Skorka logoA Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának januári számában Benda Judit A kalmár és az egér. A kereskedő alakja a középkori eredetű mesékben és mondákban című írását közöljük.

 A kalmár és az egér.
A kereskedő alakja a középkori eredetű mesékben és mondákban

01 ben Szenthromsg templom 02 ben Betengl z Neuenperku cmerA csehországi Reichenauba igyekvő szegény kalmár egy erdőben megpihent. Fának dőlve falatozott kenyeréből, miközben látta, hogy egy egér éhesen pislog rá. Megsajnálta és adott néhány morzsát az ételéből, majd inni ment a közeli forráshoz. Mikor visszaért, észrevette, hogy az egér – hálája jeléül – a fészkéből aranypénzeket kapart elő. A kalmár gyorsan felásta a helyet és nagy kincset lelt ott régi veretű aranyakból. A pénzt bevitte a városba, felét szétosztotta a szegények között, a másik felét templomépítésre fordította. A kegyes történet valószínűleg a 16. században élt cseh nemes és kereskedő, Kryštof Betengl z Neuenperku mesés meggazdagodásáról, és a Rychnov nad Kněžnouban álló Szent Háromság-templom alapításáról szól. A „becsületes kereskedő legendáját” valódi mesébe ágyazta az emlékezet, hiszen az „első millió” megszerzésének módját nem nagyon illett firtatni.

A városi környezetben játszódó, kereskedőkről szóló novellamesék és reális mesék többnyire intellektuális történetek voltak. 03 ben keresked BeramMindig az adott korszakra jellemző korabeli problémákkal foglalkoztak és persze nem kellett nagyon komolyan venni őket. A történetmesélésben és az alakok megformálásában könnyedséget találunk, a várható befejezés, a csattanó sokszor előre látható. A bonyodalom miatt kialakult feszültség a végén megoldódik, a „világ” egyensúlya helyreáll. 04 ben Iglau cmereA visszásságok leleplezése, az igazság kiderülése megkönnyebbülést, katarzist hoz a történet végére. A mesék morális tanítást adnak a bizalom és a bizalmatlanság kérdéséről, illetve az üzleti korrektségről. A kalmárok a mesékben általában csavaros észjárásúak, furfangosak és fukarok, de könnyen átejthetők és móresre taníthatók.

A kereskedő dörzsöltségét jól példázza a morvaországi Iglau (Jihlava) városalapító-legendája. A történet főszereplője, egy fazekas, aki befogadott éjszakára egy vándort, akinek elpanaszolta, hogy a munkájához nincs megfelelő agyag a környéken. 05 ben Eppele van Geillingen A vándor, aki valójában kereskedő volt, megnézte a fazekas áruit és egy elmés üzleti fogással felvásárolta a mester házát és agyagbányáját. Az agyagban ugyanis ezüst volt, így a vállalkozó rögtön bányát nyitott a területen, amiből a város meggazdagodott. Persze az agyagban sosincs ezüst, de a környékbeli hegyekben valóban voltak ezüsttelérek, amelyek kibányászása teremtette meg a város anyagi alapjait. Szintén a józan ész jelenik meg Eppele van Geillingen rablólovag-történetében, amelyben a lovag által kifosztott emberek között egy kalmár is volt, akihez így szólt a fosztogató:„Kedves kalmár, kössünk egyezséget: Verekedjünk az erszényed végett!”, csakhogy „A kalmár értelmes ember lehetett, Erszénye végett nem verekedett.”

06 ben veelncei kereskedkA kalmárok világot járt emberek voltak, utazásban való jártasságuk, magabiztosságuk és tájékozottságuk is feltűnik a mesékben. Két utazó kereskedő otromba tréfája okozta az Akasztófáról jött vendégek című mese fogadósának halálát. A Henrik, bajor hercegről szóló történetben pedig azt látjuk, hogy a rutinos kalmárok jól ismerték a korabeli szlengeket, mint például a tarisznyarák kifejezést, ami a zsebmetszőnek felehetett meg, ahogy a rózsakert a herceg birodalmának volt szinonimája, míg az ordas egyet jelenthetett a haramiával. A patkószeg című rövid, csattanós mesében az egyszeri kalmár jól ismert fukarsága jelenik meg, amikor sietős dolga miatt háromszori figyelmeztetésre sem akarja megpatkoltatni a málháját cipelő lovát, így nem csoda, hogy a hátasló kidőlt alatta. A repülő kordé öntelt, „kreatív” üzletpolitikával rendelkező zöldségkereskedője vesztét saját meggondolatlan szavai okozták. A mese elgondolkodtatóan részletesen közli a gyanútlan vevőket megtévesztő fogásokat: fonnyadt zöldségeket frissként árulni, ezekért magas árat kérni, sötétedéskor házalni, tapasztalatlan fiatalasszonyokkal üzletelni, az árukat feldicsérni és különlegesnek beállítani. A mese vége szó szerint csattanóval ért véget, hiszen a csaló kereskedőt egy szélroham a kordéjával együtt egy fához csapta.

07 ben hamburg A pénzforgató kalmárok a mesékben sokszor bűnügybe is keveredtek, akár elkövetőként, akár szenvedő félként. A Mátyás király és a részeges huszár című mesében a kereskedőtől elrabolt pénzt, a meglepően akkurátus gondolkodású huszár három részre osztotta: „… ennyit adtál a portékáért, ez a másik a fáradtságodért van, ez a kettő a tied! Ez a harmadik rakás az enyém, ezt csalásból szerezted.” Valójában az eladott áru természetes árképzéséből adódó költségeket sorolta fel: beszerzési ár, munkaköltség és haszon. A lengyel eredetű mesében, Madej történetében, a lápvidéken eltévedt utazó kalmár és az ördög egyezséget kötött egymással, amelyet még írott szerződésbe is foglaltak. A reformáció és az inkvizíciót is használó ellenreformáció korában történő események végül – nem meglepő módon – egyházi tanmeseként fejeződtek be. A kereskedő alkuját az alvilági hatalmakkal itt már jól bevált toposzként használta a mesélő. A három iparos legény meséjében, a pénzét naivan a fogadósra bízó gazdag kalmárt meggyilkolták. A gyilkossággal gyanúsított három vándorlegény bár megegyezett az ördöggel, mégis megmenekült, hiszen az ördögnek a fogadós már amúgy is bűnös lelke kellett. A kalmár (valószínűleg szintén nem patyolatfehér) lelkéről ebben a mesében nem esik szó… 08 ben Sodoma Schedel A korábban eszményien működő kereskedővárosokról szóló mesékben mindig a lakosok bűnei okozzák a saját anyagi romlásukat, a külső erők csak elvégzik az utómunkát. A történetek célja az elrettentés és a hallgatók gondolkodásának helyes útra terelése. A bibliai Szodoma és az antik Atlantisz történetét idézi a Vineta, az elsüllyedt város című moralitás. Lakói gazdag kereskedők és tengeri hajósok voltak, akik a jólét miatt az erkölcsös életet elhanyagolták. Az élvhajhászat és a munka fél vállról vétele végül belharcokhoz vezetett; majd lakóival együtt elnyelte a várost a tenger. Hasonló sorsa jutottak a mesékben Westerschuowen és Stovoren gazdag Északi-tenger parti kereskedővárosai is. Mivel lakosaik gátlástalan módon üzleteltek, a jólét és az üzleti szerencse végül elpártolt tőlük és a településeik összeomlottak.

09 ben hzal HrsknyvEgyes mesékben előszeretettel használták a házaló kereskedő álcáját a főhősök. A kalmárnak, vagy kalmárnőnek öltözött szereplők vélhetően „úgy gondolták”, hogy az álruha felöltésével a kalmárok belső tulajdonságait is fel tudják venni. A már ismert furfangosságon kívül újabb jellemvonásokat is megismerünk általuk. Úgy tűnik, hogy a kalmárok minden helyre be tudtak jutni, mindenkivel szót tudtak érteni és ami a legmeglepőbb, hittek is a szavuknak. Hófehérke férjhez-menésének eredetileg feljegyzett kalandos történetében felbukkant egy öreg kalmárnő (Krämerin), majd piacozó kofa, vagyis az ezek álcájába öltözött mostohaanya. Az asszony a korban szokásos kikiáltó szókkal hirdette eladni való áruját, a mérgezett övet, a fésűt és az almát: „Jó áru, szép áru!”; „Szép áru, eladó!”; „Övek minden színben!”. 10 ben Hofeherke es a kalmarnonek oltozott mostohaA kalmárnő alakja Hófehérke számára, úgy tűnik, bizalomgerjesztő külsőt öltött, hiszen mindháromszor megvásárolta tőle a felkínált árut. Brennberger lovag első legendája egy korábbi széphistória átírt változata lehet. A lovagot úrnője megkérte, hogy derítse ki, a francia királyné vajon szebb-e nála. Brennberger ezért kalmárnőnek öltözött, és álruhában orsót és selymet árult a királyné és udvarhölgyei számára. A történet többi része sikamlósan alakul, mivel a „kalmárnőnek” megengedték, hogy a királyasszony tizenhárom udvarhölgye mellé feküdhet egy-egy éjszaka. Végül egy újabb kalmár-álruhás hőst látunk A szerencsés hetedik című mesében, amit Berze-Nagy János szülőfalujában Besenyőtelken gyűjtött, 1903-ban. Itt a cseles kereskedelmi fogások mellett már pénzváltási problémával is találkozunk. Az egyszeri parasztlegény olyan tökéletesen játssza a szerepét, hogy tulajdonképpen kereskedésből is megélhetne. Táltos lova tanácsára az ifjú felöltözött vándor „bótoslegénnek” és „kínáta ő a kanavászot ócsóé; ha mind mëvvëszi, még ócsóbban adja! Mëg is vette az asszony mind az egész véget, de nagy pézi vót, a legény mëg nem tudta fëlvátanyi, hát elszaladt az asszony a bótba vátanyi.” Furcsa, sűrített ötvözete ez a magyar népmeséknek és a tündérmeséknek boszorkánnyal és táltos lóval, aranykacsatollal, aranypatkóval, aranyhajszállal, királlyal és királylánnyal, kancatejben fürdéssel, hét próbával; házasodni vágyó ifjúval és leánnyal. Magyar módra a mese hepiendje természetesen hetedhét országra szóló lakodalommal zárul. Aki nem hiszi, járjon utána…

Benda Judit

Javasolt hivatkozási forma: URL: https://tti.btk.mta.hu/lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/havi-szines/3969-a-kalmar-es-az-eger.html (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)

Felhasznált irodalom:
Az éber bádogkakas. A német tengerpart regéi. Válogatta és feldolgozta: Koncsek László. Budapest, 1977.
Banó István: Népmese. In: Magyar Néprajz V. Magyar Népköltészet. Budapest, 1988. 7-78.
Cseh és morva regék és mondák. Válogatta: Alena Ježková és Balázs Andrea. Budapest, 2013.
Hänsel und Gretel und andere Märchen der Brüder Grimm. Berlin, 1964.
Jacob és Wilhelm Grimm: Családi mesék. Pozsony, 2009.
Jakob és Wilhelm Grimm Német mondák. Pozsony, 2009.
Lengyel regék és mondák. Válogatta: Jerzy Snopek. Budapest, 2010.
Mesék és mondák Mátyás királyról. Válogatta Kriza Ildikó. Budapest, 2016.
Németalföldi regék és mondák. Válogatta: Csokonai Attila. Budapest, 2015.