Hanák Péter: 1867 – európai térben és idõben

Részlet a Bevezetőből: „A kiegyezés az a téma, amely végigkíséri Hanák Péter munkásságát az 1950-es évekbeli első publikációktól, összefoglalóktól a kötetünkben is közölt címadó tanulmányig: 1867 – európai térben és időben című, 1997 őszén keletkezett, valószínűleg utolsó írásáig. Az 1970-es években Hanák hozzákezdett a kiegyezés monografikus feldolgozásához. A készülő művet az évek során újra és újra elővette, anyagot gyűjtött hozzá, beleépítette mások kutatási eredményeit. 1996 őszén, utolsó kutatóútján heteken át olvasta a bécsi Kriegsarchivban Franz Kuhn v. Kuhnenfeld bárónak, a Monarchia első közös hadügyminiszterének emlékiratait, nagyon izgatta, hogy ez a nagy műveltségű, a maga módján liberális, de a birodalom egységéhez ragaszkodó katona miként barátkozott meg végül is a magyar politikával, az 1867. évi dualista átalakulással. A könyv azonban sohasem készült el. Kereshetünk tárgyszerű-racionális magyarázatot a mű torzóban maradt voltára. Bizonyos, hogy Hanák utóbb elfordult a szorosan vett politikatörténettől, a hatalom rajzától (tehát attól a fajta történeti feldolgozástól, amilyen készülő tanulmánya is) a társadalom-, majd a kultúrtörténet irányába. Már nem a pragmatica sanctiót újraértelmező Deák gondolatfejlődése foglalkoztatta, hanem alkat és szituáció kölcsönhatása Deák pályájának alakulásában; nem a hadsereg egységét intézkedéseivel védelmező Kuhn hadügyminiszter politikai döntései, hanem Kuhnnak, a katonai-bürokrata birodalmi elit jellegzetes képviselőjének magyarságképe, nemzeti előítéletei. Hivatkozhatunk persze a sorsra is: nem volt ideje befejezni.” (Somogyi Éva)