Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben címmel írt cikket Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatója a Családtörténetek blogon. A tanulmányban a szerző a 16. századi pozsonyi végrendeletek alapján vizsgálja a kora újkori városi közösségekre jellemző családformákat. A korban a férjből és feleségből, valamint kettejük gyermekeikből álló magcsalád (nukleáris család) volt ugyan a legjellemzőbb, de távolról sem ez volt a kizárólagos együttélési forma. A teljes írás itt érhető el.

A marburgi Herder intézet honlapján tették közzé az intézetünk tudományos főmunkatársa, Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított Ungarn 1944/54–1985” című (német és magyar nyelvű) forrásgyűjteményt. Az oldal itt érhető el. A korábban szintén általa összeállított Umbruch in Ungarn című forrásgyűjtemény pedig itt tekinthető meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának júniusi számában kutatócsoportunk tagja, Gál Judit: Egy rabszolga-kereskedő Lajos király udvarában című írását közöljük.

Megjelent a Világtörténet 2020. évi 2. száma, amely a nemzeti érzés és külpolitika bizonyos összefüggéseit vizsgálja az Oszmán Birodalom határvidékén. A magyar történetírás mindig is figyelmet fordított a délkelet-európai térségre, ezt a hagyományt igyekszik a szerkesztőség is segíteni szerény lehetőségeivel. Jelen szám súlyponti részét az albánok története képezi: hogyan formálódott nemzettudatuk, a különböző korokban miként értelmezték Rómában és Bécsben az összetartozás-tudat jeleit, valamint hogyan kívánták az albántudat erősítését elősegíteni, illetve milyen célokra tartották felhasználhatónak. A Műhely rovat a most 75 éve befejeződött második világháború egyik sorsdöntő évének szovjet és orosz historiográfiáját tekinti át. Az új szám Bevezetője a szerkesztő, Bíró László tollából itt olvasható, a tartalomjegyzék pedig itt tekinthető meg.