Ujváry, Gábor
Ujváry Gábor

Alapadatok

Ujváry Gábor
Beosztás: tudományos főmunkatárs
Témacsoport: Horthy-korszak témacsoport
Telefon: 224–6700/619

Status: Senior Research Fellow

Research Team: Interwar History

Phone: +361 224–6700/619

Email:

Degree: CsC (1997), habilitated (2006)

Research field: The history of Hungarian culture policy in the 20th century; Historiography in the 20th century; Youth associations of universities in the Horthy-era

Életrajz

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Budapest, 1960. XI. 24.

 

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv és irodalom – történelem szak (1984)

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar, levéltár szak (1990)

 

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

A történettudományok kandidátusa (CSc) (1997)

Habilitáció (2006)

 

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

Országos Széchényi Könyvtár, könyvtáros (1984–1985)

Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, dokumentátor (1985–1986)

Képes 7 című hetilap, archiváló (1986–1987)

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szaklevéltára, főlevéltáros (1987–1990)

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szaklevéltára, megbízott igazgató (1990–1991)

Művelődési és Közoktatási Minisztérium, fogalmazó (1991–1992)

Magyar Országos Levéltár, főlevéltáros (1992–1994)

Collegium Hungaricum, Bécs, tudományos igazgatóhelyettes (1994–1998)

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, titkárságvezető-főosztályvezető (1998–1999)

Bécsi Magyar Történeti Intézet, igazgató; egyben Collegium Hungaricum, Bécs, tudományos igazgató (2000–2002)

Balassi Bálint Intézet, főigazgató (2002–2004)

Kodolányi János Főiskola, főiskolai docens (2004–), főiskolai tanár (2005–)

Kodolányi János Főiskola, tudományos rektorhelyettes (2010 –2012)

Kodolányi János Főiskola, tanszékvezető főiskolai tanár (2012–)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs (félállás) (2013–)

 

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

Az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány tanácsadó tagja (1995–2004)

A Klebelsberg Ösztöndíjalapítvány kuratóriumának tagja (1999–2004, majd 2010–)

Az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának tagja (2000–)

Az OKTK kuratóriumának tagja (2002–2006)

A magyar UNESCO Bizottság tagja (2002–2011)

A Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságának alelnöke (2013-ig a Bizottság tagja) (2006–2011)

A Magyar Történelmi Társulat tagja (2008–)

A Magyar Akkreditációs Bizottság Bölcsészettudományi Bizottságának tagja (2010–2012)

A Budapest Fórum Egyesület elnöke (2010–)

A Nemzeti Kultúráért Egyesület Kulturális történetírás szekciójának vezetője (2010–), etikai bizottságának és választmányának tagja (2012–)

Székesfehérvár Megyei Jogú Város 2013-as emlékévet előkészítő bizottságának tagja (2011–)

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság választmányának tagja (2011–)

A Magyar Országos Levéltár Tudományos Tanácsának tagja (2012–)

A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület pártoló tagja (2012–)

 

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Miniszteri elismerés (NKÖM, 1999)

Balassi Bálint Emlékérem (2004)

C. egyetemi docensi cím (ELTE, 2005)

A Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdemérme (2011)

 

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

A Lymbus. Magyarságtudományi közlemények (megjelenik évente) (főszerkesztő: 2003–)

Az Ungarn-Jahrbuch szerkesztőbizottságának tagja (2007–)

A Rubicon szerkesztőbizottságának tagja (2010–)

A Publikationen der Ungarischen Geschcihtsforschung in Wien sorozata szerkesztőbizottságának tagja (2011–)

A Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének kiadványai sorozat szerkesztője (2011–)

A Nemzeti Évfordulók Titkársága szerkesztőbizottságának tagja (2012–)

Publikációk

A tíz legfontosabb publikáció

1. „Gyötör az a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget.” Angyal Dávid, a nevelő, a könyvtáros, a tudós-tanár és az intézetigazgató. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. 96–191.

2. Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp., Osiris, 2009. 377–413.

3. A magyar történetírás bécsi korszaka (1918–1944) (Die Wiener Epoche der ungarischen Geschichtsschreibung /1918–1944/). In: Österreichisch–ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens. Osztrák–magyar felsőoktatási kapcsolatok. Szerk. K. Lengyel Zsolt–Nagy József Zsigmond–Ujváry Gábor. Székesfehérvár–Bp., Kodolányi János Főiskola–Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, 2010. 351–364.

4. Két dudás egy csárdában. Hóman Bálint és Gerevich Tibor barátságának első évei. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. A szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. 165–201.

5. Különös házasság. Bécs és Magyarország történeti kapcsolata. In: A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Ujváry Gábor. Bp.–Wien, Magyarország Külügyminisztériuma, Magyarország Nagykövetsége – Bécs, 2012. 11–47. (Német mutációban is megjelent.)

6. Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1996. 260.

7. Wiener Impressionen. Auf den Spuren ungarischer Geschichte in Wien. A magyar történelem nyomában Bécsben. Hrsg. Franz Pesendorfer. Wien, Verband Wiener Volksbildung, 2002. 112.

8. „A magyar kultúra külföldi őrszemei.” A magyar kulturális és tudományos külpolitika és a külföldi magyar intézetek, tanszékek és lektorátusok. In: Stratégia és kultúra. Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében. Szerk. Éger György, Kiss J. László. Bp., Teleki László Alapítvány, 2004. 25–76.

9. A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Bp., Ráció, 2010. 543.

10. Kis magyar história – nagy-magyar történésztől. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. 251–288.

PUBLIKÁCIÓS LISTA HIVATKOZÁSOKKAL

1988

Kiss József Mihály–Szögi László–Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. Repertórium. 1635–1945. Bp., 1988. 431. [Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből.]

Hungarológiai Értesítő, 1993. 35.
Gazda István: A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai, 1831–1848. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2004. 144.

1989

Egyetemi ifjúság és katolicizmus a „neobarokk társadalomban”. Adatok a Foederatio Emericana történetéhez. Levéltári Szemle, (1989) 4. 51–63.

Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. In: A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp., Osiris, 2009. 341–376. 31. j.
Vajda Tamás: A nemzeti egység és a revízió gondolata az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2010. p. 127.57. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő, Attraktor, 2012. p. 12.,
p. 260. 47. j.

1990

Bilkei Irén–Kiss József Mihály–Szögi László–Ujváry Gábor: A Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely Központi Levéltára. Keszthely, 1990. 181. [Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar közleményei.]

1991

Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. A bajtársi szövetségekről. Valóság, (1991) 5. 64–73.

Papházi Tibor: Egyesületek, társadalom, egészségügy. Fejezetek az egyesületek szociológiájának köréből.  Bp., Nonprofit Kutatócsoport, 1997. [Nonprofit kutatások, 6.]
p. 104. 45. j.
Pelle János: Egyetemi antiszemitizmus a két világháború között. Hetek, II. (1998) 51.
Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Szerk. Gábor Kálmán, Jancsák Csaba. Szeged, Belvedere, 2004. p. 260.
Kerepeszki Róbert: A numerus clausus módosításának hatása Debrecenben. Múltunk, (2005) 4. 42–75. p. 47. 12. j.
Donáth Péter: Az 1957/58. tanév megpróbáltatásai. Juhász Béla Kecskeméten. Neveléstörténet, (2008) 3–4. p. 62.,
p. 74. 86. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. In: A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp., Osiris, 2009. 341–376. 1. j.,
37. j.
Vajda Tamás: A nemzeti egység és a revízió gondolata az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere. 2010. p. 126. 53. j.
Kerepeszki Róbert: „Éljen I. Miklós, Magyarország királya!” – Egy politikai gyűlés háttere és következményei. In: Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Szerk. Kovács Zoltán–Püski Levente. Debrecen, Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2010. p. 139. 14. j.
Markója Csilla: „Ellentétek keresztezési pontja vagy magad is” – Zádor Anna kapcsolatai és a magyar művészettörténet-írás a két háború között. Enigma, 54. 25–68. p. 41. 47. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő, Attraktor, 2012. p. 12.,
p. 260. 47. j.,
p. 272. 173. j.

Egyetemi és főiskolai egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. Magyar Felsőoktatás, (1991) 6–7. 45–46.

Egyetemek képviselete az országgyűlésen. In: Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX–XX. századi történetéből. Bp., 1991. 7–69.

Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken. Bp., 1991. 126. [Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből.]

Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon, 1790–1992. Adattár. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 1996. p. 312.

Fejezetek az ELTE történetéből. 11–12. köt. Zsoldos Attila: Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635 – 1701. Budapest, 1990. – Bíró Judit: Magántanárok a pesti tudományegyetemen 1848–1952. Bp., 1990. Magyar Könyvszemle, 107. (1991) 1–2. 167–168.

Rommel, Erwin: Háború gyűlölet nélkül. Bp., 1991.

1992

Magyar ösztöndíjasok külföldön. Magyar Felsőoktatás, (1992) 1., 2–3. és 4.

Egyetemek és főiskolák képviselete a magyar országgyűléseken 1–4. Magyar Felsőoktatás, (1992) 5. (20.), 7. (29–30.), 8. (30.) és 9. (30.)

„Magyarországi utazásom életem egyik legnagyobb élménye volt.” Johann von Leers beszámolója 1942 szeptemberi magyarországi előadókörútjáról. Levéltári Szemle, (1992) 4. 60–68.

Archeion (Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych, Zakład Naukowo-Badawczy Archiwisty). 1995, 210.

A magyar kultúra „külföldi őrszemeinek” történetéből 1–3. Magyar Felsőoktatás, (1992) 10. (30.), (1993) 1. (30.) és 2. (29.)

Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, II. köt. 2001. p. 1088.

Das Archiv der Eötvös Loránd Universität. In: Archivpraxis und Historische Forschung. (Wien, Facultas Universitätsverlag, 1992.) 103–109.

Historische Forschung und Bearbeitung archivalischer Quellen im Wiener Institut für Ungarische Geschichtsforschung. In: Archivpraxis und Historische Forschung. (Wien, Facultas Universitätsverlag, 1992.) 278–285.

Archivní časopis, (1994) 59.

1993

Magyar állami ösztöndíjasok külföldön 1867–1944. Levéltári Szemle, (1993) 3. 14–26.

Stier Miklós: „Kultúrdiplomácia”, külföldi magyar intézetek. (Az alapítás és az indulás kora.) Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. 1994. p. 13-19.,
p. 83.
Archeion (Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych, Zakład Naukowo-Badawczy Archiwisty). 1995, 209.
Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp., Argumentum, 2000. p. 125.
Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Bp., Akad. K., 1999. p. 135.
Palló Gábor: Német tudományos modell Magyarországon: Klebelsberg tudományos rendszere. Magyar Tudomány, (2002) 11. 24. j.
Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években. Bp., Argumentum, 2002. p. 202.
Palló Gábor: Wissenschaftspolitik zwischen den beiden Weltkriegen – Deutsche Einflüsse auf das ungarische Stipendiensystem. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125.) München, Oldenbourg, 2005. 335–360. 6. j.,
10. j.,
38. j.
Nagy Norbert: A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története. Mediterrán és Balkán Fórum, I. (2007) 2. jún. 18. p. 7. 
T. Kiss Tamás: Klebelsberg, az „aktív, pozitív és produktív ember”. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2008. p. 27. 24. j.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg Kuno emberi és szakmapolitikusi pályájáról. Szín, (2009) 2. 55–77. p. 76. 47. j.
Mudrák József: A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (1914–1949). Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. p. 177.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. 1–2. köt. Szerk. S. Kosztricz Anna–Lakos János–Némethné Vági Karola–Soós László–T. Varga György; szerk-ben közreműk. Ujváry Gábor) Bp., 1993. X, 1087 és 1089–1975.

Évkönyv. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete, 1998. p. 144.
Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz 1–2. Bp., 1956-os Intézet, 1999. 2. köt. p. 459.
Kiszely Gábor: Állambiztonság. Bp., Korona, 2001. p. 309.
Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Bp., Hamvas Intézet, 2001. p. 161.

1994

Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása. Levéltári Szemle, (1994) 3. 10–31.

Palló Gábor: Német tudományos modell Magyarországon: Klebelsberg tudományos rendszere. Magyar Tudomány, (2002) 11. 24. j.
Palló Gábor: Wissenschaftspolitik zwischen den beiden Weltkriegen – Deutsche Einflüsse auf das ungarische Stipendiensystem. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125.) München, Oldenbourg, 2005. 335–360. p. 337. 6. j.,
p. 348. 38. j.
Palló Gábor: Klebelsberg Kuno: politikus kultuszminiszter. Magyar Tudomány, (2007) 12.

Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk. Szögi László. Bp., 1994. 92–94., 264–269., 309 – 311., 346–360., 363–369.

1995

„Iskola” a határon túl. A Római Magyar Intézet története 1912–1945. Levéltári Szemle, (1995) 4. 3–37.

Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp., Argumentum, 2000, p. 125.
Tusor Péter: A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században. (Problémák és fordulópontok). Századok, (2002) 3. j.
Palló Gábor: Német tudományos modell Magyarországon: Klebelsberg tudományos rendszere. Magyar Tudomány, (2002) 11. 24. j.
Palló Gábor: Wissenschaftspolitik zwischen den beiden Weltkriegen – Deutsche Einflüsse auf das ungarische Stipendiensystem. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125.) München, Oldenbourg, 2005. 335–360. p. 337. 6. j.,
p. 348. 38. j.

Klebelsberg Kuno tudománypolitikája. „A legkonkrétabb, leggyakorlatibb s ugyanakkor a legnagyobb álmú magyar kultúrpolitikus”. Iskolakultúra, (1995) 15–16–17. 179–188.

The Turks, 4. (Yeni Türkiye, 2002.)

Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Bp., 1995. 453–459.

Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Szerk. Gábor Kálmán, Jancsák Csaba. Szeged, Belvedere, 2004. p. 304.

Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása. In: Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. Szerk. Zombori István. Szeged, 1995. 64–101.

Bogoly József Ágoston: Értékőrző látásmód a kultúrában és a tudományban. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2008. 212.
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Bp., MOL, 2006. p. 211. 32. j.
Ab imperio, 3. (2007) 284.
Bogoly József Ágoston: A konzervatív kontextus. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2010. p. 133. 4. j.

1996

Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996. 260.      

Recenzió:
Szakály Sándor: Historia est magistra vitae. Iskolakultúra, (1997) 6–7. 154–?.
Gyáni Gábor: Történetírásunk bécsi korszaka. HOLMI, IX. (1997) 10. 1486–1492.
Dominkovits Péter: Történetkutató Intézet Bécsben (Ujváry Gábor könyvéről). Limes, (1998) 1. 146–155.
Gángó Gábor: „Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet”. Magyar Tudomány, 43. (1998) 9. 1140–1142.
Polgár Tamás: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Győri Tanulmányok, 21. (1998) 144–146.
Gyáni Gábor: Történészdiskurzusok. Bp., L’Harmattan, 2002. 13–21.
Hivatkozás:
Budapest Review of Books, 7. köt. 1997. p. 47.
Hermann Róbert: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történetírásban. Aetas, (1999) 1–2. 223. j.
Ferenc Szász: Vielfalt und Beständigkeit. Studien zu den deutsch-ungarischen Literaturbeziehungen. Pécs, Jelenkor, 1999. p. 69.
Búza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza. Századok, (2000) p. 4. 143. j.
Nagy Péter Tibor: A húszas évek középiskolapolitikájának kialakulása. Századok, (2000) 6. p. 1332. 34. j.
Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez. In: Csorba László–Erdődy Gábor–Gerő András–Hermann Róbert–Molnár András–Urbán Aladár–Varga János: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, Vas Megyei Levéltár, 2000.
p. 121. 95. jegyzet
Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp., 2000. Argumentum.
Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1956–1964. Vál., szerk. Gecsényi Lajos. Bp., Magyar Országos Levéltár, 2000. p. 171. 235. j.
Erős Vilmos: A Szekfű –Mályusz vita. Debrecen, Csokonai, 2000. p. 31.,
p. 32. 73. j.
p. 32. 74. j.
Zsolt K. Lengyel: Hungarologie im Ungarischen Institut München. Grundlagen, Ursachen und Ziele der Neuprofilierung um die Jahrtausendwende. [2001.] 4. j.
Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években. Bp., Argumentum, 2002. p. 202.
The Turks, 4. Yeni Türkiye, 2002.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. (2002.) p. 145.,
II. köt. Bp., 2002. p. 772.
p. 976.,
III. köt. p. 777.
Orosz László: Népiségtörténeti kutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. Századok, (2003) 1. p. 44. 2. j.
p. 52. 24. j.
A hazatérő Farkas Gyula. Szerk. Futaky István–Kesztyűs Tibor. Bp., Argumentum, 2003. p. 167. 55. j.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Szerk. Szögi László. Bp., ELTE, 2003. p. 302. 2. j.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Szerk. Markó László. Bp., MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár, 2003. p. 48.
Bizzer István: Kontuly Béla. 1904–1983. Bp., Mikes K. 2003. p. 48. 43. j.
Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841–1918. In: Magyar levéltáros életpályák a XIX–XX. században. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 2004. 59–85. 77. j.
79. j.
K. Lengyel Zsolt: Thomas von Bogyays Hungarologie im Exil 1945–1994. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. Südosteuropäische Arbeiten 125. München, Oldenbourg, 2005. 483–565. 21. j.
Murber Ibolya: A bécsi Collegium Hungaricum újjászervezése (1963). Levéltári Szemle, (2005) 4. 26–40. 1. j.
Molnár Melinda: Történeti és kutatás-módszertani áttekintés a pedagógusok jövedelmének vizsgálatáról a 20. sz. második felében. Új Pedagógiai Szemle, (2006) 5.
Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás. II. rész. Századok, (2007) 5. p. 1278. 80. j.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg, az „aktív, pozitív és produktív ember”. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2008. p. 27. 23. j.
Bogoly József Ágoston: Értékőrző látásmód a kultúrában és a tudományban. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2008. p. 218.
Halász Ferenc: Angyal Dávid, a magánember. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 28.
Fenyő István: Kétféle irodalomfelfogás között. Angyal Dávid pályakezdéséről. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 68.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg Kuno emberi és szakmapolitikusi pályájáról. Szín, (2009) 2. 55–77. 46. j.
R. Várkonyi Ágnes: Angyal Dávid, a történetíró. Tudománytörténeti vázlat. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 71.
Kudlacsek Zsigmond: Klebelsberg Kuno oktatáspolitikája a parlamenti viták tükrében. Az 1924.évi középiskolai törvény vitája. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2010. p. 89. 1. j.
Bogoly József Ágoston: A konzervatív kontextus. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2010. p. 132. 3. j.
Vörös Géza: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem. Levéltári Szemle, (2010) 3. 21–46. p. 22. 7. j.
p. 22. 10. j.,
p. 23. 16. j.,
p. 24. 27. j.,
p. 44. 132. j.
Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról. Bp., Ad Librum, 2010. p. 270. 550. j.,
p. 270. 551. j.,
p. 309.
István Fazekas: Árpád Károlyi (1853–1940). Direktor des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Der Lebenslauf eines ungarischen Archivars in k. u. k. Diensten. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 55. 2011. Beruf(ung): Archivar. Festschrift für Lorenz Mikoletzky, Teil I. 63–81. p. 79. 55. j.
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., Osiris, 2011. p. 501.
Dénes Iván Zoltán: Az „illúzió” realitása. Kollektív identitásprogramok. Bp., Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely, 2011. p. 289.
Tudósportál: http://www.tudosportal.hu/index.php#null (többszörös hivatkozás)
Dominkovits Péter: Egy kevéssé ismert mester és tanítvány kapcsolat. Adatok Házi Jenő és Szekfű Gyula tudós-barátságához. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 235. 26. j.,
p. 235. 29. j.
Fazekas István: Az osztrák állami levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Segédeszköz kezdő bécsi kutatóknak. Fons, (2011) 3. p. 272. 4. j.
Fazekas István: Segédletek az Osztrák Állami Levéltár magyar vonatkozású irataihoz. Szerk. Fazekas István–Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla. Bp., Magyar Országos Levéltár–Arcanum, 2011. CD-Rom
Sárközy Péter: Hungarológia – a bolognai reform után a külföldi egyetemeken. In: Gondolatok a hungarológiáról. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Bp., Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2012. p. 135. 5. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 384. 6. j.

Sok-sok út vezet Rómába. A Római Magyar Intézet története, 1895–1945. Iskolakultúra, (1996) 8. 58–75.

1997

Das Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien und die auswärtige Wissenschaftspolitik Ungarns in der Zwischenkriegszeit. Österreichische Osthefte Jg., 39. (1997) H. 2, 223–243.

Zsolt K. Lengyel: Hungarologie im Ungarischen Institut München. Grundlagen, Ursachen und Ziele der Neuprofilierung um die Jahrtausendwende. [2001.] 4. j.
K. Lengyel Zsolt: Thomas von Bogyays Hungarologie im Exil 1945–1994. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125. München, Oldenbourg, 2005. 483–565. p. 487. 21. j.,
p. 564.
István Fazekas: Die Verwaltungsgeschichte des Königreichs Ungarn und sein Nebenländer (1526–1848). In: Herrschaftsverdichtung, Staatsbildung, Bürokratisierung. Verfassungs-, Verwaltungs- und Behördengeschichte der frühen Neuzeit. Hrsg. von Michael Hochedlinger und Thoma Winkelbauer. Wien–München, Böhlau– Oldenbourg, 2010. 479–502. p. 483. 15. j.
István Fazekas: Árpád Károlyi (1853–1940). Direktor des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Der Lebenslauf eines ungarischen Archivars in k. u. k. Diensten. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 55. 2011.. Beruf(ung): Archivar. Festschrift für Lorenz Mikoletzky, Teil I. 63–81. p. 79. 55. j.
Deuer, Wilhelm: Das Palais Trautson in Wien. Vom Fürstenpalais zum Justizministerium. Wien, Republik Österreich, Bundesministerium für Jusitz, 2009. p. 34–37.,
p. 71.

Das Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien und die auswärtige Wissenschaftspolitik Ungarns in der Zwischenkriegszeit. In: Universitas Budensis 1395–1995. International conference for the history of universities on the occasion of the 600th anniversary of the foundation of the University of Buda. Internationale Konferenz für Universitätsgeschichte aus Anlass der Sechshundertjahrfeier der Gründung der Budaer Universität. Szerk. Szögi László, Varga Júlia. Bp., 1997. 437–458.

Niessen James P.: Német nyelvű könyvek beszerzése három budapesti nagykönyvtárban 1900 és 1990 között. A kulturális viszonyok és a könyvtári szereposztás. 1. rész: 1900-1945. Könyvtári Figyelő, 50. (2004) 4. 31. j.

„Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944). In: Az Egyetemi Könyvtár évkönyve VII–VIII. 1995–1997. Bp., 1997. 381–429.

Schweitzer Gábor: A „királyi” tanítvány. Angyal Dávid történeti előadásai Habsburg Ottónak (1929–1930). In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 205.

(Kiss József Mihály–Szögi László–Ujváry Gábor): A Magyar Testnevelései Egyetem (TF) levéltára. In: A magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzéke. I. Bp., 1997. 153–156.

1998

A tudós Magyarország Bécsben. Magyar tudományos intézetek a császárvárosban, 1920–1945. Limes, (1998) 1. 49–69.

Szépfakusi István–Vörös Ottó–Beregszászi Anikó–Kontra Miklós: A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Szerk. Kontra Miklós. Bp.–Alsóőr–Lendva, Gondolat–Imre Samu Nyelvi Intézet–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2012. p. 63–64.

„Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel” A berlini Collegium Hungaricum története (1924–1944). Levéltári Szemle, (1998) 2. 3–28.

Zsolt K. Lengyel: Hungarologie im Ungarischen Institut München. Grundlagen, Ursachen und Ziele der Neuprofilierung um die Jahrtausendwende. [2001.] 2. j.
Wolfgang Rackebrandt: Zurück in die Zukunft: Zur Wiedereinrtichtung des Collegium Hungaricum Berlin. Berliner Osteuropa Info 15/2000. 60–61. 1. és 2. j.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. II. köt. 2001. p. 1088.
Keresztury Dezső, az Eötvös Collegium igazgatója (1945–1948). Szerk. Paksa Rudolf. Bp., Argumentum, 2004. p. 48.
K. Lengyel Zsolt: Thomas von Bogyays Hungarologie im Exil 1945–1994. In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125.) München, Oldenbourg, 2005. 483–565. p. 486. 18. j.,
p. 564.
K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Századok, (2005) 4. p. 1011. 1. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 172. 1. j.

A bécsi Collegium Hungaricum. Magyar Iparművészet, (1998) 2. 72–75.

„Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel” A berlini Collegium Hungaricum története (1924–1944). Iskolakultúra, (1998) 3. 18–30.

A Római Magyar Intézet története 1912–1945 között. In: Száz év a magyar–olasz kapcsolatok szolgálatában. Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában 1895–1995. Bp., 1998. 19–43. Olasz változata ugyanekkor és ugyanitt: Cento anni al servizio delle relazioni ungaro-italiane gli istituti ungheresi scientifici, culturali ed ecclesiastici di Roma, 1895–1995 című kötetben jelent meg, 19–43.

Recenzió:
Seres Attila: Róma mindnyájunk örök hazája. Népszabadság, (1999) április 12. 10.
Hivatkozás:
Zsolt K. Lengyel: Hungarologie im Ungarischen Institut München. Grundlagen, Ursachen und Ziele der Neuprofilierung um die Jahrtausendwende. [2001.] 3. j.
Tusor Péter: A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században (Problémák és fordulópontok). Századok, (2002) 3. 4. j.
Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években. Bp., Argumentum, 2002. p. 24.,
p. 202.
Bizzer István: Kontuly Béla. 1904–1983. Bp., Mikes K. 2003. p. 48. 43. j.
Szakács Béla Zsolt: Gerevich Tibor (1882–1954). „Emberek és nem frakkok”. A magyar művelődéstörténet-írás nagy alakjai. Első kötet. Enigma, (2006) 47. 190. 68. j.
Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I. In: Magyar Műemlékvédekem, XIII. Bp., Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006. p. 65. 58. j.
Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükrökben. Enigma, 60. 5–48. p. 9. 13. j.,
p. 40. 118. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 447.

Das Institut für Ungarische Geschichtsforschung und das Collegium Hungaricum in Wien. Historia est magistra vitae? – Lernen wir nie aus der Geschichte? In: Hungarologische Beiträge 11. Hrsg. von István Dobos, Tuomo Lahdelma, Sándor Maticsák. (Jyväskylä, Universität Jyväskylä, 1998.)

1999

Volt-e alternatíva? (Szakály Sándor: Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban). Iskolakultúra, (1999) 8. 110–113.

2000

A Gárdapalotától a Collegium Hungaricumig. Magyar történelem Bécsben. Európai utas, 39. (2000) 2. 65–74.

Bibliográfia. A 2000. évi magyar hadtörténelmi irodalom válogatott bibliográfiája, 719. tétel.
Halász Ferenc: Angyal Dávid, a magánember. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 35.

Baráti háromszög (Carl Heinrich Becker, Klebelsberg Kuno, Gragger Róbert és a hungarológia megszületése). Hungarológia, (2000) 3. 99–120.

Internationales Germanistenlexikon 1800–1950, Bd. 1. A–G. Hrsg. u. eingeleitet Christoph König. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 2003. p. 597.
K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Századok, (2005) 4. p. 1012. 1. j.
Bogoly József Ágoston: Értékőrző látásmód a kultúrában és a tudományban. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, Belvedere, 2008. p. 220.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 172. 1. j.,
p. 385. 7. j.

2001

Tudománypolitikus, diplomata és tudományos menedzser. 75 esztendeje hunyt el Gragger Róbert. Európai utas, 44. (2001) 3. 68–72.

Bibliográfia. A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom 2001-ben. Magyar Könyvszemle, 118. (2002) 4.   
Tudósportál: http://www.tudosportal.hu/index.php#null

Különböző tanulmányaimból több részlet jelent meg: In: A magyarok ezer esztendeje Rómában. Intézmények az Örök Városban Szent István király óta napjainkig. Szerk. Póczy Klára. Veszprém–Bp., 2001. 176. Olasz változata ugyanekkor és ugyanitt: La presenza millenaria ungherese a Roma istituzioni dall'epoca di Santo Stefano re ad oggi címmel jelent meg, 176.

A budai királyi palota a „neobarokk társadalomban”. A Palota és a nagypolitika a két világháború között. In: A budavári királyi palota évszázadai. Bp., 2001. 105–124. [Tanulmányok Budapest múltjából XXIX.]

