A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport fontosnak tartja, hogy alapkutatásai eredményeit mielőbb a szélesebb közvélemény elé tárja olvasmányos, egyben tudományos igényű tanulmányokban. A kutatói team tagja, Monostori Tibor több ilyen cikkel jelentkezett 2020 folyamán, különféle néderlandista és hispanista kapcsolattörténeti témákban. Ezek kimagasló olvasottságot értek el a budapesti Újkor.hu, a győri Műhely és a salgótarjáni Palócföld hasábjain.

Négy anyag a korabeli Európa meghatározó stratégiai terepére, a Habsburg Spanyol-Németalföldre kalauzolta el az érdeklődőket. A horvát–magyar könnyűlovasság két ezrede 1637-ben állt a spanyol Habsburg uralkodó szolgálatába, majd maradt csökkenő létszámmal évtizedekig Németalföldön. (A cikk több mint 700 kedvelésnél jár.) Az egyik ezredes, a magyar arisztokrata Forgách Péter koronaőr életútja külön figyelmet érdemelt, a család történelmi kötődése miatt Nógrád megyében, Palócföldön is. Somogyi Márton korábban ismeretlen, szinte tündérmesébe illő karrierje Brüsszelben, az apródságtól a haditanácsosi rangig még sok titkot rejteget. Az újabb kutatások tükrében a szerző a hazai nagyközönség számára a 16–17. századi németalföldi–magyar kapcsolatok újraértelmezésére is kísérletet tett. E népszerűsítő cikkekkel párhuzamosan a jelzett témakörökben szaktanulmányok is készültek-készülnek. Forgách Péter szolgálatairól például a 2019. évi Lymbusban olvashatnak az érdeklődők.

Kollégánk talán legnagyobb súlyú idei felfedezése a művelődéstörténethez kötődik. Az Irodalomtörténeti Közlemények legújabb, 2020. évi 4. számában publikált, paradigmaváltó tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy a spanyol Habsburg civilizáció kulturális-intellektuális termékei a 16. század közepétől a magyar arisztokrata és szellemi élet igen széles szféráját áthatották. Nevezetesen, a titkosírástól és a mérnöki, építészeti tudástól az oktatásügyön és teológián át a kartográfiáig és jog- és hadelméletekig, miközben még a magyar nyelv megújulásához is hozzájárultak. Ezek a produktumok közel száz éven keresztül hasonló hatással voltak a magyarországi művelődés- és eszmetörténetre, mint a közép-európai Habsburg Monarchia osztrák tartományainak és csehországi területeinek szellemi alkotásai és tudásbázisa. A friss szaktanulmány népszerűsítő változata a győri Műhely 2020. évi 3. számának hasábjain jelent meg.

Az újabb tudományos feltárómunka nyomán a jövőben érdemes lesz újragondolni a magyar–Habsburg kapcsolatokat a kereskedelemtörténet területén is, összdinasztikus összefüggésekben. A besztercebányai rézexport Közép-Európán túli útja és bekapcsolódása a globális munkamegosztásba ez ideig nagyobbrészt ismeretlen volt Magyarországon. Monostori Tibor friss alapkutatásai felfejtették, hogy a 16–17. századi réztermelés legalább 30–40 százaléka a spanyol Habsburg és portugál államok területére jutott el, ahol abból tömeges mennyiségben fegyvereket és pénzt öntöttek, s természetesen kereskedtek is vele. A gyarmatbirodalmak politikai és anyagi érdekei pedig döntően meghatározták a mindenkori bécsi és prágai kereskedelmi tárgyalások menetét is. A Fons 2020. évi 1. számában hamarosan megjelenő szakcikk ismeretterjesztő változata ugyancsak napvilágot látott már, miközben a szerzővel nemrég szintén az Újkor.hu közölt hosszabb interjút.