: történelem, politika, dinasztikus kapcsolatok. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. Magyar Nemzeti Múzeum, H. é. n. [Bp., 2009.] p. 41. 16. j.
Szabados György: Aragóniai Konstancia magyar királyné. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. Magyar Nemzeti Múzeum, H. é. n. [Bp., 2009.] p. 175. 35. j.
Kádár Tamás: Megjegyzések, észrevételek I. Károly (Róbert) magyar király házassági és egyéb családi kapcsolatai kérdéséhez. Turul, 82. (2009) 1. p. 22. 26. j.,
p. 23. 68. j.
Szende László: Királynéi rezidenciák az Anjou-kori Magyarországon. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 329. 15.,
p. 329. 16. j.,
p. 337. 70. j.
Tóth Krisztina: Károly Róbert diplomatája: István visegrádi várnagy. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Bp., 2009. p. 367. 21.,
p. 367. 22. j.,
p. 368. 23. j.
Neumann Tibor: Egy morva „herceg” és egy Árpád-házi hercegnő leszármazottai. (A Gyánúr-fiak eredete és rövid története). In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 130. Szerk. Makk Ferenc, Piti Ferenc. Szeged, 2009. p. 19. 16. j.
Weisz Boglárka: A szerémi és pécsi kamarák története a kezdetektől a XIV. század második feléig. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 130. Szerk. Makk Ferenc, Piti Ferenc. Szeged, 2009. p. 34. 10. j.
Koszta László: A 14. század közepéig. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 105. 220. j.
Kádár Tamás: Egy rejtélyes politikai gyilkosság és háttere a XIII. századi Magyarországon: Béla macsói és boszniai herceg pályája. Fons, 16. (2009) p. 423. 35. j.,
p. 427. 45. j.
Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 58. 6. j.
C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 324. 51. j.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 391. 92. j.
Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13–14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 52. 198. j.,
p. 162. 670. j.,
p. 163. 673 j..,
p. 163. 675. j.,
p. 179. 749. j.,
p. 197. 826. j.
Borosy András: Udvari milesek és apródok a XIV. századi Magyarországon. In: Hadakozók, keresztesek, hadi érdemek a középkori Magyarországon. Válogatott tanulmányok. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára) Argumentum, H. n. [Bp.,] 2010. p. 168. 100. j.
Weisz Boglárka: Az Árpád-kori harmincadvám. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 270. 34. j.,
p. 276. 94. j.,
p. 277. 103. j.
Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent István-i államalapítás történetéhez. Aetas, 26. (2011) 1. p. 141. 178. j.
Fedeles, Tamás–Koszta, László: Pécs (Fünfkirchen) Das Bistum und die Bischofsstadt in Mittelalter. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien bd. II.) Institut für die Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Wien, 2011. p. 82. 345. j.
Tóth Krisztina: A Szécs nemzetség és rokoni kapcsolatai. Turul, 84. (2011) p. 39. 34. j.
Kádár Tamás: A középkori magyar királyi és kormányzói családok tagjainak elhalálozási és temetési időpontjai, valamint helyei 1301–1541 között. Fons, 18. (2011) 1. p. 27. 3. j.
Tapolcai László: Lengyelország történeti és mitikus kezdetei. A tér alakulása. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Bp., 2010. p. 280. 667. j.
Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban. Turul, 83. (2010) p. 79. 6. j.,
p. 86. 127. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 323. 1075. j.,
p. 324. 1076. j.,
p. 325. 1077. j.
Iegar, Diana: Un enchilibru de forţe fragil: conficte judiciare între nobili şi orăşeni în comitatul Ugocea (secolul al XIV-lea). In: Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 103. 40. j.
Szende László: Piast Erzsébet a hitves, az édesanya, a mecénás. In: Károly Róbert és Székesfehérvár. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 6.) Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár, 2011. p. 96. 14. j.
Szende, László: Les châteaux de reines comme résidences dans la Hongrie des Anjoux. In: Archeologia dei castelli nell’Europa angioina (secoli XIII–XV). A cura di Paolo Peduto, Alfredo Maria Santoro. All’Insegna del Giglio, Firenze, 2011. p. 159. 17. j.,
p. 160. 25. j.,
p. 163. 55. j.
C. Tóth Norbert: Királynőből királyné: Mária és Zsigmond viszonya a források tükrében. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica CXXXII. Szerk. Blazovich László, Piti Ferenc. Hungaria, Szeged, 2011. p. 69. 63. j.,
p. 70. 67. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 457.

István ifjabb király és Erdély. (Adatok az 1264–1265. évi belháború kezdetének meghatározásához.) Erdélyi Múzeum, 67. (2005)  3–4. 18–24.

Rusu, Adrian Andrei: Castelarea Carpatică. Fortificaţii şi cetaţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII–XIV). Editura MEGA, Cluj-Napoca, 2005. p. 389. 4. j.

Apáti Andornok. Aetas, 20. (2005) 4. 5–13.

Városlakók a királyi család szolgálatában. Történelmi Szemle, 47. (2005) 193–206.

Weisz Boglárka: A zágrábi kamara az Árpádok korában. In: Középkortörténeti tanulmányok. A VI. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2009. június 4–5.) előadásai. Szerk. G. Tóth Péter, Szabó Pál. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2010. p. 333. 70. j.,
p. 333. 71. j.
Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban. Turul, 83. (2010) p. 84. 89. j.

2006

Magyarország II. András keresztes hadjárata idején. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József. Máriabesnyő–Gödöllő, 2006. 91–97.

Bárány Attila–Laszlovszky József–Papp Zsuzsanna: Angol–magyar kapcsolatok a középkorban I–II. Attraktor, Máriabesnyő, 2008–2011. I. p. 224. 6. j.

Államalapító királyunk tárgyi emlékei. Az interjút készítette: Hancz Gábor. Kisalföld, 61. 194. (2006. aug. 19.) 11.

Győzedelmes Athelstan. In: Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. Szerk. Horváth Ilona. H. n., é. n. [Bp., 2006.] 55–69.

2007

Počiatky hradu Tematín — alebo akýsi „tematín”. In: Miles Semper Honestus. Zborník šúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vojtecha Dangla. Ed. Vladimír Segeš, Božena Šeďová. Bratislava, 2007. 21–26.

Nováki Gyula–Sárközy Sebestyén–Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Szerk. Sárközy Sebestyén. (Magyarország várainak topográfiája 1. – Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5.) Castrum Bene Egyesület – Hermann Ottó Múzeum, Bp.–Miskolc, 2007. p. 50. 3. j.

A tatárjárás és Magyarország. História, 29. (2007) 4. 31–35.

B. Szabó János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. (Tudástár) Corvina, Bp., 2007. p. 187. 112. j.

Lóhalál. Zsoldos Attila az ezeregyszáz éve lezajlott pozsonyi csatáról, a nemzeti múlthoz való viszonyról és a lekerített mezőkről. Az interjút készítette Novák Miklós. Magyar Nemzet, Hétvégi Magazin 2007. június 30. 30–31. Rövidített változata megjelent  „Viták a honfoglalásról” címmel: História, 29. (2007) 56. 34–35.

Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere. (IV. Béla és István ifjabb király viszályának utolsó fejezete). Századok, 141. (2007) 803–842.

Klaniczay Gábor: Közép-Kelet-Európából Közép-Nyugat-Európába: „átmenet” a középkorban. Századok, 143. (2009) p. 1318. 156. j.
Radek Tünde: A középkori német nyelvű historiográfia magyarságképéről egy imagológiai kutatás nyomán (1150–1534). Korall, 10. (2009. december) p. 48. 12. j.
Bertényi Iván: Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada. Officina Kiadó, h. é. n. [Bp., 2009.] p. 191.

The Siege of Codlea. Colloquia. Journal of Central European Studies, 13. (2006) 1–2. 5–21.

Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Bp., 2007. 171. [História Könyvtár – Monográfiák 24.]

Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országyűlésről és koronázási dekrétumról. Századok, 142. (2008) p. 335. 104. j.
Jakab Zsuzsa: Ki építette Boldogkő várát? Castrum, 7. (2008) 1. p. 13. 97. j.
Markó Ágnes: Vár vagy előretolt helyőrség? Várak, kastélyok, templomok, 4. (2008) 3. p. 21. 6. j.
Nováki Gyula–Sárközy Sebestyén–Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Szerk. Sárközy Sebestyén. (Magyarország várainak topográfiája 1. – Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5.) Castrum Bene Egyesület – Hermann Ottó Múzeum, Bp.–Miskolc, 2007. p. 50. 3. j.
Neumann Tibor: Egy morva „herceg” és egy Árpád-házi hercegnő leszármazottai. (A Gyánúr-fiak eredete és rövid története). In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 130. Szerk. Makk Ferenc, Piti Ferenc. Szeged, 2009. p. 15. 1. j.,
p. 16. 7. j.
Weisz Boglárka: A szerémi és pécsi kamarák története a kezdetektől a XIV. század második feléig. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 130. Szerk. Makk Ferenc, Piti Ferenc. Szeged, 2009. p. 35. 12. j.,
p. 35. 14. j.
Körmendi Tamás: A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélő forrásokban a 13. század végéig. Korall, 10. (2009. december) p. 40. 51. j.
Kádár Tamás: Egy rejtélyes politikai gyilkosság és háttere a XIII. századi Magyarországon: Béla macsói és boszniai herceg pályája. Fons, 16. (2009) p. 415. 9. j.,
p. 416. 12. j.,
p. 416. 14. j.,
p. 416. 15. j.,
p. 418. 18. j.,
p. 418. 19. j.,
p. 418. 20. j.,
p. 419. 23. j.,
p. 420. 26. j.
B. Szabó János: A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlovasságról. (A Hadtörténeti   Intézet és Múzeum Könyvtára). Argumentum Kiadó, h. n. [Bp.,] 2010. p. 102. 132. j.
Dinasztia, hatalom, egyház. Régiók formálódása Európa közepén (900–1453). Szerk. Font Márta. Pécs 2009. p. 193. 38. j.
Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt. Hasonlóság és különbözőség a középkori megyék történetében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 374. 24. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 380. 25. j.
Szörényi Gábor András: Gondolatok a késő Árpád-kori nemesi várak funkciójához és terminológiájához a Sajó-völgyi huszita erősségek előzményei kapcsán. Castrum, 13. (2011) 1. p. 31. 15. j.,
p. 47. 45. j.,
p. 51. 58. j.,
p. 53. 65. j.,
p. 55. 73. j.,
p. 56. 76. j.
Sokcsevits Dénes: Horvátország. A 7. századtól napjainkig. (Szomszéd népek történelme). Mundus Novus, Bp., 2011. p. 116. 179. j.,
p. 117. 180. j.,
p. 118. 182. j.
Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban. Turul, 83. (2010) p. 85. 116. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 320. 1071. j.,
p. 321. 1073. j.,
p. 321. 1074. j.
W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. In: Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 9. 10. j.,
p. 10. 13. j.
Horváth Richárd: Várépítés engedélyezése az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület – Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 82. 20. j.,
p. 93. 107. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely a középkorban. In: Széphalom 21. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. Szerk. Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, 2011. p. 248. 7. j.,
p. 251. 24. j.
Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. (Magyarország várainak topográfiája 3.) Castrum Bene Egyesület–Civertan Bt., Bp., 2011. p. 37. 12. j.
B. Benkhard Lilla–Mentényi Klára: Középkori várkápolna Kőszegen. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület–Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 39. 50. j.
Szörényi Gábor András: Egy huszita vár romjai a Sajó völgyében. (Beszámoló a vadnai erősség kutatásáról). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei     György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesült–Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 259. 19. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely. (Magyar várostörténeti atlasz 2.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011. p. 37. 55. j.,
p. 37. 67. j.,
p. 37. 80. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 457.,
p. 458.
W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája. (Erdélyi Tudományos Füzetek 263.) Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2010. p. 105.,
p. 110.,
p. 135.
Bartha Annamária: Egy 13. századi életút: Favus apát karriertörténete. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 23. (2011) 1–2. p. 21. 97. j.
Ternovácz Bálint: A szerémi püspökök életrajza, valamint a kői, illetve a szenternyei székeskáptalan archontológiája a 14. század közepéig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 23. (2011) 1–2. p. 37. 31. j.

Szent Imre herceg. In: Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére, születésének ezredik évfordulója alkalmából. Szerk. Kerny Terézia. Székesfehérvár, 2007. 20–23. [A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai I.]

Bevezetés és jegyzetek Szent László király III. törvénykönyvéhez. In: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor.  Szeged, 2006. 85–98. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.]

Bevezetés és jegyzetek Szent László király II. törvénykönyvéhez. In: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. 111–118. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.]

Bevezetés és jegyzetek Kálmán király I. törvénykönyvéhez. In: Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. 169–192. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.]

Bevezetés és jegyzetek Kálmán király zsidótörvényéhez. In: Írott források az   1050–1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. 265–266. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.]

Modificările conceptului „nobilime” pe parcursul secolului al XIII-lea în Regatul Ungariei. In: Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de către români. Ed. Adrian Andrei  Rusu. Cluj-Napoca, 2006. 85–104.

2008

Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya, 1260-as évek. História, 30. (2008) 1. 14–17.

Árpád és népe. Kérdőjelek és lehetséges válaszok. História, 30. (2008) 2. 3–7.

Elveszett források, paraszt urak és Ottó herceg. Somogy (és Zala) megye korai történetének ismeretéhez. Századok, 142. (2008) 490–497.

Szabados György: Koppány – a megismerhetetlen Árpád-házi nagyúr. Valóság, 52. (2009) 2. p. 56. 50. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 253. 804. j.

Közös múlt a középkorban. História, 30. (2008) 4–5. 7–8.

Trónviszály az államszervezés előtt. Az interjút készítette: Hancz Gábor. Kisalföld, 63. 194. (2008. aug. 19.) 11.

Fehérvár Árpád-kori polgárságáról. Történelmi Szemle, 50. (2008) 435–451.

V službách kráľovských deti. (Dojky arpádovských princov a princezien) História, 8. (2008) 4. 6–8.

Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerk. Zsoldos Attila. Bp., 2008. 226. [A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 45.]

Koszta László: A 14. század közepéig. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs, 2009. p. 105. 210. j.,
p. 105. 217. j.,
p. 105. 233. j.,
p. 105. 234. j.
Kádár Tamás: Egy rejtélyes politikai gyilkosság és háttere a XIII. századi Magyarországon: Béla macsói és boszniai herceg pályája. Fons, 16. (2009) p. 413. 5. j.,
p. 417. 16. j.,
p. 417. 17. j.
Érszegi Géza: I. (Szent) István veszprémi adománylevele. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. p. 17. 41. j.
Historia Scepusii I. Eds. Martin Homza, Stanisław A. Sroka. Bratislava–Kraków, 2009. p. 596.
Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 380. 25. j.
Labanc, Peter: Der Zipser Propst Paul (1301–1315). In: Church and Ethnicity in History. First Year of Conference V4 for Doctoral Candidates in Ostrava. Ed. Beáta Vida. University of Ostrava, Ostrava, 2011. p. 107. 10. j.
Fedeles, Tamás–Koszta, László: Pécs (Fünfkirchen) Das Bistum und die Bischofsstadt in Mittelalter. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien bd. II.) Institut für die Ungarische Geschichtsforschung in Wien, Wien, 2011. p. 80. 335. j.,
p. 81. 342. j.,
p. 84. 358. j.,
p. 84. 359. j.
Tóth Krisztina: A Szécs nemzetség és rokoni kapcsolatai. Turul, 84. (2011) p. 39. 35. j.
Labanc, Peter: Spoločenská situácia na Spiši za vlády posledných troch Arpádovcov. In: Spiš v 12. a 13. storočí. Zostavil Miroslav Števík. Ľubovnianske Múzeum, h. n. [Stará Ľubovňa] 2011. p. 168. 68. j.
Števík, Miroslav–Česla, Jozef: Významnejšie majetkové domény na Spiši do začatku 14. storočia. In: Spiš v 12. a 13. storočí. Zostavil Miroslav Števík. Ľubovnianske Múzeum, h. n. [Stará Ľubovňa] 2011. p. 187. 61. j.
Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban. Turul, 83. (2010) p. 84. 84. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 289. 948. j.
Szende Katalin: A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 36. 48. j.,
p. 36. 49. j.,
p. 36. 50. j.
Csorba Csaba: Sátoraljaújhely városkönyve. 750 év krónikája. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, Sátoraljaújhely, 2011. p. 454.,
p. 459.
Ternovácz Bálint: A szerémi püspökök életrajza, valamint a kői, illetve a szenternyei székeskáptalan archontológiája a 14. század közepéig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 23. (2011) 1–2. p. 37. 29. j.,
p. 37. 30. j.,
p. 38. 38. j.

Výsadná listina Stoličného Belehradu.

Uličný, Ferdinand: Falošná listina údajne kráľa Bela IV. z roku 1237 pre stoličnobelehradský mešťanov. Slovenská Archivistika, 45. (2010) 2. p. 8. 6. j.,
p. 13. 23. j.

Jakó Zsigmond (1916–2008). Történelmi Szemle, 50. (2008) 593.

2009

Köszöntő. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 43. (2009) 1. 4.

Várjobbágyok, királyok, királynék ismerője. Az interjút készítette: Marik Sándor. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 43. (2009) 1. 165–174.

Ki lehetett Miklós országbíró? História, 31. (2009) 2. 22–23.

Miklós országbíró. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György.  Bp.–Piliscsaba, 2009. 519–549. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. – Analecta Mediaevalia III.]

Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században. Bp., 2009. 104. [Magyarország története 4.]

Szegfű László: Néhány X–XI. századi magyar hatalmi jelvényről. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. p. 425. 75. j.
Fedeles Tamás: „Eztán Pécs tűnik szemünkbe”. A város középkori históriája (1009–1526). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, H. é. n. [Pécs 2011.] p. 22. 60. j.,
p. 24. 66. j.

Hongria als segles XII i XIII. In: Princeses de terres llunyanes. Catalunya i Hongria a l’edat mitjana. Coord. Ferenc Makk, Marina Miquel, Ramon Sarobe, Csaba Tóth.  H. n., é. n. [Barcelona, 2009.]  145–163.

