A korona titkai: a Lendület Kutatócsoport eredményei a Magyar Narancsban

KoroA Magyar Narancs 2013. december 1-jén vezető cikkben számolt be az intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport elmúlt egy esztendőbeli kutatómunkájáról, az eddigi felfedezésekről és a további kutatási lehetőségekről. Kovács Péter írását (A korona titkai – Kutatási program az Akadémián címmel) teljes terjedelemben itt olvashatja.

A cikk részletesen beszámol arról, hogy a kutatócsoport a magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét nagyszabású akadémiai program keretében tárja fel. Az eddigi gyakori áltudományos elképzelésekkel szemben széles körű hazai és külföldi levéltári-múzeumi kutatásokra építve vizsgálja nemzeti ereklyénk és legfőbb szereplésének, az egykori Magyar Királyság legjelentősebb állami-nemzeti reprezentációs eseményének, a koronázásoknak az újkori történetét. „A projektnek azonban nem célja, és eszközei sincsenek a Szent Korona eredetének tisztázására, ők hangsúlyozottan a mohácsi csata utáni, eddig nagyobbrészt feltáratlan évszázadokra koncentrálnak” – hangsúlyozta az újságnak a történész.

Ezen korszak vizsgálata – az interdiszciplináris kutatócsoport munkájának köszönhetően – már az első esztendőben komoly újdonságokat hozott. Maczó Ferenc doktorandusz például az utolsó, 1916. december végi magyar királykoronázás kapcsán tárt fel eddig teljesen ismeretlen forrásokat és műtárgyakat, például egy a koronázási domb díszszövetéből készült mappaborítót vagy az esküemelvény nemzetiszínű drapériájának egy darabját. Emellett a kutatók felfedezték a legkorábbi koronázási zászlót (1618), a koronaláda eddig ismeretlen 1551. és 1622. évi leltárait, sőt a csoport szakmai támogatásával kerülhetett a Magyar Nemzeti Múzeumba az első budai (1792. évi) koronázáson a magyar királyi udvarmester által vitt csodaszép díszpálca.

A Magyar Narancs írása végül két keretes rovatban külön is beszámol a Szent Korona keresztje elferdülésének egyik – Pálffy Géza által valószínűsített – lehetőségéről (Mária Anna királyné 1638. február 14-én tartott pozsonyi koronázásán), valamint a koronázások világi és egyházi jelvényegyütteséről is.

refo500-logo