Megjelent Pálffy Géza Zrínyi-könyvének második, javított kiadása

PalffyG VatiHadimustra2016 BoritoTeljesen elfogyott első kiadása (2013) után a jelentős érdeklődésre tekintettel második, javított kiadásában megjelent intézetünk tudományos tanácsadója és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportj vezetője, Pálffy Géza Zrínyi Miklós-kötete. A kötet ára 500 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53., I. emelet 57., munkanapokon 9.00–16.00 óráig) vagy megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, illetve a 224–6700/624, 626-os telefonszámon. A kötetet a kiadón kívül partnereinknél vásárolhatja meg.

A kismonográfia az 1663–1664. évi nagy török háború egyik különleges eseménye, a korábban rejtélyek egész sora kísérte, 1663. szeptember közepi vati hadimustra történetét tárja az olvasók elé. A könyvecske a szigetvári hős, Zrínyi Miklós 1566. évi hősi halála 450. és névrokon dédunokája, az első magyar tábornok napjainkra szinte teljesen elfeledett 1646. évi kinevezése 370. évfordulójának emlékére, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság, a Lendület-projekt és Külsővat község önkormányzata támogatásával látott napvilágot.

 

A kismonográfia jelentős hazai és külföldi levéltári forrásfeltárás alapján részletesen bemutatja, hogy több mint 350 évvel ezelőtt a Veszprém és Vas megye határát kijelölő Marcal folyó két partján fekvő Vat falvak (ma Külsővat és Mersevát), illetve a mai Celldömölk határában, 1663. szeptember 17-én Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát–szlavón bán (1648–1664) vezetésével miként zajlott le a korszak egyik legnagyobb szabású hadimustrája. Az új kutatásokból megtudható, hogy – a korábbi egymásnak ellentmondó állításokkal ellentétében – Zrínyi Miklós 1663. szeptember 17. reggelén a Vas megyei Vat (egykor Felső-, Nagy-, Belső- vagy Kastélyosvat, ma Mersevát) melletti, egészen Dömölkig húzódó széles mezőkön, a kor egyik bevett tábor- és mustrahelyén, a nádor katonai hatáskörét a Dunántúlon ellátó országos főkapitányként (latinul supremus et generalis capitaneus, magyarul fő generális) a dunántúli főurak, vármegyék és városok felkelő, valamint a végházakból kirendelt magyar végvári katonák összesen mintegy 8500 fős hadát mustrálta meg. S noha a szakirodalom gyakori állításával ellentétben Zrínyi nem lett „Magyarország katonai főparancsnoka”, 1663. szeptember 17. a jeles magyar–horvát hadvezér életének egyik feledhetetlen napja volt.

A Marcal parti Külsővat, Mersevát és Celldömölk melletti mustramező Magyarország azon különleges helyei közé tartozik, amelyre e települések teljes joggal lehetnek büszkék. Az egykori Magyar Királyság politikai központjai, az országgyűlések helyszínei és legkiemelkedőbb városai mellett ugyanis – az ez ideig szinte elfeledett mustra- és táborhelynek köszönhetően – itt 1593 és 1809 között a korszak számos kiváló magyar politikusa és katonája megfordult. Nevezetesen két nádor, két országbíró, egy horvát–szlavón bán, a Dunántúl több mint féltucat főkapitánya és számos kuruc generális, köztük a híres Fekete Bég, Nádasdy II. Ferenc vagy a szigetvári hős fia, Zrínyi György éppúgy, mint Forgách Simon és Károlyi Sándor kuruc generálisok vagy a brigadéros Béri Balogh Ádám. Az összes táborozás közül azonban vitathatatlanul Zrínyi Miklós nagy napja emelkedett ki. 1663. szeptember közepén a Marcal partján ugyanis egyszerre volt jelen Magyarország első három főméltósága (Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy III. Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát–szlavón bán), akiknek előkelő névsorát még a dunántúli főkapitány (Batthyány Kristóf), a későbbi országbíró (Draskovics Miklós) és a majdani híres nádor (Esterházy Pál) gazdagította.

Zrínyi Miklós 1663. szeptemberi dunántúli országos főkapitányi kinevezése egyúttal érzékletesen mutatja azt is, hogy a 17. század legnagyobb magyar hadtudósát és a császári állandó hadsereg – éppen 370 esztendeje, 1646 elején kinevezett – első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar kiemelten elismerte. Így a kötet arra is rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy az újabban költő és hadvezér helyett inkább politikus-, katona- és költő-írónak tartandó Zrínyi Miklós a Magyar–Horvát Királyság és a Habsburg Monarchia azon vezető politikusai és arisztokratái, titkos tanácsosai és tábornokai közé tartozott, akik egyszerre próbálkoztak saját országaik és rendi nemzeteik, illetve a monarchia, valamint egyéni érdekeik érvényesítésével. Az eddig magyar kutatások jelentős részével ellentétben a szerző szerint ez a sokrétű érdekérvényesítés lehetséges politizálási alternatíva volt, noha természetesen lojalitás- és identitás-konfliktusok egész sorával járt együtt. Mindezek következtében Zrínyi mind politikusként, mind katonaként, mind íróként és költőként – lojalitásait és identitásait különféle helyzetekben eltérő módon „regisztrálva” – gyakran egészen különböző szerepekbe kényszerült.

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo