2 retrato de van gindertaelenPozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben címmel írt cikket Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatója a Családtörténetek blogon. A tanulmányban a szerző a 16. századi pozsonyi végrendeletek alapján vizsgálja a kora újkori városi közösségekre jellemző családformákat. A korban a férjből és feleségből, valamint kettejük gyermekeikből álló magcsalád (nukleáris család) volt ugyan a legjellemzőbb, de távolról sem ez volt a kizárólagos együttélési forma. A teljes írás itt érhető el.

rothschnek olga„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány mindennapi életébe nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével. Rothschnek Olga Margit tizenhat éves volt, amikor elkezdett naplót írni. Milyen helyet töltött be életében a családja? Mennyi időt tölthetett körükben? Hogyan működött a Rothschnek család a hétköznapokban, milyen kapcsolat fűzte össze a családtagokat és hogyan érintkeztek egymással? A teljes cikk itt érhető el.

teleki laszlo“Szülőnek lenni a szélesebb értelemben” – főúri nevelés a Teleki-családban címmel Vaderna Gábor irodalomtörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar oktatója, a "Lendület" Nyugat-magyarországi irodalom, 1770–1820 Kutatócsoport tagja egy művelt főúr és ambiciózus apa, idősebb Teleki László nevelési elveit és annak gyakorlati eredményeit mutatja be a Családtörténetek című blogon megjelent írásában. A teljes szöveg itt olvasható.

Ktet bort 1 768x332Megjelent a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport új könyve: Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550–1940 címmel, a kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos főmunkatársa, Erdélyi Gabriella szerkesztésében. A tartalomjegyzék elérhető itt. Az iparosodás előtti Európában és Magyarországon a családi élet nem a szülők és gyermekeik stabil együttélését jelentette, hanem a család folyamatos átalakulását.

wessele nyi miklo s baraba s„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben címmel Kárpáti Attila, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa tollából jelent meg poszt a Családtörténetek című blogon. Az írás a liberális reformmozgalom egyik vezéralakját, báró Wesselényi Miklóst mutatja be egy nem szokványos szerepben, öt "törvénytelen" gyermekének gondoskodó apjaként. A teljes szöveg itt olvasható.

refo500-logo