konyvekAz MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozatában két új kötet jelent meg, Péter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon című tanulmánykötete és Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493 című monográfiája. Hamarosan megjelenik e sorozatban Csukovits Enikő: Az Anjouk Magyarországon (I.) I. Károly uralkodása (1301–1342) című kötete is, valamint a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak sorozatában A Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458–1526) című, Neumann Tibor közreadói munkáját dicsérő kötet.

-Peter boritoPéter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelenő kötet Péter Katalin történész utóbbi 15 évben megjelent tanulmányaiból ad válogatást. Péter Katalint kezdetben inkább a kora újkori arisztokrácia életének kutatása, manapság a mindennapi egyszerű emberek életének feltárása foglalkoztatja. A kötet témája szerteágazóan izgalmas: a nők szerepe a családon, társadalmon belül, a szerelem, a házasság, a családi élet jellemzői különböző történeteken keresztül ábrázolódnak a kora újkorban. Mind az arisztokraták (például Lorántffy Zsuzsanna, Nádasdy Tamás), mind az úgynevezett „egyszerű” emberek (jobbágygyermekek és szüleik) hús-vér, élő, gondolkodó, cselekvő emberként jelennek meg a kötet hasábjain. A szerző különösen olvasmányos stílusban készítette el munkáját, így nemcsak a történész szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is élvezetes olvasmányt kínál. A könyvet fekete-fehér metszetek illusztrálják.

-Horvat Neum boritoHorváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelenő kötet a politikai életrajz kategóriájába tartozik. A magyar középkorkutatás fél évszázadnál is régebben nélkülözni kénytelen e műfajt. Igaz ugyan, hogy egyes királyainkról jelentek meg ilyenek, ám a döntéshozói elit tagjai, a politikai élet fontos szereplői rendre kimaradtak. Ha csupán a késő középkori magyar történelemre gondolunk, elég arra utalni, hogy a Garaiak, Újlakiak, Szapolyaiak, Bebekek, Várdaiak, Perényiek történetéről modern feldolgozásunk nincsen. Ezen hiányok pótlását szándékozik elkezdeni ez a kötet, amely a 15. század második felének egyik legfőbb méltóságának pályafutását dolgozza fel, persze nem előzmények nélkül. A két szerző esztendők óta összehangoltan foglalkozik a Bátoriak és a korszak történetével. A mostani kötet főhősének politikai tevékenységéről, a család várbirtokairól is publikáltak dolgozatokat (amelyek részben e kötet alapját adják), valamint társszerzői az egykor volt családi levéltárat rekonstruáló Documenta Batoriana c. forráskiadvány első kötetének. Jelen könyvükben a család középkorban élt tagjai közül a legismertebb, Bátori István (1430 k.–1493) országbíró, erdélyi vajda, koronaőr működésének bemutatására tesznek kísérletet.


Csukovits Enikő: Az Anjouk Magyarországon I. I. Károly uralkodása (1301–1342) -Csukovits borito

A könyv a Spalatóban partra szálló ifjú trónkövetelő, Caroberto, Magyarországi Károly életét, uralkodását kíséri végig, az alig ismert nápolyi gyermekkortól a pontosan ismert székesfehérvári temetésig. Carobertóét, akit új hazájában, Magyarországon Károlyként említettek az egykorú hivatalos források, akit a krónikások és történetírók évszázadokon át I. Károlynak neveztek, és akit csak a 19. század történészei kezdtek Károly Róbertnek hívni, feltehetőleg azért, hogy írásaikban megkülönböztessék az ugyancsak I. Károly nevet viselő dédapjától, az Anjou-ház nápolyi dinasztiaalapítójától. E néven került be az ekkor írt nagy történeti összefoglalókba, s általában e néven szerepel máig, népszerűsítő és szakmunkákban egyaránt, a széles közvélemény is Károly Róbertként – sőt, Róbert Károlyként – ismeri. Az Anjou-dinasztia magyarországi ágát megalapító I. Károlyról azonban – bármilyen hihetetlen – máig nem készült önálló életrajz, s nem készült tudományos monográfia magáról a dinasztiáról sem. A kötet szerzője ennek a korszerű életrajznak az elkészítésére tesz kísérletet, és mindezt a nagyközönség számára érthető, olvasmányos stílusban teszi.

-Neumann boritoA Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458–1526). Közreadja: Neumann Tibor
A Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak sorozatában hamarosan megjelenő kötet 636 forrást közöl a Szapolyaiak feltűnésétől a királyi cím elnyeréséig tartó hét évtizedből. Nemcsak a család történetének és hallatlan felemelkedésének a megértéséhez, hanem a még mindig kevéssé ismert középkor végi évtizedek jobb megismeréséhez is hasznos adalékkal szolgál. A két szempont természetesen szorosan összefügg egymással: Mátyás és a Jagellók kora nem érthető meg a Szapolyaiak története nélkül, ugyanakkor a családtagokra vonatkozó források – éppen vagyonukon és politikai befolyásukon keresztül – számos társadalom-, politika- és gazdaságtörténeti ismerettel gazdagítják a korról alkotott képünket. A kötet fontos forrásokat tesz közzé az 1460-as évek északkelet-magyarországi, nagyrészt külhoni zsoldosvezérekkel és hadaikkal folytatott harcokról, az 1490–1492 közötti trónharcokról, Corvin János herceg 1496. évi lázadásáról, az 1506. évi rövid magyar–német háborúról vagy János vajda másfél évtizedes erdélyi kormányzatáról. Sokszor olvashatunk a család kezén lévő külkereskedelmi vámok (harmincadok) bérletéről, a földesúri és királyi adók behajtásáról, gazdasági jellegű intézkedésekről, adó alóli felmentésekről és utalványozásról. A familiárisoknak tett adományokból és a hozzájuk intézett levelekből körvonalazódik a főúri udvar összetétele, valamint a főúr és familiárisai közötti viszony személyessége – hogy csak néhány kiragadott példát említsek. Mivel a közölt források nagy része levél, így még az új- és jelenkori levelekben természetes személyes hangvétel ritkasága ellenére sem szükséges bizonygatni, milyen mentalitás-, életmód- és művelődéstörténeti adatokat rejt a forrásgyűjtemény, lett légyen szó akár az ellenséget borozni hívó ittas zsoldosok sorsáról vagy a Szapolyai Imre levelében – nem kizárt, hogy a címzettek késedelmes válasza miatt gúnyból – említett lusta küldöncről, aki a Késmárk–Pápa távolságot öt helyett 13 nap alatt tette meg.


Az Értekezések sorozat köteteinek ára 3000 Ft, az Okmánytárak sorozaté 4500 Ft; megrendelhetők: ; vagy személyesen átvehető: kedd, péntek 9–15 óráig, 1014 Bp., Úri u. 53. I. emelet 57. tel.: 224-6700/626. m.