A Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatási projekt két új kötete

Uj korszakTobb mint egy csataMohács 15262026 – Rekonstrukció és emlékezet című kutatási projekt történeti és emlékezettörténeti alprogramjának részeként a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában két kötet jelent meg rövid időn belül: mindkettő bemutatója 2019. október 9-én lesz az Országházban.

 

Az első könyv (Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Szerk. B. Szabó János–Fodor Pál) a 16. század első harmadának európai hadügyét tekinti át azzal a céllal, hogy a mohácsi csatában megmérkőző államok potenciálját és esélyeit az eddigieknél sokkal világosabban megmutassa. A szerzők a legfontosabb európai birodalmak és államok hadszervezeteit, hadseregeit és hadművészetét mutatják be abban a korban, amikor a szó szoros értelmében mindenkinek „váltania” kellett. A kötet tanulmányai nagyjából azonos szerkezetben tárgyalják az egyes államok hadügyét. Mindegyik a hadi képesség szempontjából legfontosabb mutatók: a terület, a népesség és az állami bevételek bemutatásával kezdi, hogy a korszak szereplői egymással könnyebben összemérhetők legyenek, s hogy ebből Mohács Magyarországának helyzete és esélyei is jobban kirajzolódjanak. Az írások különös erővel hívják fel a figyelmet a szokásos magyar önostorozás és lesajnálás méltánytalanságára. Az oszmánok minden mutatóban olyannyira felülmúlták nemcsak Magyarországot, hanem szinte valamennyi korabeli európai államot (talán csak Franciaországot nem), hogy az igazi kérdés nem az, miért győztek Mohácsnál, hanem az, hogy utána miért nem győzték le a Habsburgok hozzájuk képest szervezetlen, „tehetetlen” birodalmát? A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el.

A második kötet (Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. Szerk. Fodor Pál–Varga Szabolcs) a mohácsi csata utóéletét, a magyar önismeretben és identitásban játszott szerepét tekinti át a csata másnapjától egészen napjainkig. A kiadványban 21 szerző 16 tanulmánya kapott helyet, amelyek a csatához köthető történeti, irodalmi, régészeti, művészeti, eszmetörténeti és politikai recepció alakulását és rétegződését mutatják be. A tanulmányok minden eddiginél alaposabban mutatják be, hogy miként formálta a történetírás, a régészet, az irodalom, az eszmetörténet, a képzőművészet, a zene és a mohácsi helyi hagyományvilág a mohácsi csata képét és lett ennek folytán ez az ütközet a legfontosabb magyar emlékezeti hely, kiszorítva minden más lehetséges „vetélytársat” (például a várnai csatát vagy Szigetvár ostromát). A kötet szerkesztésében közreműködött Szőts Zoltán Oszkár, az Újkor.hu főszerkesztője. A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható.