Hungarika-kutatások eredményei

0 konfA „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai a Kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában című NKFIH KH130473 sz. projekt Külföldi kereskedők Magyarországon című műhelykonferenciáján a projekt első évében Magyarországon kívüli levéltárakban folytatott kutatásaikról, illetve azok egy töredékéről számoltak be. Skorka logoAz előadók minden esetben olyan forrásokat mutattak be, mely dokumentumok fényképmásolata nem található meg a Magyar Nemzeti Levéltár állományában, rámutatva ezzel arra, hogy hungarika-kutatásaik során számos olyan iratot sikerült feltárniuk, melyek egy része korábban egyáltalán nem volt ismert a kutatók előtt, másik részük ugyan kiadásban elérhető, de a bennük fellelhető jelentős olvasati hibák némely esetben tévútra vitték az eddigi kutatásokat.

Bácsatyai Dániel A széplelkű kamaraispán és a szerencselovagok. III. András olaszai címmel tartott előadásában III. András magyar király környezetének Itáliából érkezett tagjairól szólt, akik között megtalálható a királyság pénzügyigazgatásának egy-két vezetője is. Az előadó bemutatta a firenzei származású, költőként is ismert Bald szepesi ispán és kamaraispán itáliai éveit, majd Medvevár urainak, a korábbi szakirodalomban Torusto-fivérekként ismert, azonban alkalmasint helyesen Tonisto nevet viselő, Niccolò várnagy, Gianni zágrábi kamaraispán és Marco zágrábi kanonok velencei hátterét vázolta. 2 konfSzóba kerültek az 1291 őszén indított – ám legelőbb csak a következő év vége felé célhoz érő – ünnepélyes velencei követség okai, körülményei és a diplomáciai missziónak a Velence és Magyarország közötti kereskedelemben játszott szerepe, valamint III. András eddig ismeretlen féltestvérei is.

Weisz Boglárka I. Lajos és apai öröksége című előadásában I. Károly 1336. január 6-án kelt, Csehország irányából az országhatárt Újvárnál (ma Holíč, Szlovákia) átlépő, Budára tartó csökkentett vámtarifájú útra vonatkozó kiváltságlevelének I. Lajos általi megerősítéseiről beszélt. Ennek során számba vette mindazon külföldi kereskedőcsoportokat, akiknek a magyar uralkodó ezen privilégiumot biztosította, akár rendelkezünk erről mára fennmaradt oklevéllel, akár csak említésekből ismerjük ezeket a privilégiumokat. Az előadó számos olyan város kereskedőire felhívta ezáltal a kutatás figyelmét, amelyekről eddig nem volt tudható, hogy rendelkeztek e kiváltságlevéllel. Az eredeti források felkutatása nemcsak az eddigi kiadások, sok esetben jelentősnek mondható hibáit fedte fel, de feltárt egy I. Károly által kiadott, igaz csak említésből ismert, oklevelet, valamint I. Lajos privilégiumának korabeli cseh fordítását is.1 konf

Gál Judit és Kádas István Egy zágrábi kiváltsággyűjtemény a 15. század elejéről című előadásában egy olyan 15. század elején összeállított zágrábi városkönyvet mutatott be, amely a kereskedelemtörténet számára azért fontos, mert ebben őrződött meg Zágráb város egyetlen ma ismert kereskedelmi szempontból jelentős vásárszabályzata, amit a kutatás eddig Ivan Tkalčić 19. századi kiadása alapján 1425-re keltezett, az eredeti forrás azonban dátumot nem tartalmaz. Az előadók forrásfeltáró munkája nyomán kiderült, hogy a városkönyv két nagyobb egységre osztható, az elsőben Péter fia András zágrábi bíró által 1425-ben összegyűjtött város kiváltságok (nem az összes) találhatók, ezek között szerepel a zágrábi káptalan 1417. évi átírásában Zsigmond király 1406. évi városprivilégiuma, amelyben IV. Béla és I. Károly okleveleit is megerősítette, majd ezt követi az uralkodó 1405. évi városi törvénye. A második egységbe két városi statútum foglal helyet, az említett vásárszabályzat és egy, a város kulcsainak őrzését szabályozó 1429. évi rendelet. A két utóbbit feltehetőleg később toldották a kötethez.

Péterfi Bence és Skorka Renáta A boroszlói középkori városkönyvek magyar vonatkozásai című előadásában a Magyar Királysággal a középkorban szoros kereskedelmi kapcsolatot ápoló sziléziai város, Boroszló (ma Wrocław, Lengyelország) városkönyveit és annak magyar vonatkozásait tárta a hallgatóság elé. A Péterfi Bence által tartott rövid, kutatás- és levéltártörténeti bevezetőt követően Skorka Renáta olyan városkönyv-sorozat bejegyzéseire hívta fel a figyelmet, amelyek nem csupán a kereskedelemtörténet kutatói számára szolgálhatnak értékes forrásul. A bennük megőrződött városi céhstatútumok, illetve az általánosabb jellegű, a polgárok életét szabályozó tanácsi határozatok, valamint a városkönyvbe bevezetett uralkodói rendelkezések révén a várostörténet különböző területein is kiegészíthetik eddigi ismereteinket, s jó szolgálatot tehetnek az ilyen jellegű fennmaradt iratanyagban szűkölködő középkori magyarországi városok vizsgálatakor. 3 konfA boroszlói polgárok magyarországi üzleti tevékenységéről tanúskodó bejegyzésekkel kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy azok elemzésével nemcsak azokra a megszokott kérdésekre kaphatunk választ, hogy kik voltak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat résztvevői, mely városokat részesítették előnyben a boroszlói kereskedők a Magyar Királyság területén és milyen árufélékkel kereskedtek, hanem segítségükkel a kereskedelmi tevékenység egyes fázisainak (pl. áruk értékének meghatározás vagy minőségének vizsgálata) gyakorlati megvalósulása is feltárhatóvá válik. Ezen új szempont az eddig nyomtatásban nem látott szövegek publikálásán kívül a már korábban megjelentett bejegyzések újbóli, modern közlését is szükségessé teszi. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a boroszlói városkönyvek bejegyzéseinek tanulmányozása során a magyarországi városok eddig ismeretlen középkori kiadványaira is rábukkanhatunk, s erre az 1415. esztendőből példával is szolgált. Az előadás lezárásaként Péterfi Bence számolt be az egyetlen, középkorból megmaradt, kimenő forgalmat tartalmazó boroszlói levelezési könyv magyar vonatkozásairól, illetve annak lehetőségéről, hogy miként lehet pótolni a mára elveszett levelezést.

Középkori gazdaságtörténet

refo500-logo