1315–1342. A Druget-tartomány

A történeti szakirodalomban és a tankönyvekben gyakran olvasható, hogy az Árpád-ház kihalása (1301) után a magyar trónt elfoglaló, a dél-itáliai Nápolyból érkező I. Károly király (1301–1342) uralkodása idején honfitársai közül egyedül a Drugetek futottak be fényes karriert Magyarországon. Ez igaz is, a térképek annak felméréséhez nyújtanak segítséget, hogy mekkora és milyen jellegű volt ez a karrier.

A „Drugetek” alatt ebben az összefüggésben a család három tagját értjük: Fülöpöt († 1327), az öccsét, Jánost († 1334) és János legidősebb fiát, Vilmost († 1342). Fülöp 1300-ban, Károllyal együtt érkezett az országba, s végigharcolta az oligarchák leverése érdekében vívott háborúkat. János és Vilmos jóval később, az 1320-as évek közepe táján jöhetett Magyarországra. Mindhárman élvezték a király feltétlen bizalmát, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy I. Károly rendre közülük választotta ki a legjelentősebb bárói méltóság betöltőjét: Fülöp 1323 és 1327 között, János 1328–1334-ben, végül pedig Vilmos 1334-től 1342-ig volt nádor. 

A király és a Drugetek viszonyát egy más szempontból mutatja be az, hogy az életéből két évtizedet az oligarchák tartományainak felszámolására áldozó Károly egy tartományt szervezett a Drugetek számára. A király Északkelet-Magyarországon egyre gyarapodó számú, egymás mellett fekvő megye ispánjává nevezte ki előbb Fülöpöt, majd annak halála után Vilmost. Így alakult ki 1315 és 1334 között a kilenc megyére kiterjedő Druget-tartomány, melyet az 1. térkép mutat be. A tartomány minden királyi vára és birtoka Fülöp, majd Vilmos kormányzata alatt állt, s területe pedig összevethető volt az ország két hagyományos tartománya, Erdély és Szlavónia nagyságával (2. térkép).

A Drugetek magyarországi magánvagyonát I. Károly bőkezű adományokkal alapozta meg. Feltűnő ugyanakkor, hogy Fülöp birtokai többnyire még a tartomány határain kívül feküdtek (3. térkép), Vilmos esetében azonban, aki mind Fülöp, mind János javait megörökölte, a magánbirtokok a tartomány területére estek (4. térkép). A Drugetek politikai befolyása miatti féltékenység mellett ez is szerepet játszhatott abban, hogy I. Károly fia és örököse, I. Lajos (1342–1382) Vilmos halálát követően haladéktalanul felszámolta a Druget-tartományt, nem kímélve öccsei, Miklós és az ifjabb János magánvagyonát sem (5. térkép). A Druget-tartomány múló epizód maradt a magyar középkor történetében, az említett ifjabb Jánostól leszármazó homonnai Druget család azonban még az újkorban is az ország előkelő nagybirtokosai közé tartozott.

Zsoldos Attila–Nagy Béla