Pálffy Géza a 17. századi soproni koronázásokról

kecske-templom 2013. január 29-én, Sopronban a helyi Pulzus TV Szemtől szembe: Működik a város című műsorában a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza adott nagyobb interjút. Az interjút teljes terjedelemben itt hallgathatja meg (a 2013. január 29-ei dátumra kattintva).

A soproni levéltári és múzeumi gyűjteményekben kutató történész a 17. századi három soproni koronázás (1622. július 26.: Gonzaga Eleonóra Anna királyné; 1625. december 8.: III. Ferdinánd király; 1681. december 9.: Wittelsbach Eleonóra Magdolna királyné) és a Szent Korona soproni tartózkodásai kapcsán az elmúlt hónapokban feltárt újdonságokról beszélt. A kutató kiemelte, hogy a 17. század soproni koronázások alkalmával Közép-Európa megtanulta a nyugat-magyarországi város nevét, amely a koronázó és nádorválasztó országgyűlések alkalmával egyúttal a magyarországi belpolitikai élet központja, sőt több meghatározó politikai kiegyezés helyszíne is volt. Mindezek mellett a kutatócsoport vezetője beszámolt arról is, hogy az 1622. és 1681. évi koronázás alkalmával a Szent Koronát a soproni Városházán közszemlére tették, sőt a két újonnan megválasztott nádor (Thurzó Szaniszló, illetve Esterházy Pál) ki is mutatta azt az épület ablakán a város főterén összegyűlt tömegnek. Ezekről a különleges eseményekről ez ideig egyáltalán nem tudott a kutatás, így joggal tarthatjuk ezeket nemzeti ereklyénk eddig ismert legkorábbi közszemléinek. 

refo500-logo