+36 1 224 6755    tti.titkarsag@btk.mta.hu

2012-05-29 ekovacs 009E. Kovács Péter 2012. május 29-én előadást tartott az MTA BTK Történettudományi Intézetben Zsigmond király és Siena címmel. Zsigmond Sienában töltött idejéről bőséges forrásanyag található: E. Kovács Péter olaszországi levéltárakban végzett sokéves kutatásairól számolt be előadásában.

2012-05-29 ekovacs siena6Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király 1430-ra elérte, hogy igényt tarthasson a német-római császári címre, és Rómában, a pápa kezéből fejére kerüljön a német-római császárok koronája is. 1431-ben személyesen jelent meg hadai élén Itáliában, november 25-én Milánóban, a milánói herceg segítségével, Itália királyává koronázták. Továbbindult Róma felé, és 1432. július 12-én ünnepélyes körülmények közt vonult be Sienába, a gazdag és előkelő toszkán városba. A látogatás elég hosszúra nyúlt, a pápával folytatott tárgyalások elhúzódása miatt a király kilenc hónapig maradt a városban, amely hatalmas összegeket költött az uralkodó és több mint ezer főnyi kísérete ellátására.

A források között találhatók elbeszélő források, köztük kortárs, illetve 16. és 17. századi leírások is. Az egymásra épülő elbeszélések mindegyike felhasznált valódi okleveleket. A források másik, igen értékes és bőséges típusa Siena város iratanyaga, igaz, mindez csak a város szempontjából láttatja a királyi tartózkodás körülményeit. Viszont szinte napra pontosan lehet tudni, mi történt a városban Zsigmond tartózkodása idején.

2012-05-29 ekovacs siena52012-05-29 ekovacs siena12012-05-29 ekovacs siena2

Az előadás több témakör köré csoportosítva mutatta be Zsigmond Sienában töltött idejét. A pompázatos bevonulás leírásában látható a város viszonyulása a királyhoz, illetve a város irataiban nyomon követhető, hogyan készült minderre Siena. Nagyjából kiszámolható, mennyi lehetett Zsigmond kísérete: 1500 körüli fegyveressel érkezett, akiket nagyrészt a város lakóinál szállásoltak el. Szintén a városi iratok beszélnek a királyi kíséret ellátásáról, a város ebbéli költségeiről, tételes elszámolásokkal. Zsigmond itt töltött idejében részben birodalmi ügyekkel foglalkozott, de leginkább az itáliai politikával: a milánói herceg szövetségeseként szemben állt a Velence–Firenze szövetséggel, de a római koronázással addig várni kellett, amíg létre nem jött Firenzével a békekötés.

Siena és a király viszonyáról is képet kaphatunk: a város és a király követekkel érintkezett egymással, amely követeket Siena minden alkalommal külön tanácskozáson választotta ki. A királyi tartózkodás mindennapjaiba is betekintést nyújtanak a források: az idegen katonaság és a város polgárainak közös mindennapjairól, a szórakozás formáiról, a beilleszkedés gondjairól, a kölcsönös ajándékokról is részletes beszámolók olvashatók.2012-05-29 ekovacs siena3

A Sienában töltött hónapok mindennapjairól azonban nemcsak az oklevelek, levelek, krónikák, illetve művészeti alkotások tudósítanak, hanem egy közel egykorú irodalmi emlék is. A késő középkori európai szépirodalom egyik legismertebb szerelmes regénye, Euryalus és Lucretia históriája valós eseményt mesél el: egy sienai szépasszony és a császár koronázásra tartó kíséret egyik előkelő – magyar? – tagjának szerelmét. Szerzője az ismert itáliai humanista, Aeneas Sylvius Piccolomini (1458-tól II. Pius néven pápa), aki 1444-ben írta a De duobus amantibus historia (magyarul: Két szerelmes históriája) című művét, amely így Zsigmond sienai tartózkodásáról, a királyi kíséret és a város polgárainak egymáshoz való viszonyáról is mesél.

Farkas Ildikó

 


2012-05-29 ekovacs 0012012-05-29 ekovacs 0062012-05-29 ekovacs 007

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail

tti.titkarsag@btk.mta.hu