Kármán Gábor és Szabó András Péter előadása Landauban

SZAPKGaA koblenz-landaui egyetem, illetve a lipcsei egyetem mellett működő Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO) - Leibniz Intézet közös szervezésében került sor 2019. október 5. és 7. között egy Erdély kora újkori történetével kapcsolatos nemzetközi konferenciára. A számos magyarországi és romániai kutató mellett németországi szakértőket is mozgósító eseményt a DFG kiemelten támogatott Transottomanica projektje keretében rendezték meg, így az előadások túlnyomó része is a fejedelemség oszmán kapcsolatai köré szerveződött, részben annak politikai, részben művészeti aspektusai köré. A Landau an der Pfalzban megrendezett konferencián intézetünket Kármán Gábor tudományos munkatárs és Szabó András Péter tudományos munkatárs képviselte. A részletes program itt érhető el.

Előadásában Kármán Gábor az Erdélyi Fejedelemség diplomatáinak Konstantinápolyban otthont adó épületet mutatta be. Felidézte az Erdélyi Szeráj történetének fontosabb ismert csomópontjait: I. Szülejmán szultán adományát, a 17. században ismert két átépítést, illetve a ház sorsát a fejedelemségnek a Habsburg Monarchiába való betagolódását követően, amikor először Thököly Imrének, majd II. Rákóczi Ferencnek a Fényes Portára küldött diplomatái is itt laktak. Az előadás összefoglalta az épülettel kapcsolatos, jelenleg folyó építészeti kutatások előzetes eredményeit is.

Szabó András Péter előadása először körüljárta az erdélyi fejedelmek udvarában megfigyelhető kevés, és nem túlzottan hangsúlyos, jobbára a tárgyi kultúrára korlátozódó oszmán elemet. A vizsgálat középpontjában Beszterce erdélyi szász városnak a központi hatalomhoz fűződő viszonya állt, különös tekintettel a fejedelmek itteni látogatásaira, és az azt kísérő ajándékozásra. Az előadás reflektált az eredetileg a besztercei evangélikus templomban elhelyezett oszmán török szőnyegek kérdésére is, amelyekkel kapcsolatos kutatási eredményeiket a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum munkatársai a konferencián szintén ismertették. Szabó András Péter kutatásai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a szőnyegek nem a 17. században jelentéktelenné váló moldvai útvonalon keresztül érkeztek, hanem azokat a város az erdélyi belső piacon szerezte be.

%MCEPASTEBIN%

refo500-logo