Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézmény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

DM2019. március 26-án (kedden) 10:00 órai kezdettel kerül sor intézetünk tanácstermében (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., B. ép, V. em.)a Digitális Műhely következő rendezvényére. „Az ötletek számítanak” – prezentáció másképp, a Prezi szoftver használata címmel intézetünk posztdoktor kutatója, Szilágyi Adrienn tart előadást.

meghivo vegleg 032019. március 7-én (csütörtökön) 16:00 órai kezdettel kerül sor  Budapest Főváros Levéltára (Bp. 1139 Teve u. 3-5) Gárdonyi Termében a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja, Nagy Sándor főlevéltáros "Engesztelhetetlen gyűlölet” Válás Budapesten (1850–1914) című könyvének (amely a Magyar Családtörténetek.Tanulmányok sorozat második kötete) bemutatójára. A részletes program itt olvasható.

2019. január 25-én (pénteken) 10:00 órai kezdettel kerül sor a Digitális Műhely következő rendezvényére intézetünk Tanácstermében (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., B. ép., V. em.) Ez alkalommal intézetünk tudományos munkatársa, Demeter Gábor tart előadást A térbeliség problémája a történettudományban (“regionális” megközelítés és a történelem házassága) címmel.

Nagy Sandor konyvborito 1 768x502Megjelent a Magyar Családtörténetek.Tanulmányok sorozat második kötete Budapest Főváros Levéltárával együttműködésben. A "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja, Nagy Sándor főlevéltáros "Engesztelhetetlen gyűlölet” Válás Budapesten (18501914) című kötetéből számos történeten keresztül kiderül, hogy hogyan kezdett a válás a hétköznapi gyakorlat részévé válni Budapesten a 19. század második felében.

3 javMindennapok története blog legújabb családtörténeti posztjában intézetünk tudományos munkatársa, Katona Csaba, egy esztergomi polgárcsalád három nemzedékén példáján mutatja be, milyen törékenyek voltak a családi idillek a 19. és 20. század fordulóján. Az írás példák sorával támasztja alá, mennyire elfogadott dolog volt a megcsonkult családokat ismét „egésszé” tenni, az elhunyt helyét betölteni egy újabb házassággal. Modern fogalommal élve: mozaikcsaládok sora jött létre. A blogbejegyzés itt olvasható.

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata