Ius coronandi: konferencia és kiállítás Esztergomban

esztergom meghivo2012. szeptember 1-jén az esztergomi Szent Adalbert Központban egynapos tudományos tanácskozást tartottak a magyar királyok és királynék középkori és újkori koronázási szertartásairól, valamint az esztergomi érsekek uralkodókoronázási jogáról. A szeptember 1-jei konferenciára III. Károly magyar király (1712–1740) 1712. május 22-én, Pozsonyban tartott királlyá avatásának 300. évfordulója kínált alkalmat. A hatalmas érdeklődés övezte rendezvényen az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportját annak vezetője, Pálffy Géza és külső munkatársa, Rákossy Anna, a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményének munkatársa képviselte. Míg a történész „Ceremónia-alapozás” több évszázadra: Régi hagyományok és új szokások Habsburg Miksa pozsonyi királykoronázásán 1563-ban címmel az 1712. évi ceremónia gyökereit, régi és új szokáselemeit, valamint az első pozsonyi koronázáson zajló politikai és hatalmi reprezentációs küzdelmet vizsgálta, addig a művészettörténész képekkel gazdagon illusztrált referátumában a Budavári Nagyboldogasszony-templom 1916. évi koronázási emlesztergomikoronaskonferencia2012szept1 01kepékeit mutatta be.esztergomikoronaskonferencia2012szept1 04kep

A konferenciát követően az esztergomi bazilikában található Főszékesegyházi Kincstárban Ius coronandi (A koronázás joga) címmel kiállítás nyílt az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeinek koronázási emlékeiből. A kiállítást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek nyitotta meg, majd a mintegy 150-200 főnyi közönségnek Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója, egyúttal a kiállítás rendezője mutatta be. A 2012. november 11-ig megtekinthető kiállítás számos olyan kiemelkedő koronázási kincset és liturgikus tárgyat mutat be, amelyek a magyar uralkodókoronázások rituáléjának voltak évszázadokon keresztül meghatározó részei, ám ezeket a történeti köztudat – az Országházban őrzött koronázási jelvényekkel ellentétben – szinte teljesen elfeledte.

E koronázási műkincsek közül elsősorban a koronázási eskükereszt, amelynek Pázmány Péteresztergomikoronaskonferencia2012szept1 00 esztergomi érsek (1616–1637) által megújított változatára a 17. század óta tették le egyháziesztergomikoronaskonferencia2012szept1 05 és világi esküjüket a koronázási szertartás alatt uralkodóink, valamint az apostoli és csókkeresztek emelendők ki. Mindezek mellett megkülönböztetett figyelmet érdemel a Hunyadi Mátyás király trónkárpitjából készített miseruha (az ún. fojnicai kazula), az 1480-as évekből származó Filipec-pontifikále (szertartáskönyv) és a Prímási Levéltár gyűjteményéből az 1712. évi pozsonyi koronázás ez ideig még sohasem látott dokumentumai. A kiállításról frissen megjelent katalógusban (Ius coronandi. Katalógus az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeinek koronázási emlékeiből rendezett kiállításhoz. Szerkesztette és a kiállítást rendezte Hegedűs András. Esztergom: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Főszékesegyházának Kincstára, 2012) a Lendület Kutatócsoport több belső és külső munkatársa működött közre tanulmányokkal, tárgyleírásokkal és szaklektorként egyaránt. A konferenciáról és a kiállításról további tudósításokat itt olvashat.

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata