SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Aszófő, 1955. 02. 03.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem–török szak (1979)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

Egyetemi doktor (1988). Téma: Államelmélet és a terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban

Történelemtudomány kandidátusa (1993). Téma: Magyarország és a török hódítás

MTA doktora (2007). Téma: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

Művelődési Minisztérium (1979), ügyviteli alkalmazott

MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Munkaközösség (1980–1991) szerződéses munkaviszony (1980–1982), tudományos továbbképzési ösztöndíjas (1983–1986), tudományos munkatárs, a kutatócsoport tudományos titkára (1987–1991)

MTA Történettudományi Intézet (1992–2011) tudományos munkatárs (1993–2000), tudományos főmunkatárs (2000–2006), tudományos tanácsadó (2006–), forráskiadásért felelős osztályvezető (2003–2005), kora újkori osztály vezetője (2005–2010), igazgatóhelyettes (2010–2011), megbízott igazgató (2012), igazgató (2013–2018)

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2012–) megbízott főigazgató (2012), főigazgató (2013–)

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

Kőrösi Csoma Társaság (tudományos titkár: 1985–1988)

MTA Orientalisztikai Bizottság (alelnök: 1994–1995)

Magyar–Török Történész Vegyes Bizottság (titkár: 1994–)

MTA Orientalisztikai Bizottság (titkár: 1997–2002)

OTKA társadalomtudományi szakkollégiuma (orientalisztikát képviselő tag: 1998–2000)

MTA Orientalisztikai Bizottság (elnök: 2005–2011)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar történettudományi doktori iskola (tag: 2006–)

MTA közgyűlése (doktor képviselő [I. osztály]: 2007–2010)

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakértői kollégiuma (orientalisztikát képviselő tag: 2007–)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar kari doktori tanácsa (tag: 2008–)

MTA Doktori Tanácsa (tag: 2008–2011)

Magyar Történelmi Társulat (igazgatóválasztmányi tag: 2011–)

Türk Tarih Kurumu (Török Történeti Társaság) (tiszteletbeli tag: 2013–)

Academia Europea (tag: 2013–)

Árpád-ház Program Operatív Testülete (ügyvezető elnök: 2014–)

Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (tag: 2014–)

Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsa (külső tag a bölcsészettudományok képviselőjeként: 2014–)

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Deák Ferenc kutatói díja (2001)

Az MTA elnökségének Akadémiai Díja (2004)

Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2011. március 15.)

Magyar Érdemrend Középkeresztje (2016)

Szentendre város díszpolgára (2016)

 

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Kőrösi Csoma Társaság (tudományos titkár: 1985–1988)

MTA Orientalisztikai Bizottság (alelnök: 1994–1995)

Magyar–Török Történész Vegyes Bizottság (titkár: 1994–)

MTA Orientalisztikai Bizottság (titkár: 1997–2002)

OTKA társadalomtudományi szakkollégiuma (orientalisztikát képviselő tag: 1998–2000)

MTA Orientalisztikai Bizottság (elnök: 2005–2011)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar történettudományi doktori iskola (tag: 2006–)

MTA közgyűlése (doktor képviselő [I. osztály]: 2007–2010)

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakértői kollégiuma (orientalisztikát képviselő tag: 2007–2012)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar kari doktori tanácsa (tag: 2008–)

MTA Doktori Tanácsa (tag: 2008–2011)

Alapítvány a magyar hadi történetírás támogatására (kuratóriumi elnök: 2010–)

Magyar Történelmi Társulat (igazgatóválasztmányi tag: 2011–2016)

Association Internationale d'Etudes du Sud-Est Européen Magyar Nemzeti Bizottsága (elnök: 2011–)

Türk Tarih Kurumu (Török Történeti Társaság) (tiszteletbeli tag: 2013–)

Academia Europea (tag: 2013–)

MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottsága (2013–)

Árpád-ház Program Operatív Testülete (ügyvezető elnök: 2014–)

Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (tag: 2014–)

Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsa (külső tag a bölcsészettudományok képviselőjeként: 2014–)

Arany János Emlékbizottság (2016–)

 

TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓ

1. Magyarország és a török hódítás. Argumentum, Bp., 1991. 181.

2. In Quest of the Golden Apple. Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire. Isis, Istanbul, 2000. 304. [Analecta Isisiana, 45.]

3. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Brill, Leiden, Boston, Köln, 2000. XXVII + 335. [The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.]

4. A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Balassi Kiadó, Bp., 2001. 405.

5. „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2005. LXXXI + 757. [História könyvtár. Okmánytárak, 1.] [Társszerző: Dávid Géza.]

6. Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. MTA Történettudományi Intézete–Magyar–Török Baráti Társaság, Bp., 2006. 371. [História könyvtár. Monográfiák, 21.]

7. „Ez az ügy fölöttébb fontos”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2009. XV + 383. [História könyvtár. Okmánytárak, 6.] [Társszerző: Dávid Géza.]

8. Ottoman Warfare, 1300–1453. In: The Cambridge History of Turkey. Volume I. Byzantium to Turkey, 1071–1453. Ed. by Kate Fleet. Cambridge University Press, Cambridge, 2009. 192–226.

9. Szülejmán Szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán–török hatalom szerkezetéről és a magyar–török érintkezésekről. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések.) MTA BTK, Bp., 2014. 448.

10. The Unbearable Weight of Empire. The Ottomans in Central Europe – A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566). RCH HAS, Bp., 2015.

 

TELJES PUBLIKÁCIÓS LISTA HIVATKOZÁSOKKAL

1979

Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 26. (1979) 3. 375–398.

Abrahamowicz, Zygmunt et alii: Die Türkenkriege in der historischen Forschung. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 13.) Wien, 1983. p. 132.

Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 3.) Szerk. Bodó Sándor–Szabó Jolán. Eger, 1983. 71–86. p. 85. 17. j.

Hegyi Klára: Török közigazgatás és jogszolgáltatás – magyar városi autonómia. Történelmi Szemle, 28. (1985) 2.  227–257. p. 227. 1. j.

Magyarország története 1526–1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. (Magyarország története tíz kötetben III.) Bp., 1985. III/2, p. 1766.

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon. In: Magyar és török végvárak, 1663–1684. (Studia Agriensia 5.) Szerk. Bodó Sándor–Szabó Jolán.  Eger, 1985. 229–305. p. 303. 242. j.,
p. 303. 253. j.,
p. 305. 314. j.

R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699. Bp., 1987. p. 178.

Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Bp., Miskolc, 1991. p. 37.,
p. 38. 36. j.,
p. 41. 132. j.,
p. 47. 330. j.,
p. 48. 367. j.

Dávid Géza: Adalékok a temesvári ejálet 18. századi történetéhez. Keletkutatás, (1993) ősz, 42–55. p. 43. 8. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 273.

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 311–333. p. 330. 57. j.,
p. 330. 60. j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 83. 269. j.,
p. 118. 420. j.

Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete. Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) 2. 351–383. p. 379. 115. j.,
p. 380. 123. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Dávid Géza: Adalékok Szigetvár török kori történetéhez. Keletkutatás, (2007) 38–47. p. 43. 28. j.

 

1981

Bauarbeiten der Türken an den Burgen von Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 35. (1981) 1. 55–88.

Kopčan, Vojtech: Ismertetés. Historický Časopis, 30. (1982) 6. 902–903.

Kopčan, Vojtech: Die osmanische Provinz Nové Zámky (Eyalet-i Uyvār). Asian and African Studies, 21. (1985) 147–163. p. 154. 33. j.,
p. 155. 36. j.

Kopčan, Vojtech: The Last Stage of Ottoman Rule in Slovakia. Studia Historica Slovaca, 15. (1986) 209–240. p. 218. 29. j.

Dávid Géza: Financial Policy in a Hungarian Sanjāq (The Case of Simontornya). In: Between the Danube and the Caucasus. A Collection of Papers... Ed. by György Kara. Bp., 1987. 23–29. p. 23. 5. j.

Ortaylı, İlber: The Ottoman Empire at the End of the XVIIth Century. In: Mélange Prof. Robert Mantran. Études réunies et présentées par A. Temimi. Zaghouan, 1988. 179–180. p. 184. 12. j.

Murphey, Rhoads: Ottoman Warfare 1500–1700. London, 1999. p. 218. 29. j.

Özgüven, Burcu: Osmanlı Macaristanı'nda kentler, kaleler. Istanbul, 2001. p. 62. 112. j.,
p. 176. 336. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002. p. 373.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 331.

Vatin, Nicolas: Un türbe sans maître. Note sur la fondation et la destination du türbe de Soliman-le-Magnifique à Szigetvár. Turcica, 37. (2005) 9–42. p. 12. 12. j.,
p. 13. 17. j.

Pálffy Géza: Scorched-earth Tactics in Ottoman Hungary. On a Controversy in Military Theory and Practice on the Habsburg–Ottoman Frontier. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 61. (2008) 1–2.  181–200. p. 189.,
p. 197.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 391.

Egy szeldzsuk intézmény útja Magyarországra: a dzserehorok. Hadtörténelmi Közlemények, 28. (1981) 3. 354–375.

Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 3.) Szerk. Bodó Sándor–Szabó Jolán. Eger, 1983. 71–86. p. 85. 1. j.,
p. 85. 17. j.

Veinstein, Gilles: Some Views on Provisioning in the Hungarian Campaigns of Sultan Suleyman the Magnificent. In: Osmanistische Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. In Memoriam Vančo Boškov. Hrsg. von Hans Georg Majer. Wiesbaden, 1986. 177–185. p. 185. 44. j.

Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Bp.–Miskolc, 1991. p. 37.,
p. 39. 58. j.,
p. 39. 70. j.,
p. 44. 259. j.,
p. 45. 285. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 274.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok, 135. (2001) 6. 1255–1311. p. 1256. 4. j.,
p. 1272. 118. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 272. 4. j.,
p. 375.

Szakály Ferenc, Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981. 485. Népszabadság, 39. (1981) 147. 7. [Recenzió.]

 

1982

Claude Cahen, Néhány szó a muszlim világ kereskedelmének hanyatlásáról a középkor végén. Világtörténet, 4. (1982) 2. 91–97. [Fordítás franciából.]

Claude Cahen, A középkori muszlim kelet gazdaság- és társadalomtörténete. Világtörténet, 4. (1982) 4. 34–52. [Fordítás franciából.]

Maxim Rodinson, Gazdaságtörténet és a társadalmi osztályok története a muszlim világban. Világtörténet, 4. (1982) 2. 72–90. [Fordítás franciából.]

 

1983

Macaristan Bilimler Akademisi’nde Atatürk’ün 100. doğum yılını anma töreni. Belleten, 47. (1983[1984]) 188. 1229–1231. [Társszerző: Dávid Géza.]

Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából I. Hadtörténelmi Közlemények, 30. (1983) 2. 278–296. [Társszerző: Dávid Géza.]

R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle, 27. (1984) 1–2.  67–79. p. 71. 9. j.

Szakály Ferenc: Amikor a bárány a farkassal társalgott... In: Bocskai István kíséretében a Rákosmezőn. Bp., 1988.  5–56.  p. 52.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 274.

Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Bp., 1994. p. 221.

Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállalkozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékkönyv Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994. 29–33. p. 32. 11. j.,
p. 32. 13. j.

Papp Sándor: Gondolatok Bocskai István szultáni megerősítésének történetéhez. In: „Nem búcsúzom...” Emlékköny Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994. 34–39. p. 37.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. Történelmi Szemle, 37. (1995) 4. 465–485. p. 477. 57. j.

[B.] Szabó János: Vázlat egy ellenségkép történetéről I. A tatárok emlékezete Erdélyben, 1261–1621. Aetas, 10. (1995) 1–2. 5–23. p. 20. 51. j.

Tóth Sándor László: A Kászim-nap és a tizenöt éves háború. Hadtörténelmi Közlemények, 108. (1995) 2.  25–33. p. 28. 26. j.

Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. Aetas, 14. (1999) 4. 71–88. p. 73. 10. j.,
p. 74. 15. j.,
p. 74. 18. j.,
p. 77. 31. j.,
p. 78. 40. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 126. 54. j.,
p. 374.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 460. 21. j.,
p. 1065. 7. j.

Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából II. Hadtörténelmi Közlemények, 30. (1983) 3. 451–467. [Társszerző: Dávid Géza.]

Ahmedi elbeszélése mint a korai oszmán történelem forrása. Világtörténet, 5. (1983) 2.  3–18.

Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 4. 1025–1058. p. 1029. 15. j.

Sudár Balázs: A végítélet könyve. Oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról. Történelmi Szemle, 52. (2010) 3. 389–419. p. 391. 9. j.

 

1984

Ahmedi’s Dasitan as a Source of Early Ottoman History. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 38. (1984) 1–2. 41–54.

Silay, Kemal: Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. Journal of Turkish Studies, 16. (1992) 129–200. p. 130. 14. j. [Idézet.]

Silay, Kemal: The Usage and Function of Digressions in Ahmedī’s History of the Ottoman Dynasty. Turcica, 25. (1993) 143–151. p. 149. [Idézet.],
p. 149. 12. j.

Brummett, Palmira: Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery. Albany, 1994. p. 192. 10. j. [Idézet.],
p. 265.

Köhbach, Markus: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. Eine historisch-quellenkritische Studie zur osmanischen Expansion im östlichen Mitteleuropa. Wien, Köln, Weimar, 1994. p. 447.

Kafadar, Cemal: Between Two Worlds. The Construction of the Ottoman State. Berkeley, Los Angeles, London, 1995. p. 199.

Divitçioğlu, Sencer: Osmanlı beyliğinin kuruluşu. Istanbul, 1996. p. 113.

Panaite, Viorel: Pace, război şi comerţ în Islam: Ţările Române şi dreptul otoman al popoarelor, secolele XV-XVII. Bucureşti, 1997. p. 3. 37. j.

Emecen, Feridun: Egy régi imágó újbóli felfedezése: Oguz hagyomány és Közép-Ázsia ismerete az első oszmán krónikákban. Aetas, 14. (1999) 19–25. p. 21. 5. j.

Panaite, Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000.  p. 105. 7. j.

Darling, Linda T.: Contested Territory: Ottoman Holy War in Comparative Context. Studia Islamica, 91. (2000) 133–163. p. 161.,
p. 161. 112. j.

Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002. 2003². p. 154. 5. j.,
p. 213.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002. p. 331.

Lowry, Heath W.: The Nature of the Early Ottoman State. Albany, 2003. p. 11., p. 24., p. 30. [Idézet.], p. 162.,
p. 179.

Silay, Kemal: Ahmedī’s History of the Kings of the Ottoman Lineage and Their Holy Raids against the Infidels. (Sources of Oriental Languages and Literatures, 65.) Massachusetts, Harvard University, 2004. p. VII. 2. j.

Kastritsis, Dimitris J.: The Sons of Bayezid. Empire Building and Representation in the Ottoman Civil War of 1402–1413. Leiden, Boston,  Brill Academic Publisher, 2007. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 38.) 250. p. 36. 86. j.,
p. 239.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, Oxford University Press, 2008. p. 262. 53. j.,
p. 309.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 338. 18. j.

Andreas Tietze, Mustafa cAli’s Counsel for Sultans of 1581. Part I–II. Wien, 1979–1982, 188, 295 old. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 38. (1984) 1–2.  231–234. [Recenzió.]

Christine Woodhead, Taliki-zade’s şehname-i hümayun. A History of the Ottoman Campaign into Hungary 1593–1594. (Islamkundliche Untersuchungen, 82.) Berlin, 1983, 421 old. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 38. (1984) 3. 428–429. [Recenzió.]

Dávid Géza, A Simontornyai szandzsák a 16. században. Bp., 1982. 342 old.  Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 38. (1984) 3. 420–423. [Recenzió.]

The Way of a Seljuq Institution to Hungary: the cerehor. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 38. (1984) 3. 367–399.

Finkel, Caroline: The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–1606. Wien, 1988. p. 117. 343. j.,
p. 340.

Köymen, Mehmet A.: Selçuklu ordusu. Belleten, 52. (1988) 202. 91–99. p. 92. 7. j.

Dankoff, Robert: An Evliya Çelebi Glossary. Cambridge, 1991. p. 2.

Özcan, Abdülkadir: Cerehor. In: Türkiye Diyanet Vakfı Islâm Ansiklopedisi. 7. Istanbul, 1993. p. 393.

Brummett, Palmira: Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery. Albany, 1994. p. 214., 6. j.

Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt – Christine Woodhead. London, New York, 1995. 71–90. p. 85. 64. j.

Emecen, Feridun: İlk Osmanlılar ve Batı Anadolu beylikler dünyası. Istanbul, 2002. 2003². p. 213.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Türkische Studien in Ungarn. Materialia Turcica (Bochum), 10. (1984[1985]) 31–42.

1985

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Fordította Karácson Imre. 2. kiadás. Az előszót és a szómagyarázatokat írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Bp.,1985.

Ágoston Gábor: Muszlim oktatás és nevelés a török hódoltságban. Keletkutatás, (1987) tavasz, 47–65. p. 62. 22. j.

Tóth István György: A magyarországi török építkezés forrásaihoz: a kanizsai vár házainak összeírása (1690). Zalai Múzeum, 2. (1990) 221–230. p. 225. 7. j.

Ágoston Gábor: Párhuzamok és eltérések az oszmán és az európai tüzérség fejlődésében a 15–17. században. Történelmi Szemle, 34. (1992) 3–4. 173–198. p. 187. 73. j.

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 7–28. p. 23. 10. j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 125. 455. j.

Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. Keletkutatás, (1995) tavasz, 23–43. p. 32. 40. j.,
p. 32. 43. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 244.

G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., 2003. p. 282.

Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919–1920. Bp., 2006. p. 418. 38. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 72. 161. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 1460. 1. j.

Ivanics Mária, Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Bp., L’Hamattan, 2009. p. 171–203. p. 171. 3. j.

Hedda Reindl, Männer um Bayezid. Eine prosopographische Studie über die Epoche Sultan Bayezids II (1481–1512). (Islamkundliche Untersuchungen, 75.) Berlin, 1983. XII + 415 old. Orientalistische Literaturzeitung, 80. (1985) 3. 276–278. [Recenzió.]

Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadából. In: Magyar és török végvárak 1663–1684. Szerk. Bodó Sándor–Szabó Jolán. Eger, 1985. 165–172. [Studia Agriensia, 5.]