 

A „tudós Magyarország” Bécsben. In: Császár és király. 1526–1918. Katalógus. (Bécs–Bp., Collegium Hungaricum, 2001.) 105–110. Németül: Das „gelehrte” Ungarn in Wien címmel ugyanezen katalógus német változatában jelent meg: 105–110.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Szerk. Szögi László. Bp., ELTE, 2003. p. 302. 2. j.

Wien und der ungarische Geist. Auf den Spuren den ungarischen Geistesschaffenden in Wien – vom Collegium Hungaricum bis zum Gardepalais. In: Wien und der ungarische Geist. Katalog der Ausstellung im Collegium Hungaricum 10. April–11. Mai 2001. Bp.–Wien, 2001. 3–7.

„Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel”. A berlini Magyar Intézet és a Collegium Hungaricum története (1924–1944) In: Újrakezdések krónikája. Magyar–német diplomáciai kapcsolatok 1867–2001. Bp., 2001.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Szerk. Szögi László. Bp., ELTE, 2003. p. 303. 3. j.

Németül: „Gelehrtenkloster mit stillem Klostergarten”. Die Geschichte des Collegium Hungaricum Berlin (1924–1944) címmel ugyanezen kötet német változatában jelent meg. (85–111.)

Rácz András–Varga Gergely: A rendszerváltás utáni magyar külpolitika válogatott bibliográfiája (1991–2005). Bp., Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja, 2006. p. 10.
Reinhard Siegmund-Schultze: Rockefeller and the Internationalization of Mathematics Between the Two World War. Basel–Boston–Belrin, Birkhäuser Verl. 2001. p. 49.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 448.

Császár és király. 1526–1918. Katalógus. Szerk. és a kiállítást rendezte: Fazekas István és Ujváry Gábor. Bécs–Bp., 2001. 204.

Német változata ugyanekkor és ugyanitt: Kaiser und König. 1526–1918 címen jelent meg. 204.

Recenzió:
Sümegi György: Föl, Bécsbe. Európai Utas, 44. (2001) 3.
(K. L.) Négyszáz év közös múlt. Osztrák-magyar történelmi kiállítások és kulturális rendezvények Bécsben. Új Ember, (2001) márc. 11.
Hivatkozás:
A Rákóczi-szabadásgharc. Szerk. R. Várkonyi Ágnes–Kis Domokos Dániel. Bp., Osiris, 2004. p. 541.
Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., Argumentum, 2005. p. 438.
Ungarische Literatur in deutscher Sprache. Bibliographie der Neuerscheinungen. (Göttinger Bibliotheksschriften 36.) (Bearb. Von Christina Schlosser.) (Göttingen, Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen, 2006.) p. 44.
Zwei Jahrzehnte ungarische Literatur deutscher Übersetzung 1988–2008. Eine Bibilographie. Zusammengestellt von Christine Schlosser Bp., Hungarian Book Foundation, 2008. p. 58.

Wien und der ungarische Geist. Katalog der Ausstellung im Collegium Hungaricum 10. April–11. Mai 2001. Red. Gábor Ujváry, Objektbeschreibungen: Gábor Ujváry, József Mihály Kiss. Bp.–Wien, 2001. 21.

Újrakezdések krónikája. Magyar–német diplomáciai kapcsolatok 1867–2001. Szerk. Ujváry Gábor és Prőhle Gergely. Bp., 2001. 148.

Német változata ugyanekkor és ugyanitt: Chronik des wiederholten Neubeginns. Deutsch–ungarische diplomatische Beziehungen 1867–2001 címmel jelent meg. 164.

Ungarische Literatur in deutscher Sprache. Bibliographie der Neuerscheinungen. (Göttinger Bibliotheksschriften 36.) (Bearb. Von Christina Schlosser.) Göttingen, Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen, 2006. p. 53.
Zwei Jahrzehnte ungarische Literatur deutscher Übersetzung 1988–2008. Eine Bibilographie. Zusammengestellt von Christine Schlosser. Bp., Hungarian Book Foundation, 2008. p. 69.

2002

Wiener Impressionen. Auf den Spuren ungarischer Geschichte in Wien. A magyar történelem nyomában Bécsben. Hrsg. Franz Pesendorfer. Wien, 2002. 112.

Ungarische Literatur in deutscher Sprache. Bibliographie der Neuerscheinungen. Göttinger Bibliotheksschriften 36. Bearb. Von Christina Schlosser. Göttingen, Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen, 2006. p. 50.
Zwei Jahrzehnte ungarische Literatur deutscher Übersetzung 1988–2008. Eine Bibilographie. Zusammengestellt von Christine Schlosser. Bp., Hungarian Book Foundation, 2008. p. 66.

„Vitam et sanguinem sed avenam non!” Magyar–osztrák történelmi kapcsolatok. Németül: „Vitam et sanguinem sed avenam non!” Ungarisch–österreichische historische Beziehungen címen. Bp., 2002. A CD-ROM főszerkesztője és egyik szerzője voltam.

Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., Argumentum, 2005. p. 438.

Magyarságtudomány idehaza és külföldön. A Balassi Bálint Intézetről. Európai Utas, 46. (2002) 1. 5–10.

Collegium Hungaricum Berolinense. Eine Bastion der ungarisch-deutschen Beziehungen. Pester Lloyd, 26. Juni (2002) 4.

Der Königspalast von Buda in der „neobarocken Gesellschaft”. Pester Lloyd, 31. Juli (2002) 4.

Die teils traurige Geschichte des Palais der Leibgarde. Wiener Collegium Hungaricum und Ungarisches Historisches Institut. Pester Lloyd, 14. August (2002) 11.

Auswirkung Preußens auf die ungarische Wissenschaftspolitik in den 1920er Jahren. Friedrich Schmidt-Ott, Carl Heinrich Becker und Graf Kuno Klebelesberg. In: Wissenschaften und Wissenschaftspolitik. Bestandaufnahmen zu Formationen, Brüchen und Kontinuitäten im Deutschland des 20. Jahrhunderts. Berlin, 2002. 180–192.

Collegium Hungaricum-Studien Bd. I. 2002. Hrsg. Gábor Ujváry und Dóra Kerekes. Wien, Collegium Hungaricum – Balassi Bálint Intézet – Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2002. 278.

Hungarológia a XXI. században. A Balassi Bálint Intézet évkönyve. Bp., 2003. (Főszerkesztő.)

Dénes Iván Zoltán: Az „illúzió” realitása. Kollektív identitásprogramok. Bp., Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely, 2011.

Szakály Sándor legújabb kötete. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár. Bécsi Napló, (2002) május–június, 12.

2003

„Elit” és „néptömeg”. Beszélgetés Ujváry Gáborral (Készítette Kerekes Dóra). Sic itur ad astra, (2003) 2–3. 5–23.

Köszöntő. In: Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények. Főszerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2003. 7–8.

K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Századok, (2005) 4. p. 1015. 16. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 175. 16. j.

Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században. Szerk. Vonyó József. Bp.–Pécs, 2003. 87–104.

Tóth-Barbalics Veronika: A Napkelet megalapítása. Magyar Könyvszemle, 120. (2004) 3. 52. j.
A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről. Századok, (2003) 6. Hivatkozás a szövegben a Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században című nagy téma előadói között.
Márfi Attila: „Nem rombolni, hanem építeni akarok.” In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 147. 72. j.

A politikus Hóman Bálint. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 261–285.

Recenzió:
Sipos Balázs: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Századok, (2003) 3.
Hivatkozás:
Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig (Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról). Bp., Ad Librum, 2010. p. 287. 633. j.,
p. 309.
http://www.fn.hu/tudomany/20101123/felmentenek_homan_balintot/
Erős Vilmos: Szekfű historiográfiai koncepciója. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 110. 54. j.
Erős Vilmos: Hóman Bálint és Mályusz Elemér kapcsolata. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 224. 55. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő, Attraktor, 2012. p. 309.,
p. 578.

Beköszöntő. In: A Balassi Bálint Intézet évkönyve 2003. Hungarológia a XXI. században. Főszerk. Ujváry Gábor. Bp., 2003. 7–8.

K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Századok, (2005) 4. p. 1014. 12. j.,
p. 1015. 16. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 175. 16. j.

A magyar tudomány otthona Berlinben: a berlini egyetem Magyar Intézete és könyvtára, 1916-1945. In: Fata libelli. A nyolcvanéves Borsa Gedeon köszöntésére írták barátai és tanítványai. Bp., 2003. 363–377.

K. Lengyel Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Századok, (2005) 4. p. 1012. 1. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 172. 1. j.

Konzervatív reform a neobarokk Magyarországon. A két világháború közötti tudománypolitika és a pécsi egyetem. In: A város és egyeteme. Előadások az Erzsébet Tudományegyetem első pécsi tanévnyitójának 80. évfordulója alkalmából. Szerk. Nagy Ferencné, Vonyó József. Pécs, 2003. 25–34.

Lymbus. Magyarságtudományi közlemények. Bp., 2003. Szerk. Ujváry Gábor. 2003.: 432; 2004.: 334; 2005.: 412; 2006.: 367; 2007.: 456; 2008.: 538; 2009.: 446; 2010.: 302.

Molnár Antal: Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények. Irodalomtörténeti Közlemények, (2005) 2–3.
Monok István: A művelődéstörténeti kutatásokról. Magyar Tudomány, (2006) 7. 818.
Magyar egyháztörténeti vázlatok. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 2006.) 18. köt. 1–4. p. 196.,
p. 208.

Balassi füzetek. (Sorozatszerkesztő) Bp., 2003.

2004

Hungarologie in Ungarn und im Ausland. In: Jahrbuch des Ungarischen Kulturinstitutes in Stuttgart 2003. Miteinander. (Schriftenreihe des Ungarischen Kulturinstitutes Bd. 3.) Hrsg. Gyula Kurucz. Stuttgart, 2004. 64–73.

Kitekintés a Kárpát-medencén túlra – Hungarológia a nagyvilágban. Társadalomkutatás, 22. (2004) Supplementum 91–100.

Wien und der ungarische Geist. Drei Raben. Zeitschrift für ungarische Kultur, H. 6, März (2004) 24–32.

„A magyar kultúra külföldi őrszemei.” A magyar kulturális és tudományos külpolitika és a külföldi magyar intézetek, tanszékek és lektorátusok. In: Stratégia és kultúra. Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében. Szerk. Éger György, Kiss J. László. Bp., 2004. 25–76.

Rácz András–Varga Gergely: A rendszerváltás utáni magyar külpolitika válogatott bibliográfiája (1991–2005). Bp., Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja, 2006. p. 7.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg Kuno emberi és szakmapolitikusi pályájáról. Szín, (2009) 2. 55–77. p. 76. 46. j.
Beke Mihály András: Hunok Európában. Gondolatok a magyar kulturális diplomáciáról. Kecskemét, Magyar Múzsa Könyvek, 2010. p. 48–54.,
p. 137. 62. j.,
p. 138. 83. j.
Sárközy Péter: Hungarológia – a bolognai reform után a külföldi egyetemeken. In: Gondolatok a hungarológiáról. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Bp., Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2012. p. 135. 5. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 384. 6. j.

2005

A Bethlen Gábor Alapítvány díjazottjai 2004-ben. Wurst Erzsébet. Hitel, (2005) január, 8–11.

A tudós Magyarország Bécsben. 80 esztendős a bécsi Collegium Hungaricum 1–2. Bécsi Napló, (2005) január– február (7.) és május–június (11.)

A (nagy)német tanársegédek esete a magyar tudománnyal. Otto Albrecht Isbert, Helmut Klocke és a berlini Magyar Intézet. In: Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. Szerk. Steinert Ágota. Bp., 2005. 327–340.

Das ungarische Institut der Berliner Universität, das Collegium Hungaricum und die deutschen Wissenschaftsbeziehungen (1916–1944) In: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Hrsg. Fischer, Holger. (Südosteuropäische Arbeiten 125.) München, 2005. 297–334.

Recenzió:
Orosz László: Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. Századok, (2008) 1. 256–257.
Hivatkozás:
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 216. 3. j.

Kovács István–Szentmártoni Szabó Géza–Várkonyi Gábor: Barangolások Balassi Bálint nyomában. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2005. 231.

Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher.  Hgg. Martina Fuchs, Teréz Oborni, Gábor Ujváry. Münster, 2005. 367. [Geschichte in der Epoche Karls V. Bd. 5.]

2006

A magyar kulturális külpolitika a 20. században. Debreceni Disputa, (2006) 07–08. 4–10.

K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 189. 2. j.

2006: Végeredmény vagy kiindulópont? Kerekasztal-beszélgetés a hungarológiáról. (Tuomo Lahdelma, Lauter Éva, Monok István, Bene Sándor, Csernus Sándor, Fazekas Tiborc, Gömöri György, K. Lengyel Zsolt, Módos Péter, Ujváry Gábor). Európai utas, XVI. (2006) 2–3. 130–141.

Carl Heinrich Becker feljegyzése 1926. május–júniusi magyarországi látogatásáról [Forrásközlés]. Lymbus. Magyarságtudományi közlemények. Bp., Balassi Bálint Intézet–Magyar Országos Levéltár–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság–Országos Széchényi Könyvtár, 2003-tól. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2006. 279–305.

A magyar történelem nyomában Bécsben. Auf den Spuren ungarischer Geschichte in Wien. In: Magyar emlékek turisztikai értékei Ausztriában (Burgenland és Bécs). Touristische Werte ungarischer Denkmäler in Österreich (Burgenland und Wien). Szerk. Wiktora Antal. Szombathely, 2006. 67–104.

18 év FIDESZ. Kis médiatükör.  Összeáll. és szerk. a PMA „eredettörténeti” kutatócsoportja, vezető: Ujváry Gábor. Bp., 2006. 208. [Füzetek a Polgári Magyarországért 1. köt.]

2007

„Foreign Sentinels of Hungarian Culture”. In: The Europe of Regions: Literature, Media, Culture. Székesfehérvár, 2007. 169–187.

Egy tudós kultúrpolitikus kalandjai Rómában és a magyar hivatalokban. Gerevich Tibor és a római Magyar Akadémia. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovics József. Bp., 2007. 1493–1517. (Csak internetes változata olvasható, a következő címen: http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Ujvary.pdf)

Molnos Péter: Újrafestve – Gerevich Tibor és Aba-Novák Vilmos. Enigma, 59. 5–36. 5. j.
Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükrökben. Enigma, 60. 5–48. , p. 9. 13. j.,
p. 13. 41. j.
Kerny Terézia:Galeotto Sive Tiburtius – Adalékok Gerevich Tibor portréikonográfiájához. Enigma, 60. 136 –147., p. 141. 22. j.

Die Wiener Epoche der ungarischen Geschichtsschreibung. In: Kollektive und individuelle Identität in Österreich und Ungarn nach dem Ersten Weltkrieg. Hrsg. Helga Mitterbauer, Szilvia Ritz. Wien, Praesens Verl. 2007. 193–206.

A végtelenben újra találkoznak. Szekfű Gyula és Hóman Bálint párhuzamos majd elváló életpályája. In: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szerk. Paksa Rudolf. Bp., 2007. 43–78.

Recenzió:
V. N[agy] V[iktória]: Szekfű Gyula öröksége. Heti Válasz, (2008) március 20.
Erős Vilmos: Szekfű – árnyak és viták. Kommentár, (2008) 2. 120–127. (Konkrétan a jelzett tanulmányról: 122–124.)
Szelke László: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szerk. Paksa Rudolf. Argumentum Kiadó-Eötvös József Collegium, Budapest 2007., 200. Kurrens Történelem. 
Tulok Péter: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szépirodalmi figyelő, (2008) 6. 89–90.
Monostori Imre: A „szekfűológia” újabb (kis)állomása. Kortárs, (2009) 3. 103–107.
Hivatkozás:
Erős Vilmos: A szellemtörténettől a népiségtörténetig. (Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról.) Bp., Ad Librum, 2010. p. 287. 633. j.,
p. 309.
Monostori Imre: A „szekfűológia” újabb (kis)állomása. Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Kortárs, (2009) 2.
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyxar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., Osiris, 2011. p. 584.
Vizi László Tamás: A francia háborúk kora Szekfű Gyula történetírásában. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 173. 4. j.
Szende László: Hóman Bálint és a magyar történet genezise. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 59. 5. j.,
p. 60. 7. j.,
p. 63. 25. j.,
p. 67. 57. j.
Márfi Attila: „Nem rombolni akarok, hanem építeni. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 141. 26. j.
Erős Vilmos: Hóman Bálint és Mályusz Elemér kapcsolata. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 225. 58. j.

2008

Egy tudós kultúrpolitikus kalandjai Rómában és a magyar hivatalokban. Gerevich Tibor és a római Magyar Akadémia. Történelmi Szemle, (2008) 2. 195–223.

Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükrökben. Enigma, 60. 5–48. p. 9. 13. j.
Bardoly István: „Teljes győzelem, az egész gyűjtemény a miénk” – Gerevich Tibor és az esztergomi keresztény múzeum. Enigma, 60. 59 –72., p. 71. 53. j.
Kerny Terézia:Galeotto Sive Tiburtius – Adalékok Gerevich Tibor portréikonográfiájához. Enigma, 60. 136–147. p. 141. 22. j.
Tudósportál: http://www.tudosportal.hu/index.php#null

Amikor a kultúra a politika fölé kerekedett… Gerevich Tibor és a Római Magyar Akadémia. Európai Utas, (2008) 2–3. (71–72.) 74 –82.

Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükrökben. Enigma, 60. 5–48. p. 9. 13. j.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg Kuno emberi és szakmapolitikusi pályájáról. Szín, (2009) 2. 55–77. p. 76. 47. j.
Tudósportál: http://www.tudosportal.hu/index.php#null
Erős Vilmos: Szekfű historiográfiai koncepciója. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 110. 58. j.

„alternatíva és kompromisszum mint történeti probléma”. (Beszélgetés K. Lengyel Zsolttal.) Az interjút készítette: Deák Ágnes és Ujváry Gábor. Aetas, 23. (2008) 3. 215–227.

Domokos Kosáry (31. Juli 1913 – 15. November 2007). Ungarn Jahrbuch, 29. (2008) 568–574.

Barátból ellenség? Angyal Dávid és Hóman Bálint barátságáról. In: Redite at cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., 2008. 659–677.

„A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Klebelsberg Kunó kulturális külpolitikája. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kunó kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2008. 107–124.

Zombori István: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kunó kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Közép-európai Közlemények, (2010) 4. p. 181.

Szakmai alapokon. Szakály Sándor: Katonák, csendőrök, ellenállók. (Örökség, Kaposvár, 2007.). Heti Válasz, (2008) február 21.

2009

Kultúrfölény és nemzetnevelés. Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. Rubicon, (2009) 1–2. 98–107.

Történelemt@nítás. Történelem-szakmódszertani portál. 
Tudósportál

Hóman Bálint és a magyar konzervatív hagyomány. Polgári Szemle, (2009) 2. 77–85.

Tudósportál

„Gyötör az a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget.” Angyal Dávid, a nevelő, a könyvtáros, a tudós-tanár és az intézetigazgató. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., 2009. 96–191.

Recenzió:
Paksa Rudolf: Emberközpontú pártatlanság avagy a konzervatív Angyal Dávid élete és művei. Kommentár, (2009) 2. 118–126.
Hivatkozás:
Halász Ferenc: Angyal Dávid, a magánember. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., Argumentum, 2009. p. 20.,
p. 22.,
p. 26.,
p. 28.
Sáringer János: A két világháború közötti magyar külpolitika történetírásunkban. Szeged, Szerző kiadása, 2011. p. 26. 73. j.,
p. 159.
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., Osiris, 2011. p. 499.
Dénes Iván Zoltán: Az „illúzió” realitása. Kollektív identitásprogramok. Bp., Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely, 2011. p. 267.,
p. 289.
Tudósportál: http://www.tudosportal.hu/index.php#null

Auf den Spuren ungarischer Geschichte in Wien. In: Közép-Európa: transzfer és dialógus. A Budapest Fórum nemzetközi konferenciája. Fürstenfeld, 2006. szeptember 30. (Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, 2009.) 281–288.

Bessenyei, Klebelsberg, Marosán és a „genius loci”. A bécsi Testőrpalotáról. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk. Császtvay Tünde és Nyerges Judit. Bp., 2009. 478–489.

Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: A magyar jobboldali hagyomány. Szerk. Romsics Ignác. Bp., 2009. 377–413.

Recenzió:
Laczó Ferenc: Szolid építőkövek. Kommentár, (2009) 3. 103–106.
Perecz László: Hagyomány vagy örökség? Századvég, (2010) 55. 103–112.
Hivatkozás:
Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben. Az MTA Debreceni Területi Bizottságának története (1976–2010). Debrecen, MTA Debreceni Területi Bizottsága, 2010. p. 60. 4. j.
Halmesvirta, Anssi: Rakkaat heimoveljet: Unkari ja Suomi 1920–1945. Jyväskylä, 2010. p. 188. 110. j.,
p. 217.
Ildikó Váradi: A parasztpolgárosodás „finn útja”. Kodolányi János finnországi tevékenysége és finn útirajzai. (Jyväskylä Studies in Humanities, 147.) Jyväskylä, University of Jyvđkylä, 2010. p. 103.,
p. 104. 313. j.,
p. 104. 315. j.,
p. 104. 317. j.,
p. 104. 318. j.,
p. 104. 320. j.,
p. 104. 321. j.,
p. 181.
Püski Levente: Szakemberből politikus – Hóman Bálint. Történelmi Szemle, (2011) 2. 215–233. p. 216. 13. j.,
p. 228. 84. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő, Attraktor, 2012. p. 309.,
p. 578.

Napló szüleinktől és kortársainktól – immár gyermekeinknek is. In: Magyar Örökség- Laudációk könyve II. 2001–2005. Szerk. Poprády Géza. Bp., 2009. 421–424.

A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor. Bp., 2009.

Mindennapi Trianon (Legyen hited és lészen országod! A trianoni Magyarország kordokumentumai. Szerk. Vertel Beatrix, Acsády György, Püspöky István, Árgyélus, Bp., 2009. Magyar Napló, (2009) augusztus, 54–55.

Habilitációs dolgozatomra utalás: Brandt Györgyi: Az első külföldi magyar tanszék megalapítása (Gragger Róbert a berlini egyetemen). Valóság, (2009) 1. 58.

2010

A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Bp., 2010. 543.

Recenzió:
Szelke László: Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Szépirodalmi Figyelő, (2010) 1. 94–95.
S. N.: A nagy elődök nyomában. Heti Válasz, 2010. július 29. 63.
http://www.mult-kor.hu/20100624_kulturpolitika_a_ket_vilaghaboru_kozott
http://kultura.hu/main.php?folderID=911&;articleID=302819&ctag=articlelist&iid=1
Katona Csaba: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Levéltári Szemle, (2010) 2. 71–73.
Dancs László: A harmincharmadik nemzedék. Ujváry Gábor (2010): A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Iskolakultúra, (2010) 10. 124–128.
Rigó Balázs: A harmincharmadik nemzedék. Polgári Szemle, (2010) 5. 107–111.
Szakály Sándor: Kultúráról és politikáról (Ujváry Gábor könyvéről). Kommentár, (2010) 5.
István Bardoly: Recent Books in Hungarian. Gábor Ujváry: A harmincharmadik nemzedék. Hungarian Review, Nov. (2010) 108.
Zachar Péter Krisztián: A magyar kultúrpolitika és –diplomácia fénykora. Bécsi Napló, (2010) november–december, 12.
[Név nélkül]: A harmincharmadik nemzedék kulturális öröksége. Fejér Lapok, (2010) december, 10.
Gergely András: A történetpolitikai gondolkodás múltja. Európai Utas, 76–77. (2011) 1–2. 82–84.
Szűts Zoltán: Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Polisz, 137. (2011) szeptember, 86–89.
Koroknay Károly: Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Neveléstörténet, (2010) 3–4. 153–156.
Egedy Gergely: A kultúra mint honvédelem. Magyar Napló, (2011) december, 28–34.
Hivatkozás:
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919–1920. In: Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSz 2010. évi vándorgyűlése. (A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4.) Szerk. Kissné Bognár Krisztina–Molnár László–Osváth Zsolt. Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, Bp., 2010. p. 43. 37. j.
Dénes Iván Zoltán: Hóman Bálint és Szekfű Gyula kapcsolata 1913–1946. 2000, 2011. január p. 73. és p. 76.
Sáringer János: A két világháború közötti magyar külpolitika történetírásunkban. Szeged, Szerző kiadása,2011. p. 12. 20. j.,
p. 26. 75. j.,
p. 159.
Kerepeszki Róbert: A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy korszakban. In: „… nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni” (Romsics Ignác). Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerk. Gebei Sándor–ifj. Bertényi Iván–Rainer M. János. Eger, Líceum K., 2011. p. 377. 15. j.
K. Lengyel Zsolt: Magyar történelem szórványban. In: Érzelem – Tudat – vállalás. A fennmaradás (szellemi) eszköztára szórványoknak. Wien–Bécs, Sodalitas, 2011. p. 124. 23. j.
Hatos Pál: Az öreg Szekfű Gyula (1945–1955). Kommentár, (2011) 2. p. 44. 11. j.
Püski Levente: Szakemberből politikus – Hóman Bálint. Történelmi Szemle, (2011) 2. 215–233. p. 215. 2. j.,
p. 216. 8. j,
p. 225. 71. j.,
p. 228. 87. j.,
p. 230. 97. j.,
p. 231. 104. j.
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19 –20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp., Osiris, 2011. p. 501.
Dénes Iván Zoltán: Az „illúzió” realitása. Kollektív identitásprogramok. Bp., Argumentum – Bibó István Szellemi Műhely, 2011. p. 67. 5. j.,
p. 289.
Dénes Iván Zoltán: Mester és tanítvány: Marczali Henrik és Szekfű Gyula. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 210. 40. j.
Kovács Dávid: Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságszemléletének párhuzamai az 1920-as években. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., Ráció, 2011. p. 214. 5. j.,
p. 215. 7. j.
Romsics Ignác: Hóman Bálint és a magyar történetírás. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 9. 1. j.
Pritz Pál:Hóman Bálint és a magyar külpolitika irányai. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 103. 7. j.,
p. 108. 19. j.
Kovács Dávid: Hóman Bálint nemzetről formált gondolatainak helye a korszak nemzetszemléleti irányai között. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 129. 41. j.
Katona Csaba: Hóman Bálint és Balatonfüred. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József) Bp., Ráció, 2011.) 149–150. 3. j., 156. 40. és 42. j.
Dénes Iván Zoltán: Hóman Bálint és Szekfű Gyula kapcsolata, 1913–1946. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József) Bp., Ráció, 2011.) 215. 35. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráns magyar tudománypolitika Bogyay Tamás és Deér József levelezésének tükrében. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 229. 2. j.,
p. 243. 83. j.
Demeter Zsófia: „Volt valaki….” Hóman Bálint, a modern várospolitika székesfehérvári támogatója. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 259. 11. j.
Vizi László Tamás: A biztos befutó. Hóman Bálint és az 1939-es választások. K. Lengyel Zsolt: Emigráns magyar tudománypolitika Bogyay Tamás és Deér József levelezésének tükrében. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 273. 14. j.,
p. 276. 27. j.,
p. 285. 74. j.,
p. 289. 95. j.,
p. 294. 114.,
p. 294. 116. j.
Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye és Hóman Bálint. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., Ráció, 2011. p. 298. 20. j.,
p. 302. 98. j.
Szécsényi András–Kerepeszki Róbert: „Ellenzék” a Turulban. Századok, (2012) 1. 171–204. p. 172. 5. j,
p. 173. 8. j.
Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban. Máriabesnyő, Attraktor, 2012. p. 12.,
p. 260. 47. j.,
p. 281. 269. j.,
p. 304. 519. j.
K. Lengyel Zsolt: Hungarikakutatás és hungarológia Németországban. In: Gondolatok a hungarológiáról. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Bp., Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2012. p. 144. 2. j.
Vajda Tamás: Foederatio Emericana szegedi története. In: Kiss Róbert Károly–Vajda Tamás: Egyetemi ifjúsági egyesületek Szegeden 1919 és 1944 között. Szeged, Universitas, 2012. 46–79. p. 48. 20. j.,
p. 48. 23. j.,
p. 48. 24. j.;
p. 58. 88. j.;
p. 73. 182. j.
Vajda Tamás: Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. In: Kiss Róbert Károly–Vajda Tamás: Egyetemi ifjúsági egyesületek Szegeden 1919 és 1944 között. Szeged, Universitas, 2012. 80–100. p. 81. 9. j.
K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 26. 40. j.,
p. 137. 23. j.,
p. 172. 1. j.,
p. 216. 3. j.,
p. 232. 2. j.,
p. 450. 2. j.,
p. 465. 85. j.,
p. 475. 30. j.

„Élt ötvenhét évet, dolgozott egy évszázadnyit”. Klebelsberg Kuno megítéléséről és időszerűségéről, 1–2. Magyar Szemle, (2010) április 25–37. és (2010) június, 47–63.

Trianon hatása a magyar kultúrpolitikára. Rubicon, (2010) 4–5. 82–89.

A szakképzés történelmi előzményei és két világháború közötti szerepe Magyarországon. In: Partnerség a szakképzésben. A Fejér Megyei Szakképzési-szervezési Társulás szakmai konferenciája. Székesfehérvár, 2010. február 22–25. Szerk. Bajnai Zsolt. Dunaújváros, 2010. 42–58.

Aranykor a szorongató történeti helyzetben. A két világháború közötti magyar történetírásról. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szeged, 2010. 144–153.

A magyar történetírás bécsi korszaka (1918–1944) (Die Wiener Epoche der ungarischen Geschichtsschreibung /1918–1944/). In: Österreichisch–ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens. Osztrák–magyar felsőoktatási kapcsolatok. Szerk. K. Lengyel Zsolt–Nagy József Zsigmond–Ujváry Gábor. Székesfehérvár–Budapest, 2010. 351–364.

Németh Ildikó: Österreichisch–ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens. Osztrák–magyar felsőoktatási kapcsolatok. Levéltári Szemle, (2011) 1. 79– 81.

Közoktatás, kultúra és közművelődés. In: Közép-Dunántúl (A Kárpát-medence régiói 12.). Szerk. Szirmai Viktória. Pécs–Budapest, 2010. 386–402.

A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon. In: Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSz 2010. évi vándorgyűlése. (A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4.). Szerk. Kissné Bognár Krisztina–Molnár László–Osváth Zsolt. Bp., 2010. 9–23.

Aknai Tamás: Pécs. Művészettörténeti séta a mecsekalji városban. (Großer Kunstführer Schell & Steiner 245.) Regensburg, 2010. 56. Szerkesztő és szakmai lektor: Harald Roth–Ujváry Gábor. (Német változata is megjelent!)

Österreichisch–ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens. Osztrák–magyar felsőoktatási kapcsolatok. Szerk. K. Lengyel Zsolt–Nagy József Zsigmond–Ujváry Gábor. Székesfehérvár–Bp., 2010. 394.

2011

Hóman Bálint tudományos rehabilitálása? Élet és Tudomány, (2011) 1. január 7. 19–21.

Tudósportál

Hóman Bálint népbírósági pere. Rubicon, (2011) 7. 52–59.

Zádori Zsolt: Katedrától a zsidótlanításig. Hóman ártó politikus volt. HVG, (2011) 34. (2011. augusztus 24.) 

Magyar sors – magyar hivatás. Hóman Bálint külpolitikai nézetei. In: „… nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni”. In: Romsics Ignác. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerk. Gebei Sándor–ifj. Bertényi Iván–Rainer M. János. Eger, 2011. 464–482.

Magyarországi politikai pártok lexikona (1846–2010). I. köt. Parlamenti választásokon jelöltet állító pártok. Főszerk. Vida István. Bp., 2011. 535. (Szócikkek írása a kötetben.)

Előszó helyett – a tehetséggondozás hagyományai Magyarországom a 20. század első felében. In: Tehetségondozási workshopok a Kodolányi János Főiskolán 2. Szerk. Szele Bálint. Székesfehérvár, 2011. 5–17.

Kis magyar história – nagy-magyar történésztől. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., 2011. 251–288.

Recenzió:
Megyeri Dávid: Hóman és Szekfű - téves sztereotípiák cáfolata. Bemutatták Ujváry Gábor köteteit a két rehabilitálandó történész tudományos és politikai szerepéről. Magyar Nemzet, (2011) december 12. p. 15.
Sinkovics Ferenc: Kiműveltebb magyarokat! Kiadványsorozat formálódik a Kodolányin, az első két kötetet Szekfűnek és Hómannak szentelték. Magyar Hírlap, (2012) január 16.
Hivatkozás:
Ifj. Bertényi Iván: Szekfű Gyula a kiegyezésről. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., 2011. p. 159. 77. j.

Két dudás egy csárdában. Hóman Bálint és Gerevich Tibor barátságának első évei. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., 2011. 165–201.

Recenzió:
Megyeri Dávid: Hóman és Szekfű - téves sztereotípiák cáfolata. Bemutatták Ujváry Gábor köteteit a két rehabilitálandó történész tudományos és politikai szerepéről. Magyar Nemzet, (2011) december 12. p. 15.

Rendhagyó előszó – Tehetséggondozás és történettudomány a 20. század első felének Magyarországán. In: Sorsfordulók és mindennapok. Tanulmányok a 19 –20. századi magyar és egyetemes történelemről. Szerk. Strausz Péter–Zachar Péter Krisztián. Bp., 2011. 10–19.

A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Nagy József Zsigmond. Bp., 2011. 304.

Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor, a szerk. munkatársa Csurgai Horváth József. Bp., 2011. 320.

Egy politikusi életút a két világháború korából. Östör József önéletírása. Magyar Szemle, (2011) augusztus, 157–169.

Sáringer János: A két világháború közötti magyar külpolitika történetírásunkban. Szeged, 2011.

2012

Klebelsberg kulturális külpolitikája. Rubicon, (2012) 9–10. 14–22.

K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 26. 40. j.

Pozitív válaszok Trianonra. Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kulturális politikája. Korunk, (2012) november, 66–75.

K. Lengyel Zsolt: Emigráció, szórvány, hungarológia. Válogatott írások 1985–2012. Bp., Ráció, 2012. p. 26. 40. j.

A levéltárak nemzeti hivatásáról. Levéltári Szemle, (2012) 2. 17–23.

Hanák Gábor kapta a Füzéki István-emlékérmet. Könyvtári levelező/lap, (2012) 11. 28–30.

Különös házasság. Bécs és Magyarország történeti kapcsolata. In: A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Ujváry Gábor. Bp.–Wien, 2012. 11–47.

Seltsame Ehe. Historische Beziehungen Wien–Ungarn. In: Das ungarische Botschaftsgebäude in Wien. Studien zur Amts- und Kunstgeschichte. Redaktion Gábor Ujváry. Bp.–Wien, 2012. 11–47.

Bécs, Payerbach, Collegium Hungaricum. Egy igaz ember köszöntése. In: Horst Haselsteiner emlékkönyv. Bp., 2012. 197–200.

A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Ujváry Gábor. Bp.–Wien, 2012. 152.

Das ungarische Botschaftsgebäude in Wien. Studien zur Amts- und Kunstgeschichte. Redaktion Gábor Ujváry. Bp.–Wien, 2012. 152.

Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok 1923-2011. Összeáll. Feiszt György. Székesfehérvár, 2012. Levéltári Szemle, (2012) 3. 77–81.

2013

Különös házasság. Bécs és Magyarország történeti kapcsolata. Rubicon, (2013) 2–3. 38–43.

Kulturális kölcsönhatások. Rubicon, (2013) 2–3. 76–91.

A történelemoktatás változásai és kilátásai az egyetemeken. In: Rendszerváltások kortársa és kutatója. Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára. Bp., 2013. 522–526.

Kultúrfölény és neonacionalizmus. Klebelsberg Kuno és Tormay Cécile kapcsolata. In: Tormay Cécile-emlékkonferencia. Szerk. Kollarits Krisztina. Bp., 2013. 147–176.

Kutatások

KUTATÁSI TERÜLET

A magyar kulturális politika története a 20. században

Magyar historiográfia a 20. században

Egyetemi ifjúsági egyesületek a Horthy-korszakban

PROJEKTEK

1994–2002: a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyetteseként (1994–1998), majd tudományos igazgatójaként, egyben a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójaként (2000–2002), illetve a Balassi Bálint Intézet főigazgatójaként (2002–2004) számos nemzetközi rendezvény szervezője és résztvevője voltam, sok nemzetközi konferencián vettem részt előadóként vagy ülés-elnökként, számos kiállítást szerveztem és rendeztem.

1999-ben és 2003-ban a Jyväskyläi Egyetem (Finnország) hungarológiai programjában tartottam vendégelőadásokat.

2000–2002 között: részt vettem a Hamburgi Egyetem koordinálta, a két világháború közötti magyar–német tudományos kapcsolatokról szóló kutatási projektben.

2013–: A Társadalmi konfliktusok – társadalmi jól-lét és biztonság, versenyképesség és társadalmi fejlődés című, TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV számon nyertes pályázatban A nemzeti és etnikai kisebbségi és többségi társadalom kulturális kohéziójának erősítése című alprojekt vezetése.

Az Osztrák–magyar kapcsolatok a középkortól napjainkig OTKA kutatási programban (amennyiben nyer) az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháborúban (a sajtóhadiszállás története, erről egy 2014-es bécsi kiállítás előkészítése) című alprojekt vezetése.

 

Egyéb

TANÍTÁS

József Attila Gimnázium, Bp. (történelemtanár, 1983–1984)

Műszaki Egyetem, Bp., posztgraduális műemlékvédelmi képzésben óraadó (A történelem segédtudományai, 1990–1992)

Gazdasági Főiskola, Kismarton/Eisenstadt, óraadó (Közép-Európa legújabb kori története, németül, 1995–1997)

Minden szemeszterben az ELTE BTK történelem szakán, a Történelem Segédtudományai Tanszéken óraadó (Bécs és a magyar történelem; A magyar történettudomány a két világháború között; A magyar történettudomány története; A magyar történelem bécsi forrásai kurzusok), illetve az ELTE, magyar mint idegen nyelv szakon: minden második szemeszterben óraadó (A magyarságtudomány története) (2002–2008)

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, Kulturális Tanulmányok Tanszék, Társadalomtudományi Tanszék (2004-től), Történelem Tanszék (Civilizációtörténet; Magyarország külföldi szemmel; /M/Ilyenek a magyarok?; Kulturális antropológia, Felnőttképzési forrás- és dokumentumelemzés, A magyar kultúrpolitika története, A könyv művelődéstörténeti és ideológiai szerepe; A történelem segédtudományai című kurzusok, 2012-től)

Óraadó a Károli Református Egyetemen (A magyar kulturális diplomácia története, 2009/2010.)

MÉDIASZEREPLÉSEK (2012-től)

2012. január 21.: a Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének kiadványsorozatában megjelenő Szekfű Gyula és Hóman Bálint tanulmányköteteket L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, illetve a Nemzeti Kulturális Alap elnöke mutatta be Bécsben, a Pázmáneumban, jómagam pedig ugyanekkor L. Simon László Személyes történelem című munkáját mutattam be (szervezők: a bécsi Kaláka-Club és a Pázmáneum).

2012. február 12.: beszélgetés a Kossuth Rádió Disputa című műsorában Gecse Gézával a Szekfű és a Hóman tanulmánykötetekről.

2012. február 19.: beszélgetés a Kossuth Rádió Szonda című műsorában Várkonyi Benedekkel Szekfű Gyuláról, a Szekfű-kötet kapcsán.

2012. február 23.: beszélgetés a budafoki Promontor TV-ben a kommunizmus üldözötteinek közelgő emléknapja alkalmából.

2012. február 24.: ünnepi beszéd tartása a kommunizmus üldözötteinek emlékére tartott XXII. kerületi központi rendezvényen.

2012. március 1.: a Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének kiadványsorozatában megjelenő Szekfű Gyula és Hóman Bálint tanulmányköteteket L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, illetve a Nemzeti Kulturális Alap elnöke mutatta be Székesfehérvárott, a Városi Levéltárban.

2012. március 13.: beszélgetés a budafoki Promontor TV-ben március 15-e 1945 utáni megünnepléséről.

2012. március 29.: a Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok, 1923–2011 című kötetet mutatom be a Vas Megyei Levéltárban Szombathelyen.

2012. április 10.: előadás A magyar kultúra külföldi őrszemei. Klebelsberg és a külföldi magyar intézetek címmel a Szegedi Tudományegyetemen, az egyetem Klebelsberg Könyvtára reliefjének avatására rendezett konferencián.

2012. április 12.: a Requiescat in pace. Levéltáros nekrológok, 1923–2011 című kötetet mutatom be Budapest Főváros Levéltárában.

2012. április 20.: előadás Kolozsvárott, a Korunk Akadémián, Pozitív válaszok Trianonra: Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint címmel.

2012. május 3.: előadás a Veszprémi Egyetem szervezte a Hungarológia Veszprémben című konferencián, Történelem és hungarológia címmel.

2012. május 9: a Klebelsberg című tudományos konferencia szervezése, a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen, illetve előadás a konferencián Klebelsberg és a magyar kulturális külpolitika címmel.

2012. május 10.: az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, Filozófiai és Történettudományok Osztálya, illetve Gazdaság- és Jogtudományok Osztály együttes, A hazai társadalom és humán tudományi felsőoktatás helye, szerepe, jövője című tudományos ülésén előadás tartása A történettanítás XX. századi változásai és kilátásai címmel.

2012. május 14.: előadás a Lítea Könyvesboltban A test és a szellem őrei. A magyar királyi nemesi testőrség és palotája története címmel.

2012. május 19.: előadás a Jövő Fesztiválon (Székesfehérvár) „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne." Innováció a kultúrában és az oktatásban a két világháború közötti Magyarországon címmel.

2012. május 22.: előadás a bécsi Kaláka-Clubban A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum története címmel.

2012. május 30.: elnökösködés A város és joga a közép és koraújkorban című konferencián (szervezők: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára, KJF Hungarológiai és Történeti Műhelye

2012. május 31.: Opponensi vélemény Gyurgyák János A magyar fajvédelem című doktori értekezéséről az egri Eszterházy Károly Főiskolán

2012. június 4.: előadás Biatorbágy városának trianoni emlékezésén

2012. június 11.: előadás a Nemzetközi Levéltári Napon A levéltárak küldetése a 21. században címmel Budapest Főváros Levéltárában (szervezők: BFL és a Magyar Levéltárosok Egyesülete)

2012. július 5.: a Kulturális hídfőállások. A magyar kulturális diplomácia története című kiállítás (rendezők: Magyar Nemzeti Múzeum és Balassi Intézet) megnyitója a Balassi Intézetben (megnyitó beszédet mondott: Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes) – a kiállítás kurátora voltam

2012. július 19.: Előadás a Történelem és magyarság című, XII. Apáczai Nyári Akadémián „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Magyar kultúrpolitika a két világháború között címmel

2012. augusztus 17.: a Hidak, korok, Budapest című vándorkiállítás (szervezők: Közép-európai Kulturális Intézet, Budapest Főváros, Bánffy Központ) megnyitója a szlovéniai Lendván, a Bánffy Központban

2012. augusztus 21.: Előadás a nyugatik szórványban tanító magyar pedagógusok továbbképzésén Székesfehérvárott (szervezője a KJF részéről én voltam) Székesfehérvár és a magyar kultúrpolitika címmel

2012. augusztus 27.: részvétel a Balassi Intézet vendégoktatói konferenciájának kerekasztal-ülésén (a beszélgetést Hatos Pál főigazgató vezette, beszélgetőpartnerek: L. Simon László, Monok István, Nádor Orsolya, Szaffkó Péter, Szűcs Tibor, Ujváry Gábor)

2012. szeptember 8.: elnökösködés a Magyar örökség nyugaton. Az anyagi és szellemi javak felderítése, számbavétele és megőrzése című konferencia délutáni ülésszakán az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) (főszervező: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége)

2012. szeptember 20.: előadás a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Budapest belvárosi csoportjának Nemzet, nemzettudat, nacionalizmus című előadássorozatán „Kultúrfölény, neonacionalizmus és nemzetnevelés.” Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kulturális politikája címmel

2012. szeptember 28.: előadás a Magyar Nemzeti Múzeumban a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatán Hóman Bálintról

2012. október 5.: Kultúrfölény és neonacionalizmus. Tormay Cécile és Klebelsberg Kunó kapcsolata című előadás a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett Tormay Cécile emlékkonferencián, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalban

2012. október 10.: Magyar egyetemi és főiskolai egyesületek a 20. században című konferencia szervezése (szervezők: KJF Történeti Műhelye és Történelem tanszéke, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és annak Levéltára), ugyanott előadás A Foederatio Emericana címmel, illetve az egyik délutáni szekció vezetése

2012. október 12.: a Modern Minerva Alapítvány és a KJF által szervezett Fiatal történészek és társadalomtudósok V. országos konferenciája című rendezvényen üdvözlő beszéd, illetve szekcióvezetés

2012. október 24.: Hanák Gábor laudálása a Füzéki István-emlékérem átadása alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban

2012. október 30.: Előadás Felsőoktatáspolitika és revízió címmel A közgazdasági akadémiák szerepe és helye a hazai közgazdasági felsőoktatásban 1857 –1945 című, a Budapesti Corvinus Egyetem által szervezett konferencián

2012. november 15.: Előadás az MTA II. Osztályának Tudomány Napi rendezvényén

2012. november 21.: Előadás a Sapientia Tudományegyetemen a magyar kulturális külpolitika történetéről

2012. november 23.: Előadás A magyar kultúra külföldi őrszemei. Kulturális külpolitika a két világháború között címmel Szegeden, a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására II. Újragondolt negyedszázad. Tudományos konferencia a Horthy-korszakról című ülésszakán

2012. november 27.: Előadás a bécsi Kaláka-Clubban Hóman Bálintról

2012. november 28.: Kötetbemutató a Debreceni Tudományegyetem Történeti Intézetében

2012. november 28.: Előadás a Debreceni Tudományegyetem Hatvani Szakkollégiumában A magyar kultúra külföldi őrszemei”. Kulturális külpolitika a két világháború között címmel

2012. december 5.: a bécsi magyar nagykövetségen Martonyi János külügyminiszter üdvözlése és méltatása után az általam szerkesztett és részben írt A bécsi magyar nagykövetségi épület (német változata: Das ungarische Botschaftsgebäude in Wien) című kötetet mutatom be (német nyelven)

2013. február 19.: Csitáry G. Emil: Emlékiratok című kötetének bemutatása (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára közös rendezvénye) a székesfehérvári Csók István Galériában

2013. március 27.: Részvétel az Új Aspektus Az igazi Horthy című kerekasztal-beszélgetésén (vezette: Gecse Géza; a beszélgetés résztvevői: Szakály Sándor, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor, Zeidler Miklós)

2013. április 4.: A debreceni OTDK-n zsűrielnökösködés a Két világháború közötti magyar történelem (Társadalom- és eszmetörténet) tagozatában

2013. április 6.: „Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll.” Konferencia Hóman Bálint Szent István királyról írt munkájáról című ülésszakon előadás Történettudomány és politika. A Szent István (1938) Hóman Bálint munkásságában címmel.

2013. április 16.: előadás az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Levéltár által szervezett Történettudomány és levéltárak című konferenciáján, Ugrás a sötétbe… A 20. századi iratok kutatásának és feldolgozásának problémái címmel.

KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJAK

1993/94. tanév első féléve: a bonni Bundestag ösztöndíjasa

2004: a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1 hónap)

2005-ben és 2006-ban két-két, 2007-ben egy hónapot töltöttem Berlinben, levéltári kutatások céljából, a Klebelsberg Ösztöndíjalapítvány kutatói ösztöndíjával

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata