Plffy Gza elads kzbenA bécsi Institut für die Erforschung der Frühen Neuzeit meghívására 2016. április 13-án a Bécsi Egyetem Történeti Intézetében tartott előadást Intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője.

Kollégánk a szépszámú hallgatóságot a kutatócsoport egyik legújabb felfedezésével, a magyar Szent Korona legkorábbi, részletekben és színekben is meglehetősen pontos ábrázolásának keletkezéstörténetével és egy a Habsburg-dinasztia históriájáról készült, napjainkra csaknem elfeledett 16. századi kéziratsorozat történetével ismertette meg, mely témát az elmúlt esztendőkben Buzási Enikő művészettörténésszel közösen tárták fel. Az Eine vergessene Quellenserie der Habsburgerforschung: Der Ehrenspiegel des Hauses Österreich und die Forschung der Stephanskrone című előadás meghívóját és absztraktját itt olvashatja. Kollégánkat a Bécsi Egyetem főépületében Thomas Winkelbauer professzor, az Institut für Österreichische Geschichtsforschung igazgatója mutatta be, részlétezve az előadó eddigi kutatásait és bemutatva angol és német nyelvű monográfiáit. Az előadásban a kutatócsoport-vezető részletesen ismertette azt, az augsburgi és bécsi történetírók, humanisták, genealógusok, heraldikusok és rézmetszők (mindenekelőtt Clemens Jäger augsburgi városi történetíró és herold, Wolfgang Lazius bécsi udvari történetíró, orvos és térképész, valamint Hans Sebald von Lautensack rétmetsző) között a 16. század közepén fennállt kapcsolatrendszert, amelynek köszönhetően megszülethetett legfőbb történeti ereklyénk legkorábbi autentikus ábrázolása. Emellett referátuma végén röviden áttekintette annak az izgalmas interdiszciplináris alapkutatásnak a legfőbb tanulságait is, amelyet kutatócsoportja tagjával, Buzási Enikő művészettörténésszel a koronaábrázolást őrző kéziratos Habsburg-dinasztia-történet (Ehrenspiegel des Hauses Österreich) díszesen illuminált példányainak keletkezéstörténetéről végeztek. Ennek eredményeként – elsősorban a kódexekben található korona-kép és egyéb ábrázolások művészettörténeti elemzése révén – elsőként sikerült tisztázni a Münchenben, Bécsben és Drezdában fennmaradt (eredetileg Augsburgban és Innsbruckban készült) négy illuminált kéziratos példány készítési sorrendjét. Mivel az új kutatási eredmények 2015 novemberében a két magyar kolléga önálló német nyelvű kötetében napvilágot láttak, az előadás keretében e monográfia rövid bemutatására is sor kerülhetett. A számos kérdés és hozzászólás kísérte referátumnak köszönhetően mind a friss magyar kutatási újdonságok, mind a díszes kiállítású korona-kötet eljuthattak Bécsbe is, ahol annak idején, az 1550-es évek közepén Hofburgban az augsburgi történetíró számára a magyar korona legkorábbi színes ábrázolásának közvetlen előképe elkészülhetett. A Szent Korona Kutatócsoport a nemrég megjelent német nyelvű monográfiában bemutatott felfedezésekkel a hazai tudományosság mellett jelentős mértékben gazdagította az osztrák történet- és művészettörténet-írást, humanizmus- és Habsburg-dinasztia-kutatást is.