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 273.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 100. 54. j.,
p. 375–376.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 11. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1985. 265. pp. 3–17., 81–108., 235–265. [Szerk. Fodor Pál.]

Ligeti Lajos: A Codex Cumanicus mai kérdései. Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 1985. 48. [Keleti értekezések, 1. Szerk. Fodor Pál.]

 

1986

A török hadsereg. História, 8. (1986) 3–4. 23–27.

Czigány István: A Habsburg Birodalom megváltozott hadászati helyzete és a végvári katonaság szerepének módosulása. In: Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában, 1686–1699. (Studia Agriensia 9.) Eger, 1989. 25–35. p. 33. 13. j.

Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 102. (1989) 2. 151–176. p. 157. 30. j.

Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Bp., 1992. p. 154.

Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 311–333. p. 328. 25. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 273.

Bir nasihat–nâme olarak Kavânîn-i Yeniçeriyân. In: V. Milletlerarası Türkoloji Kongresi. Tebliğler. III. Türk tarihi, cilt l. Istanbul, 1986. 217–224.

Öztürk, Yaşar Nuri: Tarihi boyunca Bektaşilik. 4. Ankara, 1990. p. 94.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 137–166. p. 138. 13. j.

Hogyan látták a törökök Buda ostromát? Élet és Tudomány, 35. (1986) augusztus 29. 1093.

Keleti értekezések. Könyvvilág, 31. (1986) 3. 7. [Egy új könyvsorozat elé.]

Muzulmán hadvezérek (Sejtán Ibrahim, aki hiányzott Budáról – Abdurrahman, aki a várat védte). História, 8. (1986) 3–4. 55–59.

Matuz, Josef: Wesir Abdurrahman Abdi Pascha, der letzte Ofner Beglerbeg (Versuch einer Vita). Acta Historica, 33. (1987[1990]) 2–4.  341–350.  p. 341. 1. j.

Rasid „hivatalos” török krónikája Budavár elvesztéséről. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Bp., 1986. 445–447. [Fordítás.]

State and Society, Crisis and Reform, in the 15th–17th Century Ottoman Mirror for Princes. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 40. (1986) 2–3.  217–240.

Howard, Douglas A.: Ottoman Historiography and the Literature of “Decline” of the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Journal of Asian History, 22. (1988) 1. 52–77. p. 53. 3. j.,
p. 55. 6. j.

Schmidt, Jan: Pure Water for Thirsty Muslims: A Study of Mustafā ‘Ālī of Gallipoli’s Künhü l-ahbār. Leiden, 1991. p. 193. 681. j.,
p. 423.

Schaendlinger, A. Cornelius: Reformtraktate und -vorschläge im Osmanischen Reich im 17.–18. Jahrhundert. In: Festgabe an Josef Matuz. Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Hrsg. von Christa Fragner und Klaus Schwarz. Berlin, 1992. 239–253. p. 240. 3. j.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 273.

Aksan, Virginia: An Ottoman Statesman in War and Peace. Ahmed Resmi Efendi 1700–1783. Leiden, New York, Köln, 1995. p. 185. 45. j.,
p. 186. 47. j.,
p. 232.

Römer Claudia: Osmanische Festungsbesatzungen in Ungarn zur Zeit Murads III. Dargestellt anhand von Petitionen zur Stellenvergabe. Wien, 1995. p. 9. 6. j.

Woodhead, Christine: Perspectives on Süleyman. In: Süleyman the Magnificent and His Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt and Christine Woodhead. London, New York, 1995. 164–190. p. 172. 28. j.

Yüksel, Hasan–Delice, H. İbrahim (Dr.)–Aksoyak, İ. Hakkı: Eski Anadolu Türkçesine ilişkin bir metin ‘İslami’nin Mesnevisi’. Sivas, 1996.

Herzog, Christoph: Geschichte und Ideologie: Mehmed Murad und Celal Nuri über die historischen Ursachen des osmanischen Niedergangs. (Islamkundliche Untersuchungen, 199.) Berlin, 1996.  p. 7.

Howard, Douglas A.: Ottoman Administration and the Timar System: Suret-i Kanunname-i Osmani Beray-i Timar Daden. Journal of Turkish Studies, 20. (1996) 46–124. p. 50. 22. j.

Darling, Linda T.: Revenue-Raising and Legitimacy. Tax Collection and Finance Administration in the Ottoman Empire 1560–1660. Leiden, New York, Köln, 1996. p. 177. 40. j.,
p. 287. 13. j.,
p. 288. 23. j.

Adanır, Fikret: Der Zerfall des osmanischen Reiches. In: Das Ende der Weltreiche. Von den Persern bis zur Sowjetunion. Hrsg. von Alexander Demandt. München, 1997. 108–128., 242–251. p. 147. 43. j.

Öz, Mehmet: Osmanlı'da çözülme ve gelenekçi yorumcuları: XVI. yüzyıldan XVIII. yüzyıl başlarına. Istanbul, 1997. p. 13.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. passim és p. 465.

Adanır, Fikret: Justin McCarthy: The Ottoman Turks. An Introductory History to 1923. London, New York, 1997.  Südost-Forschungen, 59–60. (2000–2001) 686–689. p. 689. 5. j. [Recenzió.]

Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003. p. 63.,
p. 439.

Dale, Stephen Frederic: The Garden of the Eight Paradises: Bābur and the Culture of Empire in Central Asia, Afghanistan and India (1483–1530). (Brill’s Inner Asian Library, 10.) Leiden, 2004.  p. 162. 93. j.

Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004.  p. 213.

Hagen, Gottfried: Legitimacy and World Order. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke–Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005. 55–83.  p. 79. 106. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 583. 111. j.,
p. 585. 134. j.,
p. 585. 136. j.,
p. 587. 55. j.

Clayer, Nathalie: Quand hagiographie se fait l’écho de dérèglements socio-politiques: Le menâkıbnâme de Müniri Belgrâdî. In: Syncrétismes et hérésies dans l’Orient seljoukide et ottoman (XIV^e-XVIII^e siècles): actes du colloque du collège de France, octobre 2001. (Collection Turcica, 9.) Sous la direction de Gilles Veinstein. Paris, 2005. 363–382. p. 380. 31. j.

Börekçi, Günhan: A Contribution to the Military Revolution Debate: The Janissaries Use of Volley Fire during the Long Ottoman-Habsburg War of 1593–1606 and the Problem of Origins. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 59. (2006) 4. 407–438. p. 436.

Findley, Carter Vaugh: Political Culture and the Great Households. In: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. (The Cambridge History of Turkey. Volume 3.) Ed. by Suraiya Faroqhi. Cambridge, 2006. 65–80. p. 73. 27. j.

Adanır, Fikret: Semi-autonomous Provincial Forces in the Balkans and Anatolia. In: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. (The Cambridge History of Turkey. Volume 3.) Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006. 157–185. p. 165–166. 36. j.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 137–166. p. 148. 64. j.

Niyazioğlu, Ali: On altıncı yüzyıl sonunda Osmanlı’da kadılık kabusu ve Nihânî’nin rüyası. Journal of Turkish Studies, 31. (2007) 2. 133–143.  p. 138. 15. j.,
p. 142.

Andrea, Bernadette: Women and Islam in Early Modern English Literature. Cambridge, 2007. p. 137. 12. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008. p. 266. 10. j.,
p. 309.

Hamadeh, Shirine: The City’s Pleasures: Istanbul in the Eighteenth Century. Seattle, 2008.  p. 246. 4. j.

Sariyannis, Marinos: Ottoman Critics of Society and State, Fifteenth to Early Eighteenth Centuries: Toward a Corpus for the Study of Ottoman Political Thought.  Archivum Ottomanicum, 25. (2008) 127–150. p. 127. 1. j.,
p. 140. 63. j.,
p. 143. 74. j.

Woodhead, Christine: Consolidating the Empire: New Views on Ottoman History, 1453–1839. The English Historical Review,123. (2008) 503. 973–987. p. 982. 9. j.

Szilahtár Mehmed török krónikás visszatekintése 1986 eseményeire. In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította Szakály Ferenc. Bp., 1986. 413–436. [Fordítás.]

Hóvári János: A török–magyar erőviszonyok 1686-ban. In: A siklósi vár és múzeumbaráti kör tudományos emlékülése Siklóson 1986. október 30-án. Siklós, 1987. p. 56. 15. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 12. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1986. 205. pp. 3–16., 60–125., 138–153., 159–170., 176–179., 181–205. [Szerk. Fodor Pál.]

V. Nemzetközi Turkológiai Kongresszus, Isztambul 1985. Keletkutatás, (1986) tavasz, 106–110.

Vámbéry Ármin emlékezete. Írta Hazai György, Kakuk Zsuzsa és Vásáry István. A Vámbéry-bibliográfiát összeállította Carla Coco. Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 1986. 52. [Keleti értekezések, 2. Szerk. Fodor Pál.]

 

1987

Magyarország és Bécs az oszmán hódító ideológiában (egy 17. századi török elbeszélő forrás tükrében). Keletkutatás, (1987) tavasz, 20–38.

Ivanics Mária: Hitharc vagy hadivállalkozás. (A tatár csapatok alkalmazásának pénzügyi terhei a tizenötéves háborúban). In: „Nem búcsúzom...” Emlékkönyv Benda Kálmán tiszteletére. Szeged, 1994.  29–33.  p. 31. 1. j.

Nyitrai István: The Third Period of the Ottoman–Safavid Conflict: Struggle of Political Ideologies (1555–1578). In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003. 161–175. p. 169. 48. j.,
p. 172. 61. j.,
p. 172. 62. j.

Sudár Balázs: Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 4. 1025–1058.  p. 1029. 15. j.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. Pécsi Szemle, 10. évf. (2007) p. 14–27.
p. 14. 1. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 13. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1987. 250. pp. 3–18., 112–181., 189–203., 216–250. [Szerk. Fodor Pál.]

Vásáry István: Az Arany Horda kancelláriája. Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 1987. 86. [Keleti értekezések, 3. Szerk. Fodor Pál.]

 

1988

Állam és társadalom, válság és reform a 15–17. századi oszmán fejedelmi tükrökben. In: Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Szerk. Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1988. 128–153.

R. Várkonyi Ágnes: Török–magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben. In:  Magyar és török végvárak, 1663–1684. (Studia Agriensia 5.) Szerk. Bodó Sándor–Szabó Jolán.  Eger, 1985. 7–19. p. 18. 2. j. [Kéziratként hivatkozza.]

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 111–119. p. 115. 17. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 40–50. p. 40. 1. j.,
p. 40. 2. j.

Hadnagy Szabolcs–Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601.  Aetas, 18. (2003) 2. 118–153.  p. 122. 33. j.

Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Bp., 2007. p. 264.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157.  p. 141. 2. j.,
p. 146. 32. j.,
p. 149. 54. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 14. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1988. 257. pp. 3–17., 104–194., 203–217., 224–257. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1989

A janicsárok törvényei (1606). I. Török kéziratokból fordította, a bevezetőt írta, a mutatót és a szómagyarázatokat készítette Fodor Pál. (Török–magyar hadtör­ténelmi emlékek. Elbeszélő kútfők, l. Szerk. Ágoston Gábor és Fodor Pál.) Bp., MTA Orientalisztikai Munkaközössége, 1989. XX + 126.

Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718). In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. Eger, 1993. 235–285. p. 274.

Ivanics Mária: A krími kánság a tizenöt éves háborúban. Bp., 1994.  p. 222.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: Történelmi Szemle, 37. (1995) 4. 465–485. p. 479. 71. j.,
p. 480. 72. j.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 96. 333. j.

Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája.  História, 1. (1995) 7–11. p. 9.

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes.  Majestas, 4. (1996) 85–105.  p. 93. 35. j.

Németh István: „Ugyan ott Jenőnél Ur Barcsai Akos fejedelemmé téteték” (ismeretlen magyar nyelvű forrás Barcsay Ákos török követjárásáról)  Keletkutatás, (1996) tavasz, 57–80. p. 74. 101. j.

Sudár Balázs: Trombita, rézdob, tárogató... A török hadizene és Magyarország. Enying, 1996. p. 159.

Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vám­naplókban a 16. század derekán.  Történelmi Szemle, 39. (1997) 1. 1–19. p. 3. 12. j.,
p. 5. 23. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 244.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. passim és p. 465.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 443–480.; 118. (2005) 3. 573–632.  I. p. 474. 127. j.,
II. p. 623. 195. j.

Ágoston Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005. p. 22–23. 28. j.,
p. 24. 36. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata. Bp., 2006.  p. 158. 83. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007.  p. 117. 28. j.,
p. 141. 101. j.,
p. 141. 102. j.,
p. 147. 135. j.,
p. 376.

A török hódítók és a királysírok. História, 11. (1989) 3. 23–27.

Molnár Antal: A Szent Jobb és Raguza. Turul, 76. (2003) 1–2.  7–11. p. 11. 25. j.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Bp., Balassi Kiadó, 2008.  p. 248.

Anton C. Schaendlinger, Die Schreiben Süleymans des Prächtigen an Vasallen, Militärbeamte, Beamte und Richter. Transkriptionen und Übersetzungen– Faksimile. Unter Mitarbeit von Claudia Römer. Wien, 1986. 84 old. + hasonmások. Keletkutatás, (1989) ősz, 97–99. [Recenzió.]

Az orientalisztika jelene és jövője. Az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének konferenciája, 1989. május, Bp., Keletkutatás, (1989) ősz, 103–113. [Társszerző: Ecsedy Ildikó.]

Karácson Imre (születésének 125. évfordulóján). Keletkutatás, (1989) tavasz, 109–114.

Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Bp.,  L’Harmattan, 2009. p. 171–203. p. 171. 4. j.,
p. 172. 9. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 15. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1989. 205. pp. 3–15., 147–149., 172–177., 181–205. [Szerk. Fodor Pál.]

Ungarn und Wien in der osmanischen Eroberungsideologie (im Spiegel der Târîh-i Beç krâlı, 17. Jahrhundert). Journal of Turkish Studies, (Cambridge, Mass.) 13. (1989) 81–98.

Kopčan, Vojtech: Historický Časopis, 39. (1991) 1. 102. [Recenzió.]

Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997. p. 35. 54. j.

Panaite, Viorel: Pace, război şi comerţ în Islam: Ţările Române şi dreptul otoman al popoarelor, secolele XV–XVII. Bucureşti, 1997. p. 97. 14. j.

Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999. 153–192. p. 179. 63. j.

Dávid Géza: The mühimme defteri as a Source for Ottoman–Habsburg Rivalry in the Sixteenth Century. Archivum Ottomanicum, 20. (2002) 167–209. p. 190. 107. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 619.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, Oxford University Press, 2008. p. 264. 25. j.,
p. 309.

 

1990

Evlia Cselebi útleírásai. Keletkutatás, (1990) ősz, 37–55.

Ágoston Gábor: Török lőportermelés Budán a 16. században. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter–Kalmár János–V. Molnár László. Bp., 1991. 85–97. p. 95. 15. j.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 3–4.  213–263. p. 217. 17. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007.  p. 72. 161. j.,
p. 376.

Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád, 2004. p. 106. 11. j.,
p. 229.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. Pécsi Szemle, 10. évf. (2007.) p. 14–27.,
p. 14. 4. j.

Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk. Kármán Gábor és Szabó András Péter. Bp., L’Harmattan, 2009. 171–203. p. 171. 1. j.,
p. 171. 5. j.,
p. 172. 9. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 16. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1990. 216. pp. 3–216. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1991

Magyarország és a török hódítás. Bp., Argumentum, 1991. 181.

Bóka Éva: Südost-Forschungen, 52. (1993) 359–360. [Recenzió.]

Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Bp., 1992. p. 155.

Dávid Géza: Administrative Strategies in Western Hungary. In: Studies in Ottoman History in Honour of Prof. V. L. Ménage. Ed. by. C. Heywood and C. Imber. Istanbul, 1994. 31–43. p. 31. 3. j.

R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas – Hungarica varietas. Tanulmányok. Bp., 1994. p. 21. 45. j.,
p. 241.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 21. 18. j.,
p. 81. 262. j.,
p. 98. 343. j.

Lele József: Szempontok Szulejmán szultán 1541. évi magyarországi döntéseihez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995. 337–349. [Szinte minden oldalon, többször.]

Szakály Ferenc: Az első dunántúli szandzsák és megszervezője, Kászim bég. Keletkutatás, (1995) tavasz, 23–43. p. 33. 44. j.

Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Bp., 1995. p. 135.

Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). Fons, 3. (1996) 311–334. p. 324. 54. j.,
p. 326. 62. j.

Hazai György: Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurusz és kritikája. Bp., 1996. p. 212.

Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). Történelmi Szemle, 38. (1996) 2–3.  163–217. p. 163. 2. j.

Pálffy Géza: Védelmi övezetek a Tiszától keletre a 16. században. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 209–227. p. 213. 16. j.

Szakály Ferenc: Pannonhalma a török időkben. In: Mons Sacer 996–1996. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 13–24. p. 22. 21. j.

Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1998. 16–28. p. 28.

Buza János: A török kori Magyarország gazdaságtörténete. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp., 1998. p. 153.

Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4.  331–367. p. 332. 1. j.

Papp Sándor: Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 89. (1999) 109–133. p. 110. 2. j.

Perjés Géza: Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1999. p. 300.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Bp., 1999. p. 219.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. Acta Historica, 109. (1999) 63–80. p. 64. 5. j.,
p. 64. 6. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 246.

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Bp., 2000. p. 258.

Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Bp., Kolozsvár, 2000. p. 185.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. passim és p. 465.

Varga J. János: I. Rákóczi György és az „Orta Madzsar”. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lórántffy Zsuzsanna. II. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000. 247–258. p. 248. 7. j.,
p. 248. 10. j.,
p. 249. 13. j.,
p. 256. 35. j.,
p. 258. 43. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 2–3.  486–501. p. 486. 2. j.

Ágoston Gábor: Törzsterület és végvidék: berendezkedési stratégiák és centralizációs korlátok a 16–17. századi Oszmán Birodalomban. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 29–49. p. 40. 23. j.

Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Bp., Kolozsvár, 2002. p. 349.

Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Bp., 2002. p. 21. 29. j.,
p. 23. 30. j.,
p. 24. 32. j.

Varga J. János: Az „Orta Madzsar” szerepe Perényi Pétertől Thököly Imréig. A nyugati irányú török hódítás metodikájához. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál– Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 415–422. p. 415. 7. j.,
p. 416. 10. j.,
p. 416. 13. j.,
p. 419. 22. j.,
p. 421. 34. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 61–76. p. 75. 6. j.,
p. 76. 28. j.

Ágoston Gábor: A Flexible Empire: Authority and its Limits on the Ottoman Frontiers. International Journal of Turkish Studies, 9. (2003) 1–2.  15–31. p. 23. 20. j.

Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelemség hadtörténete. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 93–108. p. 107. 2. j.

Pálffy Géza: A törökellenes határvédelmi rendszer a 16–17. században. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 77–92. p. 89. 3. j.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 73–87. p. 73. 3. j.,
p. 74. 7. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003. passim és p. 291.

Varga J. János: Die Rolle des „Orta Madschars” von Péter Perényi bis Emmerich Thököly. Zur Methode der türkischen Eroberungen Richtung Westen. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis. II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke, Pécs, 2003. 109–117. p. 110. 7. j.,
p. 110. 10. j.,
p. 117. 34. j.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 1. 1–24. p. 3. 3. j.,
p. 14. 30. j.,
p. 15. 33. j.

Oborni Teréz: Tartományból ország: erdélyi változások a 16. század első felében. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 165–178. p. 173. 34. j.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 37–90. p. 74. 163. j.,
p. 85. 194. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2.  443–480.; 118. (2005) 3. 573–632. I. p. 461. 78. j.,
II. p. 598. 102. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 493–518. p. 508. 66. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 207–233. p. 210. 3. j.,
p. 223. 30. j.,
p. 224. 33. j.

G. Etényi Nóra–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Bp., 2006. p. 231.

Varga Szabolcs: A vár és mezőváros története 1526 és 1566 között. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor–Ravazdi László–Szita László. Szigetvár, 2006. 45–91. p. 54. 91. j.,
p. 55. 94. j.

Mohács. (Nemzet és emlékezet.) Szerk. B. Szabó János. Bp., Osiris, 2006. p. 620.

B. Szabó János: A mohácsi csata. (Geo Könyvek.) Bp., Corvina Kiadó, 2006. p. 53. 22. j.

Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp., 2007. p. 153. 14. j.,
p. 153. 18. j.

Pálffy Géza: A magyar királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. Századok, 141. (2007) 5. 1075–1120. p. 1082. 21. j.

Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben. (História Könyvtár, Monográfiák, 23.) Bp., 2007. p. 159. 103. j.,
p. 159. 104. j.,
p. 159. 105. j.,
p. 162. 115. j.,
p. 179. 183. j.,
p. 183. 204. j.,
p. 184.,
p. 184. 209. j.,
p. 184. 212. j.,
p. 185.,
p. 185. 213. j.,
p. 228. 170. j.,
p. 264.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 187–197. p. 194. 14. j.

Péter Katalin: A Dunamelléki Református Egyházkerület a Türelmi Rendeletig. In: Kálvin hagyománya: Református kulturális örökség a Duna mentén. Budapesti Történeti Múzeum. Bp., Budapesti Történeti Múzeum, 2009. 28–32. p. 32.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., MTA TTI, 2010. p. 40. 30. j.,
p. 41. 36. j.,
p. 63. 70. j.,
p. 66. 88. j.,
p. 67. 94. j.,
p. 454.

Ottoman Policy towards Hungary, 1520–1541. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 45. (1991) 2–3. 271–345.

Kafadar, Cemal: The Ottomans and Europe. In: Handbook of European History 1400–1600: Late Middle Ages, Renaissance, and Reformation. Vol. 1. Structures and Assertions. Ed. by Thomas A. Brady Jr.,–Heiko A. Oberman–James D. Tracy. Leiden, 1994. 589–635. p. 633.

Dávid Géza: Administration in Ottoman Europe. In: Süleyman the Magnificent and his Age. The Ottoman Empire in the Early Modern World. Ed. by Metin Kunt–Christine Woodhead. London, New York, 1995. 71–90. p. 79. 37. j.

Szakály Ferenc: Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Bp., 1995. p. 135.

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. Majestas, 4. (1996) 85–105. p. 98. 49. j.

Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bucureşti, 1997. p. 18. 2. j.,
p. 19. 5. j.,
p. 19. 6. j.,
p. 22. 11.,
p. 22. 13. j.,
p. 25. 20. j.,
p. 25. 21. j.,
p. 27. 28. j.,
p. 27. 29. j.,
p. 28. 30. j.,
p. 28. 34. j.,
p. 30. 38. j.,
p. 32. 46. j.,
p. 32. 47. j.,
p. 34. 49. j.,
p. 34. 50. j.,
p. 36. 59. j.,
p. 38. 64. j.,
p. 39. 1. j.,
p. 41. 6. j.,
p. 42. 10. j.,
p. 44. 20. j.,
p. 48. 31. j.,
p. 48. 34. j. stb.

Ágoston Gábor: Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power. The Turkish Studies Association Bulletin, 22. (1998) 1. 126–141. p. 127. 2. j.

DeVries, Kelly: The Lack of a Western European Military Response to the Ottoman Invasions of Eastern Europe from Nocopolis (1396) to Mohács (1526). The Journal of Military History, 63. (1999) 3.  539–559. p. 558. 77. j.

Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 1999². 69–77. p. 73. 24. j.,
p. 74. 29. j.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000. p. 669.

Panaite, Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000. p. 193. 123. j.,
p. 193. 125. j.,
p. 364. 33. j.,
p. 405. 86. j.

Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. Journal of Early Modern History, 5. (2001) 3.  197–221. p. 198. 2. j.,
p. 214. 19. j.

Fotić, Aleksandar: Yahyapaşa-oğlu Mehmed Pasha’s evkaf in Belgrade. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 54. (2001) 4.  437–452. p. 441. 6. j.,
p. 451.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király–László Veszprémy. New York, 2002. 85–109. p. 108. 3. j.

B. Szabó János–Erdősi Péter: Ceremonies Marking the Transfer of Power in the Principality of Transylvania in East European Context. Majestas, 11. (2003) 111–160. p. 114. 3. j.,
p. 132. 44. j.

Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékének történeti közleményei. Pécs, 2003. 101–107. p. 107.

Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004. p. 29. 9. j.,
p. 29. 11. j.

Pauser, Josef–Scheutz, Martin–Winkelbauer, Thomas: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.–18. Jahrhundert): ein exemplarisches Handbuch. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 44.) München, 2004. p. 183.

Fichtner, Paula Sutter: Aber doch eine Friede: Ferdinand I., Ungarn und die Hohe Pforte. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 236–247. p. 236. 4. j.,
p. 241. 19. j.,
p. 245., 38. j.,
p. 245. 39. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 581. 27. j.,
p. 581. 30. j.,
p. 581. 32. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Lellouch, Benjamin: Les Ottomans en Égypte. Historiens et conquérants au XVI^e siècle. (Collection turcica, 11.) Leuven, 2006. p. 66. 331. j.

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman–Habsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 75–103. p. 83. 24. j.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007. 185–198. p. 196. 4. j.

Borromeo, Elisabetta: Voyageurs occidentaux dans l'Empire ottoman (1600-1644)‎. Volume I. Paris–Istanbul, 2007. p. 206. 53. j.

Fichtner, Paula Sutter: Terror and Toleration: The Habsburg Empire Confronts Islam, 1526–1850. London, Reaktion Books, 2008. p. 177.,
p. 178. 21. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, Oxford University Press, 2008. p. 291. 57. j.,
p. 309.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. p. 14. 3. j.,
p. 357.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 17. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1991. 277. pp. 3–277. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1992

A nagyvezíri előterjesztések diplomatikai elemzése. Keletkutatás, (1992) ősz, 37–51.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: Történelmi Szemle, 37. (1995) 4. 465–485. p. 477. 56. j.

Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír (változások az oszmán hatalmi elitben és a nagyvezíri előterjesztés kialakulása). Történelmi Szemle, 34. (1992) 1–2.  17–34.

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok: Történelmi Szemle, 37. (1995) 4. 465–485. p. 477. 56. j.

Papp Sándor: Türkische Dokumente zur Geschichte des Fürstentums Siebenbürgen. Mediterrán Tanulmányok/Études sur la region méditerranéenne, 8. (1998) 57–76. p. 65. 26. j.,
p. 67. 32. j.

Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. Aetas, 14. (1999) 4. 71–88. p. 74. 14. j.,
p. 74. 16. j.

Papp Sándor: Magyar rendi mozgalmak és az oszmán birodalom a 17–18. század fordulóján. Acta Historica, 116. (2002) 59–69. p. 60. 6. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 40–50. p. 43. 23. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003. p. 291.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 339. 60. j.,
p. 339. 63. j.,
p. 339. 64. j.,
p. 353. 87. j.,
p. 356. 110. j.,
p. 357. 114. j.,
p. 357. 116. j.,
p. 357. 117. j.,
p. 357. 119. j.,
p. 376. 25. j.,
p. 377. 32. j.,
p. 377. 33. j.,
p. 377. 34. j.,
p. 378. 35. j.,
p. 378. 36. j.,
p. 384. 15. j.,
p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 140. 1. j.,
p. 142. 9. j.,
p. 143. 13. j.,
p. 145. 26. j.,
p. 146. 36. j.,
p. 148. 42. j.,
p. 149. 50. j.,
p. 150. 58. j.

Kerekes Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. Bp., L’Harmattan, 2010. 246. p. 241.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 18. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1992. 252. pp. 3–252. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1993

A kávészemek karrierje. Rubicon, 4. (1993) 1–2.  35–39.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorf Verlag, 2010. 75–94. p. 94. 63. j.

Korrupció az Oszmán Birodalomban (Egy irathamisítási eset 1590–ből). In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993. 97–102.

Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak adattára (16–17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Veszprém, 1998. 91–188. p. 101. 14. j.,
p. 179.

Szakály Ferenc: Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter–Rihmer Zoltán– Thoroczkay Gábor. Bp., 1998. 223–231. p. 223. 1. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 40–50. p. 47. 46. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 331.

Török beszámolók Lippa 1551. évi feladásáról. Keletkutatás, (1993) ősz, 80–95.

Dávid Géza: Mohács–Pécs 16. századi bégjei. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc–Vonyó József. Pécs, 1999. 51–88. p. 62. 79. j.

Dávid Géza: Ulama bey, an Ottoman Office-Holder with Persian Connections on the Hungarian Borders. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002] 2003. 33–40. p. 39. 34. j.,
p. 39. 38. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 493–518. p. 510. 71. j.

Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. Keletkutatás, (2002) ősz–(2006) ősz, 63–82. p. 73. 76. j.,
p. 74. 78. j.,
p. 79. 114. j.

Török és tatár hódítók. Bp., Kossuth, 1993. 78. [Társszerzők: Hegyi Klára és Ivanics Mária.]

Kónya Péter: Historický Časopis, 42. (1994) 2.  693–694. [Recenzió.]

Gerelyes Ibolya: A szultáni szeráj művészete a 16. században. In: Nagy Szulejmán szultán és kora/Kanuni Sultan Süleyman ve çağı. Bp., 1994. 19–36. p. 36. 1. j.

Gerelyes Ibolya: A XVI. századi oszmán művészet Magyarországon. In: Nagy Szulejmán szultán és kora/Kanuni Sultan Süleyman ve çağı. Bp., 1994. 37–54. p. 50.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 1. 1–24. p. 22. 53. j.

Bárány Attila: Magyarország és a kései keresztes hadjáratok. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József–Majorossy Judit–Zsengellér József. Máriabesenyő, Gödöllő, 2006. 139–165. p. 164.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 207–233. p. 231. 52. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 619.

Tóth Sándor László: Török veszedelem Európa kapujában. Az Oszmán Birodalom kialakulása. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2009. p. 391–405. p. 405. 45. j.

Tóth Sándor László: Török veszedelem Európa kapujában. Az Oszmán Birodalom kialakulása. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2009. p. 391–405. p. 446.

Tóth, Sándor L.: El perill turc a les portes D’Europa. L’escenari de la formació de l’imperi otomanà. In: Princeses des terres llunyanes. Catalunya i Hongria a l’edat mitjana. Barcelona, Departement de Cultura i Mitjans de Communicació – Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2009. p. 393–407.
p. 448.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., MTA TTI, 2010. p. 39. 27. j.,
p. 41. 36. j.,
p. 460.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 19. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1993. 224. pp. 15–198. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1994

Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Edited by Géza Dávid and Pál Fodor. Bp., Loránd Eötvös University, Dept. of Turkish Studies and Hungarian Academy of Sciences, Institute of History, 1994. 210.

Howard, Douglas: The Turkish Studies Association Bulletin, 20. (1996) 2. 53–56. [Recenzió.]

Aksan, Virginia: Journal of Early Modern History, 61. (2002) 52–72. [Recenzió.]

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. Történelmi Szemle, 37. (1995) 4.  465–485.  p. 472. 30. j.

Aksan, Virginia: Locating the Ottomans among Early Modern Empires. Journal of Early Modern History, 3. (1999) 2.  103–134. p. 104. 3. j.,
p. 119. 49. j.

Black, Jeremy (ed.): War in the Early Modern World. London, 1999. p. 174. [Ajánlott olvasmány.]

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000. p. 668.

Özgüven, Burcu: Osmanlı Macaristanı'nda kentler, kaleler. Istanbul, 2001. p. 10. 20. j.

Murphey, Rhoads: Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V’s Universalist Vision. Journal of Early Modern History, 5. (2001) 3. 197–221. p. 213. 16. j.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király–László Veszprémy. New York, 2002. 85–109. p. 108. 6. j.

Hathaway, Jane: A Tale of Two Factions: Myth, Memory, and Identity in Ottoman Egypt and Yemen. Albany, 2003. p. 194–195. 16. j.

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004. p. 235,
p. 264. 66. j.

Petritsch, Ernst D.: Abenteurer oder Diplomaten? Ein Beitrag zu den diplomtischen Beziehungen Ferdinands I. mit den Osmanen. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 249–261. p. 249. 2. j.

The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006. p. 540.

Nolan, Cathal J.: The Age of Wars of Religion, 1000–1650: An Encyclopedia of Global Warfare and Civilization. Vol. 2. Westport, Greenwood Publishing Group, 2006. p. 989.

Aksan, Virginia: Ottoman Wars 1700–1870: an Empire Besieged. Harlow, Pearson Education, 2007. p. 496.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007. p. 162. 10. j.,
p. 200.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 454.

A nagyvezíri előterjesztés (telhis). Adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656. Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2.  27–63.

A terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban. Világtörténet, (1994) tavasz–nyár, 25–31.

Rácz István: A török világ hagyatéka Magyarországon. Debrecen, 1995. p. 253.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 1. 1–24. p. 3. 3. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 207–233. p. 210. 3. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 619.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. p. 187–197. p. 188. 3. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus.  Münster,  Aschendorf Verlag,  2010. 75–94. p. 80. 16. j.

Between Two Continental Wars: the Ottoman Naval Preparations in 1590–1592. In: Armağan. Festschrift für Andreas Tietze. Hrsg. von Ingeborg Baldauf und Suraiya Faroqhi unter Mitwirkung von Rudolf Veselý. Praha, 1994. 89–111.

Lo Sardo, Eugenio: Tra greci e turchi: fonti diplomatiche italiane sul Settecento ottomano. Roma, 1999. p. 49. 44. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 584. 81. j., p. 584. 82. j., p. 585. 99. j.

Hungarian-Ottoman Peace Negotiations in 1512–1514. In: Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Bp., 1994. 9–45. [Társszerző: Dávid Géza.]

B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. Majestas, 4. (1996) 85–105. p. 86. 2. j.

Emecen, Feridun M.: XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. Istanbul, 1999². 69–77. p. 72. 16. j.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000. p. 82. 64. j.,
p. 83. 67. j.

İnbaşı, Mehmet: Ukrayna’da Osmanlılar. Kamaniçe seferi ve organizasyonu (1672). Istanbul, 2004. p. 25. 19. j.,
p. 320.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 579. 48. j.,
p. 580. 116. j.,
p. 581. 146. j.

Severi, Bart: Representation and Self-Consciousness in 16th Century Habsburg Diplomacy in the Ottoman Empire. In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des Internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22.–25. September 2004. (Mitteilungen des Instituts für sterreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband, 48.) Hrsg. von Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer. München, 2005. 281–294. p. 281. 1. j.

Emecen, Feridun M.: Zamanin İskenderi, Şarkın fatihi, Yavuz Sultan Selim. İstanbul, Yitik Hazine Yayınları, 2010. p. 104. 208. j.,
p. 104. 209. j.,
p. 397.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. p. 11. 19. j.,
p. 348.

Két szárazföldi háború között. Oszmán tengeri előkészületek 1590–92-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 107. (1994) 2. 7–28.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 111–119. p. 115. 14. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4). Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 374. 10. j.,
p. 374. 13. j.,
p. 434.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp.,  ELTE Eötvös Kiadó, 2008. p. 187–197. p. 192. 10. j.

Korrupció az Oszmán Birodalomban. História, 16. (1994) 4.  10–11.

Magyar–török béketárgyalások 1512–1514-ben. Történelmi Szemle, 36. (1994) 3–4.  193–225. [Társszerző: Dávid Géza.]

Papp Sándor, Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551–1552. Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 89. (1999) 109–133. p. 110. 2. j.

Pálffy Géza (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526–1538). I–II. könyv. Bp., Kolozsvár, 2000. p. 185.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 37–90. p. 56–57. 83. j.,
p. 64. 121. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 443–480.; 118. (2005) 3. 573–632. II. p. 582. 44. j.

Sultan, Imperial Council, Grand Vizier: Changes in the Ottoman Ruling Elite and the Formation of the Grand Vizieral telhis. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 47. (1994) 1–2.  67–85.

Kołodziejczyk, Dariusz: Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 18.) Leiden, Boston, Köln, 2000. p. 176–177. 32. j.,
p. 669.

Van den Boogert, Maurits H.: Redress for Ottoman Victims of European Privateering. Turcica, 33. (2001) 91–118. p. 94. 4. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Houndmills, New York, 2002. p. 368.

Faroqhi, Suraiya–Neumann, Christoph K (eds): The Illuminated Table, the Prosperous House: Food and Shelter in Ottoman Material Culture. (Beiruter Texte und Studien, 73.) Würzburg, Istanbul, 2003. p. 54. 10. j.

Hagen, Gottfried, Ein osmanischer Geograph bei der Arbeit. Entstehung und Gedankenwelt von Kātib Celebis Ğihannümā. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkenvölker, 4.) Berlin, 2003. p. 336. 176. j.,
p. 337. 185. j.,
p. 439.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 583. 97. j.,
p. 583. 103. j.,
p. 583. 112. j.,
p. 585. 131. j.

Imber, Colin: Frozen Legitimacy. In: Legitimizing the Order. The Ottoman Rhetoric of State Power. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 34.) Ed. by Hakan T. Karateke–Maurus Reinkowski. Leiden, Boston, Köln, 2005. 99–107. p. 102. 8. j.

Necipoğlu, Gülru: The Age of Sinan. Architectural Culture in the Ottoman Empire. London, 2005. p. 569.

Howard, Douglas A.: Genre and Myth in the Ottoman Advice for Kings Literature. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 137–166. p. 148.,
p. 148. 64. j.,
p. 151. 81. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 343. 28. j.,
p. 382.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 20. Hrsg. von Georg Hazai– Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1994. 240. pp. 17–212. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1995

A magyarok krónikája. Összeállította, szerkesztette, a bevezető tanulmányokat írta Glatz Ferenc. Bp., Officina Nova, 1995. [Szócikkek a hódoltság koráról.]

How to Forge Documents? (A Case of Corruption Within the Ottoman Bureaucracy Around 1590). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 48. (1995) 3. 383–389.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 344. 45. j.,
p. 382.

Így kezdődött a török hódoltság... Keletkutatás, (1995) tavasz, 91–96.

Dávid Géza: Kászim vojvoda, bég és pasa. I. rész. Keletkutatás, (1995) ősz [1996], 53–66. p. 58. 27. j.

Szakály Ferenc–Dávid Géza: Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. Hajdar bin Abdullah tímár-birtoka. Irodalomtörténeti Közlemények, 100. (1996) 4. 481–489. p. 486. e. j.

Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán. Történelmi Szemle, 39. (1997) 1. 1–19. p. 2. 6. j.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Bp., 2002. p. 188. 99. j.,
p. 492.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 3–4.  213–263. p. 226. 46. j.

Karácson Imre. Török Füzetek, 3. (1995) 1. 4–6.

Kémkedés a török korban. Keletkutatás, (1995) ősz, 121–126.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Bp., 1999. p. 224.

G. Etényi Nóra: Erőpróba a harctereken és a propagandában. „Nyilvános krónikák” európai eseményekről 1660-ból. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 201–226. p. 206. 23. j.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., 2008. 187–197. p. 192. 10. j.

Meghalt Barta Gábor. Új Magyarország, (1995) január 27.

Sikertelen török adószedési kísérlet a királyi Magyarországon. Keletkutatás, (1995) tavasz, 97–103. [Társszerző: Hegyi Klára.]

Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060.  p. 1047. 13. j.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez.) Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1362. 63. j.

Török és oszmán: az oszmán rabszolga-elit azonosságtudatáról. Történelmi Szemle, 37. (1995) 4. 367–383.

Tóth István György: A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovics levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622–1635). Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 8. (1997) 185–252. p. 189. 10. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

Tóth István György: Misszionáriusok a 17. századi török hódoltság területén: a hódolt Dunántúl délszláv szemmel. In: Életmód és művelődés Veszprém megyében a 16–18. században. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 2000. 21–30. p. 30. 6. j.

Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok, 134. (2000) 4. 744–799. p. 785. 148. j.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 111–119. p. 116. 21. j.

Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 353–374. p. 360. 52. j.,
p. 370.

Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. Keletkutatás, (1996) ősz– (2002) tavasz, 161–183. p. 166. 8. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 331. 1. j.,
p. 343. 4. j.,
p. 353. 83. j.,
p. 434.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp., 2007. p. 372.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 144. 21. j.,
p. 149. 52. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, Aschendorff Verlag, 2010. 75–94. p. 76. 1. j.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 21. Hrsg. von Georg Hazai– Barbara Kellner-Heinkele–Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1995 [1997]. 219. pp. 15–191. [Szerk. Fodor Pál.]

 

1996

A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Łaski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528 nyári sztambuli tárgyalásairól. A kötetet összeállította Barta Gábor. A tanulmányokat és a jegyzeteket írta Barta Gábor és Fodor Pál. A dokumentumokat fordította Barta Gábor és Kun József. Bp., Balassi, 1996. 63–96.

Erdélyi Gabriella: Hieronim Lasky konstantinápolyi jelentése egy Ferdinánd-párti főúr tollán (Megjegyzések a sztambuli tárgyalások [1527–1528] történetéhez). Fons, 3. (1996) 311–334. p. 325. 56. j.,
p. 325. 57. j.,
p. 325. 58. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 2–3.  486–501. p. 486. 4. j.

Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552–1556. Bp., 2002. p. 21. 29. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 61–76. p. 75. 5. j.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 1. 1–24. p. 11. 20. j.,
p. 13. 26. j.,
p. 13. 27. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003. p. 291.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 73–87. p. 73. 3. j.

Papp Sándor: Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 37–90. p. 78. 179. j.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Hgg.: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry. Münster, 2005. 207–233. p. 219. 20. j.,
p. 221. 27. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 620.

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman–Habsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 75–103. p. 96. 56. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti kontrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 346. 34. j.,
p. 347. 38. j.,
p. 347. 45. j.,
p. 347. 46. j.,
p. 348. 49. j.,
p. 348. 52. j.,
p. 352. 79. j.,
p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 146. 34. j.,
p. 147. 38. j.,
p. 148. 49. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 40. 30. j.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York, 2009. p. 290. 20. j.

A temesvári vilájet a török hódoltságban. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 195–208.

Tóth István György: Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitárora (1581–1582). Történelmi Szemle, 39. (1997) 3–4.  447–472. p. 458. 43. j.

Ágoston Gábor: A hódítás ára. A magyarországi török végvárak őrsége, fenntartási terhei és a tartomány pénzügyi helyzete.  Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) 2. 351–383. p. 367. 74. j.,
p. 376. 103. j.

Pálffy Géza: A bécsi katonai vezetés védelmi politikája a Temes–Maros vidékén a XVI. század elejétől a XVIII. század közepéig. In: IV. Honvéd emléknap Makón 1997. (A Makói Múzeum füzetei, 91.) Szerk. Halmágyi Pál. Makó, 1998. 16–28. p. 28.

Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban. (Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673). Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2.  107–142. p. 115. 21. j.

Tóth István György: Koszovóból vagy Mezopotámiából? Misszióspüspökök a magyarországi török hódoltságban. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4.  279–329. p. 288. 23. j.

Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez. Aetas, 14. (1999) 4. 89–99. p. 90. 8. j.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. Acta Historica, 109. (1999) 63–80. p. 64. 9. j.,
p. 66. 18. j.,
p. 66. 22. j.,
p. 70. 54. j.,
p. 74. 87. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

Tóth István György: A Propaganda megalapítása és Magyarország. Történelmi Szemle, 42. (2000) 1–2.  19–68. p. 60. 118. j.

Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok, 134. (2000) 4. 744–799. p. 762. 42. j.

Tóth István György: „Ez a faragatlan nép annak hisz, amit lát...” Katolikus misszionáriusok a török Temesváron. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza– Tóth István György. Bp., 2002. 373–413. p. 374. 3. j.

Tóth István György: Katolikus misszionáriusok mint török foglyok. Keletkutatás, (1996) ősz– (2002) tavasz, 161–183. p. 167. 12. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 61–76. p. 75. 11. j.

Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Bp., 2004. p. 88. 104. j.,
p. 90. 151. j.,
p. 93.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 331.

Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően. Századok, 140. (2006) 6. 1475–1502. p. 1487. 65. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 156. 151. j.,
p. 176. 11. j.,
p. 193. 42. j.,
p. 376.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 1350. 7. j.,
p. 1369. 16. j.,
p. 1369. 17. j.,
p. 1376. 4. j.,
p. 1385. 5. j.,
p. 1397. 3. j.,
p. 1402. 3. j.,
p. 1412. 5. j.,
p. 1416. 3. j.,
p. 1420. 4. j.,
p. 1428. 3. j.,
p. 1434. 5. j.,
p. 1438. 6. j.,
p. 1457. 8. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 367. 190. j.,
p. 386. 25. j.,
p. 434.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1402. 251. j.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp., 2007. p. 372.

Adatok a magyarországi török rabszedésről. Hadtörténelmi Közlemények, 109. (1996) 4. 133–142.

Pálffy Géza: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török–magyar határ mentén (Az oszmán magyar végvári szokásjog történetéhez).  Fons, 4. (1997) 1. 5–77. p. 8. 10. j.,
p. 9. 14. j.,
p. 10. 19. j.,
p. 11. 23. j.,
p. 12. 28. j.,
p. 16. 39. j.,
p. 68.

Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Bp., 1999. p. 425.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok, 135. (2001) 6. 1255–1311. p. 1272. 115. j.

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György.  Bp., 2002. 15–27. p. 15. 2. j.

Tóth Hajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban.  Aetas, 17. (2002) 1. 136–153. p. 140. 33. j.

Dóri Szilvia: A török–magyar rabtartás szokásai a XVII. század végén egy török bég levelei alapján. In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2006. 156–170. p. 156. 2. j.,
p. 159. 17. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 290. 109. j.,
p. 376.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1394. 229. j.

Das Wilajet von Temeschwar zur Zeit der osmanischen Eroberung. Südost-Forschungen, 55. (1996) 25–44.

Dávid Géza: Temeshwar. In: The Ecyclopaedia of Islam. 2nd ed.Vol. X. Leiden, 1999. 417. p. 417.

Feneşan, Cristina: Cultura otomana a vilayetului Timişara (1552–1716). Timişoara, 2004.  p. 40. 50. j.,
p. 54. 92. j.,
p. 82. 90. j.,
p. 83. 95. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 331.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 258. 409. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 357.

Ideologičeskie obosnovanija osmanskich zavoevanij (XIV–XVI vv.). In: Osmanskaja Imperija. Problemy vnešnej politiki i otnošenij s Rossiej. Sbornik statej. Otv. redaktor S. F. Oreškova. Moskva, 1996. 24–34.

Önkéntesek a XVI. századi oszmán hadseregben (Az 1575. évi erdélyi háború tanulságai). Hadtörténelmi Közlemények, 109. (1996) 2. 55–81.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 100. 360. j. [Kéziratra hivatkozik.]

Dávid Géza: A Budai szandzsák első tímár-birtokosai. Keletkutatás, (1995. ősz, [1996]) 111–114. p. 114. 8. j.

Dávid Géza: Magyarország népessége a 16–17. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Bp., 1997. 141–171. p. 149. 51. j.

Hegyi Klára: Számítások a hódoltsági török várak haderejéről. In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. (Studia Agriensia 17.) Eger, 1997. 107–121. p. 119. 4. j.

Hegyi Klára: Etnikum, vallás, iszlamizáció: a budai vilájet várkatonaságának eredete és utánpótlása. Történelmi Szemle, 40. (1998) 3–4.  229–256. p. 244. 30. j.,
p. 245. 32. j.

Ágoston Gábor–Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. p. 250.

B. Szabó János: II. Rákóczi György 1658. évi török háborúja.  Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 2–3.  231–278. p. 237. 36. j.,
p. 272.

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 381–388. p. 384. 27. j.

Dávid Géza: A 16–17. századi oszmán közigazgatás működése: a beglerbégek és a szandzsákbégek kiválasztása és kinevezése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 111–119. p. 115. 16. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2.  443–480.; 118. (2005) 3. 573–632. I. p. 447. 19. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Hegyi Klára: A török végvár. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor–Ravazdi László–Szita László. Szigetvár, 2006. 93–108. p. 100. 36. j.

Dávid Géza: Egy távolról jött oszmán főember a magyar végeken: Ulama bég. Keletkutatás, (2002) ősz–(2006) ősz, 63–82. p. 71. 56. j.

Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor–Ravazdi László–Szita László. Szigetvár, 2006. 109–127. p. 117. 85. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp.,  2007. p. 172. 194. j.,
p. 178. 22. j.,
p. 254. 32. j.,
p. 254. 34. j.,
p. 376.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1357. 33. j.,
p. 1383. 179. j.

Reformok és reformideológiák az Oszmán Birodalomban. Korunk, 7. (1996) 6. 18–31.

Ungarija v politikata na osmanskata imperija. Istoričeski Pregled (Sofija), 52. (1996) 6. 46–60. [Társszerző: Hegyi Klára.]

 

1997

Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma” legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben: Történelmi Szemle, 39. (1997) 1. 21–49.

Ács Pál: A szent makkabeusok nevei (Pseudo-Josephus mint Sztárai Mihály, Bornemissza Miklós és Zombori Antal forrásai).  Irodalomtörténeti Közlemények, 101. (1997) 3–4. 199–216. p. 211. 94. j.,
p. 214. 119. j.

Jankovics József: Tinódi török-képe. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos Emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Sárvár, 1999. 131–139. p. 139. 7. j.,
p. 139. 9. j.

Korpás Zoltán: A török–magyar küzdelmek megjelenítése Lope de Vega néhány művében. Sic itur ad astra, 11. (1999) 1. 25–56. p. 25. 1. j.,
p. 55.

Régi magyar költők tára. 11. Sajtó alá rendezte Ács Pál. Bp., 1999. p. 425.

Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543. In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Szerk. Szakály Ferenc–Vonyó József. Pécs, 1999. 17–50. p. 37. 77. j.

Szentmártoni Szabó Géza: Zrínyi a törökök fátumáról: az aranyalmáról. In: Jankovics József 50. születésnapjára. Bp., 1999. 16–18. p. 17. 3. j.

Barbarics Zsuzsa: „Türck ist mein Nahm in allen Landen...” Művészet, propaganda és a változó törökkép a Német-római Birodalomban a XVII. század végén. Hadtörténelmi Közlemények, 113. (2000) 2. 239–378. p. 369.

Dobrovits Mihály–Őze Sándor: A török-kép változása a 16. századi Magyarországon. In: Ezredforduló–századforduló–hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001. 228–235. p. 231. 9. j.

J. Újváry Zsuzsanna: Magyari István nyomában. In: Pázmány Péter és kora. (Pázmány Irodalmi Műhely 2. Tanulmányok). Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba, 2001. 189–204. p. 196. 50. j.,
p. 197. 53. j.,
p. 197. 54. j.,
p. 199. 63. j.

Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. (METEM Könyvek, 54.) Bp., 2006. p. 185. 359. j.,
p. 264. 542. j.,
p. 267. 550. j.

Kármán Gábor: Identitás és határok: 17. századi magyar utazók nyugaton és keleten. Korall, 7. (2006) 26.  72–98. p. 87. 85. j.,
p. 95.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. Pécsi Szemle, 10. (2007) 14–27. p. 14. 1. j.

Csukovits Enikő: Források, műfajok, lehetőségek: a középkori Magyarország-kép elemei. Korall, 10. (2009) 38. 5–29. p. 15. 41. j.,
p. 27.

Kovács Péter: Magyarország „törökképe” a XV. század elején. Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 1. 11–127. p. 116. 34. j.,
p. 123. 96. j.

Forgó András: Überlegungen zum Wandel des Osmanenbildes im Königreich Ungarn der Frühen Neuzeit. In: Repräsentationen der islamischen Welt im Europa der Frühen Neuzeit. Hgg. von Gabriele Haug Moritz–Ludolf Pelizaeus. Münster, 2010.75–94. p. 76. 2. j.,
p. 78. 5. j.,
p. 78. 8. j.,
p. 78. 10. j.

Egy nagy háború előjátéka (Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról). In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997. 77–82.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 434.

Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban. Századok, 131. (1997) 4. 895–922.

Ács Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 15–27. p. 17. 14. j.

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 381–388. p. 384. 28. j.

Raj Tamás–Vasadi Péter: Zsidók a törökkori Budán. Bp., 2002. p. 14. 24. j.,
p. 24. 84. j.,
p. 60.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 40–50. p. 42. 16. j.,
p. 46. 41. j.,
p. 46. 44. j.,
p. 49. 52. j.,
p. 49. 55. j.

Ágoston Gábor: Birodalom és információ: Konstantinápoly, mint a koraújkori Európa információs központja. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 31–60. p. 54. 100. j.

Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Rolf Kießling–Peter Rauscher–Stefan Rohrbacher–Barbara Staudinger (Hrsg.), Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Berlin, 2007. 217–252. p. 221. 13. j.

Gyermekadó a szultánnak. História, 19. (1997) 5. 19–21.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 443–48.; 118. (2005) 3. 573–632. I. p. 466. 98. j.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 434.

Lippa és Radna városok a 16. századi török adóösszeírásokban. Történelmi Szemle, 39. (1997) 3–4.  313–334.

Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. Acta Historica, 109. (1999) 63–80. p. 66. 22. j.

Hegyi Klára: Bács: A Balkan-Turkish Town in Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 54. (2001) 4. 471–483. p. 477. 17. j.,
p. 481. 28. j.,
p. 483.

Hegyi Klára: A török Bács. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 199–213. p. 205. 22. j.,
p. 207. 27. j.,
p. 211. 39. j.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Bp., 2002. p. 344. 330. j., p. 492.

Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 3–4. 213–263. p. 253. 179. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 331.

Petrovics István: Dél-dunántúli és dél-alföldi városok kapcsolata Felső-Magyarországgal a középkorban. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13–17. században. Szerk. Csukovits Enikő– Lengyel Tünde. Bp., 2005. 131–158. p. 138. 12. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 171. 190. j.,
p. 376.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 1447. 2. j.,
p. 1448. 3. j.,
p. 1449. 4. j.,
p. 1488. 1. j.

Ţeicu, Dumitru: Die ekklesiastische Geographie des mittelalterlichen Banats. Bucureşti, 2007. p. 283.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet–Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, 2009. 77–98. p. 85. 47. j.,
p. 97.

The Grand Vizieral telhis. A Study in the Ottoman Central Administration 1566–1656. Archivum Ottomanicum, 15. (1997) 137–188.

Minkov, Anton: Conversion to Islam in the Balkans: Kisve bahası Petitions and Ottoman Social Life, 1670–1730. (The Ottoman Empire and its Heritage, 30.) Leiden, Boston, 2004. p. 112. 10. j.,
p. 112. 11. j.,
p. 112. 14. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 584. 49. j.