Els Nagymartoni. Una família aragonesa a l’Hongria de l’edat mitjana. In: Princeses de terres llunyanes. Catalunya i Hongria a l’edat mitjana. Coord. Ferenc Makk, Marina Miquel, Ramon Sarobe, Csaba Tóth. H. n., é. n. [Barcelona, 2009.]  179–189.

Magyarország a 12–13. században. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. H. n., é. n. [Bp., 2009.] 143–161.

A Nagymartoniak: egy aragóniai család Magyarországon. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk. Marina Miquel, Ramon Sarobe, Makk Ferenc, Tóth Csaba. H. n., é. n. [Bp., 2009.] 177–187.

Nemes, szepesi nemes, aranyadó. Jogállás és birtokjog mint lehetőség és eszköz. Történelmi Szemle, 51. (2009) 419–429.

Bertényi Iván–Szende László: Anjou-királyaink és Zsigmond kora. Officina Kiadó, Bp., 2011. p. 200.
Szeberényi Gábor: Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13–14. században. Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 440. 6. j.,
p. 441. 14. j.,
p. 441. 15. j.,
p. 441. 18. j.,
p. 443. 27. j.

Anjou Károly első koronázása. In: Auxilium Historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás, Thoroczkay Gábor. Bp., 2009. 405–413.

Rácz György: Gentilis és Károly. Levélírás Pozsonyban – koronázás Fehérvárott. A papír megjelenése Magyarországon. In: Károly Róbert és Székesfehérvár. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 6.) Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár, 2011. p. 42. 2. j.

Fehérvár vásárai az Árpád-korban. In: Pénztörténet – Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József, Draskóczy István. Bp.–Miskolc, 2009. 373–380.

2010

Korai vármegyéink az újabb történeti kutatások fényében. Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 11. (2010) 1. 5–13.

Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt., Bp., 2011. p. 93. 28. j.,
p. 93. 33. j.,
p. 93. 35. j.
Polgár Balázs: „…Castro nostro de Wysegrad…” Károly Róbert 1323. évi rezidenciaválasztásának kérdésköre. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesült – Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 196. 9., 12. j.

[Válaszok a Magyar Tudomány kérdéseire.] Magyar Tudomány, 171. (2010) 1019–1021.

A Dráva–Száva köze az Árpád-korban. In: Építészet a középkori Dél-Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Kollár Tibor. Bp., 2010. 13–21.

Szende Katalin: A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 35. 47. j.
Körmendi Tamás: A zágrábi püspökség alapítási éve. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 330. 4. j.

III. András nádorai. Történelmi Szemle, 52. (2010) 303–327.

Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 312. 1049. j.

A megyeszervezés kezdetei a Magyar Királyságban (Az „óriás” és az „átlagos” nagyságú   megyék kérdése). In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István, Karlinszky Balázs. Veszprém, 2010. 299–318. [A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.]

Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 193. 618. j.

A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl. In: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi    tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor, Révész Éva, Szabados György. Szeged, 2010. 469–482. [Társszerző: Weisz Boglárka.]

Az Aranybulla élő hagyománya. Az interjút készítette: Ágoston Balázs. Magyar Demokrata, XIV. 49. (2010. december 8.) 28–29.

A Henrik-fiak. A Héder nembéli Kőszegiek „családi története”. Vasi Szemle, 64. (2010) 651–661.

Vajk Ádám: „Mibe került ezen hűségi levél?” Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika. In: In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor, Vajk Ádám. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13.) Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2011. p. 414. 12. j.
B. Benkhard Lilla–Mentényi Klára: Középkori várkápolna Kőszegen. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesült – Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 39. 50. j.,
p. 39. 52. j.,
p. 39. 54. j.

Vznik šľachty v stredovekom Uhorskom kráľovstve. Forum Historiae, (2010) 2.

Örökös ispánságok az Árpád-korban. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk. Font Márta, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs 2010. 73–92.

Tringli István: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 378. 9. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 316. 1056. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely. (Magyar várostörténeti atlasz 2.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011. p. 37. 96. j.
W. Kovács, András: The Authorities of Middle Solnoc and Crasna Counties in the Middle Ages. Transylvanian Review, 21. (2012) Supplement no. 2. p. 61. 150. j.

Székesfehérvár középkori kiváltságai. Székesfehérvár, 2010. 143. [Társszerző: Neumann Tibor.] [Közlemények Székesfehérvár történetéből.]

Szende Katalin: A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 30. 26. j.,
p. 39. 63. j.,
p. 40. 68. j.,
p. 41. 69. j.

2011

Magyarország világi archontológiája 1000–1301. Bp., 2011. 382. [História könyvtár – Kronológiák, adattárak 11.]

Weisz Boglárka: Kamaraispánok az Árpád-korban. Turul, 83. (2010) p. 79. 7. j.,
p. 81. 39. j.,
p. 86. 118. j.
Nógrády Árpád: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. (A Jósa András Múzeum Kiadványai 68. sz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyíregyháza, 2011. p. 284. 21. j.
Szabados György: Magyar államalapítások a IX–XI. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged, 2011. p. 290. 957. j.,
p. 311. 1042 j.,
p. 311. 1044. j.,
p. 312. 1049. j.,
p. 313. 1050. j.,
p. 314. 1051. j.,
p. 315. 1053. j.,
p. 316. 1054. j.
W. Kovács, András: Voievozi şi vicevoievozi ai Transilvaniei la conducerea comitatului Alba în evul mediu. In: Annales Universitatis Apulensis. Series Historica 15/I. Alba Iulia, 2011. p. 9. 5. j.,
p. 13. 32. j.,
p. 14. 37. j.,
p. 14. 38. j.,
p. 14. 39. j.
Bán Péter: Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686. In: Heves Megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Szerk. Bán Péter. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14.) Heves Megyei Levéltár, Eger, 2011. p. 18. 4. j.
Horváth Richárd: Várépítés engedélyezése az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György, Kovács Gyöngyi, Domokos György, Miklós Zsuzsa, Mordovin Maxim. Castrum Bene Egyesület – Civertan Grafikai Stúdió, Bp., 2011. p. 82. 20. j.,
p. 86. 44. j.,
p. 89. 81. j.,
p. 90. 88. j.
Tringli István: Sátoraljaújhely a középkorban. In: Széphalom 21. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. Szerk. Kováts Dániel. Sátoraljaújhely, 2011. p. 253. 28. j.
Bárány Attila: Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 71. 23. j.,
p. 72. 34. j.,
p. 82. 102. j.
Fedeles Tamás: Galgóc az Újlaki érában (1349–1524). In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 196. 6. j.,
p. 196. 7. j.
Körmendi Tamás: Az Aba nemzetség címerváltozatai a középkorban. Turul, 84. (2011) p. 110. 15. j.,
p. 115. 55. j.
W. Kovács, András: The Authorities of Middle Solnoc and Crasna Counties in the Middle Ages. Transylvanian Review, 21. (2012) Supplement no. 2. p. 45.,
p. 52. 15. j.,
p. 53. 18. j.,
p. 60. 125. j.
Hegyi, Géza: The Affiliation of Medieval Sălaj (Szilágy) Region in the Mirror of Social Relations. Transylvanian Review, 21. (2012) Supplement no. 2. p. 90. 26. j.,
p. 90. 29. j.,
p. 90. 33. j.
W. Kovács, András: Remarks on the Careers of the Vice-voivodes of Transylvania in the Late Middle Ages (1458–1526). Transylvanian Review, 21. (2012) Supplement no. 2. p. 118. 7. j.
W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája. (Erdélyi Tudományos Füzetek 263.) Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2010. p. 25.,
p. 31.,
p. 49.,
p. 55.,
p. 65.,
p. 81.,
p. 85.,
p. 100.,
p. 106.,
p. 107.,
p. 110.,
p. 121.,
p. 127.,
p. 128.,
p. 135.,
p. 137.
Ternovácz Bálint: A szerémi püspökök életrajza, valamint a kői, illetve a szenternyei székeskáptalan archontológiája a 14. század közepéig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 23. (2011) 1–2. p. 35. 17. j.
Körmendi Tamás: Szlavóniai korai hovatartozása. Századok, 146. (2012) p. 379. 60. j.,
p. 387. 100. j.
Bárány Attila–Laszlovszky József–Papp Zsuzsanna: Angol–magyar kapcsolatok a középkorban I–II. Attraktor, Máriabesnyő, 2008–2011. I. p. 282. 11. j.
Horváth Richárd: Vár volt-e a tari „vár”? Castrum, 15. (2012) 1–2. p. 43. 3. j.
Kiss Gergely: Mutatis mutandis? A magyar főpapok jogfelfogásának változásai a 12. század második és a 13. század első felében. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 263. 14. j.,
p. 265. 25. j.,
p. 265. 27. j.,
p. 267. 30. j.,
p. 267. 31. j.,
p. 268. 33. j.,
p. 270. 46. j.,
p. 271. 47. j.,
p. 271. 53. j.
Körmendi Tamás: A zágrábi püspökség alapítási éve. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 337. 36. j.,
p. 338. 41. j.,
p. 338. 42. j.,
p. 338. 44. j.,
p. 338. 45. j.,
p. 339. 48. j.,
p. 341. 60. j.
Szeberényi Gábor: Nemesi közösségek a Szepességben és Túrmezőn a 13–14. században. Szempontok a szepesi tízlándzsások és a turopoljei nemesek párhuzamának kérdéséhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Kronosz Kiadó, Pécs, 2012. p. 441. 9. j.,
p. 441. 10. j.,
p. 441. 11. j.

Miért vagyok levéltáros, ha mégsem? In: „Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla, Zarnóczki Áron. Bp., 2010. 196–199.

II. András reformjai. Út az Aranybullához. História, 33. (2011) 1–2. 26–29.

II. András Aranybullája. Történelmi Szemle, 53. (2011) 1–38.

Szende Katalin: A magyar városok kiváltságolásának kezdetei. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Alföldi Nyomda ZRt. Méliusz Műhely, Debrecen, 2011. p. 27. 15. j.,
p. 28. 20. j.,
p. 29. 22. j.
Szádeczky-Kardoss Irma: A magyar szokások és szokásjog jelei Árpád-házi Szent Erzsébet életútjában. Magyar Sion, (ú. f.) 5. (2011) p. 250. 7. j.

III. András hat nádora. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk. Juan Cabello, C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011. 289–299. [A Jósa András Múzeum Kiadványai 68.]

Nemes és nemzetség. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos, Izsák Lajos. Bp., 2011. 421–425.

„Egész Szlavónia” az Árpádok királyságában. História, 33. (2011) 5–6. 9–12. 

Šľachtici, spišskí šľachtici, platcovia zlata (Právny status a majetkové právo ako možnosť a prostriedok na Spiši v 13.–14. storočí). In: Spiš v 12. a 13. storočí. Zostavil Miroslav Števík. H. n. [Stará Ľubovňa], 2011. 148–159.

Vár, város, ispánság és megye – Veszprém az Árpád-korban. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (2010). Szerk. Rainer Pál. Veszprém, 2011. 11–23.

Debrecen mint igazgatási központ a 14. század elején. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szalkai Tamás. Debrecen, 2011. 49–66.

Egy történész soha nem unatkozik. Az interjút készítette Szilágyi Aladár. In: Klió a tükrök labirintusában. Szilágyi Aladár portréi kortárs magyar történészekről. Nagyvárad, 2011. 23–33.

2012

A Druget-tartomány várnagyai. Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele, 15. (2012) 1–2. 33–42.

A Drugetek és a „hét vármegye”. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs, 2012. 577–585.

Rátót nembéli Domokos nádor megyéi. In: Tiszteletkör. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor, Péterfi Bence, Vadas András. Bp., 2012. 47–52.

Király, oligarchák, tartományurak. A rozgonyi csata, 1312. június 15. História, 34. (2012) 4. 3–6.

Systém príbuzenských vzťahov latinských kupcov Ostrihome a Stoličnom Belehrade v 13.–14. storočí. Forum Historiae, (2012) 1. http://www.forumhistoriae.sk/FH1_2012/texty_1_2012/zsoldos.pdf.

Hűséges oligarchák. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna, Molnár Antal. Bp.–Győr, 2012. 347–354.

Egy új II. András-kép felé. In: II. András és Székesfehérvár. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. Székesfehérvár, 2012. 21–35. (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 7.)

Nádor és helyettese: Druget János és Vilmos. Történelmi Szemle, 54. (2012) 527–541.

II. András és IV. Béla hosszas országlása. In: Azok a világba küldött nagy emberek. Szilágyi Aladár beszélgetései történészekkel a magyar história meghatározó alakjairól. Nagyvárad, 2012. 21–39. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár.)

2013

Fehérvár az Árpád-korban. Rubicon, 24. (2013: 6.) 26–29.

O výsadnej listine Stoličného Belehradu z Arpádovského obdobia. Slovenská Archivistika, 47. (2012) 2. 116–126.

A magyar király és főpapjai a vienne-i zsinat évtizedében. In: Peritia Linguarum. A vienne-i zsinat és a nyelvek oktatása. Szerk. Maróth Miklós. Piliscsaba, 2013. 213–224. (Studia Philologica II.)

Kings and Oligarchs in Hungary at the Turn of the Thirteenth and Fourteenth Centuries. The Hungarian Historical Review, 2. (2013) 2. 211–242.

Province e oligarchi. La crisi del potere reale ungherese fra il XIII e il XIV secolo. In: L’Ungheria angioina. A cura di Enikő Csukovits. Roma, 2013. 23–58. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma. Studia 3.)

