Soós, István
Soós István

Alapadatok

Soós István
Beosztás: tudományos főmunkatárs
Témacsoport: Kora újkori témacsoport
Telefon: 224-6700/635
E-mail: soos.istvan@btk.mta.hu

Status: Senior Research Fellow

Research Team: Early Modern History Research Team

Phone: +361 224-6700/635

Email: soos.istvan@btk.mta.hu

Degree: CSc

Research Field: 17–19th cultural and social history in Hungary

Életrajz

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Bábolna, 1952. 05. 07.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem–orosz szak (1975)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

Történettudomány kandidátusa

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

József Attila Középiskolai Kollégium Tata; Eötvös József Gimnázium Tata (1975. szeptember 1–1976. február 1.)

Országos Széchényi Könyvtár (1976. március 1–október 1.)

MTA Történettudományi Intézete (1976. október 1–2011. december 31.)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) tudományos főmunkatárs

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Turul (szerkesztőbizottsági tag: 2000–2005; 2010–)

Publikációk

PUBLIKÁCIÓS LISTA

1983

M. T. Ciceros Betrachtungen über die Institutionen der athenischen Demokratie. In: Oikumene. Studia ad historiam antiquam classicam et Orientalem spectantia 4. Ed. I. Hahn, L. Kákosy, G. Komoróczy, E. Maróti, J. Sarkady. Bp., 1983. 71–80.

1988

Diplomatika és politika: Horvát István kiadatlan Werbőczy-könyvének története. Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. 81–110.

1990

Horvát István és Ferenczy János levelezése. A leveleket sajtó alá rend., az előszót és a jegyzeteket írta Soós István. Bp., 1990. 309. [Commercia Litteraria Eruditorum Hungariae – Magyarországi tudósok levelezése, II.]

1992

Ürményi József (1741–1825). In: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből: évfordulók, események, 1991. Az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságának, az MPT Neveléstörténeti Szakosztályának közös felolvasó ülése, 1991. december 4. Bp., 1992, 14–27. [Neveléstörténeti füzetek, 11. Szerk. Balogh László.]

1993

Kísérlet a magyar nyelvű diplomatika megteremtésére. Horvát István és Schwartner Márton. Aetas, 4 (1993) 1. 44–91.

„Slavica” Horvát István könyvtárában. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Tanulmányok Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993. 171–179.

Egy magyar jakobinus életpályája. Fodor Gerzson (1763–1835). In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993. 277–285.

Minorities in Poland. Minorities in Albania. In: Ferenc Glatz: Minorities in East-Central Europe. Historical analysis and a policy proposal. Including a data-bank on Poland, Czechoslovakia, Hungary, Romania, Yougoslavia, Bulgaria, Albania. Bp., 1993. 34–38., 62–63.

Minderheiten in Polen. Minderheiten in Albanien. In: Ferenc Glatz: Minderheiten in Ost-Mitteleuropa. Historische Analyse und ein politischer Verhaltenskodex. Anhang. Kurze Dokumentation über Polen, Tschechoslowakei, Ungarn, Rumänien, Jugoslawien, Bulgarien, Albanien. Bp., 1993. 36–40., 64–65.

1994

Mályusz Elemér: Népiségtörténet. Sajtó alá rendezte Soós István. Bp., 1994. 157. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok]

Kísérlet a magyarországi cigánykérdés megoldására. (Az 1792/93. évi országgyűlési politikai-közigazgatási bizottság cigányügyi munkálatai.) In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp., 1994. 237–246.

1995

„Veszedelmesebb és hevesebb ellenfelet a történelem nem ismer.” A német történetírás honfoglalásképe. Magyar Tudomány, 40. (1995) 12. 1462–1477.

A „hunok harmadik hada”. A francia történetírás honfoglalásképe. Magyar Tudomány, 40. (1995) 12. 1485–1493.

1997

Die Korrespondenz von Adam Franz Kollar. In: Nation und Nationalismus in wissenschaftlichen Standardwerken Österreich–Ungarns ca. 1867–1918. Hrsg. von Endre Kiss und E. J. Stagl. Wien, 1997. 15–32.

A legmagyarabb Habsburg. József főherceg, Magyarország nádora. József nádor (1776–1847). Palatin Josef (1776–1847) in Pest–Ofen. Kiállítás a Budapesti történeti Múzeumban 1997. szeptember – 1998. február. Ausstellung in dem Historischen Museum der Stadt Budapest September 1997–Február 1998. Bp., 1997. 9–23.

1998

František Palacky és a korabeli német történetírás. In: František Palacky 200 éve (1798–1998). Szerk. Fried István. Bp., 1998. 79–90.

1999

Az újkortörténész Mályusz Elemér. In: Mályusz Elemér emlékezete. 1898–1989. Makó, 1999. 27–38. [A Makói Múzeum Füzetei, 92.]

Wertner Mór helye a 19. századi magyar történetírásban. In: Wertner Mór emlékkönyv. Szerk. Himmler Gyula. Párkány, 1999. 21–29.

2000

Szalay László: Válogatott történeti tanulmányok. Szerk. és sajtó alá rendezte: Soós István. Bp., 2000. 312. [Millenniumi Magyar Történelem, Historikusok.]

Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rend., az előszót és a jegyzeteket írta Soós István. Bp., 2000. 550. [Commercia Litteraria Eruditorum Hungariae – Magyarországi tudósok levelezése, IV.]

József főherceg cigány-levelezése. Szekszárd–Romonya, 2000. 120. [Romológiai Kutatóintézet Közleményei, 3.]

2001

Tápiószentmárton és Sőreg története a kezdetektől 1848-ig. Tápiószentmárton, 2001. 320.

2002

Szekfű Gyula: Rövid magyar történet, 1606–1939. Szerk. és sajtó alá rendezte Pótó János és Soós István. Bp., 2002. 564. [Millenniumi magyar történelem, Historikusok.]

Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Szerk. és sajtó alá rendezte Pótó János és Soós István. Bp., 2002. 362. [Millenniumi magyar történelem, Historikusok.]

Mályusz Elemér. A magyarság középkori település- és nemzetiségpolitikája. Szerk. és sajtó alá rendezte Soós István. Bp., 2002. 337. [Kisebbségkutatás könyvtár.]

A magyar Habsburgok. In: Az alcsúti Habsburg-kastély tündöklése és pusztulása. Székesfehérvár, 2002. 3–22.

2003

József nádor és a rácvárosi tűzvész 1810-ben. In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula. Bp., 2003. 226–230.

Historische Begegnungen zwischen Baden, Württemberg und Ungarn (15–20. Jahrhundert). In: Jahrbuch des Ungarischen Kulturinstitutes in Stuttgart 2002. Miteinander. Eine Auswahl aus dem Programm des Ungarischen Kulturinstitutes. Ed. Kurucz Gy. Stuttgart, 2003. 24–36.

Az illétfalvai és szokolyi Csutor család. (Első közlemény.) Turul, 76 (2003) 3–4. 90–105.

2004

Az illétfalvai és szokolyi Csutor család. (Második, befejező közlemény.) Turul, 77 (2004) 1–2. 71–86.

2005

Die „Notitia” von Matthias Bel un das Bild des neuen Ungarns, mit besonderer Berücksichtigung der Komitate von West-Ungarn (Ödenburg, Eisenburg, Sala). In: Internationales Kulturhistorisches Synposium Mogersdorf 2003 – International Historico-Cultural Symposium Mogersdorf 2003 in Murska Sobota 1. bis 4. Juli 2003 – July 1 to 4, 2003. Neuzeitliche Reisekultur im pannonischen Raum bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts. Murska Sobota, 2003. Maribor, 2004. [2005.] 47– 68.

II. József német nyelvrendelete és a hivatalos Magyarország. In: Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből. Szerk. Bíró Ferenc. Bp., 2005. 261–301.

„a’ Diplomaticát régen nagyobb hévvel gyakoroltam az aestethicanál”. A diplomatika Horvát István ifjúkori tudományos munkásságában. In: Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Bp., 2005. 247–267.

Fraknói e le richerche di storia moderna in Ungheria Annuario 2002–2004. Conferenze e convegni. Roma, 2005. 380–388.

A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család. In: Betlér és Krasznahorka. Az Andrássyak világa. Írta és a képeket válogatta Basics Beatrix. Fényképezte: Gottl Egon. A kiegészítő tanulmányokat írták: Hermann Róbert, Katus László, Pollmann Ferenc, Püski Levente, Soós István, Thököly Gábor, Tőkéczki László. Szerk. Rácz Árpád. Bp., 2005. 12–43. [Rubicon Könyvek. Történelmi családok – történelmi várak, kastélyok.]

2006

A Neoacquistica Commissio és Pest-Pilis-Solt vármegye (1690–1703). In: Tanulmányok Pest megye történetéhez. Szerk. Soós István. Bp., 2006. 15–260., 570–625.

Mályusz Elemér és Deér József. In: Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905–1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk. Koszta László. Szeged, 2006. 61–80. [Capitulum II.]

Giuseppe Garampi érsek, pápai nuncius magyarországi és erdélyi levelezése. In: Magyarországi tudósok levelezése a 18. században. Tanulmányok. Szerk. Szelestei Nagy László. Bp., 2006. 75–84.

Rijeka u sredistu interesa madarske politike. In: Temelji moderne Rijeke. 1780–1830. Gospodarski us drustveni zivot. Ed. Dubovic, E. Rijeka. 2006. 179–191.

2007

Értelmiségi minták és a Hungarus-tudat. / Modely prislusnikov inteligencie a povedomie Hungarus. In: Regionálna a národná indentita v madarsjkej a slovenskej histórii 18. – 20. storocia. – Regionális és nemzeti identitásformák a 18–20. századi magyar és szlovák történelemben. Eds. Zostavili Stefan Sutaj–Szarka László. Presov, 2007. 10–20. [Historia Slovaco-Hungarica – Hungaro-Slovaca.]

Értelmiségi minták és a hungarus-tudat a 18. században és a 19. század elején. In: Acta Historica Danubiensia 1. A komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Történelem Tanszék évkönyve – Rocenka Katedry histórie Pedagogickej fakulty Univerzity Jána Selyehi v Komárne. 2007. Szerk. Zostavil Simon Attila. Komarno/Komárom, 2007. 25–35.

A Habsburg-kormányzat és a magyar rendek 1812 és 1825 között. Történelmi Szemle, 49. (2007) 1. 91–118.

2009

Palatin Paul Esterházy und die Neoacquistica Commissio. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg. Wolfgang Gürtler und Rudolf Kropf. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. september – 2. Oktober 2008. Redaktion: Martin Krenn. Eisenstadt, 2009. 99–131. [Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB). Band 128.]

A lengyel anarchia, Lengyelország felosztásai (1772, 1793, 1795). In: A kora újkor története. Szerk. Poór János. Bp., 2009. 119–139. [Osiris Tankönyvek.]

Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio. Századok, 143. (2009) 4. 801–852.

Választások Magyarországon. Kísérletek a vármegyei tisztújítások „megreformálásá”-ra (1810–1821). Levéltári Közlemények, 80. (2009) 1–4. 65–156.

Meg nem foghatá, mint lehet a német nyelvet nem-szépnek ismerni.” A német nyelv helye és szerepe Kazinczy Ferenc életművében. Sic itur ad astra. Találkozások és elválások. Kazinczy Ferenc és kora, 20. (2009) 61. 213–229.

2010

József nádor és a győri csata. In: Franciák Magyarországon, 1809. I. kötet. A Győri Mediawawe Fesztivál keretében 2009. április 29–30-án megrendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásai. Szerk. Bana József, Katona Csaba. Budapest–Győr, 2010. 117–130. [Mediawawe Konferenciák, III.]

A Habsburgok és a bécsi udvar Tatán. 1809. augusztus 22. – november 21. Adalékok Tata történetéhez. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei, 16. (2010) 99–106.

2011

Szekfű Gyula és Mályusz Elemér: A vörös emigráció című műve. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. DVD-melléklettel. Szerk. Ujváry Gábor. Bp., 2011. 238–250.

Horvát István, az oklevéltan tanára (1823–1846). In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Bp., 2011. 143–153.

Klimo György és Giuseppe Garampi. In: Klimo György püspök és kora. Egyház, művelődés, kultúra a 18. században. A 2010. október 14-én, Pécsett megrendezett tudományos konferencia tanulmányai. Szerk. Pohánka Éva, Szilágyi Mariann. Pécs, 2011. 125–141. [A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai, 9.] [Társszerző: Fejérdy András.]

Cigányok Barabás festményein és valódi helyzetük a korban. In: Barabás Miklós. IV. Hegytörténeti konferencia. Szerk. Balázs Attila, Kollega Tarsoly István. Bp., 2011. 43–59. [Hegyvidéki Históriák.]

2012

József főherceg-nádor titkosrendőri megfigyelése, 1805–1812. In: Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerk. Csóka Ferenc. Bp., 2012. 11–30.

2014

Felzárkózás vagy lemaradás? Történetírás a 18. századi Magyarországon. In: Clio inter arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról. Szerk. Tóth Gergely. Bp., 2014. 227–252. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. – Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes)

Участие Венгерского королевства в Наполеоновских войнах. In: Российская империя и монархия Габсбургов в Наполеоновских войнах взгляд из Венгрии. Caнкт-Петербург, 2104. 123–142.

Hogyan foglalták el Berlint a magyar huszárok. Egy nevezetes huszárcsíny – Berlin megsarcolása. Interpress Magazin, 34. (2014) 8. 30–37.

„Isten’ öldöklő Angyala”. – Magyar Nemzeti Levéltár. Magyar Országos Levéltár. Archivum. 2014. augusztus 25. [8 p.]; Múlt-kor, 2009. augusztus 27. 1–4. (e-folyóirat)

Thaly (de Thal) Kálmán (Koloman), In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950. 65. Lieferung Télfy Iván–Töply Robert. Wien, 2014. Hrsg. von der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 284. [Lexikon szócikk.]

2015

Fiume inkorporációja a Magyar Királyságba, 1776–1827. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Szerk.: Ma­yer László, Tilcsik György. Bp., 2015. 83–91. (A Magyar Levéltárosok Egye­sü­lete kiadványai, 14.)

A protestánsokra vonatkozó főbb törvénycikkek.; A türelmi rendelet. In: A Magyarországi Evangélikus Egyház. Szerk.: Kolléga Tarsoly István–Kovács Eleonóra. Bp., 2015. 106–111., 148–149. (A reformáció kincsei. I.)

Szalay László, a Magyar Tudós Társaság Titkára. Történelmi Szemle, 57. (2015) 3. 411–440.

Mályusz Elemér: Legsikerültebb könyveim. (Közreadta és jegyzetekkel ellátta: Soós István). Századok, 149. (2015) 1. 213–228.

A jászberényi tumultus avagy amikor a hóhért akasztják. Interpress Magazin, (2015) 1. 34–38.

„Virtuti nihil invium” („Az erény számára semmi sem elérhetetlen”) Hadik András, a hadvezér és államférfi. Bácsország. Vajdasági honismereti szemle, 20. (2015). 3. (74.) 30–37.

Kutatások

KUTATÁSI TERÜLET

17–19. századi magyarországi művelődés- és társadalomtörténet

PROJEKTEK

Kazinczy Ferenc összes művei. Kazinczy Ferenc tanügyi inspektori levelezése és iratai, 1786–1791 (OTKA)

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata