Sokcsevits Dénes részvétele az V. Zágrábi Kliofesten

2018. május 9-én intézetünk tudományos főmunkatársa, Sokcsevits Dénes az V. Zágrábi Kliofest keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, aminek témája a magyar–horvát kiegyezés volt, az egyezmény létrejöttének 150. évfordulója alkalmából.

A kerekasztal-beszélgetés moderátora Stjepan Matković (Horvát Történeti Intézet) volt, beszélgetőpartnerei: Iskra Iveljić (Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kar), Dalibor Čepulo (Zágrábi Egyetem Jogi Kar), Dinko Župan (Horvát Történeti Intézet), Branko Ostajmer (Horvát Történeti Intézet) és Sokcsevits Dénes. Intézetünk munkatársa és a horvát résztvevők, elsősorban Dalibor Čepulo között élénk vita alakult ki a magyar–horvát kiegyezés megítéléséről, Horvátország jogállásáról és a magyar–horvát kiegyezés rendszeréről, valamint annak hatásáról a horvát nemzetállami, gazdasági és kulturális fejlődésre. Dalibor Čepulo és Iskra Iveljić elsősorban bilaterális kérdésként tekintettek a magyar–horvát kiegyezés rendszerére, míg Sokcsevits Dénes inkább a kérdés összmonarchiai kereteibe illesztve vizsgálta a horvát helyzetet. Dalibor Čepulo Georg Jellinekre hivatkozva a horvát államiság töredék jellegéről beszélt, míg intézetünk munkatársa inkább úgy vélte, a töredék helyett jobb a nemzetállami csíra, vagy friss hajtás kifejezés használata, hiszen nem egy nemzetállami hatalmi rendszer töredéke jutott a horvátoknak, hanem épp a kiegyezésnek köszönhetően indulhattak el a nemzetállami fejlődés útján. A vita során Dalibor Čepulo a magyar–horvát kiegyezés megsértésének példájaként említette, hogy Mažuranić bánsága idején a magyar kormány és Ferenc József nem engedték elfogadtatni a horvát száborral a horvátországi szerb ortodox egyházszervezet kialakításáról szóló törvénytervezetet, noha a vallási ügyek elvben a horvát autonómia jogkörébe tartoztak. Sokcsevits Dénes rámutatott, hogy maga a görögkeleti szerb egyházi vezetés sem szerette volna, ha elválasztják egymástól magyarországi és horvátországi részeit, és a magyar kormány és az uralkodó külpolitikai szempontokat is figyelembe vett, amikor az elutasítás mellett döntött. Ugyancsak vita alakult ki a horvát gazdaság, oktatás és kultúra fejlődése kérdéséről Khuen Héderváry Károly bánsága idején (1883–1903). Dinko Župan és Branko Ostajmer adatai a horvát iskolaügy, illetve gazdaság fejlődéséről Sokcsevits Dénes érvelését támasztották alá a vitát követő több mint kétszáz néző többsége szerint.

 

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata