Kiadványtár

1541. Török Bálint birtokai

1541. Török Bálint birtokai

A dunántúli eredetű Török család a 15. században tűnt fel a forrásokban. Bálint nagyapja, Ambrus szerezte meg a család előnevét adó Fejér megyei Enyinget és a Somogy megyei Sziget várát, ahol a családi rezidenciát is kiépítette. Bálint apja, Imre az 1480-as években Valkó vármegye főispánja volt, majd Corvin János szolgálatában megszerezte a család számára Szabadkát és Gyulát. A nándorfehérvári báni posztot elnyerő Imre 1507-ben bárói rangot kapott, ezzel a Török család bekerült az arisztokraták közé.

A család életében némi törést okozott Nándorfehérvár eleste, amiért a kortársak az apja halála után a báni tisztséget megöröklő Török Bálintot tették felelőssé, így az igazi felemelkedés már a Mohácsot követő évekre maradt.

Török Bálint a két király közötti polgárháborúban szerezte meg birtokainak a javát. 1527-ben Ferdinándtól megkapta a szlavóniai Szaploncát és a rövidesen török kézre kerülő Valkó megyei Borót, miközben elfoglalta a felvidéki Dobronyát, valamint János királytól Csesznek várát, és Gesztest. 1530-ban megkaparintotta Nyitrát, 1534-ben erőszakkal elfoglalta a vránai perjelség csurgói uradalmát, ezzel pedig Somogy megye leghatalmasabb földesura lett.

A központi hatalom mélypontján, az 1530-as évek közepén ért fel Török Bálint hatalmának csúcsára. 1535-ben még Ferdinándtól szerezte meg a gazdag Pápa mezővárost, a következő évben azonban János király még nagyobb adományokkal halmozta el. Az övé lett Hunyad uradalma, megkapta a vármegye örökös főispáni címét és Debrecen mezővárost. Katonai erő birtokában ő szedte be a pécsi püspökség jövedelmeit is, ahol ekkor rokona, Sulyok György volt a püspök. János király bőkezűsége nem volt véletlen, hiszen Török átállásával szinte az egész Dunántúl ismét őt ismerte el urának. Török még ebben az évben erővel megszerezte Ozorát és Szigligetet, és szabályos magánháborút vívott Bakics Pállal, a régió másik ismert katonabárójával.

Török Bálint 1540-ben a Szapolyai-párt legbelsőbb köreibe tartozott, akinek komoly ráhatása volt az országos ügyekre. A kezében levő várak stratégiai jelentőségűek voltak, így egyáltalán nem volt mindegy, hogy kit támogat. Ám az elmúlt másfél évtized birtokszerzései miatt egyik fél sem bízott benne igazán, és ez megpecsételte a sorsát. 1541 szeptemberében Szulejmán szultán fogsága hurcolta és ezzel kiiktatta a magyar belpolitikából. Főbb birtokait azonban nem sikerült megkaparintania, Szigetvár és Pápa a kialakuló magyar határvédelem fontos része lett.   

Varga Szabolcs–Nagy Béla

Fájlnév: török_bálint_1541.jpg
Fájlméret: 553.99 KB
Fájltípus: image/jpeg

refo500-logo