Monostori Tibor előadása a Cambridge-i Egyetem konferenciáján

MonostroiTibor cambridgei eloadasa kozbenAz MTA BTK TTI "Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, Monostori Tibor 2019. január 8–9-én rész vett és előadást tartott azon a nagyszabású, Monarchy and Modernity since 1500 című konferencián, melyet az Egyesült Királyságban található Cambridge-i Egyetem rendezett, és amelyen több kontinensről, összesen 34 országból több mint százan vettek részt. Kollégánk angol nyelvű előadása mellett a tanácskozás három paneljét vezette. A konferencia programja itt tekinthető meg.

Miként a szervezők fogalmaztak, a több kontinensről érkező előadók révén egy 21. századi sodalitates litterariae jött létre, azaz egy nemzetek feletti tudós közösség, amely egy 1500 körül élt európai számára azonnal és jól szemléltette volna a humanista ideált. Az előadások számos tudományterületet öleltek fel a történelemtől a politikai filozófián át a jogig és teológiáig. A konferencia azt a hosszú évszázados folyamatot vette nagyítólencse alá, amelynek során a monarchia intézményéből, mint nyilvánvaló politikai és teológiai realitásból egyre inkább megkérdőjelezett, majd megtűrt, szimbolikus eszmerendszer vált, miközben támogatói folyamatosan és kritikusan reflektáltak a modernitás legkülönfélébb megnyilvánulási formáira.

A konferencián kiemelt hangsúlyt kaptak a reprezentáció- és udvartörténeti kutatások. Két nemzetközi szervezet, a Royal Studies Network és a The Society for Court Studies is számos kutatóval képviseltette magát, mint Philip Mansel, Cinzia Recca, Cathleen Sarti, Félix Labrador Arroyo, Jonathan Spangler, Dries Raeymaekers, Clarissa Campbell Orr és Anne Byrne. Az előadások érintették a Bourbonok jelenlétét Itáliában, a Romanovokét Lengyelországban, a portugál udvart a 16–17. század fordulóján, a királyok hatalmának jogi eredetét, a regionális és nemzeti identitást, a dinasztia fogalmát, a digitális bölcsészet alkalmazhatóságát, az uralkodók törvénytelen gyermekeit, de még Wittelsbach Erzsébet császár- és magyar királynét is. Az interdiszciplinaritást a nyelvi sokszínűség tette még gazdagabbá: angol, német, francia, olasz és spanyol nyelven hangoztak el előadások.

A világhírű King’s College-től, a Trinity College-től és a Stephen Hawking Building-től néhány száz méterre, a jogi, történeti és modern nyelvek egyetemi intézeti épületei adtak otthont a több tucatnyi, 2-4 fős panelekben megszervezett tudományos diskurzusoknak, melyek közül Monostori Tibor hármat vezetett. Előadása, amelynek tézisszerű kivonata itt érhető el, a The Popularity of Anti-Modernists and a Monarchical Bond Made in Heaven: Habsburg Imperial Apologetics from Campanella to Saavedra Fajardo (1590s–1640s) címet viselte. A referátum a Habsburg eszme- és politikai filozófiatörténet egyik izgalmas fejezetébe kalauzolta a hallgatókat: azt vizsgálta, hogy az egyetemes monarchia, biblikus monarchia és arisztotelészi monarchia fogalmai hogyan kapcsolódtak össze a politikaelméleti irodalomban, így például Tommaso Campanella, Christoph Besold és Saavedra Fajardo munkáiban. Különös figyelmet szentelt a Német-római Birodalom monarchikus jellegének és a birodalmi alkotmányos berendezkedést tüzetesen vizsgáló korabeli irodalomnak, az úgynevezett Reichspublizistiknak. Az előadás időbeli kezdete Campanellának a Spanyol Monarchiáról írt klasszikus műve volt, egy olyan évtized, amely az európai spanyol dominancia egyik utolsó időszakát, a Pax Hispanica éveit előzte meg. A keret másik végére természetszerűleg adódott az 1640-es esztendő, amikor az Ausztriai Ház (ahogy a korban a Habsburg-dinasztiát nevezték) világuralmi törekvéseinek realitása örökre elszállt.

A cambridge-i szokásoknak megfelelően a résztvevőket autentikus módon az egyetem kollégiumi szobáiban szállásolták el. A konferencia anyaga várhatóan többkötetes reprezentatív kiadványban fog megjelenni, de addig is számos, Cambridge-ben szövődött vagy megerősödött szakmai kapcsolat hozhat további gyümölcsöket.