Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézmény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

ii lajos 1024x575Magyarország egyik vezető hírportálja, a 24.hu a 2018. évi magyar tudományos eredmények közül „az év régészeti áttörésének” nevezte a mohácsi csata centrumának azonosítását. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk tudományos tanácsadója, Fodor Pál és a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Pap Norbert vezetésével dolgozó kutatócsoport (Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, Hancz Erika) munkája legutóbb a 2015-ös év hasonló értékelésénél – amikor Szulejmán sírkomplexumának lokalizálása és feltárása zajlott – került a legfőbb régészeti szenzációk közé.

SzLA homogén nemzetállam kialakítására tett kísérleteknek Csehszlovákiában is több szakasza volt. Ezeket az adott ország területén élő kisebbségek létszáma, a világháborúkat lezáró béketárgyalások és diktátumok, majd a a kommunista hatalomátvétel és a hatalomgyakorlási mechanizmusok határozták meg. A Transindexnek erről nyilatkozott 2018. december 27-én Szarka László, intézetünk tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője.  A multietnikus nemzetállam: cseh és szlovák két jó barát? címmel megjelent írás teljes egészében itt olvasható.

VSzIntézetünk tudományos munkatársa, Varga Szabolcs 2018. november 15-én előadást tartott Szigetváron a Fejezetek a magyar hadtörténelem évszázadaiból című konferencián Szulejmán szultán utolsó magyarországi hadjáratának okairól. Az ez alkalommal vele készült interjú teljes szövegében itt olvasható az Origón.

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata