Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézmény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

Előadás az ELTE-n a Szent Korona legkorábbi részletes ábrázolásáról

PG ELTEAz Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet Nyitott Napok című előadássorozatában tartott 2016. május 11-én előadást Intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza, az intézetünkben működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője. Az Egy kevéssé ismert közép-európai Habsburg-kódexsorozat magyarországi vonatkozásai. A Szent Korona legkorábbi ábrázolásai a 16. században című referátumban kollégánk a kutatócsoport egyik legfontosabb felfedezésével, a magyar Szent Korona legkorábbi, részletekben és színekben is meglehetősen pontos ábrázolásának keletkezéstörténetével és egy a Habsburg-dinasztia históriájáról készült, napjainkra csaknem elfeledett 16. századi kéziratsorozat történetével ismertette meg a hallgatóságot, mely témát az elmúlt esztendőkben Buzási Enikő művészettörténésszel közösen tárták fel. Az előadás meghívóját itt olvashatja.

Kollégánkat Bibor Máté egyetemi tanársegéd mutatta be, röviden ismertetve az előadó eddigi kutatói pályáját és fontosabb publikációit. Az előadásban a kutatócsoport-vezető részletesen feltárta azt, az augsburgi és bécsi történetírók, humanisták, genealógusok, heraldikusok és rézmetszők (mindenekelőtt Clemens Jäger augsburgi városi történetíró és herold, Wolfgang Lazius bécsi udvari történetíró, orvos és térképész, valamint Hans Sebald von Lautensack rézmetsző) között a 16. század közepén fennállt kapcsolatrendszert, amelynek köszönhetően 1553 és 1561 között megszülethetett legfőbb történeti ereklyénk legkorábbi autentikus ábrázolása. Emellett referátuma végén röviden áttekintette annak az izgalmas interdiszciplináris alapkutatásnak a legfőbb tanulságait is, amelyet kutatócsoportja tagjával, Buzási Enikő művészettörténésszel a koronaábrázolást őrző kéziratos Habsburg-dinasztia-történet (az ún. Ehrenspiegel des Hauses Österreich, s nem Fugger Krónika, mint a magyar koronakutatás nagy része napjainkig tévesen állítja) díszesen illuminált példányainak keletkezéstörténetéről végeztek. Ennek eredményeként – elsősorban a kódexekben található korona-kép és egyéb ábrázolások művészettörténeti elemzése révén – elsőként sikerült tisztázni a München, Bécs és Drezda nagykönyvtárainak kézirattáraiban fennmaradt (eredetileg Augsburgban és Innsbruckban készült) négy illuminált kéziratos példány készítési sorrendjét. Ez nemzetközi jelentőségű felfedezésnek tartható. Mivel az új kutatási eredmények 2015 novemberében a két magyar kolléga önálló német nyelvű kötetében napvilágot láttak, az előadás keretében e monográfia rövid bemutatására is sor kerülhetett. A számos kérdés és hozzászólás kísérte referátumnak köszönhetően a kutatási újdonságok eljuthattak a magyar könyvtáros-társadalom egy részéhez is.

 

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata