Pálffy Géza új könyve Zrínyi Miklós nagy napjáról

Palffy Vat kotet350 évvel ezelőtt a Veszprém és Vas megye határát kijelölő Marcal folyó két partján fekvő Vat falvak (ma Külsővat és Mersevát) határában, 1663. szeptember 17-én a költő és hadvezér Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát–szlavón bán vezetésével nagyszabású hadimustrát tartottak. A kerek évforduló alkalmából intézetünk tudományos tanácsadójának, Pálffy Gézának önálló kötete jelent meg, amely a szerző új kutatásai alapján rekonstruálja az eseményt. 2013. szeptember 21-én Külsővaton erre emlékezve tartottak nagyszabású ünnepséget. Erről a Pápai Városi Televízió tudósítását itt nézheti meg (6 perc 10 másodperctől).

Palffy Vat eloadPálffy Géza új könyvecskéje különleges körülmények között született meg: ez ugyanis egykori nagy esemény közelében fekvő Külsővat község polgármestere, Aczél Péter szorgalmazására, azaz teljesen civil kezdeményezésre látott napvilágot. Kollégánk elsőként 2007-ben a Történelmi Szemle hasábjain a kiváló kora újkor-kutató, Péter Katalin előtt tisztelgett a téma feldolgozásával, amelyet most az új kutatások eredményeivel kibővítve könyv formájában tett közzé. Munkájából megtudható, hogy – a korábbi egymásnak ellentmondó állításokkal ellentétben – Zrínyi Miklós 1663. szeptember 17. reggelén a Vas megyei Vat (egykor Felső-, Nagy-, Belső- vagy Kastélyosvat, ma Mersevát) melletti széles mezőkön, a korszak egyik bevett tábor- és mustrahelyén, a nádor katonai hatáskörét a Dunántúlon ellátó országos főkapitányként Palffy Vat szobor(latinul supremus et generalis capitaneus, magyarul fő generális) a dunántúli főurak, vármegyék és városok felkelő, valamint a végházakból kirendelt magyar végvári katonák összesen mintegy 8500 fős hadát mustrálta meg. S noha Zrínyi a szakirodalom gyakori állításával ellentétben nem lett „Magyarország katonai főparancsnoka”, 1663. szeptember 17. a jeles magyar–horvát hadvezér életének egyik feledhetetlen napja volt. Kinevezése ugyanis érzékletesen mutatta, hogy a 17. század legnagyobb magyar hadtudósát és a császári állandó hadsereg első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar kiemelten elismerte.

A nagy eseményre a Veszprém megyei Külsővaton 2013. szeptember 21-én (szombaton) nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek a magyar kormány és a Honvédelmi Minisztérium képviselőinek, valamint a két Palffy Vat enekmondoszomszédos település, Külsővat és Mersevát ünneplő lakosságának jelenlétében. A Zrínyi-kultuszt ugyanis Külsővaton több évtizede példamutatóan ápolják, amiről emléktáblák és utcanevek mellett leginkább a település Főterén álló Zrínyi-szobor tanúskodik. Az ünnepséget a sárvári Nádasdy Ferenc Bandérium és Pápai Huszár Egyesület hagyományőrzőinek jelenléte nemcsak még emlékezetesebbé tette, de a régi hadiöltözetek és a jeles végvári katonaköltő, Wathay Ferenc költeményeinek segítségével, valamint a Szigeti veszedelem egy részének felidézésével Zrínyi Miklós korszakának világába is elkalauzolták a jelenlévőket. Az esemény meghívóját itt olvashatja.

A megemlékezésen tartott előadásában Pálffy Géza azt is kiemelte, hogy Külsővat és Mersevát Magyarország egészen különleges helyei közé tartoznak, hiszen olyannal büszkélkedhetnek, amivel csupán az egykori Magyar Királyság politikai központjai, az országgyűlések helyszínei és legkiemelkedőbb városai. A Marcal-parti mustra- és táborhelynek köszönhetően ugyanis 1593 és 1709 között eddigi ismereteinek szerint két nádor, két országbíró, egy horvát–szlavón bán, a Dunántúl hét főkapitánya és számos kuruc generális fordul meg Vaton, köztük a híres Fekete Bég, Nádasdy II. Ferenc vagy a szigetvári hős fia, Zrínyi György éppúgy, mint Forgách Simon és Károlyi Sándor kuruc generálisok vagy brigadéros Béri Balogh Ádám. Az összes táborozás közül azonban vitathatatlanul Zrínyi Miklós nagy napja emelkedett ki. 1663. szeptember közepén a Marcal partján ugyanis egyszerre volt jelen Magyarország első három főméltósága (Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy III. Ferenc országbíró és Palffy Vat hagyomanyorzokZrínyi Miklós horvát–szlavón bán), akiknek előkelő névsorát még a dunántúli főkapitány (Batthyány Kristóf), a későbbi országbíró (Draskovics Miklós) és a majdani híres nádor (Esterházy Pál) gazdagította. E különleges szerep jelentősen hozzájárulhat a két község és a környék lakói hazaszeretetének és lokálpatriotizmusának erősítéséhez. Marcal menti nagy napjának köszönhetően ugyanis Zrínyi Miklós nemcsak minden hazáját szerető magyar és horvát állampolgár egyik legkiemelkedőbb költője és hadvezére, de egyúttal Külsővat és Mersevát lakóinak közös hőse is.

refo500-logo