Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

A Magyar Őstörténeti Témacsoport könyvbemutatója

konyvbemutato19A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja és a Helikon Kiadó kettős könyvbemutatót rendezett 2015. február 10-én az MTA BTK Jakobinus Termében. A házigazda, Fodor Pál (az MTA BTK főigazgatója, intézetünk igazgatója) köszöntötte a bemutatásra kerülő kötetek: A honfoglalók viselete – Magyar Őstörténet I. és a Magyar őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés szerkesztőit, szerzőit és a köteteket ismertető szakértőket: Róna-Tas András és Vásáry István akadémikusokat, Révész Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékének vezetőjét és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténészt, a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjét. Fodor Pál bevezetőjében szólt néhány szót a 2012-ben megalakított Magyar Őstörténeti Témacsoportról, céljairól, munkájáról. (Minderről  a MŐT honlapján itt lehet bővebben olvasni.)

konyvbemutato13A kutatócsoport a mai magyar őstörténethez kötődő, több tudományterületen folyó magas szintű kutatás szakembereit fogja össze szorosabb és lazább formában, és havonta rendszeresen szervez tanácskozásokat és előadásokat, ahol a legújabb eredményeket vitathatják meg a különböző diszciplínák kutatói. A MŐT másik célja, hogy mindezeket a szakmai eredményeket az őstörténet iránt érdeklődő nagyközönséggel is megismertesse igényes ismeretterjesztő formában, hogy ezzel a társadalom felé is nyisson a tudományosság felől. A mostani két, reprezentatív kötet kiválóan mutatja a kutatócsoport munkáját.
konyvbemutato9Elsőként Kovács Attila Zoltán a Helikon Kiadó részérő beszélt A honfoglalók viselete című könyv készítésének körülményeiről. A kiadó tevékenységében az utóbbi években sajnálatosan háttérbe szorult az ismeretterjesztő könyvek kiadása, holott erre igény lenne, és a szakmai háttér is adott lenne ezekhez, de mivel egy kiadó piaci tevékenységet végez, az eladhatóság fontos szempont a könyvkiadásban is. Így a kötet nem a szokásos nagy album formában jelent meg – hiszen az jelentősen magasabb árat jelentett volna, ami az eladhatóságot csökkentette volna –, hanem egy kisebb, de nem kevésbé szép, színes, illusztrációkban gazdag publikációként. A könyv december 10-étől vásárolható meg a boltokban, és a kiadó „top 10-es” listáján helyezkedik el azóta is, ami nagy sikert jelent egy történeti, szakmailag magas szintű ismeretterjesztő kötet számára. Ez azt is mutatja, hogy a honfoglalás kora ma is érdeklődésre számot tartó téma, és igény van a színvonalas tudományos népszerűsítő kiadványokra. Végezetül kiemelte a szerkesztők, Sudár Balázs és Petkes Zsolt kiváló munkáját. (A kötet promóciós videója itt látható).
konyvbemutato18Révész László a kötet méltatásában szintén kiemelte a szerkesztők munkáját, valamint a kötet szakmai színvonalát. Révész szerint is nagy szükség van a szakmának szóló irodalom mellett a népszerűsítő irodalomra is, mégpedig olyanokra, mint ez a kötet, amely ismeretterjesztő jelleggel az utóbbi évek legújabb kutatási anyagát mutatja be a közönségnek, a legmagasabb szakmai színvonalon. Az utóbbi évtizedekben mintha eltűnt volna a tudományos ismeretterjesztés Magyarországon, noha látszik, hogy a közönségnek is igénye van rá, valamint hogy összehozható a szakmai szempontokkal. A honfoglalók viselete első fejezete kutatástörténetet tartalmaz, a legújabb régészeti szempontok alapján írott őstörténeti összefoglalót. A lelőhelyeket – amelyek nagy része eddig ismeretlen volt – alapos szakmai kutatások eredményeként ismerteti, majd áttér a viselet bemutatására. Elsőször az alapanyagokról ad áttekintést, majd apró mozaikokból megpróbálja rekonstruálni a fejfedőtől kezdve a lábbeliig a honfoglaló népesség ruházatát és kiegészítőit. Ez mindeddig még egyetlen tudományos ismeretterjesztő kötetben sem jelent meg. A kötet összeállításához az utóbbi évtizedek szinte összes régészeti kutatásának az anyagát felhasználták. Révész hangsúlyozta, hogy ez a színvonalas tudományos ismeretterjesztés régebben nagyon is élő volt Magyarországon, és hivatkozott Tömörkény István, Móra Ferenc, László Gyula munkásságára, és a Panoráma sorozat Régészeti Barangolások Magyarországon köteteire. A manapság gomba módra szaporodó alternatív őstörténeti irodalom elterjedése miatt különösen fontos a jól képzett, felkészült szakértők által a legújabb módszertannal és szemlélettel, a legújabb eredményekről írott ismeretterjesztő művek megjelentetése.
Vásáry István a Magyar őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés című kötet bemutatása kapcsán a MŐT munkájáról is beszélt, mint a kutatócsoport vezetője. A magyar tudományosság ennek a „virtuális kutatóintézetnek” a létesítésével mutatta meg, hogy nem hanyagolja el az őstörténet fontos kutatási területét. A most bemutatandó kötet előzménye az volt, hogy 2013 áprilisában a MŐT nagyszabású konferenciát szervezett a magyar őstörténet különböző kutatási területeiről összehívott szakemberekkel, ahol a legújabb szempontokkal és módszerekkel elért új kutatási eredményekről számoltak be az előadók. A kötet a konferencia 38 előadásának tanulmányok formájában szerkesztett, tudományos apparátussal ellátott anyaga, amely így a jelen őstörténeti kutatásainak körképét adja, hosszú időre megkerülhetetlen alapműveként a tudományágnak.
konyvbemutato23Róna-Tas András folytatta a bemutatót a kötet tartalmi ismertetésével. Az utóbbi évek legjelentősebb munkájának nevezte a kötetet, amely a magyar tudományosság legjobb hagyományait őrizve nemzetközi mércével is a legmagasabb színvonalon, a legkorszerűbb ismeretek és módszertan alapján készült. Áttekintette a kötet legfontosabb kérdéseit: a magyar „őshazák” témája: honnan és merre vándoroltak a magyarok, milyen területek tekinthetők „őshazának”, kiket találtak a honfoglalók a Kárpát-medencében. Külön is kiemelt néhány problémakört: a Kárpátoktól keletre egyre több, a magyarokhoz köthető lelőhely vált ismertté, ezek feldolgozása fontos új kutatási irányt jelent, ugyanakkor a Kárpátokon belül is folynak kutatások ismert vagy újabb lelőhelyeken. Fontos új tényező a genetika bekapcsolódása az őstörténeti kutatásokba, aminek az eredményét még értékelni kell. Ez kapcsolódik a népesség összetételének kérdéséhez is, a genetikai vizsgálatok szerint a csontleletekben talált ázsiai elem a köznép sírjaiban legfeljebb 5%, míg az elitsírokban 25-30%-os arányban fordul elő. Vita tárgya a nyelv is, a török és szláv elemek eredete és aránya. A rovásírással kapcsolatban is olvasható a kötetben új eredmény, illetve a honfoglalás kori fegyverzet kérdésére vonatkozóan is találunk új publikációt benne. Róna-Tas végül kiemelte, hogy természetesen a tézisek jó részéről vita folyik az új eredményekkel kapcsolatban, de a szakmai vita a tudomány fontos alkotórésze.

Készítette: Farkas Ildikó

Közelgő eseményeink

Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1519–1559)
Cs, febr. 28. 09:00
P, márc. 1.

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata