Bíró, László
Bíró László

Alapadatok

Bíró László
Beosztás: tudományos főmunkatárs
Témacsoport: Tudományos információs témacsoport (szomszédsági részleg), Horthy-korszak témacsoport
Telefon: 224-6700/262
E-mail: biro.laszlo@btk.mta.hu

Status: Senior Research Fellow

Research Team: Interwar History

Phone: +361 224-6700/319

Email: biro.laszlo@btk.mta.hu

Degree: PhD, “The State Organization of Yugoslavia, 1918–1939” (2006)

Research Field: The history of the nations of the Balkans and the Carpathian Basin in the 19–20th century

International Research Projects

Selected publications

Selected lectures

Életrajz

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Veszprém, 1963. 03. 03.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem–orosz nyelv és irodalom szak (1987)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar (2006). Téma: A jugoszláv államszervezés kérdései (1918–1939)

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

MTA Történettudományi Intézete (1987–2011) tudományos ügyintéző (1987–1993), tudományos segédmunkatárs (1993–2000), tudományos munkatárs (2000–2006), tudományos főmunkatárs (2006–2011)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) tudományos főmunkatárs

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Niederhauser Emil-díj (2007)

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Világtörténet (szerkesztőségi munkatárs, szerkesztő: 1989–)

Publikációk

TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓ

1. A szerb–horvát ellentétekről. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Tanulmányok Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1993. 369–378.

2. A zadrugák felbomlásáról. Világtörténet, (2000) ősz–tél, 51–60.

3. Nemzeti célok és együttélés. Néhány példa a volt jugoszláviai nemzetek történetéből. Limes, (2000) 2–3. 65–77.

4. Bosznia-Hercegovina. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 85–104.

5. Szerbia és Montenegró. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Osiris Kiadó, Bp., 2004. 811–866.

6. Die Sowjetunion und die jugoslawisch-ungarischen Beziehungen 1956. In: Osteuropa vom Weltkrieg zur Wende. Hrsg. Mueller, Wolfgang, Portmann, Michael. Verlag der Österreichischen Akedemie der Wissenschaften, Wien, 2007. 241–256.

7. Koszovó a jugoszláv államban (1918–1991). In: Tradíció és modernizáció a XVIII–XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Hungarovox, Bp., 2008. 325–334.

8. Bosznia-Hercegovina a daytoni szerződéstől a stabilizációs megállapodásig. www.balkancenter.hu [2009]

9. A jugoszláv állam 1918–1939. MTA Történettudományi Intézet, História, Bp., 2010. 336. [História könyvtár. Monográfiák, 26.]

10. A Szerb Kultúrklub és a jugoszláv állam. In: Magyarország és a Balkán a 20. században. Szerk. A. Sajti Enikő. JATE Press, Szeged, 2011. 153–168.

PUBLIKÁCIÓS LISTA

1991

Magyarok Jugoszláviában, 1919–1989. História, 13. (1991) 2–3. 39–41.

1992

Az egységes délszláv állam megalakítása. História, 14. (1992) 4. 19–22.

Jugoszlávia. In: Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma. Bp., 1992. 51–56.

1993

A szerb–horvát ellentétekről. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Tanulmányok Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993. 369–378.

1995

Bosznia és a bosnyákok Jugoszláviában, 1918–1991. História, 17. (1995) 1. 19–21.

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulása. História, 17. (1995) 5–6. 35–38.

1996

Tiltakozó nemzetiségek. Horvátország és a magyarországi szerbek a millenniumról. História, 18. (1996) 5–6. 25–28.

1998

Összefogás a Duna és Száva partján. A szerbek és 1848. História, 20. (1998) 3. 23–25.

1999

Déli szlávok két egyház között. Honfoglalás és államalapítás. História, 21. (1999) 9–10. 32–36.

Jugoszlávia. In: Kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában. Adattár. Bp., 1999. 12–22.

2000

Nemzeti célok és együttélés. Néhány példa a volt jugoszláviai nemzetek történetéből. Limes, (2000) 2–3. 65–77.

A zadrugák felbomlásáról. Világtörténet, (2000) ősz–tél, 51–60.

A Balkán a századfordulón. História, 22. (2000) 9–10. 51–56.

2001

Egy emlékmű „irányváltozásai”. A zágrábi Jelačić-szobor. História, 23. (2001) 1. 28–29.

A Karadjordjevićek. Egy helyi dinasztia felemelkedése. História, 23. (2001) 7. 9–12.

2002

Bosznia-Hercegovina. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Bp., 2002. 85–104.

Jugoszlávia. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Bp., 2002. 337–385.

2003

Sztálin. Diktatúra és a Nyugat „utolérése”. História, 25. (2003) 3. 22–29.

Egy ország, több régió, két felbomlás. In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás, Szvák Gyula. Bp., 2003. 42–46.

Futball Kelet-Európában. História, 25. (2003) 8–9. 7–11.

Oktatáspolitika és regionális különbségek egy 1918-ban létrejött államban. Világtörténet, (2003) tavasz–nyár, 3–35.

2004

Bosznia-Hercegovina. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén Bp., 2004. 93–117.

Szerbia és Montenegró. In: Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Bp., 2004. 811–866.

2005

A királyi Jugoszlávia: a délszláv népek első közös állama. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Szerk. Árvay Viktor, Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Bp., 2005. 181–193.

2006

Gazdasági változások a királyi Jugoszláviában. In: Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil professzor 70. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás. Bp., 2006. 36–54.

2007

Die Sowjetunion und die jugoslawisch-ungarischen Beziehungen 1956. In: Osteuropa vom Weltkrieg zur Wende. Hrsg. Mueller, Wolfgang, Portmann, Michael. Wien, 2007. 241–256.

Az Ahtisaari-javaslat. A legújabb nemzetközi javaslat a koszovói kérdés széles körű rendezésére. www.balkancenter.hu [2007] http://www.balkancenter.hu/pdf/birokoszovo.pdf

Koszovó Jugoszláviában. História, 29. (2007) 2. 17–21.

2008

A centralista kísérlet: a királyi Jugoszlávia berendezkedése. Limes, (2008) 4. 47–66.

Koszovó a jugoszláv államban (1918–1991). In: Tradíció és modernizáció a XVIII–XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Bp., 2008. 325–334.

Koszovó a szerb történeti tudatban. História, 30. (2008) 2. 23–25.

2009

A szovjet balkáni politika, 1945–1991. A Balkán mint szovjet védelmi övezet. História, 31. (2009) 1. 16–20.

Bosznia-Hercegovina a daytoni szerződéstől a stabilizációs megállapodásig. www.balkancenter.hu [2009]

2010

Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. História, 32. (2010) 1–2. 33–36.

A jugoszláv állam 1918–1939. Bp., 2010. 336. [História könyvtár. Monográfiák, 26.]

2011

A Szerb Kultúrklub és a jugoszláv állam. In: Magyarország és a Balkán a 20. században. Szerk. A. Sajti Enikő. Szeged, 2011. 153–168.

Az elveszett autonómia. Horvátország a királyi Jugoszláviában. História, 33. (2011) 5–6. 67–74

2012

Szovjet–jugoszláv viszony a 20. században. Világtörténet, 34. (2012). 3–4. 316–324. [Recenzió].

Horvát–magyar–osztrák történészek a Dráváról: Ekohistorija Drave. (A Dráva környezettörténete.) (2012) [Recenzió].

2013

Hornyák Árpád–Bíró László: Az új délszláv államok kronológiája, 1918. október–1946. január. In: Magyarok és szerbek 1918–2012 / Hungarians and Serbs, 1918–2012: Együttélés, múltfeltárás, megbékélés / Coexistence, revealing the past, reconciliation. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2013. 431–469.

Árpád Hornyák–László Bíró: Chronology of the New South-Slav Contries, October 1918–January 1946. In: Magyarok és szerbek 1918–2012 / Hungarians and Serbs, 1918–2012: Együttélés, múltfeltárás, megbékélés / Coexistence, revealing the past, reconciliation. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2013. 470–509.

Регионализм и централизм между двумя войнами. На примере Югославии. In: Regions, Borders, Societes, Identities in Central and Southeast Europe, 17th–21th Centuries. Eds. Peykovska Penka, Gábor Demeter. Szófia–Bp., 2013. 180–190.

Регионализм и централизм между двумя войнами (на примере Югославии): Взгляд из Венгрии. In: Узенева, Е. С. (ред.): Славянскик мир в третьем тысячелетии: К 1150-летию славянской письменности. Москва, 2013. 216–228.

2014

A Vajdaság a két világháború között. Adalékok a jugoszláv gazdasági integráció hatásaihoz. In: Gavrilović Vladan, Boškov Svetozar (ured.): Vojvođanski prostor u kontekstu Evropske istorije = The Region of Vojvodina in the Context of European History. Zbornik radova 2.: Ličnosti Vojvođanskog prostora = People of the Vojvodina Region. Novi Sad, 2014. 65–76.

Dejan Mikavica: A szerb kérdés a magyar országgyűlésben, 1860–1918. Klió, 23. (2014) 1. 24–34. [Recenzió].

Árpád Hornyák: Hungarian–Yugoslav Relations, 1918–1927. Hungarian Historical Review, 3. (2014) 3. 720–726. [Recenzió].

2015

Yugoslav Integration and Macedonia (1918–1939). In: Balkanot, ludže, vojni i mir. Eds. Драги Ѓоргиев et al. Skopje, 2015.523–537.

Нация – братство и единство: Изменения в югославской и сербской историографии. In: (Re)Discovering the Sources of Bulgarian and Hungarian History. Eds. Peykovska Penka; Demeter Gábor. Sofia, Bp.,2015.334–359.

Macedonia between the Two World Wars: Some Impacts of Integration in Yugoslavia. In: Shared Pasts in Central and Southeast Europe 17th–21st Centuries: Hungarian and Bulgarian Approaches. Eds. Demeter Gábor; Peykovska Penka. Sofia, Bp., 2015. 149–174.

A Nagy Háború és a Balkán. Világtörténet, 37. (2015) 3. 345–348.

Európai háború 1914. Szükségszerűség vagy véletlen. [Popović, Nikola B.. Evropski rat 1914.]. Világtörténet, 37. (2015) 3. sz.489–493. [Recenzió.]

Yugoslav Integration and Macedonia. In: Research for the Movement of People and Goods in East-Central Europe and the Balkans Regions. Ed: Akiyo Yamamoto. Nagoya, 2015. 36–38.

Kutatások

KUTATÁSI TERÜLET

A szomszéd népek és a Balkán története a 19–20. században

Egyéb

ÖSZTÖNDÍJAK

Akadémiák közötti csereprogram (Belgrád, 1989, 2001, 2002, 2003, 2009;

Ljubljana, 2003).

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata