Beszámoló a nemzetközi Vámbéry-konferenciáról

VamberyA Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Vámbéry Ármin (1832–1913) halálának századik évfordulója tiszteletére nemzetközi tudományos konferenciát rendezett az ELTE Jogi Kar Aula Magna termében, a Vámbéry-emlékév megemlékezés-sorozata legnagyobb szabású eseményeként. (Az eseménysorozatról itt lehet olvasni). A konferencia egyik célja az volt, hogy Vámbéry munkásságának eddig kevésbé ismert oldalait is bemutassa. A német, izraeli, török és magyar előadók elsősorban a tudós politikai és közéleti tevékenységét vizsgálták, egyebek között a Közép-Ázsiáért folyó versenyfutásban játszott szerepét és a pánturkista, illetve a cionista mozgalmakhoz való viszonyát. A konferencia csupán egy volt a Vámbéryre emlékező nemzetközi események sorában. Egy héttel azelőtt zajlott le Ankarában a Török Nyelvészeti Társaság rendezésében az első ilyen tudományos fórum, a budapesti rendezvényt követi majd az isztambuli egyetem megemlékezése, egy iráni konferencia, végül pedig Vámbéry gyermekkori lakhelye, Dunaszerdahely emlékkonferenciája emlékezik meg Vámbéry Árminról, a magyar és nemzetközi tudomány és művelődéstörténet kiemelkedő alakjáról, akinek személyében joggal tisztelhetjük egy új tudománynak, a turkológiának a megalapítóját.

Vambery MarothA megnyitóbeszédet Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság elnöke tartotta. Előadásában Vámbéry Ármin és még két (Kőrösi Csoma Sándor tibetológus és Rehátsek Ede iranista), a korszakban jelentős magyar Kelet-kutató munkásságát hasonlította össze. Mindhárman a 19. század első felében születtek, a magyar orientalisztika hőskorában, amikor Magyarországon ennek nem volt intézményi háttere, így a kutatók orientalisztikában, nyelvészetben tulajdonképpen képzetlenek voltak. Mindhárman akkor léptek be amatőrként a keleti stúdiumokba, amikor azok, más filológiai tárgyakkal együtt, valódi tudománnyá kezdtek válni. Kőrösi Csoma Sándor utazásai ellenére is elsősorban kutatónak tartotta magát, és óriási erőfeszítések révén megalkotta nagy műveit, a tibeti nyelv nyelvtanát és szótárát. Vámbéry Ármin elsősorban utazónak tartotta magát, aki azonban publikált néhány szakkönyvet is. Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin nyelvészkedései, éppen amatőr voltuk miatt, nem vették figyelembe a tudományos összehasonlítással kapcsolatos elveket, így a tudomány fejlődése e tekintetben mindkettőjükön túllépett. Ezzel szemben Rehátsek Ede a természettudósok józanságával megmaradt a számára tanácsos keretek között: az ő műveit (perzsa fordításait) a kutatás időt állónak ítélte. Másrészt azonban Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin tevékenysége mögött a nemzet öndefiniálási törekvései álltak, és munkájukkal ezeknek a törekvéseknek adtak konkrét kifejezést, így mind a mai napig hírnevet és tiszteletet élveznek Magyarországon.

Vambery MezeyA konferenciát „házigazdaként” Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte. Vámbéry jelentőségéről szólva kiemelte, hogy Vámbéry Ármin egyénisége, tettei és élete sokaknak példaképe lehet. Legendás és nem kevés veszélyt rejtő utazásai hatalmas területet és számos kultúrát érintettek Törökországtól a Kaszpi-tengeren és Türkmenisztánon át Perzsiáig, és a 19. század laikus és tudományos közössége neki köszönhetően ismerkedhetett meg az Ezeregyéjszaka meséi valódi világával. Tudományos tevékenységét tekintve életében nagyobb súlyt kaptak azok az elmarasztaló vélemények, melyek a magyar nyelv rokonságáról vallott nézetei okán fogalmazódtak meg – tévedése azonban semmit nem von le a turkológia területén tett felfedezései, az ezzel kapcsolatban folytatott munkája jelentőségéből. Ahhoz, hogy példája ne csak a földrajz- vagy történelemórák egy apró betűs szelete legyen, óriási szükség lenne személyének a magyar szellemi köztudatba való beemeléséhez, ottani megerősítéséhez – e mostani konferencia ennek a folyamatnak lehet egy fontos állomása.

