Intézetünk fiatal kutatója Bara Péter 2021. január 22-én a Münsteri Egyetem Bizánci és Újgörög Tanszékén tartott előadást Cerbanus Cerbano: Life and Works címmel. A prezentáció keretét a tanszéken korábban megfordult külföldi kutatók és jelenlegi munkatársai számára szervezett Forschungskolloquium adta. Cerbanus a Magyar Királyságban 1130 után keletkezett Maximos-fordítás szerzője, aki latinra fordította a 7. századi bizánci Hitvalló Maximos Fejezetek a szeretetről című művét. Bara Péter írott és képi források segítségével részletesen bemutatta a kutatásban ismert „két Cerbanus” kérdését, vagyis hogy a magyarországi fordító azonos-e a velencei Cerbanus Cerbanóval, aki a bizánci udvarban működött mint hivatalos tolmács.
2020 végén megjelent a Magyar Nemzeti Múzeum történeti évkönyve, a Folia Historica 35. kötete, benne egy külön blokkban három tanulmánnyal IV. Károly magyar király 1916. végi koronázásáról. Az írások a 2016–2017-ben a múzeumban megrendezett, Utolsó felvonás – IV. Károly király koronázása 1916-ban című kiállításhoz kötődő kutatások során születtek. A tanulmányok itt olvashatók.
Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata címmel jelent meg Erdélyi Gabriella, intézetünk tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport vezetője írása a Családtörténetek blogon. A cikkben Várdai Kata és felnőtt lánya, Telegdi Anna leveleiből többek között anya és lánya bizalmas és bensőséges, érzelmekkel telített, szoros kapcsolatára derül fény. A teljes szöveg itt olvasható.
2021. január 13-án életének 94. évében elhunyt egykori kollégánk Tilkovszky Lóránt, aki leginkább a magyarországi németség két világháború közötti történetével foglalkozott. Különösen nagy visszhangja volt 1967 decemberében az 1939 és 1941 közötti területi revíziós politika és a magyar nemzetiségpolitika összefüggéseiről publikált könyvének, de elsőként írt életrajzot Teleki Pálról, sokat foglalkozott Bajcsy-Zsilinszky Endre személyiségével. Pályája első szakaszában a reformkor kutatói számára is maradandó írásokat tett közzé az 1831. évi felső-magyarországi parasztfelkelésről, illetve ő tárta fel Balásházy János agrártudományi munkásságát. Igen népszerű tanára volt a pécsi egyetemnek, sok feladatot vállalt a 19. és 20. századdal kapcsolatos új kutatási eredmények népszerűsítésében. Emlékét megőrizzük!
Fejérdy András, intézetünk igazgató-helyettese, tudományos főmunkatársa szerkesztésében megjelent a Tanácsköztársaság és az egyházak. Egyházpolitika, keresztényüldözés, egyházi útkeresés című kötet. A Tanácsköztársaság centenáriuma alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye által szervezett konferencia szerkesztett anyagából összeállított, Szent István Társulat által gondozott tanulmánykötet a 133 nap egyháztörténetének és tágabb kontextusának számos területét érinti. A kötet előszava, tartalomjegyzéke és angol nyelvű rezüméi itt érhetők el, borítója itt látható.
A "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület szervezésében kerül sor 2021. január 20-án 18:00 órai kezdettel Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa, tanácsosa, a kutatócsoport tagja Családi élet a 18. századi Óbudán, avagy miről árulkodnak a levéltári források? című online előadására: részletek itt érhetők el.
A Magyar–Török Baráti Társaság szervezésében tart online előadást intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba "... a bolgár és a török egymással kezet foghatnak." Törökország és Bulgária a magyar sajtóban az I. világháború előtt és alatt 2021. január 19-én (kedden) 18:00 órai kezdettel.
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.