Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézmény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

Megjelent Vörös Boldizsár új kötete: Történelemhamisítás és politikai propaganda

VorosB borito honlapraMegjelent Vörös Boldizsár, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársának új kötete Történelemhamisítás és politikai propaganda. Illés Béla elmeszüleményei a magyar szabadságküzdelmek orosz támogatásáról címmel. A kiadvány tartalomjegyzéke itt olvasható.
A kötet ára 2800 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53. I. emelet 57., kedd, péntek 9.00–15.00 óráig, illetve előzetes egyeztetést követően a többi munkanapon is) vagy megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, illetve a 224–6700/624 telefonszámon. A kötet a kiadón kívül kapható a Polihisztor Könyv Kft. könyvesboltjában (amely a TTI-től közvetlenül megrendelt kiadványok átvételi pontjaként is működik) és webáruházában is, valamint partnereinknél.

Könyvében a szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját: az egyik szerint I. Péter cár katonákkal, ágyúkkal és pénzzel támogatta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a másik a valóságban soha nem létezett, állítólag az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló és ezért kivégzett Alekszej Guszev százados és társainak története volt. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. Az 1940-es évek közepén megalkotott fikcióknak a „szovjet–magyar barátság”-ot kellett történelmileg megelőlegezniük, legitimálniuk. Illés és munkatársai tevékenysége nyomán a két eset széles körben ismertté vált: bekerültek magyar történettudományi munkákba, iskolai tananyagokba, sőt az 1940–1950-es évek fordulóján Guszev kapitány nevét utcák viselték Budapesten; ugyanitt emléktábla „örökítette meg” a képzelet teremtette tiszt és társai hőstettét. Történetüket nemcsak Illés Béla dolgozta fel szépirodalmi alkotásban, hanem más írók, köztük Illyés Gyula is. Mindezeken túl a Guszev-fikció évtizedeken keresztül tényként benne volt fontos szovjet történettudományi munkákban is. A történészek kutatásai során azonban fokozatosan kiderült, hogy e történetek valótlanságok, egyes feldolgozásaikat már 1989 előtt kivonták a forgalomból a magyar illetékesek - ám, fontos politikai propagandisztikus funkciójuk miatt különböző méltatásokat (utcanevek, emléktábla) csak a rendszerváltozás idején távolítottak el. E fikciók sorsának részletes bemutatása tehát, önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel rávilágít a „kitalált hagyományok” számos jellegzetességére, szemlélteti az aktuálpolitikai célzatú történelemhamisítás, illetve az ezt felhasználó propaganda működésének mechanizmusait, e propaganda és a tudományos igazságkeresés konfliktusainak eseteit - ugyanakkor egy sajátos ábrázolását is adja az 1945–1989 közötti időszak politikai és kulturális viszonyainak is.

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata