Először látható együtt a három legkorábbi koronázási országzászló

Vágólap01Újabb restaurálási munkálatokat követően Fraknó várában (ma Forchtenstein, Ausztria), az Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt) gyűjteményében 2013. április 12-től először látható együtt a magyar történelem ez ideig ismert három legkorábbi koronázási országzászlaja. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza által felfedezett és azonosított legkorábbi magyar koronázási országzászló (1618) mellett Horvátország és Szerbia egy-egy koronázási zászlaja is megtekinthető. Frakno2013 01A Magyar Királyság páratlan méretű lobogóját a Fraknó várát megszerző, későbbi nádor (1625–1645), Esterházy Miklós vitte II. Ferdinánd király (1619–1637) koronázási szertartásán, 1618. július 1-jén Pozsonyban. A horvát zászlót 1647. június 16-án fia, az 1652. évi vezekényi ütközetben hősi halált halt Esterházy László IV. Ferdinánd, a szerbet pedig 1655. június 27-én, ugyancsak Pozsonyban, a későbbi nádor (1681–1713) és birodalmi herceg, Esterházy Pál, I. Lipót király ceremóniáján emelhette magasba.

Frakno2013 02Frakno2013 03Frakno2013 04Az 1618-ból származó magyar zászló a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlaja, amelynek méltán ott lenne helye másolatban nemzeti ünnepeinken történelmi zászlóink sorában. Ezen ráadásul ugyanaz a magyar államcímer látható, mint napjainkban minden magyar ember hivatalos iratain, azaz az osztott címerpajzson a vörös-ezüst vágások, illetve a zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszt, a pajzs tetején a Szent Korona egyik legszebb 17. századi ábrázolásával. A magyar zászló az Esterházyak családi gyűjteménye számára is kiemelkedő értékkel bír, hiszen a Miklós nádor által alapított fraknói kincstár egyik legkorábbi darabja, mondhatnánk egyik „alapköve”. A zászló ugyanis a magyar politikai elitben üstökösszerű karriert befutó nádor felemelkedésében is szimbolikus szerepet játszott. Az 1618 nyári koronázás másnapján ugyanis Esterházy már országos főméltóság lett, majd egy évtizeden belül minden olyan tisztséget és címet megszerzett, amely Magyarországon egy arisztokrata számára egyáltalán elképzelhető volt. Az 1618. évi koronázási zászló tehát a nádor politikai karrierjének szimbolikus jelévé is vált. Hasonló értékkel bír Horvátország 1647. évi zászlaja is, hiszen ez az eddig ismert legkorábbi horvát országzászló, noha erről napjainkig a horvát kutatás sem tudott.

Frakno2013 05Frakno2013 06A zászlókat – az Esterházy család hadszertárának különleges üveg kézigránátjaival, a családi gránátosok hadi felszerelésével, valamint 18. századi porosz hadizsákmányokkal együtt – 2013. április 12-én nemzetközi sajtótájékoztató keretében mutatták be Fraknó várának dísztermében. A Granaten, Fahnen, Grenadiere című új kiállításon látható, ritkaságszámba menő hadi emlékeket osztrák–német hadtörténészek és muzeológusok (Kismartonból, Bécsből és Ingolstadtból), a koronázási zászlókat pedig Intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza mutatta be előadásában. A rendezvény meghívóját itt, az MTI tudósítását pedig itt olvashatja. A rendezvényről az Osztrák Televízió, az ORF tudósítását itt tekintheti meg. A sajtótájékoztatóról további képek itt láthatók.