Nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan számos intézmény, testület, szervezet határon innen és túl egyaránt, amit ezúton is nagyon köszönünk! A szolidaritási nyilatkozatok ide kattintva érhetőek el.

Pálffy Géza előadásai Esztergomban és Pannonhalmán

PalffyGezavalBanhidyVajk beszelgetett EsztegrombanAz MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkája iránt az érdeklődés továbbra is töretlen. A kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza 2019 májusában ismét több előadásban mutatta be az elmúlt esztendők legfontosabb szakmai felfedezéseit. 2019. május 13-án az esztergomi Helischer József Város Könyvtárban pályájáról és a magyar korona kutatásának újdonságairól Bánhidy Vajk kérdezte. 2019. május 31-én és június 1-én pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban előbb a Szent Korona, majd Trianon törökkori gyökerei volt a téma. Az esztergomi előadás teljes terjedelmében itt tekinthető meg, képgaléria pedig itt látható.

A Pannonhalmi Bences Gimnazium modern vetitotermbenIntézetünk tudományos tanácsadója az esztergomi városi könyvtár Könyvtári beszélgetések című sorozatában a veszprémi Lovassy Gimnázium matematikai tagozatáról induló és a Szent Korona vizsgálatáig tartó pályájáról, valamint a történészi kutatások buktatóiról és jelentőségéről beszélt. (A rendezvény meghívója itt látható). Pannonhalmán ugyanakkor a gimnázium új, modern vetítőtermében – ahol 2019 május 30-án a kutatócsoport koronafilmjét is láthatták a diákokÚj felfedezések a Szent Koronáról és különleges kalandjairól címmel legfőbb nemzeti ereklyénk eddig ismeretlen fejezeteibe kalauzolta el a diákokat.

Izgalmas eredményeket felvillantó előadásában elsősorban a következő kérdésekre kereste a választ: Mikor és hogyan keletkezett a Szent Korona legrégebbi hiteles ábrázolása? Mikor ferdülhetett el a korona keresztje? Hol található a legkorábbi szent koronás magyar országzászló 1618-ból? Elfeledtük-e egy 17. századi dunántúli koronázóvárosunkat? Majd a legfrissebb kutatások, esősorban az eddig két kiadás megélt, A Szent Korona hazatér című kötet kötet alapján vette számba az előadó koronázási jelvényeink eddigi tizenegy külföldi útját. Végül bemutatta azt is, mikor és hányszor járthatott a korona Pannonhalma közelében.

A kutatócsoport-vezető pannonhalmi koronás referátuma olyan sikeres volt, hogy másnapra egy újabb előadásra is felkérték a gimnáziumban. Az utóbbi Trianon 16–17. századi gyökerei. Mi veszett el és mi változott meg Magyarországon Mohács után? címmel – mestere, Szakály Ferenc munkásságának is emléket állítva – 20. század eleji nagy sorsfordulónk kora újkori előzményeiről, főként az 1526 utáni évtizedek „első Trianonjáról" szólt. Összességében Pálffy Géza májusi előadásai is érzékletesen jelzik, hogy a Magyar Tudományos Akadémián folyó "Lendület"-kutatások széles körű társadalmi hasznosulással bírnak.

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

refo500-logo

Munkatársaink önálló blogjai

A hétköznapi élet története 
A tankönyvön túl

 

Az MTA kutatói pályázatai

Az MTA központi weboldala

AZ MTA kutatóintézet-hálózata