„Egészen biztosan nem Bánk a gyilkos”. http://magyarnarancs.hu/tudomany/egesz-biztosan-nem-bank-ban-a-gyilkos-87813. (Az interjút készítette: Kovács Péter.)

A szent és az ős: Szent István kultuszának kezdetei. In: István a szent király. Tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről halálának 975. évfordulóján. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. Székesfehérvár, 2013. 22–27.

2014

A Borsa-tartomány igazgatásának kérdései. In: A Szilágyság és a Wesselényi család (14–17. század). Szerk. Hegyi Géza, W. Kovács András. Kolozsvár, 2012. 25–44. (Erdélyi Tudományos Füzetek 277.)

The Path of Košice to the Privileges of 1347. In: Košice in the Coordinates of European History. Eds. Mária Hajduová, Martin Bartoš. Košice, 2013. 34–49.

A hadszervezet átalakulása a 13. századi Magyarországon. In: „A hadtáp volt maga a fegyver”. Tanulmányok a középkori hadszervezet és katonai logisztika kérdéseiről. Szerk. Pósán László, Veszprémy László. Bp., 2013. 212–226.

Erdély 1003-tól a Magyar Királyság része volt. In: Nem Tündérkert, vagy nagyon is az. Erdély a magyar történelemben. Nagyvárad, 2014. 49–65. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár.)

Vendégjárás az Árpád-korban (1.) Erdélyi Riport, 13. (2014) 13. 25–27. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár)

Vendégjárás az Árpád-korban (2.) Erdélyi Riport, 13. (2014) 15. 30–32. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár)

Bihar megye korai története. In: Nagyvárad és Bihar a korai középkorban. Szerk. Zsoldos Attila. Nagyvárad, 2014. 167–190. (Tanulmányok Biharország történetéből 1.)

Nagyvárad és Bihar a korai középkorban. Szerk. Zsoldos Attila. Nagyvárad, 2014. 193. (+ térképmelléklet) (Tanulmányok Biharország történetéből 1.)

Üres honor. In: Archivariorum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk. Kádár Zsófia, Lakatos Bálint, Zarnóczki Áron. Bp., 2013. 455–477.

Gertrúd királyné és a királynéi intézmény az Árpád-kori Magyar Királyságban. In: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Szerk. Majorossy Judit. Szentendre, 2014. 17–28.

2015

László királyt az érdekelte, hogy rend legyen, nyugalom. Erdélyi Riport, 14. (2014) 14. 9. 19–21. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár.)

Talpon maradni Kelet és Nyugat határán. Erdélyi Riport, 14. (2014) 10. 20–22. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár.)

A tudományos könyv és a tudományos teljesítmény mérése. Magyar Tudomány, 176. (2015) 410–415.

Meghal a király. Múlt-kor, 16. (2015) nyár, 49–53.

Kassa útja az 1347. évi kiváltságolásig. In: Kassa az európai történelem kontextusában. Szerk. Hajdu Mária, Martin Bartoš. Kassa, 2014. 31–47.

Óbuda urai a 14. század első felében. In: In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén”. Szerk. Benkő Elek, Orosz Krisztina. Bp., 2015. 471–484.

Karol I. a mestá. Historický Časopis, 63. (2015) 195–207.

Miért éppen Károly? In: Certamen II. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-egyesület I. szakosztályában. Szerk. Egyed Emese, Bogdándi Zsolt, Weisz Attila. Kolozsvár, 2015. 183–193.

Kóborlás az Árpád-kori Magyarországon. In: … in nostra lingua Hringe nominant. Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Balogh Csilla, Petkes Zsolt, Sudár Balázs, Zsidai Zsuzsanna. Bp.–Kecskemét, 2015. 221–230.

Az Árpádok alatt folyamatosan érkeztek „vendégek”. In: Szilágyi Aladár: Mit akartak ezek a magyarok? Beszélgetések kortárs történészekkel. Szerk. Szűcs László. Nagyvárad, 2015. 59–76. (Az interjút készítette: Szilágyi Aladár.)

Táltosok és királyok. Korunk, 26. (2015) 8. 22–28.

Kutatások

KUTATÁSI TERÜLET

Az Árpád- és az Anjou-kor története (11–14. század)

PROJEKTEK

Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza VIII. kötet (OTKA 1997–2001)

Az Árpád-házi hercegek és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (OTKA 1999–2000)

A középkori Magyarország világi archontológiája I. és III. kötet (OTKA 2006–2010)

Egyéb

ÖSZTÖNDÍJAK

MTA Tudományos Minősítő Bizottság, tudományos továbbképzési ösztöndíj (1987–1990)

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata