- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 282
Immár a hatodik kötete látott napvilágot annak a tízkötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely vezetésével Bél Mátyás (1684–1749) országismertetésének, illetve az országismertetés kéziratban maradt vármegyeleírásainak a kiadása céljából. Az eddig kiadott hat kötetben összesen huszonegy vármegye leírása jelent meg. Az első kötetben Árva és Trencsén, a másodikban Sopron, Vas, Zala és Veszprém, a harmadikban Győr, Komárom és Esztergom, a negyedikben Fejér, Tolna, Somogy és Baranya, az ötödik kötetben Sáros, Zemplén, Ung és Bereg, a most megjelent hatodik kötetben pedig Abaúj, Gömör, Torna és Borsod vármegyék ismertetése található, amelyek először látnak napvilágot eredeti nyelven, megbízható szöveggel. A jelen kötet készítői Tóth Gergely, Benei Bernadett,Gőzsy Zoltán, Jarmalov Rezső és Tóth Péter. A kötet megjelenését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatta, ahogy a harmadik, negyedik és ötödik kötetét is.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 464
Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg, a szerkesztő bevezető tanulmánya pedig itt olvasható.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 289
Ma érkezett a nyomdából Az 1863. évi pécsi egyházmegyei zsinat című kötet, mely a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források-sorozat legújabb, 16. darabja. Az 1863. évi háromnapos zsinaton a papság egynegyede vett részt, pasztorális hatása jóval túlmutatott a betűkön, s az egyházmegye egyfajta lelki megújulását is eredményezte – olvashatjuk a kötet fülszövegében. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését Damásdi Zoltán levéltáros végezte el. A latin nyelvű forrásokat Péteri Pál és Szebelédi Zsolt fordította, a lektor Soós István és Szebelédi Zsolt. A mutatót Kalotai Noémi készítette. A kötet tartalomjegzéke itt tekinthető meg, az Előszó, valamint a Bevezetés pedig itt olvasható.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 399
„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve...”: többek között ez olvasható Fodor Pál Örök Mohács – Szövegek és értelmezések című most megjelent kötetének előszavában. A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat 2019-ben indult útjára, az első kötet Több mint egy csata: Mohács címmel látott napvilágot. Jelen kötetet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette. Ezúttal is nem csupán egy nap történetéről ovashatunk, hanem a csatához vezető korról, és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, melyek jelentős része most először olvasható magyarul. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 671
A Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozatban megjelent Kádár Zsófia első önálló monográfiája, a Jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században – A pozsonyi, győri és soproni kollégiumok. A szerző a kötetében átfogó képet rajzol többek között az egyes kollégiumok alapítástörténetéről, a rendházak tagságáról és a gimnáziumi diákságról, s mindezzel megeleveníti a rendtagok és a környező városi-regionális társadalom együttélésnek mindennapjait. A nyolcvanoldalas Függelékben a Pozsonyban, Győrben és Sopronban 1671-ig szolgáló jezsuita rendtagok személyi adattárát találjuk. A kötet tartalomjegyzéke itt, a szerzői Előszó pedig itt olvasható.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 514
Megjelent Kádas István, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport kutatójának első önálló monográfiája A megye emberei – A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545) címmel. A kötetben elsősorban Sáros vármegye szolgabírói elevenednek meg, de nemcsak a hivatal, hanem maguk a tisztségviselők – családi, rokoni kapcsolataik, presztízsük, kapcsolati hálójuk – is fontos hangsúlyt kapnak. A kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozat legújabb kiadványa. A tartalomjegyzéke itt, az Előszó és a Bevezetés pedig itt olvasható.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 798
Megjelent a Világtörténet 2019. évi 4. száma, amely az olasz fasizmus megszületésével és politikai gyakorlatával foglalkozik. „A fasizmus igen bonyolult, ellentmondásos politikai eszme, amelynek társadalmi lenyomatát történészek, politológusok, szociológusok vizsgálják, elemzik. Egy évszázados távlatból is nyilvánvaló, hogy a téma összetettsége, érzékenysége napjainkban is szükségessé teszi a tudományos diskurzust, a vélemények ütköztetését. Magyarországon különösen nehéz a fasizmus kutatása, az erről való eszmecsere, hiszen a második világháborút követő évtizedek lehetetlenné tették az objektív, kiegyensúlyozott érdemi kutatásokat. A nehézségek mellett azonban határozott meggyőződésünk, hogy a hazai fasizmuskutatás elmúlt három évtizedes megkerülhetetlen eredményeire alapozva elengedhetetlen e téma további szisztematikus vizsgálata.” Andreides Gábor és Juhász Balázs szerkesztők bevezetője itt olvasható, a legújabb szám tartalomjegyzéke pedig itt.
- Részletek
- Kategória: Események
- Találatok: 660
Megjelent a Világtörténet idei 3. száma, amely a hidegháború korszakával foglalkozik. Az elemzett korszakban az államközi kapcsolatok jelentős változáson mentek át, ami lehetőséget, növekvő mozgásteret nyújthatott akár ahhoz is, hogy a „nagy testvér” ölelésében egy kisebb ország aktívabb politikát folytathasson, autonóm módon fejlődhessen. Ennek bizonyos feltételeit és vonatkozásait kívánják az írások bemutatni a legkülönbözőbb példákon keresztül. A legújabb szám tartalomjegyzéke itt, Bíró László szerkesztői bevezetője pedig itt olvasható.
További cikkeink...
