A Kossuth Rádió 2020. július 9-i műsorában Társi István kérdezte Timár Gábor geofizikust, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport blogjának állandó szerzőjét a csehszlovák határ kialakulásáról, a határkijelölés szakaszairól, illetve a csehszlovák aspirációkról.
Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg, a szerkesztő bevezető tanulmánya pedig itt olvasható.
Ma érkezett a nyomdából Az 1863. évi pécsi egyházmegyei zsinat című kötet, mely a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források-sorozat legújabb, 16. darabja. Az 1863. évi háromnapos zsinaton a papság egynegyede vett részt, pasztorális hatása jóval túlmutatott a betűkön, s az egyházmegye egyfajta lelki megújulását is eredményezte – olvashatjuk a kötet fülszövegében. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését Damásdi Zoltán levéltáros végezte el. A latin nyelvű forrásokat Péteri Pál és Szebelédi Zsolt fordította, a lektor Soós István és Szebelédi Zsolt. A mutatót Kalotai Noémi készítette. A kötet tartalomjegzéke itt tekinthető meg, az Előszó, valamint a Bevezetés pedig itt olvasható.
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, I. László király. Bár a néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a rá vonatkozó egykorú forrásoknak, ám elfedik az uralkodó valódi alakját. Ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelyből jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, intézetünk tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, az Ismererettárban. A teljes írás itt érhető el.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának júliusi számában kutatócsoportunk vezetője, Weisz Boglárka Marhapasszus és lóútlevél. Az élőállat-kereskedelem szabályozása Zsigmond uralkodása alatt című írását közöljük.
| Nincsenek események |