Murphey, Rhoads: Exploring Ottoman Sovereignty. Tradition, Image and Practice in the Ottoman Imperial Household, 1400–1800. London–New York, 2008. p. 315. 31. j.,
p. 335.

XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 26.) Istanbul, 1997. 142–149.

 

1998

A részeges II. Szelim szultán. História, 20. (1998) 5–6.  31–32.

Állandóság és változás az oszmán történelemben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter–Rihmer Zoltán–Thoroczkay Gábor. Bp., ELTE BTK, 1998. 165–175.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Bp., 1999. p. 224.

Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Bp., 2000. p. 261.

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Bp., 2002. p. 35. 15. j., p. 492.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 344. 7. j.,
p. 344. 10. j.,
p. 433.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 142. 10. j.

Egy ország, melyet senki sem akart: Az erdélyi fejedelemség születése. Rubicon, 9. (1998) 4–5. 17–19.

Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4.  331–367. p. 332. 4. j.

Perjés Géza: „Szülejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”? Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 2–3.  486–501. p. 486. 4. j.

Ágoston Gábor: Az iszlám erős védőgátja: az oszmán hódítás és a magyarországi végvidék. In: A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla–Veszprémy László. Bp., 2003. 61–76. p. 75. 11. j.

Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. In: Magyar évszázadok. Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 73–87. p. 75. 10. j.

Pálffy Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra–Horn Ildikó. Bp., 2005. 44–59. p. 56. 6. j.

Kié legyen Pankota? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén. Századok, 132. (1998) 4. 825–836.

Hadnagy Szabolcs–Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601. Aetas, 18. (2003) 2. 118–153. p. 130. 128. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 87. 28. j.,
p. 376.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 434.

Kerekes Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. Bp., L’Harmattan, 2010. 246. p. 241.

Ta‘liki-zade. In: The Encyclopaedia of Islam. Second edition. Vol. X. Fasc. 165–166. Leiden, 1998. 165–166.

Török politika Magyarországon. In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) Veszprém, 1998. 7–14.

R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790. I. kötet: A megosztottság évszázada 1526–1606. Bp., 1999. p. 220.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 22–23. Hrsg. von György Hazai– Barbara Kellner-Heinkele–Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 1998. 408. pp. 14–357. [Szerk. Fodor Pál.]

A kenyérmezei csata (1479. október 13.). Hadtörténelmi Közlemények, 111. (1998) 2. 309–350 [Társszerző: Szakály Ferenc.]

Draskóczy István: A tizenötödik század története. Bp., 2000. p. 232.

Pálosfalvi Tamás: Az 1442. márciusi török hadjárat. Adalékok Hunyadi János első törökellenes harcaihoz. Történelmi Szemle, 43. (2001) 1–2.  43–54. p. 44. 4. j.

B. Szabó János: Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001) 1. 75–102. p. 97. 83. j.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok, 135. (2001) 6. 1255–1311. p. 1259. 30. j.,
p. 1260. 39. j.

Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001. p. 160.

Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban. Századok, 137. (2003) 4. 929–954. p. 930. 3. j.,
p. 951. 111. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 275. 30. j.,
p. 385.

Kubinyi András: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király. Aetas, 22. (2007) 3. 83–100. p. 95. 73. j.

Papp Sándor: Ştefan cel Mare, Mátyás király és az Oszmán Birodalom. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 303–325. p. 317. 81. j.

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 1. 36–61. p. 37. 2. j.

 

1999

Kereszt és félhold (1526–1699). A török kor Magyarországon. Az Enciklopédia Humana Egyesület CD kiadványa. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., 1999. [Társszerző.]

15–17. yüzyıl Osmanlı hükümdar aynalarında devlet ve toplum, kriz ve reform. In: Tarih İncelemeleri Dergisi (Izmir), 14. (1999) 281–302.

Az oszmán állam életrajza I. Török Füzetek, 7. (1999) 4. 3–5.

Az oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról (megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésről). Aetas, 14. (1999) 4. 27–40.

Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. passim és p. 465.

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban. Századok, 135. (2001) 6. 1255–1311. p. 1259. 30. j.,
p. 1300. 218. j.

Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az „oszmán válság” idején – „Kira”-gyilkosság a szultáni szerájban. Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. 40–50. p. 43. 27. j.,
p. 44. 29. j.

Hadnagy Szabolcs–Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601. Aetas, 18. (2003) 2.  118–153. p. 130. 129. j.

Papp Sándor: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philisophisch-historische Klasse, Schriften der Balkan-Kommission, 42.) Wien, 2003. p. 291.

Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir… Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Bp., 2004. p. 83. 20. j.,
p. 84. 29. j.,
p. 84. 32. j.,
p. 93.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 209. 69. j.,
p. 214. 85. j.,
p. 376.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 377. 29. j.,
p. 434.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010. p. 8. 4. j.

Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc–Vonyó József. Pécs, 1999. 107–131. [Tanulmányok Pécs történetéből, 7.]

Sudár Balázs: „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 353–374. p. 358. 47. j.,
p. 359. 51. j.,
p. 370.

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 443–480.; 118. (2005) 3. 573–632. II. p. 577. 16. j.

Ágoston Gábor: Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005. p. 25, 41. j.

Dávid Géza: Török közigazgatás a városban. In: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk. Bősze Sándor–Ravazdi László–Szita László. Szigetvár, 2006. 109–127. p. 113. 51. j.

Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007. 11–27. p. 18. 32. j.,
p. 25.

Hancz, Erika: Peçuylu İbrâhîm. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. Cilt 34. İstanbul, Türkiye Diyanet Vakfı, 2007. 216–218. p. 218.

Máltai kalózok, török rabok és francia kereskedők a Földközi-tengeren a 17. század elején. Történelmi Szemle, 41. (1999) 3–4.  369–385.

Szulovszky János: Magyar Nemzet, (2001) február 5. p. 15. [Recenzió.]

Bada Zoltán: Horvát kalózok az Adriai-tenger partján a 7. századtól a 19. század elejéig. Limes, (2002) 2. 47–72. p. 66. 3. j.,
p. 66. 7. j.,
p. 66. 8. j.,
p. 70.

Buchberger, Reinhard: Das Leben im Grenzraum. Grenzräume zwischen Österreich, Ungarn und dem Osmanischen Reich in der frühen Neuzeit – Die Grenze der Christenheit als Chance für die Juden? In: Räume und Wege. Jüdische Geschichte im Alten Reich 1300–1800. Hrsg.: Rolf Kießling–Peter Rauscher–Stefan Rohrbacher–Barbara Staudinger. Berlin, 2007. 217–252. p. 244. 104. j.

Oszmán hírszerzés Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk. Petercsák Tivadar–Berecz Mátyás. Eger, 1999. 197–205. [Studia Agriensia, 20.] [Társszerző: Dávid Géza.]

R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664–1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 423–460. p. 455. 112. j.

G. Etényi Nóra: Erőpróba a harctereken és a propagandában. „Nyilvános krónikák” európai eseményekről 1660-ból. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 201–226. p. 206. 23. j.

Papp Sándor: Az első Habsburg–oszmán békekötés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 493–518. p. 497. 11. j.

Ágoston Gábor: Oszmán stratégiai gondolkodás és a magyarországi hódoltság. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla–Oborni Teréz. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008. p. 187–197. p. 193. 12. j.,
p. 195. 16. j.

The View of the Turk in Hungary: the Apocalyptic Tradition and the Red Apple in Ottoman–Hungarian Context. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. Paris, Montréal, 1999. 99–131. [Varia Turcica, XXXIII.]

Yerasimos, Stéphane: De l’arbre à la pomme: la généalogie d’un thème apocalyptique. In: Les traditions apocalyptiques au tournant de la chute de Constantinople. Actes de la Table Ronde d’Istanbul (13–14 avril 1996) édités par Benjamin Lellouche et Stéphan Yerasimos et publiés par l’Institut Français d’Études Anatoliennes Georges-Dumézil d’Istanbul. (Varia Turcica, XXXIII.) Paris, Montréal, 1999. 153–192. p. 183. 72. j.

Dávid Géza: Osmanlının yerli halklarla ilişkileri: Macaristan örneği. In: Osmanlı devletinin 700. kuruluş yıldönümü. Avrupa’ya ilk adım. Uluslararası sempozyum 01 Kasım 1999. Yayına hazırlayan Ayse Yıldız Topuz. Istanbul, 2001. 87–97. p. 88. 6. j.

Imber, Colin:  Turcica, 33. (2001) 386–387. p. 386. [Idézet.] [Recenzió.]

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004. p. 239.,
p. 263. 2. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 575. 10. j.,
p. 582. 53. j.,
p. 590. 44. j.

Baer, Marc David: Honored by the Glory of Islam. Conversion and Conquest in Ottoman Europe. Oxford, 2008. p. 291. 54. j.,
p. 309.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 5. 5. j.,
p. 357.

Who Should Obtain the Castle of Pankota? Interest Groups and Self-Promotion in the Mid-Sixteenth-Century Ottoman Political Establishment. Turcica (Leuven), 31. (1999) 67–86.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

XV ve XVI. asırlarda Osmanlı Devleti’nin doğu ve batı politikası. In: XV ve XVI. asırları Türk asrı yapan değerler. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 26.) Hazırlayan Mahir Aydın. Istanbul, 1999. 77–81. [Második kiadás.]

Osmanlı–Avusturya savaşları öncesi Osmanlı diplomasisi (1591–1593). In: Osmanlı. I. Editör Güler Eren. Bilim editörleri Kemal Çiçek–Cem Oğuz. Ankara, 1999. 452–455.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 44. 65. j.,
p. 357.

 

2000

Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, Brill, 2000. XXVII + 335.

Emecen, Feridun M.: Belleten, 65. (2001) 244. 1175–1177. [Recenzió.]

Stein, Mark L.: The Turkish Studies Association Bulletin, 25. (2001) 1. 75–77. [Recenzió.]

Ivanics Mária: Századok, 136. (2002) 4. 963–965. [Recenzió.]

Moačanin, Nenad: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 92. (2002) 310–317. [Recenzió.]

Aksan, Virginia: Journal of Early Modern History, 61. (2002) 52–72. [Recenzió.]

Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001. p. XV.

Ágoston Gábor: Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary. In: A Millennium of Hungarian Military History. Ed. by Béla Király–László Veszprémy. New York, 2002. 85–109. p. 108. 6. j.,
p. 110. 21. j.

İnalcık, Halil–Renda, Günsel: Osmanlı uygarlığı. I. Ankara, 2002. p. 108. 24. j.

Hathaway, Jane: A Tale of Two Factions: Myth, Memory, and Identity in Ottoman Egypt and Yemen. Albany, 2003. p. 194–195. 16. j.

Oborni Teréz: The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality. In: Specimina Nova. Pars prima. Sectio Mediaevalis II. A Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszéke, Pécs, 2003. 101–107. p. 107.

Brummett, Palmira: The Early Modern Ottoman Campaign: Containing Violence, Commemorating Allegiance, and Securing Submission.  Eurasian Studies, 3. (2004) 1. 69–89. p. 75. 19. j.

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004. p. 266. 21. j.

Matschke, Klaus Peter: Das Kreuz und der Halbmond. Die Geschichte der Türkenkriege. Düsseldorf, Zürich, 2004. p. 391.

Börekçi, Günhan: A Contribution to the Military Revolution Debate: The Janissaries Use of Volley Fire during the Long Ottoman-Habsburg War of 1593–1606 and the Problem of Origins. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 59. (2006) 4. 407–438. p. 435.

The Cambridge History of Turkey. Volume 3: The Later Ottoman Empire, 1603–1839. Ed. by Suraiya N. Faroqhi. Cambridge, 2006. p. 540.

Nolan, Cathal J.: The Age of Wars of Religion, 1000–1650: An Encyclopedia of Global Warfare and Civilization. Vol. 2. Westport, Greenwood Publishing Group, 2006. p. 989.

Aksan, Virginia: Ottoman Wars 1700–1870: an Empire Besieged. Harlow, Pearson Education, 2007. p. 15. 1. j.,
p. 496.

Emecen, Feridun: Osmanlılar. I. Siyasî tarih. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 33. İstanbul, 2007. 487–496. p. 496.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007. p. 161. 7. j.,
p. 207.

Trencsényi, Balázs–Apor, Péter: Fine-tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In: Narratives Unbound. Historical Studies in Post-communist Eastern Europe. Ed. by Sorin Antohi–Balázs Trencsényi–Péter Apor. Bp., New York, 2007. 1–99. p. 68. 66. j.,
p. 79.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 391.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., MTA TTI, 2010. p. 454.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. p. 347.

Introduction. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000. XI–XXVII. [Társszerző: Dávid Géza.]

Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 117–145. p. 143. 120. j.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Ed. Claire Norton. Washington, 2007. 185–198. p. 191–193.,
p. 197. 22. j.,
p. 197. 23. j.,
p. 198. 29. j.,
p. 198. 36. j.

Roth, Klaus, Brunnbauer, Ulf (eds): Urban Life and Culture in Southeastern Europe: Anthropological and Historical Perspectives. (Ethnologia Balkanica, 10.) Münster, Lit. Verlag, 2007. p. 98.

An Anti-Semite Grand Vizier? The Crisis in Ottoman–Jewish Relations in 1589–1591 and its Consequences. In: In Quest, of the Golden Apple… Istanbul, 2000. 191–206.

Suraiya Faroqhi, Ottoman Views on Corsairs and Piracy in the Adriatic. In: The Kapudan Pasha. His Office and his Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002. 357–370. p. 369. 41. j.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. London, 2005. p. 619.

Finkel, Caroline: Osman’s Dream. The Story of the Ottoman Empire 1300–1923. New York, 2005. p. 585. 142. j.,
p. 585. 143. j.

Az ország kormányzása (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 72–81. [Társszerző: Oborni Teréz.]

Az oszmán állam életrajza II. Török Füzetek, 8. (2000) 1. 1–3.

Ferenc Szakály (28. Oktober 1942.–6. Juli 1999). Ungarn-Jahrbuch, 24. (1998–1999 [2000]) 443–444.

Gazdaság (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 369–374. [Társszerző: Oborni Teréz és Pálffy Géza.]

In Quest of the Golden Apple. Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire. (Analecta Isisiana, 45.) Istanbul, Isis, 2000. 304 old.

Cossutto, Giuseppe: RSO LXXIV:1–4 (2000) 229–232. [Recenzió.]

Tóth István György: Galántáról Japánba: olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. Századok, 135. (2001) 4. 819–870. p. 853. 126. j.

Adanır, Fikret–Faroqhi, Suraiya (eds.): The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcik. Vol. 25.) Leiden, Boston, Köln, 2002. p. 419.

Ágoston Gábor: Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 1. 1–24. p. 3. 3. j.

Dankoff, Robert: An Ottoman Mentality. The World of Evliya Çelebi. With an Afterword by Gottfried Hagen. Leiden, 2004. p. 62–63. 45. j.

Özbaran, Salih: Yemen’den Basra’ya sınırdaki Osmanlı. Istanbul, 2004. p. 241.
p. 316. 5. j.,
p. 316. 10. j.,
p. 336.

Peirce, Leslie: Changing Perceptions of the Ottoman Empire: The Early Centuries. Mediterranean Historical Review, 19. (2004) 1. 6–28. p. 21. (név szerinti említés),
p. 27. 32. j.

Salzmann, Ariel: Tocqueville in the Ottoman Empire. Rival Paths to the Modern State. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics, Society and Economy, 28.) Leiden, Boston, 2004. p. 213.

Ágoston Gábor: Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus. Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation. In: Martina Fuchs–Teréz Oborni–Gábor Újváry (Hgg.), Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster, 2005. 207–233. p. 210. 3. j.

Political Culture in Central Europe: 10th-20th Century. I. Ed. by Halina Manikowska–Jaroslav Pánek–Martin Holý. Praha, 2005. p. 336.

Severi, Bart: Representation and Self-Consciousness in 16th Century Habsburg Diplomacy in the Ottoman Empire. In: Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des Internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22.–25. September 2004. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband, 48.) Hrsg. von Marlene Kurz–Martin Scheutz–Karl Vocelka–Thomas Winkelbauer. München, 2005. 281–294. p. 283. 9. j.

Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp.,  2007. p. 372.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York, Center for Hungarian Studies and Publications, 2009. p. 290. 20. j.,
p. 290. 25. j.,
p. 294. 20. j.,
p. 295. 36. j.,
p. 294. 39. j.,
p. 295. 52. j.

Making a Living on the Frontiers: Volunteers in the Sixteenth-Century Ottoman Army. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000. 229–263.

Moačanin, Nenad: Slavonija i Srijem u razdoblju osmanske vladavine. Slavonski Brod, 2001. p. XV.

Moačanin, Nenad: Defterology and Mythology. Ottoman Bosnia up to the Tanzimat. International Journal of Turkish Studies, 10. (2004) 1–2. 189–197. p. 191. 6. j.

Vatin, Nicolas: Un türbe sans maitre. Note sur la fondation et la destination du türbe de Soliman-le-Magnifique à Szigetvár. Turcica, 37. (2005) 9–42. p. 20. 44. j.

Stein, Marc L.: Guarding the Frontier. Ottoman Border Forts and Garrisons in Europe. London, New York, 2007. p. 162. 12. j.,
p. 181. 248. j.,
p. 197.

Vatin, Nicolas: Egy türbe, amelyben nem nyugszik senki. Megjegyzések Nagy Szülejmán szigetvári sírkápolnájának alapításához és rendeltetéséhez. Keletkutatás, (2008) tavasz–ősz, 53–72. p. 62. 44. j.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, Palgrave Macmillan, 2009. p. 354. 19. j.,
p. 391.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, Kitabevi, 2010. p. 142. 254. j.,
p. 357.

Mindennapi élet (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 398–403. [Társszerző: Gerelyes Ibolya, Oborni Teréz, Pálffy Géza és Tomisa Ilona.]

Népesség, etnikumok (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 352–360. [Társszerző: Oborni Teréz és Pálffy Géza.]

Osmanlı Devleti’nin „hayat öyküsü” I. Török Füzetek, 8. (2000) 4. 10–12.

Osmanlılar ve Macaristan’da Hıristiyan tebaaları. In: Osmanlı devleti’nde din ve vicdan hürriyeti. (Tartışmalı ilmî toplantılar dizisi, 33.) Ed. Azmi Özcan. Istanbul, 2000. 187–199.

Politika és hadügy a török korban (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 7–47. [Társszerző: Oborni Teréz és Pálffy Géza.]

Preface. In: Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe. The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 20.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Köln, 2000. IX–X.

Prelude to the Long War (1593–1606). Some Notes on the Ottoman Foreign Policy in 1591–1593. In: The Great Ottoman Turkish Civilization. I. Ed. by Güler Eren et alii. Istanbul, 2000. 297–301.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 45. 65. j.,
p. 357.

Társadalomtörténet (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 86–94. [Társszerző: Oborni Teréz és Pálffy Géza.]

Település és lakóhely (1526–1699). In: Magyar Kódex. 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Főszerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth Kiadó, 2000. 341–344. [Társszerző: Oborni Teréz és Pálffy Géza.]

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 24. Hrsg. von György Hazai– Barbara Kellner-Heinkele–Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2000. 296. pp. 17–258. [Szerk. Fodor Pál.]

 

2001

A Kelet-Mediterráneum oszmán védelmi rendszere a 16. század végén. In: Ezredforduló–századforduló–hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001. 479–485.

A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Bp., Balassi, 2001. 405 old.

Fehér Béla: Magyar Nemzet, (2001) április 28. p. 37. [Recenzió.]

Szulovszky János: „Az Oszmán-ház tündöklése és bukása”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán. Magyar Nemzet, (2001) május 3. p. 15.

Daniss Győző: „Elégették Mohamed koporsóját. Fegyver és ideológia a törökkel szemben és a török oldalán”. Beszélgetés Fodor Pállal A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről (Bp., 2001) c. könyve megjelenése kapcsán.  Népszabadság, (2001) május 18. p. 10.

Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés hadügyi rendeletei. Aetas, 17. (2002) 1. 5–14. p. 5. 1. j.,
p. 5. 2. j.,
p. 5. 3. j.

Kruppa Tamás (jegyzetek írója in): Bethlen Farkas, Erdély története. II. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig (1538–1571). II–V. könyv. Bp., Kolozsvár, 2002. p. 349.

Kubinyi András: Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban. In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 117–145. p. 131. 59. j.,
p. 131. 60. j.,
p. 131. 61. j.,
p. 131. 62. j.,
p. 143. 119. j.

Tusor Péter–Török József: Az új vatikáni sorozatról, Artner Edgárról és okmánytáráról. In: Artner Edgar, „Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája” … Bp., Róma, 2004. CLXXXIX–CCVI. p. CC. 44. j.

Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919–1920. Bp., 2006. p. 415. 14. j.

B. Szabó János: A mohácsi csata. Bp., 2006. p. 35. 15. j.

G. Etényi Nóra–Horn Ildikó–Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Bp., 2006. p. 231.

Nagy Levente: Rebellis barbárok és nagylelkű hősök. Luigi Ferdinando Marsili nézetei a Habsburg és az Oszmán Birodalomról. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 2. 303–328. p. 314. 44. j.,
p. 316. 48. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp, 2007. p. 376.

Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp., 2007. p. 25. 46. j.,
p. 278.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1366. 81. j.,
p. 1391. 214. j.,
p. 1405. 267. j.

Trencsényi, Balázs–Apor, Péter: Fine-tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s. In: Narratives Unbound. Historical Studies in Post-communist Eastern Europe. Ed. by Sorin Antohi–Balázs Trencsényi–Péter Apor. Bp., New York, 2007. 1–99. p. 68. 66. j., p. 81.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 39. 27. j.,
p. 63. 74. j.,
p. 71. 114. j.,
p. 75. 132. j.,
p. 351. 3. j.,
p. 386. 156. j., 
p. 454.

Ács Pál: „Pro Turcis” és „contra Turcos”. Kuriozitás, tudomány és spiritualizmus Johannes Löwenklau (1541–1594) török históriájában. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk Bubryák Orsolya. Bp.,  MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Gondolat Kiadó, 2010. 79–94. p. 79. 4. j.,
p. 80. 8. j.,
p. 89. 88. j.

Az oszmán-törökök szerencsenapja: augusztus 29. Múlt-kor, Internetes folyóirat, (2001).

Osmanlı Devleti’nin „hayat öyküsü” II. Török Füzetek, 9. (2001) 1. 3–6.

Piracy, Ransom Slavery and Trade. French Participation in the Liberation of Ottoman Slaves from Malta during the 1620s. Turcica (Leuven), 33. (2001) 119–134.

Bosworth, Clifford Edmund: An Intrepid Scot: William Lithgow of Lanark’s Travels in the Ottoman Lands, North Africa and Central Europe, 1609–21. Aldershot, Burlington, 2006. p. 100. 213. j.

Mossensohn, Miri Shefer: Medical Treatment in the Ottoman Navy in the Early Modern Period. Journal of the Economic and Social History of the Orient, 50. (2007) 4. 542–568. p. 554. 37. j.

Some Notes on Ottoman Tax Farming in Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 54. (2001) 4. 427–435.

Imber, Colin: The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Second Edition. Houndmills, New York, 2009. p. 352. 36. j.,
p. 353. 41. j.,
p. 353. 53. j.,
p. 382.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 94. 100. j.,
p. 357.

The Ottomans and their Christians in Hungary. In: Frontiers of Faith. Religious Exchange and the Constitution of Religious Identities 1400–1750. Ed. by Eszter Andor and István György Tóth. Bp., 2001. 137–147.

Niederhauser Emil: Klió, (2001) 3. p. 88. [Recenzió.]

Arens, Meinolf: Ungarn Jahrbuch, 26. (2002–2003) p. 394. [Recenzió.]  

Herber, Charles J.: Austrian History Jahrbuch, 34. (2003) 327–328. [Recenzió.]   

Džaja, Srećko M.: Südost-Forschungen, 61–62. (2002–2003) 460–461. p. 460. [Recenzió.]   

Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. (1572–1647). Bp., 2002. p. 114. 328. j.,
p. 492.

Kaufmann, Thomas: Das Ende der Reformation. Magdeburgs “Herrgotts Kanzlei” (1548–1551/2). Tübingen, 2003. p. 287–288. 368. j.

Haţegan, Ioan: Cronologia Banatului. II/2. Vilayetul de Timişoara 1552–1716. Timişoara, 2005. p. 332.

Borromeo, Elisabetta: Voyageurs occidentaux dans l'Empire ottoman (1600–1644)‎. Volume I. Paris–Istanbul, 2007. p. 207. 60. j.

 

2002

Hungarian Studies in Ottoman History. In: The Ottomans and the Balkans. A Discussion of Historiography. (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 25.) Ed. by Fikret Adanır and Suraiya Faroqhi. Leiden, Boston, Köln, 2002. 305–349. [Társszerző: Dávid Géza.]

Kayapınar, Levent: Belleten, 68. (2005) 252. 588–589. [Recenzió.]

Faroqhi, Suraiya: The Ottoman Empire and the World Around it. London, New York, 2004. p. 235.,
p. 264. 66. j.,
p. 265. 18. j.,
p. 269. 8. j.,
p. 269. 15. j.,
p. 273. 72. j.

Francisco, Adam: Martin Luther and Islam: a Study in Sixteenth-century Polemics and Apologetics. Leiden, 2007. p. 90.

Greer, Margaret Rich–Mignolo, Walter– Quilligan, Maureen (eds): Rereading the Black Legend: the Discourses of Religious and Racial Difference in the Renaissance Empires. Chicago, London, 2007. p. 414.

Norton, Claire: Narrating the ‘Yoke of Oppression’. Twentieth-Century Hungarian Scholarship of the Ottoman-Hungarian Borderlands. In: Claire Norton (ed.), Nationalism, Historiography and the (Re)Construction of the Past. Washington, 2007. 185–198. p. 193.,
p. 197. 25. j.,
p. 198. 26. j.,
p. 198. 33. j.,
p. 198. 35. j.,
p. 198. 38. j.,
p. 198. 39. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 18. 30. j.,
p. 31. 86. j.,
p. 454.

Osmanlı tarihi ile ilgili Macaristan’daki çalışmalar ve bunların değerlendirmesi. In: XIII. Türk Tarih Kongresi. Ankara, 4–8 Ekim 1999. Kongreye sunulan bildiriler. I. cilt. Ankara, 2002. 303–345. [Társszerző: Dávid Géza.]

19. yüzyılın ilk yarısında Macaristan’da reform hareketleri ve 1848–49 ihtilali. In: Doğumunun 200. yıldönümünde Lajos Kossuth, 1848–49 Macar özgürlük mücadelesi ve Osmanlı–Macar ilişkileri sempozyumu. ... 15 Mart 2002, Kütahya. Editör: Celal İnan–Naciye Güngörmüş. Ankara, 2002. 43–53.

Ali pasa házassági históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. Tudományos konferencia. Sátoraljaújhely, 1999. május 26–29. Bp., 2002. 325–358. [Saját rész: 325–353., 358.] [Társszerző: Sudár Balázs.]

Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002) 2. 381–388. p. 381. 6. j.,
p. 382. 12. j.

Sz. Simon Éva: A hódoltsági török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről. Századok, 140. (2006) 4. 1045–1060. p. 1045, 1. j.

Az Oszmán Birodalom születése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 159–174.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 338. 56. j.,
p. 434.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében. Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 141. 6. j.,
p. 143. 18. j.

Az oszmán-törökök szerencsenapja: augusztus 29. / Osmanlı Türklerinin uğurlu günü: 29 Ağustos. In: Félhold és kereszt. Konferencia és kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2001. október 17. / Hilal ve haç. Başkent Szabó Ervin Kütüphanesinde bilimsel konferans ve sergi. Bp., 2002. 23–30/129–137.

Magyar ellenállás a török berendezkedéssel szemben. Keletkutatás, (1996) ősz– (2002) tavasz, 271–276. [Társszerző: Dávid Géza.]

Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből). Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2.  191–220. p. 191. 2. j.

Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek. Szerk. Buza János, Draskóczy István, J. Újváry Zsuzsanna.) Szerk. Fodor Pál– Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 571.

Dominkovits Péter: Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. 319–324. [Recenzió.]

The Organisation of Defence in the Eastern Mediterranean (End of the 16th Century). In: The Kapudan Pasha. His Office and His Domain. Ed. by Elisabeth Zachariadou. Rethymnon, 2002. 86–94.

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 25. Hrsg. von György Hazai– Barbara Kellner-Heinkele–Andreas Tietze. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2002. 244. pp. 16–216. [Szerk. Fodor Pál.]

Üvejsz pasa hagyatéka. Pénzügypolitika, vagyonelkobzás és az oszmán hatalmi elit a 16. század végén. Történelmi Szemle, 44. (2002[2004]) 3–4.  209–253.

Megkésett ajándék Szakály Ferencnek. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. Bp., 2002. 13–14. [Társszerző: Hegyi Klára.]

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában. Cumania, 20. (2004) 5–112. p. 6. 9. j.

 

2003

Az oszmán hadsereg a zentai csata után (1697–1698). In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István–Vonyó József. Pécs, 2003. 111–128. [Társszerző: Dávid Géza.]

Ottoman Spy Reports from Hungary. In: Turcica et Islamica. Studi in memoria di Aldo Gallotta a cura di Ugo Marazzi. Volume I. Napoli, 2003. 121–131. [Társszerző: Dávid Géza.]

Ágoston Gábor: Information, Ideology, and Limits of Imperial Policy: Ottoman Grand Strategy in the Context of Ottoman–Habsburg Rivalry. In: The Early Modern Ottomans. Remapping the Empire. Ed. by Virginia H. Aksan and Daniel Goffman. Cambridge, 2007. 75–103. p. 88. 33. j.

„A kincstár számára a hitetlen a leghasznosabb”. Az oszmánok magyarországi valláspolitikájáról. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 88–99.

Tóth István György: Sarajevói dokumentum a pesti bosnyák ferencesekről (1664). Történelmi Szemle, 44. (2002[2003]) 1–2.  115–133. p. 115. 2. j.

Tóth István György: A szaggatott kapcsolat. A Propaganda és a magyarországi misszók 1622–1700. Századok, 138. (2004) 4.  843–892. p. 843. 3. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 264. 51. j.,
p. 376.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Bp.,  2008. p. 248.

Abdurrahman Abdi pasa. In: Szürke eminenciások a magyar történelemben. Szerk. Szentpéteri József. Bp., Kossuth, 2003. 70–71.

Budai pasa. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. I. Középkor és kora újkor. Aachen–Bylica. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2003. 470–473.

Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásainak története és dokumentumai (1573–1595). Bp., 2009. p. 51. 156. j.

The Impact of the Sixteenth–Century Ottoman–Persian Wars on Ottoman Policy in Central Europe. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries. Ed. by Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, [2002]2003. 41–51.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 619.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 15. 5. j.,
p. 357.

A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp., 2003. 61–80. [Társszerző: Szakály Ferenc.]

 

2004

Az oszmán timár-birtokos haderő nagysága és összetétele a XVII. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 481–509. [Társszerző: Dávid Géza.]

B. Szabó János: A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”. I–II. Hadtörténelmi Közlemények, 117. (2004) 2. 443–480.; 118. (2005) 3. 573–632. II. p. 598. 102. j.,
p. 599. 105. j.,
p. 599. 106. j.,
p. 600. 111. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 620.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1405. 268. j.

„Hivatásos törökök” – „született törökök”. Hatalmi elit és társadalom a 15–17. századi Oszmán Birodalomban. Századok, 138. (2004) 4. 773–791.

A 16. századi oszmán–perzsa háborúk hatása az oszmánok közép-európai politikájára. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. Szerk. Ötvös István. Piliscsaba, 2004. 19–30.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 386. 157. j.,
p. 454.

A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1533). In: Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., 2004. 9–35.

Kovács Péter: Jajca 1464. évi ostroma. „Amikor a hollós nindzsák délre mentek büntetni a muzulmánt”. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 403–418. p. 403. 2. j.

Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. p. 619.

Sudár Balázs: Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában.  Pécsi Szemle, 10. (2007) 14–27. p. 18. 22. j.

Papp Sándor: Ştefan cel Mare, Mátyás király és az Oszmán Birodalom. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008) 2. 303–325. p. 318. 86. j.

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 1. 36–61. p. 37. 2. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 40. 30. j.,
p. 454.

Európa beteg embere, 1914–1915. Törökország belépése a háborúba. História, 26. (2004) 6–7.  30–32.

Evlia Cselebi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. II. Calcagnini–Falkoner. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2004. 464–465.

Macaristan’a yönelik Osmanlı siyaseti, 1520–1541. İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Dergisi, 40. (2004) 11–85.

Emecen, Feridun: A csata, amely a „Nagy Török” előtt megnyitotta a Magyar Alföldet – Mohács, 1526. In: Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. 412–434. p. 431. 6. j.,
p. 431. 9. j.,
p. 431. 10. j.,
p. 431. 13. j.,
p. 431. 23. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718).İstanbul, Kitabevi, 2010. p. 14. 3. j.,
p. 19. 15. j.,
p. 226. 322. j.,
p. 245. 388. j.,
p. 247. 391. j.,
p. 357.

The Simurg and the Dragon. The Ottoman Empire and Hungary (1390–1533). In: Fight Against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16^th Century. Ed. by István Zombori. Bp., 2004. 9–35.

Kumrular, Özlem: Orta Avrupa’nın kaderini değiştiren savaş: Mohaç. Öncesi, sonrası ve Kastilya’da yankısı. Belleten, 71. (2007) 261. 537–573. p. 537. 2. j.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 4. 4. j.,
p. 357.

 

2005

A Habsburg–magyar és az oszmán határvédelmi rendszerek Magyarországon. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 151–159. [Társszerző: Dávid Géza.]

„Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). Bp., MTA Történettudományi Intézete, 2005. LXXXI + 757 old. [História könyvtár. Okmánytárak, 1.] [Társszerző: Dávid Géza.]

Földesi Margit: Magyar Nemzet, (2005) október 8. p. 35. [Recenzió.]

Varga Szabolcs: Századok, 140. (2006) 2.  512–514. [Recenzió.]

Zimányi Vera: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2008. 201–202. [Recenzió.]

Gross, Lidia: Yearbook of the „George Baritiu” Institute of History in Cluj-Napoca, 47. (2008) 635. [Recenzió.]

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 22. 11. j.,
p. 24. 18. j.,
p. 24. 19. j.,
p. 25. 23. j.,
p. 76. 5. j.,
p. 100. 53. j.,
p. 118. 30. j.,
p. 130. 66. j.,
p. 130. 67. j.,
p. 131. 70. j.,
p. 136. 90. j.,
p. 141. 103. j.,
p. 149. 144.,
p. 160. 164. j.,
p. 178. 17. j.,
p. 374.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. A budai vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 778. 1. j.,
p. 789. 1. j.,
p. 794. 2. j.,
p. 890. 5. j.,
p. 931. 3. j.

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. III. kötet. A temesvári, győri, pápai, egri, kanizsai, váradi és újvári vilájet várainak adattára. Bp., 2007. p. 1351. 2. j.,
p. 1435. 3. j.

Sudár Balázs: A hódolt Pécs történetéhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007. 11–27. p. 11. 3. j.,
p. 24.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1359. 41. j.

Varga Szabolcs: Pécs kapcsolata a Dráván túli területekkel a 16. század első felében. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 20. Pécs, 2007. 29–55. p. 51.

Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (Dél-Alföldi Évszázadok, 24.) Szeged, 2008. p. II. 2. j.,
p. II. 3. j.

Mujadžević, Dino: Mühimme defter iz 1552. – Osmanski izvor za povijest Slavonije i Srijema. Scrinia Slavonica, 8. (2008) 399–427. p. 400–427. [45 irat horvát összefoglalója.]

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., MTA TTI, 2010. p. 68. 98. j.,
p. 70. 106. j.,
p. 433.

Pálffy, Géza: The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteeenth Century. Boulder, Colorado–New York, Center for Hungarian Studies and Publications, 2009. p. 296. 60. j.

Changes in the Structure and Strength of the Timariot Army from the Early Sixteenth to the End of the Seventeenth Century. Eurasian Studies, 4. (2005) 2. 157–188. [Társszerző: Dávid Géza.]

A hódoltság kora. Szakkönyv- és tanulmánygyűjtemény a törökkor történelméből (CD-ROM) Bp., Arcanum, 2005. [Társszerző: Domokos György, Hegyi Klára és Pálffy Géza.]

A magyarországi oszmán adóbérleti rendszerről. Történelmi Szemle, 47. (2005 [2006]) 3–4.  287–296.

Dávid Géza: Vámok és kincstári bevételek a temesvári vilájetben. Becskerek és Becse korai pénzügyi elszámolásai. In: Pénztörténet–Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp., Miskolc, Mirio Kulturális BT, 2009. 77–98. p. 77. 2. j.,
p. 79. 21. j.,
p. 98.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010. p. 7. 2. j.,
p. 8. 7. j.

A Rákóczi-szabadságharc és helye a magyar történelemben/Rákóczi özgürlük savaşı ve Macar tarihindeki yeri. In: II. Ferenc Rákóczi’nin hayatı ve Türkiye’deki sürgün günleri/II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja. Bp.–Tekirdağ: Magyar–Török Baráti Társaság–Tekirdağ Macar Dostluk Derneği, 2005. 74–91.

Seres István: Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 2. 573. [Recenzió.]

Ibrahim Pecsevi. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Halételek–Jordán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2005. 251–252.

 

2006

Turkologischer Anzeiger/Turcology Annual. Bd. 26. Hrsg. von Hatice Aynur–Pál Fodor–György Hazai–Barbara Kellner-Heinkele–Oktay Özel. Wien, Institut für Orientalistik der Universität Wien, 2006. 322.

Mühimme defterlerine göre Osmanlıların 16. yüzyıl Macaristan politikası. In: Uluslararası Türk arşivleri sempozyumu 17–19 Kasım 2005, İstanbul (tebliğler –tartışmalar / International Symposium on Turkish Archives 17–19 November 2005, Istanbul (Presentations & Discussions). İstanbul, 2006. 219–228. [Társszerző: Dávid Géza.]

A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Mohács. Szerk. B. Szabó János. Bp., 2006. 387–409. [Nemzet és emlékezet.]  [Másodközlés.]

I. Szulejmán, a Pompás és a Törvényhozó. In: Történelmi melléknevek. Egyetemes és magyar történelmi életrajzok. Szerk. Horváth Ilona. Bp., 2006. 219–235.

Barbarics-Hermanik Zsuzsa: Az Oszmán Birodalom a Balkánon és Kelet-Közép-Európában. In: „Kelet-Európa” és a „Balkán”, 1080–1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? (Kelet-Európa és Balkán-tanulmányok, 4.) Szerk. Sashalmi Endre. Pécs, 2007. 331–393. p. 351. 72. j.,
p. 375. 19. j.

Kereskedelem a hódoltságban. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. IV. Jordánszky-kódex–kolostorépítészet. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2006. 320–323.

Közigazgatás [a hódoltságban]. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat–Lestyán. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2006. 292–293.

Osmanlı tarihinde süreklilik ve değişim üzerinde düşünceler. In: Prof. Dr. Mübahat S. Kütükoğlu’na armağan. Ed. Zeynep Tarım Ertuğ. İstanbul, 2006. 207–220.

Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. Bp., MTA Történettudományi Intézete–Magyar–Török Baráti Társaság, 2006. 371. [História könyvtár. Monográfiák, 21.]

Hegyi Klára: Századok, 141. (2007) 5. 1319–1323. [Recenzió.]

Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. I. kötet. Oszmán védelmi rendszer Magyarországon. Bp., 2007. p. 29. 31. j.,
p. 140. 100. j.,
p. 172. 193. j.,
p. 188. 38. j.,
p. 198. 51. j.,
p. 198. 52. j.,
p. 351. 275. j.,
p. 376.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 123. 99. j.

Sz. Simon Éva: Névlegesen birtokolt szandzsákbégi hászok a 16. századi oszmán terjeszkedés szolgálatában. (Gondolatok a ber vedzs-i tahmin szisztéma működésének értelmezéséhez). Századok, 141. (2007) 2. 1351–1406. p. 1382. 177. j.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari hadipénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 123. 99. j.,
p. 133.

Kerekes Dóra: Tradicionális birodalom – modern birodalom. Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében.  Aetas, 23. (2008) 4. 140–157. p. 141. 5. j.

Molnár Antal: Elfelejtett végvidék. Tanulmányok a hódoltsági katolikus művelődés történetéből. Bp., 2008. p. 248.

Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásainak története és dokumentumai (1573–1595). Bp., 2009. p. 55. 164. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányoka hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Bp., ELTE BTK, 2009. 163–174. p. 174. 51. j.,
p. 174. 53. j.,
p. 174. 54. j.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Pécs, 2010. p. 7. 2. j.

Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. p. 183. 216. j.,
p. 351. 3. j.,
p. 386. 157. j.,
p. 454.

Ali Paşa’nın evlilik öyküsünün tarihsel geri planı ve Osmanlılarla ilgili yanları. Belleten, 70. (2006) 259.  963–1000. [Saját rész: 963–995.] [Társszerző: Sudár Balázs.]

 

2007

From Philological to Historical Approach: Twentieth Century Hungarian Historiography of the Ottoman Empire. In: Vergangene Größe und Ohnmacht in Ostmitteleuropa: Repräsentationen imperialer Erfahrung in der Historiographie seit 1918 / Lost Greatness and Past Oppression in East Central Europe: Representations ofthe Imperial Experience in Historiography since 1918. Hrsg. von Frank Hadler–Mathias Mesenhöller. Leipzig, 2007. 147–158. [Társszerző: Dávid Géza.]

Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth – Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, Brill, 2007. XX+253.

Finkel, Caroline: Journal of the Royal Asiatic Society (Third Series), 19. (2009) 385–387. [Recenzió.]

Erdem, Y. Hakan: International Journal of Turkish Studies, 15. (2009) 1–2. 129–132. [Recenzió.]

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 125. 195. j.,
p. 347.

Adatok az 1596. évi egri (mezőkeresztesi) oszmán hadjárat költségeihez. Keletkutatás, (2007) 59–68.

Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. 85–138. p. 123. 99. j.

Kenyeres István: Mibe került a tizenöt éves háború? In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendi Tamás–Thoroczkay Gábor. Bp., ELTE BTK, 2009. 163–174. p. 174. 54. j.,
p. 174. 55. j.

Ajánlás. In: Luigi Ferdinando Marsigli: Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Fordította F. Molnár Mónika. Bp., 2007. IX.

Fethullah Gülen mozgalma. In: Előadások a mai iszlám világáról. (Acta et Studia, V.) Szerk. Tüske László. Piliscsaba, 2007. 161–168.

Kicsi Valéria: Irányzatok a mai törökországi iszlámban. In: Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében. Szerk. Vásáry István. Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2008. p. 29–49. p. 47.

Három civilizáció ütközése, 1456. Az Oszmán Birodalom, Bizánc és a nyugati kereszténység. História, 29. (2007) 1. 3–10.

Cseh Valentin: Nándorfehárvár ostroma 1456. Keszthely, 2007. p. 233.

Hiúzprém és szántóföld: egy oszmán-török adóbérlő vagyona a 17. század elején. Történelmi Szemle, 49. (2007) 2. 205–225.

Introduction. In: Ransom Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth– Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007. XI–XX.

Maltese Pirates, Ottoman Captives and French Traders in the Early Seventeenth-Century Mediterranean. In: Ranson Slavery along the Ottoman Borders (Early Fifteenth–Early Seventeenth Centuries). (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy. Ed. by Suraiya Faroqhi and Halil İnalcık. Vol. 37.) Ed. by Géza Dávid and Pál Fodor. Leiden, Boston, 2007. 221–237. [Másodközlés.]

Trade and Traders in Hungary in the Age of Ottoman Conquest: An Outline. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 60. (2007) 1.  1–8.

Bilge, Sadık Müfit: Osmanlı’nın Macaristanı. Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718). İstanbul, 2010. p. 94. 100. j.,
p. 357.

 

2008

„Minden helynek meg kell legyen a maga farkasa”. Írnoki szerepek a klasszikus oszmán korban (14–17. század). Keletkutatás, (2008) tavasz–ősz, 39–51.

A dzsihád „íze”. A szent háború az iszlámban és a 14–17. századi Oszmán Birodalomban. História, 30. (2008) 4–5.  32–35.

A szimurg és a sárkány. Az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1526). In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2008, 45–64. [Címében változtatott másodközlés.]

Veszprémy László: Szabács ostroma (1475–1476). Hadtörténelmi Közlemények, 122. (2009) 1. 36–61. p. 37. 2. j.

A török nemzettudat kialakulása. In: Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében. (Acta et Studia, VII.) Szerk. Vásáry István. Piliscsaba, 2008. 11–27.

Az Oszmán Birodalom 1918 októberében. História, 30. (2008) 9. 37.

Előszó. In: Orientalista Nap 2005, 2007. Szerk. Birtalan Ágnes és Yamaji Masanori. Bp., MTA Orientalisztikai Bizottság–ELTE Távol-keleti Intézet, 2008. 1.

Előszó/Önsöz. In: R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya”./İlona Zrínyi. „Avrupa’nın en cesur kadını”. Bp., Magyar–Török Baráti Társaság, 2008. 8–11.

Írnokok és bürokrácia az Oszmán Birodalomban. História, 30. (2008) 1. 22–25.

Oszmán-török hadszervezet, hadviselés (14–17. sz.). In: Magyar művelődés­történeti lexikon. Középkor és kora újkor. VIII. Műhely–paleográfia. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp., 2008. 388–401.

Sudár Balázs, A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban. (Humanizmus és reformáció, 29. Szerk. Jankovics József) Bp., Balassi Kiadó, 2005. 336 oldal. Keletkutatás, (2008) tavasz–ősz, 152–154. [Recenzió.]

The Ottoman Empire, Byzantium and Western Christianity. The Implications of the Siege of Belgrade, 1456. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 61. (2008) 1–2.  43–51.

Mureşan, Dan Ioan: Teoctist i şi Ungerea domnească a lui Ştefan cel Mare. In: Românii in Europa medievală (intre orientul bizantin şi occidentul latin). Studii în onoarea Profesului Victor Spinei. Volum îngrijit de Dumitru Ţeicu–Ionel Cândea. Brăila, 2008. 303–416. p. 412. 330. j.

A kenyérmezei csata (1479. október 13.). In: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2008. 65–94. [Rövidített újraközlés.] [Társszerző: Szakály Ferenc.]

 

2009

„Ez az ügy fölöttébb fontos”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559–1560, 1564–1565). Bp., MTA Történettudományi Intézete, 2009. XV + 383.[Társszerző: Dávid Géza.] [História könyvtár. Okmánytárak, 6.]

Schmidt Anikó: Keletkutatás, (2009) ősz, p. 144–146. [Recenzió.]

Előszó. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 40. Analecta Mediaevalia, III.) Szerk. Neumann Tibor és Rácz György. Bp.–Piliscsaba, 2009. 13–14.

Ottoman Warfare, 1300–1453. In: The Cambridge History of Turkey. Volume I. Byzantium to Turkey, 1071–1453. Ed. by Kate Fleet. Cambridge, 2009. 192–226.

Finkel, Caroline: Journal of the Royal Asiatic Society (3rd series), 20. (2010) 4. 537. [Recenzió.]

Állam és piac küzdelme: újabb adat az oszmán pénzrendszer zavarairól (1585). In: Pénztörténet–Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János születésnapjára. Szerk. Bessenyei József–Draskóczy István. Bp.–Miskolc, 2009. 125–128.

Fur of Lynx and Arable Land: the Wealth of an Ottoman Tax Farmer in the Early Seventeenth Century. Oriens (Leiden), 37. (2009[2010]) 1. 191–208.

 

2010

Kisebbségek az Oszmán Birodalomban. In: Európa, nemzet, külpolitika. Tanulmányok Ádám Magda 85. születésnapjára. Szerk. Borhi László. Bp., 2010. 53–59.

A váci „harmincad” és egy hódoltsági főember a 16. századból: Oszmán aga, cselebi és bég. Történelmi Szemle, 52. (2010) 3. 329–340.

A budai medresze és a lippai zarándok. Adatok a hódoltsági törökök szellemi és vallási életéről. Keletkutatás, (2010) tavasz, 93–100.

Háború és béke az oszmán-török gondolkodásban. História, 32. (2010) 5. 16–18.

Hürrem és Máhidevran, avagy két ágyas harca a szultán szívéért és trónjáért. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 4. 745–757.

Dávid Géza–Fodor Pál: Political, Military, Demographic, and Social Aspects of Ottoman Rule in Hungary. In: Exhibition on Ottoman Art. 16th–17th Century Ottoman Art and Achitecture in Hungary and in the Centre of the Empire. Ed. by Baha Tanman–V. Belgin Demirsar Arlı. İstanbul, 2010. p. 27–36.

Tabur. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 39. İstanbul, Türkiye Diyanet Vakfı, 2010. 335–336.

Ekkehard Eickhoff: Velence, Bécs és a törökök. A nagy átalakulás Délkelet-Európában (1645–1700). Ford. Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Bp., 2010. [Szakmailag ellenőrizte: Fodor Pál.]

 

2011

Magyarok és törökök egymás szemével (identitások – ön- és ellenségképek – az elfogadástól a rokonszenvig). Bevezetés. Magyar Tudomány, 172. (2011) 4. 386–388.

Az oszmántól a törökig – a török nemzeti gondolat megszületése. Magyar Tudomány, 172. (2011) 4. 389–399.

A törökök magyar szemmel. Magyar Tudomány, 172. (2011) 4. 400–407.

Fodor Pál–Ivanics Mária–Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel. Magyar Tudomány, 172. (2011) 4. 416–424.

Bizánc és az oszmán-török identitás. In: Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos–Izsák Lajos. Bp., ELTE Eötvös Kiadó–MTA Társadalomkutató Központ, 2011. 99–107.

Dávid Géza–Fodor Pál: Osmanlı Tarihinde Macar Araştırmaları. In: Osmanlı ve Balkanlar. Bir Tarihyazımı Tartışması. Derleyenler [szerk.] Fikret Adanır–Suraiya Faroqhi. Çeviren [ford.] Beril İdemen. İstanbul: İletişim, 2011. 351–451.

Tatár marhakereskedelem a tizenöt éves háború idején. Keletkutatás, (2011) tavasz, 145–147.

Evlia Cselebi, a világ török fölmérője. História, 33. (2011) 7.  26–29.

Evliya Çelebi, the Ottoman-Turkish Measurer of the World (Istanbul, 25 March 1611–Cairo, 1684?). In: „Világok vándora voltam”. Evlia cselebi 400 éve született. Bp., Tabán Társaság, 2011. 10–15. [Tabáni füzetek, 8.]

Szakály Ferenc–Fodor Pál: A kenyérmezei csata (1479. október 13.) – Kenyérmező Muharebesi (13 Ekim 1479). History Studies, 3. (2011) 3. 449–491.

Telhis. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. 40. İstanbul, Türkiye Diyanet Vakfı, 2011. 402–404.

Az én hősöm. Apám nemzedéke. Múlt-kor, (2011) tél, 138.

2012

Az oszmán-török identitás változásai (14–17. század). In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Bp., 2012. 13–39.

Sudár Balázs: Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk. Ács Pál–Székely Júlia. Bp., Balassi Kiadó, 2012. 40–49. p. 48. 24. j.

B. Szabó János, Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai: Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (I. rész). Századok, 146. (2012) 5. p. 1028.

Die Kriegsfinanzierung des Osmanischen Reiches im ausgehenden 16. Jahrhundert. Dargestellt am Beispiel des Feldzuges von 1596. In: „Das Blut des Staatskörpers”. Historische Zeitschrift, Beiheft 56. Hrsg. von Peter Rauscher–Andrea Serles–Thomas Winkelbauer. München, 2012. 43–54.

Fodor Pál: Kisebbségek az Oszmán Birodalomban. 14–20. század. História, 34. (2012) 8. 30–34.

Fodor Pál: Királynék fogságban – Tinódi egy félreértett históriás énekéről. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna–Molnár Antal. Bp.–Győr, 2012. 121–132.

Fodor Pál: Egy pécsi származású török történetíró. In: Pécs a török hódoltság korában. Tanulmányok. Szerk. Szakály Ferenc–Vonyó József. Pécs, 2012. 142–168. (Második kiadás.)

Fodor Pál: Fénnyel átszőtt festészet / Painting in Light / Mit Licht durchwobene Malerei [Szakács Imre festészetéről]. In: Szakács Imre László: Fénnyel átszőve. [Szentendre], 2012. 7–11., 12–16., 248–253.

Fodor Pál: Köszöntő [Hoppál Mihály munkássága]. In: Világügyelő. Tanulmányok Hoppál Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Czövek Judit–Dyekiss Virág–Szilágyi Zsolt. Bp., 2012. 9–14.

Fodor Pál: Török–Magyar Könyvtár sorozat. Szerk.: Fodor Pál–Vásáry István. Bp., 2012. I. kötet: Mándoky Kongur István: Kunok és magyarok. Közzéteszi: Molnár Ádám. Bp., Molnár Kiadó, 2012.

2013

Hazai György–Fodor Pál: Vámbéry Ármin halálának századik évfordulóján. Bevezető. Magyar Tudomány, 174. (2013) 8. 898–899.

Fodor Pál: A török hagyaték: Magyarország Kelet és Nyugat között. Rubicon, 24. (2013) 9–10. 96–109.

Mit kerestek itt a törökök 1552-ben? Múlt-kor, 2013 nyár, 31–35.

Rendszerváltozás a tudományos életben. Magyar Nemzet, 2013. november 20. 6.

Fodor Pál: Hungary between East and West: Ottoman Turkish Legacy. In: More modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident. Festschrift für Miklós Maróth zum siebzigsten Geburtstag. Hrsg. von. Pál Fodor, Gyula Mayer, Martina Monostori, Kornél Szovák und László Takács. Bp., 2013. 399–419.

Fodor Pál: Magyarország Kelet és Nyugat között: a török hagyaték. In: Az oszmán-magyar kényszerű együttélés és hozadéka. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2013. 19–36.

Pál Fodor–Tünde Csasztvay: Geyza Gárdonyi ve Eseri. In: Gárdonyi Géza: Eğri Yıldızları (Egri csillagok). Macarcadan çeviren: Erdal Salikoğlu. İstanbul, 2013. 12–18.

Katona Tamás (1932–2013) ravatalánál. Történelmi szemle, 55. (2013) 4. 675–677.

2014

Pál Fodor: Fodor Pál: Akıncı. In: The Encyclopaedia of Islam. Three. Ed. by Kate Fleet, Gudrun Krämer, Denis Matringe, John Nawas, and Everett Rowson. Leiden–Boston, 2014. 14–16.

Fodor Pál: Hürrem és Máhidevrán. Két ágyas harca a szultán szívéért és trónjáért. Rubicon, 25. (2014) 10. 4–19.

Fodor Pál: Identitás és elitváltás az Oszmán Birodalomban. Rubicon, 25. (2014) 10. 32–35.

Fodor Pál: A Topkapi Szeráj. Rubicon, 25. (2014) 10. 37–39.

Fodor Pál: Janicsárok, szpáhik, akindzsik. Az oszmán-török hadszervezet, hadviselés. Rubicon, 25. (2014) 10. 48–59.

Fodor Pál: A zsákmány. Rubicon, 25. (2014) 10. 60–61.

Fodor Pál: Török kifejezések szótára. Rubicon, 25. (2014) 10. 69.

Császtvay Tünde–Fodor Pál: Gárdonyi Géza és műve. Magyar Tudomány, 175. (2014) 7. 828–831.

Fodor Pál: Szülejmán Szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán–török hatalom szerkezetéről és a magyar–török érintkezésekről. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések.) Bp., 2014. 448.

Fodor Pál: Werbőczy, az államépítő és a politikus. In: A magyar jog fejlődésének fél évezrede. Szerk. Máthé Gábor. Bp., 2014. 187–199.

Fodor Pál: Az oszmán hadszervezet a 15. század első felében. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris”. Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk. Bárány Attila–Pósán László. Debrecen, 2014. 418–425.

Eckhard Leuschner and Thomas Wünsch (szerk.): Das Bild des Feindes. Konstruktion von Antagonismen und Kulturtransfer im Zeitalter der Türkenkriege: Ostmitteleuropa, Italien und Osmanisches Reich. Berlin, Gebr. Mann Verlag, 2013. 512. Ismertetés: Renaissance Quarterly, 67. (2014) 2. 615–616.

Fodor Pál: Előszó. In: Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron. Mediterrán és Balkán Fórum. VIII. évfolyam – Különszám. Szerk. Pap Norbert. Pécs, 2014. 7–10.

Fodor Pál: Beköszöntő. In: A honfoglalók viselete. (Magyar őstörténet, 1.) Szerk. Sudár Balázs–Petkes Zsolt. Bp., 2014. 7–8.

Fodor Pál: Tudomány és hagyományőrzés – Konferenciamegnyitó. MTA Székház, 2013. április 17. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. (MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorzatszerkesztők: Vásáry István–Fodor Pál) Szerk. Sudár Balázs–Szentpéteri József–Petkes Zsolt–Lezsák Gabriella–Zsidai Zsuzsanna. Bp., 2014. 7–8.

Hazai György–Fodor Pál: Arminius Vámbéry (1832–1913). Archivum Ottomanicum, 31. (2014) 7–9.

2015

The Unbearable Weight of Empire: The Ottomans in Central Europe – A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566). Budapest, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Scienes, 2015, 175 old.

Nadluczki Ciężar Imperium. Osmanie w Europie Środkowej – Nieudana próba stworzenia monarchii uniwersalnej (1390–1566).Tlumaczenie: Piotr Tafilowski. Oświęcim, Napóleon V, 2015, 117 old.

Byzantine Legacies in Ottoman Identity. In: Opuscula György Hazai Dicata. Beiträge zum Deutsch-Ungarischen Workshop aus Anlass des 80. Geburtstages von György Hazai. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, Band 19.) Hg. von Barbara Kellner-Heinkele – Simone-Christiane Raschmann. Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2015, 93–108.

La Hongrie entre Orient et Occident: l’héritage turc. In: Histoire, Economie et Société 34:3 (2015) 19–35.

Dávid Géza – Fodor Pál: La Hongrie ottomane. In: Dictionnaire de l’Empire ottoman – XVe-XXe siècle.Sous la diréction de François Georgeon, Nicolas Vatin, Gilles Veinstein. Paris, Arthème Fayard, 2015, 569–573.

Dzsihad: a szent háború évszázadai. In: Rubicon 26:2 (2015) 20–29.

A törvény és a lélek forradalma. In: Építőkövek. Huszonkettedik könyv 2015. Szerk. Smuk András. Bécs–Szombathely, Európa Club, B.K.L. Kiadó, 2015, 9–20.

Indirizzi di saluto. In: L’eredità classica nella cultura italiana e ungherese del Novocento dalle Avanguardie al Postmoderno. (Rivista di Studi Ungheresi – Supplemento al n. 13/2014) A cura di Péter Sárközy. Roma, Sapienza Università Editrice, 2015, 19–21.

R. Várkonyi Ágnes. In: Magyar Tudomány 176:3 (2015) 366–368.

Szentpéteri József köszöntése. In: …in nostra lingua Hringe nominant. Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére.Szerk. Balogh Csilla – Petkes Zsolt – Sudár Balázs – Zsidai Zsuzsannna. Budapest–Kecskemét, MTA BTK, Kecskeméti Katona József Múzeum, 2015, 9–10.

A keresztes szolidaritás alkonya. In: Erdélyi Riport 2015.05.24. online cikk (http://erdelyiriport.ro/interju/a-keresztes-szolidaritas-alkonya) (interjú)

Köszöntő. In: Archaeologia és műtörténet. Tanulmányok Rómer Flóris munkásságáról születésének 200. évfordulóján. Szerk. Kerny Terézia és Mikó Árpád. Budapest, MTA BTK, 2015, 7–9.

2016

İmparatorluk Olmanın Dayanılmaz Ağırlıgı. İstanbul: YeditepeYayınevi, 2016, 189 old.

Army, Ottoman (eighth-eleventh/fourteenth-seventeenth centuries). In: The Encyclopaedia of Islam. Three.Edited by Kate Fleet, Gudrun Krämer, Denis Matringe, John Nawas, and Everett Rowson. Leiden–Boston: Brill, 2016, 33–43.

Az oszmánok és Európa: néhány szó az újabb oszmanisztikai kutatásokról. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. I. kötet. Szerk. Horn Ildikó – Lauter Éva – Várkonyi Gábor – Hiller István – Szirtes Zsófia – Balogh Zsuzsanna – Pásztor Katalin – Tamás Máté. Budapest, L’Harmattan, 2016, 49–58.

Szigetvár, 1566. In: Móser Zoltán: A voltat nézni kegyelmesen. Budapest, Napkút Kiadó, 2016, 58–63 (magyar), 65–70 (horvát), 71–77 (török), 79–85 (angol).

Fodor Pál–Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála. Történelmi Szemle 58:2 (2016) 181–201.

Hollók évadja. Gondolatok a mohácsi csatáról és következményeiről. In: „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 7–17.

Ibrahim Pecsevi leírása a mohácsi csatáról és II. Lajos király haláláról. In: „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása. Budapest, MTA BTK–Országos Széchényi Könyvtár, 2016, 233–256.

Fodor Pál–Pap Norbert–Kitanics Máté: Szulejmán szultán elveszett zarándok­városa. In: Rubicon 27:5–6 (2016) 158–161.

A bólogató, halott szultán. Mikor halt meg Szulejmán? In: Múlt-kor. Történelmi Magazin 2016 nyár, 51–53.

A nagyszerű hódító. In: Múlt-kor. Történelmi Magazin 2016 nyár, 53.

Hóvári János–Fodor Pál: Szigetvár 1566. évi ostroma, Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála 450 év távlatában. Bevezetés. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1026–1029.

Szigetvár 1566. évi ostroma: az előzményektől a következményekig. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1041–1047.

Fodor Pál–Pap Norbert: Szulejmán szultán szigetvári sírkápolnája nyomában. In: Magyar Tudomány 177:9 (2016) 1041–1047.

A szigetvári ostromtól az oszmán emléktürbéig. Szulejmán szultán halála. In: Élet és Tudomány 71:36 (2016) 1126–1128.

Egy elfeledett ostrom emlékezete: Szigetvár, 1556. A kötetet összeállította és a jegyzeteket készítette Kasza Péter. … Szerkesztette Fodor Pál. Budapest, MTA BTK, 2016, 197 old.

Három nemzedék – hét rendszer. In: Historia est lux veritatis. Szakály Sándor köszöntése 60. születésnapján. I. kötet. Főszerkesztő: Marinovich Endre. Szerkesztette: Anka László – Hollósi Gábor – Tóth Eszter Zsófia – Ujváry Gábor. Budapest, Veritas, Magyar Napló, 2016, 63–65.

Opening address [at the 21st Symposium of the Comité International des Études Pré-Ottoman et Ottoman (CIEPO) held in Budapest, 7–11 October 2014]. In: Archivum Ottomanicum 33 (2016) 13–14.

Előszó. In: Via Sancti Martini. Szent Márton útja térben és időben. Szerkesztette Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs. Budapest, MTA BTK, Budapest, 2016, 7–9.

Hommage à Jakó Zsigmond. In: Jakó Zsigmond: Írás, levéltár, társadalom. Tanulmányok és források Erdély történelméhez.Szerkesztők: Dáné Veronika –Fejér Tamás – Jakó Klára. Budapest, MTA BTK TTI, 2016, VII–IX.

A magyar nem hagyja, hogy megverjék. In: Pesti Műsor 71:8 (2016) 10. (Interjú Szigetvár ostromáról, a török hódításról.)

La Hongrie face aux Turcs. Entretien avec Pál Fodor. Propos recueillis par Éric Mousson-Lestang. In: La Nouvelle Revue de’Histoire 87 (novembre-décembre 2016) 36–38. (Interjú a török hódítás koráról).

Closing Remarks. In: European Remembrance Symposium of European Institutions Dealing with 20th-Century History. Lectures, Discussions, Commentaries. Warsaw: European Network Remembrance and Solidarity, 2016. 263–267.

Giriş/Bevezető. In: Arşiv belgelerine göre Osmanlıdan günümüze Tür–Macar ilişkileri/Török–Magyar kapcsolatok az Oszmán Birodalomtól napjainkig a levéltári dokumentumok tükrében. İstanbul: Başbakanlık Devlet Arşivleri Müdürlüğü, 2016, IX–XII. [társszerző: Fodor Gábor]

A keresztes szolidaritás alkonya. In: Szilágyi Aladár: A számon tartott ország. Kényszerek és lehetőségek a magyar történelemben. Nagyvárad, Holnap Kulturális Egyesület, 2016, 125–154.

Migráció. In: Az Idők Jelei, 2016. Budapest, Kairosz Kiadó, 93–97. [Speidl Bianka]

2017

A budapesti imám. Kísérlet a boszniai muszlimok integrációjára (1909–1911). In: Történelmi Szemle, 59.(2017) 2. 315–323.

Identity and Culture in Ottoman Hungary. Eds. Fodor Pál,–Ács, Pál. Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2017. [Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 24.] 406.

Introduction. In:Identity and Culture in Ottoman Hungary. Eds. Fodor, Pál–Ács, Pál. Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2017. [Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 24.] 13–15. [társzerző: Ács Pál]

The Formation of Ottoman Turkish Identity. In: Identity and Culture in Ottoman Hungary. Eds. Fodor, Pál–Ács, Pál. Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2017. [Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 24.] 19–54.

Az Oszmán Birodalom változásai a 17. században. In: A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás/La bataille de Saint-Gotthard et la paix de Vasvár. Expansion Ottoman – cooperation européenne. Szerk./Sous la direction de Tóth, Ferenc–Zágorhidi Czigány, Balázs. Budapest, MTA BTK, 2017. 11–21.

Ármin Vámbéry’nin Uluslararası Türkolojinin Doguşundaki Rolü Hakkında Düşünceler. In: Ölümünün 100. Yılında Ármin Vámbéry Anma Toplantısı Bildirileri. Ankara, 6–7 Eylül 2013.  Ankara, Türk Dil Kurumu, 2017. [Türk Dil Kurumu Yayınları, 1208.] 85–89.[társszerző: Hazai György]

Szulejmán szultán Szigetváron. A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Szerk. Pap Norbert–Fodor Pál. Pécs, Pannon Castrum Kft., 2017. 299.

Szulejmán szultán szigetvári sírkápolnája nyomában – a kutatástól a közpolitikáig. In: Szulejmán szultán Szigetváron. A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Szerk. Pap Norbert–Fodor Pál. Pécs, Pannon Castrum Kft., 2017. 9–23. [társszerző: Papp Norbert]

Előszó. In: In: Szulejmán szultán Szigetváron. A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Szerk. Pap Norbert–Fodor Pál. Pécs, Pannon Castrum Kft., 2017. 6–7. [társszerző: Papp Norbert]

Szulejmán és a kizil elma. In: „Buda oppugnata”: 1541 – egy korszakhatár a magyar történelemben. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történet­tudományi Intézete és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke által 2016. augusztus 29-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. B. Szabó János–Szvoboda Dománszky Gabriella. Budapest, Budapest Történeti Múzeum, 2017. [Tanulmányok Budapest Múltjából, 42.] 31–38.

Határok fölött. Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról. Szerk. Bene Sándor–Fodor Pál–Hausner Gábor–Padányi József. Budapest, MTA BTK, 2017. 563.

Előszó. In: Határok fölött. Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról. Szerk. Bene Sándor–Fodor Pál–Hausner Gábor–Padányi József. Budapest, MTA BTK, 2017. 9–11.

Megnyitó. In: Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Szerk. Csikós Gábor–Kiss Réka–Ö. Kovács József. Budapest, MTA BTK–Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017. [Magyar vidék a 20. században, 1.] 11–12.

Köszöntő. In: Gulag–Gupvi. A szovjet fogság Európában/Gulag–Gupvi. The Soviet Captivity in Europe. Szerk./Ed. Kiss Réka–Simon István. Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017. 9–11., 9–11.

„Za haznata nevernikăt e naj-polezen”: Za religioznata politika na osmancite v Ungarija. In: Istoričeski Pregled, 71. (2015) [2017] 3–4.180–195.

Magyarország Kelet és Nyugat között: a török hagyaték. In: Török hagyaték. Tanulmányok a magyar kultúra török kapcsolatairól. Szerk. Bartha Júlia–Hoppál Mihály. Budapest, Európai Folklór Központért Egyesület, 2017, 1–22. [újraközlés]

Néhány szó Jakó Zsigmondról és hagyatékáról – köszöntő gyanánt. In: Erdélyi Múzeum, 79. (2017) 1. 6–9.

Fodor Pál–Katona Csaba (vendégszerkesztők): A kiegyezés. In: Magyar Tudomány, 178. (2017) 12. 1523–1583.

A kiegyezés. Szerkesztői bevezető. In: Magyar Tudomány, 178. (2017) 12. 1523–1525. [társszerző: Katona Csaba]

Turkologischer Anzeiger (TA)/Turkology Annual. Hrsg./Eds. Fodor, Pál–Kellner-Heinkele, Barbara unter Mitarbeit von Aynur, Hatice–Özel, Oktay. Mitherausgeber/Associate editors Mónika F. Molnár–Miklós Fóti. Budapest, Research Centre for the Humanities HAS, 291.

Szulejmántól Trianonig. In: Heti Válasz, 17. (2017) 23. (június 8.) 20–22. [Interjú Ablonczy Bálinttal]

2018

The Business of State. Ottoman Finance Administration and Ruling Elites in Transition (1580s–1615). Berlin, 2018. 402.

2019

Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Szerk. B. Szabó János–Fodor Pál. Budapest, 2019.

Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. Szerk. Fodor Pál–Varga Szabolcs. Budapest, 2019.

KUTATÁSI TERÜLET

Az Oszmán Birodalom és a magyarországi török hódoltság története

PROJEKTEK

Ottoman–Habsburg Rivalry and the History of Central Europe 1566–1656 (Sources and Interpretations) (amerikai és magyar oszmanisták projektje, 1987–1995)

A magyarországi törökség társadalmának forrásai (OKTK, vezető: Hegyi Klára, 1991–1993)

International Committee for Tahrir Defteri Studies (nemzetközi projekt a török szandzsákösszeírások feldolgozására, 1992–1994)

A szultáni tanács magyar vonatkozású rendeletei (OTKA, vezető: Dávid Géza, 1995–1999, 2000–2004, 2005–2009; a projekt a pályázati támogatás megszűnése után is folyamatos)

Oszmanisztikai konferenciasorozat és évkönyv (OTKA, 1995–1999)

A Habsburg-uralkodók isztambuli követei által készített és Bécsbe küldött jelentések első kötetének előkészítése (NKA, 2010–2012; az 1568–1593 közötti isztambuli Habsburg-követek jelentéseinek feldolgozása a pályázati támogatás megszűnése után is folyamatos projekt)

 A hódoltság története (magyar és angol nyelvű összefoglaló készítése az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és egyéb kutatóhelyek együttműködésében, 2012–)

A Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán–Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet (OTKA, 2015–)

KUTATÁSOK

Oszmán dinasztikus ideológiák a 14–17. században

A dzsihád tana és gyakorlata az Oszmán Birodalomban a 17. század végéig

Oszmán had-, társadalom- és igazgatástörténet, 14–17. század

TANÍTÁS

Pázmány Péter Katolikus Egyetem (a steppei birodalmak, Bizánc, az iszlám, az Oszmán Birodalom és a magyarországi török hódoltság története; óraadó tanár, 1994–2005)

ÖSZTÖNDÍJAK

A Török Történelmi Társulat három hónapos törökországi ösztöndíja (Ankara, Isztambul, 1989)

Egyéves MTA–Soros ösztöndíj (1991)

Két hónapos IREX-ösztöndíj (Harvard University, Cambridge, 1991)

Egy hónapos Európa Intézet-ösztöndíj (Bécs, 1993)

Két hónapos Európa Intézet-ösztöndíj (Bécs, 1996)

Három hónapos Maison de Science de l’Homme ösztöndíj (Párizs, 1997)

Három hónapos isztambuli kutatóút a Mellon Foundation támogatásával (1999)

Széchenyi Professzori Ösztöndíj  (2000–2003)

MÉDIASZEREPLÉSEK

2011

Duna TV, Tőkéczky László műsora, 2011. január 7.

Erdélyi Riport, 2011/12., 2011. június 17.: Az Oszmán Birodalom a törökség „tagadása” volt.

Türkinfo, 2011. november 9.: Az Oszmán Birodalom a törökség „tagadása” volt

2012

Kossuth Rádió, Disputa, 2012. január 22. és január 29.