Seres Attila

Seres Attila

Seres, Attila
Seres Attila
Beosztás: tudományos munkatárs
Témacsoport: Délkelet-Európa témacsoport
E-mail: seres.attila@btk.mta.hu; seres.attila75@gmail.com

Telefon: 224-6700/4666

Status: Associate Research Fellow

Research Team: Contemporary History

Phone: +361 224-6700/668

Email: seres.attila@btk.mta.hu

Degree: PhD, “Diplomatic and Trade Relations of Hungary and the Soviet Union 1922–35” (2006)

Research Field: History of the Carpathian Basin and the states of the Balkan Peninsula between the two world wars

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Szekszárd, 1975. 04. 13.

 

MUNKAHELYEK, BEOSZTÁSOK

Magyar Országos Levéltár (levéltáros: 1999 –2003)

MTA Történettudományi Intézete (tudományos munkatárs: 2003–2011)

Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ (tudományos igazgatóhelyettes: 2011–2012)

Moszkvai Magyar Levéltári Intézet (intézetvezető, levéltári delegátus: 2012–2015)

MTA BTK Történettudományi Intézet (tudományos munkatárs: 2015–)

 

VÉGZETTSÉG

Történelem és orosz filológia szakos egyetemi előadó és középiskolai tanár

 

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Bölcsészettudományi Kar (2006). Téma: Magyar–szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok 1920–1935

 

EGYÉB TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

Magyar Levéltárosok Egyesülete (tag: 1999–)

Magyar–Orosz Akadémiai Történész Vegyes Bizottság (tag: 2000–, tudományos titkár: 2000 –2006, Fiatal Kutatói Műhely vezetője: 2006–)

Magyar–Orosz Kormányközi Levéltári Együttműködési Bizottság (titkár: 2003–2005)

Magyar–Bolgár Akadémiai Történész Vegyes Bizottság (alapító: 2006, tag: 2006–2017, tudományos titkár: 2006–2015, alelnök: 2015 –2017)

Magyar–Ukrán Akadémiai Történész Vegyes Bizottság (tag: 2015–, tudományos titkár: 2015–)

Modernkori Oroszország és Szovjetunió Története Kutatócsoport (tag: 2004–)

Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete (tag: 2016–)

Magyar Tudományos Akadémia–Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vidéktörténeti Kutatócsoport (tag: 2018–)

 

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

2009 Hanák Péter Díj

2010 Akadémiai Ifjúsági Díj

2015 Balassi Intézet Nemzetközi Igazgatóságának elismerése

 

SZERKESZTŐ, ROVATVEZETŐ, SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG

Limes Tudományos Szemle (szerkesztőségi tag: 2006–2012)

Balkancenter (szerkesztőségi tag: 2008–2012)

Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata (sorozatszerkesztő: 2014–2015)

Венгеро–российский альманах Ставрополь (szerkesztőségi tag: 2012–)

TÍZ LEGFONTOSABB PUBLIKÁCIÓ

  1. Magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok, 1920–1941. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2010. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 42.] 164.

  1. Magyar levéltári források az 1930. évi romániai népszámlálás nemzetiségi adatsorainak értékeléséhez. Bev., jegyz., s. a. r. és szerk. Seres Attila. Kolozsvár, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Kriterion, 2011. 144.

  1. Hungarian–Soviet Economic Relations, 1920–1941. New York, Columbia University Press, 2012. [Center for Hungarian Studies and Publications. Hungarian Studies series, 27.] 234.

  1. Освободительная Война 1703–1711 гг. в Венгрии и дипломатия Петра I. Глав. ред. Шереш, Аттіла. Санкт-Петербург, Архивный институт Венгрии в Москве–Институт славяноведения РАН–Нестор-история, 2013. 280.

  1. Российская империя и монархия Габсбургов в Наполеоновских войнах. Взгляд из Венгрии. Глав. ред. Шереш, Аттіла. Санкт-Петербург, Архивный институт Венгрии в Москве–Институт славяноведения РАН – Нестор-история, 2014. 256.

  1. A Komintern védőszárnyai alatt. Orosz levéltári források Rákosi Mátyás börtönéveiről, 1925–1940. Vál., ford., s. a. r., bev. és jegyz. Kolontári AttilaSeres Attila. Bp., Moszkvai Magyar Levéltári Intézet–Argumentum, 2014. [Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata, 3.] 374 p.

  2. Szovjet állami egyházfelügyelet és erdélyi magyar katolicizmus a sztálini és hruscsovi érában. In: Remény a reménytelenségben. Főpásztorok a kelet-közép-európai diktatúrákban. Szerk. Soós Károly–Zombori István. Bp., METEM, 2014. 49–64.

  1. Тамбов – Толна. Области-побратимы, 1971–1989. Документы и материалы. Pед. Шереш, Аттіла. Тамбов, Издательский дом Тамбовского государственного университета, 2015. 351.

  1. Из истории Карпатской операции 1915. Сборник документов. Pед. Шереш, Аттіла. Составители:  Карпеев, И. В.–Харитонов, С. А.–Чистяков,О. В.–Нелипович, С. Г. Санкт-Петербург, Российский государственный военно-исторический архив–Архивный институт Венгрии в Москве–Нестор-история, 2016. 520.

  2. Венгерское национальное меньшинство в Чехословакии в контексте межгосударственных отношений. Документы и материалы, 1944–1951. Pед. Шереш, Аттіла. Сост. Мурашко, Г. М.– Слоистов, С. И. Москва, РОССПЭН, 2017. 462.

 

 

 

PUBLIKÁCIÓS LISTA HIVATKOZÁSOKKAL

2000

Andrej Nyikolajevics Szaharov: Háború és szovjet diplomácia 1939–1945. Oroszról ford. Seres Attila. In: Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája. Bp., 2000. 161–192. [Ruszisztikai könyvek VII.]

Vlagyimir Ivanovics Korotajev: Áttekintés a Történeti-Dokumentációs Gyűjteményi Központ fondjainak Magyarország történetére vonatkozó dokumentumairól. Oroszról ford. Seres Attila. Levéltári Szemle, L. (2000) 3. 20–23.

Lengyel diplomácia és magyar kisebbség Erdélyben a ’30-as évek végén. Pro Minoritate, II. (új) (2000) 3–4. 206–218.

Pomákok Macedóniában: etnikus identitás vagy nemzettudat? Rövid áttekintés a macedóniai szláv muzulmánok identitástudatának változásairól és társadalmi helyzetéről. Pro Minoritate, II. (új) (2000) 2. 83–87.

Zsebők Csaba: Macedónkérdés a XX. században. 2. rész. Kisebbségkutatás, 2002. 1. p. 122. 
Katona Péter: A politikai integráció kudarca. In: Kompországok – ahol a part szakad. Szemelvények Köztes-Európa integrációs törekvéseiből (1990–2008). Szerk. Demeter Gábor–Radics Zsolt. Didakt Kiadó, Debrecen, 2010. p. 428.

Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika. Adalékok a magyar–szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján. Levéltári Közlemények, LXXI. (2000). 1–2. 79–92.

Janek István: A szovjet diplomácia és a szlovák–magyar viszony alakulása 1939–1940 között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2010. 4. p. 41.,
p. 44.,
p. 45.,
p. 60.  

Két dokumentum az 1922. évi berlini titkos magyar–szovjet diplomáciai tárgyalásokról. Levéltári Szemle, L. (2000) 1. 20–27.

Hornyák Árpád: Magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918–1927. Újvidék, 2004. p. 318.
А. С. Стыкалин: Российская белая эмиграция в межвоенной Венгрии. Проблемы изучения. In: Российская белая эмиграция в Венгрии (1920-1940-е годы). Отв. ред. А. С. Стыкалин–Ева Мария Варга. Архивный институт Венгрии в Москве, Институт славяноведения РАН, Москва, 2012. p. 23.

Magyar–lengyel titkos tárgyalások. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A–ZS. Szerk. Ravasz István. Bp., 2000. 233.

Magyar–szovjet hadifogolycsere-egyezmények. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A–ZS. Szerk. Ravasz István. Bp., 2000. 445–446.

2001

Magyar–szovjet titkos tárgyalások Genovában. Bánffy Miklós magyar külügyminiszter feljegyzései 1922. Fons, VIII. (2001) 3. 397–411.

Az újrakezdés(ek) nehézségei és eredményei. A levéltárügy története és jelenlegi helyzete Macedóniában. Levéltári Szemle, LI. (2001) 3. 41–47.

Bárdossy László rendelete a csángók magyar nyelvű gondozása ügyében 1941. ArchivNet, I. (2001) 3.

Hatos Pál: Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez. Pro Minoritate, 2002. 4. p. 15. 

2002

Jelena Alekszandrovna Tyurina: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma. Oroszról ford. és szerk. Seres Attila. Levéltári Szemle, LII. (2002) 2. 44–51.

Tofik Muszlimovics Iszlamov: Az 1848–49. évi magyar forradalom és Oroszország. Oroszról ford. és szerk. Seres Attila. In: Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc orosz források tükrében. Szerk. Gecsényi Lajos–Vlagyimir Petrovics Kozlov. Bp., 2002. 35–43.

„Gondoskogjanak rolunk”. Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából 1943–1944. In: Múlt-kor. Húsz történet a huszadik századból. Szerk. Majtényi György–Ring Orsolya. Bp., 2002. 76–83.

Magyarország és a KGST. A KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései. Levéltári Szemle, LII. (2002) 2. 34–43. [Társszerző: Majtényi György.]

Varga Éva Mária: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban. Levéltári Szemle, 2003. 4. p. 17.

Antirevizionista kalotaszegi legények rézsút feltartott kézzel. A kolozsvári magyar konzul jelentései az 1939. május 10-i román ünnepről. Pro Minoritate, IV. (új) (2002) 2. 119–138.

A bolsevizmus esküdt ellensége, a Szovjetunió nagy barátja. Szovjet dokumentumok Gratz Gusztáv pályaképéhez 1924–1925. Történelmi Szemle, XLIV. (2002) 3–4. 369–399.

Paál Vince: A diplomácia „konyhájában”. Gratz Gusztáv a berszt-litovszki béketárgyalásokon. Századok, 2006. 1. p. 127. 

„Csángómentés” Moldvában a XIX–XX. század fordulóján. Pro Minoritate, IV. (új) (2002) 4. 17–47.

Ifj. Bertényi Iván: Kérlelhetetlenül. Báró Bánffy Dezső nemzetiségi politikája. Pro Minoritate, 2003. 2. p. 101–102.
Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989). Szerk. Vincze Gábor. Bp.–Kolozsvár, 2004. p. 13.,
p. 26–27.
A moldvai csángók bibliográfiája. Szerk. Ilyés Sándor–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos. Kolozsvár, 2006. p. 230.

„Nagy műveltségű magyar székely ember. Lengyelország nagy barátja”. Lengyel diplomáciai iratok Márton Áron kolozsvári éveiről 1936–1938. Fons, IX. (2002) 1–3. 433–457.

2003

„A magyar nyelv annyi lélek üdvösségére eredménnyel tanítható”. Források a moldvai magyarság anyanyelvű egyházi oktatási lehetőségeinek tanulmányozásához a XIX. század végén. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2003. 321–349.

Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989). Szerk. Vincze Gábor. Bp.–Kolozsvár, 2004. p. 134–135.,
p. 139.
Meinolf Arens: A moldvai magyarok/csángók kutatásának feladatai. In: Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Szerk. Kinda István–Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 2005. p. 349.

Szovjet–román történelmi ellentét, vagy orosz–román együttműködés? Észrevételek egy dokumentumkötet kapcsán. Levéltári Szemle, LIII. (2003). 1. 19–30. [Recenzió.]

Peter Pastor: Magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935–1941. Meghiúsult újbóli közeledés. Századok, 2006. 1. p. 200.

Szovjet kolónia egy „fasiszta” országban. Pártmunka, karrier és hétköznapok a budapesti szovjet követségen 1934–1941. Fons, X. (2003) 3. 359–429.

Kolontári Attila: Magyar követség Moszkvában, szovjet követség Budapesten. In: A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közleményei. VII. kötet. Szerk. Kolontári Attila–Papp László. Szekszárd, 2004. p. 68–69.,
p. 73.

Moldvai csángók és az anyaország az „első nagy verekedés” idején. Limes, XVI. (2003) 3. 129–152.

Meinolf Arens: A moldvai magyarok/csángók kutatásának feladatai. In: Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Szerk. Kinda István–Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 2005. p. 341.,
p. 349.
A moldvai csángók bibliográfiája. Szerk. Ilyés Sándor–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos. Kolozsvár, 2006. p. 192.

2004

Bukovinai székely exodus 1944–1945. Rubicon, XV. (2004) 7. 42–46.

Újabb szovjet dokumentumok a második bécsi döntés és a magyar–szovjet kapcsolatok történetéhez (1940). Pont, III. (2004) 1. 68–95.

Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Bp., 2005. p. 465.

A magyarországi segélyezés szerepe a moldvai csángók egyházi oktatásában a XIX. század végén. Székelyföld, VIII. (2004) 6. 85–118.

Meinolf Arens: A moldvai magyarok/csángók kutatásának feladatai. In: Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Szerk. Kinda István–Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 2005. p. 349.
A moldvai csángók bibliográfiája. Szerk. Ilyés Sándor–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos. Kolozsvár, 2006. p. 108.

A két világháború közötti szovjet–magyar kapcsolatokra vonatkozó iratok az oroszországi levéltárakban. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2004. 249–267.

2005

Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról. Századok, CXXXIX. (2005) 1. 135–199. [Társszerzők: Sipos Péter, Vida István.]

Moldvai csángók és erdélyi románok a magyar kormányok politikájában a 19–20. század fordulóján (1895–1902). In: A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19–20. században. Szerk. Egry Gábor–Feitl István. Bp., 2005. 457–476.

A „Krusevói Köztársaság” megalakulásának és hatalmi szervezetének főbb történeti problémái. In: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Szerk. Árvay Viktor–Bodnár Erzsébet–Demeter Gábor. Bp., 2005. 144–162.

Valerij Leonyidovics Muszatov: Az osztrák államszerződés és a Szovjetunió. Oroszból ford. Seres Attila. História, XXVII. (2005) 5. 3–8.

Olga Khavanova: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni. Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején. Oroszból ford. és szerk. Seres Attila. Századok, CXXXIX. (2005) 5. 1105–1129.

Nemzeti ereklyéinket egy politikai fogolyért. Orosz levéltári iratok Rákosi Mátyás és az 1848–1849. évi szabadságharc honvédzászlóinak kicseréléséről (1940). Történelmi Szemle, XLVII. (2005) 1–2. 129–187.

Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. Egy újabb megvalósulatlan, provokatív exhumálási ötlet háttere. Hadtörténelmi Közlemények, 2008. 1. p. 119–120. 

Illyés Gyula a budapesti szovjet követségen 1935-ben. ArchivNet, V. (2005) 3. 

Orosz levéltári források a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéhez (1939). In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2005. 207–249.

Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. Egy újabb megvalósulatlan, provokatív exhumálási ötlet háttere. Hadtörténelmi Közlemények, 2008. 1. p. 116–118.,
p. 124–125.
Janek István: A szovjet diplomácia és a szlovák–magyar viszony alakulása 1939–1940 között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2010. 4. p. 44.,
p. 60.

2006

Венгерский центр изучения Болгари. История Института балканистики 1941–1948. Bulgarian Historical Review, XXXV. (2006) 3–4. 266–271.

Alekszandr Sztikalin: „A magyarok hősiessége elismerésre méltó”. Két orosz tudós az 1956. évi magyar forradalomról. Oroszból ford. és szerk. Seres Attila. Limes, XIX. (2006) 4. 51– 64.

Khavanova Olga: Hazafiság a lojalitás ügyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar. Oroszból ford. Seres Attila. Századok, CXL. (2006) 6. 1503–1618.

Szovjet diplomaták Magyarországon 1924–1941. Sorsok, életutak és karrierek a szovjet külügyi szolgálat történetéből. Múltunk, LI. (2006) 3. 35–70.

A szovjet piac „meghódítása” és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet–magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923). Századok, CXL. (2006). 1. 79–125.

А. С. Стыкалин: Российская белая эмиграция в межвоенной Венгрии. Проблемы изучения. In: Российская белая эмиграция в Венгрии (1920-1940-е годы). Отв. ред. А. С. Стыкалин–Ева Мария Варга. Архивный институт Венгрии в Москве, Институт славяноведения РАН, Москва, 2012. p. 23.

Példás összefogás vagy veszélyes precedens? Magyar diplomáciai jelentések a bukovinai Józseffalva leégéséről és újjáépítéséről. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények.  Bp., 2006. 237–277.

Az 1919–1920. évi szovjet–lengyel háború és az 1921. évi rigai béke főbb problémáinak megítélése a legújabb orosz történeti szakirodalomban. (Rövid problématörténeti vázlat). In: „Önkényuralom, alkotmányosság, forradalom.” Előadások és tanulmányok az első orosz forradalom 100 éves évfordulója alkalmából. Szerk. Polgár Tamás. Pécs, 2006. 107–117. [MOSZT könyvek 1.]

Moldvai csángók és erdélyi románok a magyar kormányok politikájában 1895–1902 között (I. rész). Moldvai Magyarság, XVI. (2006) 11. 13–14.

Moldvai csángók és erdélyi románok a magyar kormányok politikájában 1895–1902 között (II. rész). Moldvai Magyarság, XVI. (2006) 12. 12–14.

2007

Moldvai csángók és erdélyi románok a magyar kormányok politikájában 1895–1902 között (III. rész). Moldvai Magyarság, XVII. (2007) 1. 16–17.

Az 1940. szeptember 3-i magyar–szovjet kereskedelmi szerződés néhány problémájáról. Kút, VI. (2007) 1–2. 94–114.

1968 magyar irodalmi élete egy szovjet diplomata szemével. Magyar Napló, XIX. (2007) 3. 52–68. [Társszerző: Babus Antal.]

Németh Kálmán missziója a bukovinai székelyek és a moldvai csángók között (I.). Moldvai Magyarság, XVII. (2007) 8. 10–16.

Németh Kálmán missziója a bukovinai székelyek és a moldvai csángók között. (II.). Moldvai Magyarság, XVII. (2007) 9. 11–14.

Tatjana Pavlovna Guszarova: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története. Oroszról ford. Seres Attila. Levéltári Közlemények, LXXVIII. (2007) 1. 73–97. 

Koncessziós vállalatok a Szovjetunióban a két világháború között. Világtörténet, XXIX. (2007) 3–4. 30–46.

Weiner Csaba: Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban, kitekintéssel az oroszországi magyar befektetőkre. In: Oroszország két világ között. Szerk.: Simai Mihály. Bp., Akadémiai Kiadó, 2011. p. 307.,
p. 308.
Weiner Csaba: Közvetlen külföldi tőkeberuházások Oroszországban, kitekintéssel az oroszországi magyar befektetőkre. In: Kihívások. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Bp., 2011. p. 1., 7.
Weiner Csaba: Foreign Direct Investments in Russia and the Hungarian-Based Investors. Економически Изследванья, 2011. 2. p. 115.  

Délszláv–albán erőviszonyok az Oszmán Birodalomban. A koszovói és a monasztiri vilajet a 19–20. század fordulóján. História, XXIX. (2007) 2. 11–17. [Társszerző: Csaplár Krisztián.]

A budapesti szovjet követség jelentései 1934–1935. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2007. 225–292.

Magyar–szovjet kereskedelmi kapcsolatok 1939–1941. Adalékok Magyarország hadba lépés előtti külgazdasági mozgásterének vizsgálatához. (I. rész). Történelmi Szemle, XLIX. (2007) 3. 403–427.

Az első bécsi döntés és a Dél-Felvidék 1938–1944. Szerk. Seres Attila. Limes, XX. (2007) 2. 161.

2008

Magyar–szovjet kereskedelmi kapcsolatok 1939–1941. Adalékok Magyarország hadba lépés előtti külgazdasági mozgásterének vizsgálatához (II. rész). Történelmi Szemle, L. (2008) 1. 73–94.

Aktuális Balkán I. Szerk. Seres Attila.  Limes, XXI. (2008) 4. 1–118.

Adalékok a moldvai csángók lélekszámának meghatározásához az 1930-as, 1940-es évek fordulóján. Székelyföld, XII. (2008) 2. 93–113.

Adalékok az aradi minoriták moldvai missziójának történetéhez a XIX. században (I.). Moldvai Magyarság, XVIII. (2008) 5. 15–18.

Adalékok az aradi minoriták moldvai missziójának történetéhez a XIX. században (II.). Moldvai Magyarság, XVIII. (2008) 6. 15–19.

Erdélyi írók a Szovjetunióban, szovjet írók Erdélyben. Dokumentumok az erdélyi magyar és a román irodalom szovjetunióbeli recepciójához. Magyar Napló, XX. (2008) 7. 12–28. [Társszerző: Babus Antal.]

Magyar külkereskedelmi politika és a szovjet piac az 1920-as években. Történelmi Szemle, L. (2008) 3. 407–433.

Khavanova Olga: A kérelemírás mestersége. Hivatalnoki pályafutások a 18. századi Habsburg Monarchiában. Oroszról ford. Seres Attila. Századok, CXLII. (2008) 5. 1249–1266.

A Szovjetunió recepciója a magyar uralkodó elit külpolitikai nézetrendszerében a két világháború között. Limes, XXI. (2008) 3. 219–232.

Visszaélések az 1930. évi romániai népszámlálás végrehajtása során. Székelyföld, XII. (2008) 12. 102–138.

Az 1917. évi oroszországi októberi forradalom „exportjának” kérdéséhez. Világtörténet, XXX. (2008) 1–2. 55–68. [Társszerző: Kolontári Attila.]

Orosz levéltári források a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéről (1934). Világtörténet, XXX. (2008) 1–2. 69–92.

Gazdasági rekonstrukció és modernizáció külföldi tőkebevonással. (A szovjet koncessziós politika tapasztalatai az 1920-as években). In: Tradíció és modernizáció a XVIII–XIX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet–Demeter Gábor. Bp., 2008. 78–90.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület két világháború közötti válsága magyar diplomáciai iratok tükrében. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2008. 271–308. 

Péter Gergely moldvai kántor története 1937–1940. I. rész. Moldvai Magyarság, XVIII. (2008) 12. 16–17.

2009

Péter Gergely moldvai kántor története 1937–1940. II. rész. Moldvai Magyarság, XIX. (2009) 1. 16–17.

Péter Gergely moldvai kántor története 1937–1940. III. rész. Moldvai Magyarság, XIX. (2009) 2. 25.

Два неопубликованных советских документа к истории «трансильванского вопроса» и «второго венского арбитража». In: Средняя Европа. Проблемы международных и межнациональных отношений XII–XX века. Памяти Т. М. Исламова. Отв. ред. А. С. Стыкалин. Санкт-Петербург, Алетейя–Институт славяноведения РАН, 2009. 487–504.  [Серия «Studia Hungarica».]

Aktuális Balkán II. Szerk. Seres Attila.  Limes, XXII. (2009). 1. 120–242.

Délvidék 1941–1944. I. rész. Szerk. Seres Attila.  Limes, XXII. (2009) 2. 1–111.

Délvidék 1941–1944. II. rész. Szerk. Seres Attila.  Limes, XXII. (2009) 3. 112–240.

Bíró László: Délvidék 1941–1944. Szerk. Seres Attila. Limes, (2009) 2–3. szám. Világtörténet, 2010. 1–2. p. 79–81.

Köröstárkány fekete Húsvétja az aradi magyar konzulátus jelentésében. Honismeret, XXXVII. (2009) 4. 18–25.

Gottfried Barna–Nagy Szabolcs: A Székely Hadosztály története. Tortoma, Barót, 2011. p. 162.,
p. 165–166.

A Szovjetunió délkelet-európai és balkáni politikájának dilemmái az 1920-as évek első felében. Hrisztyian Rakovszkij feljegyzései a besszarábiai helyzetről. In: Utak és alternatívák. Előadások és tanulmányok az 1917-es orosz forradalom 90 éves évfordulója alkalmából. Szerk. Lengyel Gábor–Kolontári Attila. Pécs, 2009. 141–178. [MOSZT Könyvek. 3.]      

Sebestyén Antal hadikfalvi plébános levelei a Szent László Társulat és a Külügyminisztérium levéltárában. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Bp., 2009. 273–328. 

Bukovinai székelyek a Bácskában 1941–1944. Iratok a Szent László Társulat levéltárából. Limes, XXII. (2009) 3. 155–176.

Blagoveszt Nyjagulov: Cigányok (romák) Bulgáriában. Egy társadalmi és kisebbségi probléma múltja és jelene. (Bolgárról ford. és szerk. Seres Attila). Limes, XXII. (2009) 1. 201–218.

A romániai Országos Magyar Párt és a bukovinai székelyek politikai megszervezése 1926–1927. Kisebbségkutatás, XVIII. (2009) 3. 453–464.

Domokos Pál Péter missziója a bukaresti magyar követségen 1940–1941. Magyar Kisebbség, XIV. (új) (2009) 3–4. 276–321.

Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban. ArchivNet, 2009. 1. [Társszerző: Renfer Ágnes.]

A Szovjetunió és a Balkán 1922–1945. História, XXXI. (2009) 1. 12–15.

Vlagyimir Bukovszkij: A moszkvai per. Szaklektor: Seres Attila. Bp., 2009. 699.

2010

Magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok 1920–1941. Bp., 2010. 164. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 42.]

Галимджан Таган и башкирские эмигранты в венгерском «туранском движении». In: Ученые записки кафедры новой и новейшей истории Ставропольского государственного университета. Выпуск III. Отв. ред. Крючков И. В. Ставрополь, 2010. 97–117.

А. С. Стыкалин: Российская белая эмиграция в межвоенной Венгрии. Проблемы изучения. In: Российская белая эмиграция в Венгрии (1920-1940-е годы). Отв. ред. А. С. Стыкалин – Ева Мария Варга. Архивный институт Венгрии в Москве, Институт славяноведения РАН, Москва, 2012. p. 21.

A Szent László Társulat szerepe a bukovinai székelyek és a moldvai csángók egyházi patronálásában a két világháború között. (I. rész). Székelyföld, XIV. (2010) 8. 111–137.

A Szent László Társulat szerepe a bukovinai székelyek és a moldvai csángók egyházi patronálásában a két világháború között. (II. rész). Székelyföld, XIV. (2010) 9. 116–141.

Iratok Márton Áron apostoli kormányzói kinevezésének és püspökké szentelésének diplomáciai és egyházpolitikai hátteréhez. Studia Theologica Transsylvaniensia, 13. (2010) 63–108. 

Magyar iskolakérdés Brailában a két világháború között. Magyar Kisebbség, XV. (új) (2010) 3–4. 167–224. [Társszerző: Dömötörfi Tibor.]

2011

Tagán Galimdzsán és a bolsevikellenes baskír emigráció Magyarországon. In: Az orosz „fehérgárdista” emigráció Magyarországon (1918–1945). Szerk. Halász Iván. Bp.–Esztergom, 2011. 91–108.  

Erdélyi magyar írók előadó körútja a Felvidéken 1937-ben egy magyar diplomáciai jelentés tükrében. Magyar Napló, XXXIII. (2011) 5. 36–44. [Társszerző: Filep Tamás Gusztáv.]

Márton Áron és a kisebbségi reciprocitás kérdése a magyar–román kapcsolatokban. Magyar diplomáciai iratok 1940–1943. Limes, XXIV. (2011) 2. 75–95.

Márton Áron és az erdélyi (gyulafehérvári) püspökség a második bécsi döntés után. In: Satu Mare. Studii şi comiunicări. XVII/II. Supplementum. Szerk. L. Balogh Béni–Cornel Grad–Sárándi Tamás–Ottmar Traşcă. Satu Mare, Muzeul Judeţean, 2011. 179–202.

Márton Áron 1944. május 18-i kolozsvári beszéde a zsidók deportálása ellen. Gondolatok néhány magyar és román levéltári irat apropóján. Múlt és Jövő, új (XXII) folyam. (2011) 3. 43–50. [Társszerző: Ottmar Traşcă.]

A „Szovjet” bemutatkozása Magyarországon. História, XXXIII. (2011) 8. 14–17.

Szovjet utódállamok Európában. Szerk.: Seres Attila.  Limes, XXIV. (2011) 3. 150.

Ioana Cazacu: A Második Román Önkéntes Hadtest és a román hadifoglyok hazaszállítása Oroszországból. (Angolról ford. és szerk. Seres Attila) Limes, XXIV. (2011) 2. 128-140.

Konsztantyin Nyikiforov: Oroszország Balkán-politikája az 1990-es években. Oroszról ford. és szerk. Seres Attila. Limes, XXIV. (2011) 3. 141–149.

Magyar levéltári források az 1930. évi romániai népszámlálás nemzetiségi adatsorainak értékeléséhez. Az iratokat gyűjt. és vál. Seres Attila. A bevezető tanulmányt és a lábjegyzeteket írta, a mutatókat készítette: Seres Attila–Egry Gábor. Szerk. Seres Attila. Kolozsvár, 2011. 144.

А. С. Стыкалин: Российская белая эмиграция в межвоенной Венгрии. Проблемы изучения. In: Российская белая эмиграция в Венгрии (1920-1940-е годы). Отв. ред. А. С. Стыкалин – Ева Мария Варга. Архивный институт Венгрии в Москве, Институт славяноведения РАН, Москва, 2012. p. 23.

2012

Галимджан Таган и башкирские эмигранты в венгерском «туранском движении». In: Российская белая эмиграция в Венгрии (1920-1940-е годы). Отв. ред.: А. С. Стыкалин–Ева Мария Варга. Архивный институт Венгрии в Москве, Институт славяноведения РАН, Москва, 2012. 155–177.

Seres Attila: A szovjet-jugoszláv viszony kérdése az SZKP KB Elnökségének ülésein (1955–1958). Dokumentumok. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk.: Baráth Magdolna-Molnár Antal. Bp.–Győr, 2012. 779–804. [Társszerző: Vida István.]

Seres Attila: Márton Áron és a moldvai katolikus püspökség magyarsága az 1940-es évek elején. Székelyföld, XVI. (2012). 8. 51–80.

Seres Attila: Magyar „régészeti delegátus” Moszkvában a két világháború között. Levéltári források Fettich Nándor 1935. évi szovjet kutatóútjának tanulmányozásához 1935–1937. Limes, XXV. (2012) 37–63.

Keskeny Ernő: A magyar-orosz kapcsolatok 1989–2002. Századvég, Bp., 2012. 280. Lektorálta: Baráth Magdolna, Mayer Rita, Seres Attila, Tamás István.

Attila Seres: Hungarian-Soviet Economic Relations, 1920–1941. (Center for Hungarian Studies and Publications. Hungarian Studies series, No. 27.) Columbia University Press, New York, 2012. 234.

2013

„A legreakciósabb egyházi vezető”. Román állami vezetők percepciói Márton Áronról a hruscsovi érában. In: Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről. Szerk. Bodó Márta, Lázár Csilla, Lövétei Lázár László. Bp.–Kolozsvár, 2013. 89–115.

Неизвестная рукопись Е. В. Тарле о внешней политике Ференца II Ракоци и советская делегация на I Конгрессе венгерских историков 1953 г. In: Освободительная Война 1703-1711 гг. в Венгрии и дипломатия Петра I. Отв ред.: Шереш Аттила – О.В. Хаванова. Архивный институт Венгрии в Москве – Институт славяноведения РАН – Нестор-история, Санкт-Петербург, 2013. 249–269.

2014

Hadaink vonulnak. K. R. Szemjakin orosz ezredes magyarországi levelei 1849-ből. Az iratokat gyűjtötte és válogatta, fordította, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Rosonczy Ildikó. (Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata 1. A sorozatot szerkeszti: Seres Attila.) Budapest, 2014. 170.

Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között. Magyary Zoltán szovjetunióbeli útja. Az iratokat gyűjtötte és válogatta, fordította, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Babus Antal. (Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata 2. A sorozatot szerkeszti: Seres Attila.) Bp., 2014. 244.

A Komintern védőszárnyai alatt. Orosz levéltári források Rákosi Mátyás börtönéveiről 1925–1940. Az iratokat gyűjtötte és válogatta, fordította, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Kolontári Attila–Seres Attila. (Orosz levéltári források magyarul. A Moszkvai Magyar Levéltári Intézet sorozata 3. A sorozatot szerkeszti: Seres Attila.) Bp., 2014. 374.

Szovjet állami egyházfelügyelet és erdélyi magyar katolicizmus a sztálini és hruscsovi érában. In: Remény a reménytelenségben. Főpásztorok a kelet-közép-európai diktatúrákban. Szerk. Soós Károly–Zombori István. Bp., 2014. 49–64.

Beiktatás nélkül felszentelve. Márton Áron püspöki kinevezése román levéltári iratok tükrében. Székelyföld, XVIII. (2014). 8. 72–93.

«Без должного такта к религии и верующим». Российские документы, касающиеся вопроса пребывания румынского министра культов Петре Константинеску-Яша в СССР в 1955 г. In: Государство и Церковь в СССР и странах Восточной Европы в период политических кризисов второй половины XX века. Отв. ред.: Г. П. Мурашко - А. И. Филимонова. Москва – Санкт-Петербург, Институт славяноведения РАН – Нестор-История, 2014. 487–534.

Диссидентская оппозиция власти на улице и в павильонах киностудий. Венгрия 1970-х гг. глазами советского кинорежиссера. In: Инакомыслие в условиях «реального социализма». Поиски новой государственности. Конец 60-х – 80-е гг. XX в. Отв. ред.: К. В. Никифоров. Институт славяноведения РАН, Москва, 2014. 691–711.

«Пережить самые тяжелые дни». Венгерские приходы благочиния Московского Патриархата во время Венгерской революции 1956 г. In: Россия и Венгрия на перспективах Европейской истории. Альманах. Выпуск I. Ставрополь – Капошвар – Москва, Издательство СКФУ. Отв. ред.: И. В. Крючков. 184–196.

Российская империя и монархич Габсбургов в Наполеоновских войнах. Взгляд из Венгрии. Отв. ред.: О.В. Хаванова – Аттила Шереш. Архивный институт Венгрии в Москве – Институт славяноведения РАН – Нестор-история, Санкт-Петербург, 2014. 256.

2015

Тамбов – Толна. Области-побратимы 1971–1989. Документы и материалы. Тамбов, Издательский дом Тамбовского государственного университета, 2015. 351 p. (Szerkesztő)

Egy nyilas parlamenti képviselő hihetetlen kalandjai bolsevik földön. Rátz Kálmán a Szovjetunióban – Magyar és orosz levéltári források 1941. In: Európa perifériáján. Jubileumi kötet. Szerkesztette: Bene Krisztián. Pécs, PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoport, 2015. (MOSZT Könyvek 8.) pp. 219–248.

Kis iskola – nagy alku. A brailai magyar oktatás ügye a két világháború között. In: Shared Pasts in Central and Southeast Europe 17th – 21st Centuries. Hungarian and Bulgarian Approaches. Edited: Penka Peykovska – Demeter Gábor. Budapest – Sofia, Institute for Historical Studies BAS – Institute of History RCH HAS. (Auxiliary Historical Disciplines. Vol. VIII.) 2015. pp. 190–227.

Moldvai csángók és a magyar etnikai tér megerősítésének kérdése az első világháború idején. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVIII. évf. (2015). 3. sz., pp. 687–707.

2016

Kényszerleszállás Budapesten. Magyar irodalom és szovjet kultúrpolitika „rossz időjárási viszonyok” idején. In: Acta Scientiarium Socialium. Historia, Oeconomia, Paedagogia, Philosophia, Sociologia. 46. sz. (2016). Magyarország és a Szovjet Blokk 1945–1989. Szerkesztette: Kolontári Attila – Molnár Gábor. Kaposvári Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár, 2016. pp. 47–79.

Magyar–szovjet írói kompromisszum francia közvetítéssel. Orosz levéltári iratok Vercors francia író 1957 eleji moszkvai megbeszéléseiről. In: Acta Scientiarium Socialium. Historia, Oeconomia, Paedagogia, Philosophia, Sociologia. 46. sz. (2016). Magyarország és a Szovjet Blokk 1945–1989. Szerkesztette: Kolontári Attila – Molnár Gábor. Kaposvári Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár, 2016. pp. 101–129.

Из истории Карпатской операции 1915. Сборник документов. Составители: И. В. Карпеев – С. А. Харитонов – О. В. Чистяков – С. Г. Нелипович. Санкт-Петербург, Российский государственный военно-исторический архив – Архивный институт Венгрии в Москве – Нестор-история, 2016. 519 p. (Szerkesztő)

„Átvészelni a legnehezebb napokat”. A Moszkvai Patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében. Levéltári Közlemények, LXXXVII. évf. (2016). 1–2. sz. (1867–1946 –1956). pp. 187–207.

Записи удмуртских военнопленных 1915–1918 гг. в фондах Фонограммархива Австрийской Академии Наук. In: Ежегодник финно-угорских исследований. Том. 10. Выпуск 4. Главный редактор: Г. В. Мерзлякова. Ижевск, Издательский центр «Удмуртский университет», 2016. pp. 122–132. (V. Ny. Gyenyiszovval, A. V. Jegorovval és A. J. Zagrebinnel együtt)

Márton Áron a lengyel diplomácia látóterében az 1930-as évek végén. Székelyföld, XX. évf. (2016). 10. sz., pp. 101–123.

Egy elfeledett barátság: Márton Áron és Tadeusz Stapiński lengyel diplomata. Keresztény Szó, XXVII. évf. (2016). 8. sz., pp. 27–31.

Национально-политические устремления венгерского общества и проблема подготовки католических священников в румынской Молдове на рубеже XIX–XX вв. In: Взаимодействия и конфликты на конфессионально и етнически смещанных территориях Центральной и Восточной Европы 1517–1918. Ответственный редактор: О. В. Хаванова. Санкт-Петербург, Архивный институт Венгрии в Москве – Институт славяноведения РАН – Нестор-история, 2016. pp. 276–292.

Десталинизация и рефлексии на венгерскую революцию 1956 г. в Болгарии. Документы из РГАНИ 1956–1957. In: Россия и Венгрия на перекрестках Европейской истории. Выпуск II. Ответственный редактор: И. В. Крючков – Ф. Саваи. Ставрополь, Издательство Северо-кавказского федерального университета, 2016. pp. 274–302.

Az 1930. évi romániai népszámlálás etnikai kimutatásainak interpretációi. In: Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Nemzetközi földrajzi konferencia. Beregszász, 2016. március 31.–április 1. Szerkesztette: Berghauer Sándor et al. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2016. pp. 195–202.

A „Krusevói Köztársaság” politikai berendezkedése és hatalmi szervezete. In: Kelet-Európai sorsfordulók. Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére. Főszerkesztő: Juhász József. Budapest, L’ Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 2016. pp. 168–177.

2017

„Akkor aszt mondták kicsi robot”. A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Stark Tamás. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak). 495 p. (Szakmai lektorálás)

Az események fogságában. Szovjet állampolgárok Magyarországon, magyar állampolgárok a Szovjetunióban 1956 október-novemberében. In: Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények. Főszerkesztő: Ujváry Gábor. Budapest, Balassi Intézet – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017. pp. 567–590.

Венгерское национальное меньшинство в Чехословакии в контексте межгосударственных отношений. Документы и материалы 1944–1951. Редакторы: Составителы: Мурашко Г. М. – Слоистов С. И. Москва, РОССПЭН, 2017. 462 p. (Szerkesztő)

Az 1919–1920. évi szovjet–lengyel háború és a rigai béke interpretációja a legújabb orosz történeti irodalomban. In: Acta Academiae Agriensis. Nova series. Tom. XLIV. Sectio historiae. (Tanulmányok Gebei Sándor 70. születésnapjára). Szerkesztette: Borbély Zoltán – Kristóf Ilona. Eger, Eszterházy Károly Egyetem, 2017. pp. 355–367.

Viktor Gyenyiszov: Munkácsi Bernát és az udmurt nemzetiségű hadifoglyok etnográfiai kutatása az Osztrák–Magyar Monarchia hadifogoly-táboraiban. Néprajzi Hírek, XLVI. évf. (2017). 1. sz., pp. 6–20. (Szakfordítás oroszról)

A Kárpátaljai Református Egyház az 1956. évi forradalom idején. Iratok a szovjet Állami Vallásügyi Tanács archívumából 1956–1957. In: Hadifogság, malenkij robot, Gulág. Kárpát-medencei magyarok és németek elhurcolása a Szovjetunió hadifogoly- és kényszermunka-táboraiba 1944–1953. Szerkesztette: Molnár D. Erzsébet – Molnár D. István. Beregszász – Ungvár, RIK-U Kiadó, 2017., pp. 32–78.

A Vásárhelyi Találkozó szellemében. Erdélyi magyar írók a Felvidéken és Kárpátalján 1937-ben. Székelyföld, XXI. évf. (2017). 7. sz. pp. 69–84.

Történész a történelem sodrában. Arkagyij Szidorov az 1956. évi magyar forradalomban. Turul, XC. évf. (2017). 1. sz. pp. 56–61.

2018

Советский «красный граф» глазами венгерского «белого» графа. Г. В. Чичерин и М. М. Литвинов на Генуезской конференции 1922. г. Шаржи венгерского министра иностранных дел Миклоша Банфи. In: Чичеринские чтения. «Революционный 1917 год.» Поиск парадигм общественно-политического развития мира. Материалы международной конференции 13–15 октября 2017 г. Ответственный редактор: В. В. Романов. Тамбов, Издательский дом Тамбовского государственного университета им. Г. Р. Державниа, 2018. 289–301.

„Lengyelország nagy barátja”. Lengyel állami kitüntetés Márton Áronnak. Keresztény Szó, 29. (2018). 3. 1–3.

Partidul Naţional Maghiar din România şi organizarea politică a secuilor bucovineni în perioada 1926–1927. www.dragusanul.ro

Историк в огне исторических событий. А. Л. Сидоров и венгерская революция 1956 г. In: Вопросы истории Венгрии и российско–венгерских отношений. Сборник научных статей. Отв. ред. Смыкалин, A. C. Екатеринбург, Уральский государственный юридический университет, 2018. 252–262.

A budapesti „kaland”. Szovjet turisták a magyar forradalom örvényében. In: A pécsi ruszisztika szolgálatában. Bebesi György 60 éves. Szerk. Bene Krisztián–Huszár Mihály–Kolontári Attila. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Történeti Intézete MOSZT Kutatócsoport, 2018. 279–291.

KUTATÁSI TERÜLET

Magyar–szovjet kapcsolatok, 1917–1991

A romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség története, 1918–1989

 

KUTATÁSI PROJEKTEK

OTKA Posztdoktori Ösztöndíj (2008–2012)

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2008–2011)

 

 

ÖSZTÖNDÍJAK

A Magyar Országos Levéltár kéthetes kutatási ösztöndíja (Szkopje, 2000)

A Magyar Országos Levéltár kéthetes kutatási ösztöndíja (Varsó, 2000)

A Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos kutatási ösztöndíja (Moszkva, 2001)

Egy hónapos Klebelsberg-ösztöndíj (Moszkva, 2002)

Egy hónapos Klebelsberg-ösztöndíj (Moszkva, 2003)

Két hónapos Klebelsberg-ösztöndíj (Moszkva, 2004)

Egy hónapos Klebelsberg-ösztöndíj (Moszkva, 2005)

A Magyar Országos Levéltár egyhetes kutatási ösztöndíja (Beregszász, 2006)

A Magyar Országos Levéltár egyhetes kutatási ösztöndíja (Újvidék, 2007)

A Magyar Tudományos Akadémia kéthetes kutatási ösztöndíja (Moszkva, 2008)

A Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos kutatási ösztöndíja (Szófia, 2009)

A Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos kutatási ösztöndíja (Bukarest, 2010)

OTKA kutatási projekt (Gyulafehérvár, 2010)

OTKA kutatási projekt (Kolozsvár, 2011)

Két hónapos Klebelsberg-ösztöndíj (Varsó, 2017)

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata