OlgaSzencen20152015-ben hét külföldi kutató kapcsolódhat be vendégkutatói ösztöndíjjal a Magyar Tudományos Akadémián működő kutatócsoportok eredményeihez. A hazánkba érkező tudósok egyike Olga Khavanova, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének történésze a Pálffy Géza vezette "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkájában vállal 2015. szeptember közepétől fél esztendőn át vendégkutatóként szerepet.

A magyar és közép-európai történelmet kiválóan ismerő orosz kutató munkája ezúttal Gróf Esterházy Miklós (1711–1764) magyar koronaőr szentpétervári követségének (1753–1761) feltérképezésére irányul. Kolléganőnk levéltári alapkutatásainak megkezdése mellett megérkezését követően már két konferencián számolt be tudományos kutatómunkájáról. Olga Khavanova – aki korábban több esztendőn át kutatta a felvilágosult abszolutizmus időszakának korabeli hivatalnoki pályafutásait – előbb 2015. szeptember 18-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán A közjó a kései rendiség diskurzusaiban (17–19. század) című műhelykonferencián tartott előadást. Közjó és karrier a 18. századi Magyarországon című referátumában a hivatalnoki karrierrel összekapcsolható és erre jellemző toposzokat, retorikai díszeket és közhelyeket elemezte. Ezt követően, 2015. szeptember 22-én a szlovákiai Szencen (ma Senec) a Városi Múzeum által szervezett nemzetközi Esterházy-konferencián vendégkutatói pályázatának témájában tartott előadást Esterházy Miklós szentpétervári nagykövet karrierje címmel. Ebben eddigi kutatásait összegezte Gróf Esterházy Miklósról, akinek a pályafutása ez ideig kevéssé ismert a magyar, osztrák, orosz és szlovák történetírás számára. Pedig Esterházy pályájának és követi tevékenysége vizsgálata kiemelt figyelmet érdemelhet, hiszen a koronaőr azon magyar arisztokraták közé tartozott, akiket a 18. században a bécsi udvar elsőként alkalmazott diplomáciai szolgálatban. Az előadásában szó esett a nagyúr külföldi tanulmányútjáról, diplomáciai misszióinak legfontosabb állomásairól, továbbá egészsége megromlásának okairól éppúgy, mint külpolitikai következtetéseiről és természetesen hosszabb oroszországi tartózkodásáról, illetve ennek tapasztalatairól is.