Hatnyelvű monográfia a koronázási zászlókról

PalffG MagyarZaszlo HonlaphirhezAz ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) hatnyelvű (német, angol, magyar, horvát, szerb és szlovák) monográfia jelent meg intézetünk tudományos tanácsadójának, Pálffy Gézának, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének tollából. Az Esterházy Privatstiftung kiadványaként napvilágot látott kötet a magyar királykoronázásokon a késő középkortól 1916-ig használt koronázási országzászlók történetébe kalauzolja el az olvasót. A közel száz színes illusztrációval megjelent könyv az akadémiai kutatócsoport 20. önálló kiadványa; címnegyede és tartalomjegyzéke itt olvasható.

A 226 oldal terjedelmű monográfia (Die Krönungsfahnen in der Esterházy Schatzkammer auf Burg Forchtenstein. Die Geschichte der Krönungsfahnen der Länder der Stephanskrone vom Spätmittelalter bis Anfang des 20. Jahrhunderts) részletesen bemutatja a minden egyes ceremóniára újonnan készült koronázási zászlók kialakulását és használatát (egészen az 1916 végi utolsó magyar uralkodókoronázásig), valamint ismerteti a zászlók legkorábbi színes ábrázolásait (Habsburg II. Ferdinánd 1618. évi koronázási rendtartásából) és a mágnás zászlóvivők hatalmi reprezentációját. Emellett gondosan körüljárja a zászlókon szereplő országcímerek eltérő (bécsi udvari és magyar rendi) felhasználásának hagyományait a kora újkor folyamán, Függelékében pedig közli az összes zászlóvivő 1490 és 1916 közötti névjegyzékét is.

 

Az Esterházy Privatstiftung támogatásával megjelent kiadvány kiemelt figyelmet szentel a legrégebbi koronázási zászlóknak, amelyek a herceg Esterházy család világhírű kincstárában Fraknó várában (ma Forchtenstein Burgenlandban) maradtak fenn, hiszen azokat egykori vivőik a szertartások után hazavitték és évszázadokon át megőrizték. Az Esterházyak gyűjteményében őrzött három 17. századi zászló páratlan kincsnek tartható. A későbbi nádor (1625–1645), Esterházy Miklós által II. Ferdinánd 1618. július eleji pozsonyi koronázásán vitt Magyarország-zászló a legkorábbi Szent Koronás zászlónk, melyet már ugyanaz a magyar államcímer díszít, amelyet napjainkban is használunk. A nádor fiai, Esterházy László és Pál által 1647-ben IV. Ferdinánd, illetve 1655-ben I. Lipót pozsonyi koronázásán magasba emelt országzászlók pedig Horvátország, illetve Szerbia eddig ismert legrégebbi eredeti zászlói. Így az Esterházy-kincstár nemrég restaurált koronázási zászlói joggal tarthatók Közép-Európa kulturális öröksége meghatározó részének. A monográfia ezért látott hat nyelven napvilágot Esterházy Miklós 1618. nyári zászlóvitele 400. évfordulójának alkalmából. A Mitteilungen aus der Sammlung Privatstiftung Esterhazy sorozat 10. köteteként megjelent könyv bemutatójára a következő hónapokban mind Kismartonban, mind Budapesten sor kerül.