„Maradjon egy hónapra elkülönítve”. Karanténok és pestisjárványok a középkorban címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 4. része. Vadas András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar oktatója a járványos betegségek terjedése ellen évszázadok óta használt – sokáig egyetlen hatásos – eszköz, a karantén intézményének keletkezéstörténetét beszéli el. A karantén mint a járványos betegségek elleni védekezés eszköze hosszú múltra tekint vissza. Bár már az ókorban is találkozunk hasonlóval, a késő középkortól terjedt el szélesebb körű alkalmazása. Magának a szónak az eredete is a középkorba vezet vissza minket. A teljes írás itt olvasható.

Egyre többen használják kutatási és népszerűsítési célokra egyaránt a GISta Hungarorum projekt adatbázisát. A 2015–2017 között futó intézeti OTKA-projekt legutóbbi felhasználását lásd itt. Mindeközben a projekt utógondozását vállaló, Horváth Gergely Krisztián tudományos főmunkatárs által vezetett „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport projektjének keretén belül immár nyomtatásban is napvilágot látott a Magyarország a Habsburg Birodalomban, 1850–1869 (Hungary in the Habsburg Monarchy) című, a projekt anyagából, valamint a Katus László hagyatékából készült 126 oldalas, színes A/4-es méretű bilingvis atlasz, amely nem csak a magyarországi népszámlálás anyagát dolgozza fel, de a ciszlajtán területekre is közöl regionális adatokat. Az atlasz online elérhető itt.

Megjelent az intézetünk tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán által szerkesztett, A hétköznapi élet története blogon indított új sorozat, amely a járványok történetével foglalkozik, harmadik írása. "Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani.” Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban című tanulmányában intézetünk tudományos titkára és tudományos munkatársa, Mihalik Béla az utolsó nagy hazai pestisjárványnak a mindennapi életre gyakorolt hatását, illetve a válsághelyzet következményeit mutatja be a Jászkunság példáján keresztül. A teljes írás itt olvasható

Megjelent a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport új könyve: Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550–1940 címmel, a kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos főmunkatársa, Erdélyi Gabriella szerkesztésében. A tartalomjegyzék elérhető itt. Az iparosodás előtti Európában és Magyarországon a családi élet nem a szülők és gyermekeik stabil együttélését jelentette, hanem a család folyamatos átalakulását.