Vambery NemethNémVambery Moreth Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a konferenciát üdvözlő beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy Vámbéry keleti útjaival a 19. század legkiemelkedőbb és legmerészebb felfedezőinek sorába emelkedett, emellett a magyar őstörténet és a magyar nyelv keleti kapcsolatainak elszánt kutatója is volt, és a brit, valamint a nemzetközi diplomácia kulcsfigurájává is vált.

A szervezők meghívását elfogadva Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete is vállalta, hogy köszönti a konferenciát.

A délelőtti program a „Vámbéry, a tudós és politikai közvetítő” Vambery Hazaitémakörében zajlott.

Hazai György akadémikus, turkológus, Vámbéry Ármin életrajzának írója nyitóbeszédében Vámbéry személyéről, életútjának és munkásságának jelentőségéről beszélt.

Vásáry István, az MTA tagja, az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékének professzora Vámbéry Ármin, a turkológia úttörője címmel Vámbéry tudománytörténeti jelentőségét méltatta. 1862–1864-ben lebonyolított híres közép-ázsiai utazása nyomán Vámbéry elsősorban a muszlim világ szakértője lett, s azon belül is leginkább Törökország, Irán és Közép-Ázsia ismerője. Több területen úttörő volt: tudósként a turkológia egyik megalapítója, utazóként pedig Közép-Ázsia egyikVambery Vasary feltárója. Az ő felfogásában a turkológia az egész törökség tudománya, így az oszmán-török kutatások és az ázsiai törökség ismerete egyaránt szerves része ennek. Ehhez járul még a magyar turkológia külön feladata, a magyar vonatkozások (a honfoglalás előtti kor török kapcsolatai, a besenyő–kun hatás kora és az oszmán-török hódoltság kora) feltárása.

Mustafa S. Kaçalin török nyelvész, a Török Nyelvészeti Társaság elnöke, Ankarából, az előző heti nagy sikerű ankarai konferencia szervezője Vámbéry Ármin keleti-török kutatásai (a Ćagataische Sprachstudien) címmel Vámbéry jól ismert művéről beszélt, amely e kérdéskörben az első alapvető monográfia volt Európában, nyelvtant, szöveggyűjteményt és szótárt is tartalmazott. A 145 évvel ezelőtt megjelent könyvben Vámbéry elsőként tett kísérletet arra, hogy a csagatáj nyelvet definiálja és elterjedésének idő- és térbeli határait meghúzza. A szótári rész a Nyugaton napvilágot látott első csagatáj szótár, amelyben az arab betűs címszavak Vambery Kacalinmellett már azok latin betűs átírása is meg van adva, a jelentések pedig németül és franciául szerepelnek. Vámbéry olvasatait az újabb adatok ismeretében gyakran szükséges kijavítani, de a könyv időtálló voltát bizonyítja, hogy 1975-ben Amszterdamban reprint kiadásban újra megjelent és az interneten is könnyen megtalálható. Az előadásban kiválasztott szövegrészek és a szótár egészének elemzésére is sor került.

Jacob Landau professzor, a jeruzsálemi Hebrew Egyetem professor emeritusa Vámbéry Ármin és II. Abdulhamid címmel Vámbéry Ármin II. Abdulhamid szultánnal való kivételes kapcsolatairól beszélt. Vámbéry kiadott munkái alapján megállapítható, hogy bizalmas tanácsadója volt a szultánnak, aki azzal tisztelte meg, hogy az asztalához hívta, és hosszú magánkihallgatásokon fogadta őt. Vámbéry például arra használta befolyását, hogy 1901-ben kihallgatást eszközölt ki a szultánnál Theodor Herzl, a Cionista Világszervezet alapítója számára. Lelkiismeretes tudósként Vámbéry hamar észrevette a szultán autokratikus hajlamait, amelyekről szót ejtett írásaiban is, ugyanakkor kritikáját enyhíteni próbálta azzal, hogy dicsérte a szultán érdeklődését a közoktatás és kereskedeleVambery Landaum iránt. II. Abdulhamid szultán ennek ellenére megsértődött Vámbéry bírálatain. Ráadásul a szultán gyanakodott az angolokra területi aspirációik miatt, és dicsérte az orosz politikát. Vámbéry viszont homlokegyenest ellenkező külpolitikai nézeteket vallott, s ezeket a szultánnal való találkozásain gondosan ki is fejtette. Kapcsolatuk ezért fokozatosan elhidegült. Ennek végső lecsapódása az a részletes, kritikus cikk, amelyet Vámbéry 1909-ben egy londoni havilapban tett közzé azután, hogy a szultánt letaszították a trónról az ifjútörökök.

Vambery2A délutáni program során „Vámbéry, az utazó és közéleti személyiség” témájú előadások hangzottak el.

Barbara Kellner-Heinkele turkológus és iszlámtudós, a berlini Freie Egyetem Turkológiai Intézetének alapítója és volt vezetője Bukhara víziói – Összehasonlító értékelés Vámbéry Ármin és George Nathaniel Curzon utazásáról című előadása először azt taglalta, hogy útikönyveik tanúsága szerint Vámbéry és Curzon milyen szintű információkkal rendelkeztek Közép-Ázsiáról, majd összehasonlította, hogy mint vélekedtek a területről és annak népéről, miután személyes tapasztalatokra tettek szert. Az előadás megkísérelte bemutatni azt is, hogy a két ember személyes háttere, valamint utazásuk körülményei miként befolyásolták írói stílusukat. Végezetül egy összefoglaló elemzés következett arról, hogy miként fejlődött Európa ismerete Közép-Ázsiáról az orosz hódítást követően.

Utazások Közép-Ázsiában (1864) című műve nemzetközi hírnevet hozott Vámbéry Árminnak, aki 31 évesen 1863 márciusa és 1864 januárja köVambery Kellner-Heinkele zött tette meg gyalog, inkognitóban, rendkívül nehéz körülmények között, bármiféle anyagi támogatás nélkül, a Teherán–Híva–Buhara–Szamarkand utat – olyan területeken át, ahol a nem muszlimok általában az életükkel fizettek, ha felfedték kilétüket –, majd tért haza sikeresen. 25 évvel később (1888) a 29 éves George Nathaniel Curzon (1859–1925), az angol parlament tagja, kényelmes körülmények között tette meg utazását Szentpétervárról a türkmén területen át Buharába, majd onnan Szamarkandba és Taskentbe. Curzon sem anyagi, sem hivatali támogatásban nem szenvedett hiányt, és nem kellett attól tartania, hogy életét bármi veszély fenyegetné utazása során. Élményeit és tapasztalatait az Orosz Közép-Ázsia 1889-ben és az angol–orosz kérdés (1889) című könyvében foglalta össze. Ez a mű és későbbi könyvei, amelyek témáját Perzsiában, Afganisztánban, Kelet- és Dél-Ázsiában tett utazásai adták, a szerzőt Angliában Közép-Ázsia legismertebb szakértőjévé és az ázsiai ügyek vezető tekintélyévé emelték. A két tudós személyisége, családi háttere, tanulmányai és világszemlélete igencsak elütött egymásétól, mégis közös volt bennük a csodálat a Kelet iránt.

Vambery BartholomaRuth Bartholomä turkológus és iszlámtudós, a freiburgi Albert-Ludwig Egyetem professzora Vámbéry Ármin és közép-ázsiai utazásának értékelése tegnap és ma című előadása rávilágított, hogyan vélekedtek Vámbéryről és utazásáról a tárgyalt régióban, a cári Oroszországban, majd a volt Szovjetunióban a 19. századtól napjainkig.

Vámbéry Ármin 1863–1864-es közép-ázsiai útja során a terület még nem tartozott az Orosz Birodalom felségterületéhez, így az európai lakosság számára tiltott területnek számított. Ennek ellenére Vámbéry, magát dervisnek álcázva, Perzsián keresztül sikeresen visszatért Európába. Szívélyes fogadtatása után Londonban utazási élményeit publikálta, és anélkül hogy egyetemi diplomát szerzett volna, a Pesti Egyetem professzorává nevezték ki. Ugyanakkor Vámbéry útleírása nemcsak Európában, de Ázsiában is visszhangot váltott ki. Közép-Ázsiában Vámbéry törekvései nem maradtak ismeretlenek. A visszaemlékezések szerint Vámbéryt nem úgy tekintették, mint bármiféle fenyegetést vagy gyanús személyt, sokkal inkább, mint egy olyan utazót, aki tudásra szomjazik, és ezáltal védelmet érdemel; sőt tiszteletet, amiért minden veszélyt vállalva, inkognitóban utazik. Napjainkban Vámbéry és üzbegisztáni utazása méltó emlékét őrzi a buharai Ark erődítmény oldalán található emléktábla. Az előadó úgy vélte, hogy Vámbéry manapság ezen értékek nagyköveteként él tovább a köztudatban.

Melek Çolak történész, a Muğla-i Egyetem professzora: Gondolatok Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazásának Vambery Colakfontosságáról az Oszmán Birodalom, Anglia és Oroszország szempontjából című előadása az Oszmán Birodalom, Anglia és Oroszország közép-ázsiai politikájának és egymáshoz fűződő kapcsolataiknak fényében mutatta be és elemezte Vámbéry közép-ázsiai útját, valamint az erről készült útleírást. Vámbéry Ármin, a jeles magyar turkológus egy Isztambulban töltött hosszabb felkészülési szakasz után muzulmán dervis álruhájába öltözve indult el hosszú útjára Ázsia belsejébe. Az oszmán politikai körök tudtával és segítségével megvalósuló út során Vámbéry ennek a dervis álruhának köszönhette, hogy „muszlim”-ként túlélhette a nem mindennapi fizikai és lelki megpróbáltatásokat. Egy olyan időszakban, amikor Közép-Ázsiáért, s különösen az ottani politikai befolyásért Anglia és Oroszország egyaránt versengett, nyilvánvaló volt, hogy a Közép-Ázsiába utazó Vámbéry ott szerzett gazdag tapasztalatai iránt mindkét fél rendkívüli érdeklődést tanúsított, így az utazás eredményeit nemcsak Anglia, hanem Oroszország is hasznosítani tudta.

Csirkés FerencFodor Gábor: Három birodalom szolgálatában – Vámbéry Ármin mint közéleti személyiség

Vambery FodorG CsirkesA konferencia utolsó előadása Vámbéry nemzetközi politikai tevékenységének sokat vitatott kérdéskörével foglalkozott. A témát két fiatal magyar kutató közösen prezentálta: Csirkés Ferenc iranista és turkológus, a budapesti Közép-Európai Egyetem oktatója és Fodor Gábor turkológus, az MTA BTK fiatal kutatója.

Vámbéry 1863–1864-es közép-ázsiai utazása során és után került szoros kapcsolatba az angol külügy munkatársaival, aminek egyenes következménye lett, hogy 1889–1913 között állandó levelezésben állt a Foreign Office keleti ügyekkel foglalkozó munkatársaival. A II. Abdulhamid szultán tudtával és az angolok hallgatólagos beleegyezésével végzett közvetítői munkája ma is viták tárgyát képezi, ám a forrásokból egyértelműen kiderül, hogy a Brit Birodalom, valamint a keleti kultúra iránt egyaránt rajongó Vámbéry célja a civakodó angol és török vezetők kibékítése, az Egyiptom körül támadt ellentét feloldása és egy oroszellenes szövetség létrehozása volt. Az előadás első része általános áttekintést adott Vámbéry Árminról, egy szegény zsidó család gyermekéről, aki egyszerre lett a magyar nacionalizmus híve, valamint a brit és az oszmán érdekek támogatója. Az előadás második része a londoni Nemzeti Levéltár gyűjteményében őrzött anyagot vette szemügyre, melyből kiderült, Vámbéry milyen fontos ügyekben próbált közvetíteni a világbirodalmak vitáiban.

A konferencia zárása után az MTA Könyvtár és Információs Központban ünnepélyesen megnyitották a Vámbéry-emlékkiállítást és bemutatták a Vámbéry-honlapot.

Vambery kiallitas2Vambery kiallitas1Vambery kiallitas0Az MTA Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönheti létrejöttét – sok Vámbéryhez kapcsolódó anyagot tartalmaz. Kelecsényi Ágnes, a Gyűjtemény vezetője és munkatársai ezekből kamarakiállítást rendeztek. Az MTA Keleti Gyűjteménye török anyagát gondozó turkológus munkatárs, Kovács Nándor Erik vezetésével kisebb munkacsoport alakult, amely olyan Vámbéry-honlapot hozott létre, amelyen a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kaptak helyet, s amely a későbbiekben folyamatosan bővül majd.