Nagyszabású Szent István-kiállítás Székesfehérvárott

SzentIstvanKiallitas2013. augusztus 31-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban a Szent István király halálának 975. és az 1938-as Szent István-emlékév 75. évfordulója alkalmából rendezett István, a szent király című időszaki kiállítást. Létrehozásában szaktanácsadóként és szerzőként a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának munkatársai is tevékenyen közreműködtek. A kiállítás meghívója itt tekinthető meg, a megnyitójáról készült tudósítások pedig itt és itt olvashatóak. A tárlat a 2007-ben rendezett nagyszabású jubileumi „Szent Imre 1000 éve” kiállítás szerves folytatása.

Közvetlen előztménye a 2012. november 24-én, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat támogatásával rendezett Szent István kultusztörténeti konferencia volt. Az ott elhangzott előadások új eredményeit figyelembe véve körvonalazódott a jelen kiállítás koncepciója. A kiállítás rendezőjének, Smohay Andrásnak mindenekelőtt az volt a célja, hogy Szent István ezeréves tiszteletének kevésbé kutatott évszázadait, azok eseményeit mutassa be. A főművek, látványos alkotások mellett ritkán látott, elfeledett, rejtőzködő kuriózumok és könyvritkaságok is láthatók, amelyeket a Székesfehérvári Püspökség könyvtárában, levéltárában és múzeumában őriznek. A hangsúly I. István szentségére került, ezért kiemelt szerephez jutottak ereklyéi, köztük olyanok is, amelyek zöme eladományozásuk, kimenekítésük óta még sohasem volt Magyarországon. Bemutatásukkal régi adósságot is szeretne törleszteni az egyházmegye, hiszen összegyűjtésük, teljes körű feldolgozásuk egy-két 18–19. századi kísérletet leszámítva, mind a mai napig nem történt meg. Mindezeknek köszönhetően most látható először együtt a zágrábi, a székesfehérvári és a kalocsai herma, melyek nem csupán művészi kvalitásuk miatt jelentősek, hanem egyházpolitikai, belpolitikai hátterük miatt is, amelyek elsődleges szerepet játszottak létrejöttükben. A zágrábi ereklyetartó mellszobrot Marnavics Tomkó János boszniai püspök hathatós közbenjárására 1635-ben Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse ajándékozta a zágrábi székesegyháznak. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban őrzött Szent István fejereklyetartó a Mária Terézia által 1769-ben Raguzából (Dubrovnikból) visszaszerzett koponya ereklyéje egy darabját foglalja magában. 1778-ban került Székesfehérvárra. Ezüsttartója Ignaz Sebastian Würth bécsi ötvös alkotása. A Kalocsán őrzött hermát a millenniumra ajánlotta fel a nemzetnek Bachruch Károly morva származású ötvös. Talapzata Császka György kalocsai érsek koncepciója alapján készült. A három ereklyetartó herma mellett a kiállításon szerepel még a bécsi Stephansdom Szent István lábszárcsont- és a dubrovniki székesegyház állkapocs-ereklyéje is.

Az ereklyék mellett külön egységben kapott helyett a Szent Korona és a koronázási jelvények historiográfiája a 17. század elejétől a 19. század első feléig – Révay Péter (1568–1622) koronaőr nevezetes koronatörténetétől kezdve Pray György, Koller József, Svastics Ignác értekezéséig bezárólag. A Mária Terézia által 1764-ben alapított Szent István-rend és 17–21. századi ikonográfiai újításokat bemutató rész is külön figyelmet érdemel.

Szent István 17–18. századi ikonográfiáját részben a Gróf Nádasdy Ferenc (1623–1671) országbíró költségén kiadott Mausoleum (1664) Szent István rézmetszete alakította, melynek mintegy két évszázadon keresztül érvényesült a hatása, részben a vele szinte egy időben megjelent Szent István korona- (ország-) felajánlása téma. Ez utóbbi eddig ismert első barokk emléke a mariazelli kegytemplom ugyancsak Nádasdy Ferenc országbíró alapította, Szent István királyról elnevezett családi kápolnájának Tobias Pöck bécsi festőnél megrendelt függőképe (1665) volt, amely azonban nagyobb népszerűségre a jezsuita Hevenesi Gábor (1656–1715) többször kiadott szentéletrajzában szereplő rézmetszetről vált utóbb széles körben ismertté. Ezeken az ábrázolásokon elmaradhatatlan attribútum volt a Szent Korona, amelyet hol a történeti hűségnek megfelelően, hol pedig stilizálva ábrázoltak.

A kiállításhoz a 2012. őszi kultusztörténeti konferencia előadásait tartalmazó kibővített tanulmánykötet és 274 alkotás leírását tartalmazó katalógus készül a Lendület kutatócsoport több munkatársa (Gödölle Mátyás, Kerny Terézia, Kiss Erika, Mikó Árpád és Tóth Gergely) közreműködésével, mely előreláthatólag 2013. szeptember végén–október elején lát napvilágot.

A kiállítás 2013. december 11-ig látogatható. Bővebb információ a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum www.szentistvankiallitas.hu honlapján olvasható. A weboldalon hamarosan az eddigi legnagyobb Szent István-emlékadatbázis is elérhető lesz.

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 2013. november 13-án, délelőtt 11 órától tárlatvezetést szervez a kiállítás megtekintésére.

refo500-logo